fotok

60 éve panel

2020. október 08. JTom

1959-ben kezdték építeni, és 1960 januárjában adták át Sztálinvárosban az első - kísérleti - panelházat, azaz előre gyártott vasbeton elemekből készült épületet Magyarországon. Mai körképünkben ezekről a szeretett, utált, de mégis megkerülhetetlen házakról lesz szó.

1975. július 10. Strandolnak a gyerekek a kertvárosi óvoda udvarán a medencében, körben sokemeletes panelházak. A pécsi Uránvárosban az első lakások átadására 1956. október 23-án került sor. Vállalati beruházásból összesen 4250 lakás épült kommunális létesítményekkel. Az építkezés 1970-ben fejeződött be. MTI Fotó: Horváth Péter

Ezzel a lakásépítési technológiával, fénykorának alig harminc éve alatt hazánkban mintegy 788 ezer lakás készült el. Eredetileg ezeket az épületeket 30-50 évre tervezte a szocialista gazdálkodás, azaz ennyi idő alatt egy másik lakást kellett volna építeni a panelbe "kényszerült" családoknak. Hogy elismerték-e ezzel ennek az épülettípusnak az átmenetiségét, gyengébb minőségét? Kimondatlanul talán igen, ám hivatalosan semmiképpen sem. Persze a panelok köszönik szépen, jól vannak, legalábbis nagy részükben még életveszély nélkül lehet létezni. De hogy ezt az építési technológiának, az anyagoknak vagy az építők hozzáértésének köszönhetjük-e, azt nehéz eldönteni, lévén a kivitelezésre folyamatosan voltak panaszok, a panelekhez használt anyagok alapvetően vasgyártási melléktermékek voltak.

f_fb19590421012.jpg

1959. áprilisa. Épül az első panelház az országban. Sztálinvárosban, a Lenin tér sarkán az egykori Mező Imre utcában. Toronydaruk segítségével emelik be az előregyártott falelemeket a 26. sz. Állami Építési Vállalat munkásai a panelházak építésénél Sztálinvárosban. Az új építési módszer sajátossága, hogy mindössze 5-6 munkás elég az egész épület összeszereléséhez. MTI Fotó: Balassa Ferenc

Ahogyan a bevezetőben arról már szó esett az első szovjet mintára készült - de szerencsére nem az alacsony belmagasságú hruscsovka - panelházat nem Budapesten, hanem Dunaújvárosban, azaz akkori nevén Sztálinvárosban építették fel.

De mi a Hruscsovka?

A szovjet Nagy Honvédő Háború alatt egészen pontosan 1710 város és több mint 10 200 falu pusztult el csaknem teljesen, azaz az ország több mint hatmillió otthont, vagyis körülbelül 300 millió négyzetméter lakóterületet veszített el, több mint 25 millió ember maradt hajléktalanul. Ezt az ötvenes évektől rohamtempóban pótolni kellett.

Nyikita Hruscsov szovjet főtitkár idejében a "minden családnak kis lakást, de sajátot" jelmondatra készültek el az alacsony, jellemzően 2,3 méter belmagasságú, 3-5 szintes lakóépületek, amelyben a lakások helyiségei nagyon kicsik voltak. Az egyszobás lakások jellemzően 29-35, a kétszobásak 39-42 négyzetméteres alapterülettel készültek előbb tégla, majd paneltechnológiával 25-30 év élettartamra. A lapostetős épületek víz-, hő és hangszigetelése és általános minősége is komoly kivetni valót hagyott maga után. A szomszédos lakásokat 8 centiméteres, a lakáson belüli helyiségeket pedig mindössze 4 centiméteres fal választotta el. Hruscsov meggyőződése szerint a hetvenes évekre, amire ezek az épületek elavulnak, már megvalósul a kommunizmus, és minden szovjet polgárnak saját háza épülhet. Az első hruscsovkák a finnektől elfoglalt városban Viborgban épültek, és a mai napig lakják őket. Ezek még téglából készültek, és a megsemmisült belváros újjáépítése során építették őket. A hruscsovkákból még mindig sok-sok százezer lakás van használatban Oroszországban és az egykori szovjet utódállamokban, jellemzően a szegényebb társadalmi rétegek lakják. Felszámolásukra Moszkvában és Szentpéterváron hoztak már létre pénzalapot, ám az általános társadalmi ellenállás megnehezíti az épületek szanálását.

1962. Hruscsovka épül Moszkvában, már blokktechnológiával, ami zsákutcának bizonyult nehezebb építése és költségesebb szállítása miatt is. histrf.ru

A következő pártfőtitkár (Brezsnyev) időszaka alatt készült épületek - a brezsnyevkák - már lényegesen modernebb technológiával a lakók alapvető igényeit jobban figyelembe véve készültek, jobbára 2-3 szobás méretekben. 9-25 emelettel, olyan luxuskiegészítőkkel mint a lift vagy a központi szemétledobó. Ennek a technológiának és típusterveknek jó része került a hetvenes évektől Magyarországra is, tipikus példája az angyalföldi lakótelep épületei.

A Sztálinvárosban felépített első, 15 lakásos - egy lépcsőházas,  panelépület: pince, földszint, illetve négy emelet. A helyi újság a Sztálinvárosi Hírlap 1960-as január 3-i lapszámaiban ezt írták az első magyar panelépületről:

„A Városi Tanács VB Igazgatási osztálya január 3-án ünnepélyes keretek között adta át az első panelházat a boldog lakóknak, akik nagyrészt a Vasmű dolgozói. Az első panelházban összesen 15 lakás került átadásra ezen a napon.
A szobafal nagyságú elemeket a helyszínen készítették úgy, hogy az előgyártás során beépítik a víz, a villany, a távfűtési gázcsöveket, a szennyvízlevezető csatornákat is. A homlokzati elemeket kívülről sem vakolni, sem festeni nem kell. A legkorszerűbb módszerrel épült új lakóházak minden lakásának konyháiba villanytűzhelyeket állítottak be, a lakásokba betonradiátorokat szereltek, pvc, műanyag és gumipadlót építettek be."

A lakóház a mai napig használatban van, jelenleg ÍGY fest (jobbra elfordulva látható a másodikként és a harmadikként készült épület). A második épület átadására 1960 januárjában alig két hetet kellett várnia a következő beköltözőknek. A közben kikísérletezett összeépítési technológia miatt egy ilyen 15 lakásos lakóépületet hatvan nap alatt készült el 1960-tól.

f_dp19590723003.jpg

1959. Épül a második ház (mögötte az első)

Az 1961-től elinduló és 1975-ig tartó 15 éves országos lakásépítési program egymillió lakás építését irányozta elő (amit mintegy ötvenezerrel sikerült túl is teljesíteni), ezek közül körülbelül 550 ezer otthon készült el paneltechnológiával, átlagosan 58 négyzetméteres alapterülettel. A főváros nagyberuházásai mellett a vidéki városokban is rohamosan épültek a lakótelepek, így Miskolcon, Szegeden, Győrben, Pécsett, Tatabányán és megannyi nagyvárosunk mellett olyan kisebb települések is saját panelházas résszel bővültek mint Siófok vagy Szentes.

c_la19620701004.jpg

1962. július 1. Építőipari munkások szerelik a panelt a József Attila lakótelep egyik épülő új épületén, a főváros IX. kerületében. MTI Fotó: Lajos György

f_fa19720412021.jpg

1972. Bontásra ítélt régi házsor Óbudán, háttérben a terjeszkedő lakóteleppel. MTI Fotó: Farkas Tamás

f_as19650622002.jpg

1965. június 22. Megérkezik az új, úgynevezett kapualj alatti levélszekrény panel a József Attila lakótelep egyik épületéhez. A Magyar Posta kísérletképpen hétezer levélszekrényt szerel fel a lakótelepen. Az újítás hasznos a lakóknak és a postásoknak, miután az előbbiek akár munkába menet, akár hazajövet a saját postaszekrényeikből vehetik ki a küldeményeiket, a postásnak pedig, meggyorsítja és könnyebbé teszi a munkáját, mert nem kell naponta esetleg 120 emeletet is megjárnia, mire kikézbesíti a küldeményeket. MTI Fotó: Sziklás Mária

f_mat19841027028.jpg

1984. A beköltözés napja Győrben. Németh Tibor, a győri házgyár munkása, felesége, a Rábatext Győri Textilipari Vállalat szövőnője és gyermekük új otthonukba, a tízezredik OTP-lakásba (Országos Takarékpénztár), egy kétszobás, erkélyes lakásba költözik. MTI Fotó: Matusz Károly

A panelek egyik alapanyaga a kohósalak - ami a vasgyártásból visszamaradó melléktermék, ezért felhasználása több okból is kívánatos volt a panelelemek gyártásánál -, amivel a sódert igyekeztek kiváltani a betonkeverékben. A milliós lakásépítési tervben irányozták elő a házgyárak építését is, ahol az előgyártott elemek készültek. Az első három Budapesti 43 sz. Állami Építőipari Vállalat házgyárait a Szentendrei úton (1965), Ferencvárosban (1968) és Dunakesziben (1969) hozták létre, majd az első 15 éves lakásépítési terv során 1975-ig még hét, amik mellett további hat vidéki panelelem-gyártó üzem is létesült (Dunaújváros, Pécs, Szolnok, Békéscsaba, Szekszárd, Kaposvár). Érdekességképpen megemlíthető hogy a ferencvárosi üzemben nem a szokásos szovjet technológiájú panelokat gyártottak, hanem egy dán technológiával készülőket.

A dán Larsen-Nielsen-technikát komoly mennyiségű valutáért vásárolta az ország, sokak rosszallását kiváltva a felsőbb keményvonalas, szovjetbarát politikusok körében. De miért volt szükség, és szükség volt-e egyáltalán erre a drága technológiára, amikor a szovjet megoldás már a kezünkben volt (persze azt sem adták ám ingyen az elvtársak!)? A szovjet technológiának volt egy súlyos hiányossága, ami a keleti blokkon belül először Magyarországon okozott problémát. Az építész szakma számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet technológia nem teszi lehetővé 3 x 2,7 méteres szobáknál nagyobb helyiségek kialakítását, illetve a belmagasság sem bővíthető a technológián belül 2,65 m fölé. A dán újítás mindezeket lehetővé tette, és így - ha nem is használták ki minden esetben a lehetőségeket - a Larsen-Nielsen házak ma is az eladó panellakások csúcsát jelentik a maguk tágas lakótereivel. További nem elhanyagolható előnye a dán technológiának, hogy olcsóbban kivitelezhetőek a struktúrák, és még gyorsabban építhető össze a helyszínen az épület. Ezzel a módszerrel épült lakóépületeket találhatunk például Csepelen.

Budapest legnagyobb lakótelepe Újpesten található, 16 840 lakásával (1969-86 között épültek) és mintegy 36 000 embernek ad otthont. A IV. kerületet Újpalota és Óbuda követi a sorban, vidéken Pécs-Megyer és Kertváros vezet egyaránt 16 000 lakással, amit Miskolc követ az Avas-déli lakótelep 10 448 lakásával.

f_dp19650617006.jpg

1965. Konyha- és fürdőblokkok készülnek dunaújvárosi házgyárban. A panelházakhoz készülő térelemekbe fürdőkádat, mosdót, azok külső falára pedig gáztűzhelyet és konyhabútort építenek be a Betonelemgyártó Vállalat Dunaújvárosi Házgyárában, ahol megkezdték az eddigieknél nagyobb lakások építéséhez szükséges nagypanelek és térelemek gyártását. A panelekből és térelemekből a tervek szerint ebben az évben Székesfehérvárott 120, Dunaújvárosban pedig 210 lakást építenek fel. MTI Fotó: Szilágyi Pál

f_had19680918013.jpg

1968. szeptember 18. Fürdőszoba-blokkokat készítenek a győri házgyárban. Felavatták a házgyárat Győrben, mely évente több mint 4 ezer lakás elemeit készíti el. MTI Fotó: Hadas János

f_ter19760219017.jpg

1976. Igazi zöldmezős beruházás. A szántóföldre épült újpalotai lakótelep legmagasabb, 18 emeletes, 92 lakásos toronyháza, tetején az épületbe épített víztároló tartállyal nem panel, hanem vasbeton. MTI Fotó: Horváth Péter

c_ter19760506002.jpg

1976. Csepel. MTI Fotó: Horváth Péter

fnyip19860604054.jpg

1986. június 4. Gyerekek integetnek az egyik panelház francia erkélyén a Gazdagréti lakótelepen. Az 1979-ben megkezdett építkezés óta 3000 lakásba költöztek be, a 45,4 hektárnyi területen 1988-ig összesen 5020 lakás készül el. MTI Fotó: E. Várkonyi Péter

f_mor19870902064.jpg

1987. A lakótelep, amivel összeforrt az első magyar teleregény. A Gazdagréten veszik fel a Szomszédok című tévésorozat egyik jelenetét, melyben Csűrös Karola, Ábel Anita és Kulka János színművész szerepel

Vidéki panelkörkép a galériában:

Hol található a legtöbb panellakás?

Magyarországon Komárom-Esztergom megye lakásállományában a legmagasabb a panellakások aránya 25,1%-os (köszönhető elsősorban Tatabányának), ez Budapesten 22,6%, de ez a fővárosban 189 667 otthont jelent.

A legnagyobb panelben élő népesség a Csehországban található Most/Brüx városában van, amiről a blogon már olvashattatok. A 750 éves történelmi városmagot egy külszíni szénbánya kedvéért az akkori Csehszlovákiában, 1982-ben teljesen lebontották, és a várost kilométerekkel arrébb építették újjá, a korszellemnek megfelelően jórészt panelházakkal. Most/Brüx teljes lakosságának 83%-a él ezekben az épületekben.

Az azóta eltűnt belváros részlete, a jobb oldalon már bútorokat költöztet a kisteherautó

Az egész óvárost robbantással tették a földdel egyenlővé, egyetlen műemléket, a főtéren álló templomot mentették meg, amit mérnöki bravúrral átköltöztettek. Korábbi bejegyzésünk a városról: 

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2013/12/20/rekviem_az_eltunt_varosert

 

A rendszerváltással egy időben a panellakások építése is a végéhez ért, a házgyárakat bezárták. A megkezdett építkezések azért 1990 után mindenhol befejeződtek, legalábbis nem tudunk félbehagyott vagy elbontott félkész panellakásokról. A meglévő lakások árai - főleg a fővárosban és a megyeszékhelyeken - még mindig borsosak, és szanálásukról szó sem esik. Annál inkább modernizálásukról (külső hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés) és szebbé tételükről. Az egykori házgyári lakások ma is Magyarország használtlakás-piacának meghatározó tényezői, és még legalább annyi évet velünk töltenek, amennyi ideje az elsőt elkészítették.

 

Köszönet az MTI Fotóarchívumának a képekért. Ahogyan az állandó olvasók már tudhatják, az archívum fotói falra akasztható vászonképként, nagy méretekben is megrendelhetőek!

Az archívumról bővebben:

Az elmúlt években nagyszabású digitalizáció kezdődött az MTI Fotóarchívumában, aminek eredményeképpen több százezer fotót szkenneltek be és láttak el a készítés körülményeiről szóló metaadatokkal. 2018 nyarára egy online felülettel készül a Fotóarchívum, hogy közgyűjteményként jelenjen meg a kibertérben, ahol nem csak fotók, de múltszázad elejéről származó régi hírek mellett hanganyagok, kották is megjelennek majd, mindehhez pedig egy közös kereső felület is társul. Ebbe a nagy munkába enged most betekintést a mai poszt. 

Mindig is szerettük volna, hogy minél több magyar vonatkozású képet publikáljunk, így amikor - még ebben a hónapban - elindul majd a bárki számára hozzáférhető és szabadon böngészhető MTI Fotóarchívuma, a Ritkán Látható Történelem blogon lesznek láthatóak a legérdekesebb képek, aktualitások, tematikus válogatások, segítve ezzel, hogy minél szélesebb körben ismerhessük meg ritkán látható történelmünket.

 

Az MTI Fotóarchívumról:

Közép-Európa egyik legnagyobb fotótára, amely alapvetően az MTI (Magyar Távirati Iroda) és jogelődjei által készített és gyűjtött közel 13 millió fotónegatívot őriz. Az archívum két részből áll: a film tárból (negatív és diapozitívok), valamint a papírképek tárából. Ez utóbbiban mintegy 4 millió nézőkép található, melyek az elkészült riportokból kiszerkesztett nagyítások. Ezenkívül az archívum része a 781 db, a fotóriportok leírását tartalmazó eredeti szövegeket őrző szövegkönyv és a 131 db, csupán a riportok címét rögzítő, úgynevezett negatív beíró könyv is.

A gyűjtemény 1993 óta védett muzeális érték, ezért a kifejezetten az erre a célra átalakított mélypincében tároljuk, állandó hőmérsékleten 18 Celsius-fokon és 60%-os relatív páratartalom mellett. Külön speciális biztonsági helyiséget kaptak a tűz- és robbanásveszélyes, az ’50-es évek végéig használatban lévő nitrocellulóz-alapú filmek. Az archívumot 24 órás ipari kamerás megfigyelés is védi.

A gyűjtemény még a Magyar Televízió egykori, mintegy 1 millió darabos fotógyűjteményével is gyarapodott!

A digitális fényképezésre áttéréssel egy időben elkezdődött a negatív felvételek értékmentő, retrospektív feldolgozása, a szabadszavas visszakeresést biztosító digitális adatbázisba rendezése. Digitális fotóarchívumunk, a Fotóbank jelenleg már csaknem kétmillió digitális fotót tartalmaz.

 

 

Szűrt kommentelők listája

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/16229318

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

minekez 2020.10.08. 00:21:47Szűrés

Ebben a témában azért egy megjegyzést érdemel még az óbudai Faluház, mint Magyarország legnagyobb lakóépülete..

fynndafrail 2020.10.08. 01:41:29Szűrés

A galériában látható tiszaszederkényi, komáromi és tatabányai 4 emeletes házak NEM panel rendszerűek, azok "nagyblokkos" rendszerben épültek, a falaik valójában téglából vannak...

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2020.10.08. 08:54:20Szűrés

Ez érdekes volt, köszi. Az első sztálinvárosi panel alja téglából van, jól látom? Az nekem nagyon fura.

bioLarzen 2020.10.08. 16:54:14Szűrés

Életem első kb. 30 évét egy lakótelepen töltöttem Budakeszin. Jó volt, szerettem ott lakni, mert a lakótelep viszonylag újabb volt (74-ben épült), egy hatalmas rét körül épült (amit mára sajna már rég beépítettek), és rengeteg hasonló korú gyerek volt, úgyhogy unatkozás kizárva...

Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2020.10.08. 19:14:54Szűrés

10 éve lakom panelházban, és meg vagyok elégedve vele. igaz, az enyém fűtéskorszerűs, 4emeletes, szóval szerencsésebb.

Érdekes ez a dán modell megvásárlása-sztori. Valami hasonlóról van szó Bujtor István- szemüvegesek-filmjében is.
S ha már Dánia, nem csak kelet-Európában hanem Nyugaton is ekkoriban volt nagy divatja a lakótelepek építésének, ahogy olvasom .

5valve 2020.10.09. 08:23:14Szűrés

Én úgy tudom Óbudán Flórián után a Szentendrei út mellett található a leghosszabb panelház Magyarországon. Nagyon jó összeállítás nosztalgikus :)

TheRminator 2020.10.09. 09:25:12Szűrés

Én világ életemben panelben laktam, el nem tudnám képzelni az életemet máshol.

minekez 2020.10.09. 09:26:38Szűrés

@5valve: Azok se kicsik, de a Flórián másik oldalán a Faluház majd másfélszer akkora.

ProsTata 2020.10.09. 10:53:13Szűrés

@fynndafrail:
Ahogy a József Attila lakótelepről készült postaládás sem panel. Az is nagyblokkos, de ha jól emlékszem salakbeton blokkokból.
Akartam ott lakást venni vagy 20 éve és egyik szakmám szerint építész vagyok. Innen az infó.
Annyiban viszont igaz a cikk, hogy ezen a lakótelepen több technológiával is építettek, panellel is. Később...

Hegge Balázs 2020.10.09. 10:53:47Szűrés

@fynndafrail: Így van. Az előregyártott vasbeton paneles házak elődje volt a "blokkos" ház. Létezett kis blokk (egy emelet 3db elem egymásra építésével volt szerelve), közép blokkos (2elem) nagy blokkos (1elem mint a panelnél). A nagy különbség az anyaghasználatban volt. A blokkos épületek kohósalakból készültek, a panelosok vasbetonból.
Az előregyártó üzemekben gőzölték a paneleket így 24 óra után , kizsaluzható daruzható volt. A paneleknél nem kellett külső/belső vakolás mert a külső héj "mosott" felülettel készült, míg a blokkos házakat vakolták és ált. kapart kőporos vakolatot kaptak.

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2020.10.09. 11:14:35Szűrés

A cikkből kimaradt, de szerintem fontos infó, hogy a panellakásokat, mivel sorozatban készültek, kevesebb szakember kellett hozzájuk, viszont annál több betanított munkás. Nem kellettek villanyszerelők, mert minden ház szinte egyforma volt és kevés szakértelemmel lehetett sorozatban gyártani. Ezzel olcsóbbak is lehettek.
A napjainkban futó CSOK helyett is szerintem valami hasonló nagyipari házépítés lett volna szükséges, persze modernebb technológiával. Kevés a megfizethető, komfortos lakás, építkezni meg egy rémálom.

trollsalab 2020.10.09. 11:22:26Szűrés

@Fotósképző: Csak kettőt mondok Lakótelepi gyerekek (sorozat).

trollsalab 2020.10.09. 11:25:19Szűrés

A vizafogó lakótelep II. ütemének néhány épületét csak 1991-ben fejezték be.

kewcheg 2020.10.09. 12:04:32Szűrés

Szerintem a rendszerváltás után is épültek panelok, de azok max. ötemeletesek, általában sátortetővel és nagyobb erkéllyel.
Legalábbis Miskolcon sok ilyen van.

Wreck Garr 2020.10.09. 12:12:08Szűrés

Ahol én lakom Káposztásmegyeren, ott lehetett szerintem a vége a panelépítési korszaknak, legalábbis az én lakásom a tulajdoni lap szerint 93-as átadású

BHJ-962 2020.10.09. 12:48:10Szűrés

Azért a szegedi házgyárat több,mint hiba volt kihagyni a felsorolásból! Segítek neked rátalálni a neve DÉLÉP.
Itt készültek Szeged,Makó,Szentes, Hódmezővásárhely , Csongrád, Békéscsaba ,Orosháza,stb panelépületei. Sőt a végső években saját tervezésű és kivitelezésű lakásokkal álltak elő,ezek voltak az úgynevezett cserép tetős panelek. Ezeknek a mai viszonyok között is jóval nagyobb az értékük,mint a hagyományos paneleké. Ráadásul ezek már élhető lakások voltak,a nagyobbak elérték a 80 négyzetméter területet.
Meghatározó cége volt hosszú évekig Szegednek. A legnagyobb munkaadó,támogató.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.10.09. 12:59:21Szűrés

@BHJ-962: nem maradt ki csak nem lett név szerint említve csak annyi hogy további hét házgyár épült. Elnézést akkor tőled és a többi hattól (Győr, Eger, Miskolc, Debrecen, Veszprém, Kecskemét)

Serény Vélemény 2020.10.09. 13:27:29Szűrés

A magyar melósok mindig is kreatívak voltak: a második képen a panelt (ami valszeg lépcsőház oldala lehet ) úgy dobták le a teherautóról hogy - mivel valószínűen fektetni nem lehetett, az állítva tárolásához a daru hatósugarában meg nem volt elméleti megoldás sem, - hogy kettő darab fa gerenda segítségével egyszerűen kitámasztották. Utána a csávó még mókol is valamit rajta a nem túl biztonságosnak látszó létrán állva.
Ha kicsit benézték volna a gerenda hosszát, és ezzel a szöget, vagy a talaj túl laza lett volna, vagy a szél vagy akármi, akkor bárkit agyoncsaphatott volna az esetleg elboruló elem...
MIndazáltal, ha jobban belegondolunk, tiszta JIT az egész: a teherautónak pont azzal az elemmel kellett (volna) beállnia az építkezéshez, amit daruval éppen be lehet és kell emelni az épülethez. Egy teherautón ami speciális tréler volt, szerintem max 4 darab elemet szállíthattak, állítva, enyhén döntve, és először a kettő külső panelt kellett leemelni, így már a teherautóra rakásnál figyelni kellett (volna), hogy melyik elemet hogyan, és melyik teherautóra teszik...

Alick 2020.10.09. 13:36:55Szűrés

Akkoriban a sok romos, lepukkant, háborúban megsemmisült lakás helyett a panel hatékony és komfortos megoldás volt.

Hegge Balázs 2020.10.09. 14:33:55Szűrés

@Serény Vélemény: Ez elméletileg így is volt ám. Persze mint mindig itt is került homokszem a gépezetbe. Ezért is volt pár db tároló kaloda az építkezésen. De hellyel közzel ki volt logisztikázva, ugyanis a paneloknak volt kónuszosodási iránya. Nem volt teljesen mindegy, hogy mi mi után következik. Egyik pozitív sarok felől kellett haladni átlósan a másik irányba, rakni a vizes blokkokat.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.10.09. 15:12:19Szűrés

Még valami: jöhetne a vicc, hogy egy rendes házgyári munkás akár össze is rakhatott volna magának egy komplett házat pár hónap alatt fusiban, csak ki kellett volna "vinni" az "alkatrészeket" a portán, mint pl. a hűtőgépgyárban (amikből, ugye, mindig tank lett), de ez tényleg meg is történt. Legalábbis egyszer biztosan: Szegeden magam láttam ugyanis az 1980-as évek közepén, amikor egy üres telekre kb. 2 hét alatt felhúztak egy komplett, 2 szintes, 2 lakásos ikerházat – mindezt házgyári panelekből. Az egyik építtető tulaj ugyanis az ottani házgyárban volt mérnök, aztán megoldotta.

@BHJ-962: Ilyenekre gondolsz, mint amit fent említettem?

Illetve a témához kapcsolódnak még a Magyarországon épített szovjet panellakások is, amiket, ugye, szovjet technikával és alapanyagokból építettek a szovjetek az "ideiglenesen hazánkban állomásozó" szovjet katonáknak "öröklakásnak". Kecskeméten volt szerencsém közelebbről is látni ikyeneket: cssoda, hogy össze nem dőltek már új korukban is, ráadásul komfort alig volt bennük, állagfenntartást nem végeztek rajtuk. Sajnáltam a bent lakókat (habár ők biztosan ennnek is örültek).

@trollsalab: Arra nem emlékszem, de biztosan jó. ;)

Billy Hill 2020.10.09. 18:01:49Szűrés

Egy földrajzos kolléga szerint a panel a városiasodás / városodás jele: ahol van, az a település város, vagy ha még nem az, akkor sürgősen azzá kellene tenni.

Borogy 2020.10.09. 18:09:13Szűrés

@BHJ-962: Tudtommal a csereptetosok szuletese annak koszonheto, h egy uj torveny miatt az 5 szintes hazakba mar lift kellett. Igy a nem vizzaro 4. emeletre dobtak ra a csereptetot.

trollsalab 2020.10.09. 20:58:47Szűrés

@kewcheg: Én arra gondoltam, amit még a renszerváltás előtt kezdtek el.

trollsalab 2020.10.09. 21:04:31Szűrés

@Fotósképző: Valóban volt ilyen, házgyári panelből családi ház, és sorház Ezt 84-ben adták át és akkoriban horror ára volt: https://www.google.com/maps/@47.5076518,19.1410493,3a,75y,346.99h,77.91t/data=!3m6!1e1!3m4!1sVzyb1L-sk_0eb43bFifpZg!2e0!7i16384!8i8192

IamTwo 2020.10.09. 22:18:32Szűrés

@TheRminator: Én is így voltam vele, amíg ki nem próbáltam :)

@kewcheg:
@BHJ-962: Szeged is van néhány ilyen (legalábbis évjárat, leírás alapján), és a legkiválóbb hangvezetési képességekkel rendelkeznek, borzasztó. (előtte penteli lakásokban laktunk, mint viszonyítási alap)

@Fotósképző: Nem, amit BHJ írt (és én is), az rendes sorház, Újrókus városrészben van, az utolsók között épültek.

P1sty 2020.10.10. 01:31:36Szűrés

Ha valakit érdekel, a youtubeon a "Lechner Tudásközpont" nevű csatornán van egy 10-15 részes, korabeli oktatófilm a paneles építési technológiáról, szerintem baromi érdekes. Mindent bemutat, a házgyári folyamatoktól kezdve a szàllításon, logisztikán, minősegellenőrzésen át a beemelésig és összeszerelèsig, villanyszerelésig, mindent.
www.youtube.com/watch?v=LgpV8YrGE9E
Amúgy a csatornan még egy csomó nagyon érdekes korabeli oktatófilm van mindenféle èpítési technológiáról, nagyon érdekes szerintem. Meg az is, hogy akkoriban foglalkoztak ilyen filmgyártással is.

0rdas 2020.10.10. 21:26:41Szűrés

"Komló, 1965. szeptember 3. A korabeli képaláírás: 'Új kilenc emeletes lakóházak az észak-baranyai város főterén."
Ilyennel is tele az ország. Bp-en a Lakatos lakótelepen a 9 emeletesek tetején van egy felépítmény. Az vmi közösségi hely? Ui. a lift a félemeleten áll meg (még fél emelet le, vagy fel...), tehát 8,5. emelet a maximum. Így a tetőn nem liftgépház van. A lakatoson konkrétan a 10. emeleti felépítménybe vmi lakásokat alakíthattak ki. De hol a bejárat? Egy-két 9. emeleti lakás belső két szintes?

slowmotion 2020.10.11. 17:48:31Szűrés

ez a pécsi parkvárosi óvoda merre van? csak mert nekem ez kiköpött Kertváros, a Maléter Pál utca mellett. máshol nem is emlékszem olyan típusú panelekre, mint amik a háttérben vannak - ahol az erkény úgy néz ki, mint egy régi tévéképernyő... nekem az tipikus Kertváros-életérzést ad.

Metro3 2020.10.11. 20:24:04Szűrés

Jó volt ezeket olvasni. Csak a cseh városnak a pusztításával nem értek egyet, mivel rengeteg történelmi épületet tüntettek el teljesen. Ez kb. olyan, mint nekünk, magyaroknak a Blaha Lujza téri színház lebontása. Őseim meséltek erről a gyönyörű színházról. Sokan megsiratták.
Vissza a panelekhez: van itt egy festmény, amit jómagam festettem.
www.behance.net/gallery/43542103/Lots-of-block-of-flats

Rob Broadhead 2020.10.15. 17:25:40Szűrés

@slowmotion: ez a mai Sztárai Mihály óvoda a Viktória utcában. Szóval igen, Kertvárosban készült a fotó, nem a Uránvárosban. Itt látszik a medence, ma is megvan még (a "tévéházakat" a fák takarják):
https://www.google.com/maps/@46.0441666,18.2211113,3a,75y,263.28h,90.92t/data=!3m8!1e1!3m6!1sAF1QipMnSahTvjbAvL_DNtOW4FLPG4ikW7RJYpcM5MqI!2e10!3e11!6shttps:%2F%2Flh5.googleusercontent.com%2Fp%2FAF1QipMnSahTvjbAvL_DNtOW4FLPG4ikW7RJYpcM5MqI%3Dw203-h100-k-no-pi-0-ya58.69449-ro-0-fo100!7i5472!8i2736

A képaláírásban szereplő "parkvárosi" kifejezés eredetére kíváncsi lennék. Használták valaha ezt a nevet a városrészre? A hetvenes évektől hivatalosan bizonyosan Lvov-Kertváros volt, majd a rendszerváltás után átkeresztelték Megyervárossá, de szerintem mindig is Kertvárosnak hívta - és hívja ma is - mindenki.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.10.15. 19:15:49Szűrés

@Rob Broadhead: köszönöm, már jeleztem az Archívumnak és javították is.
shorturl.at/hlJO2

swfla 2020.11.28. 07:22:59Szűrés

Nem talaltam meg most a google street view-n, de egy tanfolyam alkalmabol Stockholm-Kista varosreszben volt a hotel, ahol egy hetet laktam.
Ott volt par 4 emeletes haz, ami kikopott hasonmasa volt a dunaujvarosiaknak

Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal

süti beállítások módosítása