Felemás felkészülés a harmadik világháborúra

A 'Munkára, harcra kész' mozgalom

2021. március 09. JTom

A Munkára, harcra kész mozgalom, avagy röviden MHK egy elvileg önkéntesen szerveződő tömegsport tevékenység volt a szocialista Magyarországon. Az ötvenes években százezrek sportoltak napi vagy heti rendszerességgel, kinevelte a világ legjobb távfutóját, egy csokit is itt hagyott örökül, ám eredményessége még így is megkérdőjelezhető.

f_x1950_247010.jpg

1950. január 1. MHK - Munkára Harcra Kész - próbát teljesít magasugrásban (ollózó technikával) egy művészeti dolgozó. A háttérben Lenint, Sztálint és Rákosit ábrázoló politikai plakátok. MTI Fotó: Tasnádi

Ahogy mindig, úgy most szívesen látjuk a hozzászólásaitokat, szóljon az egykori élményekről vagy legyen kiigazítás, ne fogjátok vissza magatokat! Ha hibát észleltek, vagy pontosítanátok a képek aláírását, úgy azt a fotókra kattintva azok linkjein megtehetitek, az MTI-s szerkesztők örömmel fogadják a hozzáértők javításait.

Ne feledjétek hogy akár ezekből a képekből, de akár az archívum csaknem háromszázezer fotója közül bármelyikből is rendelhettek nagy méretű, vászonra nyomott faliképet kereten, otthonotokba vagy esetleg ajándékba az MTI Fotóarchívumából.

„Rajta sporttárs, fuss a célba!
Törj előre, légy kemény!
Áll a verseny: gyárba,
szántóföldön, s itt is a pálya gyepén!” - MHK Induló

 

Jössz emhákázni?

1930-tól szerveztek a Szovjetunióban „Készen a munkára és a Szovjetunió védelmére (Гото́в к труду́ и оборо́не СССР)” elnevezéssel, szintek teljesítésével járó sporteseményeket. Az elsősorban az ifjúság nevelésére létrehozott mozgalmat gyorsan kiszélesítették. A munkahelyi és településszintű versenyektől a nagyszabású szpartakiádokig bezárólag, mindenki számára. Az elért eredmények után adott jelvényekkel is igyekeztek megnyerni a dolgozókat a sportnak, ám ez a fáradt munkásosztály számára inkább volt megerőltető, mint örömteli.

mhk_cr_cr.jpg

Magyar MHK-jelvények (bedo.hu)

Szovjet mintára 1949-ben hazánkban is létrehozták ezt a sportmozgalmat „Munkára, harcra kész” elnevezéssel, ami a köznyelvbe, rövidítése miatt csak „emháká”-ként került be. Alapjait az atlétika és a természetjárás jelentette és szinte egy az egyben a már csaknem két évtizede kiforrott szovjet módszert vettük át. Az iskolák mellett hamar kiterjesztették a fegyveres testületekre, gyárakra, intézményekre is. A központosított rendszerbe alulról is bekerültek az eredmények, így egészen az országos versenyekig eljuthatott bárki, akinek a pontszámai indokolták.

 

Jöhet az újabb háború

Marosán György, a párt főideológusa szorgalmazta leginkább a mozgalom elindítását. Persze ő sem a lakosság egészségi állapotáért aggódott, hanem annál inkább a közelgő háborúban való hadrafoghatóságáért. Mert ne legyenek illúzióink, a keleti blokk már a következő világégésre készült. Rákosival 1951-ben - a koreai háború kitörése után nem sokkal - közölte Sztálin is, hogy lehetőség szerint minél nagyobb tömegeket mozgasson meg, mert közeleg az újabb világháború, amit a kommunizmus vív majd a kapitalizmus ellen, és ez bizony elkerülhetetlen. Rákosi, mint hivatalosan is Sztálin legjobb magyar tanítványa, gondolkodás nélkül nekilátott a felkészülésnek. A mindenünnen hangoztatott békevágy, a békekölcsön és a tartós béke megteremtésének lehetősége valójában álca volt. A háttérben gőzerővel mentek a hadiüzemek felújításai, és 1952-re elérte a magyar hadsereg azt is, hogy a honvédek teljes menetfelszerelését magyar üzemek állították elő, és még ezen túl is további hadieszközöket, lőszereket. Ebben az évben már meghaladta az egymilliót az MHK-mozgalomban részt vevők száma.

A dolgozók persze a korai lelkesedés után már nem szívesen vonultak ki a tornapályákra a három műszak után. És ezt szó szerint kell érteni. Az este 10 órakor vagy reggel 6-kor végzett munkásoknak a műszakok után volt lehetőségük teljesíteni a szinteket, vagy arra edzeni. Az üzemi sportfelelősöknek számokat, eredményeket kellett mutatniuk a felsőbb vezetésnek, és ezért az önkéntesek elmaradozása után kénytelenek voltak mindenféle trükkökhöz folyamodni, hogy legyen létszám, résztvevő a sportnapokon. A párttitkárok, szakszervezetisek, brigádvezetők utasították az embereket a részvételre, akik vélt vagy valós retorzióktól, esetleges előnyük elvesztésétől tartva vállalták erőn felül is a nap végén vagy hétvégente a további fizikai terhelést. Ne feledjük, az időszak a sztahanovista mozgalom kora is volt. Elképesztő túlmunkák száz és ezer százalékos normatúlteljesítések, Kossuth-díjas kőművesek és rakodóbrigádok kora, a munkaversenyek időszaka, amiben nem volt helye a tiltakozásnak. A dolgozók az ingázáshoz szükséges idő mellett még a sportpályákon is eltölthettek néhány órát, amit szintén a család vagy a kiegészítésként nevelt háztáji sínylett meg. A tornák végén sem átöltözni, sem zuhanyozni nem volt lehetőség, az infrastruktúra teljes egészében hiányzott, néhol még szükségsportpályákat sem tudtak kialakítani, maradt a gyárudvar, vagy jobb esetben az intézmény aulája. Az emhákát kezdték megutálni az emberek.

f_x1950_33005.jpg

1950. szeptember 9. A Munkára Harcra Kész (MHK) sportmozgalom résztvevői a Hűvösvölgyben tartott próbázáson. A próbázások második időszaka szeptember harmadikán kezdődött, és nem kevesebb mint hatezer dolgozó szerezte meg az MHK jelvény valamelyik fokozatát.

fmafi19509730024.jpg

1950. július A Munkára Harcra Kész (MHK) mozgalom egyik résztvevője fekvőtámaszozik a Római-parton. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen

f_to19511126027.jpg

1951. november 26. Székely Erzsébet tanítónő futási módszereket mutat a Munkára Harcra Kész (MHK) sportmozgalom keretében versenyző fiataloknak, Nyírszőlősön. Magyar Fotó: Tóth László

f_to19511126049.jpg

1951. november 26. A Munkára Harcra Kész (MHK) sportmozgalom keretében versenyző fiatalok a rajtnál, Nyírszőlősön. Magyar Fotó: Tóth László

fmafi19498126018.jpg

1949. július 23. Szabadságharcos tábor nyíik Alsógödön a Munkára Harcra Kész (MHK) mozgalom ideológiájának szellemében, az ifjúság munkára, az ország védelmére nevelésének feladatával. Magyar Fotó: Bauer Sándor

f_b19530201022.jpg

1953. február 1. A 34-es rajtszámú versenyző elindul a Munkára Harcra Kész (MHK) mozgalom keretében Kékestetőn megrendezett Országos Síbajnokság első versenyszámában, a sífutóbajnokságon, a gyógyszálló előtt lévő rajttól. A felnőtt férfiak 18, a nők és a férfi ifjúságiak 10, az ifjúsági nők pedig 5 kilométeres távon mérik össze felkészültségüket. MTI Fotó/Magyar Fotó: Bojár Sándor

f_me19520608033.jpg

1952. június 8. Kitüntetik az MHK-ban (Munkára Harcra Kész; tömegsportmozgalom az ötvenes években) legjobb eredményt elért iskolát, a MTH (Munkaerőtartalékok Hivatala) sportbemutatóján a népligeti Vasas Stadionban. MTI Fotó: Molnár Edit

 

Vége. Vége?

Ha azt gondoljuk, hogy Sztálin halála, Rákosi eltávolítása, vagy az 1956-os forradalom teljesen elsöpörte a mozgalmat, akkor ki kell ábrándulnunk. A kádári vezetésnek is érdeke volt, hogy a társadalom minél nagyobb rétegét tartsa jó kondícióban, így az MHK-ból MHSZ lett, azaz a honvédelmi szövetségre bízták a sportesemények lebonyolítását. A számok, a próbák és szintek elérése helyett inkább az atlétikára és a lövészetre fókuszáltak. Az ideológiai nevelést szolgáló molinókat és a kommunista vezetők portréit elhagyták, a stilizált nyelesgránátot kislabdára cserélték, az iskolákban pedig bevezették a tömegsportot, amit amolyan plusz tornaóraként foghatunk fel. A nyolcvanas évekre már csak ez maradt, és az MHSZ-szakosztályok... 

f_b19570610012.jpg

1957. június 10. Iharos Sándor világcsúcstartó atléta és felesége, Laczó Ilona atléta futóedzésük előtt fölhúzzák a cipőjüket. MTI Fotó: Bojár Sándor

Az MHK mozgalom tagadhatatlan eredménye volt Iharos Sándor futó, Dömölky Lídia tőröző és Németh Ferenc öttusázó sikere. Az 1955-ben a világ legjobb sportolójának (!) megválasztott Iharost valószínűleg sosem fedezik fel, ha nem vesz részt az MHK-napokon. A 12-szeres világcsúcstartó és 31-szeres magyar bajnok, rövid- és középtávfutó Iharos az 1956-os olimpiára nem utazott ki a forradalmi zűrzavar miatt, amit pedig nagy eséllyel megnyert volna. Dömölky Lídia már szerencsésebb volt, ő tőr csapatban öt világbajnoki aranyérme mellett még egy olimpiait is begyűjtött, és mellé két ezüstöt. Neki édesanyja az ablak napellenzőjéből varrta első vivóruháját. Németh Ferenc, aki öttusában 1960-ban egyéniben és csapatban is aranyérmet szerzett, így emlékezett vissza a római sikere után: „Olyan cipőben nyertem a korábbi csepeli [MHK-] versenyt, hogy ha a római olimpia nézői látták volna, bizony rosszul lettek volna. Nem tornacipő volt, saját magunk fabrikáltuk, akkoriban kalapokból készítettünk futócipőt, és mokaszínnek hívtuk.”

 

MHK-szelet

Fogadok hogy közületek majd' mindenki evett már „Emháká-szeletet”, ami nem más mint a később egyszerűen Sport szeletként - mára már-már hungarikummá vált - csoki. Az 1953 nyarára, a Népstadion megnyitására forgalomba hozott csokoládészelet csomagolásán eredetileg az MHK rövidítés is látható volt, ezt 1957-től MHSZ-re cseréltek, majd a hetvenes évektől ezt is elhagyták. A diszkoszvető alakját egyébként a néhány éve elhunyt Szécsényi József, Európa-csúcstartó diszkoszvetőnkről mintázták.

sport.jpg

 

 forrás: Wikipédia orosz és magyar nyelvű szócikkei, Velti László - Civil a pályán című írása

 

Köszönet az MTI Fotóarchívumának a képekért. Ahogyan az állandó olvasók már tudhatják, az archívum fotói falra akasztható vászonképként, nagy méretekben is megrendelhetőek!

Az archívumról bővebben:

Az elmúlt években nagyszabású digitalizáció kezdődött az MTI Fotóarchívumában, aminek eredményeképpen több százezer fotót szkenneltek be és láttak el a készítés körülményeiről szóló metaadatokkal. 2018 nyarára egy online felülettel készül a Fotóarchívum, hogy közgyűjteményként jelenjen meg a kibertérben, ahol nem csak fotók, de múltszázad elejéről származó régi hírek mellett hanganyagok, kották is megjelennek majd, mindehhez pedig egy közös kereső felület is társul. Ebbe a nagy munkába enged most betekintést a mai poszt. 

Mindig is szerettük volna, hogy minél több magyar vonatkozású képet publikáljunk, így amikor - még ebben a hónapban - elindul majd a bárki számára hozzáférhető és szabadon böngészhető MTI Fotóarchívuma, a Ritkán Látható Történelem blogon lesznek láthatóak a legérdekesebb képek, aktualitások, tematikus válogatások, segítve ezzel, hogy minél szélesebb körben ismerhessük meg ritkán látható történelmünket.

 

Az MTI Fotóarchívumról:

Közép-Európa egyik legnagyobb fotótára, amely alapvetően az MTI (Magyar Távirati Iroda) és jogelődjei által készített és gyűjtött közel 13 millió fotónegatívot őriz. Az archívum két részből áll: a film tárból (negatív és diapozitívok), valamint a papírképek tárából. Ez utóbbiban mintegy 4 millió nézőkép található, melyek az elkészült riportokból kiszerkesztett nagyítások. Ezenkívül az archívum része a 781 db, a fotóriportok leírását tartalmazó eredeti szövegeket őrző szövegkönyv és a 131 db, csupán a riportok címét rögzítő, úgynevezett negatív beíró könyv is.

A gyűjtemény 1993 óta védett muzeális érték, ezért a kifejezetten az erre a célra átalakított mélypincében tároljuk, állandó hőmérsékleten 18 Celsius-fokon és 60%-os relatív páratartalom mellett. Külön speciális biztonsági helyiséget kaptak a tűz- és robbanásveszélyes, az ’50-es évek végéig használatban lévő nitrocellulóz-alapú filmek. Az archívumot 24 órás ipari kamerás megfigyelés is védi.

A gyűjtemény még a Magyar Televízió egykori, mintegy 1 millió darabos fotógyűjteményével is gyarapodott!

A digitális fényképezésre áttéréssel egy időben elkezdődött a negatív felvételek értékmentő, retrospektív feldolgozása, a szabadszavas visszakeresést biztosító digitális adatbázisba rendezése. Digitális fotóarchívumunk, a Fotóbank jelenleg már csaknem kétmillió digitális fotót tartalmaz.

_____________________________________

 

Kérünk támogasd a blogot az online műsorunkra történő jegyvásárlással, hogy a járvány elmúltával országos, interaktív előadássorozatra indulhassunk, amire értékes ajándékokat is tervezünk vinni! Ha nem szeretnél jegyet venni, az alábbi linkek valamelyikére kattintva bankkártyával, PayPalon vagy a Patreonon is megteheted! 

Köszönet minden eddigi és leendő támogatónknak!

rlt_online1.jpg

pp.png



patreon.png

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr416453068

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gintonic.azigazi 2021.03.10. 04:22:02

volt Sport Szivarka is, nemcsak szelet. Mi lett volna más a dobozán ha nem focilabda : D

dohanymuzeum.hu/sport-1

Én anno MHSZ be jártam focizni, futni meg diszkoszt dobni, ( azzal felhagytam mert egyszer jott a Dozsatol egy 15 eves gyerek es haromszor olyan messze eldobta : D ) diákként jo volt, de gondolom 8-10ora melo utan nem annyira

Renick 2021.03.10. 05:27:34

@gintonic.azigazi:
Én meg az MHSZ-nél voltam gk szerelő ipari tanuló (Bp Dagály utca)1968-1971
keptarhely.eu/images/2021/03/10/v00/20210310v00vsvfeg.png

MIG-31 2021.03.10. 12:34:37

Saját tapasztalatom egyik említett mozgalommal sincs, életkoromból adódóan, ezzel vagyunk így páran. :)
Viszont ami kötelező, az általában nem valami népszerű. Nyilván dolgozni is kötelező, akkoriban szó szerint, de azért az mégiscsak más, annak azért hó végén megvan az eredménye.
Az MHSZ azért már más téma volt szerintem. Ott már nem dominált annyira a kötelező jelleg, és esetleg értelmes elfoglaltságot adott. Ami falunkban volt például lövészet, ami a mai napig működik sportkörként, kispuskákkal, ez anno MHSZ keretekben indult, és nem volt kötelező belépni tudtommal senkinek sem.

lomposfarkas 2021.03.10. 14:07:20

"Kossuth-díjas kőművesek és rakodóbrigádok kora"

Voltak pl. Kossuth-díjas esztergályosok is, többszörös norma túlteljesítéssel. Csak arról nem szólt a propaganda, hogy a kiemelt szakik keze alá a legjobb előmunkások dolgoztak és olyan szerszámozást használhattak, amit egy sima szaki még fényképen se látott. És egyiküket hogy hívták, ááá ilyen nincs b+!
hu.wikipedia.org/wiki/Muszka_Imre

MIG-31 2021.03.10. 18:52:13

@lomposfarkas: A sztahanov mozgalom mai szemmel nézve nevetséges, vagy minimum megmosolyogtató. Még sztahanvisták országos kongresszusa is volt. Akkoriban ez a korral járt. Természetesen a politika vezérelte az egészet, a tömegek mozgósítása, a termelés növelése volt a célja. Hosszú távon persze nem volt motiváló hatása. Igazából ha a melós érdekelt, akkor motivált is, kétkezi munkásnál erre találták ki a norma rendszert. A sztahanovisták közvetlen munkatársai szerintem tudták hogy irreálisak az elért teljesítmények, de akkoriban ki mert volna ennek hangot adni, a mai internetes világgal össze sem lehet hasonlítani. A valóságban ha egy normát túl lehet teljesíteni 100%-kal, meg 300%-ra, 1470%-ra lehet teljesíteni, akkor az a norma rossz. A téeszben anno +-10% eltérést engedtek meg. Ez éppen olyan volt, mint a mostani rekordfelállítások, rákészülve totál ideális körülmények között, egy rövid időt felmérve. Igazából ezeknek rövidtávú lelkesítő hatása lehetett. De volt olyan sztahanovista, aki félt attól hogy a rekord beállítása után majd felemelik a normákat az üzemben, ugye ekkor a kollégái megutálták volna őket rendesen, volt aki ki is kötötte hogy a normákhoz nem nyúlnak utána.

A két leghíresebb magyar sztahanovista Pióker Ignác és Horváth Ede. Ha jól tudom Pióker Ignác megmaradt gyalusnak az Egyesült izzóban, országgyűlési képviselő volt 85-ig, és erre ugyan most forrást nem találtam, de valahol olvastam hogy ő volt az egyetlen az országban, akinek a munkahelyéhez odahúzták a telefont, hogy a politikai feladatit tudja intézni a gyaluja mellől.
A győri Horváth Ede pedig az esztergályosságtól eljutott a RÁBA MVG vezérigazgatói székéig, amit 1989-ig sikerrel csinált. Igazából 1951-től a Szerszámgépgyár igazgatója lett, majd a 63-as egyesítés után a vagongyáré. Ő asszem elvégzett egy gépészmérnökit is. Mellette MSZMP KB tag volt. Amúgy ő előbb volt sztahanov, aztán lépett be a pártba. Ahogy ő mondta, a pártnak volt szüksége rá, és nem fordítva. Sőt az emlékirataiban említi hogy ő tulajdonképpen 49 előtt is sztahanov volt, csak akkor nem úgy hívták, hanem egyszerűen munkamániás volt. Volt hogy a háború utáni újjáépítés során a brigádjával vállaltak x db alkatrész elkészítését, és amíg nem lett kész, nem ment haza. Azért akkoriban ma elképzelhetetlen nagy becsülete volt a kétkezi szakmunkásnak. Szintén H.E. írja le hogy amikor végzett inasként, az adott szaki megválogatta hogy kit enged maga mellé. És aztán vele annyira megelégedett az idősebb szaki, hogy utána normára dolgoztak, de a keresett pénzt kettéosztották.

¿Qué tapas hay? 2021.03.10. 19:55:31

Nagyon klassz összeállítás lett ez megint.

Az MHSZ története kicsit összecsúszott, mert a honvédelmi szövetség csak 1967-től szerepelt ezen a néven és akkor már a tömegsport nem tartozott a profiljához, csak a honvédelemben használatos képességeket fejlesztő technikai sportok. Elődszervezete a MHS, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség 1957-ben alakult, a forradalom alatt kissé szétzilálódott MSZHSZ (Szabadságharcos Szövetség) és a Magyar Repülő Szövetség jogutódjaként.

Én is küldök egy (két) képet: MHK-eredménylap 1949-ből: www.tothem.hu/MISC/PUBLIC/MHK1.jpg www.tothem.hu/MISC/PUBLIC/MHK2.jpg

Láthatóan akkor még nem vetteék ezt véresen komolyan, mert három próba F-szintű teljesítéséért megítélték az második képen látható aranyjelvényt.

hátramozdító 2021.03.10. 20:36:47

Orwell ezt is megírta. Kaphatna ő is egy posztot, Nostradamus nemhogy a kanyarban sincs, el sem indult még hozzá képest. Találkozunk ott, ahol nincs sötétség! Valamint köszönjük a posztot!

lomposfarkas 2021.03.11. 01:16:54

@hátramozdító: Orwelltől egy társadalom-átalakító projektet rendelhettek, ő meg kiadta regényben :) Mindenesetre az 1984 c. regény végén a Függelékben leírt "újbeszél" nyelv nyugtalanítóan kezd erőre kapni.

gigabursch 2021.03.11. 05:31:56

Az emberi butaság és befolyásolhatóság mértéke is tart a végtelenbe

Örömhernyó 2021.03.11. 09:05:02

@poszt

"a stilizált nyelesgránátot kislabdára cserélték"

Én még a 80-as években is dobtam olyan nyeles kézigránátot általános iskolas koromban. Kislabdát meg nem.

Faterom ebben a komenista mozgalomban volt eredményes sportlövő csóró vidéki fiatalként. Lehetett rádióamatőrködni, ejtőernyőzni, vitorlázó repülőbe beletanulni. Rengeteg olyan fiatalnak adott ez sportlehetőséget, aki amúgy semmilyen sporthoz nem került volna közel. Ma meg lehet menni bowlingozni, squash-olni, futni a Margit-szigeten meg gyúrni valami fancy konditermeben. Ez azért elég karcsú a szocializmus adta lehetőségekhez képest.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2021.03.11. 10:47:16

@Örömhernyó: Épp a múltkor kesergett valaki egy repülős blogon, hogy a kutya nem akar már vitorlázó repülőnek menni. Változnak az idők. :-/

Tomchy 2021.03.11. 11:16:21

@MIG-31: Anno Moldova könyvében olvastam, hogy a kamionosok a Rába kamiont is "Ede"-nek hívták a gyárigazgató után, egészen addig, míg az egyik sofőr ki nem írta egy lerohadt példány szélvédőjére, hogy "Ede beteg, szállodába mentem", amiért pár óra múlva rendőrök vitték el a sofőrt... :)

Alick 2021.03.11. 11:44:32

Az MHSZ klassz dolog volt a technikai sportok, de főleg a repülés, ejtőernyőzés, jogosítványszerzés vonatkozásában.

MIG-31 2021.03.11. 12:21:18

@Tomchy: Sokan a mai napig annak hívják a Rába kamiont vagy épp a Steiger traktort, csak egyre kevesebb fut a kamionokból, érthető okból.
Moldova könyvét nem olvastam. Hogy a rendőrök tényleg elvitték-e a sofőrt azt nemtudom. Mindenesetre a Moldova könyvekben írt féligazságok jó alapot adnak szintén féligazságokra alapozott legendáknak.
Horváth Edének volt egy sajátos stílusa, kemény ember volt, magával és a beosztottaival szemben is, kemény de következetes, néha elkapta a hév és durván beszélt emberekkel. Leírja az emlékirataiban hogy egy General Motors emberével való tárgyaláson nagyon szemtelen volt a GM-es fószer, erre ő is bepörgött és elküldte az ő győri stílusában, a GM-es meg belesüppedt a fotelba. De sikeres volt és jó szakember, jó vezető, de mint minden ember, ő sem volt hibátlan. Az adott körülmények között elég sokat kihozott a gyárból. Sokan megalomániával vádolták/vádolják, közben meg Győr városa a mai napig profitál belőle, mást ne mondjak: Audi, az alkalmazottakkal és beszállítókkal együtt. A szentgotthárdi OPEL gyár is a Rába tevékenységnek köszönhető, a gyár GM-RÁBA vegyesvállalati formában indult, a Rába kész csarnokában. Szombathelyi BPW. De a városi fejlesztésekben is benne volt a keze, ETO stadion, kórház, színház.

frikazojd · http://kocs.ma 2021.03.11. 12:31:06

jó látni hogy a fidesz feltámasztotta ezt is, persze hozzájuk méltóan ezermilliárdszor jobban!

J.László 2021.03.11. 13:11:11

Most már tudom, mi volt a régi sportszeleten az az MHK. Gyerekkoromban a kedvenc csokim volt, sose tudtam, mi a fene lehet az az MHK.

bioLarzen 2021.03.11. 14:19:23

@Tomchy: Jó kis anekdota volt akkoriban, Moldova rengeteg hasonló sztorijához hasonlóan vélhetően kitaláció (nem feltétlen a sajátja, rengeteg anekdotát, viccet lőtt el saját történetként) - az mindenesetre tény, hogy sokan hvták Edének a Rábát.

bioLarzen 2021.03.11. 14:34:24

Jó kis cikk, köszönjük!

Feltétlenül megemlítendő a témakörben az 1952-ben készüt Civil a pályán című magyar film, ami pont az MHK népszerűsítésére született. Akkoriban elég sok ilyen film készült sorozatban, mindegyik valami épp aktuális vagy irányvonalilag fontos témáról szólt - pl. az üzemi kultúrélet felpezsdítését célzó Dalolva szép az élet, a feketézés és árufelhalmozás elleni küzdelmet propagáló Állami áruház vagy épp az MHK-t "reklámozó" Civil a pályán. Általában a kor ikonjának számító Soós Imre főszereplésével (kivéve az Állami áruházat, amiben fura módon csak egyetlen, fél perces, egymondatos, totál lényegtelen epizódszerepben tűnt fel), megfűszerezve egy erős adag Latabár Kálmánnal ("for comic effect"), a kötelező antifőhőst megbízhatóan alakító Pongrácz Imrével plusz a kor legnagyobb színészeivel és szinésznőivel, heylenként egy-egy nem-színész hírességgel - mint pl. a szocialista karakterfejlődést szállító Szusza Ferenc vagy épp Keleeti Ágnes és Papp László a Civil a pályán-ban. Vessenek követ rám, én szeretem ezeket a fillmeket a nyilvánvaló ideológiai és politikai töltet ellenére.

bioLarzen 2021.03.11. 14:49:59

egy apró pontosítás a cikkhez: "Az emhákát kezdték megutálni az emberek."
Amennyire (az akkor már felnőtt rokonok és ismerősük elmondásából) tudom, az MHK-t a legelejétől fogva utálta a munkásság - ami nem is csoda:
- az amúgy se túl sok szabadidejükből vett el egy csomót
- 8-10-12 keményen ledolgozott óra után a legutolsó dolog, amihez kedvük volt, az még 1-2 óra aktív mozgás volt
- amint a cikk is írja, igen sok helyen siralmas körülmények voltak, gyakorlatilag semmilyen feltétel nem volt adott a minőségi mozgáshoz, leginkább azért, mert a vállalatok vezetése is nyűgként lte meg, hogy a millió dolog meleltt bejött még egy szerveznivaló, amit ezért kiadtak az első embernek, akinek lehetett, hogy onnantól kezdve az az ő felelősségük legyen, függetlenül attól, hogy az mennyire volt jó szervező, mennyire értette meg, mit kell szervezni - és, egylátalán, mennyire volt ideje/kapacitásas/érkezése rendesen megszervezni egy ilyen, nagyobb gyárak esetben meglehetős szervezést igényló projektet... Naná, hogy igen sok helyen amolyan Patomkin-megoldás született, vagyis látszatra megvolt az MHK, csak tartalmilag nem töltötte be a szándékolt szerepét. A ygárakban azért általában tudták, hogy jülyeség lenne a saját munkaerejüket ilyen hülyeségekkel szivatni, abból a gyár számára jó dolog aligha sülhetne ki, ugyebár...
- Sok munksnak plusz kiadást jelentett valamiféle sportruházatot beszerezni, ami vagy (számukra) drága volt, vagy olcsó, de akkor nagyon gyorsan szétment - nyilván nem szívesen költöttek erre a nem túl nagy fizetésükből.
- arról nem is beszélve, hogy a melósok ezt is leginkább egy újabb vegzálásnak élték meg, egy újabb dolognak, amihez semmi kedvük, mégis úgy kell tenniük, mintha lenne, sőt, lelkesedniük kell érte... íígy még azt se szívesen csinálja az ember, amihez amúgy lenne kedve... nemhogy olyat, amihez eleve sincs.

Szóval, amennyire tudom, egy pillanatig nem volt népszerű a munkásság körében az MHK. A szellemi/irodai munkát végzők szzámára még el is tudom képzelni... nekik akár tényleg üdvös lehetett egy kis testmozgás, még ha alibi volt is.... de a gyári munkásoknak, tész-tagoknak, bányászoknak stb... kizárt.

pofádlapos 2021.03.11. 16:41:00

Aha. NHK és a stadionépítési elmedöglött hülyeség. Ugyan abból a kloákából fakad mind a kettő, csak a színük más.

Örömhernyó 2021.03.12. 01:37:02

@pofádlapos: Az MHK és MHSZ a tömegsportot teremtette meg, a lakosságot juttatta olyan lehetőségekhez, amihez azelőtt soha nem jutott. Hol tudott volna sportlövő, ejtőernyős, vitorlzórepülős, öttusázó lenni egy nyírségi fiatal? Sehol.
A stadionépítés teljesen más irány, a sok millió köbméter betonból sok milliárd vándorolhat haverok zsebébe, erről szól a történet. Aztán pár százan nézik a luxusfizetésért bohóckodó falábú fiúkat a pályán. Ez pont nem a lakosság érdekeit szolgálja. Ami ma a lakosságot juttatja mozgáshoz, az a kondiparkok és rekortán borítású futópályák építése.

gintonic.azigazi 2021.03.12. 03:37:53

@MIG-31: a fél ország az MHSz nel tette le a jogositványát pl, a fiuk teherböl is. Lövészetet én is élénken látogattam, szerintem annak köszönhetö jó pár ezer dollárral gazdagitottam a US gun industryt :D

MIG-31 2021.03.12. 09:48:48

@gintonic.azigazi: Így van. És abban a generációban (akik olyan kb. 73 előtt születtek) sokkal többnek van teherautó jogsija, akkor is ha egyébként aztán nem sofőrként dolgozik.
Ja mert te írtad egyszer hogy az USA-ban élsz.

user_man 2021.03.12. 12:32:47

MHSZ ...kiskamaszként vitorlázógép modellt fabrikáltam MHSZ berkein belül, de csak 1 hétig, aztán meguntam :-) .. Később a B.C. kategóriás jogsi, LADA 1200 es és C 130-as benzines ZIL-el . Jó vásár volt. 1000 forint volt a B . és 500 Ft a C. kategória (havi fizum 4500-5500 Ft akkoriban 1986) . Aztán persze a seregnél sofőr voltam, de vezetni megtanitottak minket rendesen az MHSZ nél. Mondván hogy "kedvezményes" (el lehet menni ha nem tetszik a rendszer) a jogsi, igy kitaposták belőlünk a maximumot , csak akkor engedtek vizsgázni hogy min 95 % ra teljesítettük a 100 pontos tesztlapot, de a vezetésen is majd mindenki elsőre át ment. Soha nem felejtem , az elmélet, kresz , műszaki, hiba elhárítás , elsősegély, és POLITIKA ! oktatás volt. a B.C. kategóriához ... :-)

Drizari 2021.03.15. 17:44:38

@MIG-31:
A sztahanov-mozgalom politikai háttere a háborús jóvátételi termelés és a hazai piac áruhiánya volt.

¿Qué tapas hay? 2021.03.15. 21:26:48

@user_man: Ez furcs, két év alatt mennyi változás. Két évvel korábban a B+C kategória 1710,- Ft volt (+ 300,- Ft az "A") és semmilyen politikai oktatás nem volt. Heti 2×2 óra kresz, ugyanannyi műszaki, öt óra hibaelhárítás, menet közben 3×4 óra elsősegély, valamelyik másik napon.

queenagi 2021.03.16. 12:17:24

"Kossuth-díjas kőművesek és rakodóbrigádok kora"
bocs, kicsit off leszek: bizony, bizony ez az időszak termelte ki Czukor Annát, a "téglaadagoló segédmunkást" (micsoda eufemizmus a téglahordó kulira) aki 18 évesen Kossuth-díjat kapott. (először Galgóczi Vidravasában olvastam róla). Szerintem szerencsétlen a Kossuth-díj átvételének napját is elátkozta utólag. Jó-jó volt a kapott pénz, de utána kötelező jelleggel "beiskolázták" (gondolom volt 8 általánosa), rohamtempóban középiskola, ún. szakérettségi, aztán meg nyomás a SZU-ba, egyetemre.
Horn Gyula, aki akkoriban közgazdaságot tanult az oroszoknál írja a könyvében (Cölöpök), hogy ő másodévesként felelőse volt a friss elsősök fogadásának és eligazításának, köztük Czukor Annáénak. Az összes ilyen pártalapon kiküldött, megzavarodott melósgyerek nem tudta még elkezdeni se a tanulást, mert se megfelelő nyelvtudásuk nem volt, se tárgyi tudásuk. Végül egy évet csak nyelvtanulással meg előkészítéssel töltöttek, hogy egyáltalán értsék miről van szó. Nagy része az első évet se fejezte be, hazamenekült a sorozatos kudarcok miatt. Hú, de segített a rendszer rajta!

user_man 2021.03.16. 17:10:16

@¿Qué tapas hay?: Hát nálunk durva oktatás volt (Kecskemét) ... 3 hónapig tartott az elmélet. Hét minden napján menni kellett, minden délután 2-4 órát (15-17 ig vagy 15 -19 óráig.) Oké, politika az egy vicc volt, Hivatalosan 3X lett volna politika óra de csak 1X volt megtartva... Témája a 'hazaszeretet" volt,, de ez inkább csak beszélgetés volt.. Minden hónap végén házivizsga kreszből és műszakiból (múszaski házivizsgában nem vagyok biztos) . Aki nem ment át az azt a hónapot ujra kezdte....Elméleti műszaki vizsga (vagy hibaelháritás?) , tétel húzásos volt , légfék ellenőrzése és motor szelep állitást húztam, szelep állitást konrétan be kellett mutatni egy motorállványon levő, de működő skoda blokkon.... Kressz meg ugye 100 pontos tesztlap , 15 hibapont lehetőséggel. (harmadik, utolsó házivizsgán 5 hibapont volt megengedve). Utána 5 hét alatt alatt 86 órát vezettem , 1 hét Zil C-130 , 1 hét lada 1200 váltásban.. Az oktató aki vezetni tanított, Imádta az "Aranyfácán sört" . Minden nap megivott lergalább 1 ládával.. De mert nem mindenhol árultak ilyen sört , igy a vezetés oktatás ABC-től ABC-ig tartott, akár másik városba át vezetve (benzines zillel is) , egész addig míg nem lett meg a láda sör. Aztán ki lettem csapva a tanpályára , önálóan gyakorolni, órákon át...Totál alkoholista volt az öreg.. Azért voltak (utólag) muris epizódok is. Le kellett irnom 150X Hogy "tehergépjjárművel behajtani tilos kivéve célforgalom" (vagy valami ilyesmi,) mert első alkalommal simán ,egyenesen berobogtam a városközpontba a Zillel. Egyszer meg kaptam akkora kokit hogy zil ajtaja adta a másikat, mert mikor lendületből befordultam egy kis utcába kb 3 centire huztam el egy bénán parkoló dacia mellett. Ezzel együtt mindenen elsőre átmentem, és életre szóló "élmény" is volt.. A seregben meg FUG sofőr voltam.. Ami már egy másik örténet.. Az 500/1000 forintos tanfolyam dijra emlékszem , de lehet hogy vizsga dijj külön volt még valamennyi forint, de ez már ki esett a fejemből.. Nekem az A. kat 16 évesen lett meg , ahoz meg akkor kellett PAV-3 (korengedmény) , igy már ezzel nem volt gond.. Régen volt , talán igaz se volt.. (de igaz volt :-))

¿Qué tapas hay? 2021.03.17. 00:31:38

@user_man: Lehet, hogy a budapesti képzési tervben is volt politikai oktatás, de valójában nem tartották meg egyszer sem. (Gondolom a kiröhögés elkerülése végett nem is említették, hogy lenne ilyesmi tervezve). A képzési rend ugyanaz volt, heti két nap 15-19 óráig az elmélet és pénteken 15-20-ig (!) a hibaelhárítás, plusz menet közben három héten egy-egy négyórás elsősegélynyújtás. Házivizsgák is voltak, műszakiból 71 kérdés (64, vagy 65 jó válasz kellett). A hibaelhárítás vizsga tételhúzós volt, hogy-hogynem én is a szelepállítást húztam.

fkv.115 2021.04.03. 15:33:31

@queenagi: Hát akinek a nyomorból kiemelés, taníttatás, ezáltal jobb életszínvonal az kínszenvedés, az hülye! Nem volt ruszk nyelvtudása? Megtanulta! Apám is Moszkvában végzett, neki se anyanyelve, de összeszedte. Ha körbenézek hogy a szélesebb családból, akik nem tanul(hat)tak tovább, és maradt a kulimunka, azok mire vitték, hogy élnek, hát összeteszem a 2 kezem hogy nem oda születtem. Még akkor is ha ez a szint se a rózsadombi milliomosok szintje. De legalább ők is taníttatták a gyerekeiket (pl. engem), és ez hosszútávon többet ér mint egy autó érettségire. Már csak azzal is hogy nekem se fordulna meg a fejemben az én gyerekemet nem taníttatni. A cigánytelepeken is valami ilyesmit kéne véghezvinni, segély helyett kényszertaníttatás (ha már maguktól nem megy, és csak verekedni járnak be a suliba, ha egyáltalán bejárnak) kellene, hogy a mentalitásuk megváltozzon, és ne a kábelégetés meg a rablógyilkosság legyen a példa a családban.

fkv.115 2021.04.03. 15:33:34

@Örömhernyó: Mondjuk gyúrni pont nem csak a gyurmateremben lehet, ma sokkal divatosabb a street workout mint régen. Tele a net ilyen videókkal, egyre több az utcai gyúrópálya (pl. a BME előtt, a Rio helyén is), le lehet tölteni olyan sikerkönyveket mint a Fegyencedzés (hogy tényleg az-e azt inkább hagyjuk, de motivációnak nem rossz). Aztán ott a parkour is, ami ugye a kommunizmusban totál ismeretlen volt, de főleg a francia filmekkel divatot teremtett. (A ruszki "hogyan legyünk öngyilkosok" videókat már nem sorolnám ide, amikor felmásznak mindenféle biztosítás nélkül olyan helyekre, ahol 99% az esélyük hogy lezuhannak a picsába és szörnyethalnak.) Szóval most több a lehetőség pénz nélkül edzeni mint régen, és ez főleg az ismeretanyagnak köszönhető, ami régen nem volt elérhető, és ugye nem mindenki feltaláló.
süti beállítások módosítása