Ez tök érdekes volt!

Ez jó volt nagyon!

Kiru!

Annak idején tanultam ezeket. Jó volt feleleveníteni :-) Egyébként Gánton meg lehet nézni egy külszíni bauxitbányát múzeumként. Van egy pár 10 méteres föld alatti látogatható szakasz is. Műszaki érdeklődésűeknek kötelező (az oroszlányival egyetemben, ami még érdekesebb, látványosabb szénbányászati múzeum. Fél nap nem elég a bejárásához és kisvasutazáshoz :-) )

Óvodásként rettenetesen gyűlöltem a jáhácsuvszjoznaty sorozatot, mert ugye a mesefilmek közé pakolták be a nagy és szép Szovjetuniót ajnározó termelési riportokat. El is vitt fél órát az egyórás Óvodások filmműsorából és eléggé átvágva éreztem magam. Szóval nemszép emléket idézett fel a poszt, de jó volt! Köszönjük szépen!!!

Viszont, ha már, akkor hátha. Részben láttam valamikor egy angol filmet, magyar szinkronnal, magyar csatornán, ami egy Aliz Csodaországban parafrázis volt. Aliz egy derűs negyvenes szőke nőszemély volt, páratlanul naiv, hófehér gyerekruhában (vagy fekete-fehér volt a tévé), a Csudaország meg a Szovjetunió. Aliz a narrátor segítségével kalandozott, végig egy férfihang instruálta és oktatta, ugráltatta. Régebben már turkáltam emiatt a neten párszor, de nem találtam. Esetleg valakinek beugrik valami? Előre is hálás köszi!

@hátramozdító: Ez egy rajzfilm volt, nem?

Wikipedia-n utánanézve a nagy bauxittermelők között fasorban sem vagyunk. Ennyi maradt az örökségből.

Állitólag a timföldben található titán miatt vitték a SzU. ba az anyagot kiolvasztásra.

Éppen a film készítésének évében (1961) keresztelték újra Dunapentelét. Itt még Sztálinvárosként szerepel az egyik kockán.

@tujapecér: Nem csak állítólag.
index.hu/belfold/2010/10/24/hova_tunt_a_magyar_titan/
Ha belegondolok, még az ún. rendszerváltás után 30 évvel is csak tapogatózni lehet, hogy a komonizmus alatt mi mindennel fosztották ki az országot.

@lomposfarkas: @tujapecér: Én ezt az iskolában tanultam. Mármint a timföldgyártást. Amikor Almásfüzitőn voltunk gyárlátogatásom, megkérdeztem, hogy mit fizet nekünk ezért a Nagy Szovjetunió, az oszifő elég csúnyán nézett rám.
Az egész cucializmus alatt ez nem igazán derült ki. Hanem, utána már meg lehetett tudni. Nem a titán volt itt a lényeg, hanem a villany. Kujbisevben annyival olcsóbb volt a viziáram, hogy megérte a timföldet oda kivinni feldolgozásra. Másrészt hol volt még akkor a paksi atomerőmű. Nekünk nem is volt annyi áramunk. Szóval kivittük a timföldet, 1,5% titán tartalommal, és a timföldért a Szovjetunió kész alumíniummal fizetett. Én úgy számoltam, így végül is mindenki jól járt.

@Head Honcho: Nem való a bauxit kitermelés kis országoknak. Még ha sok van, akkor sem. Mélyműveléssel már nem érte meg. Főleg környezetvédelmi okból. Annyi talajvizet kellett kiemelni, hogy az egész Dunántúl alatt sokat csökkent a vízszint. A tapolcai Tavasbarlang ki is száradt. Ezzel szemben Ausztráliában, valahol a lakatlan pusztában egy akkora kitermelő gép marja ki, mint az egész gánti bánya. Ott beborítják egy 300E tonnás hajóba, és viszik oda, ahol feldolgozzák.

@nincs1agy: Nem rajzfilm volt, de jó, hogy rákérdeztél. Egyrészt voltak benne forgatott részek, amikor a negyvenes, gyerekruhás és -frizurás szőke nő retardált módjára mórikálta magát, miközben a narrátorral csevegett, másrészt meg híradórészletek, dokujelleggel a Szu' születéséről és alakulásáról (a fejlődés szót disszonánsnak érzem). Ez utóbbiból egy részre emlékszem, arról mesélt a férfi, hogy elkezdték megregulázni a művészeket az illetékes elvtársak, betiltani modern irányzatokat és ezt leningrádi porcelánfestőkkel illusztrálták. Nagyon sokszor a fehér ruhás csaj beleugrált a képbe és kérdezgetett, hogy miezez. Annyira bizarr volt, hogy csak angol rendező műve lehetett....

@David Bowman: Igen, elolvastam később @lomposfarkas linkjét.

@hátramozdító: Amit én láttam az tuti rajzfilm, illetve animációs film volt, és a sztálini Szovjetuniót tette át az Alice csodaországban világába. A sztálini tisztogatásokat valahogy kártyalapokkal szimbolizálták. Nagyon régen láttam már..Lehet, hogy valami ruszki cucc volt.

@David Bowman: Eddig meg voltam győződve, hogy a titándioxid túlnyomó többségében a vörösiszapban marad.

@tujapecér: Az elején asszem a csehszlovákokkal volt timföld-alumínium egyezménye az országnak, vagy velük is. lehet hogy a lengyelekkel is, de ez nem biztos, utána kéne nézni. Náluk ugye szénre alapozva állították elő a villanyáramot.
A szovjetekkel biztos hogy volt ilyen timföld alumínium egyezmény. Nekem valamiért Volgográd ugrik be földrajzból, hogy oda vitték a magyar timföldet. Persze simán lehet hogy több városba is vitték. A lényeg hogy bazi nagy vízierőmű legyen mert az olcsón csinálja az áramot, az alumínium kohósításához meg sok kell. A ruszkik meg aztán csináltak nagy vízierőműveket, gátakat, főleg Szibériában, Bratszk, Uszty-Ilimszk, Krasznojarszk, Szajáno-Susenszkaja, manapság többet is oligarchák birtokolnak.
Valahol számokat is olvastam róla. Viszont nem hiszem hogy valaha is reális számokat közzétesznek az akkori üzlet valós jövedelmezőségi viszonyairól. A szocializmusban nem beszéltek róla, tudni akkor is tudták, csak elkendőzték. A rendszerváltás után meg divat volt a jót is rossznak beállítani.

@nincs1agy: Hát köszi :) Egy filmet akartam lenyomozni, illetve nyomoztatni, mert az áutszórszing fontos és hasznos, így viszont lett belőle kettő... Lehet, el kellene kezdenünk szívni a bloggazda vérét, hogy legyen egy tematikus poszt; Aliz a Szovjetunióban címmel, ritkán látott filmek a múltból :)

Középiskolai technikaórák emléke tolul fel agyamban... :)

A "bagger" szót még nem hallottam.

@MIG-31: Szakmai körökben köztudott volt, hogy átvágnak a ruszkik a az elszámolásnál minket. Már a középiskolában az öntészeti technológia tanárom is elmesélte azt a sztorit. Kb eaz volt a lényege:
100 egység timföldért kapunk kb. 65 egység aluminium K-tömböt.
A valóságban persze sose jött vissza Záhonynál ennyi...
Persze nekünk még így is megérte. Az orosz pedig tudta teljesíteni a tervszámokat az elopott részből.

Jól tudom, hogy lakásokban 220-as vezetéket csak régen készítettek alumíniumból, ma jellemzően rézből készített vezeték van?

@J.László: Igen, az alu ellenállása nagyobb,mint e rézé, amit keresztmetszet nőveléssel lehet kompenzálni. A régi szerelvényekbe még be lehetett gyömöszölni a kétésfeles alu drótot, az újakba már nem nagyon, Meg a rezet lehet hajlítgatni, az alut kétszer meggörbíted, eltörik. Nem tudom árulnak-e még a boltokban alu villanyvezetéket.

@omron: Épület- és készülékvezetékezésre már nem használnak alumíniumot. Bár a méltán hírhedett, védőcső nélkül vakolható alu MM-fal vezetékeknek van rézből való utódja (MMCu/YDTY/CYMY falvezetékek). Szabadvezetéknek viszont még mindig jellemzően alumíniumot használnak.

A ruszkiknak a titán valóban kellett.
A ruszkik titánjából készült az amcsi SR-71 meg az elődje az A-12.
Tehát: nélkülünk sose dőlt volna meg a SzU.

@MIG-31:
Ó, hát az egész Don még Volga hatalmas vízlépcsőkkel lett tele a 30-as években. Nagyrészt Westinghouse beruházás volt.
A SZU azzal kérkedett (amúgy +- valósan), hogy a kommunizmus megoldotta, hogy minden faluban legyen áram.

Mindemellett a vörösiszap tárolók dugig vannak mindenféle hasznosítható cumókkal is. Aki meg Kolontárról konteózni akar, talál bőven hozzá adalékot.

@David Bowman: nem a talaj-, hanem a karsztvíz kiemelés hatása a gond.
Egy-egy bánya nem lett volna a világ, de a túl sűrű hálózatban lévő depressziós víztölcsérek viszont már komoly gondot okoztak.

Amúgy volt szerencsém kétszer is fürödni Kincsesbányán az altáróban.
Sisak, lámpa, menekülő. Nomeg egy (hogy-hogynem ott lévő) vízilabda. Elvoltunk ott vagy húszan fél órán át...
Pisilni nem ért, mert innen ment a víz Fehérvárra...
:-)

@gigabursch: Igen, igen, Goelro terv. Aztán később Szibériában még nagyobb gátakat és erőműveket építettek. Ennek eddig ilyen részletesen nem olvastam utána, de tényleg így van, hogy elég komoly amerikai technológia és részvétel volt a beruházásokban. Persze valahogyan meg kellett tanulniuk, csak nem reklámozták sehol 70 évig.
Azért az szerencse hogy a ruszkik végül nem csináltak meg mindent amit terveztek, azt hirdették hogy leigázzák a természetet, megfordítják a folyók irányát, termővé teszik a sivatagot is. Asszem az Aral -tóba akarták vezetni valamelyik szibériai folyót, a csatorna egy részét atomrobbantások segítségével akarták előkészíteni. Mondjuk az USA-ban is próbálkoztak ilyen célú atomrobbantásokkal. Nem vagyok egy vízimérnők, de hogy lehetne egy folyót megfordítani? Elterelni el lehet.

Valahol írták, hogy ugye a 2.vh alatti Land-Lease szállítások érkezése után külön egységek foglalkoztak az USA jelölések eltávolításával, már amit lehetett, aztán lehet hogy nem igaz. Vasutasok is mesélték, hogy az 50-es években az USA eredetű mozdonyokról minden USA jelzést el kellett tüntetni, akár milyen barbár módszerrel is.

Olvastam olyan cikkket az eocén programról (ugye annak során zajlott a nagymértékű karsztvíz kiemelés), hogy a karsztvíz kiemelés leállítása után nagyon rövid idő alatt visszatöltődött az eredeti szint, sokkal hamarabb, mint ameddig a kiemelés tartott. Nekem reálisnak tűnt, tehát nem túlzott egyik vagy másik oldal felé sem. Ja, és hogy annak a rengeteg kiváló ívóvíz minőségű karsztvíznek talán a felét ha felhasználták lakossági fogyasztásra, a többit egyszerűen belevezették valamelyik folyóba.

@¿Qué tapas hay?: Még mit nem? Majdnem annyit ér, mint az alamínium.

@J.László: Ma már csak réz van a szabványban.

@gigabursch: Az még nem a mienkből volt.

@MIG-31: "de hogy lehetne egy folyót megfordítani?"
Az OB felső folyását akarták felduzzasztani vagy 70 métert, és azt a tavat vezették volna LE az Aral tóba. Onnan nem hiányzott volna, amoda meg kellett volna. Gondolom túl sokba került volna.
m.blog.hu/pa/pangea/image/untitled-122.jpg

@MIG-31:
A Pangeán több cikk is van erről.
Érdemes elolvasnod.

@David Bowman:
A hiányzik-nem hiányzik mindig relatív.
Egyébként szerintem két évtizeden belül valamilyen alagutas megoldással végrehajtják majd.

@David Bowman:
Lehet, hogy igazad van.

@David Bowman:
A villany kapcsán fontos dolog hogy sok amper, kevés volt kell, ami így nagy veszteséggel szállítható.
Voltak olyan generátor blokkok, amik viszont kifejezetten erre voltak hangolva.

@gigabursch: Kösz, így már valamelyest érthető. Tehát konkrétan az Aral-tóba való víz vezetéshez nem a saját medrében folyatták volna visszafelé a folyó vizét, nyilván, mondjuk ilyet nemis gondoltam, nemis arra van a tó. Ezt csak úgy szokták mondani a korszakra, hogy majd termővé teszik a sivatagot is, megfordítjuk a folyókat, stb, magyar narancs, gyapottermesztés.

@David Bowman: rá fogok keresni, szerintem már olvastam, csak régen.

@gigabursch: Erről a generátorról nem is tudtam. 5 voltot nem lehet pár méternél messzebb vezetni.

@MIG-31: Ezt éppen jól csinálták volna a komonisták, de hát most fikázni kell őket.
Kaliforniában így csinálták a Napa völgyet, és Középső völgyet. 100%ig beáldozták a Kolorádó folyót. A ruszkik az Ob vízhozamának pár %át nyúlták volna le.

@MIG-31:
A ruszkik sem teljesen hülyék, főleg tudományos szinten.
Gazdaságilag sem teljesen hülyék, csak épp az Aral kapcsán kiderült már a hatvanas években, hogyha a vizet felhasználják gyapotra, az gazdaságilag tök jó, de a nagyon jó halászatot hazavégja.
A természet tempóján alighanem maguk is meglepődtek.

Csakhogy előre látták az egyik probémát és látták a megoldást is, ugyanis az Uraltól a Nyugat-szibériai rész konkrétan "alig dombos".
Namost energia kell, víz van és a víz másra is használható lenne.
"Three in one", mondaná egy kápityálitsa ámerókai, csak épp a nagy hidegháború közepén elmaradt a gazdasági erőátcsoportosítás, így az Aral-tó sajnos ott tart., ahol tart.
Volt ezen a blogon is fénykép sorozat róla (ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2014/06/11/az_aral-to_esete), s még több a Pangeán
pangea.blog.hu/2019/03/06/mi_lesz_az_aral-toval

Meg aztán a ruszkiknak és az "Isztánoknak", ha valami kell, úgyis megoldják...

@David Bowman: Igazából azon töprengtem, hogy a gyakorlatban hogyan oldották meg a titán(dioxid) kinyerését a bauxitból úgy, hogy az elsődleges cél a timföld volt. Végülis a Bayer-eljárásban elég sokat csűrölnek klnf. vegyi és fizikai átalakításokkal, hogy a meglehetősen vegyes anyagösszetételű bauxitból alumínium-oxid legyen. Ezzel az eljárással a titán-dioxidot is jó hatásfokkal fel lehet tárni? Ha igen, akkor ez benne marad a timföldben szennyezőként? Szóval az nem áll össze nekem, hogy a timföldből hogyan lesz titán.

@David Bowman: @gigabursch: Együtt válaszolok, ha nem baj, remélem nem.
Egy szóval nem mondtam hogy a ruszkik teljesen hülyék lennének. Csak hiába tud valamit a tudomány, ha a politika nem engedi hogy teret nyerjen.
A Kaliforniában történt folyóátrendezésekről őszintén szólva most hallottam itt.

Nemtudom mennyire látták át a ruszkik a következményeket. A vízügyi tudományos szakemberek nyilván gondolták, hogyha egy sivatagban lévő tavat tápláló 2 folyó vizét nagyjából elhasználom öntözésre, akkor az nem ér el a tóig, ergó a tó ki fog száradni előbb vagy utóbb. Azt valószínűleg ők sem gondolták, hogy milyen hamar fog bekövetkezni, és hogy ennek milyen egyéb vonzatai lesznek. Viszont az meg majdnem biztos, hogy a pártvezetés, a hatalom ezzel nem foglakozott, kiadták a jelszót hogy gyapot kell és kész, más nem számít.
Lehet hogy működött volna az Ob-ból kiágazó csatorna, vízhozama van neki elég nagy. Azért ez lett volna vagy 2000km. Ha ezt a vízpótló rendszert megcsinálják, az megint hatalmas költség lett volna, az Aral-tó környéki öntözés megteremtésén felül még, így már más lett volna a gazdaságosság kérdése. Nyilván más lett volna, ha minimum 100 évvel később csinálják meg. Érdekes, most hogy nézem, olyan 1987-ig még egész jól bírt a tó.

Itthon is voltak olyan vélemények a 2000-es évek elején, hogy a Balatonba vizet kell vezetni a Rábából, vagy a Rába elterelésével.

Nagynehezen, úgymond véletlenül megtaláltam a terv leírását a pangeán. :) Nem teljesen alaptalan volt a terv, " a Turgáj-kapun keresztül pedig néhány tíz millió éve még tengeri összeköttetésben állt egymással Közép-Ázsia és a Nyugat Szibériai alföld.".

@MIG-31:
Nem gond az egybeválasz... Mármint nekem. :-)
Szerntem a kommenttársnak sem, de azt majd ő elmondja.

A légifotók csalókák.
A tómeder kicsit olyan mint egy kád. Sok helyen tök meredek az oldala.
Látszólag a felülete ugyanannyi, csak épp a vízmélység csökken.

Hidd el:
Nem csak a ruszkikra igaz a világ vezető hatalmai közül, hogy a tudósok lehetnek bármilyen okosak, jófejek, előrelátók és tudatosak, akkor is a politika dönt.

@gigabursch: Mindig a politika húz keresztbe mindent, meg a pénzügyesek.
Igen igen, a vízmennyiség csökkenése drasztikusabb volt, mint a terület csökkenése. Az 1987-es térképen még a területe alig csökkent.
Hát nemtudom, ez az Ob folyóból való vízpótlás azért elég meredeken hangzik ahogy elolvastam, 2,5 Magyarországnyi tározó felduzzasztása, tereprendezés atomrobbantással.

@MIG-31:
Az egy akkori elképzelés volt mászaki megoldásban.
Ma, látván pl. a Három Szurdok problémáit alighanem egy másik megoldást választanának.

De az egész egy gazdasági kérdéskör:
Megéri-e a ruszkiknak, hogy az Aralig termőre fordítsák a tájat vízkormányzással, vagy nem?
Ha igen, akkor ennek milyen helyi és környékbeéi őolitikai vetületei lehetnek?

A célhoz műszaki megoldásokat véghezvnni már nem a világ.
Amikor a Colorado-n építették a Hoover-gátat, akkor is csináltak mindkét oldalon több km hosszban 2-2 alagutat, amivel elterelték a vizet addig, amíg tartott az építkezés.
Néhány ilyen alagút műszakilag ma sem a világ.
A költségét meg az élőhely és tájpotenciál fejlesztés bőségesen vissza tudná termelni.

A kiszabott hossz kb 1500-2000 km.
Ebből 20-30 km, ami műszakilag nehéz.
Ugyanakkor az egész medenceterület folyamatos, édesvízzel való feltöltése és a térség ilyetén párásítása meg ezer és egy pozitívumot tudna hozni.

Én számos előnyét látnám a kockázatokkal szemben. Innen nézve!
Onnan viszont nyilatkozzon és hozzon döntést az, aki ott felelős.

@gigabursch: Igen, igazad van, jobban belegondolva az egész terv végcélja valószínűleg nem csak az lett volna, hogy vezessünk vizet az Aral -tóba, illetve önmagában ezért nem érte volna meg, vagy nagyon költséges lett volna. Viszont ha ennek a gigantikus csatornának a környékét telerakták volna öntözőrendszerekkel, akkor komoly termőterület, illetve termésnövekedést tudtak/tudnának elérni. Szaúd-Arábiába, Jordániában, meg az USA félsivatagos részeinek egy része tele van centerlineár (centerpivot), magyarul körbejáró öntöző beredezésekkel, az űrből is látszik műholdfelvételeken, kör alakban az öntözők alatt zöld, a többi sivatag. De ennek is megvannak a hátulütői, olvastam egy cikket egy Las Vegas környéki tejtermelő gazdaságról, ugye csak öntözve tudnak termelni, vannak is brutális terméseik, oké hogy termelnek a sivatagban, de rohamosan csökken a talajvíz készlet, 20-25 éve működik a gazdaság, ez alatt csökkent a talajvíz szintje vagy 15-20 métert.
Persze, mi itt tisztes távolból diskurálunk róla. :) :) :)
Amúgy a magyar vízimérnökök jók voltak ebben, vízépítés, öntözés fejlesztése tudományos módszerekkel, a 60-80-as években példaértékű vízrendezéseket és öntözőrendszereket csináltak itthon, európai szinten, de talán még világszinten (FAO) is elismerték őket.

@MIG-31: Nyugi, meg fogják csinálni. Mert meg kell. Bár mostmár az oroszokat mit érdekli, szomjan döglenek-e a türkmének.
Ott aztán elfért volna egy jó kis édesvizű tenger. Az atomrobbantás is túl van misztifikálva. Hirosima és Nagaszaki most is nagyvárosok, és az évi nyavalygást is a hepicentrumban tartják.

@MIG-31: Gazdaságilag ez a 80as évekbeli öntözés már nem érné meg. Ma már csak a nagyon nagy jövedelmezőségű ültetvényeket érdemes öntözni. Pl a fóliás paprikát. A szántóföldeket nem. Szaud Arábia is a fejébe vette, hogy önellátó lessz élelmiszerből. Most éppen 20 év alatt elhasználják 100E év talajvizét.

@¿Qué tapas hay?: A bauxitban a titán aránya fél és 3 % között mozog. A tankönyveim a titánnal csak érintőlegesem, mint szennyezőanyaggal foglalkoznak.
A titán meg nem mondott része a vörösiszapban marad, így hát az eleve nem kerülhetett a Szovjetunióba a timfölddel. A tankönyv a vörösiszapból csak a vanádiummal foglalkozik.
A timföldben a meg nem mondott arányú titán-oxiddal megint csak mint szennyezővel foglalkozik. A kész alumínium 99,3-99,7%os tisztaságú. Ezt Tatabányán tovább finomítják 99,99re.

@gigabursch: Most néztem utána, akár a miénkből is lehetett. A Magyar-Szovjet alumínium egyezmény ugyanis 1962es. A titánban dús nyírádi bauxitot meg szerintem az utolsó szemig megvette a Szovjetunió már jóval azelőtt is. Az Index cikkében olvastam, hogy nem is volt annyi bauxitunk, mint amire leszerződtünk velük, ezért mi importáltuk Új-Guineából, amit aztán a Szovjetunióba szállítottunk. Kiváló minőségű volt, az oroszoknak mégsem tetszett.

@David Bowman: Én nyugodt vagyok. :) Bár arra azért nem fogadnék nagyobb összegben, hogy belátható időn (1-2 emberöltő) belül megcsinálják, vagy egyáltalán csak nekiállnak. Azért amit írsz, végeredményben őket nem érdekli, meg a gazdaságuk se áll valami jól azért, még mindig nagyon függenek az olajártól.
Nyilván, 70 év elteltével elmondhatjuk hogy Nagaszaki és Hirosima is él és virulgat. Meg a kísérleti robbantások helyszínei is.

Egy szóval nem mondtam, hogy a 80-as évekbeli technológiákban kell gondolkodni, bár lineárok (ez pl. elég jó eszköz) már akkor is voltak, sőt, előbb is. De mondok mást, USA-beli videókon látni hogy ma is öntöznek gyapotot barázdás öntözéssel, ami sokkal régebbi módszer. Vagy a rizst legtöbbször árasztással öntözik, az is egy ősi módszer, mégis használják, mondjuk sok víz is kell hozzá.
Öntöznek azért szántóföldön is, mindenfélét, végülis az is gazdasági kérdés, ráfordítás-haszon.
Szaúd-Arábia, ja, okossak, meg vannak olyan giga tejelő tehenészeteik, amikhez a lucernaszénát kockabálákban az USA-ból importálják, a tengerentúlról.

@David Bowman: Köszönöm. Tehát akkor valószínűleg a titánnak való alapanyagot bauxit formájában vihették a SZU-ba.

@MIG-31:
Itt még találsz jó képeket és a kommentekben egy csomó jó linket.

falanszter.blog.hu/2020/02/02/atomrobbantasokkal_a_jobb_hozamert_az_aral-to_pusztulasa

@gigabursch: Kössz! Megnéztem. Ez a blog is érdekes.