A két hete kezdett sorozatot a Nemzeti Múzeum fotógyűjteményéből folytatom tovább, hiszen a múlt héten nagy többséggel megszavaztátok. De hogy a hagyományos random válogatás híveit se hagyjam pácban, jövő héttől megint lesz néhány belőlük, aztán hamarosan ilyen összeállítást is láthattok majd újra Magyarországról, ebből a korszakból. Szokás szerint az átlagnál ma is több képet kaptok, és a bejegyzés végén van egy a Ritkán Látható Történelem bloggal kapcsolatos szavazás, kérem azt se hagyjátok ki. Köszi.

No, de vissza a maihoz! Kicsit tágabb lesz az időszak az előző két alkalomhoz képest, az első fotó mindjárt 1894-ből való:

1894. Feszty Árpád a Magyarok bejövete című festményén dolgozik. A monumentális (120 m x 15 m, 1800 négyzetméter) festményt Feszty nem egyedül készítette. A vállalt határidő és a nagy sajtófigyelem miatt felesége és még legalább hét festőbarátja és ismerőse dolgozott az először Budapesten a Szépművészeti Múzeum helyén állt Rotundában kiállított festményen. Feszty magáról mintázta meg a kép főalakját, Árpádot. A kilencvenes években restaurált körkép 1995-től az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban látható

1917. Gyöngyös látképe a tűzvész után

11 áldozat, 8000 hajléktalan, 559 elpusztult ház, 1400 megsemmisült melléképület és több mint 21 millió korona kár. Ez volt a mérlege az 1917. május 21-i gyöngyösi tűzvésznek, mely a város történetének egyik legsúlyosabb katasztrófája volt. A tragikus nap késő délutáni óráiban a gyöngyösi kórház mosókonyhájának kéményéből kipattanó szikra meggyújtotta a tetőt. A viharos erejű szél, az egymáshoz közel épített házak, valamint a nád- és zsindelytetők mind kedveztek a tűz villámgyors terjedésének. (multidezoepiteszet.blog.hu)

Korabeli filmhíradó-felvételek az esetről a mely a teljes várost elpusztította (0:31):

1919. május 1. Az egyetlen Tanácsköztársaság idején megtartott munkásfelvonulás menete a Fürdő utcában épült diadalkapun. Természetesen a kaput is vörös színűre festették

1919. Pásztorbot-árus és vevői a Hortobágyi Hídivásáron

1920-as évek. Róbert bácsi ebédet oszt a szegényeknek a Kálvin téren. A húszas évek válságának ikonikus és ellentmondásos figurája volt a jemeni születésű zsidó Feinsilber Róbert, aki ingyenkonyhát működtetett a rászorulóknak

Tekintélyes adakozók adományaiból tartotta fenn konyháját, ám az 1930-ban kirobbant botrányban kiderült, hogy a gazdagoktól gyűjtött élelem és ruházat jó részét a szegények sohasem látták. Az adománypénzek nagy részét is elsikkasztotta Róbert bácsi, aki a pénzből Bécsben két bérházat vásárolt. Kiderült, hogy mivel nem magyar állampolgár, nem lehet ellene eljárást folytatni, ezért 1930. május 2-án kiutasították az országból.

1921. Megszálló szerb katonák Pécsen. Az első világháború végén Baranya déli részét szerb-antant csapatok foglalták el, akik megszállva tartották a várost 1921-ig; ez idő alatt a Baranya–Bajai Szerb–Magyar Köztársaság része volt a város

1922. Az Ébredő Magyarok egy plakátja az 1922-es nemzetgyűlési választási harcban. Az 1918-tól 1945-ig létező szélsőjobboldali, fajvédő szervezet többek között Gömbös Gyula és Prónay Pál vezetésével működött

1922. A kis Kádár János (alulról második sor jobb széle) a Cukor utcai általános iskola 4. osztályában

1924. A magyar Tanácsköztársaság bukott népbiztosa Kun Béla (b2) elvtársaival Moszkvában a Lenin mauzóleum előtt

1926. Nádosy Imre, volt rendőrfőkapitány távozik a frankhamisítási per egyik kihallgatásáról.

A frankhamisítási botrány az első világháború után, 1925-ben tört ki Magyarországon. Az ügy gyökerei 1923-ig nyúlnak vissza, amikor magyar jobboldali körök ezerfrankos bankjegyek tömeges hamisításával akartak bosszút állni Franciaországon a trianoni békeszerződésért, valamint pénzt biztosítani irredenta vállalkozásaikra. A hamisítás – állítólag – a legfelsőbb magyar politikai kör, így Bethlen István miniszterelnök, Teleki Pál volt miniszterelnök tudomásával folyt. Miután azonban 1925 decemberében Amszterdamban letartóztatták a hamis frankot terítő magyar állampolgárokat, a botrány viharos gyorsasággal emelkedett nemzetközi szintre, és Magyarországon is számos letartóztatásra került sor. A vádlottak azonban – akik hazafias okokat hoztak fel védelmükre – meglehetősen enyhe elbírálásban részesültek. A botrányról mindent legújabb videónkban láthattok!

1930 körül. Horthy Miklós kormányzó (j2) vadászaton Bethlen István miniszterelnökkel (b3)

1931. Halassy Olivér kétszeres olimpiai, négyszeres Európa-bajnok és negyvenszeres magyar bajnok úszó, vízilabdázó a párizsi Európa-bajnokságon

Halassy a világháborúban, a német megszállás idején, 1944-ben saját háza pincéjében bújtatott számos zsidó származású sportolót és más barátokat. Édesapjától örökölt vitézi gyűrűjét Halassy egy üldözött orvosnak adta, hogy az külföldre menekülésében segítségére legyen. 1946. szeptember 10-én egyes feltételezések szerint egy szovjet katonai járőr el akarta kobozni az apósa autóját, amivel egy sofőrrel együtt közlekedett. Halassy nem volt hajlandó átadni a járművet, erre egyszerűen lelőtték a sofőrrel együtt. A kocsit később a gumijai nélkül találták meg. A nagy felháborodást kiváltó rablógyilkosság kapcsán a korabeli sajtó nem említette, hogy az elkövetők szovjet katonák voltak. Halálának pontos körülményeiről valójában semmit sem tudunk, a korabeli sajtó gengszterekről írt. A háború utáni budapesti állapotokról egy korábbi bejegyzésünkben olvashattok.

1933. Kilakoltatott család minden holmijával, Budapesten

1933. A budapesti Tabán városrész bontása

1936. Bartók Béla Törökországban egy sátor előtt

1940. Horthy Miklóst és feleségét köszöntik a marosvásárhelyi bevonuláskor

1940. Székelyudvarhelyi románok tiltakozása a magyar bevonulás ellen

1940. Tata-Tóváros. Patakban mosó asszonyok

1941. Magyar katonák utcai harcban a délvidéki Zomboron, Bácskában

1941. Megszégyenítésül utcaseprésre kirendelt zsidók Zentán

1942. augusztus 27. Horthy István gyászszertartása a Parlamentben. A kormányzóhelyettes utolsó bevetésén zuhant le a szovjet fronton, halálával kapcsolatban sok pletyka kering

 1942. Német és magyar nyelvű útjelző feliratok készülnek a magyar csapatoknál az elfoglalt szovjet területeken

1944. október. Nyilasok a hatalomátvétel után, köztük a mosolygó Kun páter (b2), akiről egy korábbi írásomban olvashattok

1944. Visszavonuló magyar alakulat az órákkal később felrobbantott tokaji Tisza-hídnál

1945. március. Német ejtőernyős küldemény egy ház erkélyén fennakadva Budapesten

1945. május 13. Felvonulás a parasztpárt Dózsa-ünnepén Budapesten, egy  svábellenes transzparenssel

(azon_mnmo)

(azon_mnmo)

Legújabb bejegyzésünk:

Bosszú Trianonért? - A frankhamisítási botrány 1925

"Éppen a tegnapi bejegyzésben láthattatok egy fotót a hírhedt frankhamisítási perről, ami kellőképpen borzolta magyar és francia kedélyeket a trianoni békediktátum után néhány évvel. Valóban a magyar politikai elit támogatásával gyártottak és terjesztettek hamis ezerfrankosokat Franciaország meggyengítésére és az irredenta törekvések elősegítésére? Mindent megtudhattok ebből az ötperces videóból Időutazó jóvoltából!"