A magyarok színes tévé iránti vágyát a devizahiányos világban egy fölöttébb tűzveszélyes szovjet modell Videoton dobozba való átöltöztetésével elégítették ki. A "robbanó" tévék miatt sok lakás leégett, sokan megsérültek, halálos áldozat is volt. Az első nyilvánosságra került balesetek után jó néhány év eltelt, mire a gyártó cég minisztérumi utasításra elismerte a felelősségét az ügyben. A tűzveszély szovjet eredetét homály fedte.
Color Star a szerelőszalagon. (Fejér Megyei Hírlap, 1979. július 22.)
"A szocialista éra botrányai" című sorozat kilencedik részében a robbanó színes tévék botrányáról olvashatunk.
Természetesen ez a sorozatunk is az Arcanum adatbázisa segítségével készül!
Az Arcanum számunkra kimeríthetetlen tudástár.
"— Miért adtak annak idején szabványfelmentést ? — Azért, mert nem tudtunk mást csinálni. A színes televízió elterjesztése program volt, tőkés importra nem nyílt lehetőség, maradt a szovjet piac. A Color Star szovjet termék, a Videoton csak az alkatrészek összeszerelését végezte. Egyszerűen nem volt jobb, nem volt elérhetőbb annyi pénzért, amennyi akkoriban rendelkezésre állt népgazdasági méretekben. Az idő is túlságosan rövid volt, saját fejlesztésre a Videoton nem gondolhatott, így maradt az említett lehetőség. — Nem lehetett az akkor már tekintélyes színes televíziós múltra visszatekintő szovjet partnert fejlesztésre ösztönözni? — Annak idején, csak a Color Star ügyében, tizenhat alkalommal jártunk Moszkvában, ezek a látogatások azonban nem voltak igazán eredményesek. Néhány kérésünket teljesítették, a többit azonban nem. Vagy visszük, vagy nem. Sürgetett viszont a színes televízió programja, vinni kellett. — Kellett? — Jó, akkor nem kellett. Viszont más lehetőség nem volt, tehát mégis kellett." Lazur Lajost, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet igazgatóját faggatta Kovács Zoltán a Magyar Ifjúság 1987. január 16-i számában.
Ekkor derült ki - az első robbanások után öt-hat évvel -, hogy a politikai okokból sürgetett színes tévék gyártását úgy engedélyezték, hogy azok nem feleltek meg a biztonsági előírásoknak. Gondolhatjuk, hogy a gyártást engedélyező magyar szakemberek mennyire tisztában voltak a veszéllyel, ha oly sokszor próbálták meggyőzni - sikertelenül - a szovjet felet a változtatás szükségességéről.
A fent idézett cikk megjelenése után két héttel, 1987. január 31-én a Komszomolszkaja Pravda megírta, hogy 1985-ben a Szovjetunióban 5490 esetben robbant föl színes tévé, és a Rubin-714 tipus bizonyult a legveszélyesebbnek. A Videotonnak is a Rubin szállította a Color Star minden biztonsági szempontból fontos alkatrészét. "Az alkatrészek 80 százaléka a Szovjetunióból érkezett, csupán a műsor- és az állomás-kezelő egység, a káva (fadoboz) és a hangszóró Videoton-termék." (Világgazdaság, 1984. augusztus 9.)
A Komszomolszkaja Pravda cikkét a Los Angeles Times (1987. február 1.) ismertette, a magyar sajtó nem.
A "világszínvonalon álló konstrukciós megoldású készülék" reklámja. (Népszabadság, 1974. november 17.)
Ez volt a színes tévé magyarországi gyártásának kezdete: "Nagy minőségi lépés: kétfajta színestévé is készül Fehérvárott. Saját készülékük, az 56 centiméteres Munkácsy Color kísérleti szériája 26 000 forintért kerül a boltokba. (Jövőre a tömeggyártás is megkezdődik.) Az eddig importált szovjet Szivárvány helyett viszont, annak továbbfejlesztett változatát, a Color Start készíti majd a Videoton, változatlan,19 000 forintos áron. A Szovjetunióban ugyanis kidolgozták az eddigi színes készülékek — a Szivárvány, a Rubin és az Elektron — legjobb tulajdonságait egyesítő típust, aminek jobb, fényesebb a képcsöve is. A Videoton ezt honosította meg és a Szovjetuniótól kapott egységekből építi a Color Start. Az első ilyen készülékek az őszi BNV-n bemutatkoznak, a karácsonyi piacon pedig megjelennek a boltokban is." (Hétfői Hírek, 1974. szeptember 16.)
Ez a 19 000 forintos ár mai forintban 1,3 milliónak, és több mint fél évi akkori átlagkeresetnek (2831 Ft) felelt meg. A drágább Munkácsy Colort viszont több mint 9 havi átlagkeresetért adták. A különbség tehát igen jelentős volt. Természetes, hogy a Color Starból sokkal többet adtak el. 1974-1980 között gyártották a Color Starnak ezt az eredeti verzióját, és Magyarországon nagyjából 92 ezer kelt el belőle. 1980-ban kezdődött meg a nyugati licencekkel, nyugati képcsövekkel gyártott színes televíziók tömegtermelése, de a Color Star még a gyártás beszüntetése után is sokáig forgalomban volt. Az Orion által nyugatnémet licenc alapján gyártott Kolorion és a többi korszerűbb típus harmadannyi (!) áramot fogyasztott, mint a szovjet Color Star.
Képes Újság, 1974. november 23.
"A Color Star mellett szól a megbízhatóbb alkatrész utánpótlás" - írta a Fejér Megyei Hírlap 1975. november 20-án.
A 70-es évek végén, a 80-as évek elején olvasói levelek tömege panaszolta, hogy a meghibásodott készülékeket hónapok alatt sem tudják megjavítani, mert nincs alkatrész. "Color Star tévém május végén elromlott — írja Székács István, Balmazújvárosból. — A Gelka képviselője megnyugtatott, hogy a labdarúgó VB-t színesben nézhetem. De nem így történt. Nem hozta ki az új képcsövet, s készülékem ma is a sarokban porosodik. Lassan letelik a jótállási ideje is, s nekem csak bosszúságom van vele. Pedig a labdarúgó VB előtt úgynevezett célhirdetéssel kifejezetten reklámozták a színes tévét." (Népszabadság, 1978. augusztus 10.) "1977 júniusában vásároltam egy Videoton Color Star tévékészüléket. Közismert az ára: 20 300 Ft. Garancia-füzetet mellékeltek hozzá, amely szerint két évig vállalnak garanciát az esetleges hibák kijavítására. Két évig, azaz 1979 júniusáig... Ezzel szemben az történt hogy 1978. októberében elromlott készülékemet a Gelka elvitte ugyan a javítóműhelyébe, de 1979. januárjában sem javította meg. Kérdésemre azt válaszolták: képcsőhibás a készülékem, és csak az egy évnél fiatalabb készülékhez kapnak képcsövet." (Ludas Matyi, 1979. február 1.)
A Moszkva melletti Rubin gyár a képcsövek gyártásához "tőkés licencet" vásárolt, és 1980 után már ezeket építették be a korszerűsített Color Starba. (Világgazdaság, 1980. január 30.)
A szocialista "tervgazdaságot" a tervszerűtlenség jellemezte. A színes tévé esetében is ez volt a helyzet: "Az árukínálat egyenletessége sem jellemzi a televíziópiacot. A kínálati dömpingek és áruhiányok váltakozása szükségszerűen eredményezi az elfekvő készülékeket, illetve hiánycikkeket. Jellemző a Videoton... Color Star színes televíziójának sorsa, amely szinte évről évre 'változtatta' elfekvő, illetve hiánycikk jellegét." (Világgazdaság, 1981. május 6.)
Az 1978-as Labdarúgó-vb után a következő nagy sportesemény az 1980-as olimpia volt. Ehhez ugyanolyan "célhirdetési" kampány kapcsolódott, mint a vb-hez. Úgy látszik, az 1979-as áruhiány után újra az elfekvő készletektől kellett megszabadulni:
Az alkatrészekkel ugyanez volt a helyzet. 1979 közepéig nem volt, aztán sok lett, 1981-re már megint eltűnt, és újra megszaporodtak a panaszos levelek:
Sokan megunhatták a nyűglődést a képcsőhibás készülékekkel, mert a Bizományi Áruház már érdemesnek tartotta hirdetéssel megcélozni őket:
Magyar Nemzet, 1981. szeptember 20.
Nyilván arra számított a BÁV, hogy ők ki tudják várni a képcsőhiány végét, és akkor a megjavított készülékeket tetemes haszonnal tudják értékesíteni annak a sok vásárlónak, akinek nincs pénze új tévére.
Nem tudjuk, mikor kezdtek el a színes tévék kigyulladni. Az első hírt a sajtóban 1981-ből találtuk: "Július 15-én például azért riasztották a debreceni tűzoltókat Debrecenben a Dózsa György út 3. szám alá, mert égett a Color Star. A gyors beavatkozás ellenére a tűzkár meghaladja a 15 ezer forintot." (Hajdú-Bihari Napló, 1981. július 24.) Ez csak egy volt a lap összeállításában említett különböző eredetű tűzesetek közül. A Color Star "problematikája" még évekig nem jelent meg a sajtóban.
1984 elején zárult le jogerősen az első, hosszú ideig tartó, a Legfelső Bíróságig eljutott per egy olyan tűzesettel kapcsolatban, amelyről annak idején nem tudósítottak: "Egy tisztviselő az alig valamivel több mint egy éve vásárolt Videoton gyártmányú Color Star televízióján az adást nézte, amikor kihívták a szobából. Távozásakor a készüléket nem kapcsolta ki. Hosszabb idő után visszatérve, rémülten látta: a szoba tele füsttel, a televízió ég, sőt már a mellette levő bútor is. A fenyegető lángokat a tűzoltóságnak sikerült eloltania, a 36 ezer forint kárt pedig az Állami Biztosító megtérítette. Az ügy a bíróságon folytatódott, mert a Biztosító a készüléket eladó vállalat és a Videoton Elektronikai Vállalat ellen pert indított, amelyben a károsultnak kifizetett összeg visszatérítését kérte. Az üzlet a gyártóra hárította a felelősséget, a Videoton pedig azzal védekezett, a készülék hibátlan volt. Ennek bizonyítékául hivatkozott a Magyar Elektronikai Ellenőrző Intézet véleményére, amely szerint a televízió az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelelt. A kihallgatott igazságügyi szakértő is azt állapította meg, hogy a tüzet gyártási hiba nem okozhatta. Ezek után az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Fellebbezésre a Legfelső Bíróság kötelezte a Videotont, hogy az Állami Biztosítónak 18 ezer forintot fizessen meg./.../ A tűz a Videoton által gyártott készülékben keletkezett, tehát a bekövetkezett kár őt is terheli. A szakértő azonban rámutatott arra is, hogy a kár csökkent volna, esetleg csak a készülékre korlátozódik, ha az nem marad hosszabb ideig felügyelet nélkül. Emiatt a károsultat mulasztás terheli, ezért a Videoton csak a tűzkár felét köteles viselni." (Fejér Megyei Hírlap, 1984. február 8.)
Mint látjuk, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet kiadott egy igazolást, miszerint a termék az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel, miközben, ez az intézet adott felmentést azon szabványok betartása alól, amelyek az élet- és vagyonbiztonságot garantálják.
Ekkor derült ki, hogy már több, súlyos, egy esetben halálos áldozattal járó color staros tűzesemény volt a közelmúltban, és ekkor érte bírálat először a népgazdaság büszkeségei között számon tartott székesfehérvári gyáróriást: "Nem kell pánikba esni — fogalmazták meg a péntek esti Televízió-híradóban a jó tanácsot az illetékesek, mármint a riporter és a Videoton egyik vezetője. A 'kedves néző', ha égett szagot és füstöt észlel készülékénél, kapcsolja ki a szerkezetet, húzza ki a villásdugót a fali csatlakozóból, és egy pohár vízzel öntse nyakon a rakoncátlan tévét. Vagy egy kancsónyival — tette hozzá a riporter, mert biztos, ami biztos. Ám, hogy mennyire biztos, mennyire megbízható műszakilag a székesfehérvári gyár Color Star és Gold Star típusú televíziókészüléke, amelyek közül az elmúlt néhány hónapban Komárom megyében öt gyulladt ki és robbant fel, halállal és tetemes kárral járó lakástüzet okozva, erre a néző nem kapott választ. A gyár illetékese szemmel láthatóan nem esett pánikba. Nyugalmát megőrizve tudomást sem vett arról,hogy a szóban forgó készülékért, illetve esetleges hibáiért őket illeti a felelősség. A tűzoltóság a szénné-porrá égett lakások, szénné-porrá égett Videoton gyártmányú készülékeit vizsgálva, nem tudta megállapítani a tűz pontos okát. A riportból így nem derülhetett ki egyértelműen, hogy kinek a készülékében van a hiba. A látottak-hallottak alapján azonban senkinek sem lehet kétsége, a székesfehérvári gyár 'készüléke' nem működik egészen jól. Még csak az sem jutott eszébe a gyár kamerák elé ülő vezetőjének, hogy legalább megígérje a nézőknek s a több mint 90 ezer, ilyen típusú készülék tulajdonosának: utánajárnak, hibásak-e egyáltalán a berendezések, s ha igen, tesznek-e valamit a tragédiák megelőzésére." (Népszava, 1984. március 24.)
Egy kiégett lakás tűzoltókkal. (Vas Népe, 1987. január 8.)
A Ludas Matyitól (1984. május 17.) egy veretéses Döbrögi-díjat kapott a Videoton, "mert Color Star nevű televíziója olyannyira robbanásszerűen lett népszerű a vásárlók körében, hogy azóta már nemcsak a műsor miatt bosszankodó néző, hanem maga a készülék is robban".
1985-ben egy Super Color tévé gyulladt ki Csepelen, és a lakásban tartózkodó férfit holtan találtál. Kitört a pánik, és tévétulajdonosok ostromolták a szervizeket, hogy be merjék-e kapcsolni a tévét. Kiderült, hogy a férfi halálát szívroham okozta. Azt már nem lehetett kideríteni, hogy a tévé miatt kapott szívrohamot, vagy a szívrohama miatt maradt bekapcsolva őrizetlenül a tévé. Ezt a balesetet valószínűleg rövidzárlat okozta, és nem a korszerűbb televízió konstrukciós hibája.
A balesetek egy részét okozhatta az is, hogy a kiégett biztosítékokat házilag cserélték ki nem megfelelő biztosítékokra. Mindenesetre a Videoton képviselői ekkor is csak a tévétulajdonosok oktatásával reagáltak az eseményekre: ne szerelgessék házilag a tévéjüket és ne hagyják azt bekapcsolva felügyelet nélkül.
Aztán kiderült, hogy a kikapcsolt tévéket sem szabad felügyelet nélkül hagyni, akinek tévéje van, az többé nem mozduljon el mellőle: "1985. október 13-án, Orosházán — kikapcsolása után fél órával — felrobbant egy Color Sztár. Tiszta szerencse, hogy a képernyő előtt senki sem tartózkodott. A háziasszony a szívéhez kapott, aztán egy vödör vízért rohant. Mentette a menthetőt, így is kiégett egy darabon a parketta, a függöny. Aztán megkezdődött levelezése a gyárral. Regénnyi beadvány született az esetről. Oda-vissza. Vannak a károsultnak levelei, csak éppen tévéje nincs. A Videoton 'mosta kezeit'. Megnyugtatta a tulajdonost, hogy 'a minősítő irat tartalmazza az élet- és vagyonbiztonsági megfelelőséget'. Közölték továbbá, hogy őket 3 évig terheli a felelősség. Az ügyfél elégedjen meg csak azzal, amit az Állami Biztosítótól kapott, a 11 ezer 800 forinttal. Mert öt év alatt ennyit csökkent a 20 ezer forintos tévé értéke. Csakhogy az öt év alatt — úgy tűnik — a forint értéke is sokat romlott. Mert színes tévét 40 ezer forinton alul már nem lehet kapni. A Videoton illetékesei elmondták a károsultnak, hogy a közeljövőben három készüléket sorsolnak ki azok között, akiknek kigyulladt a televíziójuk. Tehát 3 vesztes nyertes lesz. Tudomásunk szerint több ilyen felrobbant készüléket tartanak nyilván az országban. Kérdésem: vajon a többi károsulttal mi történik? A megadott telefonszámot hiába hívtuk napokon át. Telexet küldtünk Szabadi Gyulának, a belföldi vevőszolgálat osztályvezetőjének. Nem válaszolt." (Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember 3.)
Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember 3.
"Kicsi, törékeny asszony. A sírástól elcsuklik a hangja, duzzadtak a szemhéjai. Szilveszter éjjelén átélte az iszonyatot, akadozva beszél róla újév estéjén a televízió nyilvánossága előtt, közben döbbenetes látványon pásztáz a kamera. A lakás, amely egy nappal korábban még egy család meghitt otthona volt, nincs többé. Kiégett. Tüzet okozott egy színes televízió, s mindaz, ami addig a saját otthon biztonságos érzetét, sok-sok dolgos év eredményét jelentette Zolnai Katalin számára semmivé lett. Csak az nyújt némi megnyugvást neki, hogy gyereke a nagyszülőknél töltötte a szünidőt, s legalább nem kellett mindezt átélnie." (Népszabadság, 1987. január 3.)
1987. január elsejére virradó szilveszteren egy XVI. kerületi lakótelepi lakásban kigyulladt egy tévé, kiégett a lakás. Ez az eset volt a fordulópont. Az eseményt akkora fölháborodás követte, amelynek hatására már a Videoton is kénytelen volt lépéseket tenni. Lehet, hogy ez csupán Nagy Bandó Andrásnak, az országos népszerűségnek örvendő humoristának és a Televízió egyik rámenős riporterének volt köszönhető: "A robbanás ténye ismét a szokásos egymondatos hírben jutott tudomására országnak-világnak, mígnem a környéken lakó Nagy Bandó András, népszerűségét is latba vetve kihívta a tv stábját, hogy bemutassa, milyen tragédia rejlik egy humorosnak tetsző hír mögött. A nyilvánosságnak köszönhetően - láthattuk, hallhattuk -, azonnal megindult a döntésáradat. A biztosító rögtön kifizetett százezer forintot a szerencsétlenül járt lakónak, és már másnap a kerületi tanács soron kívül kiutalt számára egy lakást. Nem is akármilyet, hanem a leégett otthona alatti emeleten üresen árválkodót. Harmadnap az Ipari Minisztériumban ültek össze az érdekeltek, s azonnal határoztak,hogyan ellenőrizzék és cseréljék ki a még működő, robbanásra hajlamos, csaknem százezer Color Star készüléket." (Ötlet, 1987. január 22.)
A Videoton tehát akkor sem magától lépett, hanem felettes szerve, a minisztérium kötelezte rá. A miniszterhelyettessel közösen tartott sajtótájékoztatón jelentette be a Videoton vezérigazgatója, Kázmér János, hogy "a kiöregedett televíziókat — ha szükséges — a Videoton csereakció keretében 2700 forintos áron visszavásárolja, illetve nagyon kedvező fizetési feltételek mellett új, színes készülékeket ajánl fel a tulajdonosoknak. Emellett díjtalan házhoz szállítást vállalnak az elkövetkezendő két hónapban, melynek rendjéről néhány napon belül a napisajtóban hírt kapnak az érdekeltek." (Pest Megyei Hírlap, 1987. január 16.)
Ez a nagyon kedvezményes akció úgy nézett ki, hogy a Videoton a beszolgáltatott régi (de általában működőképes) készülékért fizetett 2700 forintot. Ezt úgy adták el, hogy ezzel az összeggel a cég kifizette az új készülékre felvett áruhitel kamatait egybe, aztán persze a bank felszámolta a kamatot. A vállalat tehát fillérekért visszavette a készüléket - és ennyi volt a segítség. Persze a Videoton ezzel nem nyert, a visszavett készülékeket megsemmisítette, hiszen az volt a cél, hogy minél hamarabb tűnjenek el ezek az átkozott Color Starok. Amelyek az anyagi okokon túl azért is tűntek el olyan lassan, mert a drágább színes tévékből is hiány volt évek óta. Kis híján 60 ezer Color Star működött még az országban. Az 1974-1980 között legyártott készülékek közel kétharmada.
Mindenesetre A sajtóban nagyon megdicsérték a Videotont, hogy immár úgy viselkedett, mint egy felelős vállalat.
Azt is vállalták, hogy a kívánságra ingyen ellenőrzik a tévékészülékeket. Február 27-én Szentesen kigyulladt egy Color Star televízió, amelyet kilenc nappal azelőtt ellenőrzött a Szegedi Elektromos Szövetkezet szentesi kirendeltségének szerelője: "Ez volt az az ellenőrző vizsgálat, amit a Videoton a korábbi tüzek után nagylelkű gesztusként fölajánlott a Color Starok tulajdonosainak. A műszerész megvizsgálta a televíziót, majd megnyugtatta a házigazdát, ne aggódjon, nyugodtan használja tovább. Engem legfőképpen az a hozzáállás gondolkoztatott el, hogy a Szegedi Elektromos Szövetkezet semmiféle vizsgálatot nem kezdeményezett az ügyben. Miért kellett volna vizsgálatot indítani? — kérdezett vissza az elnök, amikor telefonon érdeklődtem. A Videoton nem hibás, mert tetemes költséggel ellenőriztette ezt a készüléket is. A műszerész úgyszintén nem követett el hibát, mert minden olyan paramétert ellenőrzött,amelyet a gyár az egységes tesztlapon előírt." (Népszabadság, 1987. március 11.)
Ludas Matyi, 1987. február 25.
Miskolcon az Avason 1987 derekán kigyulladt egy készülék, amelynek a képcsövét előző évben cserélték. A televízió ellenőrzését háromszor kérték az illetékes szervíztől, háromszor nem jött a szerelő, végül akkor jött, amikor a család nem volt otthon. (Észak-Magyarország, 1987. szeptember 10.)
Megyesi Gusztáv az Élet és Irodalomban (1987. január 9.) értelmezte a történteket: "Győzött a híradó, győzött a közvélemény. Arról persze már nem Aczél Endre főszerkesztő tehet, hogy oly viszonyok közepett kell hírműsort készítenie, amelyben a Videoton bocsánatkérése egyedinek számít, és csakis a televízió hatalmának tulajdonítható. Hiszen eddig is robbangattak szépen ezek a készülékek, mégse történt semmi. Egy ismerősömnek csak az elmúlt két évben három alkalommal gyulladt ki a készüléke, de mivel azonnal el is oltotta, a gyár még kicserélni se volt hajlandó. S mert nem lett komoly tűz, nem foglalkozott vele sem a tévé, sem az írott sajtó, mi ebben az esemény. A tévé: tévé. Ezért aztán, amilyen jó, hogy a szilveszteri robbanás után végül is a tévé kerekedett felül, olyannyira tragikus, hogy általában a tévé hatalmán áll vagy bukik a fogyasztók sorsa. Rendkívül abnormális mechanizmust jelez, hogy a tévé látja el a leghatásosabb fogyasztói érdekvédelmet."
1988. február elsején tette fel a kérdést a Népszabadság újságírója a Videoton főmérnökének, hogy mikor zárható le végre a Color Star-ügy: "Eredetileg a gyár azt ígérte, hogy 1987 végéig valamennyi csereigényt kielégítik. Mi okozza a csúszást? — A legyártott, összesen 92 ezer Color Starból 58 873 felülvizsgálatát kérték a tulajdonosok, ezek 45,3 százaléka nem felelt meg a biztonsági előírásoknak, ötödük a szakszerűtlen javítások miatt. Az utólag ellenőrzött televíziók gazdái közül 39 219-en kívántak élni a csere lehetőségével. Most, január utolsó hetéig 34 ezer kérést teljesítettünk. Vagyis több mint ötezer készülékkel még adós a Videoton. A tartozásunk egyik oka, hogy az eredetileg szeptember 30-ban megjelölt csereigény-bejelentési határidőn túl is jöttek levelek, így november 20-ig meghosszabbítottuk a határidőt. Így viszont kevés idő maradt az év végéig, hogy valamennyi kérést teljesítsük. A közbejött felvásárlási láz is megzavarta a cserét. De az igazsághoz tartozik az is, hogy nem tudtunk elegendő olcsóbb készüléket gyártani."
A Color Star-ügynek nagyjából akkor lett vége, mint a pártállamnak.
