Hihetetlen, egyszerűen döbbenetes történet bontakozik ki egy alig néhány napja a YouTube-ra feltöltött dokumentumfilmből, ami - ha igaz a sztori - egészen új magyarázatot ad arra, miért is volt hazánk a szocialista blokkon belüli "legvidámabb barakk".
Kádár egykori titkárnője mellett egy nyugalmazott vegyészmérnök fedi fel nekünk a Kádár-korszak legsötétebb titkát. Elmondják hogyan történhetett meg, hogy az 1956-os forradalom után mindösszesen fél évvel - a május elseje alkalmából tartott gyűlésen -, körülbelül félmillió ember ünnepelte a forradalmat leverő Kádár Jánost. Ennek miértje sokáig foglalkoztatta a történészeket, ám a filmben felvázolt történet mind közül a legdurvább, de nem lőjük le előre a poént. Hogy hogyan tudtak a készítők rátalálni erre a történetre - valamint Kádár volt titkárnőjére, a nyolcvanhatodikat taposó Gacsal Lujzára - az nem derül ki a filmből. Kiderül viszont sok más, eddig megválaszolatlan kérdés, ami talán segít ítéletet mondani erről a korszakról, 30 évvel a rendszerváltás után. A napjainkban is velünk élő, Kádár-korszak iránti nosztalgia is más megvilágításba kerül így. A jól ismert archív felvételeken jókedvű embereket látunk, ám a film után felteszi az ember a nagy kérdést: valódi volt ez a jókedv?
(36:19)
Részletek a filmből:
A LELEPLEZÉS pedig most jön:
Remélem neked is szólt a vészcsengő a fejedben a film nézése közben. Ha igen, jól érezted. Természetesen egy áldokumentumfilmet láttál!
Egy szó sem igaz az egészből, nem volt LSD, sem pedig betépés Castroval, Kádártól teljesen idegen volt ez a fajta megközelítése a hatalomnak. De akkor mi ez az egész?? Ki ezért a felelős??
Az "elkövető" az ifjú Halmos Ádám, aki így nyilatkozott az elkészült munkájáról:
"A 'Houston We Have a Problem' című, a sosem létezett jugoszláv űrprogrammal foglalkozó film megtekintése után ástam bele magamat az áldokumentumfilmek témájába, erről született a most látható diplomafilm is - aminek Magyarországon is van hagyománya, elég az Igazi Maora, vagy a Lopott Ritmusra gondolni.


Az utolsó 100 komment: