Ha meghallod a nevet, "Drakula", ki jut eszedbe elsőre? Egy XV. századi nemes, aki elszántan harcolt a török ellen? Vagy egy fekete köpenyes alak, aki képes denevérré változni, és vérrel táplálkozik? Adásunkban bemutatjuk az embert, aki a vámpírmítosz mögött áll, és akinek az élete legalább annyira érdekes és véres, mint egy rémisztő vámpíros történet!
(Kiegészítés: Amikor felvettük az adást, sajnos nem tudtuk, hogyan kell helyesen kiejteni Vlad Tepes nevét. Azóta több hallgatónk is felvilágosított minket erről. A hibáért elnézést kérünk, reméljük, hogy ezzel együtt is tetszeni fog nektek az adás! :) )
A teljes történetet meghallgathatjátok a fenti linken, alább pedig egy rövid, képes összefoglalót láthattok:
Kegyetlen uralkodó volt és voltak évek, amikor rendszeresen betört a dél-erdélyi szász városokba, ahol nagy pusztítást végzett. Már az 1450-es évek végétől, azaz még életében német és szász eredetű elbeszélések kezdtek elterjedni az uralkodóról, amik arról számoltak be, hogy mennyire kegyetlen vajda. Az egyik legismertebb ilyen jellegű fennmaradt írásos emlék Strasbourgban jelent meg német nyelven, és hat oldalon keresztül sorolja Drakula rémtetteit. Nagyon változatos eseteket sorol fel, amikben csak egy hasonlóság található: szinte minden esetben karóba húzta az embereket. A kép éppen azt az esetet ábrázolja, amint a vajda jóízűen fogyasztja el ebédjét, miközben egy dél-erdélyi település lakóit karóba húzzák.
Egy másik legenda szerint az egyik város lakói közrejátszottak a vajda fivérének és apjának halálában, ezért Drakula bosszúból húsvét napján kiterelte a népet a közeli hegy tetejére azzal a paranccsal, hogy egy évük van kővárat építeni a hegy tetejére. A lakosok éjjel-nappal dolgoztak, sokan belehaltak a nehéz munkába, de közel egy év után ott állt Poenari vára a hegy tetején. A kép egy illusztráció, hogyan nézhetett ki fénykorában a Poenari vár, ma romos állapotban van.
Egy másik legenda szerint a III. Vlad Țepeșhez érkező török követek nem voltak hajlandók levenni turbánjaikat a vajda előtt, mivel ezt vallási előírásaik nem engedték. Drakula azt mondta nekik, hogy szeretné őket ennek a szokásnak a fenntartásában megerősíteni, és azt parancsolta, hogy szögezzék a törökök fejéhez a turbánjukat.
Kevésbé ismert, hogy Drakulát 12 évig tartotta fogságban Mátyás király Budán és a visegrádi Salamon-toronyban
További érdekesség, hogy Mátyás és Drakula kapcsolata annyira megjavult a fogság évei alatt, hogy Drakula második felesége Szilágyi Jusztina lett, Mátyás unokahúga. Sőt, nemrég derült fény arra, hogy Drakula és felesége rövid ideig Pécs mostani főterének a helyén birtokolt egy házat, melynek pincéjét pár éve fedezték fel. Azt hogy Drakula lehetett a tulajdonos, azt egy Drakula halála után egy évtizeddel készült adásvételi szerződésből következtették ki, ahol a volt tulajdonosként a vajda és özvegye van feltüntetve. Az még a jövő történészeinek a feladata, hogy bizonyítsák, hogy a talált pince tényleg a Drakula házhoz tartozott-e.
A legendák mellett idővel a német nyelvterületeken elterjedtek a Drakula-ikonográfiák is. Több olyan oltárkép is volt, ahol Drakula személye megjelent valamilyen formában. A képen Pilátust testesíti meg Jézus elítélésekor.
Egy másik ábrázolásban Szent András keresztre feszítésében segédkezik
A Drakula-mítosz megteremtésében hatalmas szerepe volt Bram Stoker írónak, aki regényében (1897) összemosta a történelmi személyt a vérszívókkal kapcsolatos néphiedelmekkel. A könyv első kiadása még nem aratott nagy sikert, mivel sárga borítóval jelent meg, ami akkoriban a pornográf tartalmat jelölte Angliában. A második kiadás nem sokkal később beváltotta a reményeket, és hatalmas siker lett a könyvből, amit két-három évtizeddel később már mozgóképfilm formátumban is élvezhettek az érdeklődök.
A Drakula-filmek kapcsán megkerülhetetlen Lugosi Béla, született Blaskó Béla. Maga Lugosi harcolt szakaszvezetői rangban az I. világháború során a betörő orosz csapatok ellen, és többször is súlyos sérüléseket szenvedett. A tanácsköztársaságban vállalt szerepe miatt hagyta el az országot, és végül Amerikában próbált szerencsét. A képen Lugosi Béla 1916-ban egy kozák tiszt egyenruhájában.
A híres 1931-es Drakula film egyik forgatási képe, bal oldalon Lugosi Bélával
Lugosi Béla "Drakula-sminkjét" mindig magának készítette el, annak ellenére, hogy a stúdió sminkmestere mindig tiltakozott ez ellen. Sajnos a horror zsánerből sosem tudott kikerülni, és kevésbé nívós filmekben játszott pályafutása során. Halála után Drakula-jelmezben temették el 1956-ban
A 21. század legismertebb vámpírtörténet feldolgozása az Alkonyat (Twilight), melyben Edwardot az a Robert Pattinson színész játszotta, akiről kiderítették, hogy rokoni kapcsolatban áll a történelmi Drakulával. Ugyanez elmondható a brit királyi családról is, akik szintén távoli rokonai Drakulának
A legrégibb egészalakos Drakula-ábrázolás a fraknói várban található, ami az Eszterházy családhoz tartozik. Az Eszterházy család, sok más nemes családhoz hasonlóan csak később vált ismerté és gazdaggá. Akkoriban divat volt fantom- és fantáziaősökkel megtűzdelni a családfákat, s ez nemcsak az esetleges hézagok kitöltését szolgálta, de egy megfelelően megalkotott vagy kiválasztott ős a család rangját is emelte. Így került az Eszterházy fantom ősök közé Attila hun király, Nagy Károly és Drakula is. Természetesen akkor még nem tudták, hogy 200 évvel később Bram Stoker regénye miatt mennyire másképp fognak tekinteni a történelmi Vlad Țepeșre
Zárásként, ha kíváncsi vagy Lugosi Béla szobrára, akkor érdemes körbejárnod a budapesti Vajdahunyad várat, aminek keleti oldalán található a műalkotás. A szobrot még érdesebbé teszi, hogy egy gerilla akció részeként helyezték el és évekig nem tudták, hogy ki készítette. Ma már tudjuk, hogy a szobor Hartmutch Zech német képzőművész alkotása
Most, hogy a képek végére értetek, hallgassátok meg a teljes történetet is! Az adást eléritek a fenti linken keresztül vagy meghallgathatjátok Apple Podcasten, Spotify-on és a többi podcast alkalmazásban.
További érdekességeket itt olvashattok és itt hallgathattok a Hihetetlen Történelem Podcast csapatától.
Képek forrása: studhist.blog.hu; accessonline.com; turistamagazin.hu; 24.hu; wikiwand.com; fidelio.hu; kozterkep.hu; lwcurrey.com; alfahir.hu; visitvisegrad.hu