Rádiózás a II. világháború előtt és után

A Rádióújságok címlapjaival

2020. január 31. - Hogyan történt

A magyarországi távolsági hírszolgáltatás életre hívása és fejlődése jelentősen eltért a más országokban - körülbelül egységesen - történt kialakulásától. A mai bejegyzésben erről olvashattok, de az igazi apropó a rádióújságok címlapjai, amik híven mutatják be az évtizedek kulturális és persze politikai történéseit.

001_1.jpg

Hogy mi az ami a fent említett legfőbb különbséget jelenti? Hát a telefonhírmondó! A Puskás Tivadar által létrehozott szolgáltatás nem volt más, mint telefonvonalon keresztül sugárzott  hír- és egyéb, főként zenei tartalom. Szóval a világ más részétől eltérően nálunk a vezeték nélküli rádiósugárzás előtt mintegy 30 évvel már broadcasting szolgáltatás létezett. A szolgáltatás csúcsán több mint hatezer-ötszáz háztartásba jutottak el a hírek a telefonhírmondó segítségével. 1893. február 15-én indul meg a szolgáltatás, ami kisebb-nagyobb fennakadásokkal ötven évig működött. Persze közben a vezeték nélküli rádiózás is elindult 1925. december elsején, ám a hírmondó a rádióval egyesülve még 1943 augusztusáig működött.

Bár az állandó rádiós műsorsugárzást 1925. decemberében indították el, 1924. március 15-től - abban az LGT-együttes által is megénekelt, ominózus bútorszállító kocsiban berendezett stúdióból - már kísérleti adásokat sugároztak egy csekély teljesítményű antennával. Antennafronton az 1925-ben üzembe helyezett 2 kW-os Telefunken antenna, majd az azt követő 3, majd még később a 20 kW-os és az 1933-ban Lakihegyen üzembe helyezett 120 kW-os nagyadó jelentette a fejlődést. A lakihegyi - országos sugárzásra képes - antenna 314 méteres magasságával az akkori Európa legmagasabb építményének számított és műszaki tartalmát tekintve hazánk a világ élvonalába lépett a rádiózásban. A december 2-i átadás közvetítését az akkori miniszterelnök Gömbös Gyula ünnepi beszédével indították. A régi 20 kW-os antenna a Budapest II. adását továbbította azok után.

Persze a háborús idők viszontagságai megviselték a Magyar Rádiót is. Az 1942-ben beiktatott Kállay Miklós miniszterelnök, akiről tudható hogy Nagy-Britannia felé kacsingatott, és így a németek egyáltalán nem bíztak benne (titkolt célja a szovjet elleni háború befejezése és a szövetségesekhez csatlakozás volt) titokban engedélyezte, sőt támogatta egy földalatti rádióadó üzemelését az országban! Ez volt a Magyar Szabadság Rádió.

1944-ben Horthy Klessheim kastélybeli "fogva tartása" alatt a Magyarországot megszálló német csapatok első dolgai közé tartozott a rádióstúdiók ellenőrzésük alá vétele és a lakihegyi adók elfoglalása. Szó szerint a stúdiókban minden mikrofon mellett állt egy fegyveres német katona. Az ország megszállásáról napokig nem számolt be a rádió. A megszállás napján - március 19-én - megszakították a tervezett műsorfolyamot és jó érzékkel a gyászindulót játszották be, mielőtt német és magyar katonai indulókat sugároztak. Másnap Kossuth halálának ötvenedik évfordulóján ünnepi műsor és miniszterelnöki beszéd következett volna, de ez is elmaradt, ám a helyettesítő műsorba valaki beszerkesztette a "Ne higgy magyar, a németnek..." című dalt is. A megszállásra vonatkozó első hírt csak 22-én este 10 órakor olvasták be.

1944. október 15-én vasárnap, az ebéd utáni időszakban 13 órától egy kis novellát olvasott volna fel szerzője, amit egész órakor fel is konferáltak, de hirtelen szünetjelet kezdtek el sugározni. Közben a rádió vezetősége hívatta Tavaszy Sándor bemondót, akinek egy papírt nyomtak a kezébe. Ahogy elolvasta, megremegett a kezében a lap. Horthy kormányzó proklamációja állt a papíron. Éppen végigfutott rajta, amikor már ki is gyulladt a piros lámpa, jelezvén hogy adásban van.

"Ma már minden józanul gondolkodó ember előtt kétségtelen, hogy a németek ezt a háborút elvesztették! Történelmi felelősségem tudatában meg kell hogy tegyek minden lépést, hogy a felesleges vérontást elkerüljük."

A kiugrást sejtető mondatok beolvasása után alig egy órával nyilasok lepték el a rádió épületét, és a vezetőket letartóztatták. Tavaszy Sándor bemondó alig tudott kicsúszni a kezükből...

A nyilas hatalomátvétel meg is történt, és Szálasi vezetésével az ország a végső romlásba dőlt.

A hazánkat elérő harci cselekmények következtében először 1944 novemberében a miskolci és nyíregyházi adók hallgattak el, majd november 30-án a visszavonuló német csapatok robbantó alakulatai, a kábelek elrobbantásával a földre döntötték hazánk rádiózásának jelképét, a lakihegyi adót.

A szovjet csapatok januárban érték el a Rádió épületét, és azonnal hozzáláttak az újjászervezéshez, hiszen propagandaszempontból nekik is szükségük volt az országos médiára. Ezt a rádió mérnökei által korábban leszerelt és Pápa közelében elrejtett - egykor Budapest II. adását továbbító - 20 kW-os adóval sikerült megoldani, de csak 1945. szeptember 15-re, mert az adót elrejtők nem voltak biztosak benne hogy a szovjeteknek kellene átadni a berendezést, de hát sajnos sem a britek, sem az amerikaiak nem jöttek...

A fővárosban addigra már üzemelt egy nevetségesen kis teljesítményű adó és vezetéken utcai hangszórókra is továbbították a rádió adását május 1-jétől. Megalakult a Magyar Központi Híradó Rt., ami a rádió mellett a Magyar Távirati Irodát is magában foglalta. Ezt 1949-ben államosították. Ez időben lett a Budapest I. neve Kossuth, a Budapest II.-é pedig a Petőfi. Az ötvenes évekre a rádió a Kommunista párt szócsövévé vált és hitelét vesztette. Így jutottunk el 1956-ig - amikor rövid időre az épület ostroma után a forradalmárok kezére került, majd november 4-én szovjet segítséggel ismét vissza. Az azt követő időszakban, a kádári gulyáskommunizmusban is hűen szolgálta a hatalmat egészen a rendszerváltásig, de ez már egy másik történet.

Az ország első rádióműsort közlő lapja az 1924 májusban indult Magyar Rádió Újság volt, ami inkább volt egy elektrotechnikai szaklap. Az 1929. szeptemberében indult Rádióélet volt az a klasszikus, általunk is ismert "rádióújság", ami kimondottan a tervezett programokat volt hivatott bemutatni és a hozzájuk kapcsolódó kulturális és közérdekű információkkal ellátni az olvasóit. Persze a háború felé közeledve már a politikai propaganda is képviseltette magát, nem csak a belső oldalakon, hanem a címlapon is. A Rádióélet 1944. december közepéig jelent meg. A világháború után 1945. november 16-án jelent meg újra rádióújság Magyar Rádió néven. ennek (és utódlapjainak) főszerkesztője 1949-től 1981-ig Lévai Béla volt, aki így személyével csaknem áthidalta a teljes szocialista berendezkedést.

Ezekből készítettünk egy válogatást a mai bejegyzéshez, amik 1932-től 1956-ig mutatják be a korabeli címlapokat, amik mögül hátborzongatóan sejlik át a Horthy-korszak világa és a kommunista diktatúra sötétsége.

Figyelem! A képeket most mozaikgalériába rendeztem, mert sok van belőlük. Mindegyikhez tartozik leírás is, szóval PC-n olvasva a cikket rá kell kattintani hogy nagyban látható legyen a hozzá tartozó szöveggel együtt! Mobileszközön nézve az összes kép látható egymás alatt, nem kell rábökni.

 

A háború kitöréséről az újság egyáltalán nem emlékezett meg. Külpolitikai írások amúgy is elvétve voltak a lapban, de a visszacsatolt magyar területek elfoglalásáról, az ottani városok szépségeiről többször is beszámoltak a címlapon is. Magyarország számára tevőlegesen is elkezdődött háborúról már megjelentek címlapok és cikkek is, elsőként a Kárpátokból.

 

 

Az 1945 novemberétől megjelent Magyar Rádió címlapjai:

 

 

 

 

Az újságokat - amiknek címlapjaiból válogattunk -  teljes terjedelmükben megtalálhatjátok az MTI Fotóarchívumában, ahol zavartalanul megnézhetitek és elolvashatjátok őket, nagy méretben is.

A Rádióélet kiadványait ITT találjátok, a Magyar Rádió példányaiba pedig ITT olvashattok bele. Természetesen a későbbi - 1956 utáni - számokat is megtaláljátok az Archívumban!

Az archívumról bővebben:

Az elmúlt években nagyszabású digitalizáció kezdődött az MTI Fotóarchívumában, aminek eredményeképpen több százezer fotót szkenneltek be és láttak el a készítés körülményeiről szóló metaadatokkal. 2018 nyarára egy online felülettel készül a Fotóarchívum, hogy közgyűjteményként jelenjen meg a kibertérben, ahol nem csak fotók, de múltszázad elejéről származó régi hírek mellett hanganyagok, kották is megjelennek majd, mindehhez pedig egy közös kereső felület is társul. Ebbe a nagy munkába enged most betekintést a mai poszt. 

Mindig is szerettük volna, hogy minél több magyar vonatkozású képet publikáljunk, így amikor - még ebben a hónapban - elindul majd a bárki számára hozzáférhető és szabadon böngészhető MTI Fotóarchívuma, a Ritkán Látható Történelem blogon lesznek láthatóak a legérdekesebb képek, aktualitások, tematikus válogatások, segítve ezzel, hogy minél szélesebb körben ismerhessük meg ritkán látható történelmünket.

 

Az MTI Fotóarchívumról:

Közép-Európa egyik legnagyobb fotótára, amely alapvetően az MTI (Magyar Távirati Iroda) és jogelődjei által készített és gyűjtött közel 13 millió fotónegatívot őriz. Az archívum két részből áll: a film tárból (negatív és diapozitívok), valamint a papírképek tárából. Ez utóbbiban mintegy 4 millió nézőkép található, melyek az elkészült riportokból kiszerkesztett nagyítások. Ezenkívül az archívum része a 781 db, a fotóriportok leírását tartalmazó eredeti szövegeket őrző szövegkönyv és a 131 db, csupán a riportok címét rögzítő, úgynevezett negatív beíró könyv is.

A gyűjtemény 1993 óta védett muzeális érték, ezért a kifejezetten az erre a célra átalakított mélypincében tároljuk, állandó hőmérsékleten 18 Celsius-fokon és 60%-os relatív páratartalom mellett. Külön speciális biztonsági helyiséget kaptak a tűz- és robbanásveszélyes, az ’50-es évek végéig használatban lévő nitrocellulóz alapú filmek. Az archívumot 24 órás ipari kamerás megfigyelés is védi.

A gyűjtemény még a Magyar Televízió egykori, mintegy 1 millió darabos fotógyűjteményével is gyarapodott!

A digitális fényképezésre áttéréssel egy időben elkezdődött a negatív felvételek értékmentő, retrospektív feldolgozása, a szabadszavas visszakeresést biztosító digitális adatbázisba rendezése. Digitális fotóarchívumunk, a Fotóbank jelenleg már csaknem kétmillió digitális fotót tartalmaz.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr4815406392

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2020.01.31. 08:53:09

az a hegyesmellű parasztlány... na... azé

Tmilka 2020.01.31. 18:18:10

Te ez szar volt,de legaláb hosszú.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.01.31. 18:41:49

Akkoriban érdekes volt a fotósop. Karády itt jól néz ki a fotókon, de ez a Martine Carol se kutya. ;)

Egyszer, amikor gyerekkeoromban megálltunk családilag az autóval a lakihegyi adó előtt valamikor estefelé, hogy megnézzük jöbban, a kiskatona egyből ránkirányította a reflektort, és elkezdett vadul integetni, hogy azonnal menjünk tovább. Hiába, a szocializmusban mindenki résen volt, hátha jön az ellen. ;)

Bobacska 2020.01.31. 19:00:08

A magyar-angol nem 7:0, hanem 7:1 volt 1954-ben.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.01.31. 19:15:22

@Bobacska: persze. köszönöm az észrevételt. már majdnem éjfél volt amikor az utol képalákat írtam.
@Tmilka: ezért regeltél be ma? váááháháhá. azért köszönöm az építő jellegű kritikát.

Bobacska 2020.01.31. 19:19:52

@JTom: Az angolok egy hétre jöttek (voltak a Balatonon), és hét egyre mentek, ez volt az akkori szóvicc.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.01.31. 19:24:15

@Bobacska: jogos, ha nem lettem volna fáradt, biztos nem tévesztem el, főleg hogy a mostani házamtól alig 500 méterre laktak és edzettek az angolok. rengeteg képem is van róla, sőt még itt a blogon is volt róla bejegyzés:
ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2015/01/29/regi_magyar_diafilmek_3_a_londoni_diadal_es_a_budapesti

Bobacska 2020.01.31. 19:53:34

@JTom: Tudtam, hogy csak elírás, de muszáj voltam a szóviccet megemlíteni, mert 7:0 esetén nem jött volna össze.
Azért el kell gondolkodni azon, hogy egymillió jegyigénylés érkezett be (gondolom a sztahanovisták könnyebben hozzájutottak), ma -igaz, van tv, - de nem telnek meg a stadionok.
Meg van-e olyan ország, akinek a válogatottját oda-vissza alapon mindkétszer simán legyőznénk?

kunz 2020.01.31. 21:08:29

Kis pontosítás: a Fradi 37-ben nyerte meg a KK-t, a címlapfotó 39-ből a Bologna elleni nyertes elődöntőn készült, de a döntőben kikaptunk az Újpesttől.

sZulamith 2020.01.31. 21:24:46

Édesapám a 40 -es években már detektoros rádiót épitett.

hátramozdító 2020.01.31. 21:57:15

Hát ez ölég dús volt, meg persze szociónak is kemény, köszönjük szépen!

fareszjó 2020.01.31. 23:13:31

Van benne egy elírás:"A hazánkat elérő harci cselekmények következtében először 1940 novemberében a miskolci és nyíregyházi adók hallgattak el". Szerintem az 1944 lesz helyesen.

McKay 2020.01.31. 23:16:49

A kérdéses iskola 1949-ben épült és sokáig Kilián György nevét viselte. Ma Németh László Gimnázium a neve és a Nővér utcában van.

Hogyan történt 2020.01.31. 23:32:37

Ne csak ezeket a képeket nézzétek meg! Menjetek át az eredeti gyűjteményre is. Amikor néztem az újságokat, beszippantott a dolog, és nagyon gyorsan ott találtam magam az adott időszakban. Brutál váltás van a két időszaknál, először Horthy, hétköznapok, utána snitt, és egyből mindenki élmunkás, kiváló paraszt, és hű kommunista. Ezt csak akkor lehet átérezni, ha átlapozzátok az összeset, egymás után. NAGYON KOMOLY munka volt ezt mind beszkennelni valakinek, több emberhez kellene eljutnia!

Segna 2020.02.01. 09:46:49

Fantasztikus bejegyzés! Az elmúlt idők legjobbja szerintem. Klassz képek, tömör magyarázatok. Nagyon köszönjük!
A nagy adótornyokhoz... mi egyetemistaként a solti nagyadónál jártunk, és a prof neon csöveket vett elő, és azzal fénykardozhattunk, mert a világítottak. ;-)
A prof pedig az amalgán tömései miatt, halkan de az adásból is hallott foszlányokat a fejében. Legalább is nekünk azt mondta.

Muhammad Balfas 2020.02.01. 12:34:48

Van néhány újságom 45 előttről. Egyikben a csendőrséggel foglalkozó hosszú cikk van, másikban egy SS kutyakiképző központról szóló cikk elég jó képekkel. De van olyan nagy kétoldalas cikk is, amelyben Gibraltár német megszállásának esélyeit latolgatják..

gigabursch 2020.02.01. 13:25:05

Nagyon klassz gyűjtés.
Honthy Hanna is nagy kiszolgáló ha volt a komcsiknak, nem csak Gobbi Hilda.

gigabursch 2020.02.01. 13:25:59

@Tmilka:
Talán személyeskedhetnék, de inkább csak annyi:
Kopj le!

gigabursch 2020.02.01. 13:26:36

@enpera:
Helyén van a szíve.
Ezt akartad mondani?
:-)

Muhammad Balfas 2020.02.01. 17:33:11

@enpera: Sztem az objektumszexuálisokat inkább a ledöntött adótorony hozta lázba..:)

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.02.01. 21:05:57

@fareszjó: ó köszi, valóban sikerül elcsesznem :)
@McKay: tudtam, tudtam hogy valaki hamar megmondja! köszi!

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.02.01. 21:07:45

@Segna: nagyon köszönöm. az esetleges látszat ellenére 8-9 órányi munka van benne.

@Muhammad Balfas: magyar újságok? kicsit több infót (cím, dátum) tudsz adni? kösz.

Munro 2020.02.01. 21:32:19

@enpera: Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának...

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2020.02.01. 23:38:10

@Bobacska: Nem telnek meg?Válogatott meccsekre?Te nem vagy képben.Eddig a Fracska pályára már sokadszorra volt, hogy többszörös jegyigénylés futott be...
2019-ben csoportelsők is voltunk, nem is rövid ideig a többek közt hazai rendezésű 2020-as EB-re...Mindennek ilyen hatása volt, hogy a 250 ezres Groupamába 50-60 ezren mentek volna ki.
(Ilyenkor kell azt csinálni, mint a nagy koncerteknél, hogy többször, egymás után lejátszani a meccset... :D )

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2020.02.01. 23:42:33

@Segna: Ott mi is jártunk az osztállyal (Híradástechnikai szakközép).Állítólag a közeli káposztaföldeken a zöldségek levelein is lehetett hallani az adást.Meg nem szabadott túl nagyokat lépni sem.
A fővonal (ami összekötötte az utolsó erősítőfokozatot az antennával) fakerítésén a csavarfejhez közel tett fémdarab szikrázott, és ott is hallatszot az adás.
Érdekes az a hely egynek. :-)

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2020.02.01. 23:48:17

@geegee: Már mint hogy a selejtező meccsek csoportjában.Továbbjutó helyen álltunk cirka egy fél évig.De hát a végére jött a tipikus magyar betegség.
Most meg már tényleg csak halovány lesz az esély a kijutásra.De ha mégiscsak sikerül, akkor a Puszkasz is kevés lesz, pedig az már több mint hatvanezres.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2020.02.02. 00:01:38

@geegee: bocsánat, szóval huszonötezres, bökje meg, elírtam... :D

David Bowman 2020.02.02. 18:11:51

Gyerekkoromban a szomszédban volt egy lakatlan ház. Abban meg minden csoda. Játék gőzgéptől a Tolnai Világlapja kötegeiig. Az egy más világ volt. Emlékszem belőle egy fényképre: fölülről fényképezett német vadászgép É-Afrikában. Kiváló volt az álcája. Alig látszott, ahogy repült a kopár táj fölött.

Disznó Úr 2020.02.02. 19:55:37

Hát igen, a hanyatlás.... Dayka Margittól Gobbi Hildáig. Többet mond ezer szónál.

Egyébként az eucharisztikus kongresszusnak most 2020-ban mi az üzenete, amire utalsz? Ez a "Találkozz Jézussal" felhívás fricskája?

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.02.02. 23:37:50

@Disznó Úr: nem akarom hogy az admin bannoljon ;) de mondjuk hogy van egy ország ami a többi hasonszőrűnél jobban védené a keresztény értékeket a bevándorlók vallásával szemben.
(persze a tízparancsolat "Ne lopj" részét rugalmasan értelmezik, mert ha a haverunk lop nekünk akkor az nem lopás... és akkor ennyit erről, ez is túl sok volt. lehet ki is törlöm a ha olvastad és jelzel

Muhammad Balfas 2020.02.03. 12:29:33

@JTom: Az egyik címe Magyar Erő 1943 december 31. dátummal a címlapján , illetve két Képes Vasárnap 1944 január 4. ,és január 11. dátummal a címlapon..

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.02.03. 12:44:43

@Muhammad Balfas: köszönöm. akkor a 'Zsitomir lángokban' és a 'Bombázott Pádua' van a KV-ok címlapján ugye? az elsőben van a csendőrös cikk, arra emlékeztem, talán egy éve olvastam. csaknem az összes példány fent van az Arcanumon egészen az utolsó, december közepi lapszámig. na azok izgalmasak már igazán. címlapon a Budapestet védő német és magyar csapatok.
a Magyar Erő-ről még nem hallottam sajnos.

Muhammad Balfas 2020.02.05. 13:02:58

@JTom: A Magyar Erő alapvetően egy katonáknak szóló újság lehetett , amit a hozzátartozók vásároltak meg , és a borítón lévő kis keretben (Tábori posta: , név: , küldi: ) el lehetett küldeni a fronton szolgáló családtagnak. Gondolom a Magyar Posta ingyen szállította ,mivel bélyeghelyet nem látok. A témák közel sem csak a militária témaköréből kerültek ki. Elég sok sport téma , tudósítás egy repülőmodell versenyről , Istvánka karácsonya (Horthy unokájáról van szó) , és punci rovat is van "Divat" címszó alatt, de míg az amerikai katonák Ava Gardner bikinis fotóit nézegethették, addig a magyar bakáknak be kellett érnie kalapos , nerces úrhölgyek nézegetésével.
Tkp. csak egy oldalon van katonai téma. A friss kitüntetettek felsorolása képpel . Egy kép erejéig megjelenik az akkor újdonságnak számító német Fw-190 repülő, illetve az új szovjet nehéz tank..

queenagi 2020.02.06. 12:03:17

Istenem, az a kislány, ahogy fogja a marhák kantárát! Nem lehet több 6 évesnél! Eszembe jut egyrészt a saját lányom, aki 7, de nem hinném, hogy meg bírná csinálni, meg a nagymamám, aki már 6 évesen markot szedett mezítláb a tartlón (ti. ment a kaszáló ember után, és a levágott búzát szedte össze, ha túl lassú volt, találkozott a mögötte-mellette menő kaszával). Tudom, hogy a falusi gyerekek munkához voltak szokva, de nekem ez akkor is szívfacsaró.