Kihalt szakmák

2014. augusztus 13. Andrassy Gabor (törölt)

Van pár szakma, amely nevében és olvasmányélményeink alapján még benne van a köztudatban, de az elmúlt évtizedekben teljesen és maradéktalanul kihaltak, eltűntek. Ezekből adok most egy csokorra valót.

Villamoskalauz

Akárcsak a vasúton, hajdanában a BKV villamosain és autóbuszain is kalauzok utaztak, akiktől a felszállók jegyet válthattak.

felekine-gaspar-anni-futtyos-kalauzno.jpg

A villamoskalauzról még csasztuskát is írtak:

 

1969 június 1-én mégis leparancsolták a kalauzokat a BKV járműveiről. A hivatalos indoklás szerint "szocialista társadalmunk már oly mértékben öntudatos, hogy tagjai efajta ellenőrizgetés nélkül is megváltják majd és kilyukasztják jegyüket".

 

Pákász

Pákásznak nevezték azokat a lápvidék környékén élő embereket, akik kimondottan a rétből, mocsárvidékből szerezték jövedelmüket. Földműveléssel, iparral egyáltalán nem foglalkoztak, de ezen kívül mindennel.

matula.jpg

Ha a pákászra gondolunk, sokunk szeme előtt Matula bácsi jelenik meg a Tüskevárból

A halat szigonnyal, varsával, hurokkal fogták meg. A vízimadarakat is különböző maguk készítette hurkokkal ejtették el. A nagyvadaknak, mint például a farkas, csapdát készítettek, vermet ástak, a repülő madarakat íjjal, hajítófával próbálták elejteni. Vadméhek mézét, ehető- és gyógynövényeket, orvosi piócákat, szóval mindent begyűjtöttek, amit csak találtak, majd amikor "kiélték" a területet (ez kb. 5-6 hét volt) továbbálltak.

A lápok lecsapolása után eltűnt az ezerszínű vízi világ, az ötvenes évek végére ez az ősi foglalkozás teljesen kihalt.

 

Töltőtollas

Ez a rövid életű szakma a húszas években született. A magyar töltőtollas kisiparosok többnyire Mittenwaldból hozták a szebbnél szebb, gyöngyházas, mintás műanyag rudakat és a legfinomabb amerikai tollhegyeket. Kis műhelyükben a tolltesteket kiesztergálták, menetelték, réz gyűrűkkel, csíptetővel, szivattyúval látták el, majd pedig az elkészült tollat eladták.

SANY2016.JPG

Magyar, kisipari gyártású töltőtollak
(a szerző gyűjteményéből)

A harmincas-negyvenes-ötvenes években a töltőtoll, csakúgy mint a zsebóra vagy a szemüveg, nagy becsben tartott személyes használati tárgynak számított. Tulajdonosaik többször javíttatták őket, és évtizedekig is használtak egy-egy darabot. A tárgy személyes jellegét mi sem mutatja meg jobban, minthogy sok darabba a tulajdonos nevét is belegravíroztatták. (Egy ilyen, jelölt toll esetében nyilvánvaló, hogy tulajdonosának nem állt szándékában belátható időn belül megválni a tőle.)

Egy ideig még a golyóstollak is hasonló becsben voltak, de a hatvanas évek végére elterjedtek az olcsó, eldobható darabok, és ezzel a tollas ipar kihalásra ítéltetett. Budapest utolsó töltőtoll készítő manufaktúrája a Kiskörúton állt, a Babaklinika mellett. A tulajdonos Marosán József, egy jócskán nyolcvanon túl járó bácsika volt. A fekete celluloid töltőtollat 1000 Ft-ért, az ezüst csíkost 3500 Ft-ért árulta. Az elromlott szivattyúk javítása pár száz forintba került. Valamikor az ezredforduló környékén számolták fel az üzletet.

Ezután már csak a Tollklinika nevű javító műhely maradt, ahol új tollak ugyan nem készültek, de a még közkézen forgó darabokat szervizelték. 2012 karácsonyáig működött a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkánál. Amióta bezárt, ez a mesterség életre hívása után alig három emberöltőnyivel - hivatalosan is kihaltnak nyilvánítható.

Kár, mert igazán szépen (és gyorsan) csakis töltőtollal lehet írni, és e téren a magyar kisipar csakugyan ott volt a világ élmezőnyében, Azt a minőséget, amelyet a magyar kisiparosok töltőtollai képviseltek, ma már a legdrágább presztízsmárkák sem érik el.

 

Rákász

A folyami rák vagy nemes rák a felsőbbrendű rákok osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjéhez, ezen belül az Astacidae családjához tartozó faj.

rakaszat-4.jpg

A parasztok úgy tartották, hogy az volt a legbátrabb ember, aki a rákot először megette. Maguk nem is nagyon fogyasztották, hisz nem volt rajta mit falni. A rákleves viszont az urak asztalán gyakori és kedvelt csemege volt. Már a XVI. század elején keletkezett Szent Margit legendában is említés történik róla, és még Krúdy Gyula korában is általánosan elterjedt volt a rákfogyasztás szokása.

A rákászok egyes vidékeken puszta kézzel dolgoztak, de a legelterjedtebb eljárás az volt, hogy kissé megbüdösödött májjal csalták hálójukba az ollós jószágot, majd a hálóval együtt emelték ki.

rakaszat.jpg

Vizeink rák állománya a múlt század elejére jelentősen megfogyatkozott, így rákászat, mint foglalkozás teljesen kiveszett 

 

Kalapos 

Nem kell részletezni. Ugyan ki hord manapság kalapot? Már a nők sem. Inkább nézzetek meg egy riportot:

 

 

Vándorüveges

uvegestot.jpg

Amikor még az üveggyárak még nem nagyon tudtak 60 x 80 centisnél nagyobb üvegtáblát csinálni, vándorló üvegesek jártak faluról falura, és a hátukon cipelt táblákból kivágott darabokkal beüvegezték a parasztházak kitört vagy frissen készült ablakait. Akadt köztük, akik befőttes üvegeket, ivópoharakat, üvegkancsókat és palackokat is árult, utóbbi portéka általában a csehországi üveggyárak kissé szépséghibás, másodosztályú darabjai közül került ki.

A II. világháború után faluhelyen is divatba jöttek a bauhaus stílusú, három szárnyas ablaktáblák, és mivel ekkora üveglapokat hátizsákban cipelni lehetetlen, ez a vándoripar ellehetetlenült.

De még most, bő 50 évvel az utolsó vándorüveges eltűnése után is mondogatjuk ha baj ér: "Úgy kellett ez nékem, mint üveges tótnak a hanyatt esés!"

 

Teknővájó

teknovajo_1617781_2636.jpg

Jellemzően cigányok űzték e foglalkozást. Hatalmas farönkből fateknőt, kisebb darabokból mosogatótálakat vájtak. Ezekben mostak, mosogattak a parasztasszonyok. Az iparilag előállított bádog- és lemezkádak, vájdlingok elterjedése óta kihalt szakmának számít.

 

Szénégető

Legtöbben már csak a Süsü a sárkány c. bábfilmsorozatból ismerjük ezt az ipart. Kik is voltak ők?

Erdei emberek, akik a lapos tisztásokon dolgoztak. A hosszú hasábokra darabolt bükk- és tölgyfát szabályos rendben egymás mellé és egymásra állítgatták. Ez volt a boksa, amit lehullott falevelekkel, majd földdel betakartak. Belsejében üreget hagytak, melyet gyúlékonyabb anyaggal (forgács, fahulladék) töltöttek ki. A boksát a tetején keresztül gyújtották meg.

Meule_charbon_bois.jpg

A boksa lassan, füst nélkül, gőzölögve 8–12 napig izzott. Ezután a földet lehúzták róla, és szénporral betakarták, hogy teljesen kialudjon. A faszenet kis zsákokba csomagolták. A szenesemberek faluról-falura jártak szekerükkel, árujukat a szenes vasalókhoz és a kovácstűzhelyek fűtéséhez vásárolták.

A dissous gázzal működő hegesztőapparátok valamint a villanyvasalók elterjedése óta ez a szakma is kihalt.

 

Vándorköszörűs 

 1946.%20V%C3%A1ndork%C3%B6sz%C3%B6r%C5%B1s%20Olaszorsz%C3%A1gban..jpg

Általában zöldségpiacok közelében volt megtalálható a köszörűs kisiparos, aki - míg a háziasszony a tojásra alkudott - élesre kifente a konyhakéseit, ollóit. Utoljára a Lehel téri metróállomás északi kijáratánál láttam dolgozni ilyen köszörűs bácsit, még a kilencvenes évek közepén.

A piacok plázává átépítése, és a hiánygazdaságból fogyasztói társadalommá való átalakulás miatt erre a szolgáltatásra ma már nincs komoly igény.

 

Különféle rideg pásztorok

Kondás, juhász, gulyás, csikós... Szent György napján a parasztok rájuk bízták jószágukat, kinek amennyi volt, s ők kihajtották az összeset a végtelen pusztákra. Feladatuk nem annyira a jószág felvigyázása volt, sokkal inkább az ellátása. Ők voltak azok, akik órák hosszat, fáradhatatlanul húzták a vizet a gémeskutakból, hogy megitassák a jószágot, majd másnap továbbhajtották őket a következő kúthoz, mert hát nem volt az a kút, amelynek oly bő vízhozama lett volna, hogy minden nap meg lehessen itatni belőle egy ménest vagy gulyát. 

Késő ősszel, "amikor a jószág hátán már megmaradt a hó" (vagyis Márton nap környékén) állatseregletüket visszahajtották a falvakba, városokba. A számadó pásztor visszaadta kinek-kinek a maga állatát ("elszámolt velük"), a községi bíró pedig megfizette egész nyári munkájuk bérét. A telet a jószágok tulajdonosuk istállójában, a pásztorok pedig falusi házukban, családjukkal töltötték. 

csikos.jpg

Hortobágyi csikós nóniusz lovon, valamikor a húszas években

A pásztorélet végét a hatvanas évek elejének téeszesítése hozta el. A nagyüzemi gazdaságok ridegtartásra alkalmatlan, nyugati állatfajtákat honosítottak meg és istállós állattartásra tértek át.

 

Kerékgyártó

kerekgyarto.jpg

Külön mesterség volt a lovaskocsik kerekének elkészítése. Egykoron minden faluban dolgozott egy-egy kerékgyártó, mert ez volt a lovaskocsik egyik legjobban igénybe vett, leggyakrabban meghibásodó alkatrésze, amelyet éppoly gyakran kellett cserélni, mint a mai automobilokon a gumiabroncsokat. (Szóval nem túl gyakran, de azért belátható időn belül.)

A kerékgyártóknak majdnem sikerült átmenteniük mesterségüket, a húszas évek közepéig még az automobilok is fakerekeken gördültek. Azonban ahogy az utazási sebesség növekedni kezdett, szükségessé vált az erősebb kerekek készítése, megszületett a lemezből sajtolt, ponthegesztett kocsikerék, amely még maguknál az automobiloknál sokkalta tartósabbnak bizonyult, így a levitézlett automobilok, utánfutók és traktorok kerekei idővel fölszereltettek a szekerekre. A kerékgyártók a hatvanas években tűntek el, ma már nagyon nehéz ehhez értő iparost találni, és még nehezebb megfizetni a tudását.

 

Szemfelszedő, műstoppoló

szemfelszedo.jpg

Ezen kisiparosok a textilnemű javításával foglalkoztak.

A hatvanas években nejlonharisnyát venni csak ritka alkalmakkor, általában üzérektől (tipikusan kamionosoktól) lehetett, ezért aki hozzájutott egy-két párhoz, az nagyon megbecsülte. Ám ha egy óvatlan pillanatban a harisnya beakadt valamibe, "leszaladt a szem" rajta. Ekkor került képbe a szemfelszedő kisiparos, aki a kiszakadt harisnyát olyan szépen meg tudta javítani, hogy csak egészen közelről lehetett észrevenni, hogy sérült.

A műstoppoló pedig a vastagabb anyagokat tudta kijavítani oly módon, hogy a szivarral kiégetett vagy moly által kirágott szövetet hasonló színű és vastagságú fonallal, kézi munkával beszőtte. Húsz évvel ezelőtt velem is megesett, hogy vadonatúj öltönyömben hasra estem, és a nadrágom térdénél körömnyi kis lyuk keletkezett, amelyet egy öreg nénivel bestoppoltattam. Elmondhatom, hogy csak egy egészen minimális árnyalatbeli eltérés látszott közelről megnézve, éppen csak annyi, mint egy halovány pecsét. Azt az öltönyt még évekig hordtam utána.

Igazándiból ezek a szolgáltatások még nincsenek teljesen kihalva, de manapság már lámpással kell keresni szemfelszedő vagy műstoppoló kisiparost, és nincs kétségem a felől, hogy néhány éven belül ők is végleg el fognak süllyedni a Thomas Mann-i kútban.

 

Ószeres, handlé

Jellemzően vándor zsidók, akik mindenféle hasznavehetetlen dolgot gyűjtöttek: ócska ruhákat, hulladék nyersanyagokat, bőrt, tollat, rongyot, csontot stb. Cserébe fémedényeket, pipákat, borotvát, törülközőket, csizmákat, gyerekjátékokat adtak.

handlé.jpg

 

Kintornás

Semmi köze sem Torquemada-hoz, sem Schubert Norbihoz. A kintornás olyan személy, aki énekszóval, hangszerrel, vagy automatával kéretlenül és hívatlanul szórakoztatta a körfolyosós bérházak lakóit, akik cserébe papírosba göngyölt aprópénzt dobtak neki a gangról. Tipikus megélhetési forrása volt ez az olasz-osztrák háborúkban megrokkant katonáknak, akik állami támogatást kaptak a verkli megvételére. (A hadiözvegyekről, akiktől nem volt elvárható, hogy a nehéz verklit cipeljék, trafikjogokkal gondoskodott Ferenc József).

Sokáig a dalszínházon és a hétvégenként játszó tűzoltózenekarokon kívül a kintornás jelentette a zenehallgatás egyetlen módját. Azonban a húszas-harmincas évekre a gramofonok és rádiók annyira elterjedtek, hogy a korábban szívesen fogadott kintornások érkeztével a lakók inkább becsukták az ablakot, ne is zavarja őket a kéretlen muzsika.

Az utolsó kintornások a hatvanas évek végén tűntek el az utcákról. Az 1969-es táncdalfesztiválon még téma volt:

 

Sorompóőr, bakter

Közismerten kihalt mesterség, csak a teljesség kedvéért említem meg,

A sorompóőr olyan személy volt, akinek semmi egyéb dolga-gondja nem volt az életben, minthogy a szintbeli vasúti keresztezéseknél menetrend szerint leeressze a sorompót, majd amikor a vonat elhaladt, ismét felkurblizza azt. Mindezért havi fix fizetés, szolgálati lakás, és nyugdíjjogosultság járt neki, úgyhogy aki bakter lett a MÁV-nál, elmondhatta magáról, hogy megfogta az Isten lábát.

bakter_cr.jpg

Az ötvenes években faluhelyen is kiépült az elektromos hálózat, ez lehetővé tette a biztosító berendezések gépi erővel való működtetését, és a bakterek munka nélkül maradtak.

"Én utoljára a Kaposvár-Fonyód közötti vasútvonalon Várdánál - ahol a főutat keresztezi a vasút -  láttam utoljára kézzel tekert sorompót, kb. 7-8 éve." -Jtom

 

Drótostót

drotos.jpg

A drótostót a törött fazekakat, porcelánokat javította meg. Mivel akkoriban megfelelően szilárd ragasztók nem voltak, az edényeket kívülről dróthálóval befonta, hogy a beléjük töltött anyag szét ne feszítse őket.

Az öntöttvas, majd később a lemezfazekak elterjedésével a drótozásra többé már nem volt szükség, és a drótostótok egyéb mesterségekre, általában épület bádogozásra nyergeltek át.

 

Tutajos

tutajos.jpg

A milleniumi újjáépítés során Budapestnek rengeteg épületfára volt szüksége. Ezek szállításának legolcsóbb módja volt a kidöntött fatörzsekből tutajt összeróni, és a Dunán a városba úsztatni. Rendesen 8–10 tutaj úszott egymás után, lécekkel, deszkával, zsindellyel megrakva, egy ilyen tutajcsoport tett ki egy szállítmányt. A tutajosok a fakereskedő alkalmazottai voltak, de minden szállítmány egy-egy  ún. faktorra volt bízva, vagyis olyan értelmesebb és módosabb gazdára, aki vagyonával felelt a megérkezéséért.

Bár a szállítás e módja olcsó volt, de kockázatos, ráadásul az átázott faanyagot még sokáig kellett szárogatni felhasználás előtt. A 19. század végére a vasúti szállítás kiszorította.

 

Vándormozis

ernobacsi.jpg

Risavi Ernő bácsi, a beledi vándormozis
és a Tertasound vetítőgép, amivel egykor dolgozott

Az ötvenes években a kisebb falvakba, tanyavilágba hetente egyszer elment a vándormozis, és a kultúrházban, vagy az iskolában levetítette maroknyi közönségének a filmhíradót, rövidfilmet és egy éppen akkoriban sikeres mozifilmet. 16 mm-es vetítőgépeket használtak, amelyet oldalkocsis motorkerékpárral, télidőben lovas szánnal szállítottak a helyszínre. A MOKÉP a vándorüzemen szeretett fukarkodni, rengeteg színes filmet fekete-fehérben másoltattak "jó lesz vidékre, parasztnak" felkiáltással. Így járt egyebek közt a Két férfi a városban vagy a Csillagok Háborúja is, amit a tanyasiaknak  fekete-fehérben, felirattal mutattak be.

"Ezt nem mondod komolyan, hogy a Csillagok háborúját is!! Azt '79 nyarán mutatták be nálunk. Akkor még képesek voltak fekete-fehérben levetíteni valahol?" - Jtom

A hetvenes évekre kiépült országos televízióhálózat erősen megcsappantotta az érdeklődést a vándormozi iránt, a kegyelemdöfést pedig a képmagnók elterjedése adta be az iparnak. Az utolsó 16mm-es méretben is forgalmazott film a Rémálom az Elm utcában 2. volt, melyet a Vico adott ki 1992-ben.

Pár évig még matinéztak a vándormozisok, de amikor a filmek játszási jogai lejártak, a szakma végleg kihalt.

 

Jeges

jeges1.jpg

A régi időkben is hidegen kellett tartani valahogy bizonyos romlandó élelmiszereket. Jobb ötlet híján eleink télen jeget gyűjtöttek a folyamokból, tavakból és elvermelték. (Ennek emlékét őrzi a hasonlat: "hűvös mint a jégverem.")

jegverem.jpg

Egy tipikus jégverem metszete

A jeget a nyári hajnalokon kocsira rakták, a városba vitték, és kimérték a háziasszonyoknak.

JegesKocsi_155949.jpg

A háziasszonyok otthon ilyesféle bádoggal bélelt fa szekrénykébe, un. jégszekrénybe tették:

jegszekreny.jpg

Másnapra a jég persze elolvadt, az olvadékvizet le kellett ereszteni az ajtó melletti csapon át, és új jeget venni beléje.

A szakma sorsát az első elektromos hűtőszekrények megjelenése már a harmincas években megpecsételte, de a háború és az azt követő jóvátételezési kötelezettség miatt még további 25-30 esztendeig tartott, mire a "fridzsiderek" általánosan elterjedtek. 

A hatvanas évek végén eltűntek a jegesek az magyar utcákról. 

 

Írógép és pénztárgép műszerész

Egykoron nagyon megbecsült, elit szakmának számított az írógépek és mechanikus pénztárgépek javításával foglalkozó kisiparos. Eredeti szakmájára nézve Kádár János is irodagép műszerész volt. :)

Egészen a nyolcvanas évek közepéig még napi használatban voltak a mechanikus írógépek, és a Közértekben is efféle, lengyel gyártmányú mechanikus pénztárgépek csattogtak:

penztargep.jpg

Nem túl gyakran romlottak el (közel sem oly gyakran, mint egy modern kompjuter :)), de ha egyszer mégis elromlottak, akkor bizony alaposan bele lehetett veszni a fogaskerekek és emeltyűk kusza halmazába.

A nyolcvanas évek végén az elektronikus berendezések átvették a helyüket. Kevés műszerésznek sikerült átképeznie magát a fogaskerekek világából a kompjuterek javítására, ez inkább a rádió és televízió műszerészek játéktere lett. A szakma eredeti formájában kihaltnak tekinthető.

 

Fényképész

Két fajtája létezett, a saját műteremmel bíró úri-, valamint a vándor fotográfus, aki többnyire a parasztvásárokban praktizált. A jó ízlésen kívül komplex műszaki és kémiai ismeretek is kellettek az iparhoz, hiszen kezdetben még a fotográfus maga készítette el a fényképezőgépét, maga öntötte az emulziót az üveglemezekre, s maga keverte az előhívó vegyszereit is.

fenykepesz_hirdetes_1865.jpg

A századfordulón az Eastman-Kodak Company piacra dobta a 6 cm széles filmre 12 képet készítő, olcsó, könnyen kezelhető amatőr kameráját, amihez előhívó szolgálatot is biztosított. A fényképezőgép táskában hordozhatóvá vált, az egyre rövidülő expoziciós idők miatt elmaradtak a nehézkes állványok, s a képek előhívásával sem kellett többé pepecselni, elég volt berakni a tekercset egy borítékba, és postafordultával jött vissza kidolgozva, készen.

Az első világháború után nálunk is népszerűvé vált az amatőr fényképezés, de a fényképészek még sokáig tartani tudták állásaikat a műtermi, retusált képek készítésével. A szocialista korszakban ezen a természetellenes fotografiák kimentek a divatból, helyüket a spontán, amatőr képek vették át. A fényképészek kínjukban már amatőr filmek kidolgozását is elvállalták, de a kilencvenes évek közepén megjelenő automata minilaborok és igazolványkép-automaták ezektől a bevételeiktől is megfosztották őket. 10-15 éve kihalt iparnak számít.

 

Vándorórás

A 19. század közepén kezdtek általános elterjedni hazánkban az órák. A parasztházak pitvarában schwarzwaldi faórák pöcsögdögéltek, és a módosabb gazdák már cilinderjáratú zsebórákat is vettek. 

b137_1_big.jpg

Ébresztős schwarzwaldi faóra
(a feketeerdei parasztok tucatjával fabrikálták őket télidőben)

Brauswetter1.jpg

"Brauswetter János Szegeden" - hirdeti e zsebóra számlapja.
Nevezett 1847-től 1903-ig működtette órásműhelyét a hírös városban

Ezeket a szerkezeteket 2-3 évenként szét kellett szedni, alkatrészeiket elmosni, és friss olajjal összerakni ahhoz, hogy megbízhatóan működjenek. Néhány száz fős falvakban nem élt meg az órás, ahhoz túlontúl ritkán volt szükség a szolgálataira, ezért a ritkán lakott régiókban az iparosok faluról-falura vándoroltak, megjavították azt az egy-két órát, ami éppen rosszan állt, majd továbbutaztak.

Az nagyipari óragyártás beindulása és a szabad gátszerkezetek elterjedése sokkal megbízhatóbbá tette az órákat. Ezzel párhuzamosan létrejött a személy- és teherszállítási infrastruktúra, és a 20. század elején már nagyon kevés olyan világtól elzárt falu volt, ahol ne akadt volna hétről-hétre valaki, akinek a városba kellett utaznia, és akivel el lehetett volna küldeni az elromlott órát a városi órásmesterhez. A vándorórások lassan eltűntek.

 

Lámpagyújtogató

lampagyujtogato.jpg

Budán 1777-ben, Pesten 1790-ben kezdték el kiépíteni a közvilágítást. Ekkoriban természetesen még szó sem lehetett villanylámpáról, legfeljebb olajmécsesről. Ezeket pedig valakinek meg kellett gyújtania este és el kellett oltania reggel.

A 19. század közepén az olajmécseseket gázégők és petróleumlámpák váltották fel, de a villamos lámpákkal csak 1909-ben kezdtek kísérletezni, és azok igazándiból elterjedni csak az első világháború utolsó éveiben tudtak, amikor a városi gáz gyártásához való, kokszolható szenet mind nehezebb lett beszerezni. (Villamos energia a hazai szénnel is fejleszthető volt.) A lámpagyújtogatók azonban még több, mint tíz évig rótták az utcákat és kapcsolgatták egyesével vagy utcánként a villanylámpákat, míg végül 1931-ben kiépítették a közvilágítás távkapcsolásához szükséges berendezéseket.

A szakma emlékét Nat Simon sanzonja őrzi, amit Magyarországon Fényes Kató előadásában ismerünk:

 

Írnok

Mária Terézia bevezettette a népoktatást, és szép eredményeket ért el az analfabetizmus felszámolásában, az írnokok mégis még kb. száz évig hivatalban maradtak. Ennek két fő oka volt: először is írásképük a csak néha-néha ceruzát ragadó paraszténál sokkalta szebb volt, így hivatalos leveleket illő volt írnokkal tisztáztatni, a másik pedig az, hogy egészen a XIX. század végéig a nyomdai eljárásokon kívül semmiféle sokszorosítási eljárás nem létezett. Hivatalos levelezéshez, szerződéskötésekhez stb tehát kellettek az írnokok, akik a másod- és harmadpéldányokat kézzel lemásolták.

Lowy-level.jpg

Kézzel írott hivatalos levél egy talált sarkantyú tárgyában.
Érdemes kisilabizálni. ;-)

A szakma a mechanikus írógépek, indigópapír és a stencilmásoló megjelenésével a századforduló környékén kihalt.

1913_stencilsokszorositas.preview.jpg

Sokszorosítás stencilgéppel
(oly egyszerű, hogy akár nőkre is rá lehet bízni! )

 

Gépírónő

Könnyű fizikai munka. A titkár urak által piszkozatban átadott, vagy fonográfhengerre diktált leveleket, iratokat gépbe írta. Előfordult, hogy a főnökök közvetlenül a gépírónőnek diktáltak, de ritkán közvetlenül a gépbe, ilyen esetben a hölgynek gyorsírással kellett feljegyeznie a diktátumot, majd visszavonulni egy külön helyiségbe, ahol zajos gépén letisztázta.

gepirono.jpg

Amióta az irodai munka zömmel számítógépeken végeztetik, és az iratok egy gombnyomással papírra vettetnek, a gépírónő is kihalt szakmának számít. (Megjegyzem érdekes, hogy ahhoz képest, hogy ma már szinte mindenki kompjutereken dolgozik, igencsak kevesen tudnak tíz ujjal, vakon gépelni, mint az egykori gépírónők.)

 

Nyomdai szedő

Az ő feladata volt a kicsiny ólombetűkből a sajtó kalodájába szedni a kinyomtatandó szöveget, s egyben a végső helyesírás ellenőrzést is ő végezte el.

szedo.jpg

Noha a századfordulón több próbálkozás is volt a lassú folyamat gépesítésére, hazánkban még a hetvenes években is volt kézi szedés, pl. az Autó-Motor magazin is így készült.

Linotype-1-295.jpg

Szedőgép, amely írógépszerű klaviatúrájába begépelt szövegből öntőformát készített,
a formába egy-egy sort automatikusan leöntött. Ezek a sorok kerültek a sajtóba.
Sajtolás után a sorokat újra fölolvasztották a gépben.

A kilencvenes évek elején a kézi szedést teljesen kiszorította az offszet nyomás, amelynek nyomólemezeit lézergravírozó géppel ugyanolyan könnyű elkészíteni, mint otthon egy oldalt kinyomtatni, és már viheti is a gépész, és teheti is a hengerre.

 

Telefonközpont kezelő

telefonkozpontos.jpg

Noha a számtárcsával távvezérelhető, elektromechanikus telefonközpont szabadalmát Almon Brown Strowger temetkezési vállalkozó már 1891-ben, alig két évvel Puskás Tivadar első, párizsi telefonközpontjának üzembe helyezése után bejegyeztette, az első ilyet mégis csak 1915 januárjában állították fel New Jersey-ben. Addig is és még azután jó sokáig postáskisasszonyok ültek a központokban, akiknek élőszóval kellett elmondani, melyik állomással kér kapcsolatot a hívó. (Sokhelyütt vakokat és gyengén látókat foglalkoztattak e munkakörökben.)

Magyarországon az első automata telefonközpontot 1928-ban avatták Budapesten. Az utolsó kézi kapcsolású telefonközpontok Olcsvaapátiban és Kömörőn 1996-ig működtek, megszüntetésükkel a telefonközpontos hivatalosan is kihalt szakmává vált.

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr156484287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dukeekud 2014.08.14. 14:46:25

Ez a jeg szallitas tetszik, jo otlet hogy elraktarozzuk a jeget, aztan nyaron hasznaljuk fel. Hatekony kornyezetbarat.

Bánatos Exkavátor 2014.08.14. 14:48:05

Az első munkám telefonközpontos volt, pontosabban belföldi bejelentő kezelő voltam :) aztán előléptem kapcsolókezelővé és jól összekapcsoltam Mátészalka 512-t Kisújszállás 14-el. Már éppen nem a "dugós" hanem billenőkapcsolós technológián, Budapesten, a Horváth Mihály téren. Bozsemoj :) vén vagyok, mint az országút.

KollB 2014.08.14. 14:57:54

Somogymeggyesen (35. vasútvonal) van még sorompóőri szolgálat.

KollB 2014.08.14. 14:59:19

Egyébként ha már kihalt szakma, ükapám postai távírda-felvigyázó volt. Az sincs ma már.

Comandante en Jefe · http://local.blog.hu/ 2014.08.14. 15:02:30

@Andrassy Gabor:
Dr. Réthy László pedig nem más, mint Lőwy Árpád civilben.

Amúgy baromi jó a cikk. Nyilván egy pár szakmának maradt hírmondója. A handlé (ahhoz hasonló) is létezik még, főleg cigányok űzik, Debrecenben a tízemeletesek alá is jártak nemrégiben.

A drótos amúgy elsősorban fémedényeket, fazekat foltozott, drótból gyakorlatilag szegecset ütött bele.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.08.14. 15:02:41

@dukeekud: ötletnek jó, csak hát amikor ilyen enyhe tél van, mint az idén volt, akkor borul a dolog. Amúgy meg kva sok meló meg energia ezeket feldolgozni meg hurcibálni egy elektromos hűtőszekrény minimális fogyasztásához képest.

@Karnamantra: Rengeteg orosz óra van közkézen, 15-20e Ft-okért már nagyon komoly darabokat lehet venni a vaterán vagy az ebayon. Hát repizni az tényleg nem lehet velük, de technikailag magasan fölötte állnak a kínai szutykoknak.
Nekem megvan a Moszkva-2-esem, és használom is. Nyilván nem a vaterás képekhez, de ha kirándulok, nyaralok, akkor egyértelmű, hogy a Moszkvát viszem. Van még vagy 40 tekercs Fuji filmem hozzá a frigóban, a Soos 500-ért előhívja darabját, és az utána örök emlék, nem pedig egy sérülékeny jelsorozat egy számítógépen, ami tíz év múlva már a kukából integet. És azért egy 6x9-es negatív felbontásához még a mai digitális fotomasinák közül is csak az olyan drágák érnek fel, amivel nem mernék végigmenni az utcán. :)

@Gyurma73: Autoszifonból miért nem jó a fröccs?

Karfiol 2014.08.14. 15:11:16

Balassagyarmaton még mindig kézzel tekerik a sorompót bent a városban.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2014.08.14. 15:21:15

@dukeekud: Minden, csak nem az. Én egyedül élek és a teljes villamos fogyasztásom 100 kWh. Ebben a számítógéptől kezdve a hűtőig minden benne van. Akkor számold ki, hogy mennyi jég olvadna el és hány liter gázolaj lenne ezt kiszállítani.

Karnamantra 2014.08.14. 15:22:56

Elolvastam az írnok levelét :D

Gyurma73 · https://plus.google.com 2014.08.14. 15:26:20

@Andrassy Gabor: egy étteremben el tudod képzelni ezt??

lutria 2014.08.14. 15:29:42

Nálunk még a 2000-es években is időnként megjelent a lakótelepi parkolóban egy harmónikás pasi(kintornás)-ki tudja melyik környező országból ahol divat még az ilyesmi-,és elég csalódottnak tűnt amikor nem dobáltak le neki pénzt..

külön.remek 2014.08.14. 15:29:58

Hát a levél, kérem alássan, tökéletesre sikeredett. :)

telkoe 2014.08.14. 15:34:42

@geriszab: Ezt igy van, meselte egy ismeros profi fotos haver, hogy a tipikus ilyen ugyfel 25-35 csaj. Kell par profi foto a tarskereso oldalhoz ha mar ott van akkor csinaltat par aktot is. 10 a fotosnak, 10 a sminkesnek, hatra jon, fel nyolckor elmegy.

Karnamantra 2014.08.14. 15:42:00

@Andrassy Gabor: Én is nézegetem mindmáig az ócskásoknál a Paкeтa-kat meg ami még van.. 15-20 ezer az én szebemhez ma már sajnos sok... fontos, hogy jól működjön, kicsit zsákbamacska.
Fotómasinákból a Hasselbladon kívül van egy csavarmenetes Praktica MTL5 három objektívvek, az alap olyan szép rajzú, hogy még 2000 környékén a laborban kijött a tulaj megnézni magának, ki hozott be ilyet és főleg mivel.
Van még egy Fed2, egy felezett "Leica"-filmes Csajka, meg pár kelet-német zsebgép..:) (ezzel később stop-motion kisfilmet is csináltam)
A 6x6-os rollfilm már főiskolán (2000) olyan ritka volt, hogy amikor bevittem, erről szólt az egyik óra, a tanár elzsibbadt, mik vannak.
Ma van egy kis automata Canon, ajándékba kaptam, már a kijelzője nem működik... de legalább van, mert pl a telefonom erre alkalmatlan. Venni meg... :(
Pedig anno még fotókurzusra is jártam, 50 ezer fél év... Eiferthez, Heffeléhez, Módos Gáborhoz... régi szép idők. Néha úgy érzem, hiába tanultam.
Ha sok pénzem lenne, egy szobát telegyűjtenék ilyen csodás masinákból.

Phteven 2014.08.14. 15:43:52

@eßemfaßom meg áll: Hordom bizony! Évente egyszer készíttetünk családi képeket. :-)

Phteven 2014.08.14. 15:45:39

@Karnamantra: Írnok???

Dr. Réthy László

m. n. muz. érem és régiségosztályi igazg.-helyettes.

FOMA 2014.08.14. 15:59:47

@KAMA3: Most is, de már vagy 20 éve csak egy karos sorompó van, a másik útátjárónál fénysorompó működik, az ottani őrházból jelzőt kezel. Komlón van még egy ilyen sorompó, a Fő utca és az Iskola utca között, a Mecsekjánosi mrh.-ról kezelt viszont néhány éve megszűnt.

Amúgy még rengeteg ilyen sorompó van, ez a munkakör nem mostanában fog eltűnni.

$pi$ 2014.08.14. 16:14:43

Szedő is van, csak most már tipográfusnak hívják és számítógéppel dolgozik. Van is tipográfusképzés magyarországon.

apanna 2014.08.14. 16:21:42

@Andrassy Gabor: 2 forint volt a bástya moziba a jegy. 5x néztük meg egymás után. Ez is a nyolcvanas évek.

Karnamantra 2014.08.14. 16:27:04

@Phteven: Bocs, a rovatcím szerint, a részletekhez már gyenge a szemem:)

Fakeuser 2014.08.14. 16:29:05

Itt is a mai napig kézzel tekerik fel a sorompót (lásd a streetview képen a két tekerőt), pár napja is személyesen láttam: https://www.google.hu/maps/@47.75287,19.163663,3a,20y,226.12h,84.29t/data=!3m4!1e1!3m2!1s6Arre79eeCWl2O1_gmePrQ!2e0

asgs 2014.08.14. 16:31:46

Az Apukám mozigépész volt a 70-es években.
Sok ilyen cuccunk van otthon. A Lehelen még 3-4 éve is volt köszörűs.
Ják környékén is van még bakter szakállas sorompóval.

GBL 2014.08.14. 16:34:28

Aber hallo, hogy került hozzád a zsebórám?

Bizton ebből a forrásból: oragyujtemeny.blogspot.hu/2011/07/brauswetter-janos-zsebora.html

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.08.14. 17:20:49

Jeges ma is van, csak Family frostnak hívják:)))

teddybear01 2014.08.14. 17:20:51

@Rive: Mindkettőtöknek régi VGA-kártyája van és az nehezen tud az újabb illesztőprogramokkal menni.

Ha lehet, cseréltessétek ki, az talán javít a helyzeten.

teddybear01 2014.08.14. 17:29:44

@KollB: Távirat-kihordó sincs, mert távirat sincs.

Stenonis 2014.08.14. 17:35:12

Petőfi óta tudjuk, hogy a hírös város az Kecskemét és nem Szeged.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.08.14. 17:37:42

@Karnamantra: Én az új árakról beszéltem. AZ ócskásoknál 500-1000 Ft egy orosz karóra. Apám rengeteget vett, tíz éve még lehetett venni hozzájuk vadiúj tokot, számlapot, mutatót, kerekeket, gyönyörűen fel lehetett őket újítani. De rengeteg új van. Pl. a vadiúj Poljot Aviator (Breitling utánérzés) valami 18e Ft volt a Conrad Elektronikánál tíz éve. A Wostok Amphibia sem ritkaság. És hát ezen kívül van még rengeteg new-old-stock, amit befektetési céllal megvettek a nyolcvanas években, és most eladogatják.
Én nem gyűjtök fotomasinát, csak a Moszkva van, meg egy Certo Dollina, utóbbi csak azért, mert futott utánam vele a cigányasszony az ócskapiacon, hogy "vegye meg 2500-ért fiatalúr, annyit megér!" és ebben igazat kellett adnom neki, és megvettem. :)
A prakticákban sosem bíztam, fönnakadt a tükrük, elbaszódott a beugró blendéjük, mindig szántam, aki ilyenekkel szenvedett, nekem régen Zenit-122-esem volt, és sose hagyott cserben. Csak meguntam cepelni, azért tértem át az összecsukható kamerákra.

@apanna: az korábban lehetett... a nyolcvanas években már egy liter benya 4Ft volt, egy kiló (maszek) kenyér meg 8Ft, a nem hinném, hogy a Bástya mozi tizedannyiért vetített, mint az Ugocsa...

@asgs: ismerek egy nagy mozigyűjtőt, plakátokra meg mindenre gerjed, ha akarod, összehozlak vele.

@GBL: Az elvtárs csak ne önzőzzön. Ez itt már kollektivizált zsebóra.

pikpakpuk 2014.08.14. 17:44:58

@Grabbe: Liftkezelő van még a ferencvárosi SZTK-ban, a Haller utcában :) Van egy kis széke az egyébként teljesen modern liftben, megkérdezi, hogy ki melyik emeletre vagy osztályra akar menni és megnyomja a gombot. Még egy kis zsebrádiója is van, a maga és az utasok szórakoztatására :)

pikpakpuk 2014.08.14. 17:55:30

@Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos: Így van, én is láttam kintornást a nyolcvanas években. Nagypapáméknál voltam épp, egy körúti bérházban lakott és a belső udvarra bejött a kintornás egy láthatólag otthon eszkábált fém trombitával és valami dalt eltrombitált. Én gyerekként nem tudtam, hogy miért csinálja ezt, nagyszüleim magyarázták el, hogy ki az a kintornás. Újságpapírba becsomagoltak nekem pár húszforintost és ledobtam neki.

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2014.08.14. 18:03:51

symbian programozó
Ma már lehetetlen jó symbian programozót találni... nem mintha szükség lenne rá...

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2014.08.14. 18:10:04

@eßemfaßom meg áll: sajnos az olvasók kb. 1 ezreléke küzd ezzel a problémával.
a blog.hu szerint a böngésző frissítése (vagy cseréje) segíthet a problémán.

eßemfaßom meg áll 2014.08.14. 18:18:23

@JTom: Emiatt az egy blog miatt azért nem cserélem le a legfrissebb foxot valami hulladékra.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2014.08.14. 18:19:46

@eßemfaßom meg áll: ...ahogy én sem a blogsablont egy-két olvasó miatt.

teddybear01 2014.08.14. 18:40:37

@JTom: A VGA-kártya túl régi, és a grafikai meghajtó nem megy rajta igazán.
Csere talán javít rajta.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.08.14. 18:59:44

@wmiki: ja, meg fortrant meg cobolt. :) És a Műszaki Múzeum Ural-2-esét sem fogja már beüzemelni soha senki.

kokoro 2014.08.14. 19:13:57

"Megjegyzem érdekes, hogy ahhoz képest, hogy ma már szinte mindenki kompjutereken dolgozik, igencsak kevesen tudnak tíz ujjal, vakon gépelni, mint az egykori gépírónők"

A lan partis generáció még nem halt ki :-) (30-40 évesek) közülük nagyon sokan tudnak tíz ujjal, vakon gépelni (főleg aki még a dos-os időkben kezdte)

walter sobchak 2014.08.14. 19:38:04

Nagyon köszönöm ezt a posztot, szerintem a top 10-ben benne van, amit valaha olvastam a blog.hu-n! A fenti szakmák egy részével nemhogy én, de még a szüleim se találkoztak :). Ilyenkor érzem azt, hogy nem vagyok öreg :D. A pákász szót eddig még nem is hallottam, eskü.

Bakter, szénégető megvan, az egyik hozzánk közeli utcában ki van téve, hogy írógépszerelő, de nem tudom, hogy tényleg visznek-e oda ilyesmit. Viszont kiskoromban még írogattam írógéppel (már elektromossal), ment a nagy összeakasztgatás :D.

Amin meglepődtem, miközben nem meglepő, az a juhászok vízmeregetése. Azért több tucat tehén vagy ilyesmi nem két pohár vizet iszik meg naponta, az biztos.

Kiegészítésként lehetne majd egy olyan poszt, amely a közelmúltban megszűnt, vagy a (mondjuk) egy évtizeden belül megszűnő mesterségekről szólna. VIDEÓTÉKÁS.

Egyébként szerintem kihalt szakmának tekinthetjük azt a szakmát, ami ha holnap megszűnne, igazából nem lenne semmi. Én is láttam a bolhapiacon teknővájót meg köszörűst (apámnak van egy régi bárdja, ami még a dédapjáé volt, és még bőven Ferencjóska alatt készült, azt vitte oda legutóbb).

Éppen vasárnap mesélt egy barátom a tót tutajosokról; állítólag régen a Felvidékről a fakivágási idény után tutajokon "hajóztak" le a Dunán Budapestre, ahol nehéz fizikai munkát vállaltak (pont az Andrássy - azaz Sugár - utat mondta, hogy azt ilyen munkások építették fel tulajdonképpen). Amíg a tutajok úsztak lefelé, gyakorlatilag azokon éltek.

The Good Boy ! 2014.08.14. 19:56:58

múlt héten voltam rokon látogatáson a szülővárosomban Ózdon, és bizony a vasútállomásnál még mindig bakter tekergeti a sorompót, nem a váltóáram.

Akármilyen hihetetlen, de életem első pár évét a '70-es évek közepéig kisközség eldugott utcájában töltöttem, és határozottan emlékszem rá, hogy jött lámpagyújtogató egy hosszú rúddal. És ott még faros busszal jártunk, kalauzzal.
A '80-as évek elején táborban voltam és a birodalom visszavág-ot a táborba hozott mozi segítségével néztük meg.
A múlt héten pedig köszörűs járt a közeli kisvárosban! Igaz a tisztes szakember a nem túl kedvelt svéd bevándorlónemzet tagja volt és igazából csak idős, nyugdíjas embereket keresett fel köszörülés céljából, amit el is végzett utólag elkért horror áron, minősíthetetlen minőségben...
Ja, a feleségem eredeti szakmája: gyors- és gépíró, tehát nem halt ki (ő):D

alte trottel 2014.08.14. 20:29:07

A jeget a jéggyárból hordták szét, a jégverem jellemzően a kisebb falvak, városok (folyó vagy nagyobb tó mellett elterülők) éttermeit, henteseit, tejcsarnokait látta el.

Sagodi 2014.08.14. 20:30:01

én 15 éve még láttam szénégetőket a Bükkben. talán még most is vannak.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.08.14. 20:30:21

@walter sobchak: több tucat? Többezres szilaj ménesek éltek a pusztán! Megdolgoztak azok a legények.
Hja, a videotéka meg a foto minilabor is nyekk. Pedig egykor vagyonok születtek belőlük. Meg aztán Bagaméri sem árulja már a fagylaltját... ugyanis a fagylalt mozgóárusítása tilos. Vattacukros még néha van, de már azt is lámpással kell keresni.
Hihetetlen, hogy nem is olyan régen, még apáink korában is olyan társadalmi állandóság volt, hogy aki egy szakmát kitanult, az élete végéig megélt belőle. Sőt, egy élet hosszán 2-3 munkahelyük volt. Ma erre elméleti lehetőség sincs, örülhet, aki 6-8 évet egyfolytában lehúz valahol.

Brannagh · http://studiolum.blog.hu 2014.08.14. 20:33:51

A dabasi vasútállomáson még régi típusú, kurblis sorompó van, és bizony sorompóőr is jár hozzá :)

Ódor Richárd · https://www.facebook.com/odorric 2014.08.14. 20:48:27

Óh, a mi vasútvonalunkon(Bp. Nyugati-Veresegyház-Vác vonal), Vácrátót állomásnál még mindig kézi működtetésű, huzalos sorompók vannak, amit a bakter (vagy legalábbis egy MÁV-alkalmazott) kezel. A vonat indulásakor pedig az állomásház kapujában várja meg, míg az elhalad. Bizonyára nem ez az egyetlen ilyen megálló az országban. Magam is meglepődtem... :)

Szűcslaci 2014.08.14. 21:56:01

Házmester, pedellus, gyepmester, borbély, alvázvédő......

walter sobchak 2014.08.14. 23:18:42

@Andrassy Gabor: Na ja, csak nem akartam túl nagyot mondani :D. És már mondjuk 50 szürkemarha ellátása se lehetett semmi.

Talán az én generációm az első, amelyiknek így kell élnie. A mostani munkahelyemen jellemzően 2-3 év alatt cserélődik a gárda, aki 6 éve van ott (jellemzően a főnökök), már alig ismer nála régebben érkezettet. A fizikai munkások (CNC, rakodó, targoncás stb.) még gyorsabban cserélődnek.

Bringás (motoros) fagyiárust láttam a Balatonon (vagy lehet, hogy jégkrémárus volt), Boglár és Lelle között követte le a fél déli part tavaly a bornapokon, akkora forgalom volt, hogy nem lehetett megelőzni. Akkor jutott eszembe, hogy tényleg hogy kihalt ez is, a 90-es évek elején még azért bőven volt, és nem csak a Balatonon.

siófoki35 2014.08.14. 23:50:23

Bakter van még sok helyen. Kisebb forgalmú vonalakon ma is kézzel állítják a váltót, tekerik a sorompót. De néha fővonalon is lehet látni. Például Fonyódon is van tekerős sorompó :) De Győr-Celldömölk között is van jó pár helyen.

hagyma · http://hagyma.blog.hu/ 2014.08.14. 23:57:42

en meg voltam linoszedo /is/
a szoda nagyon fontos a froccshoz
az en utolso kintornas elemenyem, ilyen delamerikai fazonok az aluljaroban sipokat fujtak es kozben vonatoztak oilyen pancsoban
az er?

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.08.15. 00:47:16

@Andrassy Gabor:

Fenét.

www.mosolyfotok.hu/

(Egyébként nálunk dédapám és nagyapám után apám az utolsó profi fényképész, ükapám csak amatőr volt.)

Ha még nem írták volna: Schobertnek hívják Norbit, Schubert a zeneszerző volt, a kintornának pedig nincs köze a kínhoz, mert a citera/kithara/gitár szavakkal rokon.:)

Ja, és a jeget nemcsak télen vágták, hanem gyártották is, de az már szárazjég volt.;-)

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.08.15. 00:49:01

@szita szita péntek:

Akkor nem sok ügyvédet láthattál.:) Van olyan ügyvéd, aki még Erika írógéppel ír beadványokat.:) (De egyébként közjegyzők is szoktak pötyögni.)

alte trottel 2014.08.15. 01:05:16

@Mj:
Nem száraz. Az a szilárd széndioxid. A jéggyárakban ammóniás hűtőközeggel hasábformájú fémtokokba töltött csapvizet fagyasztottak.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.08.15. 01:12:08

@geriszab:

"fényképész még sok van, gyakorlatilag a tabló és esküvőfotózásokból élnek és gyilkolják egymást a munkákért"

Nem mondanám, hogy gyilkolnák egymást, legalábbis, amikor esküvői fotóst kerestem, egy azért passzolt le, mert már egy évvel az esküvő előtt sem volt szabad időpontja - ajánlott 6 másikat maga helyett -, a másik meg inkább a babavárással foglalkozott.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.08.15. 01:16:25

@Karnamantra:

Nekem "legolcsóbb típusú" japán órám van, kb. 10 éve megvan, és egyszer kellett elemet meg szíjat cseréltetnem. (De ha már kell, akkor a Margit körúti órásmesterhez megyek, eleve tőle vettem az órát is anno.)

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.08.15. 01:29:51

@alte trottel:

Na, akkor én is tanultam ma valamit.:) (Egyébként manapság tényleg gyártanak szárazjeget.)

HgGina 2014.08.15. 02:59:23

Töltőtollas, nyomdai szedő, gépíró, írógépműszerész, teknővájó, telefonközpontos, jeges, tutajos, sorompóőr, ószeres, műstoppoló, kerékgyártó, vándorköszörűs, fényképész, szénégető, kalapos a felsoroltak közül ma is létezik. Attól, hogy a szerző valahol egy lombikban él, még ezek a szakmák nem haltak ki.

@$pi$: a szedőt nem hívják és nem hívták tipográfusnak. A tipográfus az a betűmetsző, betűtervező. Gyakorlatilag régen egy különlegesen magas szinten képzett vésnök volt, ma többnyire csak egy jobbfajta grafikus. A szedő és a tipográfus két teljesen különböző szakma.

bratya 2014.08.15. 05:45:22

Gyulán lakik egy vándorköszörűs, igaz már egy zárt dobozos kisteherautóval járja az országot.

Szűcslaci 2014.08.15. 06:44:57

@HgGina: mégis lett belőle egy sokkommentes bejegyzés... ( egy belvárosi gyerek számára a lovak és tehenek is kihaltnak számítanak( :)

gigabursch 2014.08.15. 07:57:17

Csak ma, csak MAgyarorazágon évwnte többezer köbméter faszenet gyártanak. Boksákban.
Szóval ez annyira nem kihalt szakma.

Kalapos is látható erre-arra.

gigabursch 2014.08.15. 08:04:29

@Andrassy Gabor:
Hogy mitől tartsz - részletkérdés.

Járj utána.

gigabursch 2014.08.15. 08:09:10

@Namely:
40 Rheümör fokban (ez ha jól emlékszem szintén a Celsiushoz hasonló skálán mérte a hőmérsékletet, a 0°R a fagypont de a víz normál légköri nyomási forráspontja 80°R volt - aki tud pontosítson).

S a levél lényege, hogy a tekintélyes pécsi kultúrmérnöki hivatal hagyja abba a szarakodást az ásatáson talált sarkatnyúval kapcsolatban, mert bízi meleg van.

Vladimir Harkonnen 2014.08.15. 08:09:17

@Andrassy Gabor: Azért az Ugocsa mozit összehasonlítani a falusi művházban hordozható vászonra vetített 8mm-es csempészfilmmel, kissé túlzás! Nem beszélve arról, hogy ez '82 körül volt. Pár évvel később is csak 20 Ft volt a videó diszkó belépő, amiben már benne volt az éjféli VHS előadás is. Anyámtól hétvégén kértem egy százast, amiből 20-ért tankoltam, 20 volt a belépő, és a maradékból még ihattam 6 azaz hat darab VBK-t!
:D

Andrassy Gabor (törölt) 2014.08.15. 08:09:50

@walter sobchak: akkor az vagy swartzolt, vagy jégkrémet árult. Fagylaltot árulni kifejezetten tilos. Pár éve ennek utána néztem, mert felmerült bennem a gondolat, hogy fagylaltosi pályára lépjek, de egy komplett cukrászdára nem lett volna pénzem, csak egy triciklire. Tilos. Gondolom a szalmonella veszély miatt tiltották meg.

gigabursch 2014.08.15. 08:13:20

@gigabursch:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hőmérséklet#R.C3.A9aumur-sk.C3.A1la

$pi$ 2014.08.15. 08:14:12

@gigabursch: A szöveg a következő:

"Tegnapi póstával érkezett 1090/1903 sz. hivatalos átiratukra, melyben azt kérdik, hogy a Nagy-Berki község határában lelt régi sarkantyúval mi történjék? hivatalos tisztelettel azt válaszolom, hogy basszák meg az urak a sarkantyújukat, mert 35 Reaumur hőségben ilyen szarságokkal nem foglalkozhatunk.
Teljes tisztelettel lófasz a seggükbe."

dtp.atomki.hu/~ecsedi/Lowy/Lowy-level.html

gigabursch 2014.08.15. 08:15:04

@Andrassy Gabor:
Idén nyáron a Balatonon fagyiztam ilyen "gépsárkány" oldalából.

kétféléből is.

Ez egyik bringás volt, a másik kb. "moped" meghajtású

$pi$ 2014.08.15. 08:22:38

@HgGina: "a szedőt nem hívják és nem hívták tipográfusnak."

Igaz, éppen ezt mondtam én is, régebben a szövegképet előállító szakembert szedőnek hívták, ma tipográfusnak.

"A tipográfus az a betűmetsző, betűtervező."

Ez mondjuk tévedés.

"Ma a magyar nyelvben csak a betűkkel való tervezést, a szöveges közlés megformálását, szöveg és kép együttes elrendezését nevezzük tipográfiának."

De valóban, a tipográfusok a régi időben foglalkoztak betűmetszéssel is.

"A szedő és a tipográfus két teljesen különböző szakma."

Hát nem egészen. Ezt mondjuk könnyen beláthatod te is, ha arra gondolsz, hogy ma is szükség van a szedéstükör kialakítására, akkor is, ha a betüket nem egy fadobozból szedik ki. Ha szükség van rá, akkor van rá szakma is. És valóban, akik "tipográfus" szakon végeztek éppen ezt csinálják. Nem alakítanak ki új fontokat, csak kiválasztják, hogy a szöveg egyes részei milyen fontot használjon, hogy milyenek legyenek a távolságok, milyen legyen az elrendezés. Pont ugyanazt csinálják tehát mint régen a szedő.

gigabursch 2014.08.15. 08:30:24

@$pi$:
De jó, hogy ezt részleteztétek, mert múltkorjában elém került a kérdés, de nem tudtam rá válaszolni.

Neoprimitív 2014.08.15. 09:15:43

@$pi$: Ne is haragudj, de ez hülyeség. A tipográfus egy kiadvány látványát tervezi meg, a szedő pedig ennek a tervnek az alapján csinálta meg a szöveget. Az első egy tervezési, kreatív, a másik egy kivitelezési, manuális feladat.

Az egy dolog, hogy egyszerűbb anyagoknál egy szedő a saját tapasztalata és rutinja alapján is össze tudott rakni egy normálisan kinéző kiadványt, de ettől még nem volt tipográfus, ahogy egy vízvezeték szerelő sem épületgépész-mérnök.

A pusztán szövegképet előállító szakembert pedig komolyabb helyen ma sem hívják tipográfusnak, hanem DTP operátornak. (Az más kérdés, hogy sokan elhiszik magukról, hogy ők ettől már tipográfusok.)

The Good Boy ! 2014.08.15. 10:02:04

@Andrassy Gabor: "Meg aztán Bagaméri sem árulja már a fagylaltját... ugyanis a fagylalt mozgóárusítása tilos. Vattacukros még néha van, de már azt is lámpással kell keresni."

kicsiny nyugat-dunántúli falunkba nyáron minden héten több napon is megfordul fagyiárus kis furgon. Van akinek a szignálja az "itt van, megjött Bagaméri...". Anyóséknál pár éve még pedál hajtotta fagyis "kordé"-val jött a fagyi árus, utána már segédmotor alapúval jár(t). Az összes falunapon, meg búcsúban a mai napig találni vattacukor-, és pattogatott kukorica árust. Úgyhogy azok sem haltak ki, csak ki kell mozdulni a nagy Budapestről!

egyik nyáron összeszámoltam, hányféle mozgóárus jár a falunkban (azaz hány féle zajforrást kell egy csendes faluban elviselni): mobilposta (ez jó), pékség, fagyis, family frost, sajt árus, süteményes, hentes, mozgó kisbolt, szódás, meszes (ez már 1-2 éve nem járt), gázpalackos, táp- takarmányos. havonta 1-2 alkalommal a kultúrházba betelepül fél napja a piaci kacatokat, vackokat árusító "falupláza", évente egyszer jön a helyi kultúrba a vándorcirkusz (a környező városokba pedig a sátras vándorcirkusz), és a mikulás is :D
Kelet-Magyarországon ősztől tavaszig járnak a tűzifa árusok is.
Azaz a vándor árusok sem haltak ki, hanem egy új nemzedék alakult ki!

Andrassy Gabor (törölt) 2014.08.15. 10:04:01

@gigabursch: mondjuk ha elképzeljük szegény hivatalnokokat, akik keménygallérban és háromrészes öltönyben izzadtak a 42 fokos hőségben, a légkondicionálás feltalálása előtt kb. 30 évvel, hát tulajdonképpen teljesen érthető, ha leolvadt az agyuk a pécsi Kultúrmérnöki Hivatal nagy jelentőségű leletétől. :)

$pi$ 2014.08.15. 11:33:31

@Neoprimitív: "hanem DTP operátornak"

Jó, akkor hívjuk DTP operátornak.

A szedő akkor sem halt ki, hanem DTP operátornak hívják... felétek, felénk meg tipográfusnak. :)

Andrassy Gabor (törölt) 2014.08.15. 13:08:39

@$pi$: Az már nem szedő, hanem kompjuter operátor. :-p

Neoprimitív 2014.08.15. 16:29:53

@$pi$: hívhatod atomfizikusnak is, attól még nem az. A tipográfus felsőfokú képzettség, 5 féléves a MOME-n. Amit a nagyképűek tipográfusnak neveznek, az egy OKJ végzettség, alapvetően a kiadványszerkesztő programok használatának a megtanulására szorítkozik, minimális tipográfiai ismeretekkel. (Gyakorlatilag csak annyival, hogy megértse a delikvens a programok beállítási opcióit.)

A szedő pedig kihalt, ahogy a felnijavító sem azonos a patkolókováccsal. Attól, hogy a végtermék nyomtatott papír, a két szakma nem csereszabatos egymással, sőt, 100 dtp-sből nagyjából 99,9-nek fogalma se lenne, mihez kezdjen egy szedőszekrénnyel.

$pi$ 2014.08.15. 21:24:25

@Neoprimitív: "Amit a nagyképűek tipográfusnak neveznek, az egy OKJ végzettség"

Aminek a neve "tipográfus":

"- Szakképesítés megnevezése: Tipográfus
- OKJ száma: 53527801
- Szakmacsoport: Nyomdaipar

Feladata:Megrendelővel megbeszélt követelmények, elképzelések rögzítése után önállóan tervez, tervvázlatokat készít és kivitelez különböző nyomtatványokat, lapokat és könyveket, valamint logót, emblémát tervez."

Rajtad kívül mindenki tipográfusnak hívja, de mindegy, nem érdekes.

Neoprimitív 2014.08.16. 00:29:57

@$pi$: Igen, ez a tipográfus. Megmutatnád, hogy ebben a leírásban hol szerepel a régi szedők tevékenysége, amivel szerinted a tipográfus azonos? A saját korábbi kommentemet idézve: "A tipográfus egy kiadvány látványát tervezi meg, a szedő pedig ennek a tervnek az alapján csinálta meg a szöveget. Az első egy tervezési, kreatív, a másik egy kivitelezési, manuális feladat."

Az általad tévesen a tipográfussal azonosított dtp operátor, aki a szedő tevékenységét is lefedő munkát végzi (de annál sokkal többet, pl. alapszintű retusálást is) a kiadványszerkesztő néven futó OKJ végzettség (52 213 01).

KeMa 2014.08.16. 13:01:03

90-es évek elején-közepén, mikor még a nagykörúton laktam, láthattam egy kintornás bácsit. A belső udvarra begurította a verklit, szépen zenélgetett, majd az idősebb lakok dobták neki az aprópénzt, igaz, nem papírban, hanem alufóliában. Ezek szerint csoda, hogy láthattam még ilyet :)

Sorompóőr: Egy hónappal ezelőtt, a börgöndi vasútállomáson láttam kézi erővel mozgatott sorompót.

Vándormozis: 1990-1992 környékén az óvodába még jött bácsi mesefilmet vetíteni nekünk. Általában magyar népmeséket vetítette. Még emlékszem, utolsó alkalommal valami nagyon komoly, mintha műanyagházas gépe lett volna. Aztán lehet, csak simán fekete háza volt, és azért tűnt úgy.

Jeges szakmához érdekesség, hogy ha jól tudom, a parlament "légkondíciójára" jégtömbbel rá lehetett dolgozni. Ez a rendszer 2000 elején szűnt meg, mert megszűnt az utolsó cég, ami jégtömböt tudott előállítani.

Nyomdai szedő: Vágási Feri!!! A szomszédok számos jelenetében került elő a probléma, hogy mivé képezzék tovább magukat, meg hogy egyáltalán megéri-e? :)

Telefonközpont: érdekes, hogy a digitális világ elterjedtével maga a telefonközpont is kezd a klasszikus értelemben eltűnni. Ma már nem villanymotor hajtott fogaskerekek kapcsolják a vonalat, és egy kisebb terület központja elfér egy ember méretű rack-szekrényben (telefónia múzeum a budai várban - régen telefonközpont volt. Ma úgy lehet múzeum, hogy a központ szerepét is ellátja egy, a sarokba beállított szekrény tartalma)

Szép összefoglaló, köszönöm szépen! Érdekes volt!

idpppp 2014.08.17. 00:01:29

Nem haltak ki a vándorköszörűsök! Az Újpesti piac csarnokának Árpád út felőli bejárata előtt rendszeresen dolgozik egy köszörűs, minőségi munkát végezve!

TurboRudi 2014.08.17. 20:38:37

A bakter utan szabadon az utkaparo jutott eszembe. Regös Bendeguz is gondban volt, hogy hova szegödjön...
A gep es gyorsiras sem tünt el meg szerintem. Siofokra jartam gimibe es meg a `90-es evekben is volt gep es gyorsiro tagozat. Söt, meg en is tanultam gepirast a `90-es evek közepen. Nem tudom, hogy van-e meg gep es gyorsiro iskola, de a gepeles mara, a szamitogepek elterjedesel meg fontosabb lett. A gepironök pedig inkabb titkarnök. A diktafonok es a hangrögzitesre alkalmas okostelefonok koraban kihalofelben a gyorsiras, de meg mindig latok sajtotajekoztatokon ujsagirokat gyorsirva jegyzetleni.
Ehez kapcsolodoan: irogep szerelöt is azonnal tudnek mondani. Ugyan nem jar falurol falura es nem öslelet gepeket javit, hanem Brother, Canon, meg Samsung cuccokat.
Amiket viszont mar kihaltnak tekintenek:
- parkolo jegy arus. Nem ellenör, hanem, akitöl nem reg jegyet lehetett venni.
- cipesz, cipö javito. Talan meg nem halt ki, de fog. Potom penzekert lehet cipöt venni. Az idejet sem tudom, mikor voltam utoljara cipesznel. Talan gimis koromban, 25 evvel ez elött, hogy tegyen vasat a western csizmam sarkara...
- Oras. Mar csak elemet csereltetni jarunk oda. Vettem par eve bolhapiacon egy automata Seikot es komolyan neki kellett allnom nyomozni, hogy ki ert automata orakhoz. 70 km-t autoztam, mire talatam egy orast, aki szet merte szedni es megolajozni az oramat.
- mar volt: a videotekas. Ez lecso. Lehuz az ember egy filmet torrentröl, vagy megnezi a youtube-on.
- Hajoacs. Egyre kevesebb a fa vitorlas es hajo. Kompozit müanyagokkal ragasztgatnak. A müanyag nem rohad es sokkal tartosabb, mint a fa.
Gyakorlatilag az eldobhato cuccok korat eljük, a javitas tipusu foglalkozasok tünnek el, meg az olyanok, amiket kivaltott a modern technika.

Ákos Pálóczi 2014.08.17. 22:20:31

Edelényben is kézzel tekerik a sorompót.
Fényjelzés sincs,csak tábla
(94-es vonal)

Wekerlei 2014.08.18. 08:02:47

@Phteven: Volt anno a Nyugati téren a Mosoly Albuma kifejezetten gyerekfotózásra specializálódott műterem. A 70-es években már elterjedt volt, hogy ha fotózol is olyan nevezetes eseményekre mint ami a kisgyerek első fotózása (kb. féléves korban) feltétlen hívjál profit, ha olyan képeket akarsz amiben egész életedben öröm lesz gyönyörködni. Szakma ez bizony a javából eltalálni a legelőnyösebb beállítást, a megvilágítást, a mozdulatot, a látószöget stb. A laikus csak azt látja, hogy "jó", de nem tudja miért.
Van egy esküvői fotós ismerősöm, de ha igazolvány képet kellene csináltatni (például vízumhoz) nem is tudom hova mennék.

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2014.08.18. 22:38:15

A poszt megfeledkezett a

- hullagyujtokrol pestis jarvany idejen

- varostrom katapult gepkezelokrol

- inkvizitorokrol

- pancelos lovagokrol

- "kozhirre tetetik" kiralyi es uri szovivokrol
- lovasfutarokrol

- ludtollas irnokokrol es

- kodex masolokrol

- udvari bolondokrol (?)

- csaszarokrol

- valamint kutyabellel dolgozo prostitualtakrol

:((

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2014.08.18. 22:40:31

Egyebkent vandorkoszorus meg mindig letezik Pekingben, egy halom vaslapot csorget a biciglijen es obegat mindenfele/ Sok van beloluk..

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2014.08.18. 22:46:21

@Chaoyang: Ja meg utcai "vandorfodrasz" tok normalis itt. Idoseknek megfelel, gazdasagos. Penztargep nincs. Utcai arusokat egyebkent sem zavarja az eg vilagon senki Kinaban!! Az allam bevetelei a nem elprivatizalt es jol mukodtetett allami vallaltoktol jonnek.. Akik Magyarorszagon a privatizaciot elosegito szlogeneket toltak, hogy "az allam nem jo gazda" stb, azok pont azok a tolvajok vagy idiota impotens vezetok voltak akik nem rendelkeztek a szigoru ellenorzes es iranyitas kepessegevel vagy eppen annak hianyat aknaztak ki a leheto leghatekonyabban ... Es hitelek legjavat a rendszervaltas utan vettek fel.... fuck them all

Dream_walker 2014.08.19. 08:51:49

A Balatonnál, Keszthelyen az állomás és a Halászcsárda közötti útszakaszon van egy gyér forgalmú vasúti átkelő, ott kézi sorompóval dolgoznak. Gondolom oda kerül az, aki büntiben van.

BruceWillis 2014.08.19. 12:02:56

Műstoppolót nem tud valaki? Icipici, molyrágta lyuk van egy kedves zakómon :(

MindjártTörölnek 2014.08.29. 18:17:49

Minden kommentet nem olvastam végig, de talán kimaradt a "címfestő", aki cégéreket, kisiparosok reklámtábláit készítette. Nem értem viszont azt, hogy a fényképész miért kihalt szakma. Profi fotósokat a mai napig hívnak (pl. esküvőkre), de sok hölgy jár műterembe is önmagáról fotósorozatot készíttetni. A blog maga egyébként rendkívül érdekes és hiánypótló. Sok sikert kivánok a további munkájukhoz!

Andrassy Gabor (törölt) 2014.08.29. 22:24:50

@MindjártTörölnek: Jogos! "A jó reklám biztos profit, ne bízzon meg, csakis profit!" (címfestő cégér felirata Farkasréten)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2014.08.31. 21:14:02

Van pár hiba a szedős részben. Az Athenaeum nyomda szedőműhelyét én pakoltam ki 1989-ben. A kéziszedés technológiáját hagyományos nyomdai kiadványokhoz (pl. könyvekhez, újságokhoz) valóban a 70-es években használták utoljára, de már akkor is elérhető volt a gépesített változat (a betűket öntő mono-, illetve a cikkben is említett sorokat öntő linotype szedőgép.

Az ofszet (valójában síknyomó) lemezt gravírozzák, az a mélynyomó forma. Az igaz, hogy a nyomóelemeket lézerrel világítják rá a fényérzékeny rétegre.

@$pi$: Nem, a tipográfus az tipográfus, a szedő pedig szedő. Neoprimitív elmélkedése alapvetően megfelelő. Az, hogy van OKJ-s tipográfusképzés, inkább hagyjuk. Én nyomdaipari betűszedő vagyok, nagyapám az ország legnagyobb újkori (háború utáni) tipográfusainak egyike, én magam évtizedekig dolgoztam dtp operátorként. Nem mellesleg terveztem könyveket is, ha volt rá igény, amelyet tipográfusok is megdícsértek, de ettől még eszembe sem jut magamat tipográfusként aposztrofálni.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2014.08.31. 21:18:07

A fényképészt kihalt iparnak tekinteni… Eeeeeh… Ez fájt.

vilmoci 2014.12.11. 18:42:48

Kissé megkésve jelenthetem, de csak most értem el idáig a posztok olvasásában:
A 142-es vasútvonalon Lajosmizse és Táborfalva vasútállomáson is kézzel működtetik még a sorompókat.

2014.12.17. 20:34:55

A bakter nem kihalt szakma, legfeljebb forgalmi szolgálattevőnek csúfolják a szerencsétlent is, aki a heti fél vonat előtt fel_le tekergeti a rudat a végül mégse-demégis,demégse bezárt-ujranyitott szárnyvonalakon.
Esetleg pályaőr most az ő neve.., passz.

A csikós sem kihalt, legfeljebb nem életforma, hanem szakma vagy fél-mellékfoglalkozás.

Szerintem a mechanikus műszerész sem hal ki, azt a pár régi vasakra szakosodott profit eltartják a gyűjtők, akik szeretnék, ha nem csak porosodna, hanem újra csilingelne és kopogna a régi írógép, minek darabja már akár 1millió ft is lehet..

A kerékkészítés az a vidéki asztalos-kovács fusiipar egyik melléküzemága, romániából tűnnek el ezek a dolgok, na nálunk meg kitudja, ahogy csúszunk lefelé, lesz még itt sok szépség és érdekesség.

Az órásokról is mondták egy időben, hogy kihalnak gyakorlatilag, aztán tessék, aki átvészelte, hogy gombelemcserélgetőként tengetett 20évet, és toppon tudott a szakmában maradni, az mostanra megint komoly pénzeket kereshet, nevetve.
Egymásnak adják a milliárdos ügyfelek a kilincset, enyhe tulzással.

Szerteinem az ószeres sem halt ki, csak ma nem ronggyal, hanem mással csencsel, lomisnak hívjuk ma az ilyet.

Mielőtt a hazai lomtalanitáson gyűjtögető kisebbség ugrik be, megemlitem, az igazi elitje ,az annyit keres, mint egy középszintű manager egy multinál.

Ez nagyon fellendült mióta nincs határ, nyugatrol behordani a levetett lomot hatalmas biznic, sokan nem is gondolnák, ami másnak szemét, azért van aki vagyonokat fizet és ez csak a gyűjtői vonal.

De pl a 20éves működő jó állapotú mosogatógép az osztráknak csak egy undorító szutykos szemét, idehaza a luxus, hú mosogatógépe van, soktizezeret is kifizetnek érte megfelelő körítéssel árulva.

3-4 éves lapostévét is kidobják a "rothadó" nyugaton, garancia nincs, ...szerviz?..ezt a szót kb nem is értik arrafelé...néha egy 50ft-os alkatrész hibája miatt irány a kuka.
Idehaza az új ára 70-80%-át megadja a csóró magyar, stb,stb.

2015.01.02. 06:01:43

A lóversenyen ilyen (ehhez hasonló) lengyel gyártmányú mechanikus pénztárgépeket használtunk a fogadásokhoz, még 1990-91-ben is, pontos dátumra nem emlékszem, de amíg be nem vezették az ausztrál fogadási rendszert, addig ezeken adtuk el a tiketteket. Mindegyik gép az adott fogadás tipusához volt átalakítva. Ha egy fogadó egy jó sorozatot kért, (pl. egyes előre, mezőny mögé), akkor szép dallamot lehetett vele verni. Én szerettem :)
És külön műszerészbrigád volt a javításra.
Emlékek,,,

rádió 2015.02.09. 12:37:38

Dr Réti S."A költök már sok mindent megénekeltek....."

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2016.03.09. 13:24:13

Két észrevétel, így több év után :D

1. a Hírös város az Kecskemét (sosem volt Szeged)
2. köszörűs most is van azért, pár késest tudok merre van

Nanenáné 2018.06.19. 11:35:41

@KollB: Nos, épp a múltkorában jártam a nyugatinál levő, postai csomagfeladó és átvevő helyen és a szomszéd ajtón még most is ott virít a Távírda felirat!

Nanenáné 2018.06.19. 11:40:44

@mioporfeszosz: "a "rothadó" nyugaton, garancia nincs, ...szerviz?..ezt a szót kb nem is értik arrafelé". Ennél nagyobb, idült baromságot már régen láttam. A "nyugaton" pl.sokkal szigorúbban veszik az 10 éves alkatrész és javítási kötelezettséget, sőt, erre EU-s rendeletet is alkottak, amit mifelénk semmibe sem vesznek.
süti beállítások módosítása