Vasvilág Magyarországon

Fejezetek a Ganz-vállalatok történetéből

2021. augusztus 31. hacsa.

Visszatértünk! Remélem hiányoztunk. Túléltétek a nyarat? Akkor gyerünk vissza régi kerékvágásba! Máris itt az augusztusi ' Régi Magyar Gyárak' sorozat újabb darabja az Arcanumtól és hétvégén jön a vadiúj, 395. Napi érdekes! RITKÁN LÁTHATÓ TÖRTÉNELEM MÁR 8 ÉVE! - Jtom

A Ganz-Mávag Magyarország legnagyobb és legrégibb gépipari vállalata volt. Egy ágrólszakadt, félszemű svájci fiatalember szerény kis öntödéjéből hatalmas, szerteágazó vállalatcsoport nőtt ki, amely a gép-, jármű- és műszergyártás, a villamossági ipar sok-sok ágazatában képviselte a világszínvonalat, és amelyhez zseniális mérnökök, feltalálók hosszú sorának a munkássága kötődik, Mechwart Andrástól Déri Miksán, Bláthy Ottón, Zipernowsky Károlyon, Bánki Donáton és Kandó Kálmánon át Jendrassik Györgyig.

1964_vajda_peter_ut_konyves_kalman_korut_sarok_a_ganz-mavag_kozponti_irodaepuletenek_bejarata_a_felvetel_josip_broz_tito_szemuveggel_latogatasakor_keszult.jpg

1964. A Ganz-MÁVAG központi irodaépületének bejárata. A felvétel Josip Broz Tito (szemüveggel) látogatásakor készült. Fortepan / Bojár Sándor

A szocialista Magyarország nagyhírű gyárairól és üzemeiről szóló sorozat mai bejegyzése is az Arcanum adatbázisa segítségével készült.

ganz_1.jpg

Ganz Ábrahám (1814-1867). (Magyarország és a Nagyvilág, 1868. január 4.)

Egy kilencgyermekes, szegénységben tengődő, korán megözvegyült svájci kálvinista kántortanító beadta legidősebb gyermekét egy vasöntődébe szakmát tanulni. Az ifjú felszabadulása után kiváló svájci és olaszországi üzemekben mélyítette el a szakma ismeretét, aztán 1841-ben egy Pestre vetődött honfitársa ide hívta, hogy lenne itt számára kivételes lehetőség: a Széchenyi István alapította Első Pesti Hengermalmot vasöntődével kívánják bővíteni, ahhoz kellene jóravaló, képességes öntőmester. Az ifjú jött, alkalmaztatott, berendezte az öntőműhelyt, és büszkén írta haza: én végeztem az első vasöntést ebben a városban. Már felépítettem egy kupolókemencét... néhány évig itt fogok maradni.” (Budapest, 2008/8.)

Ganz pályája kis híján megszakadt a legelején. 1843-ban egy öntés alkalmával a kipattanó szikra majdnem megvakította, de végül is csak a jobb szeme ment rá (mint a fenti képen is látható), a bal megmaradt. Az ambiciózus öntőmester élére rakta a garast, megvett egy kis házat a Vizivárosban, és kitűzte fölé a cégtáblát: Abraham Ganz Eisengießerei. Ebből a kis vasöntődéből, melynek helyén ma az Öntödei Múzeum működik, nőtt ki a Ganz nevet használó vállalatok hatalmas, szinte beláthatatlan halmaza. 

Széchenyi grófnak nem tetszett, hogy öntőmestere konkurenciát támaszt a Hengermalom öntödéjének, és megpróbálta ellehetetleníteni a vállalkozást. Megtiltotta, hogy szenet szállítsanak Ganznak, aki Kossuth Lajoshoz fordult, aki végül meggyőzte Széchenyit, hogy ne tegye tönkre a magyar ipar érdekében munkálkodó svájci ifjút. (A történet részletesen l. Búvár, 1944. szeptember 1.

ganz_2.jpg

Ganz Ábrahám budai díszpolgári oklevele, 1866. (Budapest, 2008/8.

Az öntöde szépen prosperált. Szállítottak vaselemeket a Lánchídhoz, az Óbudai Hajógyárban készülő hajókhoz, 1849-ben pedig (nem utoljára) átalakultak hadiüzemmé. Ágyúgolyókat és ("Ne bántsd a magyart!" felirattal) ágyúkat gyártottak) a honvédő seregnek. A szabadságharc bukása után Ganz haditörvényszék elé került, néhány hónapot fogságban töltött, de aztán az ipar érdekeire való tekintettel kegyelmet kapott. Másfél évtizeddel később pedig, 1865. június 8-án Ferenc József császár meglátogatta Ganz öntödéjét, és "hosszabb ideig nagy érdekeltséggel vizsgálta Ő Felsége a jelesen fölszerelt nagyszerű ipar-telepet, mely idő alatt a gyár egyik olvasztó kemenczéje a ki-folyó vaslávából e szavakat önté formába: 'Éljen a király!'" (Vasárnapi Újság, 1865.)

1859-ben csatlakozott Ganzhoz egy Bajorországból érkezett fiatal mérnök, Mechwart András. Ő tette igazán naggyá a céget. Az ő találmányainak világpiaci jelentőségük lett. A Mechwart-féle kéregöntéses vasúti keréknek szilárdságban, megbízhatóságban párja nem volt Európában. Oroszországtól Amerikáig mindenhol rendeltek vonatkereket a Ganztól, Mechwart hengerszéke pedig a világ élvonalába emelte a magyarországi malomipart.

Ganz Ábrahámot már a magyar ipar legfényesebb csillagai között emlegették, amikor 1867. december 15-én egy békésen elköltött családi ebéd után kivetette magát Duna-parti palotája ablakából és szörnyethalt. Pillanatnyi elmezavarról, tartós idegi problémákról, családi gondokról szóltak a hírek, de még abban is megoszlanak a források, hogy a második, a harmadik vagy a negyedik emeletről ugrott ki. Az egyik verzió szerint meg akarta előzni, hogy örökletes betegségbe haljon bele sok szenvedés után, mint Konrád testvére egy évvel azelőtt. Amikor pedig közvetlenül a második világháború után Ganzról mint a "szociális eszmék szellemében" dolgozó hősről akarták elkészíteni az "első magyar munkásfilmet", kitalálták, hogy akkor borult el az elméje, amikor a rusnya nagytőke a kezébe kaparintotta a hatalmat a gyárában, és "a munkások sorsának, jövőjének irányítása kicsúszott a kezéből... Terveit pedig csak száz esztendővel később, 1945-ben valósította meg az üzemi bizottság." (Fényszóró, 1945. április 9.) A film nem készült el.

ganz_3.jpg

Mechwart András (1834-1907). (Polytechnikai Szemle, 1899. december 5.)

Ganz egyedüli tulajdonosa volt a cégnek, semmiféle rajta kívül álló "nagytőke" nem rendelkezett azzal. Halála után több örökös között oszlott meg a tulajdonjog. A vállalat 1869-ben részvénytársasággá alakult, és a továbbiakban sok és sokféle tulajdonosa lett, többek között bankok és külföldi befektetők. 

Mechwart vezérigazgató a félezres vállalatot sokezres vállalatcsoporttá fejlesztette. 1878-ben létrehozta a Lövőház utcában a villamossági részleget, és ezzel megalapította a magyarországi elektrotechnikai ipart. A nyolcvanas években kiépült a Kőbányai út mellett, a Mávag szomszédságában a hatalmas Ganz-telep, a vagongyárral. A cég tevékenységi köre rendkívüli mértékben kiszélesedett a vagongyártástól a hajógyártásig. Mechwart maga köré gyűjtötte a legkiválóbb mérnököket. Dérit, Bláthyt, Zipernovszkyt, akik számos egyéb találmányuk mellett megalkották az első energiaátvitelre alkalmas transzformátort, és ezzel lehetővé tették, hogy nagy távolságokra szállítsák az elektromos áramot. A Ganzban teljesedett ki a villamosgépek tervezésében a világ élén járó Kandó Kálmán munkássága. A róla elnevezett villamos mozdonyok főszerepet játszottak a vasúti közlekedés villamosításában. Kandó egyik mestere, Nikola Tesla is dolgozott a Ganznak. A Ganz vízierőműveket, távvezetékeket, villamos központokat is épített külföldön. Mechwart találmánya alapján gőzüzemű szántógépet is gyártottak.

A Budapesti Hírlap 1884. december 9-én beszámolt a Mechwart negyedszázados működését köszöntő nagy ünneplésről: "Mechwart meghatóan fejezé ki köszönetét — magyarul. S ezzel is bebizonyitá, hogy — bár szülő-hazája más volt — új honának igaz fia szív­ben is". Mechwart belecskai előnevű magyar nemesként hunyta le szemeit 1907-ben. 

ganz_4.jpg

A budapesti és leobersdorfi (alsó-ausztriai) Ganz-gyárak látképe egy 1903-as grafikán. (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény, Hungaricana)

A Ganznál dolgozott az 1890-es évektől Bánki Donát és Csonka János, a porlasztó és számos más nagy jelentőségű találmányok megalkotói. A Bánki-Csonka motor is a Ganz világszerte keresett terméke volt. Világhírre jutott az első nagynyomású robbanómotor, a Bánki-motor is.

 A Ganz-csoport összetételének alakulását és nevének változásait igen nehéz nyomon követni, de a Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz 1943-1944/3-4. kötete segít nekünk:  "Alakult: 1844-ben.Mint egyéni céget alapította Ganz Ábrahám. — Részvénytársasággá alakult 1869-ben Ganz és Társa Vasöntöde és Gépgyár Rt. cég alatt. 1879-ben magába olvasztotta az Első Magyar Waggongyár Rt -ot. 1906-ban az elektrotechnikai osztály különvált és Ganz-féle Villamossági Rt. cég alatt mint önálló részvénytársaság működött.1911-ben fuzionált a Danubius Hajó- és Gépgyár Rt.-gal és cégét Ganz és Társa Danubius gép-, waggon- és hajógyár Rt.-re változtatta. 1927-ben magába olvasztotta a Schlick-Nicholson Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.-t, Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt.-t. és a dr. Lipták és Társa Építési és Vasipari Rt.-t., 1929-ben pedig a Ganz-féle Villamossági Rt.-t, valamint az Első Magyar Varrógép- és Kerékpárgyár Rt.-ot és cégét a maira (Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt-re - Hacsa) változtatta. A Magyar Általános Hitelbank érdekeltsége." 

 Gyártottak Ganz-vállalatok segédmotoros bicikliket, postai autókat, autóbuszokat, később trolibuszokat, hidakat, darukat, árammérőket és egyéb műszereket, mezőgazdasági gépeket. Az első világháború alatt elsősorban teherautókat szállítottak a seregnek. A háború vége felé Ganz-Fiat Repülőgépgyár is létesült, de annak betett a hadiipart korlátozó békeszerződés. A két világháború között a gőzmozdonyok újabb generációival állt elő a Ganz. Köztük volt a legendás, Cseh Tamástól is megénekelt 424-es.

ganz_5.jpg

A 424-es. (Fortepan, Hungaricana)

Az amúgy is igen nagy súlyú Ganz-csoport jelentőségét a harmincas évek végén tovább növelte, hogy nem volt "zsidó érintettsége". Egy ideig a kormányzó fia, Horthy István is viselt igazgatói címet a cégnél. A második világháború éveiben a Ganz - akárcsak szomszédja, konkurense, majdani fúziós társa, a Mávag - betagozódott a hadigazdálkodásba. A vállalatcsoport vezetésében erősödött résztulajdonosának, a berlini AEG-nak (Allegemeine Elektricitäts Gesell­schaft) a befolyása. Az AEG erősen beszűkítette a cég lehetőségeit itthon is, külföldön is.

1944-ben 5600 alkalmazott dolgozott a Ganz-nál, 1945 júniusában 2100. A gyár épületeinek 70 százaléka romba dőlt vagy megsérült, a gépek több mint fele használhatatlanná vált. A Szabad Nép 1945. június 3-án terjedelmes cikkben számol be arról, hogy "Teljes erővel dolgozik a Ganz-gyár. Vezetőség és üzemi bizottság, munkások és értelmiség együtt küzdenek a jövőért". "Ma, kollektív egység a gyár. Azelőtt az igazgatóságnak, ügyvezetőségnek, felügyelőbizottságnak majdnem 50 főnyi tagja volt. Közöttük angolok, franciák, hollandok, ola­szok, németek — nagykapitalisták. A tőke erősen nemzetközi! Ma: az igazgatóság szá­mos tagja elmenekült. Néhányan, akik nem voltak részvényesek és nem azonosították ma­gukat a szélsőjobboldallal, itt maradtak. Produktív munkát végeznek részvé­nyek, osztalékok nélkül, szorosan együttműködnek az üzemi bizottság­gal. Együtt törik a fejüket, szeretnék, ha a gyár száz százalékig kivenné részét az épitőmunkából." Ráadásul mindent megtesznek azért is, hogy a munkások ellátását biztosítsák a háború utáni általános koplalás időszakában.

Egy évvel később már egészen más hangon szóltak a "munkáspárti" lapok, amelyek kampányszerűen támadták a Ganz fehér gallérosait. Például így: "Megdöbbentő egészségügyi mulasztások a Ganzban. /.../ A 'Híd II.' műhelyben még szomorúbb állapotok vannak. Még fala sincs a 60x25 méteres műhelynek. Nincs asztal sem, mosdani a szomszéd műhelybe járnak. Egyik öreg munkás keze vörös a míniumtól, a mérgező anyaggal a kezén nyúl az ételhez. Nincs szappan, nincs törülköző. Hűvös szél fúj keresztül-kasul. A dolgozók arcán elkeseredés tükröződik. Ki felelős ezekért a viszonyokért? Dr. Batu Péter, az orvosi rendelő vezetője — mint mondja — számtalan esetben kérte a gyárvezetőséget, szüntessék meg ezt az állapotot. Az üzemi bizottság is megteszi a magáét. De a gyár igazgatói, Jendrassik György vezérigazgatóval az élen, nem segítenek. Nincs pénz — hárítják el a kérdést és minden marad a régiben. A nehéz testi munkát végző emberek napi egy tál ételt kapnak az üzemi konyhán. Az elkészítésben nincs hiba, de az étel botrányosan kevés és kalória-értéke sem kielégítő." (Népszava, 1946. október 26.)

ganz_7.jpg

Ilyen körülmények között készültek jóvátételre a hajók az újpesti Ganz-hajógyárban 1945-ben. (Fortepan, Hungaricana)

A körülmények persze egy évvel korábban sem voltak jobbak, csak most elő kellett készíteni ilyen módon is a Ganz kiragadását a menedzsment kezéből. 1946 tavaszán az MKP meghirdette, hogy a legfontosabb nehézipari vállalatokat, a Weiss Manfrédet, a Rimamurányi (salgótarjáni, ózdi) Vasműveket és a Ganzot állami kezelésbe veszi. Ez ekkor még tulajdonjogi szempontból nem jelentett államosítást. Azzal hitegették a tulajdonosokat, hogy az állami kezelésbe vétel csupán hat évre, a jóvátétel és az újjáépítés időszakára szól. 

Az idézett cikkben aposztrofált Jendrassik György mérnöki diplomája megszerzése után rögtön a Ganz-hoz került, és ott is maradt negyedszázadon át - amíg maradhatott. Ő is világhírű mérnök volt. A gázturbinák és a dízelmotorok területén ért el kimagasló eredményeket. Ő találta fel a gyorsjárású dízelmotort. A Jendrassik-motorokat az egész világon ismerték és elismerték. Ő is a Ganz nagy vezetői közé tartozott. Öt nyelven tárgyalt, hatalmas kapcsolati tőkére tett szert külföldön. Amint befejeződött a főváros ostroma, Jendrassik megjelent a romos gyártelepen, és hatalmas energiával szervezte az újrakezdést. Egyik aláírója volt  a németek kitelepítése ellen tiltakozó nyilatkozatnak. Az állami kezelésbe vétel előtt őt is sok támadás érte, nem is maradhatott sokáig a Ganz élén. Az állami kezelésbe vétel után pár héttel megjelent a Ganz Hajógyár "munkásküldöttsége" a miniszterelnökségi államtitkárnál és amellett, hogy végezzék ki az akkor folyó "összeesküvési per" vádlottait, azt is követelték, hogy azonnal tartóztassák le Jendrassik vezérigazgatót és társát, a magyar nép ellenségeit, akik szabadalmakat és műszaki rajzokat csempésztek ki az országból. (Magyar Nemzet, 1947. január 17.) Ez világos jelzés volt arra nézve, hogy előkészítés alatt áll egy koncepciós Ganz-per. Jendrassikot a Ganz éléről a három állami kezelésbe vett nagyvállalat irányítására létrehozott Nehézipari Központba vitték át. Annak képviseletében utazott Argentínába, ahol még elintézte, hogy rendeljenek száz Jendrassik-mozdonyt a Ganztól, de onnan már nem tért haza, hanem Angliába utazott, és ott élt, dolgozott élete végéig. Szökevény hazaárulóként fosztották meg magyar állampolgárságától 1949-ben, de ő a távolból még azután is együttműködött a Ganz vezetőivel a gyár érdekében. 

ganz_6.jpg

Jendrassik György (1898-1954). (Tolnai Világlapja, 1942. augusztus 26.)

1948-ban az állami kezelésbe vett nagyvállalatokat is államosították. Az erőltetett nehéziparosítás sodrában a Ganz-vállalatok is nőttek és szaporodtak. 1959-ben összevonták a két szomszéd várat, a Ganzot a Mávaggal, a Magyar Államvasutak 1870-ben létesített gépgyárával, a 424-esek másik gyártójával. A "tervgazdálkodás" logikájából következett a potenciális versenytársak egyesítése. Korábban még a Ganz és a Mávag focicsapatai is ősellenségként csaptak össze egymással. A fúzióval az ország második legnagyobb vállalata jött létre.

Az összevonások, átszervezések, névváltozások sorozata az államosítás utáni évtizedekben egy blog keretei között követhetetlen. A lényeg az, hogy létrejött egy hatalmas, nagyjából húszezer főt foglalkoztató vállalat rengeteg, igen különböző profilú üzemmel, egységgel. A Ganz-Mávag az extenzív iparfejlesztés időszakában remekül elboldogult, amint azonban ennek tartalékai kimerültek, és a hetvenes évek elején beszivárgott az olajválság, leromlottak a cserearányok - kezdődtek a problémák. 1987-ig próbálták a Ganz-Mávagot fenn- és egyben tartani, aztán feladták. 1987 végén megszűnt a Ganz-Mávag, és önállóan küszködtek tovább annak egységei. "A Ganz-MÁVAG-ot ugyanis — mint arról ta­valy év végén több alkalommal is hírt adtunk — a csaknem másfél évtizedig tartó folyamatos, ámde si­kertelen állami segítségnyújtások múltán az idén január elsejével felszámolták, szanálták, decentralizál­ták./.../ A volt Ganz-MÁ­VAG a 7,5 milliárdos árbevétel és 1,3 milliárdos tőkés export ellené­re tavaly 400 milliós veszteséggel működött. Ehhez kell hozzáadni a 10 milliárd forintot meghaladó tar­tozást, aminek harmada az idén, az év közepén lejár. További teher, hogy már tavaly is 1,2 milliárdos adóhátralékuk volt, amit az újabb veszteség tovább növel. Emellett je­lentősek a befagyott készleteik, vi­szont 800 millió forint értékben sor­ban állnak a bankoknál." Így összegezte a helyzetet a Népszabadságban Bossányi Katalin 1988. március 11-én.

ganz_8.jpg

A Ganz-Mávag központi épülete a Könyves Kálmán körúton. (Fortepan, Hungaricana)

A Ganz-Mávag hét utódvállalata a rendszerváltás idején különböző tulajdonosok kezébe került, és a sorsuk is eltérően alakult. Az utódvállalatok némelyike tovább bomlott. Új egységek is alakultak, melyek a Ganz nevet viselték, hol joggal, hol nem. A Ganz Gépgyár elkezdett visszavásárolgatni egységeket, és így kialakult egy holding, mely ma a legnagyobb Ganz név alatt futó egység, nagyságrendileg ezer alkalmazottal.  "Az 1987-ben megszűnt Ganz-MÁVAG 300 épülete közel 140 magántulajdonba került. Napjainkban a kis területen megmaradt Ganz Holding mellett első gene­rációs, leginkább távol-keleti bevándorló kereskedő családoknak ad helyet, akik utca­fronton és az üzemcsarnokokban kialakított földszintes házakban nyitottak üzleteket. A Ganz negyed egy rendezetlen, a kör­nyezetétől izolált területnek számít Budapes­ten..." Így fogalmaz a Szent István Egyetem Építéstudományi Karán készült diplomatervében Trinh Hai Dang, bevezetve a terület fölélesztésére és integrálására vonatkozó "utópiáját". (Régi-Új Magyar Építőművészet, 2019/5.) A Ganz-telepen kínai boltok százai telepedtek meg, jelentős részük akkor, amikor a józsefvárosi kínai piacot felszámolták. 

Kétségtelen, hogy a régi nagyságnak mennyiségi értelemben már nyoma sincs, de az is vitathatatlan, hogy működnek Ganz név alatt sikeres, életképek nehézipari cégek jelenleg is. Erről tanúskodik például a Ganz-daru,  a Ganz-Holding, a Ganz-motor honlapja.

ganz_9.jpg

Razzia a kínai piaccá vált Ganz-telepen. (Barikád, 2014. november 13.

 

-hacsa-

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr5316663894

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hátramozdító 2021.08.31. 12:44:30

Köszönjük szépen, ez volt hát a magyar Detroit tündöklése és elmúlása.

seppdietrich 2021.08.31. 13:16:07

Olvastam a Tesla könyvben, hogy Nicola Tesla is dolgozott itt. Igaz nagyon fiatalon és csak két évig. A Ganz-ból ment ki Ámerikába.

Serény Vélemény 2021.08.31. 15:34:20

A monda szerint a háború után, amikor nagy áruhiány volt, a gyár munkásai legyártottak egy csomó ekét(?) és egy bizottság elvitte vidékre, és becserélte pulykára. (Vagy pulykahúsra?)
Mindenesetre amikor arra vetett a sorsom, akkor az egyik utód kft-ben dolgozva az a szokás még mindig élt, hogy karácsonyra mindenki kapott egy igencsak méretes pulykát... alig bírtam hazacipelni, mert 12-15 kilós volt :D

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2021.08.31. 16:44:24

37 évvel ezelőtt, 1984 augusztus 30-án (csütörtök, Rózsa napja) vonultam be előfelvételis sorkatonának abba a Könyves Kálmán körúti Ganz Mávag toronyépületbe. Onnan vittek át minket teherautókon a közeli Zách utcába. A fényképet látva most is összeszorult egy kicsit a gyomrom... Brrr!!!

kombi 2021.08.31. 17:05:20

Azért a Mávag gőzmozdonygyártását a két háború közötti időszakban a Ganznak tulajdonítani igen nagy hiba...

kombi 2021.08.31. 17:08:47

@Frady Endre: Nem a Golgota téren a Ganz Művelődési Házban volt az összetartás? Mert egyébként én is onnét és akkor vonultam.. De Golgota tér 1-3 volt a behívón, szóval tuti, hogy a Művházból mentem..

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2021.08.31. 17:30:44

@kombi: Tuti, hogy ez az épület volt, ami a cikkben Könyves Kálmán körúti központi épületként szerepel. Bár az is igaz, hogy a Golgota tér is a közelben volt, így valószínűleg oda is hívtak többeket, hogy mindenki egy kupacban legyen.

Snake 2021.08.31. 17:39:45

@kombi: Így van, a Ganz soha nem gyártott gőzmozdonyt.

Karolac 2021.08.31. 19:18:57

@kombi: Úgy bizony! Engem speciel "kiselejteztek" :)

MIG-31 2021.08.31. 19:39:55

Köszönjük a cikket! Jó hogy folytatódik!
Az alábbi 1988-as Panoráma részletben az elején van egy riport a Ganz gyárból, már a halódó korban, bár akkor még abban bíztak, hogy majd jól megreformálják a vállalatot. A végén meg a RÁBÁról.
www.youtube.com/watch?v=V7srFQ4b1hg
Akit érdekelnek a mozdonyok, annak pedig további 2 gyöngyszem a youtuberól.
www.youtube.com/watch?v=cPnHyMLs5iU
www.youtube.com/watch?v=8yJ2X-bdNSM

¿Qué tapas hay? 2021.08.31. 21:07:05

No, ez szép alapos cikk lett, köszönet érte.

Apróságok: a Ganz sokmindent gyártott az elmúlt 177 évben, de gőzmozdonyt azt épp' nem. Gőzmotorkocsit viszont csináltak, viszonylag sokat, amiből minden jelentősebb hazai vasút vásárolt.

Kandónak Tesla sosem volt "mestere", lévén amikor Tesla elhajózott Amerikába, Kandó épp' kibukott a gimnázium VI. osztályából. Kandó Ganz-béli munkásságát kár a villamosgép-szerkesztésre lekicsinyíteni. Kandó a villamosgép-újításain felül rengeteg villamos készüléket tervezett, valamint a rudazatos vasúti járműhajtásban is rengeteg újítása volt.

Denise Hogyisdugják 2021.09.01. 09:33:18

köszönöm a cikket, érdekes volt.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2021.09.02. 08:38:48

Átkozott huszadik század.Micsoda fejlődése lehetett volna ennek a cégnek, cégcsoportnak is, ha nincs a két rohadt világháború és a mocskos 45 év szovjetkommunizmus.Hol tarthatna az ország... :-(

omron 2021.09.02. 16:27:39

@geegee: Nekem is ez jutott eszembe, a Jendrassik György szerepével foglalkozó bekezdésről. És megmagyarázták a párttitkárok, hogy jó nekünk a Trabant meg a Wartburg, az Opel meg a VW helyett.

gigabursch 2021.09.02. 18:07:24

Remélem lesz szó a gyógyszergyárakról, borászati üzemekről, cukor és édességiparról, élelmiszeriparróül (csak a konzervgyárak kitesznek 4-5 önálló cikket), fegyvergyárakról, nagy gépek gyértéséról (pl. Láng) is ebben a cikksorozatban, stb...

Annyit még érdemes megemlíteni a Ganz-Jendrassik gépekhez kapcsolódóan, hogy a levantei partvidéken még ma is csühögnek olyan hajók, amiben a gép még mindig G-J.
HAjót már többet kibuheráltak alóla, de a gép még ketyeg.

Kimaradt a hatalmas nagy (kikötői)daru gyártás is. Még évtizedekig láthatjuk őket világszerte.
(ennek a dokumentációjit a Ganz végnapjaiban élelmes mérnökök "kimentették"*, és a mai napig karbantarthatók.

______________
* értsd: kilopták. Megélnek belőle, fenntartják és üzemeltetik. Végülis még így is jobb, mint a semmi.

5valve 2021.09.02. 20:47:57

Hasonlóságot vélek felfedezni jelen politikai helyzet és az akkori között.
"...más hangon szóltak a "munkáspárti" lapok, amelyek kampányszerűen támadták a Ganz fehér gallérosait.... "

MIG-31 2021.09.03. 00:34:41

@gigabursch: Én is nagyon szívesen olvasok ilyen magyar ipartörténetről szóló cikkeket. Ami azt illeti, nem bántam volna ha ez is vagy háromszor ilyen hosszú, meg a Taurusos is, ezt remélem nem veszi ócsárlásnak a cikkíró, nem annak szánom. Én inkább ritkábban látnék ilyen témájú cikket itt, de lehetőleg részleteset.
A Ganz birodalom a fénykorában hatalmas volt, ízelítőnek elég csak a wikipédián elolvasni, persze időről-időre átszervezték. Daruk, mozdonyok, stb. Mai napig működő utóda a KMGY is (Közlekedési Mérőműszer Gyár)
Egy ismerősöm a 90-es években abból élt, illetve ma is abból él, amit akkor megalapozott. Szóval vásárolt fel lerobbant gyárakat, vagy lerobbant gyárak berendezéseit, készleteit. Aztán utána módszeresen kiárusította őket, valami bontás után vasba ment, más meg egybe. Többek közt Ganzból is vásárolt, például hordószám festékeket, valami ipari kétkomponensűt, át kellett önteni új hordókba, mert a hordó már kirohadt, de a festék még 30 év után is jó volt. Rengeteg csavart, csapágyat, mindent. A Ganz valamelyik gyárából vett meg bagóért olyan kapcsolóberendezéseket, amiben komoly mennyiségű ipari ezüst volt, a felszámolóbiztos természetesen azt se tudta mit ad el, egy idős portásbácsi súgta meg neki hogy ha azokat elviszi azzal jól jár. A bácsinak adott is egy akkor jelentősnek számító összeget jutalmul.

MostKomolyan??? 2021.09.03. 18:24:22

Azért azt a világhírű Transzformátorgyárat szerintem meg lehetett volna említeni....

2021.09.06. 22:33:25

na meg a kolónia

¿Qué tapas hay? 2021.09.06. 23:09:35

Azon gondolkodtam, hogy '64-ben Tito milyen másodrangú állami vendég volt, hogy nem a legelegánsabb protokollautót (ZiL-111) kapta, csak egy egyszerű Csajkát.

queenagi 2021.09.21. 10:20:17

@¿Qué tapas hay?: a láncos kutyának az is jó, vegye megtiszteltetésnek, hogy szóba állunk vele... Gondolom a látogatásban az is benne volt, hogy idenézz, mink van, és neked is ilyened lehetne, ha nem rúgod össze a port annak idején Sztálinnal. Persze lehet, hogy tévedek.

¿Qué tapas hay? 2021.09.21. 19:20:46

@queenagi: Nem nagyon tudom elképzelni mivel lehetett Titót lenyűgözni a hatvanas években itt Magyarországon. Jugoszláviában nagyon futott akkor a szekér, a két világrend között egyensúlyozva.
süti beállítások módosítása