1962-ben három rab megszökött Amerika legszigorúbban őrzött börtönéből, Alcatraz szigetéről, amit addig lehetetlennek véltek a hatóságok. Az eset után a biztonsági szolgálatok váltig állították, hogy a szökevények biztosan belefulladtak a tengerbe... De mégsem ez történt?
Adásunkban bemutatjuk a rettegett börtönt és a szigetet, valamint a szökés előkészítését és megvalósítását. Tartsatok velünk ebben az izgalmas történetben!
A teljes történetet meghallgathatjátok a fenti linken, alább pedig egy rövid, képes összefoglalót láthattok:
A szökés ideje alatt álcaként használt papírmasé figurák
Alcatraz szigetét a spanyolok fedezték fel elsőként és Alcatraznak ("pelikán") nevezték el a sziget gazdag madárvilága miatt. A szigeten hosszú éveken keresztül katonai és büntetés-végrehajtási épületek üzemeltek, míg 1934-ben szövetségi börtönné nyilvánították az Alcatrazt. (Katonai börtönben sorakoznak a rabok, 1902)
Az első rabszállítmány megérkezik a szövetségi börtönbe, 1934-ben. Érdekesség, hogy a rabok nem hajóval érkeztek, hanem a börtönvonatot hajóztatták át San Franciscóból.
A szuperbiztonságosnak tartott börtönben az ország leghíresebb és legveszélyesebb bűnözőit gyűjtötték össze, de azok is ide kerültek, akik korábban rendszeresen megszöktek más börtönökből. Az Alcatrazban raboskodott Al Capone is, aki súlyos betegségekkel küzdött
A szigeten a főépület mellett volt több fontos épület is. Voltak műhelyek, ahol a rabok napközben dolgoztak, de az őrök és családjaik is a szigeten voltak elszállásolva
Egy ruhagyártó műhely, ahol a rabok dolgoztak napközben
A börtön dolgozói egy nyugdíjba-vonulási ünnepségen a szigeten (1948)
Bőséges karácsonyi menü a raboknak
A hatóságok a börtönt szuper biztonságosnak tartották, de pár évtizedes működése alatt így is sok szökési kísérlet történt: az évek alatt összesen 14, melyekben 36 rab próbált meg megszökni a börtönből. Közülük 23 főt elfogtak, 6-ot lelőttek, ketten pedig megfulladtak a tengerben. Öt elítélt sikeresen megszökött, de hogy elérték-e a szárazföldet vagy sem, azt nem lehet tudni. (Újságírók és érdeklődők figyelik az eseményeket az 1946-os alcatrazi csata kitörése után.)
1946-ban hat rab sikeresen behatolt az egyik őröknek fenntartott szobába, ahol fegyvereket szereztek és túszokat ejtettek. A katonaságot riasztották és a helyszínre érkezésük után tűzpárbaj alakult ki, amiben három rab és két őr életét veszítette. Az életben maradt három rab közül kettőt halálra ítéltek, egy pedig életfogytiglani büntetést kapott. A három napos túszdráma az alcatrazi csata néven híresült el
1962-ben három elítélt sikeres szökést hajtott végre. Frank Morris (b) volt a szökés kitervelője, két társa pedig John és Clarence Anglin testvérpár voltak. Volt egy Allen West nevű rab is, aki velük együtt dolgozott a szökés előkészítésében, de ő végül nem tudott kiszabadulni
A terv az volt, hogy cellájukból lyukat fúrnak a cellák közötti közmű folyosóra (utility corridor), ahonnan fel tudnak mászni a börtönblokk tetejére.
A képen látszódik a börtönblokk teteje, ami a második szint felett található, és ahol már nem voltak kialakítva cellák.
A cella végében található betonfalat kezdték el vésni körömvágó csipesszel. A rács mérete körülbelül 15x25cm volt, ezt kellett kiszélesíteni 25x45 cm-esre, hogy kiférjenek rajta a közműfolyosóra. A hosszú és kitartó munka hat hónapig tartott. A törmeléket a zsebükben hordták ki az épületből, és amikor nem figyelt senki, kiszórták a szabadban
A közműfolyosó tetején találtak egy szellőzőnyílást, aminek az esővédő sapkája szegecsekkel volt rögzítve. Ahhoz, hogy a szegecseket leszedjék, egy saját készítésű fúrót kellett készíteniük
A börtönön belül a rabok tanulhattak zenét, amit rekreációs időben gyakorolhattak. Frank Morris tangóharmonikázott. Az egyik gyakorlási alkalmon észrevett egy kis állóventilátort a zongoránál. A ventilátort a tangóharmonika dobozába préselte és kicsempészte a zeneteremből. Később a lapátjait leszedte és egy fémet rögzített a ventilátor tengelyéhez, így fúróként tudta használni
FBI fotója a szökésekhez használt eszközökről
A sziget elhagyására a szökevények mentőmellényeket és egy matracot varrtak az egyik műhelyből lopott esőkabátokból. Az egyik Anglin testvér összesen 55 kabátot lopott el a műhelyből, amit rendszeresen úgy tett meg, hogy kettőt húzott egymásra és úgy ment át a biztonsági kapukon. Az őrök közül senki nem vette észre a lopásokat
A hajójukhoz még evezőket is eszkábáltak. Az egyik lapátot a szökés után sodorta partra a víz a szomszédos Angyal-szigeten
Habár éjszaka nem volt létszámellenőrzés, de az őrök rendszeresen körbejártak, hogy ellenőrizzék, hogy a cellákban minden rendben van. Annak érdekében, hogy az éjszakai őrnek ne tűnjön fel, hogy a szökött rabok nincsenek az ágyukban, papírmasé-fejeket készítettek, amik a rács előtt elvonuló őröket könnyen megtévesztették az esti félhomályban. A szükséges mennyiségű papírt a könyvtárból igényelt újságokból tépték ki. Mindig olyan oldalakat szedtek csak ki, aminek mindkét oldalán reklám volt, így kevésbé volt feltűnő a művelet. A figurákra hajat ragasztottak, amit az egyik Anglin testvér szerzett be, amikor borbély munkát vállalt
A hátsó falban lévő lyukat, amennyire lehet, próbálták eltakarni. Frank Morris a tangóharmonika bőröndjét tárolta előtte, az Anglin testvérek rendszeresen elé akasztották fel a ruháikat. Néha szúrópróbaszerűen tartottak cellaellenőrzést az őrök, ezért a rabok biztosra akartak menni, és a falban tátongó lyukat papírmaséval takarták el, amit pont olyan színűre festettek, mint a fal. Sőt, a rács rovátkáit is ráfestették. Festékük és ecsetük onnan volt, hogy az egyik Anglin testvér festőkészletet kért rekreációs kelléknek
A szökés napján (1962.06.11.) a rabok kimásztak a közműfolyosóra és felkapaszkodtak a cellablokk tetejére
A cellablokk tetején tárolták az előre elkészített mentőmellényeket és csónakot, amit a szökés napján magukkal vittek a tetőnyíláson keresztül
Végigmentek a tetőn, majd az egyik kéményen lecsúsztak az épületről
A víztorony mellett még átmásztak egy kerítést, majd a bozótban osonva jutottak le a partra, ahol vízre szálltak
A rabok hűlt helyét csak másnap reggel vették észre, de addigra nekik már 8 óra előnyük volt. Azt, hogy szárazföldet értek-e a szökevények, alighanem sosem fogjuk megtudni. A hatóságok váltig állították, hogy mindhárman belefulladtak az öböl vizébe, de erre sosem volt bizonyíték
Titkos FBI-dokumentum, ami arról tanúskodik, hogy az FBI vezetőjét, J. Edgar Hoovert 1965-ben arról tájékoztatták, hogy az egyik Anglin testvér lehet, hogy Brazíliában él
Az Anglin család a 2010-es években egy képpel jelentkezett, amiről azt állították, hogy a két Anglin látható Brazíliában vásárolt telkükön, ahol évtizedekig vígan éltek. Az, hogy a képen valóban ők láthatók-e, az sosem nyert bizonyítást, de szakértők szerint nagy a hasonlóság a szökevények és a képen látható személyek között.
Most, hogy a képek végére értetek, hallgassátok meg a teljes történetet is! Az adást eléritek a fenti linken keresztül vagy meghallgathatjátok Apple Podcasten, Spotify-on és a többi podcast alkalmazásban.
További érdekességeket itt olvashattok és itt hallgathattok a Hihetetlen Történelem Podcast csapatától.
Képek forrása: mirror.co.uk; fbi.gov; dailymail.co.uk; directexpose.com; wikimedia; britannica.com Wikipedia; sfchronicle.com
