Ez volt a kádári konszolidáció reprezentatív regénye. A Húsz óra főigazsága annál van, aki elvezeti a falut a drámákon át konstruktív békességig. De az ő igazsága sem, a megnyugvás sem teljes, a főigazság hordozója sem ártatlan. A közelmúlt összecsapásai, tragédiái elevenek és kifeszítik a regényt.…

A hatvanas évek végén két túlkoros elsőregényes író robbant be a magyar irodalomba. Mindketten életük főművét írták meg elsőre. Kardos G. György után most a másik túlkorosról, Konrád Györgyről kerítünk szót. A látogató tipikusan a kultúrpolitika Tűrt kategóriájába való mű, amelynek ideológiai…

Ez volt a legnépszerűbb és legnagyobb hatású magyar regény, mielőtt eltüntették a nyilvánosságból. A megjelenése utáni negyedszázadban 200 ezer példányban kelt el, többször ennyien olvasták. 1945 után a rendszerváltásig csak az emigrációban adták ki. Ez volt a magyar „fajvédő” (fajtámadó) irodalom…

Amilyen hevesen átkozták ki 1952-ben a munkáshatalom fikciójának igazolására törekvő Feleletet, olyan lelkesen fogadták be – ha kritikával is - 1962-ben a munkáshatalom fikcióját – a rendszer legitimációs alapját - tagadó Rozsdatemetőt. 1952-ben egy ünnepelt író egzisztenciája rendült meg. 1962-ben…

Egy negyvenhárom éves elsőkötetes hatalmas nemzeti és nemzetközi sikert aratott az első regényével. Kevesen robbantak be így és ennyire a magyar irodalom élvonalába. Az első recenziók megjósolták, hogy nagy viták lesznek a mű körül. Aztán nem látszott ezekből semmi. A nyilvánosság előtt teljesen…

Az új irodalom, a szocialista realizmus erejét bizonyító regényfolyamot várt Déry Tibortól a hatalom, és ezt várta önmagától is az író. A realizmus diadala a kísérlet bukását jelentette. A kommunista diktatúra legélesebb irodalmi vitája a regény második kötete körül robbant ki, de igazából az…

Minden idők legsikeresebb és legtragikusabb sorsú magyar birkózója volt. A legnagyobb minőségi és mennyiségi tekintetben egyaránt. Ő az egyetlen kétszeres olimpiai bajnoka a magyar birkózásnak. Ő volt a legsúlyosabb magyar élsportoló a maga 145 kilójával. A kosárlabdától elhódított nyurga fiú…

Az egyik legsikeresebb magyar sportág nagy öregjének állt meg a szíve a vízen három héttel ötödik olimpiája előtt, amelyet párjával, Kozmann Györggyel együtt esélyesként, a világbajnoki cím védőjeként várt. A közkedvelt, társai körében fölöttébb népszerű, tizenötszörös világbajnok és kétszeres…

1908 és 1976 között egyetlen európai győztese volt a legklasszikusabb úszószámnak, a 100 méteres gyorsúszásnak az olimpiákon: Csik Ferenc. Az 1936-os berlini olimpia legnagyobb szenzációja az ő diadala volt. A „fehér faj” becsületének megmentőjét ünnepelték benne. A kormányzó fia ölelte ki a…

Senki sem volt ennyire alkalmatlan testalkattal ilyen jó focista. A Fradi és a válogatott duci, alacsony csatárából a magyar labdarúgást forradalmasító edző lett. A Fradi, az Újpest bajnokságainak kovácsa, a Triestina, az Internazionale és a válogatott edzője, ellenálló, embermentő mártír, akit…

Először temettek magyar olimpiai bajnokot 1929-ben. A rokonáról elnevezett Terstyánszky Ödön utcában érte a végzetes baleset. Ő volt a maga korában a legnagyobb tudatossággal felkészülő „észvívó” a világon. A tőrözők között is a legjobbak közé számított. Volt még háborús hős, kiváló lovas, céllövő,…

Aki legyőzte Hajós Alfrédot, de berúgott a Balaton-átúszáson Valamikor nem kivételes, hanem természetes dolog volt, hogy az úszók vízilabdáznak. A századvég-századelő nagy magyar távúszója egyben az első nemzetközi szintű vízilabdacsapatnak is a sztárja volt. A vízilabdát akkor még sokkal durvábban…

„Petschauer mindenkinél jobb volt!" - mondta Gerevich Aladár, és sokan egyetértettek vele. Pedig Gerevichcsel és még jó néhány magyar pengeművésszel ellentétben ő sohasem szerzett egyéni olimpiai aranyérmet, de még országos bajnok sem volt. Viszont ő vívott a leglátványosabban, ő volt a…

Mándi – egy ideig Mandl - Imrére Tolna megyén kívül alig emlékeznek már. Hiszen ő csak ötödik volt az 1936-os olimpián. Ahol az egyetlen vereségét az olimpia győztesétől szenvedte el. Amikor még húsz éves sem volt. A világégésben elhamvadt 1940-es és 1944-es olimpia lett volna az ő nagy esélye. De a…

A boksz nem volt úri sport. A külvárosok utcáin felnőtt bunyós gyerekekből lettek világverő magyar ökölvívók. Énekes István, a szegény vasutas család Angyalföld mélyéről jött, illetve onnan el sem mozdult fia még húsz éves sem volt, amikor már Európa-bajnok lett. Húszas évei elején pedig olimpiai…

Ezer és egy sportot űzött felsőfokon, olimpiai érmet pedig szobrászatban nyert. Mert ilyen sportág is létezett a korai olimpiákon. Rajzolt, festett, harcolt, kutyát tenyésztett..., mindössze 55 évig. A múlt század első harmadában még léteztek sportpolihisztorok, akik több sportágban is az…

Manapság csak paralimpikon lehetne. A maga idejében viszont a világ legjobb vizilabdacsapatának legnagyobb értéke volt, sokszoros bajnok vízilabdában és úszásban, sokszoros országos csúcstartó 400 m-től 1500 méterig. A világháború után B-listázták, majd rablótámadás áldozata lett. Szovjet katonák…

Úgy volt, hogy a legatyásodott olimpiai bajnok nem engedheti meg magának a következő olimpiai bajnokságát, mert abból nem lehet megélni. De aztán mégis. A többszörös Európa- és olimpiai-bajnok egyéniben magyar bajnokságot sosem nyert. Mert az ő idejében azt volt a legnehezebb megnyerni. Olimpiai…

Több kalandregényre való életet élt. Kamaszkorától beleszokott az illegalitásba. József Attilához járt szemináriumra. Nagyon fiatalon átélt rabságot, kínzást. Harcolt Spanyolországban, raboskodott Franciaországban, mérnökösködött a hitleri Németországban. Volt partizán, kétes hírű rendőri vezető,…

Botrányt kavart a diplomamunkája, az első kiállítása, a pannótervei. Botrányosan rövid volt a korabeli magyar képzőművészet iskolateremtő zsenijének pályája és élete. A zsenialitását senki nem vonta kétségbe. Amiért elmarasztalták egyesek, azért magasztalták mások. És ezek a mások is jelen lehettek…

Az ötven éven aluliak ma már nehezen tudják elképzelni, hogy a trágárnak nevezett beszédet, hétköznapi életünk ősi és megszokott jelenségét még négy évtizeddel ezelőtt is teljességgel távol tartotta magától a magyar színház. 1986-ban tört be oda Spiró György korszakos jelentőségű remekművével, a…