Kongói Szabadállam 1890-1908
Ez a Rejtő Jenőt idéző cím nem kattintásvadász. A Kongói Szabadállam 1890-re, II. Lipót belga király mesterkedései eredményeképpen jött létre, aki olyan ügyesen játszotta ki a versengó nagyhatalmakat (Franciaországot, Nagy-Britanniát, Németországot és Portugáliát) egymás ellen, hogy a Kongó vízgyűjtőterületének egy csaknem hárommillió négyzetkilométeres darabját tarthatta meg magának, miután a területet felügyelő részvénytársaságból minden tulajdonost kivásárolt. Így egyedüliként, saját kénye kedve szerint zsákmányolhatta ki a terület lakóit és nyersanyagban bővelkedő forrásait, felülmúlva addig mindenkit népirtásban és kegyetlenkedésben úgy hogy ő maga egyetlen egyszer sem járt Kongónak még csak a közelében sem.
Lipót mindent megtett a terület feletti ellenőrzés megszerzése és megtartása érdekében. Az írástudatlan törzsfőktől egy-egy fecnin megvásárolt hatalmas földek feletti irányítást hétpróbás zsoldosokra bízta, de nem riadt vissza a vesztegetésektől sem, sőt helyi uralkodókat mészároltatott le hogy helyükre riválisukat ültesse, akiket bábként irányíthatott.
A nemzetközi közvélemény elől évtizeden át eltitkolt kegyetlenségek és gyilkosságok amikor brit és amerikai segítséggel kezdtek a felszínre jutni, nem volt rest megvesztegeni a jelentéseket írókat vagy egyszerűen irigység vezérelte koholt vádaknak nevezte őket. Lipót ha kellett lepaktált rabszolgakereskedőkkel is és még olyan látszatszervezeteket is létrehozott, mint az Őslakosokat Védő Bizottság hogy a kritikusokat leszerelje.
A rézben, aranyban, gyémántban (és mint később kiderült uránban) gazdag vidéken a dzsungel kiírtásával hatalmas gumiültetvényeket hoztak létre, amelyhez korlátlan, ingyen munkaerőt biztosítottak a bennszülöttek, akiket bizonyos termények és nyersanyagok beszolgáltatására is köteleztek. Amelyik közösség nem volt képes teljesíteni a normát, akkor jöttek a kéz- és lábfejlevágások, amik a zsoldoskormányzat kedvelt eszközének számítottak és végső esetben akár teljes falvak kiirtása.
1908-ra tarthatatlanná vált a helyzet Lipót számára, a sorra kiderülő visszaélések és kegyetlenkedések miatt nemzetközi vizsgálat indult, aminek eredményeképpen kénytelen volt az országára bízni a felügyeletet (Belga Kongó megalakulása). Ezután lassan, de biztosan kezdett javulni az őslakosok élete, a kiépülő gyarmati közigazgatás hozta magával a közegészségügy és az oktatás javulását is. Persze nem lettek paradicsomiak az állapotok, de az ország teljes függetlenné válása után (1960) sem javult igazán a helyzet. Puccsok, diktátorok és polgárháborúk követték egymást, amihez a belga kormány zsoldosai is hozzájárultak, amikor 1961-ben segítettek kivégezni az ország első demokratikusan, szabadon választott miniszterelnökét Patrice Lumumbát.
Az ismeretlen fotós által 1890 és 1908 között készített - sok esetben naturális - képek hűen visszaadják a kor viszonyait az országban. Átlőtt lábú fogoly lány, levágott kezű férfi, a természetet láncra vert rabszolgákkal átalakító és az ország értékeit feltérképező fehérek láthatóak egyebek mellett a mai összeállításban. Sajnos képaláírások nem maradtak ránk, de a lényeg látható. Természetesen ha felfedeztek valami érdekeset vagy felismeritek az egyébként nem egyértelmű tevékenységeket a képeken, - ahogyan mindig úgy most is - szívesen veszem a kiegészítéseket a kommentszekcióban.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
31.
32.
33.
34.
35.
36.
37.
38.
39.
40.
41.
42.
43.
44.
45.
46.
Első "Ritkán Látható" közönségtalálkozó és előadás! Gyere el!
