El van a gyerek, ha kuruc

A Tenkes kapitánya (1963)

2020. január 24. arcanum

"Az Arcanum által jegyzett szocialista Magyarország bűneseteit a korabeli sajtó szemüvegén át bemutató sorozatunk egyelőre véget ért. Ám újabb nosztalgikus témával folytatódik idén a Digitális Tudománytár cikksorozata, ami az 1945 utáni magyar filmsorozatokról szól majd, amelyeket jócskán átszőtt a kommunista propaganda. De itt van mindjárt egy üdítő kivétel... vagy mégsem? A Tenkes kapitánya igazi szenzációnak számított, amit a felnőttek mellett a gyerekek is imádtak. De tudtátok-e hogy a sorozatot a korabeli kritika egyenesen ledorongolta? Vagy azt hogy a főszereplő kedvesét alakító színésznő alig 15 éves volt?? Esetleg azt hogy a csatajelenetek egy másik filmből valók? Nézzétek!" - Jtom

"...életem első filmsorozata: ...megőrültem érte - hosszú ideig kuruc akartam lenni aztán. Telt, múlt az idő, cseperedő gyerekeimnek hosszan és kedvtelve meséltem... a Tenkes kapitányát. Hogy az volt aztán a film! Az izgalom, a fordulat! A lendület! Aztán, sajnos, megismételték. És lányaim ültek a tévé előtt, és a hasukat fogták a röhögéstől." (Jolsvai András, 168 óra, 1999. június 3.)

A történet 1704. május 10-én kezdődik azzal, hogy Bécsben kiadják a parancsot: az elfoglalt Dunántúlról ki kell füstölni az összes lázadó kurucot. És tizenhárom félórás epizód után azzal végződik, hogy a térséget és pláne a siklósi várat visszafoglalják a kurucok. Itt látható a tizenhárom rész. És itt hallható, hogy "És akkor jött a Tenkes kapitánya"

f_ev19630704060.jpg

1963. július 4. Zenthe Ferenc (Tenkes kapitánya) lóháton a felvétel előtt. MTI Fotó: Keleti Éva

Berki Géza és Brand István 1966-os dalának refrénjéből ez a nyitó sor szállóigévé lett. A Tenkes kapitánya, aki jön és mindenkin segít, aki bajban van. A Tenkes kapitánya lett a Deus ex machina. Jó néhány cikk jelent meg ezzel a címmel. Kivált a történet középpontjában álló siklósi várról.

Új év, új téma! A szocialista Magyarország televíziós sorozatairól szóló első bejegyzés az Arcanum adatbázisa segítségével készült. 

tenkes_1.jpg

Respublika, 1995. május 5.

A magyar televíziózás őskorában importálták az igazság bajnokait. Tell Vilmos és Robin Hood kalandjainak sorozatai mutatták meg a magyar gyereknek, hol lakik az igazság. De az mégsem a magyar igazság volt. Kellett egy importpótló sorozat: magyar gyereknek magyar igazság. Miután a magyar igazság győzni nem szokott, kiválasztottak egy olyan időszakot Rákóczi szabadságharcából, amikor ideiglenesen mégis.

A kommunisták (is) megpróbálkoztak időközönként azzal, hogy a romantikus nacionalizmus erejével fogják meg a népet és főleg a legmegfoghatóbb, serdületlen ifjúságot. Erre építették 1848 centenáriumát 1948-ban, az ötvenes évek történelmi filmjeit, a Föltámadott a tengert, a Rákóczi hadnagyát. Ezt a hagyományt újították fel a Kádár-kor konszolidációs szakaszában. Várkonyi Zoltán 1964-1968 között bemutatott filmjeivel (A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob / Kárpáti Zoltán, Egri Csillagok) és mindezek előtt A Tenkes kapitányával, amelyet 1963 nyarán kezdtek el forgatni, főleg a siklósi várban, a Tenkes-hegyen. A sorozat rendezője, Fejér Tamás volt (amúgy Várkonyi említett filmjeinek rendezőasszisztense). A tizenhárom epizódot először 1964 januárja és áprilisa között mutatták be a televízióban, szombatonként kora este és ismétlésben vasárnap délelőtt.

tenkes_2.jpg

Ha a tévésorozat nem is készülhetett színesben (hiszen hol volt még akkor színes adás és színes televízió?!), a forgatásról készült képen azért színesben is láthatták az Ország-Világ olvasói (1964. január 29.) a szívdöglesztő cigánylányt, Rózsát (az akkor 23 éves Pécsi Ildikót).

A forgatókönyv szerzője Örsi Ferenc, miként egy későbbi, szintén igen népszerű sorozaténak, a Princ, a katonáénak. (Kevésbé ismert művei az állambiztonsági hivatalnak 1960-1971 között írt jelentések.)

"Izgalmas és humoros, az ifjúság kalandszomját kielégítő filmmel szeretnénk helytállásra, hazafiságra, becsületességre és bajtársiasságra nevelni" - ezt nyilatkozta a készülő sorozatról a rendező. (Népszabadság, 1963. július 18.)

Miután az előző télen a Tell Vilmos hatására sok gyerek nyilat faragott és lődözött, amiből néhány sérülés is származott, most már az első rész előtt figyelmeztették a kiskorú nézőket: nehogy elkezdjenek faragott kardokkal hadonászni! (Zalai Hírlap, 1964. január 19.)

tenkes_3.jpg

A kapitány és Veronika, Zenthe Ferenc és Vajda Márta (Film, színház, muzsika, 1976. augusztus 28.)

A sorozat arra tanította jövőnk aranytartalékát, hogy a magyarok ügyesek és okosak (kivéve egy áruló kapzsi kocsmárost), a labancok pedig balfékek és hülyék kivétel nélkül (viszont valamennyien anyanyelvi szinten beszélik a magyart és csak a magyart).

Az ügyesek és okosak: Eke Máté, a Tenkes kapitánya (Zenthe Ferenc), társai, Buga Jakab (Szabó Gyula), Siklósi bácsi (Molnár Tibor), szerelme, Veronika (Vajda Márta), Rózsa, a cigánylány (Pécsi Ildikó), Béri Balogh Ádám, az egyetlen történelmi személyiség a sorozatban (Zentay Ferenc), Juliska, a szakácsnő (Péter Gizi), a vándordiák (Tordy Géza).

A balfékek és hülyék: Báró Eberstein Eckbert ezredes, várparancsnok (Ungváry László), neje, Amália (Krencsey Marianne), a labanc tábornok (Kovács Károly), a tábornokné (Ambrus Edit), továbbá a labanc katonák (Basilides Zoltán, Szilágyi István, Petrik József, Madaras József, Kibédi Ervin, Horkay János, Kautzky József, Szatmári István).

A szereposztás érdekessége, hogy tizenöt évesen játszotta el Veronika szerepét Vajda Márta, aki a későbbiekben vidéki színházakban aratta sikereit, nem lett belőle országos hírű sztár.

f_ev19630704066.jpg

1963. július 4. A budakeszi forgatási helyszínen a Buga Jakabot alakító Szabó Gyula Besztercei Pál napszemüvegében igazítja a ragasztott bajuszát. MTI Fotó: Keleti Éva

A labancokat folyvást átverik. A kapitány hol tőzsérnek, hol doktornak adja ki magát. Kicsalják az ezredestől a labancok által elhajtott marhákat. Eberstein bárót bemázolják gyógyítónak állított iszapba, máskor meg belesétál őkelme a kelt tésztába. A labancok lőporos hordóit homokos hordókkal cserélik ki, a botor labancok pedig még fel is robbantják magukat az egyetlen megmaradt lőporos hordójukkal. Máté ostorral tanítja táncolni az ezredest, akit a párbajuk végén bezár egy kamrába. Nők és gyerekek agyabugyálják el a szerencsétlen labancokat stb.

Azt a kevés nagyobb szabású csatajelenetet, amelyet nem tudtak kispórolni a tévéjátékból, Bán Frigyes tíz évvel korábbi színes filmjéből, a Rákóczi hadnagyából lopták ki, mert a büdzséből egyszerűen már nem tellett rá.

tenkes_4.jpg

Ebben az időben heves vita dúlt Ausztriában arról, hogy a trónigényről való lemondása után visszatérhet-e hazájába Habsburg Ottó. Ez volt a Habsburg-kérdés. (Ludas Matyi, 1964. március 19.)

Az utolsó rész sugárzása után beindultak a kritikusok. Az Esti Hírlap-ban H.T. (vélhetőleg Hegedűs Tibor, 1964. április 6.) így összegzi a tapasztalatokat: "1. Az ilyen filmsorozatnál minden egyes epizódot egy frappáns ötlet köré kell tömöríteni (lásd Robin Hood, Tell Vilmos), 2. Ha valakit iszapba mártanak vagy kulimászba esik, az még nem poén. 3. El keil dönteni, hogy történelmi-kalandos filmet csinálunk-e vagy — kabarét. 4. Ha az ellenség kivétel nélkül idiótákból áll, vajmi kevéssé izgalmas a felette aratott győzelem. 5. Valami minimális történelmi valószínűség — kötelező. 6. Ha nincsenek jó mozgáskultúrájú, kisportolt színészeink, akik a műfajhoz tartozó verekedési vagy vívási jelenetekben teljes illúziót tudnak kelteni - várjuk meg, amíg lesznek."

Vilcsek Anna a Magyar Nemzetben (1964. április 14.): "Ritkán készítünk kalandos filmeket — ez akkor is megmutatkozott, amikor kitűnő színészeket lovagolni, vívni, verekedni láttunk. Műkedvelő lovaglás, vívás volt ez, érezhető bizonytalansággal, nem éppen elragadó technikával."

Katona Ferenc a Népszabadságban (1964. április 15.): Mi e műfaj sikerének a titka? Mit vár tőle az ifjú — vagy lélekben ifjú — néző? Nyilván nem széleskörűen ábrázolt átfogó történelmi korképet, nem is lélektanilag hiteles emberábrázolást, hanem kötetlenül csapongó mesét, az izgalmas romantika örök hatásosságát és a legegyszerűbb, áttétel nélküli eszmei mondanivalót: az igazságért harcoló hős minden helyzetben és minden körülmények között győzedelmeskedjék a zsarnokság és a gonoszság felett. Demokratikus műfaj ez, sok tekintetben rokon a népmesével és a mondával. Nem a konkrét történelmi igazságot kell ábrázolnia, hanem a nép viszszavetített történelmi vágyait, mintegy kárpótlásul az egykor elszenvedett nyomorúságért. /.../ Nos, a Tenkes alkotói e műfaji szabályokat szem előtt tartották./.../ A történelmi hitelességet ugyan nem kérjük számon a kurucok átlagon felüli képességein — ez a műfajban ugyanis kötelező szabály —, de számon kell kérni a labancok átlagon aluli ostobaságát, mert ez bizonyos mértékig még a mese-mondanivaló hitelét is elveszi."

(bertalan), Vas Népe (1964. április 15.): "...szinte ifjúsági mozgalom lett a Tenkes nézése ... Együtt izgultak a film hősével, együtt kacagtak a mindig póruljárt osztrákok, labancok ügyefogyottságán, elismerő csodálkozással bámulták a golyózáporban nyugodtan pipázó Buga Jakabot... /.../ Mindez nagyon szép és nagyon jó. Csupán a történelmi igazság sínylette meg a népszerű Tenkes kapitánya kalandjait. A sorozatból az derül ki, hogy a maroknyi kuruc vitéz mindig orránál fogva vezette a labancokat, győzelmet győzelemre halmozott." A valóságban pedig "gyakran a túlerőben levő kuruc csapatok veszítettek csatát a számban kisebb, de fegyelmezett, jól felszerelt osztrákokkal szemben. /.../ ...ha ifjúságunkat meg akarjuk óvni a tévedésektől a hamis történelemszemlélettől, nem árt megemlíteni ebből az alkalomból./.../ Szép új kuruc legendát láttunk kevés történelmi valósággal. Kár, mert az amúgy sem csekély, s néha károsan túltengő nemzeti öntudatot feleslegesen tovább növeli."

A Népsportban (1964. április 19.) a filmsorozat kapcsán nagy cikk jelent meg színészeink testkultúrájának hiányosságairól.

A Tenkes hűvös kritikai fogadtatásából kiderül, hogy amit ma a kor gyarlóságának gondolnánk, azt már abban a korban is gyarlóságnak, primitívségnek tekintették.

tenkes_5.jpg

Kínzókamra a deressel Siklós várában. Eke Máté jobban bírta a kínzást, mint a kínzómester a kínzást. A mester már belefáradt, amikor a kapitány még mindig rendíthetetlen kedéllyel tűrt! (Autó-Motor, 1976. június 6.)

1964 júliusában ismételték meg először A Tenkest, és aztán még számtalanszor napjainkig. Például 2018 karácsonyán. A Világgazdaság 2012. március 22-én arról számolt be, hogy A Tenkes kapitánya fél évszázad múltán is bekerült a hét harminc legnézettebb műsora közé. 2018-ban dvd-n díszdobozban kínálták a teljes sorozatot.

1965-ben kétrészes mozifilmet vágtak össze a sorozatból, és azt is nagy sikerrel játszották.

1964 nyarán Siklóson járt a Népszava riportere (július 11.): "Siklóson, ahol a Tenkes kapitánya című film legnagyobb részét forgatták, soha ilyen jelentős idegenforgalom nem volt. A siklósiak is büszkék filmjükre, és ahol lehet, igyekeznek is emlékeztetni vendégeiket erre. A községben van Tenkes Csárda, Tenkes Presszó, Tenkes Falatozó, ahol ízletes Tenkes-gulyást, és ha lehet, még Tenkesebb sülteket szolgálnak fel." (Napjainkban Siklóson már Tenkes-panoptikum is van.) Még Nagyvázsony is profitált a Tenkesből.

A rossz kritikáért a szerzőt kárpótolta a népszerűség. Őrsi Ferenc 1968-ban (október 31.) ezt nyilatkozta a Pajtásban: Jól emlékszem: 1967-ben, amikor a televízióban adták A Tenkes kapitányát, a Városmajorban csapatnyi srác fejére lábast, fazekat borítva nyargalászott az óriás gesztenyefák alatt és torkaszakadtából harsogta a népszerű sláger refrénjét: "És akkor jött a Tenkes kapitánya..."

tenkes_6.jpg

A forgatáson a siklósi várkapuban várakozik a statisztéria. (Film, színház, muzsika, 1963. augusztus 17.)

A romantikus nacionalizmus éppoly népszerű volt az emigrációban, mint a pártállamban. Nem csoda, hogy ott is A Tenkes kapitányával táplálták az ifjúság történelmi tudatát:

tenkes_7.jpg

Chicago és környéke, 1980. április 12.

2009-ben előadták Siklós várában A Tenkes kapitánya musical változatát Stohl Andrással a címszerepben. Ugyanebben az évben a Honvéd Táncegyüttes és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciójában bemutatták A Tenkes kapitányát táncjáték formájában. Zsuráfszky Zoltán 2014-ben beszámolt róla, hogy ez a produkciójuk olyan sikeres, hogy évek óta nem tudják levenni a műsorról. (Criticai lapok, 2014/1-2.) E nyilatkozat óta újabb öt év telt el, és még most is megy a darab például 2019. január 13-án a MÜPA Fesztiválszínházában. 2017-ben a tévében is sugározták. Erről a produkcióról írta Kutszegi Csaba (Színház, 2010. október), az Operaház korábbi táncosa és koreográfusa: "A 7. Magyar Táncfesztiválon visszatérően szórakoztattam magamat azzal a költői kérdéssel, hogy vajon mi készteti a publikumot tapsra. Nehéz elképzelnem ugyanis, hogy ugyanaz a közönségmag jutalmazza zajos sikerrel a Tünet Együttes kitűnő Alibijét, mint a Honvéd Táncszínház A Tenkes kapitánya című, középszerűségre nevelő, gondolkodásról leszoktató, vérciki történelmi táncjátékát."

tenkes_8.jpg

A Tenkes kapitánya táncjáték. Mint látjuk, a kuruc szegénylegényeknek és szegényleányoknak nincsenek ruházkodási gondjaik. (Népszava, 2017. június 28.)

A Tenkes kapitányának nem ártott a rendszerváltás. "A fene tudja, mi a titka ennek a tősgyökeres magyar kalandfilmsorozatnak, talán a naiv bája, gyermeteg humora, a nosztalgia, vagy az, hogy az összehasonlíthatatlanul drágább, fényesebb kivitelezésű amerikai szuperprodukciókkal ellentétben a mi kis szegényszagú Tenkesünkben csupa tehetséges, hús-vér színész játszik, komédiázik. /.../ A Duna Tv délutáni műsoridejében izgulhatják végig a mai gyerekek is a jó-rossz örök harcát. Mégpedig úgy, hogy nem ömlik hektószám a filmgyári művér, nem folynak tucatjával a szemek, nem omlanak kilométerszám a belek." Így lelkesedik a jobboldali kormányokkal nem nagyon kíméletes jegyzetíró, (BIHARI) 1994. június 18-án a Kurirban.

A politikai színkép másik végén Csurka István (Beszélő, 1995. június 8.) hasonlóképp vélekedett: "a külföldi kávék, mosószerek, Barbie-babák és intimbetétek reklámozásához nem kell magyar műsor. Nem kell, és soha többé nem is lesz a 'Tenkes kapitánya'-sorozathoz, az 'Abigél'-hez, a 'Fekete város'-hoz hasonló magyar tv-műsor.

Rákay Philip, az m1 nem sokkal korábban kinevezett intendánsa 2011-ben pontosan azokat a produkciókat említette hiányzó utódaik zseniális elődeiként, mint másfél évtizeddel korábban Csurka István: "Vicc, hogy ma is az egyébként zseniális Abigél, A fekete város, A Tenkes kapitánya fémjelzi az m1-et." (Heti Válasz, 2011. március 10.)

Miért pont a főszereplő, Zenthe Ferenc lett volna más véleményen?: "Jó volt tudni, hogy a nézőt becsületre, tiszta játékra, hazaszeretetre tanítja. Hihetetlen sikere volt. Soha nem felejtem el szegény Latinovits Zolit. Azt mondta, hogy nektek milyen szerencsétek van! Eljátszhatok én bármit, bárhogyan, mégis rólatok beszél az egész ország. Ma is elkelne egy-egy ilyen romantikus sorozat. Valósággal megrémülök időnként, ha kinyitom a televíziót. Minden csatornán megy egy amerikai film, ahol ötpercenként megölnek valakit, a legkülönbözőbb módokon." (Szabad Föld, 1997. december 16.)

tenkes_9.jpg

Szabó Gyula (Buga Jakab) és Rózsa (Pécsi Ildikó) a forgatáson. (Film, színház, muzsika, 1963. augusztus 17.)

Bori Erzsébet talán túlbecsülte (vagy Jolsvai András leányaival azonosította) az utókor ifjúságát, mikor azt írta, hogy "a mai ifjúság már nem tudná élvezni a hat és fél órás, lassú, lompos és bumfordi produkciót". (Beszélő, 1997. június)

Márton László író, a történelmi regény egyik legnagyobb jelenkori mestere elemezte a "gárdonyizó" regényeknek azt a típusát, amelyekben "az elbeszélés Erósza... tökéletesen abszorbeálódik a Jó és a Gonosz küzdelmében, amely emiatt eleve el is van döntve, s a Gonosz csak azért van, hogy a Dobó István-szerű steril pozitív hősnek legyen kit legyőznie (így épül fel például A Tenkes kapitánya; egyébként mulatságos, hogy a Gárdonyi-epigonok milyen eltökéltséggel erőltetik rá ezt az optimista képletet a magyar történelem legsúlyosabb vereségeire)". (Jelenkor, 1998/2.)

tenkes_10.jpg

Happy End. Miénk a vár! (A Hét, 1967. július 2.)

 

 -hacsa-

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr2015406958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bioLarzen 2020.01.24. 00:22:43

Jó kis cikk. A korai magyar sorozatok kedvelőjeként várom a többit is!
Ami azt a kérdést illeti, miért népszerű még ma is ez a - legtöbb szempontból valóban nehezen védhető -sorozat. Az én válaszom: a nosztalgia. A sorozat a gyerekkorom része volt, amikor nézem, kicsit visszajön az is. És, mivel jó gyerekkorom volt, naná, hogy jó érzés a Tenkest (meg a többi sorozatpt) százszor is újranézni... naná, hogy űbergagyik... De akkor is ;)

Head Honcho 2020.01.24. 00:52:14

Rákay Philip korabeli aggályaival szemben mára a felsoroltak sem láthatóak, ellenben ami jellemzi az m1-et, az az egyoldalú elfogult politikai propaganda.

Punxsutawney Mormota 2020.01.24. 06:42:35

Értem én a korabeli fanyalgókat, de '70-s években született kisgyerekként nagyon élveztem, igaz sok más választási lehetőség nem volt. Viszont jó pár évvel ezelőtt ismételték meg a filmmúzeumon gyerekkorom ikonikus filmsorozatát, az Orion űrhajó fantasztikus kalandjait. A főcím után 3 perccel már sírtam a röhögéstől. Nem szabad szétbarmolni az emlékeket.

Terézágyú 2020.01.24. 09:32:13

"Eberstein bárót bemázolják gyógyítónak állított iszapba"

Bocs, az iszap (illetve a víz) valóban gyógyító volt. Éppen azért ülnek benne a parasztok is, illetve azért szállítják és adják el.

"Azt a kevés nagyobb szabású csatajelenetet, amelyet nem tudtak kispórolni a tévéjátékból, Bán Frigyes tíz évvel korábbi színes filmjéből, a Rákóczi hadnagyából lopták ki, mert a büdzséből egyszerűen már nem tellett rá."

Ööööö... muszáj a lopás szót használni? Nyilván meg volt beszélve, le volt könyvelve a dolog... stb. stb.

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2020.01.24. 10:27:03

Remélem lesz Bors Máté és Láng Vince is... ;-)

HegyiVándor 2020.01.24. 15:21:58

...és ki emlékszik mára az egykor magukat valakinek gondoló fanyalgó kritikusokra. " Kár, mert az amúgy sem csekély, s néha károsan túltengő nemzeti öntudatot feleslegesen tovább növeli." Ez mekkora görénység!

Kismy 2020.01.24. 15:58:05

mikor Villányban dolgoztam, a helyi erők rengeteg sztorit meséltek a forgatásról. pl hogy ők is statisztáltak; hogy a forgatást összesen két lóval oldották meg; hogy a haditerv ellopásakor nem Zenthe mászott fel a várfalon, hanem kaszkadőr híján egy helyi legény húsz forintért stb

Wise Lady · http://www.wiselady.hu/ 2020.01.24. 16:29:21

Nekem ez a cikk egy kissé rosszindulatúnak tűnik. A cikkíró nem kicsit nézi le a sorozat kedvelőit. Inkább el kellene gondolkodni, az említett művek sikerén és megismételni az ilyesfajta meséket. Ezekre ma is nagy szükség lenne. A Tenkes semmivel sem bugyutább, mint pl. a Star Wars volt.

ursus artos 2020.01.24. 19:56:52

A sorozatban ne volt vér és erőszak. Maximum a kupán vágás és a seggbe rúgás...

várom a levelet 2020.01.24. 19:58:15

patyolatingben vallatták a kapitányt ,biztos Ariellel mostak.

bioLarzen 2020.01.24. 20:09:10

@Terézágyú:
"Ööööö... muszáj a lopás szót használni? Nyilván meg volt beszélve, le volt könyvelve a dolog... stb. stb."

Arra azért kíváncsi lennék, hogy mdeg volt-e említve a sorozatban (nem tudom, nyilván nem néztem ezt a végefőcímben...)... Mert, ha nem, akkor, ha nem is feltétlenül lopás, ssemmiképp sem okés.

soarvány 2020.01.24. 20:09:15

Félrevezető a Chicagoi cserkészplakát.
Nem azt írja hogy magyar filmet vetítenek, hanem a chicagói cserkészcsapat RENDEZÉSÉBEN bemutatásra kerül.
A rendezés azt jelentni, hogy kibérelték a vetítőgépet, és megszerezték a Mafilm-től a kópiát.

Bambano 2020.01.24. 20:10:38

"2. Ha valakit iszapba mártanak vagy kulimászba esik, az még nem poén.": Deeeee :)

bioLarzen 2020.01.24. 20:11:00

@promontor: A Borsot a mai napig átlag évente végignézem. Faßtudja, miért imádom annyira... De nagyon.

bioLarzen 2020.01.24. 20:12:54

@Kismy: Az teljesen biztos, hogy nem kevés jelenet volt a Tenkesben, ahol kettőnél több ló volt egyszerre látható - persze, az nyilván lehetséges, hogy azoknál a jeleneteknél, ahol az illetők statisztáltak, tényleg összsen két ló volt.

bioLarzen 2020.01.24. 20:14:03

@Wise Lady: Franc tudja, én nem érzek rosszindulatot vagy lenézést.

polpetti 2020.01.24. 20:55:35

Ha már Abigél, tervezel abból is cikket? Annak is vegyes volt a fogadtatása. Ráadásul a korabeli nézők eggyek több jelenetet láthattak, mint a 90es évek nézői: az a bizonyos kirándulásos rész nekik, nekünk már teljesen kimaradt, mert utólag kivágták. Sok érdekesség volt ott is...

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.01.24. 21:03:06

Ez a cikk is jól bemutatja, hogy régen is utálták és ma is utálják a baloldaliak mindent, ami magyar és nemzeti, csak azért mert magyar és nemzeti. A Tenkes kapitánya a maga korában – 57(!) éve kezdték forgatni – egy nagyon jól elkészített film/sorozat volt, senki sem várt tőle (és ma sem érdemes így nézni) történelmi hűséget, profi filmtechnikát, meg a világ legjobb színészi munkáját stb. Úgy jó, ahogy van, azért élvezi ma is bárki, aki szórakozni szeretne.

A ma fiatalok meg ennél sokkal bugyutább, idiótább, és legfőképp semmitmondóbb filmeket tekintekenek értékesnek (pl. az összes szuperhős film, + a hálivúd 99%-a), miközben a Tenkes kapitányában tökéletesen megvan még ma is a szórakozáshoz szükséges vidámság, emberség, kaland, még ha történelmileg nem is teljesen igaz (amit egyébként már akkor is mindenki tökéletesen tudott, aki úgy nagyjából 3 méterről látta már a történelem tankönyvet). Csak éppen értelmes fejjel kell nézni, nem buta libuskákként.

Szóval, éljenek a kurucok! ;)

Victor Franco 2020.01.24. 21:13:41

Antiszemita felhangja is volt a sorozatnak: Dudva ( Kohn) György (Izsák) kocsmáros eléggé jude arc volt, és túl azon, hogy zsidrák vérszívóként szerepelt, nem csak feladta a kurucokat, hanem sémita kéjvágytól fűtve a kiskorú Veronikát is metélt farkára akarta húzni!
El is érte a végzet, a héber bennégett a zugkocsmában, mikor a córeszt próbálta menteni.

Vjon ez a krema parafrázisa, vagy csak a kapzsi pólisit érte el a büntetés?

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.01.24. 21:55:40

@promontor: lesz
@polpetti: ez a bejegyzés amolyan első teszt. a közeljövőben megbeszéljük a tartalmakat és a menetrendet is a szerzővel. szerintem biztosan belefér az első körben 12 részesre tervezett témába.
a szerzővel, aki itt -hacsa- álnéven fut, de páran szerintem meglepődnének ha tudnák kit takar, hiszen jó nevű és nem éppen kezdő újságíró. mondjuk aki ott volt a szegedi és a bp. levéltári alkalmunkon már tudhatja. :)

Fredddy 2020.01.24. 21:55:55

Egy könnyed, vidám ifjúsági filmsorozat, és annak pont jó. Nem szabad se túl komolyan venni, mert nem komolynak szánták, se a mai lehetőségek fényében megítélni, mert a Metropolist se fikázzuk pl a gagyi speciális effektek miatt.

A jó és a szar közötti különbség igenis akkor is látszott, amikor csak egy tévécsatorna volt, a ,,műszempillát hoztak a betyárok a vásárbul"- Rózsa Sándor-sorozat soha nem volt a Tenkes kapitányához fogható.

Filmjelenetek felhasználása ma is divat még Hollywoodban is, a stockfotó-ügynökségekhez hasonlóan stock filmjelenetekek is vannak. Az űrrakéta fellövését se bábozzák el minden űrös filmben külön, egyszerűen fognak egy eredeti felvételt, és azt bevágják a megfelelő helyre.

Der Piefke 2020.01.24. 22:18:17

Nyilván nem vagyok "reprezentatív minta", mivel "sváb gyerek" vagyok... De: amikor kisgyerekként látta, a sorozatot, nekem abból azonnal az jött le, hogy a labancok mennyivel jobban ellátott, szervezett, fegyelmezett hadsereg voltak, szembe a kurucok igen szegényes tárgykultúrájával, folytonos rögtönzéseivel.

Egy biztos: én mindig labanc akartam lenni!

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.01.24. 22:57:09

@Der Piefke: Emlékszem, amikor magam is kisgyerekként láttam a sorozatot, mennyire idegesített és furcsa volt, hogy a labancokat teljesen hülyéknek állították be. Egyrészt hülyékkel szemben győzni nem nagy dicsőség (ami, ugye, ráadásul rontja a kurucok értékét), másrészt nyilvánvaló, hogy ennyire nem hülye semelyik katona sem a világon. Nagyon hasonló ez a húzás a 2. vh-s filmekben is, amikor a szovjet katona (meg természetesen az USA, meg szövetséges katonák) voltak a nagyon-nagyon okosok, a németek meg mindig az agynélküli hülyék. A tanárunk is mondta a gimiben még a szép cocialista időkben, hogy azért ez elég erős khm túlzás (azaz hazugság) ezekben a szovjet hősi filmekben, sorozatokban (pl. Négy páncélos meg egy kutya. Na meg a hálivúdiakban is, lásd pl. Piszkos tizenkettőtől a mai "alkotásokig".)

Szóval ilyen az, amikor a győztesek írják a történelmet. ;)

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.01.24. 23:28:26

@Fotósképző: az analógia jó, a példa kevésbé. A négy páncélos és a kutya lengyel filmsorozat volt nem szovjet és többek között azért is lett népszerű a keleti blokkban mert nagyon kevés volt benne a szovjet propaganda. mondjuk attól még a németek elég hülyék voltak benne...

Hórukk 2020.01.25. 00:04:37

@Fotósképző: Nekem a film pozitív hősei épphogy baloldaliaknak tűnnek és nemzetinek. A kurucok közt valahogy nem találom sem a "nemzeti(?)" mészaroslőrincünk, sem ádejánosunk sem a kiterjedt orbán família filmbeli megfelelőjét. Vagy lehetséges, hogy a szervezett tolvajlás Rákóczi idején még nem minősült nemzeti-hazafias tettnek és nem kapott volna parlamenti többséget?

szánmonoxid 2020.01.25. 00:58:58

"a labancok pedig balfékek és hülyék kivétel nélkül (viszont valamennyien anyanyelvi szinten beszélik a magyart és csak a magyart)"

Ez nem csoda, ugyanis a labancok a császárhű MAGYAROK voltak, nem az osztrákok (illetve 1871-ig, azaz még vagy 165 évig még németek).

"A balfékek és hülyék: Báró Eberstein Eckbert ezredes, várparancsnok (Ungváry László), neje, Amália (Krencsey Marianne)"
Nem, a neje kifejezetten jó fejnek van ábrázolva a filmben, se nem balfék, se nem hülye.

A Honvéd produkcióját láttam a MüPában, borzasztó volt.

Ami meg a régi filmeket illeti, emlékszem, gyerekkoromban milyen szuper tu-fa (azaz sci-fi) volt NDK-s Az Orion űrhajó, jobbnál jobb trükkfelvételekkel, tele izgalommal, amikor jöttek az idegen lények, a varangyok (a főicímzenéjére még magyar szöveg is született, Felszállt a Orion, McLane rajta a parancsnok - aztán meg a toronyban tűnt fel a Die Hardban rendőr hadnagyként. :-)
Meg az Alfa Holdbázis, amikor a Hold valami miatt az első részben elszakad a Földtől, és iszonyatos (sokszoros fény-) sebességgel száguld át az űrön. Az már szinte a lehetetlen szintű (felvételi) technikai csodák birodalma volt.
Aztán pár éve leadta valamelyik csatorna, izgatottan ültem a tévé elé, és... Hát, az übergagyi szó nem fejezi ki eléggé a látottakat.

Ahogy a gyerekkorunkban futó magyar Őrjárat az égen sorozat is, hű, fantasztikus technika, vadászgépek, körömrágásos izgalom, pár éve megnézve meg... hát, viccnek is gyenge.

De a maga korában betöltötte mindegyik a neki szánt szerepet, akkor, fekete-fehér, kb. 60 centis képátlójú tévéken jó volt.

Most még olyanokat néznék meg, mint a szintén német minisorozat, A fekete gyertya fénye (Das Licht der schwarzen Kerze), meg a szintén NDK-s kémfilmsorozat, az Álarcban, Achim Detchennel (vagy Detjennel? - majdnem ugyanaz a két szó kiejtése)a főszerepben (azt hiszem, Armin Müller-Stahl játszotta, aki aztán disszidált az NSZK-ba, mármint élőben, nem a filmben). Lehet, hogy gagyi lenne, akkoriban, gyerekként végigizgultuk. Meg a lengyel Kloss kapitányt, illetve A négy páncélos és a kutyát.

Béla Kovács:
Igazad van, de nekem gyanús, hogy az "el van" önállósult egy hiányos kifejezés, amiből egy határozói igenév hiányzik: el van foglalva.

@bioLarzen:
Meg mert még a leggagyibb szerepet is baromi jó színészek játszották, szerintem élvezték a bohóckodást.
Egy Zenthe vagy egy Szabó Gyula egyszerűen nem tudott rossz lenni semmiben. (Haumann is ilyen, bár ebben nem játszik.)

"Faßtudja, miért imádom annyira..."
Talán mert jó? Szintén remek színészek, nem túlgondolt történettel. Az Egy óra múlva itt vagyok szintén (Venczel Vera istennő volt).

@HegyiVándor:
Pedig ma még inkább érvényes.

@Wise Lady:
Kb. ugyanaz a mély személyiségábrázolás és történet, csak a SW technikai megvalósítása kicsit komolyabb. :-)

@ursus artos:
Ja. Amikor felrobbant a lőporos hordó a bárótól 2 m-re, ő akkor is csak nagyon kormos lett.

@Fotósképző:
@Victor Franco:
Hát sokkal hülyébbek ti már nemigen lesztek. Azt hiszem, nagyjából elértétek azt a szintet, ami emberi aggyal lehetséges negatív irányban.

@JTom:
A lengyelek már akkor sem nagyon csípték az oroszokat - náluk kevésbé talán csak a németeket. :-)
Egyébként most megy a tévében egy reklám az (orosz) World of Tank (WoT) játékhoz, miszerint "Rudi, a tank" egyedül marad a faxtudjahol, de aztán megjönnek a társai stb., és mutatják a tankot, rajta a Rudy felirat meg a 102-es szám. Olyankor mindig felmerül benne, hogy baszd meg, ezek nem látták A négy páncélos és a kutya sorozatot? Merthogy ott a főszereplők harckocsija, a T34-es viseli a Rudy (lengyelül: Vörös) feliratot meg a 102-es oldalszámot (és a magyar változat egy részében, ahol már magyarítva van a főcímzene szövege, Vörösnek is nevezik Janekék - Janusz Gajos, a főszereplő egyébként egész jól beszélt magyarul, volt annak idején a magyar tévében vendég).

kakukk123 2020.01.25. 01:06:27

Gyerekfilm volt, gyerekfilm maradt, mint a Zorro vagy a Koppányi aga testamentuma. Felnőtt fejjel utóbbiak jobbak, de ugyqnaz a hőskultusz ugyanazokkal a klisékkel, csak most az ideológiai farok jobban kikandikál. Felnőttünk, ez van, a gyerekeinknek meg Frodo és Samu jobban bejön, és ezt tulajdonképpen nem bánom.

bioLarzen 2020.01.25. 01:29:06

@JTom: Ha olyan műűveket keresünk az átkos magyar filmterméséből, ahol legalább nem totál hülyének ábrázolták az ellent, akkor ott van pl. a Sellő a pecsétgyűrűn - és, ha a sorozatoknál akarunk maradni, az Egy óra múlva itt vagyok-ban is volt az ellen oldalán kifejezetten ravasz, okos.
(Ha pedig kitekintünk az egész blokkra, a Tavasz 17 pillanatában - ami szerintem egy kimondottan jó, élvezhető és nézhető sorozat, akár ma is - kimondottan okos, profi és intelligens a Sötét Oldal - Müller figurája például, )

bioLarzen 2020.01.25. 01:29:06

@JTom: Ha olyan műűveket keresünk az átkos magyar filmterméséből, ahol legalább nem totál hülyének ábrázolták az ellent, akkor ott van pl. a Sellő a pecsétgyűrűn - és, ha a sorozatoknál akarunk maradni, az Egy óra múlva itt vagyok-ban is volt az ellen oldalán kifejezetten ravasz, okos.
(Ha pedig kitekintünk az egész blokkra, a Tavasz 17 pillanatában - ami szerintem egy kimondottan jó, élvezhető és nézhető sorozat, akár ma is - kimondottan okos, profi és intelligens a Sötét Oldal - Müller figurája például, )

bioLarzen 2020.01.25. 01:31:17

@szánmonoxid:
"Most még olyanokat néznék meg, mint a szintén német minisorozat, A fekete gyertya fénye (Das Licht der schwarzen Kerze), meg a szintén NDK-s kémfilmsorozat, az Álarcban, Achim Detchennel (vagy Detjennel? - majdnem ugyanaz a két szó kiejtése)a főszerepben"

Ezek esetleg fellelhetők valahol magyar szinkronnal vagy legalább felirattal?

szánmonoxid 2020.01.25. 02:50:33

@bioLarzen:
Nem tudom.
Annak idején szinkronosan mentek, és nem is csak egyszer, szóval a tévé archívumában biztosan megvannak.

(A tévé meg a rádió archívumába egyszer szívesen beszabadulnék 1-1 hónapra szabad másolási engedéllyel és két hátizsák pen drive-val. Tudnék mit kimenteni, ami már soha nem kerül adásba, sőt, a rádióból olyat is, amit ugyan felvettek, én tudok róla, mert ott voltam, és utána soha nem is került adásba. Hatalmas kincsek vannak ott pl. rockzenében, annak idején nem adták le, mert rendszerellenesnek meg a franc tudja, minek minősítették, ma meg nem adják már le, mert régi. Meg egy csomó olyan is van, amit ugyan felvettek újra a lemezgyárban, és még játszotta is a rádió esetleg, de már évtizedek óta nem játsszák, és a rádiófelvétel (a rádió stúdiójában készült) sokkal jobb minőségű, mint a(z olykor évekkel) későbbi lemezgyári, pl. mert közben változott a zenekar felállása.)

"a Tavasz 17 pillanatában - ami szerintem egy kimondottan jó, élvezhető és nézhető sorozat, akár ma is - kimondottan okos, profi és intelligens a Sötét Oldal - Müller figurája például"
Igen, és ott még Stirlitz is hibázott néha. És ezt el is mondta a narrátor. :-)
Érdekes lenne azt is újranézni, hogy annyira jó-e, mint amilyenre emlékszünk.

butyko 2020.01.25. 04:09:38

@szánmonoxid: Stirlitz legnagyobb hibája,hogy cirillbetűs,orosznyelvű leveleket küld Himmlernek,Bormannak és még ki tudja kinek.

Visszatérve a Tenkes kapitányához,érdekes,hogy a film előbb készült,mint a forgatókönyv,vagy legalábbis nagyon egyszerre. A labanc szereplők nevei döntő többségben az adott színész polgári nevéből lett képezve. Pld: a két mesterlövész Ritpek és Vogeller megszemélyesítői Petrik József és Madaras József voltak. Erwiner szakaszvezető Kibédi Ervin.Folytathatnám...

Az egyik kép régi képaláírása pontatlan,Eke Mátét nem húzták deresre...

spulni 2020.01.25. 08:33:20

@kakukk123: A Koppányinak sajnos kevés köze van a regényhez... Abban is, az a jelenet amikor a kútba esik Kales embere meg a fejére húzzák a kosarat, egy burleszk inkább. Nem méltó Fekete Istvánhoz, ahogy írta is a naplójaban: "Ez nem az én Koppányi agám..."

2020.01.25. 08:48:31

@Fotósképző:

"Egyrészt hülyékkel szemben győzni nem nagy dicsőség (ami, ugye, ráadásul rontja a kurucok értékét),"

Megvan a recept, hogy miért győzött a csúti immár harmadszorra.

A politikát félretéve:
Az tuti, hogy az egész történelmünk során egyedül a korai középkorban voltunk a pályán. 1526-tól kezdve csak cumi és cumi.
Ki is termelődött az évszázadok alatt egy olyan társadalom, amely - ez megint némi politika - infantilis vagy gerinctelen, ez eldöntendő kérdés, de az biztos, hogy mindenképpen önsorsrontó.

A filmsorozat gyerekkoromban király volt, manapság már csak röhögni való.

Persze a nemzethy mély-magyarban erős nosztalgiát kelt, ráadásul egy újabb lehetőség, hogy a baloldali/liberális/kommunista/szocialista - tetszés szerint - érzelmű polgárokba bele lehessen taposni. Ez jól lekövethető az itteni hozzászólásokban.

Ennyi.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2020.01.25. 09:59:44

A kritikusok foglalkozása fölösleges. Az ő foglalkozásuk ugyanis az, hogy megmondják a nézőknek, hogy mi a jó. Szánalmas.

A népszabis cikkből a lényeg:
"Demokratikus műfaj ez, sok tekintetben rokon a népmesével és a mondával. Nem a konkrét történelmi igazságot kell ábrázolnia, hanem a nép viszszavetített történelmi vágyait, mintegy kárpótlásul az egykor elszenvedett nyomorúságért. "

Ezért volt népszerű. Őszintén, Bud Spencert miért szeretik az emberek? Pont ezért. Ki az a hülye, aki mások szórakozását fikázza? Honnan veszi a bátorságot? Ha Lagzi Lajcsit hallgat, akkor azt. Kinek mi köze hozzá? Milyen magas lóról beszélnek ezek velünk?

Az persze külön fáj nekik, hogy minimális nacionalizmus van benne. Hű, mekkora baj. Megvan az az amerikai film (szerencsére nem tudom a címét), amiben egy tanknyi "tökös" amcsi katona lemészárol vagy 500 hülye németet, akik puskákkal rohamozzák őket? Előtte meg bemegy a sármos amerikai katona egy lakásba, és nem, nem megerőszakolja a német lányt, hanem az kívánja meg őt. :-)))))) (Miközben tudjuk, hogy az ami Németországban ugyanúgy erőszakoltak tömegesen, mint a ruszkik nálunk).

Ebben az országna utálják a magyarokat sokan, és sajnos ők sokan vannak a kultúrában.

ZON 2020.01.25. 12:01:36

Mikor sorkatona koromban valami disznóság derült ki az egységnél, és nem lett meg az elkövető, valaki bemondta a hátsó sorból :
"Ez csak a Buga Jakab lehetett !!! " (idézet a filmből).

Atomi röhögés, balhé elsikálva.

David Bowman 2020.01.25. 15:14:08

Tegnap voltam a siklósi várban. Ott voltak a film díszletei és panoptikum szerű jelenetei is. Az egész nagyon gazdátlannak és elhanyagoltnak tűnik. Poros-koszos ruhák és papírmassé Zenthe Ferenc leesett bajusszal. Lehetne ezt sokkal jobban is csinálni. Ha télen nincs nyitva semmi, mert nincs turista, akkor nem is lesz.

David Bowman 2020.01.25. 15:18:17

@fofilozofus: Valami régi kabaréban volt, hogy az osztrákok kibékítésére megjelent az új 51 forintos. Azon a labancok visszazavarják a kurucokar.

Muhammad Balfas 2020.01.25. 16:37:04

@ZON: -Maga hanyadik században van honvéd?
-Jelentem, a 20.-ban..

Weißkopf 2020.01.25. 17:35:39

@Látens Inszinuáció: "egész történelmünk során egyedül a korai középkorban voltunk a pályán": nono, a középkor (ha nem tévedek) 476-tól 1492/1517-ig tartott, vagyis korai szakaszában a magyarok még innen voltak a honfoglaláson. Ekkori történelmünkről nem sokat tudunk.

szánmonoxid 2020.01.25. 17:38:36

@JTom:
Bocs, mit nem tartottam be? (Tényleg nem tudom, ha volt ilyen, nem volt szándékos.)

@fofilozofus:
Az azért nem árt, ha valaki legalább tájékoztatja a köznépet, hogy mi értékes, mi nem.
Persze az sem baj, ha ezt hozzáértő teszi, aki maga is műveli az adott műfajt legalább alapszinten, tehát zenéről olyan írjon, aki tanult zenélni, filmről olyan, aki tanult valamennyit a filmekről, mondjuk filmesztétikát vagy valami hasonlót, borokról, ételekről szintén olyan, akinek van valami ezzel kapcsolatos végzettsége, azaz tudja, hogy minek milyennek kellene lennie ahhoz, hogy jó legyen. Vagy legalábbis hogy mitől rossz valami.
Én emiatt szoktam nagyokat röhögni az Index kritikáin, amikor láthatóan totál dilettánsok írnak mindenről, zenéről pl. olyanok, akik azt sem tudnák internet nélkül elmondani, milyen hangok vannak egy a-moll skálában, nemhogy még lejátszani is azokat bármilyen hangszeren.
De a filmkritikusaik is ilyenek, általában azok a filmek lesznek közönségsikerek, amelyeket erősen lehúznak, amiket meg felmagasztalnak, azok nemzetközi szinten is buknak.
Azt meg, hogy milyen szinten fordítanak angolról (vagy bármilyen más nyelvről), inkább ne is taglaljuk.

szánmonoxid 2020.01.25. 17:42:05

@Weißkopf:
A középkor nem 1640-ig (angol polgári forradalom) tartott?
Én még úgy tanultam.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.01.25. 17:50:11

@szánmonoxid: "Hát sokkal hülyébbek ti már nemigen lesztek. Azt hiszem, nagyjából elértétek azt a szintet, ami emberi aggyal lehetséges negatív irányban."

ez a kommented személyeskedő és sértő, amit tilt a kommentszabályzat. a többi hozzászólásod amúgy építő, szóval kár lenne érte...

bioLarzen 2020.01.25. 18:14:50

@szánmonoxid:
"Érdekes lenne azt is újranézni, hogy annyira jó-e, mint amilyenre emlékszünk."

Tavaly nyáron néztem utoljára - jelenthetem, hogy igen, annyra jó ;)

bioLarzen 2020.01.25. 18:18:10

@szánmonoxid: Én meg úgy, hogy kb. 50-55-ig - utána mmenthetetlenül jön az öregkor ;)

toncsi64 2020.01.25. 18:28:19

@bioLarzen:
A színes verziót is láttad már ? Nem merek belekezdeni mert bár nyilván látványosabb, de félek a csalódástól :)

Weißkopf 2020.01.25. 18:57:52

@szánmonoxid: Én is így tanultam a 60-as években, de ez a szovjet típusú időszámítás volt. Nyugaton mindig is Amerika felfedezését vagy Luther színre lépését tekintették a középkor végének (és az újkor kezdetének), és a mai magyar történettudomány is ezt fogadja el.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.01.25. 19:37:37

@JTom: Most hirtelen ez a sorozat jutott az eszembe, de tényleg, az lengyel sorozat.

@Hórukk: Nem a film hőseire értettem a mondanivalómat, hanem a kritikusokra. Pl.: "Kár, mert az amúgy sem csekély, s néha károsan túltengő nemzeti öntudatot feleslegesen tovább növeli."

@szánmonoxid: De kedves szavak, semmi érv, így kell ezt! Ugye tudod, hogy a személyeskedés éppen az általad írt szintre jellemző.
Örülök, hogy segíthettem!

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.01.25. 19:40:22

@JTom: Ja, csak most olvasom. Kösz! ;)

Weißkopf 2020.01.25. 20:01:53

"tizenöt évesen játszotta el Veronika szerepét Vajda Márta": érdekes, én legalább 5 évvel idősebbnek véltem (ha nem volna dehonesztáló, azt mondanám. koravén volt). Az ő lánya az a Brunner Márta, aki rendszeresen feltűnt Vágó István 20-25 évvel korábbi vetélkedőjében (Mindent vagy semmit!), amint pontokért vásárolható tárgyakat kínált a játékosoknak.

bioLarzen 2020.01.25. 20:20:22

@toncsi64: Szerintem nem láttam - de az amúgy is olyan "fekete-fehérben az igazi" ;)

pepin_nymburk 2020.01.25. 20:22:15

Gyerekként imádtam, na de ugye akkor 1 tv volt, szirszar műsorral, mindennek tudtunk örülni... Egyet kivéve: Varjúdombi mesék, na annál elhagytuk a szobát

bioLarzen 2020.01.25. 20:22:21

@Weißkopf: Volt szerencsém több Vágó-féle vetélkedőben is szerencsét próbálnom akkoriban, így pl. Brunner Mártát is láthattam élőben... hát... a képernyő az ő esetében nem hazudott :)

bioLarzen 2020.01.25. 20:23:23

@pepin_nymburk: Dzsízász, a Varjúdombi mesék... ezt most muszáj volt? Épp ettem...

J.László 2020.01.26. 03:53:38

@szánmonoxid:
Az Orion űrhajó nyugatnémet volt.

Elsőszámú Közellenség 2020.01.26. 12:42:51

Anno azért rendesen kiürültek a játszóterek, amikor ment a tévében a sorozat.

Segna 2020.01.27. 08:53:03

@Weißkopf: a középkor végének számításához csak annyit, hogy a történelem nem egy matematikailag egzakt tudomány, az egyenletnek nem csak egy helyes megoldása van. ;-) nézőpont kérdése, hogy társadalmi szempontből nézem (a feudalizmus mint társadalmi rend vége számít) akkor az első polgári forradalom a határ -1640 (mondjuk azon jót röhögtem, hogy ez a szovjet időszámítás ) vagy vallási szempontből, (hiszen a középkor jellemzően a katolikus egyház egyeduralmát jelentette) így nyilván a reformáció 1517 kezdete a cezúra. De lehet olyan szempontból is vizsgálni, hogy a feudális középkor csak egy európai szempontból értelmezhető, így a földrajzi felfedezések a határ, vagyis Amerika felfedezése, Tehát nincs rossz megoldás ebben a témában.
Külön érdekes, hogy egyes országok is meghúzzák a maguk középkorának határait, így pl. a magyar középkor jóval később zárul (persze később is kezdődött hivatalosan) itt szerepel 1711, 1790, sőt 1848-is.

Segna 2020.01.27. 09:06:32

@Victor Franco: "Dudva ( Kohn) György (Izsák) kocsmáros eléggé jude arc volt,"
Soha nem jutott eszembe még hasonló sem ezt nézve, és gyerekkoromban, alföldi nagyvárosban, soha de soha nem volt téma hogy valaki zsidó vagy nem zsidő, és ilyen sztereotípiákról a "boldogemlékezetű gengszterváltásig" és a Csurka-féle véglények asztalra böfögéséig nem is hallottunk. Nem volt ildomos ilyen ösztönöknek hangot adni, sőt mélyen szégyenletes volt. De látom ez elmúlt sajnos.
Megjegyzem, amiért a kocsmáros tűzhalált érdemelt szerinted, mármint hogy a "kiskorú" Veronikát megkívánja, az a Tenkes kapitányánál teljesen rendben van, elnyeri a lány kezét.
Én nem emlékszem, hogy Veronika kiskorút játszott volna, még ha a színésznő tényleges az is volt.

Segna 2020.01.27. 09:11:09

Jó kis bejegyzés, és várom én is a többi sorozatot. Remélem Józsi az úthengerrel nem marad ki!
Egy kicsi megjegyzésem lenne csak. Ez egy fotós blog. Nem lehetne több képet beletenni? A forgatásról vagy a színészekről civilben vmi ritkásat? pl. Zenthe Ferenc feleségével balatonakalin nyaral.. stb. Ezek a régi újságfotók, hát harmatosak és nem is érdekesek a téma szempontjából, még ha korhűek is.

Balázs Paróczi 2020.01.27. 15:35:12

Gyerekek, könyörgöm !!!! Hagyjuk már abba! Már a hírportálokat is (akármelyiket) csak hunyorogva olvasom, a facét meg 5mp múlva csukom le. Elég volt. Nem véletlen kommentszabály, hogy nincs napi politika !!!!!! Pont azért olvasom már kizárólag ezt a blogot és néhány technikai/történelmi blogot, mert NAGYON elegem van a sok fröcsögésből, dilettantizmusból meg ebből az egész "napi politikának" hívott hülyeségből.

Vissza a témához: Jól látszik, hogy abban az időben a Magyar Televízió (gondolom a produkció nem önálló filmgyári projekt volt) jól fel volt készülve dokumentumfilmek forgatására, színházi közvetítésekre de "akciódús" kalandfilmre se technika, se szakértelem nem volt. Itt most nem az operatőri vagy vágói munkára gondolok, az rendben is van. Ebben a korszakban az összes produkció hasonló, korrektnek hívható minőségben készült. De azért nagyfilmes kamerát úgy mozgatni, vagy az akkori fényviszonyoktól nagyon függő forgatásokat úgy megoldani, hogy az egy pörgős FastAndFuriusOnHorse legyen, nem kis feladat lehetett. Még az Egri Csillagokon (aminek azért volt büdzséje) is látszik, hogy a bevett tévéfilmes technikákat próbálták alkalmazni a forgatás során. Mentségképpen a korabeli külföldi kalandfilmek (Az ezüst-tó kincse, Cartouche, Limonade-Joe, stb..) is ugyanezzel a problémával küzdöttek. Sőt még Hollywood is szakmányban gyártotta a párkamerás-nagytotálos, sárgahátteres westernek tömkelegét, ahol a büdzsé tényleg nem volt több mint egy tv-filmnél. Nézzétek meg az 1950-s Wagon Master-t, mintha ugyanaz a stáb csinálta volna.

Perler Zuárd 2020.01.27. 18:10:57

@Balázs Paróczi: Pardon, a Limonádé Joe nem kalandfilm volt, hanem paródia.
(A címszereplő nevét sem dzsónak kellett ejteni, hanem joe-nek az eredetiben - Limonádovy Joe...)

Perler Zuárd 2020.01.28. 12:19:40

@pitcairn2: Én még a feliratos változatot láttam anno. Az külön jó volt, a dallamos cseh dumákkal: Horé rúky, chlapci! - azaz: fel a kezekkel, fiúk! ... és a többi...

pitcairn2 2020.01.28. 13:03:23

@Perler Zuárd:

szerintem én is láttam vmikor gyermekkoromban (a hegedűmajszolós rész kifejezetten ismerős), de akkor nem fogott meg, gondolom vmi "komoly" veretes western-t vártam

de így most belenézve kifejezetten aranyos

de attól tartok már eredendően célközönséget tévesztett, mivel a keleti blokkban korántsem volt akkora keletje a western-nek mint nyugaton, így gondolom a paródia is kevésbé jött át

pitcairn2 2020.01.28. 13:04:58

@Perler Zuárd:

egyébként meg mertem volna rá esküdni (mielőtt rákerestem), hogy a Limonádé Joe Terence Hill volt

ebből is látszik, hogy már kezdenek összekuszálódni a régi emlékek:(

gigabursch 2020.01.28. 15:39:46

@Fotósképző:
Jól beszélsz fehér testvér!
UFF

gigabursch 2020.01.29. 09:17:40

@Weißkopf:
Amikor én még iskolába jártam, a középkor vége a brit polgári forradalom volt (1640) és nem az Újvilág európaiak általi felfedezése.

gigabursch 2020.01.29. 09:20:52

@Segna:
Földrajzi felfedezések = Gyarmatosítás.
Végülis gyarmatosítás a középkorban nem volt.
De utána... tömegesen.

Az újkor és legújabbkor határideje most mi? HA van még ilyen fogalom...

gigabursch 2020.01.29. 09:24:50

@Segna:
Akkor más ökoszociális környezetben nőttem fel.

Felénk még ismert volt az a mondás is, hogy: "Ha Kisvárdán valakinek a lábujjára rálépsz, New Yorkban a rabbik felüvöltenek".

gigabursch 2020.01.29. 09:34:28

@pitcairn2:
Betojás... Ez eddig hogy maradt ki az életemből?

Segna 2020.01.29. 11:07:06

@gigabursch: "az újkor és legújabbkor határideje most mi? HA van még ilyen fogalom." Már hogy ne lenne! A történészek imádnak korszakolni és minősítgetni ;-) Én úgy tudom, hogy jelenleg a legújabb kor kezdete a rövid XX. sz. azon dicsőséges pillanata (szarkazmus) amikor egy új társadalmi kísérletbe kezdtünk, remélve, hogy a kapitalizmus helyett valami jobbat, egyenlőbbet tudunk működtetni. Vagyis a "nagy október szocialista forradalom" 1917-től. Van aki szerint az I. vh végétől, hiszen egy teljesen új világrend kezdődött akkor. (attól, hogy egy változás utólag hogyan van értékelve, nem változik a jelentősége illetve határ jellege.)
A történelem nem aktuálpolitika (vagyis nem kéne annak lennie, de ezt időnként néhányan masszívan figyelmen kívül hagyják) így az elmúlt évek/évtizedek még csak politika történetként értelmezhetők. Kb. onnantól tekinthető vmely esemény történelminek, amikortól már nincsenek élő szemtanúi illetve az akkori szándékok már nem érvényesek. Ezért van az, hogy pl. egyes eseményeket 70 évre titkosítanak ez kb. két generáció, ha 33 évet veszünk egynek.
Bocsánat hosszú lettem.

Segna 2020.01.29. 11:12:18

@gigabursch: "Ha Kisvárdán valakinek a lábujjára rálépsz, New Yorkban a rabbik felüvöltenek".
Érdekes én Nyíregyházán töltöttem gyerekkorom jó részét, de soha nem hallottam ezt. Szerencsés ökoszociális környezetben nőttem fel, ezek szerint. Nekem nem hiányzott egy cseppet sem ez a fajta rosszindulat, és előítélet.

gigabursch 2020.01.29. 11:33:27

@Segna:
Értem a kifejtésed, s nem volt nehz végigolvasni.

Kisvárda:
Az a durva, hogy ezt a mondást én Kisvárdától bő 300 km-re hallottam először.

szánmonoxid 2020.01.29. 23:31:58

@JTom:
Bocs, amiket írtak, azok után én ezt nem gondoltam sértőnek. De majd odafigyelek.

@Perler Zuárd:
Ráadásul ez egy regény alapján készült. Apáméknak megvolt gyerekkoromban.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.01.29. 23:51:59

@szánmonoxid: sajnálom, mindegy minek gondolod sérti házszabályt. megköszönöm ha ezek után odafigyelsz.

"Ráadásul ez egy regény alapján készült. Apáméknak megvolt gyerekkoromban."
nem. emlékeim szerint a könyv később készült. a forgatókönyvíró (Örsi) írta azt is, hogy még egy bőrt lehúzhasson a történetről gondolom.

szánmonoxid 2020.01.30. 01:23:14

@JTom:
Rendben.

Bocs, a könyves rész nem A Tenkes kapitányára, hanem a Limonádé Joe-ra (helyesebben Limonádé Joéra, mert nem dzsó, hanem joe a kiejtése, legalábbis a filmben) vonatkozott, egy gyors keresés alapján Jiří Brdečka írta, és tényleg előbb volt a könyv (és színdarab), mint a film.

pitcairn2 2020.01.30. 12:29:34

@gigabursch:

az a poén, hogy most már tetszik:) igazi ritkaság ez a film!

pitcairn2 2020.01.30. 12:34:04

@JTom: Még jó hogy Zenthe már magyarosított a forgatás idejére, Rameshofer-ként elég röhejes lett volna a kuruckodás:)

hu.wikipedia.org/wiki/Zenthe_Ferenc

pitcairn2 2020.01.30. 12:37:33

@pitcairn2:

és a mama, Stephens Franciska, se tűnik ősmagyarnak:)

www.nevpont.hu/view/11966

no mindegy, gyerekként szerettem a Tenkes kapitányát!

szánmonoxid 2020.01.30. 16:33:15

@pitcairn2:
Mondjuk elég sok hülyeséget összehordanak ebben a Wiki-bejegyzésben, pl. hogy "ezt a Rákóczi hadnagyának főszerepe követte" - a főszerepet (Bornemisza János) Bitskey Tibor játszotta, Zenthe egy mellékszereplő, a főszereplő falubelije, Fekete Mihály néven.

pitcairn2 2020.01.30. 17:36:20

@szánmonoxid:

az lehet, de azt nem rontották el, hogy Zenthe német származású, az meg különösen pikáns, hogy a papa - Rameshofer Béla - baranyai svábnak tűnik:)

Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete) Életrajzok
library.hungaricana.hu/hu/view/SOMORJA_Selmeczbanyaiakemlekkonyve/?pg=169&layout=s

A Selmeczbányaiak emlékkönyve szerint (ott lett okleveles bányamérnök), Györgyudvarban született ami Villány tőszomszédságában van:)

Zenthe tényleg otthon érezhette magát ezen a vidéken:)

PS.: ez természetesen semmit sem von le a színészi kvalitásaiból és a sorozat értékeiből csak egyszerűen érdekes adalék

Perler Zuárd 2020.01.30. 19:33:47

@szánmonoxid: Nekem megvan.
Jiří Brdečka írta. A 40-es évek elején az Ahoj című folyóirat felkérésére kezdett írni egy elbeszélés-sorozatot a vadnyugati ponyvaregények karikírozására. A magyar kiadás 68-ban jelent meg a 64-es cseh kiadás alapján. A könyv érdekessége, hogy a közben már ismertté vált film egyes jeleneteivel van illusztrálva.

bioLarzen 2020.01.30. 22:53:26

@pitcairn2: Te mikor magyarosítod a nickedet? ;)

pitcairn2 2020.01.30. 23:08:07

@bioLarzen:

még a nevemet se magyarosítom, büszke vagyok arra, hogy felvidéki szász őseimtől egy mássalhangzótorlódást örököltem:)

a fentebb belinkel selmeci almanachban is pöpec germán nevek vannak, igencsak tarolnak a társaságban:)

Perler Zuárd 2020.01.31. 16:49:23

@pitcairn2: Nahát, mindig ezek a svábok... úgy látom Bélánk 1889-ben érettségizett a pécsi cisztereknél, az én Béla dédnagybátyám meg 1890-ben kezdett ott tanítani... épp csak elkerülték egymást.

Perler Zuárd 2020.01.31. 19:22:43

@pitcairn2: Nekem külön tetszik, hogy bizonyos Doppler Keresztély a selmeci bányavasút mozdonyfüttyét hallgatva tette meg megfigyelését, melynek horderejére jellemző, hogy ezen a jelenségen alapul a modern kozmológia fősodratú magyarázata a világegyetem keletkezéséről...

pitcairn2 2020.02.02. 23:20:01

@Perler Zuárd:

no erről még nem is hallottam:)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Selmeci_Akadémia

a Selmeci Akadémia valószínűleg - nemzetközi szinten nézve - a magyar oktatástörténet legnagyobb múltú és legfajsúlyosabb intézménye

ehhez képest meglehetősen kevés szó esik róla, pedig még utódintézményei is vannak kis hazánkban (Sopron, Miskolc) és a pesti ELTE TTK is afféle előfutárnak tekinti sok szempontból

¿Qué tapas hay? 2020.02.03. 00:01:19

@pitcairn2: A selmeci hagyományokat az ötvenes évektől tudatosan próbálták elnyomni és megsemmisíteni. Amikortól meg már ismét lehetőség lett volna a méltó folytatásra, akkor meg a hagyományos selmeci iparágakat (bányászat, kohászat) törölte le a gazdasági rendszerváltás a térképről. Bár szerintem erről gigabursch kolléga úr, mint selmeci akadémikus bizonyosan értőbben tudna nyilatkozni.

Az ELTE TTK utódintézményi múltját nem teljesen értem, az inkább az Institutum Geometricum leszármazottja lehetne.

pitcairn2 2020.02.03. 12:11:12

@¿Qué tapas hay?:

anno ott az Ásványtani Tanszéken hallottam erről először a Selmeci Akadémiáról ha jól emlékszem Weiszburg tanár úr tolmácsolásában:)

pitcairn2 2020.02.03. 12:13:54

@¿Qué tapas hay?:

akkor szűkítsük le az ELTÉ-s vonalat a Földtani Tanszékre, ott nekem úgy tűnt, hogy afféle kvázi előfutárként tekintettek a Selmeci Akadémiára:)

¿Qué tapas hay? 2020.02.03. 22:20:57

@pitcairn2: Erről beszéltem. Selmecbányának egyértelműen máig megvannak a maga utódintézményei (Sopron, Miskolc, Székesfehérvár, Dunaújváros). Ha az utódintézmények más szakjai átveszik a hagyományokat az belügy. De más, saját hagyományokkal rendelkező intézményekbe menősködésből átültetni a selmeci hagyományokat, az majomkodás. Amikor pár (általam egyébként nagyra becsült) elvetemült a Műegyetemen is "be akarta vezetni" ezeket a hagyományokat, az ellen elég sarkos módon tiltakoztam. Egy hagyomány attól hagyomány, hogy szerves módon kialakul, nem pedig attól, hogy bevezetik.

pitcairn2 2020.02.03. 23:44:47

@¿Qué tapas hay?:

annyiban igazuk van, hogy a Selmeci Akadémia kiemelkedő szerepet játszott a magyar ásványtan és geológia történetében és ezt érdemes valamilyen szinten az oktatásban is megjeleníteni

én inkább csak ezzel találkoztam és abszolút nem láttam benne semmi kivetnivalót

gigabursch 2020.02.05. 22:03:47

@pitcairn2: @¿Qué tapas hay?:
Az eltének köze nincs hozzá.
Akárcsak a mérnökgyárnak se.

Függetlenül attól hogy a Selmeci diákhagyomanyokat kézzel-lábbal próbálják egyesek majmolni.

gigabursch 2020.02.05. 22:08:57

@¿Qué tapas hay?:
Köszönöm a megszólítást.
Tudnék.
De csak minimálisan fogok és azt is kétszer meggondolom.

Egyébiránt a tiszta Selmeci diákélet és a lopott majmolás közt olyan mértékű a minőségbeli különbség, mint egy egész éjszakás többmenetes szeretkezés és egy kapualji önkielégítést között.

Zoarden 2020.02.15. 19:28:34

@gigabursch:
Ezt magam is meg tudom erősíteni,. Asaját hagyományokkal rendelkező fehérvárbéli intézményben tapasztalatak nem a Selmeci diákéletre hanem a majmolásra hasonlítottak leginkább, sörösládákkal.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2020.02.17. 14:34:59

Olvastam könyvben, néztem tévén és mindkettőt imádtam.
Innentől kezdve abszolút nem érdekel, hogy az elefántcsonttoronyban üldögélő kritikusok mit fanyalognak róla... :)

wolves84lb 2020.04.19. 20:22:17

@szánmonoxid:
A T3485-Rudy-hoz:
wiki.wargaming.net/en/Tank:R117_T34_85_Rudy

Vagyis de, sztem látták az orosz srácok a sorozatot :) :)

Victor Franco 2020.05.09. 06:56:04

Jude volt a Dudva György bármerről is nézzük.. Aczél György (jude) kérésére került be a filmbe egy ilyen karakter. Jehovásokat nem akartak betenni.
Veronikát meg lenyomta a kapitány. MeeToo

ZON 2020.05.10. 15:00:15

@Victor Franco: teljesen hihető történet, hogy egy általad zsidónak titulált főfunkci egy fajtársára kreáltat egy abszolút ellenszenves figurát... Mi volt ebben neki az üzlet ? (Mert nyilván csak az motiválta ) :)

gigabursch 2020.05.11. 11:34:19

@ZON:
" egy általad zsidónak titulált főfunkci"
Ez nem tituálás, hanem tény.

Victor Franco 2020.05.11. 13:18:08

Ebben az időben a keleti blokkban újraéledt a "nem hivatalos" antiszemitizmus.
Pl. Lengyelországban alig maradt jude "alijáztak" inkább.. Tanulj tinó!

68nyara 2020.07.05. 09:15:09

@¿Qué tapas hay? , @pitcairn2: Azt hiszem, hogy az ELTE esetében a geológia (egykor tanszékcsoport, ma valami el nem évülő idiotizmmusból eredően Földrajz- és Földtudományi Intézet) inkább csak mint "spirituális" előzményként értelmezi a selmecbányai bányamérnöki képzést. Nem hinném, hogy akár Weiszburg (vagy elötte Buda, de visszamehetünk a kezdetekig is akár), vagy Mindszenty, vagy bárki "majmolni" akarná, vagy akarta volna a hagyományokat. Én legalább is soha nem találkoztam ilyesmivel. A "szászok és svábok" túlsúlya a geológiai képzésben valamiért mindig is megvolt, itt van mondjuk a két kolléga ezen a blogon, meg az én nevem is érdekes lenne mint ősmagyar.

¿Qué tapas hay? 2020.07.05. 22:10:50

@68nyara: Szerintem valamit félreértettél a hozzászólásaimból. Az ELTÉ-vel kapcsolatban csak annyit jegyeztem meg, hogy intézményi szinten ez semmiképp sem selmeci utódintézmény. A "spirituális örökség" megítélését én nem érzem feladatomnak. A "majmolás" kifejezetten a selmeci hagyományokat a Műegyetemen (mint egyértelműen Institutum Geometricum utódintézményben) mesterségesen meghonosítani igyekvő elvetemültekre vonatkozott.

68nyara 2020.07.06. 10:27:15

@¿Qué tapas hay?: Köszi, amőgy teljesen igazad van abban amit leírtál. Ugyan ez nem egy ilyen blog keretei közé tartozik, de részben átfed azzal amiről te is írtál: a magyar felsőoktatás szervezeti alakulása eléggé sok értelmetlen és sokszor erőltetett összeolvasztást és szátválasztást hozott 1945-től (részben 1920-tól) napjainkig. Sokszor hamisan vesznek át "hagyományokat" , sokszor meg letagadják azt is ami ténylegesen a múltjukhoz tartozik. Mondjuk ez nem csak a felsőoktatásra vonatkozik, középfokon is tudok pár elég "érdekes" szituációt.

pitcairn2 2021.03.22. 00:17:17

"Ha nincsenek jó mozgáskultúrájú, kisportolt színészeink, akik a műfajhoz tartozó verekedési vagy vívási jelenetekben teljes illúziót tudnak kelteni - várjuk meg, amíg lesznek.""

nos a jobbára bérmunkában dolgozó magyar filmipar már gond nélkül hozza ezt a szintet...

The Witcher Netflix - Fight Scene With Music From The Game
www.youtube.com/watch?v=AVYGCjwjUXg

döbbenten láttam, hogy ezt az amerikai-magyar-lengyel fantazi sorozatot jórészt kis hazánkban dobták össze...
süti beállítások módosítása