Gyógyíthatatlan állat az ember

Kérem a következőt! avagy Dr. Bubó és páciensei (1972-1986)

2020. október 27. arcanum

A Mézga család után a másik hosszú televíziós rajzfilmsorozat is arról szólt, hogy kudarcra vagyunk ítélve. A problémák megoldása lehetetlen, mert az alaptermészetünkből fakadnak, a segítő szándék pedig tudálékos sarlatánsággal párosul, s többet árt, mint használ. Dr. Bubó az ész látszatával, a Csőrmester az erő látszatával próbál javítani a világon, de a világ javíthatatlan.

bubo_1.jpg

Dr. Bubó és a hangja: Szabó Gyula. (Film, Színház, Muzsika, 1976. március 13.) (A búcsú ekkor még nem volt végleges.)

A szocialista Magyarország televíziós sorozatairól szóló mai bejegyzés is az Arcanum adatbázisa segítségével készült.

A Mézga család első évadának sikere után a Magyar Televízió rendelt a Pannónia Fimstudiótól egy másik sokrészes rajzfilmet. Ebből is három évad lett, mint a Mézgából, egy-egy évad ebben az esetben is 13 epizódból állt, csak ezek fele akkorák, kb. 12 percesek voltak, mint a Mézga családéi. Kérem a következőt! - ez lett a sorozat címe, de a közbeszédben többnyire a főhős, Dr. Bubó nevével nevezték meg.

A Mézga család stábja alkotta meg dr. Bubót, a három sorozatból az első kettőt ők készítették. Nepp József találta ki az alapszituációt és a szereplőket, ő írta meg a sztorikat, Romhányi József tette élvezetessé a szöveget, ő hányta tele szójátékokkal, ő írta a dalszövegeket, Nepp és Ternovszky Béla rendezte, Deák Tamás írta a zenéjét. A figurák kialakításában többen is részt vettek, többek között Jankovics Marcell és Rófusz Ferenc.

A Deák-Romhányi szerzőpáros főcímdala.

A Jankovics rajzolta ős Bubó még komorabb volt, öregebb és nem szivarozott, hanem pipázott:

bubo_2.jpg

Film, Színház, Muzsika, 1973. július 14.

Minden epizód egy-egy állatmese, mely az emberi világ bajairól szól. Egy epizód - egy baj, mely azt az állatot jellemzi, amelyhez leginkább vagy legviccesebben ráillik. Olyan baj is van, amely a filmbéli erdő egész állatseregletére kiterjed.

Dr. Bubó (teljes nevén Bubó Bubó), a bagoly egy tölgyfában rendezi be a rendelőjét, ahol az agglegény főnökébe éppoly rendületlenül, mint amilyen reménytelenül szerelmes, bálványa testsúlyának sokszorosát kitevő medve, Ursula (Csala Zsuzsa) nővérkedése mellett rendel. Barátja, Sólyom Csőrmester (Bodrogi Gyula) az Erdőrség vezetőjeként ügyel az erdő rendjére. Az ő beosztottja Teknőc Ernő (Gyenge Árpád, a harmadik sorozatban Gera Zoltán), a küldönc, kinek járása és észjárása egyaránt fölöttébb lassú.

A Csőrmester a problémákat hatósági erővel, Dr. Bubó pedig a pszichológia eszközeivel igyekszik megoldani. Egyikük sem jár sikerrel. Ha valaki valamit legalább részlegesen elintéz, az a szentimentális, ámde gyakorlatias Ursula.

A célcsoport egyértelműen a felnőtt néző. Nagyoknak szólnak a mesék: garázdaságról, féltékenységről, alkoholizmusról, kábítószerről, kisebbrendűségi komplexusról, üldözési mániáról, hipochondriáról, öngyilkosságról, romlott közlekedési morálról, megalomániáról, beteges falánkságról, környezetszennyezésről, terrorizmusról, játékszenvedélyről, válásokról és így tovább. Az Esti mese után jött Dr. Bubó, főműsoridőben, amikor a tévémaci már ágyba bújt. Az embergyerekek persze nem bújtak ágyba, ők is imádták a sorozatot, piacra is dobtak számukra plüss Bubót, Bubó csokit, Bubó gyermekszoba-bútort, és a gyerekek kértek autógrammot Csala Zsuzsától úgy, hogy írja a neve mellé azt is, hogy Ursula. Persze a serdületlenek valószínűleg nem az egyes epizódok társadalomkritikai tartalmát értékelték. Kevéssé lehetett tisztában Dr. Bubó orvosi teljesítményével annak a szombathelyi levélíró anyukának a hatéves, beteg kislánya, aki ragaszkodott hozzá, hogy őt a Bubó doktorbácsi vizsgálja meg. (Film, Színház Muzsika, 1986. január 4.)

bubo_3.jpg

Ursula és Csala Zsuzsa. (Film, Színház, Muzsika, 1976. március 13.)

A főhős életrajza romhányiul: "Dr. Bubó az általános kistojás-iskolás évek után a Szederi Indáziumban érettségizett, majd felvételt nyert az Orvosi Begyetemre. A táplálkozás kór-szerű kérdéseiről írott 'Erdei Bogyókúra' című desszertációja alapján elnyerte a 'decens' huhogányos fokozatot." Nem csupán az erdőrség, hanem az egész erdő romhányiul van berendezve. A fatönkre épült Tönk-bank teszi tönkre ügyfeleit, lúdtalpon állóban vedelnek az iszákos állatok, a róka rókátorok a Szügyészségen tevékenykednek, a Begyetemet pedig Boa Constrector vezeti. És így tovább.

A sorozatban elhangzó megállapítások egy része átszivárgott a köznyelvbe. Az például, hogy "hatásos, mint lúdtalp ellen az amputálás". Az epizódok végén elhangzó, Dr. Bubó által valamelyik professzorának (vagy saját magának) tulajdonított bölcsességek egyike-másika is emlékezetes. Mint például: „A kis baj akkor válik jelentéktelenné, ha sikerül a beteggel egy nagyobbat is beszereztetni." Vagy: „Nem mindig az orvos tehet arról, ha a beteg meggyógyul."

A sorozat második évada.

A bemutató előtt két évvel, 1973. január 8-án adtak hírt először a készülő sorozatról. A Hétfői Hírek szerint Nepp József azon a héten adta át a filmgyárnak az első évad tizenhárom ötletleírását.

 

bubo_4.jpg

Nepp József (1943-2017). (Új Tükör, 1981. május 10.)

Bubó neve tévedésből fakadt. Nepp József tévedéséből. Ő így mesélt a sorozat születéséről: "Miért éppen bagolynak képzel el egy tudós orvos-professzort? — kérdezzük Nepp Józsefet, amint éppen a Kérem a következőt című új tizenhárom részes tévé-sorozatán dolgozik. — Mert az emlékeztet leginkább gyermekkorom jóságos doktorbácsijára. A neve pedig azért lett dr. Bubo med. univ. mert a fülesbagoly latin neve Bubo, sőt Bubo bubo. — S kikből áll a pacientúrája? — Hadd mondjam úgy, hogy csupa közhelyből. Tudnillik dr. Bubo nagy lélekbúvár. Hasonlít is egy kicsit Freud Zsigára. Na már most minden egyes állat, aki felkeresi, az éppen rá jellemző idegbajban szenved. A nyúlnak például üldözési mániája van, a szarka kleptomániás, a hörcsög teljesen kimerült a harácsolástól, a bolha nagyzási mániákus, a víziló fogyni szeretne, a kuvik az elmúlás finomtollú poétája, a vaddisznó viszont veri a feleségét... és így tovább. S ebből származnak a kis történetek. — És dr. Bubo kigyógyítja őket? — Hát hogy is mondjam . . . Gyakran fog mellé és ezt viccel üti el. De ebben nem csak ő a hibás. Tudvalevő, hogy korunk a nagy neuraszténiák kora, s minden tünetet és nyavalyát általában ezzel magyarázunk, ami elég tág teret enged a sarlatánságnak." (Film, Színház, Muzsika, 1973. július 14.)

Nos, a fülesbagoly latin neve Asio otus. Bubo bubónak az uhu baglyot hívják, márpedig a rajzfilmen fülest látunk. Ráadásul a dokit túlnyomórészt csak szimpla Bubóval nevezik meg, ami úgy viszont a bubópestisre utal. A szemfüles olvasó ezt szóvá is tette. (Film, Színház, Muzsika, 1976. április 10.)

bubo_5.jpg

Fülesbagoly (Asio otis). (Lányok, asszonyok, 1976. május 5.)

A Zalai Hírlap (1973. október 7.) munkatársa megleste, hogyan készül a rajzfilm: "A 'Hol vagyunk? Az erdőben?' című epizódon az egyik fiatal rajzfilmes. Rófusz Ferenc dolgozik /aki nyolc évvel később az első magyar Oscar-díjat kapta a Légy című rajzfilmjéért - hacsa/. Nála pillantottunk be a rajzfilmgyártás műhelytitkaiba. A rajzoló mellett magnetofon, előtte a papír és egy tükör. No, és természetesen Nepp József képes forgatókönyve, a film figuráinak különböző nézetű képei, a másodpercre kikottázott szöveg... Ennek Romhányi József a szerzője, s az említett epizód garázda vaddisznó hősét Agárdy Gábor szólaltatja meg. Rófusz a színész hangját figyeli, s a tükörben a saját arcát nézi. Szája együtt mozog a magnóban hallott hanggal, s az arcjáték a vaddisznó figurájához idomulva jelenik meg a rajzlapon. A fiatal művész kulcsrajzoló, az ő feladata, hogy a jelenet elejét és végét megrajzolja, s a kotta szerint megállapítsa, hogy a teljes jelenethez hány részletrajzra van szükség ahhoz, hogy a figura folyamatos mozgásban jelenjen meg a vásznon. A fázisrajzoló bontja fel a jelenetet ezekre a részletekre. Ö szintén tükörből rajzol." Nem a színészek beszéltek tehát a rajzra, (mint amikor készen vett rajzfilmeket szinkronizálnak), hanem a rajzolók rajzoltak a hangra. Első lépésben tehát kvázi hangjáték készült. Mégpedig ebben az esetben nagyon sokszereplős hangjáték rengeteg élvonalbeli színésszel.

A második sorozatot már az első készítése idején beígérték. A Hétfői Hírek 1974. május 6-án megírta, hogy "az első tizenhárom részt még az idei év első felében befejezik, s vetítését a tervek szerint hamarosan megkezdi a televízió".

bubo_6.jpg

Bubóék nyerték a jelmezversenyt a tavalyi tapolcai karneválon. (Napló, 2019. március 6.) Természetesen a debreceni virágkarneválon is volt bubós virágépítmény.

Az első sorozatot 1975. január elsején kezdték vetíteni, a másodikat - noha augusztus 20-ra ígérték (Népszava, 1975. augusztus 6.) - 1975 karácsonyán, a harmadikat pedig tíz évvel később, 1985 Szilveszterén. Ennél jobban bánni sorozattal nem lehet. Ünnepnapi műsor legfőbb műsoridejében adták az első rész, aztán a többit szombatonként ugyanabban a legfőbb műsoridőben.

Olvasói levelek tömege követelte a folytatást az első két évad után. A harmadik évad az előzőeknél is többet csúszott. Majdnem négy évvel a bemutató előtt adtak hírt először arról, hogy készül. (Magyarország, 1982. február 7.) Ezt már egy másik csapat, négy fiatal rajzfilmes, Haui József, Hernádi Tibor, Kovács István és Maros Zoltán készítette. A szöveget azonban ezúttal is Romhányi József írta, aki ugyan 1983-ban meghalt, de a szöveg akkorra már elkészült.

Természetesen Dr. Bubóról is sok bőrt lenyúztak. Kiadták mesekönyvben, képes könyvekben, videokazettán, dvd-n, színpadra vitték, musicalt írtak belőle, Mikó Istvánnal Bubó és Falusi Mariann-nal Ursula szerepében, Dr. Bubó trió néven zenei együttes is alakult, és persze folyvást ismételgetik a 39 epizódot mind a mai napig.

bubo_7.jpg

Nepp József munkában. (Bár itt éppen Gusztávot rajzol.) (Film, Színház, Muzsika, 1974. április 6.)

"Nepp József és Ternovszky Béla műve a derűsen bölcselkedő, ironikusan lírai s korlátlan fantáziájú magyar rajzfilmművészet egyik legsikerültebb alkotása. Nem az állat-parabolák unott szentenciáit ismétli; újszerű, kicsit szabados és nagyon szellemes. A nőnapi adás például arról szólt, hogy az asszony ingatagon is nagyon szeretetre méltó." Így lelkesedett Hámos György a Filmvilágban (1975. április 1.)

Rózsa László a második sorozat vetítése idején írt terjedelmes kritikát a műről a Népszabadságban (1976. február 3.), s méltatása végén jelezte, hogy a második évad mintha távolodna a műfajban rejlő társadalomkritikai lehetőségek kihasználástól: "a bölcselkedő emberséges bagoly, a rajongó és mégis realista medve, az erélyesen törvénytisztelő sólyom, a blazírtan szemtelen lajhár, a vérszomjasán önző leopárd, a küldd-ide, küldd-oda 'nekem mindegy' teknősbéka — állatian emberiek. Vagy még inkább: emberien állatiak, hiszen meglepően hasonló ügyeik, összezördüléseik támadnak, mint a homo sapiensek társadalmának. Zsugoriság és hisztéria, féltékenység és nagyravágyás, cselekvés vagy bölcs józan morál, hencegő feszengés és uralkodni vágyás — mind-mind megtalálhatók ezekben a nem-egészen-mesékben, akár az ezópusi világban. /.../ Nem hiszem..., hogy Bubó mesternél aktuálisabbnak, ráismerhetőbbnek csináltak-e a rajzfilm művészei efféle sorozatot. /../ Bubó műfaja... megmaradt a klasszikus ezópusi kifejezésmódnál, de már eleve úgy indult, mint amelyik határozottan időszerű mondanivalóval, sőt egyben-másban már társadalmunkra jellemző mondanivalóval jelentkezik. Úgy indult — mondom —, és igazán sajnálattal látom, hogy távolodik ettől az éles szemmel és kiváló érzékkel felismert lehetőségtől. Pontosabban arra gondolok, hogy nem elég a bemondások és a szituációk jelzésszerű aktualizálása, mert ebben az egész 'erdei problémavilágban' roppant lehetőségek rejlenek."

A Szabad Föld (1986. január 11.) kritikusának, I.M-nek már a harmadik évad első epizódja, a Szeszvész is elég volt annak megállapításához, hogy Dr. Bubó sem a régi...

A Zalai Hírlap (1986. január 28.) kritikusa, Hári Sándor szerint ez a rajzfilm nem is igazi rajzfilm. Inkább csak rajzolt szöveg: "...a magyar tévénézők hétről hétre odaülnek szombaton esténként a képernyő elé, hogy meghallgassanak egy újabb történetet. Igen, nem értették félre: Hogy meghallgassanak, s nem hogy lássanak. Ezekben a Bubó-történetekben ugyanis az események a szövegben és nem a képekben történnek. A képek, a rajzok jószerivel csupán a szöveg illusztrációjául szolgálnak, körülbelül úgy, mint a lapok képregényeiben. A valódi rajzfilmekben, gondoljunk csak Walt Disney bármelyik produkciójára, vagy az újabbakra, a Foxi-Maxira, a Flintstone-családra, Tom és Jerryre (amelyet sajnos csak a szomszédos országok televízióin láthatunk) az eseményt a mozgás jelenti, a mondanivalót, a humort rajzos ötletek hordozzák. Ezek mintha egy bőségszaruból ömlenének, a statikus párbeszéd csak pillanatnyi megállás, s már ömlik is tovább a grafikai ötletfolyam. Bubónál, szegénynél ez éppen fordítva van. Hol ő beszélget Csőrmesterrel, hol vele beszélget Ursula, vagy valaki más, mozgásuk közben lassú és csupán néhány testrészükre korlátozódik. Az eseményeket nem eljátsszák, hanem elbeszélik. Lehet, hogy így könnyebb és feltétlenül olcsóbb, de legalább is kérdéses, hogy elég-e?"
A nézők túlnyomó többségének elég volt. A cikkírónak is.

bubo_8.jpg

Üldözési jelenet. A szarvas addig féltékenykedik, mígnem Dr. Bubó terápiájának következtében valóban felszarvazzák. (Nimród, 1980/12.)

 

 

- hacsa -

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr4216233498

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pqty 2020.10.27. 14:27:31

A fényképen nem erdei fülesbagoly, hanem uhu van. És nem Asio otis, hanem Asio otus, amúgy minden stimmel.

Weißkopf 2020.10.28. 19:09:12

@pqty: És az uhu másik neve nagy fülesbagoly. Mert neki is van (fülnek látszó) toll a fején.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2020.10.29. 06:32:50

Minden idők egyik legzseniálisabb és legpusztítóbb (intelligens) humorú animációja, megunhatatlan, ma is nézem, századszor is, az epizód végi bölcseletek frenetikusak. Némelyik rész elég kemény rendszerkritikát(!) is elrejtett a sorok/rajzos pillanatok között (ez ugye a Kádár-kor emblematikus velejárója volt, mert főleg így csempészték be mindenhová a rendszert bíráló üzeneteket, akár újságcikkben, akár filmben, színdarabban).

A szocializmus filmkritikusai: többségükben a puszta tevékenységük elegendő indok lett volna az életfogytiglanival sújtandó bűnelkövetők körének kiterjesztéséhez.

Szép poszt.

jamboox 2020.11.01. 13:36:54

Asszem felnőtt fejjel újból meg kellene néznem, mert gyerekként ez a fajta humor nem jött át. Egyszerűen csak jó volt nézni.

hátramozdító 2020.11.01. 16:11:06

Mennyivel jobb, mint a Micimackó... Köszönjük, és kérjük a következőt!

gigabursch 2020.11.01. 20:12:39

Zseniális sorozat.
Olyan mint Hofi. Eltelt fél évszázad és minden szava aktuális.
Csakhogy ez az egész emberiségre.

Egyébiránt: megérdemelné a tisztességes szinkront. Minden nyelvre.

Más:
Mobilon a fotók elnyúlnak hosszúra.

Scorpion82 2020.11.08. 17:58:44

Bár megjegyezték már előttem, de Nepp nem tévedett. A fülesbagoly nem egy kifejezett faj neve, hanem minden, tollfüllel rendelkező baglyot így neveznek. Az uhu is egy bazi nagy fülesbagoly, (60-70 cm), és Dr. Bubo figurája simán passzol rá, úgyhogy Nepp szerintem szándékosan egy uhut rajzolt. A "szemfüles"leleplező is tévedett, mert a fényképen sem erdei fülesbagoly van, hanem uhu.
Az erdei fülesbagoly (asio otus) annyiban "fülesbaglyabb" az uhunál, hogy neki kifejezetten hosszú tollfülei vannak, ezért őt így is nevezik (ezért van otus a latin nevében, és az angol neve is long eared owl, vagyis hosszú fülű bagoly).
süti beállítások módosítása