szóval a bullshitet sem a multik találták fel :D

Lean gyakorlat, ez ilyen. :)

@enpera: nem bullshit ez, csak így civil kényelemből tűnik annak. Tüzereknél, légvédelmi rakétaegységeknél végkimerülésig gakorolták a gyors kitelepülét és meg gyorsabb bontást. Volt értelme, mert a rakéta indítasa után bármikor, azonnal is jöhetett a válaszcsapás.

Emlékszünk ugye, a jugó háborús pékmesterre, Dani ezredes úrra, ők arról voltak híresek, hogy rengeteget települtek, gyakoroltak, gyakoroltak. Komolyan, és sokat- meg is lett az eredménye.

Érdekes kordokumentumok. A 60-as évek elején alkalmazott haditechnikai eszközök, közt még bizony ott voltak a T-34-esek. A hídvető harckocsit is T-34-esől építették át Csehszlovákiában, talán MTU-34 volt a típusjele.
A JSz-2-es harckocsi teknőjéből kialakított járműre telepített R-11-es rakéta az R-300-as előtt volt. nálunk rendszeresítve. Már annak is Scud volt a NATO kódja, de az még az A változat volt, míg a híresebbé vált , kerekes járműre telepített utód lett a Scud-B.
Az RPG-2-es kézi páncéltörő rakéta is érdekes. A "3000 km/h sebességű" repülőgép ha jól látom , akkor Jak-28-as valamelyik változata. Ezzel a típussal csak a Szovjetunió rendelkezett. És "csak" kb. 1800 km/h volt a max sebessége.

Ma meg a drón csak repül, repül ....

Tévedtem, megtévesztett a lánctalpas jármű, a rakéta mégsem R-11-es, vagy R-170-es. Az inkább egy 2K4 Filin, a NATO-nál FROG-1-es volt a kódja, vagyis a Luna-M előde volt.

@Drizari: Igen, ma a nem túl gyors (nem szuperszónikus), de nagy hatótávolságú, manőverező, a felszínt pár méteres magasságban követő, radar elől bújkáló cirkálórakétáké, meg az akár 14 órán át is cirkáló, célpontra vadászó drónoké a terep.
Ha pedig pilóta vezette repülő kerül bevetésre, akkor csak azután kerül erre sor, miután a cirkálórakéták és drónok kiiktatták a légvédelmet. Az ember kezd másodvonalbeli szereplővé válni a harctéren.

@Rollende Landstrasse: az a része bullshit, hogy nyitottak voltak az új ötletekre. Nyilván gyakoroltattak ezernyi értelmetlen marhaságot, azért katonaság :D

@enpera: ebben igazad van. Új ötletek meg nyitottság... meg Néphadsereg... ha-ha. A hordórakodó hinta peldául jól néz ki, de sehol nem láttam a "rendszeresített tábori gördarut".

@Walter_Dornberger: nem lebecsülve a teljesítményét, de valójában számított valamit?

Én kidolgozó (lőelemképző) voltam seregbéli víg napjaim során és igen sokat gyakoroltunk és gyakoroltunk, aztán gyakorlatoztattuk a következő eresztést, szóval igen, a cél az volt, hogy készségszinten, reflexből számoljunk és használjuk a lőtáblát (olyan, mint a négyjegyű függvénytábla, táblázatokkal teli könyv) akkor is, ha ippeg lövöldözés van körülöttünk, ami ugye tüzéreknél viszonylag gyakori. De legmaradandóbb mégiscsak a 247-es üvöltés maradt, ti. be kellett mondani a kiszámított végeredményt de izibe', viszont, ha valaki azt mondta, kétszáznyolcvankilenc, akkor azt a kiképzőnk úgy hagyta jóvá, hogy hétszáznyolcvankilenc. Ha meg szóltunk, hogy neeeeem, debutavagy, kétszáz, akkor cserébe leüvöltötte a fejünket, hogy KETTŐ-NÉGYES-HÉT! Közvetlenül arcba'. KETTŐ! NÉGYES! HÉT! Meg Kettőnégyeshét az istenit maguknak! Na, ezt úgy sikerült beégetni, hogy évekkel később is, ha valaki plö lediktált egy telefonszámot és rosszul mondta, automatikusan kijavítottam.

Köszönjük szépen, csodálatos volt :)

az lehet, hogy valamikor a Toyota szakemberei megszerezték ezt az anyagot, és ebből épült fel a lean :D

Szorgos népünk győzni fog!

@hátramozdító: ezen jot nevettem. Nobol vagyok, de hasonlokat tanultam az altalanos iskolaban is, kozepiskolaban is - kettonegyeshet, a mai napig javitom, pedig mar vagy 20 eve kulfoldon elek. Vannak dolgok, amit nem lehet elfelejteni :-D

Azért a '60-as években komolyabb volt a "bármikor megütközhetünk az ellenséggel" hangulat, mint a '80-as évek végén, amikor én voltam katona.

Minden hadsereg pontosan ugyanígy van ezzel. Olyannyira hogy pl USA-ban a tudományt, technológiát és az ipart is a hadsereg húzza előre a fejlődésben..... szinte minden találmány, illetve újítás, a Pentagonban landol legelőbb... (de hasonlóan van ez más fejlett országokban is)... pl az internet is legelőbb az amerikai hadsereg és az egyetemek, összekötött hálózata volt, még a hőskorban...

@Etniez: Csak ugatom a témát, a következő számokat is csak saccolom, szal' fenntartásokkal kezeld amit írni fogok.

Igen, valami interjúból nekem úgy rémlik volt. Alapvetően az a légelhárító egység amiről beszélünk települ valahova (mittomén mennyi idő) és nem kapcsolta be a radarját - mert annak jelét bemérték és azt a pontot széjjelbombázták. A rakéta indítást megelőzően valami egyéb forrásból (talán egy távoli radar infójából vagy a repülő elektromos/rádió jeleinek passzív megfigyelésével? Nem tudom.) szereztek tudomást arról, hogy valami repül fölöttük. Ekkor kilőtték a rakétát, aminek a repülési ideje mondjuk 2 perc. A rakétának kell radarvezérlés amit a földi egység biztosított, de a repülés első percében még nem kapcsolták be a radart - csak amikor már a rakétának okvetlenül szüksége volt a pontosabb adatokra. Ezzel felfedték magukat és lehetett számítani a válaszcsapásra. A légelhárító komplexum (nemtom mi a szakmailag helyes neve, ugorjunk) leszerelése a szabvány szerint monnyuk 15 perc. Ezekkel az adatokkal persze az amerikaiak is tisztában voltak és tudták: a radar bindítása után 2+15 perc áll rendelkezésre a terület széjjelbombázására. Lövésem sincs milyen folyamatoknak kell lezajlania ilyenkor, de nyilván van repülési ideje a radart széjjellőni kívánt rakétának is, meg még mittomén mi kell ilyenkor. Lényeg a lényeg a 17 perces ablakba kellett beleférni, az egész radarelhárítási protokoll ehhez az időkerethez volt méretezve. Csakhogy a Danyi féle üteg 1 percet nyert azzal, hogy a radart csak később indították be (ugye egy percet vakrepült a rakétájuk) és addig gyakorolták, meg egyszerűsítettek az összepakolás elindulás folyamatán, hogy az egészet lezavarták 8 perc alatt. Így a radar indítást követő 9, percben már elindultak, miközben a válaszcsapás mondjuk a 15. percben érkezett. A háború alatt nyilván nem egy rakétát indítottak, még ha egy miatt is lettek híresek. Az összepakolási teljesítményük abban érhető tetten, hogy túlélték a háborút.

Ha az értő szakmai közönséget felzaklattam volna pontatlanságaimmal, bocs. Ismétlem: csak a hasamra ütve soroltam az időket.

@Etniez: Számított a gyorsaság. Szó szerint életbevágó volt. Az amerikaiak összes elektronikus felderítője légvédelmi és célkereső radarjelekre vadászott. Ezeket is pusztították, de ahonnan rakétaindítás is történt, oda egészen biztosan pár percen belül érkezett válaszcsapás. Egy légvédelmi üteg munkája az volt, hogy kitelepültek, villámgyorsan célt kerestek, rakétát indítottak, és azonnal csomagoltak. Pár percen belül üres volt a placc. Oda már érkezhetett a válaszcsapás.

A háború végén újonc hajós voltam. A kapitány szerb, de törte a magyart. Éjszaka haladtunk, teliholdnál a Tiszán. Kérdeztem, hogy megnézhetem-e működés közben a radart, mert még nem láttam ilyet. A kapitány ijedten mondta: "Nem bekapcsolsz radar! bekapcsolsz radar, jon raketa!"

@szita szita péntek:
Így már tökre érthető.

A polgári repülés radarjai is kivonták kapxdolvs és nem kaptak támogatást a civil repcsik? Vagy hogy volt ez?

@Rollende Landstrasse:
Durva

@gigabursch:
Mármint: ki voltak kapcsolva...

@gigabursch: Teljes repülési tilalom volt a légtérben. nem csak Jugoszlávia, hanem a környező országokban is a határ közelében. Azon belül, ami repült és nem válaszolt az IFF jeladója (barát-ellenség felismerő rendszer), arra automatikusan rámozdult az amerikai légierő. Nem biztos, hogy támadás is történt, mert az azonosítást nagyon komolyan vették, de inkább kitiltották a civileket a légtérből. No meg képzeld el a civil repülőgépet olyan légtérben, amely tele van "lopakodó" (alacsony észlelhetőségű) és passzív radarirányítású repülőgépekkel.

Szóval az amerikaiak (majdnem) biztosak lehettek abban, hogy ami repül, az ellenség, ami sugároz, az pedig őket akarja lelőni. Nem ok nélkül félt a kapitány bekapcsolni a hajó radarját. Mondjuk, én se nagyon erőltettem ezután, mert egyből átéreztem, milyen rossz célpontnak lenni.