Aranyhegytől éhhalálig

A Goldbergerek története

2021. június 30. hacsa.

A magyar textilipar zászlóshajója bejárta a világtengereket. Volt idő, amikor a párizsi Lafayette áruház egyik emeletén csak Goldberger termékeket árultak. A Goldbergerek generációról generációra léptéket léptek, míg aztán az ötödik generációval, a zseniális és erőszakos Goldberger Leóval fölértek a csúcsra. Ő volt talán a legkivételezettebb, Horthyhoz legközelebb álló zsidó a német megszállásig. Aztán deportálták és a szabadulás pillanatában éhen halt. A Goldbergerek több mint másfél évszázadig vitték a céget, mely az államosítás után félszázadig élt és lassan negyedszázada nem létezik.

goli_1.jpg

Goldberger gyártelep Óbudán a Kis Korona (ma Fényes Adolf) utcában 1895-ben. (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény, Hungaricana.)

A szocialista Magyarország nagyhírű gyárairól és üzemeiről szóló sorozat mai bejegyzése is az Arcanum adatbázisa segítségével készült.

Perec Goldberg aranyműves valamikor a 18. század derekán vetődött ide Itáliából, és Óbudán telepedett le. Már itt született 1755-ben Ferenc fia, aki szintén aranyművesként kezdte, hanem aztán egy cseh üzlettársával kékfestő üzemet létesített 1784-ben, éppen ott, ahol később a fent látható gyár épült, most pedig a Textilmúzeum áll.

Jól ment a bolt. A cégalapító Pesten raktárat, üzletet, majd nagykereskedést nyitott. Az üzletébe az elsők között bevezette a gázvilágítást. A kékfestő üzem környékén felvásárolta a házakat, telkeket, szépen kibővítette ott az üzemét, és a nevét is egy r-rel Goldbergerre. Lehet, hogy stílszerűbb lett volna, ha aranyhegyi helyett Goldgruberre, aranybányaira változtatja a nevét.

A cégalapító Sámuel fia vitte tovább a vállalkozást. Ő már a világ élvonalbeli technikáját célozta meg, beszerezte a kor legmodernebb textilnyomó eszközét, a perrotine-gépet. 

goli_2.jpg

A gyár újabb jelentős kibővítése és modernizálása után a Goldbergerek elkezdtek rendszeresen hirdetni a sajtóban. Mint itt olvasható, részletesen elmagyarázták a publikumnak, miért kell feltétlenül az ő termékeiket vásárolniuk. (Pesti Hírlap, 1845. február 9.)

A Goldbergerek lelkesen támogatták az 1848-49-es szabadságharcot. A honvédek jelentős részben a Goldberger egyenruháiban harcoltak és estek el a hazáért. Ennek meg is lett a jutalma. A szabadságharc leverése után a családra hatalmas hadisarcot róttak ki, árukészletük jelentős részét elkobozták, és megvonták nagykereskedői engedélyüket.

Mindezt azonban Goldberger Sámuel már nem érte meg, mert ő 1848-ben, 64 éves korában meghalt. Özvegye, Goldberger (született Ádler) Erzsébet vezette tovább a céget, kivételes üzleti és politikai érzékkel. A vállalkozást szépen talpra állította, Bécsben is üzletet nyitott, felhívta a Goldbergerekre a császár figyelmét, 1854-ben visszaszerezte a nagykereskedelmi jogot, és 1857-ben elérkezett a nagy pillanat: a Magyarországra látogató Ferenc József császár a megbékélés nevében, a magyar ipar támogatását demonstrálandó felkereste a Goldbergert. Az üzemépületet csodálatosan feldíszítették, és a homlokzatára kitették Ferenc József jelmondatát, amelynek jegyében 1852-ben, a még frissen sebzett Magyarországra először ellátogatott: Viribus Unitis - Egyesült  Erővel.

goli_3.jpg

A császár 1857-es látogatását megörökítő rajz "Winter zsidó naptárából". (Budapest, 1972/12.

A Politikai Újdonságok (1857. május 20.)  így számolt be a látogatásról:  "Ő cs. kir. Apostoli Felsége körültekintő magas figyelménél fogva a műiparnak is ösztönt kivánván adni, f. 7-kén Goldberger Sámuel kartongyárát legmagasb látogatásával szerencséltetni méltóztatott./.../ Ő cs.kir. Felsége legmagasb látogatása alkalmával, a tulaj­donos e legmagasb kegy elfogadására gyárát az ünnepélyes alkalomhoz méltólag ügyekezett földisziteni. A gyárnak egy bejárása és két udvara lévén, a falak a háztetőig sátor formában veres-, fehér-, kék- és sárga-fekete szövettel voltak bevonva, és zászlók-czimerek és egyéb átlátszó diszitményekkel, mellyek ŐFelségeik képeit ábrázolták, ünnepileg fölékesitve, a második vörös bársonynyal bevont kertudvar virágpompában mosolygott s itt szintén ŐFelségeik képei diszelegtek; a járda gazdag szőnyegekkel volt bevonva, és a munkások mindnyájan kék egyenruhába öltözve, kiknek élén a tulajdonos és családja fogadta a leereszkedő legkegyelmesebb Főlséget."

A forradalomért egykoron szenvedélyesen lelkesedő és a magyar szabadságért a cég érdekeit is feláldozó Goldberger Erzsébet olyannyira visszahelyezte családját a császár kegyeibe, hogy a kiegyezéskor, 1867-ben a Goldbergerek nemesi címet kaptak és jogosulttá váltak a Buday előnév használatára. Ekkor már az idős Erzsébet asszony a fiaira bízta a vállalatot, de nem pihent. Hatalmas vagyonának nem kis részét adományozásra fordította. A legbőkezűbb jótét lelkek között élt a köztudatban, és jelentős közéleti tényezőként ünnepelték. A nemesi cím valószínűleg nem volt független azoktól a nagyvonalú adományoktól, amelyeket Erzsébet asszony kormányzati elképzeléseket támogatandó az illetékes miniszter urak kezébe tett le. Így zengte a Budapesti Közlöny (1867. szeptember 24.) a nemes lelkű, sokgyermekes matróna dicsőségét: "Goldberger Er­zsébet asszony, egy megáldott és messze szétágazott család törzsanyja, sept. 19-én kihallgatást kért az épen Bécsben időzött Gorove ministertől /Gorove István, ipari és kereskedelmi miniszter - hacsa/, s neki 20,000 fo­rintot oly czélból adott át, hogy az a magyarországi ke­reskedés, nemzetgazdaság és ipar emelésére fordittassék. Aztán rögtön gr. Andrássy ministerelnökhöz ment, en­nek az Ő Felségök kezdeményezte honvédalap javára 2000 forintot átadandó. Magyarországon, hol a Gold­berger név a legismertebbek közé tartozik, csak újabb jelét fogják ez adományokban azon nemesszivüségnek látni, melynek az immár 85 éven felül levő asszonyság, egesz hosszú életén keresztül, nagy részt egész csend­ben, annyi jelét adta. Sok ezret fordít az öreg asszonyság adakozó keze évenkint a szegények javára, és min­den valóban szűkölködő, valláskülönbség nélkül, kész se­gélyt lel nála. És azon hazaszeretet, mely az itt említett két adományban oly szép kifejezést nyert, Goldbergerné asszonyság gyermekeinek, 10 fiának és férjnél levő 6 leányának szivét is betölti. A család a legvagyonosabbak közé tartozik az országban, s vagyonát csaknem száz év óta folytatott iparos munkálkodásának köszöni, melyet bízvást nevezhetünk minden tekintetben mintaszerűnek. A szerény kartongyár, melyet még a múlt században kezdtek Ó-Budán, évről évre hatalmasabbá fejlődött, és ma tekintélyes iparintézet, mely száz meg száz munkást táplál, s melynek gyártmányai benn az országban úgy­szólván egyeduralkodók, Olaszországban, Keleten és a Dunafejedelemségekben pedig nagy sikerrel versenyez­nek a svajczi és angol gyártmányokkal. Goldberger­né asszony késő öregségéig fáradhatlan tevékenységben állt, a szakértelmes törekvés méltó példájaképen fiainak élén, s csak pár éve, hogy nyugalomba lépett, s azóta legkedvesebb és legnemesb foglalkozásának: a jótékonyságnak él."

 goli_4.jpg

Goldberger (Ádler) Erzsébet (1783-1869) (Textil-Ipar, 1934. július 8.)

A céget az 1870-es években Sámuel és Erzsébet Károly fia, majd annak fia, Berthold vezette. Goldberger Erzsébetet állítólag ötven unokával áldotta meg az Örökkévaló. (Fővárosi Lapok, 1869. május 26.) Mindenesetre nagyon sokan voltak a Goldbergerek, és a Sámuel nevet is többen viseltek közülük. Az egyik Goldberger Sámuel például többször is csődbe került, pazarlás miatt gondokság alá is helyezték, amit csak akkor oldottak föl, amikor a Dohány utcai zsinagógában feleségül vette Schweiger Tercsi kisasszonyt, aki valószínűleg jól megfelelt házi gondnoknak. (Fővárosi Lapok, 1879. május 13., Budapesti Közlöny, 1879. május 20.)

Egy másik Goldberger Sámuel viszont forradalmasította a magyar kereskedelmet. Másfél évtizeden át járta Nyugat-Európa nagyvárosait, tanulmányozta az ottani kereskedelmi kultúrát, és a kifutófiútól kezdve mindenféle munkakörben kipróbálta magát. Azután hazajött, és 1898-ban Henrik testvérével Párisi Nagy Áruház néven megnyitotta az első magyar áruházat a Kerepesi (ma Rákóczi) út és a Klauzál utca sarkán, ahol egy helyen szinte mindent meg lehetett venni. "A Kerepesi-út 38. szám alatt a napokban nyílt meg a Goldberger testvérek által beren­dezett Párisi nagy áruház, melyben a párisi Bon Marché mintájára, min­den olyan czikket, mely a diszmű, játék, férfi- és női divat, vasbútor, lámpa, üveg és porczellán stb. stb. szakmába vág, kapható: A Párisi nagy áruház már kívülről is azt az impressziót kelti a nézőben, hogy mily hatalmas üzlettelep lehet ez a kereskedés! A nézők nem is gya­nítják, hogy az üzletnek van egy rengeteg nagy, töinkelegszerű föld­alatti raktára, saját villamos világítása és fűtést fejlesztő gépe és gép­háza; a földszinti és elsőemeleti helyiségben pedig körülbelül kétszáz alkalmazott sürög forog a szakaszonkint berendezett vasbútor-, férfi- és női divatczikk, porczellán és üveg, bőr- és diszmü, lámpa és házisze­rek, gyermekjáték és nélkülözhetlen czikkek raktárában. November óta húsz asztalossegéd dolgozott a belső berendezésen; a lépcsőzet monumen­tális alkotás, kemény fából. A két testvérek vállalkozásához kiknek mindegyike eddig is a magyar kereskedelem egyik oszlopos tagja volt —, a kik a fővárost ily nevezetességgel szaporították, kívánjuk, hogy: üzletük virágozzék és gyarapodjék." (Borsszem Jankó, 1898. április 3.)

A korabeli sajtó kicsit felstilizálta ezt a hatalmas, mindenes bazárt, ahol az olcsón, mert nagy tömegben beszerzett árucikkeket kis árréssel kínálták, és az óriási forgalom hozta össze a kis árrésekből a nagy profitot. Különösen a vidékről felutazók imádták, hogy egy helyen, gyorsan és olcsón beszerezhetnek mindent, és még akciók is vannak. Az áruház roppant népszerű lett, hatalmas volt a forgalom, a zsúfoltság, a raktárak mindig dugig voltak, a biztonsági előírásokkal nem sokat törődtek, és meg is történt a baj. 1903. augusztus 24-én este a villamosvezetékekből kiütött a tűz. A hatalmas lángtenger gyorsan elöntötte az egész épületet. A kaput eltorlaszolták az ott felhalmozott árucikkek. Az áruházban zárás után gyúlékony árucikkek tömege volt össze-vissza felhalmozva. Az áruház fölött lakók számára nem volt menekülés. A tűzoltók által kifeszített ponyvákra próbáltak leugrálni a kétségbeesett emberek a magasból. Kinek sikerült, kinek nem. Teljesen kiégett az egész ház. Az áruházból még ki lehetett menekülni, csak egy alkalmazott veszett oda, de a fölsöbb emeleten lakók közül tucatnyian meghaltak, sokan megsebesültek, és mindenkinek odaveszett minden vagyona. A Goldberger testvérek is abban a házban laktak, és Goldberger Henrik felesége is az áldozatok között volt. Ferenc József éppen Budapesten tartózkodott, és meglátogatta a sebesülteket a Rókusban. 

goli_5.jpg

A kiégett Párisi Nagy Áruház. (Új Magyarország, 1995. május 6.)

Goldberger Sámuel néhány év alatt - bizonyára családi segítséggel is - összeszedte magát. 1909-ben megvette a Fővárosi Casinó épületét az Andrássy úton, és két évvel később itt nyitotta meg az új Párisi Nagy Áruházat, amely már valóban elegáns, nyugatias áruház és építészeti műremek volt, egyedülálló, sokemeletes átriumos belső térrel, a kaszinótól örökölt Lotz-teremmel. Az úri közönség számára evéssel-ivással-kávézással-társasági élettel összeköthető szórakozássá tették a vásárlást. A Párisi Nagy Áruház a szocializmus időszakában Divatcsarnok néven épült le. 

goli_6.jpg

A Párisi Nagy Áruház fénykorában, a befelé igyekvő úri néppel. (Új Magyarország, 1995. május 6.

Berthold fia, Dr. Buday-Goldberger Leó (1878-1945), a cégalapító ükunokája miután leérettségizett a fasori Evangélikus Gimnáziumban és jogi doktorátust szerzett Bécsben, a századfordulón bekapcsolódott a cég vezetésébe. Igazgató, vezérigazgató, alelnök majd apja halála után, 1920-ban elnök-vezérigazgató lett. Akkor jött vissza Svájcból, ahová elmenekült a vörös forradalom elől. Ott sem lopta a napot. Remek kapcsolatokat épített ki, és nyugati tőkét hozott be. A következő két évtizedben az ő zseniális üzleti érzéke, innovációs bátorsága, lehengerlő érdekérvényesítő ereje, hatalmas kapcsolati tőkéje, nemzetközi tájékozottsága és ismertsége emelte a Goldbergert a textilipar élvonalbeli világcégei közé.

A Nagy Háború előtt gondokkal küszködő céget a hadiszállítások hatalmas bevételekhez juttatták, és a háború után Goldberger Leó az alapanyag előállításra is kiterjesztette a cég profilját. Még az apja volt a főnök, amikor már felismerte a műselyemben rejlő hatalmas lehetőségeket. A Parisette márkanevű termékeivel hatalmas sikert aratott a húszas évektől. A 30-as években bevezette a filmnyomást és a szintetikus indigó színezék használatát. A világgazdasági válság után a félszáz országba exportáló cég kiépítette külföldi leányvállalatainak hálózatát mind az öt kontinensen. Bekebelezett egy sor kereskedelmi céget. A világkiállításokról díjak sorát hozták el. A Budapesti Nemzetközi Vásárokon a monumentális Goldberger pavilon a leglátogatottabbak közé tartozott, a kormányzó is megtekintette.

Goldberger Leó mindehhez megteremtette magának a politikai, társadalmi hátteret. A szabadkőműves Reform-páholyban is és Horthy Miklós legszűkebb baráti körében is jelen volt. Amikor nemzetközi bojkottot szerveztek a jelentős mértékben zsidókat, köztük a Tanácsköztársasággal szemben álló, módos zsidó polgárokat érintő fehérterror miatt, bizony kiállt Horthy mellett. "Horthy hűséges házizsidói mert ilyen is van , Chorin Ferenc és Buday Goldberger Leó, ártatlansági bi­zonyítványokat adnak a véreskezű hóhérnak és ezzel megindul az akció a nemzetközi munkásbojkott ellen." Így fogalmazta ezt meg Goldberger Leó halála után Gárdos Miklós a Partizánszövetség lapjában, az Igaz szóban (1946. november 2.)

Mindazonáltal "Horthy díszzsidaja" a fajvédők kitüntetett céltáblája volt. A műegyetemi diákok azzal rágalmazták meg teljesen alaptalanul a Goldberger céget, hogy nem-zsidó mérnököt nem vesznek föl, és ezzel az ürüggyel "tiltották ki" a zsidó diákokat a Műegyetemről.

 goli_7.jpg

Buday Goldberger Leó 1925-ben. (Textil, 1925. november 15.)

A "díszzsidónak" minősített két úr közül a kikeresztelkedett Chorin csak származása szerint volt zsidó, de Goldberger Leó minden szempontból. Nagyon fontos szerepet vitt a zsidó közéletben. Ő volt a zsidó diákokat (a nehéz, numerus claususos) időkben hathatósan támogató Mensa Academica és az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) igen aktív elnöke, motorja, 1928-tól 1932-ig ő volt a Pesti Izraelita Hitközség rasekolja (előljárója). Azért mondott le erről a tisztségéről, hogy megszerezze a legmagasabb izraelita világi hivatalt. A Magyar Izraeliták Országos Irodájának elnöki pozíciójára pályázott, és - legalábbis az Egyenlőség (1932. május 28.) szerint - elég csúnya eszközökkel igyekezett - sikertelenül - legyőzni Stern Samut. 

Volt néki egyébként is jó sok közéleti, gazdasági funkciója szakmai, társadalmi, jótékonysági szervezetekben. 1933-tól pedig felsőházi tagsághoz jutott a Gyáriparosok Országos Szövetségének képviseletében. Kormányzói engedéllyel megtarthatta elnöki székét a cégében a zsidótörvények után is. Állítólag még pár nappal a német megszállás és a letartóztatása előtt is a kormányzóval bridzsezett.

goli_8.jpg

A Goldberger-ház az Arany János utcában. A cég központi irodái voltak itt és raktárak. Ma a Nyílt Társadalom Archivum (OSA) székháza. (Budapest, 2011/1.)

A Goldberger szociális és sportlétesítményeivel, munkásházaival, nagy balatoni üdülőtelepével ugyan a korához képest viszonylag munkásbarát vállalatnak számított, és az ágazat átlagához képest valamivel jobb fizetéseket biztosított, de persze itt is voltak sztrájkok. Már 1868-ból is vannak erre adatok (Fővárosi Lapok, 1868. április 4.), de a legkomolyabb sztrájkokra az 1930-as években került sor, amikor a gazdasági válság hatására Magyarországon is egyre szélesebb körben vezették be a Bedaux-rendszert. Ez az idő- és teljesítménybérezés összekapcsolásán alapult, jelentősen differenciálta a munkások bérét, és önkizsákmányoló, egészségromboló munkaintenzitásra ösztönzött, illetve kényszerített. A Goldberger, mint mindenben, a Bedaux-rendszer bevezetésében is az elsők között volt, és a több száz főt megmozgató, a szociáldemokrata szakszervezetek által szervezett 1930-as sztrájk erről szólt.

Egészen más jellegű volt a vállalat történetének legnagyobb sztrájkja, az 1939-es, amikor háromezren álltak le, vagyis a vállalat dolgozóinak túlnyomó többsége. Ezt az EMSZO, az Egyházközségi Munkás-szakosztály, vagyis a katolikus munkásságnak a fasiszta Olaszország mintájára szervezett hivatásszervezete rendezte, amely 1939-től volt aktív, és ezekben az években, a zsidótörvények éveiben a nem-árja vállalatokra összpontosította a tevékenységét. Igyekezett igazolni, hogy a szociáldemokratákkal, a szakszervezetekkel szemben a hivatásszervezetek képviselik leghatékonyabban és legharcosabban a munkások érdekeit. A gazdasági életbe egyre mélyebben beavatkozó, a zsidótörvényeket megalkotó kormányoknak is érdeke volt, hogy ebben támogassák az EMSZO-t. Meghatározták az ágazati minimálbéreket, és az EMSZO-val nem is elsősorban a tulajdonosnak, hanem a kormánynak kellett megegyeznie, hiszen a jogszabályokban meghatározott minimálbéreket a tulajdonosnak úgyis ki kellett fizetnie. A Goldberger sztrájkoló munkásainak az országos hivatásszervezet munkástagozatát irányító Vida István vezette küldöttségét maga a kormányzó fogadta. 

goli_9.jpg

Budapest, 1973/6.

Goldberger Leót a Gestapo a német megszállás első napján letartóztatta. Internálták, majd Mauthausenbe vitték. Antal fiát is deportálták, Miklós fia pedig Bukarestbe menekült. A két fia mellett egy lánya is volt, Friderika. Az ő férjére, Burg Mihályra bízta a vállalat vezetését Goldberger Leóné. 1944 áprilisában a hatóságok elrendelték a nagy gyárak, köztük a Goldberger leszerelését és berendezéseinek Nyugatra szállítását. A Goldbergerben ezt nem hajtották végre. Tovább termeltek, persze alaposan lecsökkentett kapacitással. A bombázások súlyos károkat okoztak, természetesen az exportpiacok is elvesztek, az árukészletet széthordták, de a vállalat működőképes maradt, és a háború után újjáéledt. 

Ekkor azonban Goldberger Leó már nem élt. A Mauthausenbe deportált magyar politikusok első csoportjával hazaérkező Millok Sándor, a Népszava korábbi felelős szerkesztője számolt be a veszteségekről: "A legtra­gikusabb Buday-Goldberger Leó halála volt, aki abban az órában halt meg, amikor az amerikaiak már bevonultak és mindenütt kitűzték a fehér lobogót." (Világ, 1945. május 22.) Goldberger Leó már haldoklott, amikor 1945. május 5-én a tábor felszabadult. Lényegében éhen halt. Egyik fogolytársa, Parragi György szerint nem is akart élve eljutni Mauthausenbe: "Minél közelebb értünk a magyar határhoz, Budai Goldberger Leó annál izgatottabb lett. Mindenáron egy pohár vízhez szeretett volna jutni. Később elárulta, hogy miért. A nála levő mérget akarta lenyel­ni a vízzel, hogy még magyar te­rületen halhasson meg, és magyar földre tegyék ki a holttestét. Min­den rábeszélőképességemre s némi erőszakra is szükség volt, hogy er­ről a szándékáról lebeszéljem." (Délamerikai Magyarság, 1946. január 10.) Egy másik fogolytárs, Buchinger Manó ír a mindennapos bántalmazások, megaláztatások egyikéről. Egy részeg SS-tiszt, miután lepofozta a földre Goldberger Leót, "beszélgetést kezdett az auf und niederről /fel és le - hacsa/. Az SS úr sze­rint G. nem esett le és nem kelt föl szabályosan. Ezért auf und niedert csináltatott a hóban a 67 éves emberrel." (Buchinger Manó: Gestapo-banditák bűnhalmazata. Tizennégy hónap a hitleri koncentrációs táborban, Budapest, 1945.)

 goli_10.jpg

Az öreg Goldberger Leó. (Criticai Lapok, 2015/1-2.)

A háború után örökösödési háború tört ki a Goldberger családban. Ennek az volt az előzménye, hogy Goldberger Leó még évekkel korábban kitagadta az örökségből Miklós fiát, aki a család legfeketébb báránya volt. Már a családi vállalkozásból is pénzügyi visszaélések miatt kellett távoznia, aztán végiggarázdálkodta Európát. Nők, kártya, lóverseny, ital, sikkasztás, fedezetlen váltók, viharos válások - apjának jó néhányszor mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, hogy fia adósságait rendezze és stiklijeit elsimítsa. A fiút ki is tiltották jó néhány országból. Az apa úgy rendelkezett, hogy Miklós fia helyett csak az ő két lánya örökölhet. Közben azonban Miklós a lányai anyjától is elvált, és a család két táborra oszlott abban a tekintetben, mi a jobb: ha a családtól elsodródott leányoké lesz a vagyon nem csekély része, vagy ha mégis visszafogadják Miklóst. Ezt a vitát megoldotta az élet. Miklós a háború utáni magyarországi vállalkozásában sem tagadta meg önmagát. Nagyarányú sikkasztás miatt letartóztatták. 1948-ban pedig az egész nagyiparral együtt államosították a Goldbergert. Goldberger Leó Antal fia és a családból, aki tehette, Nyugatra menekült. 

A Goldbergert összevonták más vállalatokkal, azután pedig ketté osztották. Az átszervezések során mindig új egységek jöttek létre. Másfél évtized múltán végleges megoldásként megalakult a BUDAPRINT Pamutnyomóipari Vállalat, a "Panyova", amelynek a volt Goldberger (a "Goli") lett a központi egysége. 1989-re a BUDAPRINT tönkrement, a felszámolása egészen 1997-ig elhúzódott. Akkor zárult le végleg a több mint kétszáz éves történet.

goli_11.jpg

A Panyovából a Goldberger, ahogy 1973-ban kinézett. (Budapest, 1973/6.)

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr8416602186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.06.30. 05:10:29

Kommentgazdag cikk lesz.
Köszönöm a témát!

Pár észrevétel:
"vetődött ide".
Ez annyira szép... Szóval valami/valaki ellen menekült.

"A Politikai Újdonságok (1857. május 20.) így számolt be a látogatásról: "Ő cs. kir. Apostoli Felsége körültekintő magas figyelménél fogva a műiparnak is ösztönt kivánván adni, f. hó 7-kén Goldberger Sámuel kartongyárát legmagasb látogatásával szerencséltetni méltóztatott./.../ "
Már akkor is buta és felelőtlen volt a sajtó és össze-vissza terelt, hazudott.
Az apostol cím a magyar királynak járt. Ferencz József ekkor nem volt - még - magyar király. Az csak 1867 jún 8-án érkezett el számára.
(Amúgy tanulságos, hogy történelmi kérdésben hogyan hazudik tettenérhetően a Wikipédia - csak szólok. Mi mást is tenne...)

Kikeresztelkedett zsidókról:
Amikor úgy 10-15 éve meghalt Párizs híres, kikeresztelkedett zsidó püspöke, akkor hallottam először azt a mondást (ami egyébként felettébb igaz), hogy a kikeresztelkedéssel egyel több keresztény lesz, viszont nem lesz eggyel kevesebb zsidó.

EMSZO: erről most hallottam először. Ennek utánaolvasok.

Kevesen tudják, hogy a KFT zenekar kapcsán Erdős Péter (a q anyád...) eleinte a Goldberger KFT nevet erőltette.

MIG-31 2021.06.30. 17:53:20

Jók ezek a régi nagy gyárakról szóló cikkek! Bár ez mintha kicsit rövidebbnek tűnt volna.

¿Qué tapas hay? 2021.06.30. 18:52:06

"a cégalapító ükunokája miután leérettségizett a fasori Evangélikus Gimnáziumban és jogi doktorátust szerzett Bécsben, a századfordulón bekapcsolódott a cég vezetésébe"

Ha ez a kronológia helytálló, akkor Goldberger Leó aligha érettségizhetett a "Fasorban" lévén a pesti evangélikus gimnázium fasori épületét csak 1904-ben adták át. (G. L. még valószínűleg a régi, Sütő utcai épületben (a mai DEG) működő iskolába járt).

Mester.Tamás 2021.06.30. 19:45:11

Azért meg lehetett volna említeni Moldova György "A szent tehén" könyvét, mint a hanyatló magyar textilipar és benne a Goli napjait részletesen leírja.

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2021.07.01. 00:07:36

Kedves aranyos Goldberger Mária, rég volt, jó volt, ezúton is puszillak

Örömhernyó 2021.07.01. 04:13:38

@gigabursch: A zsidóság magát elsősorban faji, vérségi közösségnek tartja. Főleg akinek az anyja zsidó volt, az mindenképp zsidó marad.

gigabursch 2021.07.01. 05:34:47

@Örömhernyó:
Ezzel nekem nem mondtál újat.

minekez 2021.07.01. 06:15:52

"A Párisi Nagy Áruház fénykorában, a befelé igyekvő úri néppel. (Új Magyarország, 1995. május 6.) "
OK, hogy az újság 1995-ös, de a kép biztosan nem az...

Chalky White jr 2021.07.01. 09:26:28

@Mester.Tamás: Kedvenc poénom volt a könyvből, hogy amikor Leó unokája a 70-es években hazalátogatott és megnézte az üzemet, akkor megjegyezte, hogy ő valami modernebbre emlékszik.

tatárfejű kutya 2021.07.01. 10:02:33

@Mester.Tamás: Pont ezt akartam írni:))

Komoly könyv, igaz egy "kicsit" hosszú, de megéri elolvasni.

Gér Lujza 2021.07.01. 10:30:58

És ki volt az a Goldberger, akinek családját az 1950-es években Berettyószentmártonba telepítették ki?

queenagi 2021.07.01. 10:47:25

@Örömhernyó: nem hinném, hogy megfelelő a 'tartja' szó. Sajnos még manapság is köd honol a fejekben (nem rád értem) a zsidóság megítélésében. A zsidó először isegy származás, nép, talán a rassz is helytálló. Ennek a származásnak külső, testi jegyei is vannak, pl. a görbe, nagyobb orr, a sűrű, göndör haj stb. Ezen kívül a zsidó egy vallás is, amit másként izraelitának is neveznek. Általában a kettő egybeesett, hiszen zsidó származású emberek voltak zsidó vallásúak. Régebben nem is nagyon fogadtak be gojokat (nem zsidókat) még házasság révén se, még zsidó vallás felvételével se. (mai is nagyon sokáig tart, hogy valaki felvegye a vallást, sokat kell tanulni, kétszer elutasítanak, hogy tényleg komolyan gondolod-e stb.)
A háború táján a zsidóüldözésekkel kezdődött a kikeresztelkedési hullám, mely a végén már semmit se ért, mert nem érdekelte a németeket a papír, ránézésre, névről, származásra vitték már el, akit csak tudtak. A megmaradt zsidók leszármazottai a traumák után meg vagy titkolták zsidó mivoltukat (azért a kommunista rezsim se szerette őket), vagy a leszármazottak emiatt akár a családon belüli titkolózás miatt már önmagukról se tudták, hogy zsidók.
Sajnos, az egész világtörténelmet átszövi a zsidók elleni antipátia, ld. egyiptomi rabszolgaság, mikor,hol, milyen indokkal, és a zsidó nép se mindig hajlandó alkalmazkodni. Szerintem egy eredendő felsőbbségtudat (Isten választott népe) szerint viselkednek, az egész kultúrájukat ez szövi át, és a többi nép ezt értelemszerűen nem nagyon tolerálja.
Egyik oldal sem hibátlan, nekik is megvannak a mentális és fizikai jellegzetességeik, mint minden népnek.

Ami engem egyedül zavar, hogy manapság az emberek teljesen összemossák ebben a témában a származás és a vallás témáját. Persze nem csak ebben az ügyben tájékozatlanok az emberek:(
Remélem, nem haragszotok, de itt végre elmondhattam ezt, ahol művelt embereknek írhattam, és nem kapjátok le a fejem miatta.:)

queenagi 2021.07.01. 10:58:42

Moldova azt írta a könyvében, hogy Miklóssal kapcsolatban az apja, Leó újságban tette közzé, hogy semmiféle felelősséget nem vállal a fiáért, az anyja meg minden ékszerét eladta, hogy kifizesse az adósságait. Másolatokat hordott, hogy a férje ne tudja meg, csak a jeggyűrűjét tartotta meg, mint igazi aranyat.

Carradine a gardróbszekrényben 2021.07.01. 12:09:14

@queenagi: Rohadjak meg papírzsákban, de szerintem ezt a kettősséget mindenki tudja - csak ez abszolút nem befolyásolja az irántuk érzett ellenszenvet.

Nincs olyan al-szakosztály a skinheadek közt, hogy származás_alapján_zsidógyűlölő illetve vallás_alapján_zsidógyűlölő.

Rohadtul nem számít, aki gyűlölni óhajtja őket, az a _zsidót_ fogja gyűlölni és kész. Ennyi pont elég. A lőtéri sánta kutyát se érdekli, hogy mi alapján zsidó. Te meg behozol egy ilyen dumát, hogy "az emberek teljesen összemossák ebben a témában a származás és a vallás témáját." Nem. Ez nem igaz. Ilyen egyáltalán nincs. Nem mossák össze, mert nem érdekel senkit.

gigabursch 2021.07.01. 12:15:47

@queenagi:
Én egyáltalán nem.
Pár hete ugyanitt, a haláltáboros krematóriumok kapcsán sokkal tisztábban láttam, mint annakelőtte, csak azért, mert higgadtan, pusztán műszaki alapon is végig lehetett járni a témát.

S igen, a zsidóságnak is szembe kell néznie a saját emberi és emberiesség elleni bűneivel, a kirekesztéseivel, a károkozásaival, ahhoz hogy a megítélésük megváltozzon.
Nem lehet egyoldalú a kérdés parancsra történő rendezése.

queenagi 2021.07.01. 12:17:17

@Carradine a gardróbszekrényben: nem érdekli őket, mert nem tudják.
Mellesleg amit írsz nem zárja ki azt, amit én írtam. Skinheadek esetén nem hinném, hogy különösebben érdekli őket kit gyűlölhetnek. Nem éppen az értelem emberei, nehogy már velük cáfold meg az érveimet.
Ami a papírzsákot illeti csak támogatni tudom, ha ilyen stílusban tudsz csak fogalmazni. Talán mert egy lőtéri sánta kutyával van dolgom...
Kár, hogy nem neked írtam a dolgot, hanem, mint említettem, művelt társainknak.

Carradine a gardróbszekrényben 2021.07.01. 12:25:40

@queenagi: Óóó, ezt ismerjük, amikor észérvek helyett a fogalmazásba kötnek bele.

Egy internetes fórumon te se várj senkitől egyetemi székfoglalót, de ha kívánod, ideokádom neked kissé cizelláltabban:
"Az átlag zsidó-utáló nem megy le olyan mélységekbe, hogy ahol szétválasztódik a származás illetve a vallás alapján történő besorolás. Ebből következik, hogy ha nem számít ez, nem foglalkoznak ezekkel, akkor - értelemszerűen - össze sem mossák ezeket a körülményeket."

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2021.07.01. 13:04:56

Óbudai általános iskolásként az osztályunkat egyszer elvitték egy hétre a Goldbergerbe dolgozni. Ha jól emlékszem, hatalmas textil tekercseket kellett fóliába csomagolnunk. Remélem, nem a mi szakképzetlenségünk volt az utolsó csepp a cég poharában...

queenagi 2021.07.01. 15:59:17

@gigabursch: Köszönöm az intelligens választ.

Pierr Kardán 2021.07.01. 16:37:48

Szerencsére én a Kádár rendszerben szocializálódtam, amikor is nem volt általános utálat a zsidókkal szemben, tehát én ezt a mentalitást örököltem. Általános nézet ugye, hogy a kommunisták nem szerették a zsidókat, de abban az alföldi kisvárosban, ahol én nevelkedtem, jó ha összesen két kommunista volt.

Természetesen nem szerették a zsidókat akkoriban sem, de ez a "nem szeretem" érzés kb. olyan hevességű volt, mint amikor valaki azt mondja, hogy nem szeretem a sört, hanem inkább fröccsöt kérek. Nem tapadt hozzá előítélet, de főleg gyűlölet nem. Több zsidó osztálytársam is volt, sőt egy ideig udvaroltam is zsidó lánynak. Még egészen kicsi voltam, amikor a város közepén lévő zsidó templomot (érdekes módon nálunk nem zsinagóga volt a neve, hanem zsidó templom) ledózerolták. Nagyon belémivódott idős - hithű református - nagymamám reakciója, aki sírt a dolgon és azt mondogatta, hogy hova fognak járni mostantól ezek a szerencsétlenek imádkozni.

Nem tudom, hogy miért írom ezt le, de valamiért fontosnak tartottam elírni...

pragmatika 2021.07.01. 18:49:54

Dolgoztam a goldbergerben óbudán anno külsősként. Elég lepattant cég volt már az akkor, az azonban látszott, hogy amikor még a háború előtt a technológiai vonalat megtervezték, a termelési láncot nagyon ügyesen helyezték el a többszintes gyárépületben. Nem csak vízszintesen mozgott a félkész árú, hanem függőlegesen is.
Így viszonylag kis alapterületen tudták lebonyolítani a komplett gyártást.

csorsza 2021.07.01. 20:01:09

@Pierr Kardán: akkor is utálták őket, oda-vissza számon tartották egymást. Annál is inkább, mert a komcsik közt nagyon sok volt a zsidó - a háború után ösztönösen-tudatosan oda gravitáltak, mint ahonnan védelmet várhattak a nácik ellen. na, meg a bosszúvágy is... persze, voltak előzmények, ld. a NOSZF vezérei közt mennyi zsidó volt, vagy a Tanácsköztársaság, ahol a népbiztosok 3/4-e az volt...
Továbbá, a Kádár-korban igen erősen elnyomták a vallásokat, beleértve a zsidót is.

A Joda visszatér 2021.07.01. 20:32:54

@Frady Endre: Nyugi, ekkoriban már egyetlen nagy cég volt az ország. Népköztársaság Rt.:)

A Joda visszatér 2021.07.01. 20:36:43

@csorsza: A legdurvább zsidó vicceket megyei párttitkároktól lehetett hallani akkoriban. A párton belül volt egy burkolt zsidó-antiszemita ellentét. Kevéssé köztudott, hogy a háború utáni egy-két évben is voltak zsidóellenes pogromok az országban (Pl. Kunmadaras). Ezekben nem ritkán helyi kommunista alapszervezeti tagok, sőt vezetők is részt vettek..

A Joda visszatér 2021.07.02. 13:38:47

@Frady Endre: Ezt a hülyeséget ,sztem te magad sem hiszed el. Ha igen gondok vannak. Egyébként tudod jól, hogy ezen a blogon tilos az aktuálpolitika..

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2021.07.02. 13:44:57

@A Joda visszatér: Nem a Godbergerre értettem, hanem az általad említett Népköztársaság Rt-re. Te kezdtél viccelődni, nem én... ;-)

A Joda visszatér 2021.07.02. 14:12:42

@Frady Endre: A Népköztársaság Rt. nem aktuálpolitika. Mészáros az. Túl érzékeny vagy kissiú?:)

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2021.07.02. 14:55:16

@A Joda visszatér: Mészi bá' nem is aktuálpolitikus, hanem világsikerkovács üzletember, a vízgázszerelés Cukorhegyi Márkja! :DDD

A Joda visszatér 2021.07.02. 15:59:10

@Frady Endre: Mészáros az ellenzéki pártok kommunikációjának egyik fő eleme. Vagyis vastagon aktuálpolitika. Míg az, hogy a rendszerváltás előtti országot Népköztársaság Rt.-nek neveztem, nem az..

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2021.07.02. 16:32:48

@A Joda visszatér: Jó trükk! Írok egy politikamentes kommentet. Te válaszolsz egy viccesen politizálósat. Erre én is válaszolok egy viccesen politizálósat. Ezután számon leszek kérve és rendre leszek utasítva, hogy itt nem lehet aktuálpolitizálni... Tényleg jó trükk! ;-)

A Joda visszatér 2021.07.02. 17:33:31

@Frady Endre: De most mi abban az aktuálpolitika, hogy a Kádár-rendszert Népköztársaság Rt.-nek neveztem? Tényleg nem értem..

Club Sandwich 2021.07.02. 19:31:12

@A Joda visszatér: A kormanypartok meg a mai napig kommunistaznak. Ennyi erovel a nepkoztarsasag rt is aktualpolitika... ongol.

A Joda visszatér 2021.07.02. 21:59:20

@Club Sandwich: Semmiféle aktualitása nincs annak, hogy Népköztársaság Rt.

toncsi64 2021.07.03. 16:39:01

@A Joda visszatér: Más a neve és inkább Zrt de azért ... :)

toncsi64 2021.07.03. 16:41:09

@toncsi64: Közben leesett, hogy ez aktuálpolitika úgyhogy részemről törölhető.

A Joda visszatér 2021.07.04. 18:09:10

@toncsi64: Ha azt mondom, hogy Kádár-rendszer, Aczél elvtárs, Népköztársaság Rt., az nem aktuálpolitika. Ha azt mondom, hogy Gyurcsány, Orbán, Dobrev, Jakab, Mészáros, az aktuálpolitika. Nem olyan bonyolult ez.

Head Honcho 2021.07.04. 19:07:36

@gigabursch: Az megvan, hogy a Wikipedia-t bárki szerkesztheti, és a közösség javítja is? Nincs olyan, hogy hazudik.

¿Qué tapas hay? 2021.07.05. 22:58:20

@Head Honcho: Az alapvetzően igaz, hogy a Wikipédiát minden, közel írástudó hülye szerkesztheti, amit a közösség "felülvizsgál", vagy "javít"; de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy csak igazat ír. Pontosan fogalmazva, a Wikipédia cikkei az adott szócikkel foglalkozó szerkesztők által igaznak elfogadott információkat tartalmazzák, ami nem szükségszerűen jelenti egyúttal ezen információk objektív igazságát is. Egy nevetséges példa: https://en.wikipedia.org/wiki/Carpathian_Ruthenia#Subcarpathian_Rus'_(1928%E2%80%931938)

hátramozdító 2021.07.06. 19:15:00

Köszönjük szépen, ugye cukorgyár is lesz?

WildBear 2021.08.09. 16:39:44

@tatárfejű kutya: Moldova: A szent tehán c. könyve: én kb. 10x olvastam el az elmúlt 40 évben.
Szinte előttem van, ahogy Jankovich az arcát a műbőr tekercsre hajtja.
Tipikus Moldova riportkönyv. Nagyon szeretem.

A város és a csillagok 2021.09.05. 07:49:29

@gigabursch: "a kikeresztelkedéssel egyel több keresztény lesz, viszont nem lesz eggyel kevesebb zsidó."

És? Ezzel mit akarsz mondani? Ez valami zsidógyalázó "gondolat" akar lenni, igaz? Hogy az alattomos zsidó sosem lesz őszintén keresztény? Vagy mi volt a célod ezzel???

A város és a csillagok 2021.09.05. 07:55:49

@Pierr Kardán: "Természetesen nem szerették a zsidókat akkoriban sem, de ez a "nem szeretem" érzés kb. olyan hevességű volt, mint amikor valaki azt mondja, hogy nem szeretem a sört, hanem inkább fröccsöt kérek. Nem tapadt hozzá előítélet"

"Nem szeretni a zsidókat" az maga az előítélet. Ugyanis a "zsidók" - hogy, hogy nem - pontosan ugyanolyan emberek, mint a keresztények. Van köztük jó is, rossz is, ugyanolyan arányban, mint a keresztények között. Ezt is megtaníthatta volna a nagymamád (aki okos és tisztességes ember lehetett, szerintem).

A város és a csillagok 2021.09.05. 08:00:53

@gigabursch: "S igen, a zsidóságnak is szembe kell néznie a saját emberi és emberiesség elleni bűneivel, a kirekesztéseivel, a károkozásaival, ahhoz hogy a megítélésük megváltozzon."

Jól éreztem: virtigli antiszemita vagy. Undorító!!!
A "zsidóság" milyen emberiesség elleni bűnöket követett is el? Hány embert gyilkolt meg a teljes zsidóság? Mi is volt a bűne a gázkamrába vitt zsidó csecsemőknek?

A holokausztot sem a "németség", vagy a "magyarság" követte el, hanem a nácik, a nyilasok és a magyar törvényhozás egy része. Nincs kollektív bűn. Te aljas, ostoba ember.

A város és a csillagok 2021.09.05. 08:27:16

@queenagi: "és a zsidó nép se mindig hajlandó alkalmazkodni. Szerintem egy eredendő felsőbbségtudat (Isten választott népe) szerint viselkednek, az egész kultúrájukat ez szövi át, és a többi nép ezt értelemszerűen nem nagyon tolerálja."

Ez egyrészt nem igaz pl. a magyar asszimiláns zsidókra, akik magyarabbak voltak a magyarnál, maguktól, nem kényszerből keresztelkedtek ki és volt aki 56-os disszidálására egy fogkefével és egy Petőfi-kötettel indult el. Másrészt ezen az alapon a magyarokat is ki lehetne irtani, mert azt állítják, hogy a magyarok az egyik legintelligensebb nép a világon, a magyar nők a legszebbek, a tokaji borok a legjobbak, a legtöbb nálunk a Nobel-díjas, stb. Ez ártatlan büszkeség és minden népben megvan.

Tehát jogos, hogy kiirtották a zsidókat, mert állítólag "Isten választott népének tartják magukat"? Ez érthetővé és jogossá teszi a holokausztot???

És: a zsidóság négyötöde nem görbe orrú, nem fekete, göndör hajú, stb. Ezért hitték a náci tisztek a háború alatt az Arizona mulatóban az e testi jegyeket mutató, őskeresztény Forgách grófot, aki artista volt ott, zsidónak, míg a zsidó, de árja kinézetű Alfonzót ölelgették: "te vagy a mi rasszunk"!

Ennyit az ostobaságokról, amiket ideírtál!

queenagi 2021.09.07. 11:56:26

@A város és a csillagok: Én nem írtam, hogy a Holokauszt jogos volt, te írtad, nem tudom az én bejegyzésemből a te agyad hogy jutott erre a következtetésre. Az Alfonzó történetet nem tudom hol hallottad, ami viszont tény, hogy csak elvitték munkaszolgálatra.
A támadó hangnemet visszautasítom, nem írtam ostobaságokat. Viszont ahogy látom, másokat sem kíméltél. Nagyon szépen kérlek, hagyd ezt abba, nem veszekedni járunk ide. Más fórumon támadd embertársaidat.

gigabursch 2021.09.16. 15:06:37

@A város és a csillagok:
Végtelenül sajnálom, hogy nem megy a szövegértelmezés...
S nem megy a történelem se. De azért ne mondd, hogy nem segítek: Csak a XX. században és csak Magyarországon:
- Kun Béla vörösterrorja
- Rákos Mátyás vörösterrorja
- Az SzDSz "demokhata" véleményterrorja.
süti beállítások módosítása