Egy hónap híján két éve láthattátok a 'Színes mindennapok' sorozat utolsó részét. 1972-nél hagytuk abba az MTI Fotóarchívumának színes fotóiból álló válogatást, de örömmel jelentem hogy folytatjuk, hiszen a szocialista Magyarországnak még 17 év adatott a történelem színpadán. Így ma 1973-ból láthatunk újra - egyenesen KÉT TUCAT - fotót! Tudtátok miből lett az ELZETT márkanév? És a Lampart? Homlokracsapós válaszok a cikkben!
Nyári építőtábor, túzoktojások, játék lemezáru és kemping a panelházak árnyékában? Közös múltunk képei ezek. Osztozzunk meg rajta. Én a magam részéről mindent megteszek, hogy láthassátok őket.
A mai bejegyzés ismét az MTI Fotóarchívumának segítségével készült. Ahogy mindig, úgy most szívesen látjuk a hozzászólásaitokat, szóljon az egykori élményekről vagy legyen kiigazítás, ne fogjátok vissza magatokat. Ha hibát észleltek vagy pontosítanátok a képek aláírását, úgy azt a fotókra kattintva azok linkjein megtehetitek, az MTI-s szerkesztők örömmel fogadják a hozzáértők javításait.
Ne feledjétek hogy akár ezekből a képekből, de akár az archívum több mint háromszázezer fotója közül bármelyikből is rendelhettek nagy méretű, vászonra nyomott faliképet kereten, otthonotokba vagy esetleg ajándékba az MTI Fotóarchívumából!
1973. február 9. Egy férfi kislányával szánkózik a szekszárdi Hermann Ottó lakótelepen. MTI Fotó: Horváth Péter
Szekszárd megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Borváros, kb. 4500 pincével. Az ország legkisebb lélekszámú megyei jogú városa.
1973. április 6. Az Autóklub segélyszolgálatának autói, a sárga angyalok (Trabant 601 Kombik, Puch 500), bevetésre várva sorakoznak az Autóklub telephelyén. Az autók előtt két szerelő jellegzetes, sárga kezeslábasban. MTI Fotó: Horváth Péter
A Magyar Autóklub (MAK) kezdeményezésére kezdődött meg 1958-ban az országúti segélyszolgálat felállítása (először a balatoni úton működtek segélyautók hétvégeken), 1963-tól az osztrák klubtól kapott sárga Steyr autók álltak szolgálatba, ezek lettek az első "sárga angyalok" a tagoknak a segítségnyújtás ingyenes volt. 1971-ben érkezett az első 30 db Trabant 601 Kombi az Autóklub segélyautó-állományába. Előtte Steyr-Puch 500-asok voltak (az Osztrák ÖAMTC ajándéka, 15db). 1972-től 1981-ig kizárólag 601-es Trabantokkal dolgozott a segélyszolgálat.
1973. április 6. Egy Wartburg 1000-es és egy közeledő Trabant 601-es autó előtt motoros turisták az esztergomi országúton, háttérben a Bazilika épülete. MTI Fotó: Horvát Péter
Az esztergomi Mennyekbe Felvett Boldogságos Szűz Mária és Szent Adalbert Bazilika Magyarország rangban első és egyben legnagyobb temploma. A bazilika hossza 118, szélessége 49, magassága 100 méter. A főbejárati timpanontól jobbra és balra az épület tömbjéhez árkádokkal kapcsoltak két (57 méter magas) tornyot. Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei szerint készült. 1856-ban szentelték fel.
1973. augusztus 2. Kempingezők a hárs-hegyi kempingben. Távolabb a hárs-hegyi Hotel Európa épületei magasodnak a budai hegyek között. MTI Fotó: Horváth Péter
A Hárs-hegy alatt, a délkeleti lejtőn alakították ki a hárs-hegyi kempinget. Megközelíteni autóval és gyalog is lehetséges. A olcsóbb szálláshelyen 4 ágyas faházak sorakoznak, több sorban egymás mellett.
1973. július 12. Munkásnő szereli a kedvelt gyermekjátékokat - gőzmozdonyokat vasúti kocsikkal és váltós vasúti pályával -, a szerelőszalag mellett az Elzett Fémlemezipari Művek Lemezárugyárában. Előtérben egy elkészült szerelvény. MTI Fotó: Bisztray Károly
ELZETT : a cégalapító László Zoltán monogrammjának német ejtéséből alkotott cég és márkanév. (László Zoltán Fémárugyár) Az Elzett művekhez tartozó Lemezárugyár győri telephelyén 1957-ben kezdődött a játékgyártás, bár már 1953-tól a Kohó- és Gépipari Minisztérium döntése alapján az Elzett soproni üzemében gyártottak lemezjátékokat. Az ötvenes évek végén fejlesztették a gyártástechnológiát, ezután születtek a legendás játékok.
1973. május 22. Az előtérben egy férfi irányítja a munkafolyamotokat a visontai Gagarin Hőerőmű vezérlőtermében. MTI Fotó: Kovács Sándor
A Visonta térségében található lignitmezőre alapozva a mai Mátrai Erőmű Zrt. beruházása 1965-ben kezdődött el. 1967. október 1-jével alakult meg a Gyöngyösi Hőerőmű Vállalat, mely később, 1968. május 29-én a világ első űrhajósáról a Gagarin Hőerőmű Vállalat nevet vette fel. A nagyobb volumenű lignitbányászatot 1917-ben a Gyöngyöspatai Kovaföldművek Rt. indította el, majd 1918-ban Mátravidéki Szénbányák Rt. néven egy önálló bányavállalat alakult. A Gagarin Hőerőművet (Mátrai Erőmű ZRt.) kiszolgáló Thorez bánya - később Visonta bánya - beruházása 1962-ben kezdődött, a bányanyitás pedig 1964-ben történt.
1973. július 1. Túzoktojások keltető gépben történő kikelési folyamatát felügyeli a telki Vadbiológiai Állomás egyik dolgozója. A keltetés során az embrió fejlődéséhez a fizikai tényezőket (oxigén, hő, nedvesség) és a mechanikai tényezőket (hűtés, forgatás) fajonként eltérő mértékben és szinten kell biztosítani. MTI Fotó: Kozák Albert
Vadegészségügyi Laboratórium néven 1968-ban jött létre a kutató intézmény, amely a Telki Állami Erdő- és Vadgazdaság (később Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság) keretében, Budakeszin kezdett működni. A kutatóhely kezdetben csupán üzemi jellegű feladatokat látott el, később azonban országos vizsgálatokat is végzett. Feladatkörébe tartozott az addig az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) keretében végzett vadtenyésztési kutatások fejlesztése, vadtenyésztési eljárások kidolgozása, a vadtenyésztés szakmai segítése, egy preparatórium üzemeltetése, az Országos Trófeabíráló Bizottság működési feltételeinek biztosítása, az állami erdőgazdaságok, valamint az állami vadgazdaságok vadegészségügyi ellenőrzése.
1973. július 2. Bogrács mellett sörözget két férfi a Hortobágyon. MTI Fotó: Kozák Albert
1973. március 23. Építőmunkások mennek a munka végeztével Óbudán, egy panel szalagház előtt MTI Fotó: Fényes Tamás. SZÁMOMRA IKONIKUS FOTÓ! IMÁDOM! - Jtom
1973. március 23. Óbudai asszonyok a tavaszi napsütésben egy kisgyermekkel. MTI Fotó: Fényes Tamás
1973. május 24. Látogatók az újjáépített csősztorony tetején. Felállítására eredetileg 1844-ben került sor, ugyanis a tolvajok rendszeresen károsították a kőbányai szőlőket. MTI Fotó: Fényes Tamás
A Csősztorony Kőbánya Óhegy nevű részén található. A torony felállítására azután került sor, hogy a 19. század első felében tolvajok károsították a kőbányai szőlőket. 1844-ben épült Zofahl Lőrinc és Brein Ferenc tervei alapján, a kor divatos stílusával, a klasszicizmussal szembefordulva gótikus elemeket is felhasználtak rajta. Az épület a magyar romantika egyik legszebb emléke. Ma országos védettségű műemlék.
1973. június 1. Lovas turisták a tatai tó partján, háttérben a vár. A tatai vár az Öreg-tó partján sziklára épült, délnyugati és északnyugati oldalán vizesárok védte, míg a többi oldalán maga a tó és ennek mocsaras része övezte. Az 1960-as években induló magyar lovasturizmus egyik kedvelt célpontja. MTI Fotó: Fényes Tamás
1955 óta a várban működik a Kuny Domokos Múzeum, amely a Komárom-Esztergom megyei múzeumi szervezethez tartozik. Kiemelt műemlék.
Köszönet az MTI Fotóarchívumának a képekért. Ahogyan az állandó olvasók már tudhatják, az archívum fotói falra akasztható vászonképként, nagy méretekben is megrendelhetőek!
Az archívumról bővebben:
Az elmúlt években nagyszabású digitalizáció kezdődött az MTI Fotóarchívumában, aminek eredményeképpen több százezer fotót szkenneltek be és láttak el a készítés körülményeiről szóló metaadatokkal. 2018 nyarára egy online felülettel készül a Fotóarchívum, hogy közgyűjteményként jelenjen meg a kibertérben, ahol nem csak fotók, de múltszázad elejéről származó régi hírek mellett hanganyagok, kották is megjelennek majd, mindehhez pedig egy közös kereső felület is társul. Ebbe a nagy munkába enged most betekintést a mai poszt.
Mindig is szerettük volna, hogy minél több magyar vonatkozású képet publikáljunk, így amikor - még ebben a hónapban - elindul majd a bárki számára hozzáférhető és szabadon böngészhető MTI Fotóarchívuma, a Ritkán Látható Történelem blogon lesznek láthatóak a legérdekesebb képek, aktualitások, tematikus válogatások, segítve ezzel, hogy minél szélesebb körben ismerhessük meg ritkán látható történelmünket.
Az MTI Fotóarchívumról:
Közép-Európa egyik legnagyobb fotótára, amely alapvetően az MTI (Magyar Távirati Iroda) és jogelődjei által készített és gyűjtött közel 13 millió fotónegatívot őriz. Az archívum két részből áll: a film tárból (negatív és diapozitívok), valamint a papírképek tárából. Ez utóbbiban mintegy 4 millió nézőkép található, melyek az elkészült riportokból kiszerkesztett nagyítások. Ezenkívül az archívum része a 781 db, a fotóriportok leírását tartalmazó eredeti szövegeket őrző szövegkönyv és a 131 db, csupán a riportok címét rögzítő, úgynevezett negatív beíró könyv is.
A gyűjtemény 1993 óta védett muzeális érték, ezért a kifejezetten az erre a célra átalakított mélypincében tároljuk, állandó hőmérsékleten 18 Celsius-fokon és 60%-os relatív páratartalom mellett. Külön speciális biztonsági helyiséget kaptak a tűz- és robbanásveszélyes, az ’50-es évek végéig használatban lévő nitrocellulóz-alapú filmek. Az archívumot 24 órás ipari kamerás megfigyelés is védi.
A gyűjtemény még a Magyar Televízió egykori, mintegy 1 millió darabos fotógyűjteményével is gyarapodott!
A digitális fényképezésre áttéréssel egy időben elkezdődött a negatív felvételek értékmentő, retrospektív feldolgozása, a szabadszavas visszakeresést biztosító digitális adatbázisba rendezése. Digitális fotóarchívumunk, a Fotóbank jelenleg már csaknem kétmillió digitális fotót tartalmaz.