A legendás Táncdalfesztiválok - 2. rész

2019. december 25. JTom

A 2020. január 11-én régi és új arcokkal megrendezendő Táncdalfesztivál kapcsán kezdett múltba révedő elmélkedésem első részét ott hagytam abba hogy az 1972-es - szám szerint hatodik - megmérettetés után egészen 1977-ig kellett várnunk a Táncdalfesztivál folytatására, amelyet már kicsit jobban átgondoltak a szervezők. Ekkorra végre külön kategóriákban versenyezhettek szólisták és együttesek, így mosva el azt a különbséget, ami a legtöbb feszültséget okozta. A puhuló diktatúra is elnézőbb lett a maguknak teret követelő stílusokkal szemben. A fesztivál neve is változott, ahogyan még fog is néhányszor. 1977-re Metronómnak nevezték el a versenyt, jelezve ezzel hogy már nemcsak táncdalokat várnak. Azonban a fanyalgóknak még most sem tetszett igazán hogy egy versenyben indulnak ennyire eltérő stílusban játszó felállások, mint Ihász Gábor a Múlnak a gyermekévek című dalával, Szűcs Judit hamisítatlan diszkószámával vagy a Piramis együttes - sokat mondó - Égni kell annak, aki gyújtani akar című kemény rock zenéjével. Ennek az ellenérzésének főként Szörényi Levente adott hangot, aki ennek ellenére mégis elfogadta a meghívást a zsűri tagjai közé.

metronom77.jpg

1977_szorenyi.jpg

Szörényi Levente a zsűri soraiban. Furcsa volt látni ahogyan a színpadon játszó egykori együttesének, az Illésnek produkcióját pontozza... 9-et adott a maximális 10-ből

Persze a közönség nem volt ilyen válogatós. Már nagyon várták az öt évvel korábban abbamaradt Táncdalfesztivál folytatását, aminek teljesen megfelelt a Metronóm '77. Az adás is színes lett, így az élmény azon keveseknek, akiknek volt színes televíziója, még inkább átélhetőbbé vált. A zenekarok versenyében nem volt szükség a hangszerek be- és kihurcolására, az együttesek mozgó dobogókon gördültek be a színpadra, majd számuk végeztével ki, alig 2-3 másodperc alatt. Az egész produkció profibbá vált, az élrevasalt szocialista kultúrpolitikát és a korábbi tévébemondó-műsorvezetőket felváltotta a könnyedség, amelynek mintegy védjegye a szenzációs tehetségű és nagy műveltségű Antal Imre lett, aki a korábban a szigorúan megírt szövegek helyett improvizált és már kisebb poénokat is megengedett magának a közönség szórakoztatása érdekében. A zsűri külföldi tagjaival anyanyelvükön beszélgetett, szinkronfordított, és még arra is volt lehetősége hogy az Élet és Irodalom főszerkesztőjével, Váncsa Istvánnal viccelődjön. A show megállta volna a helyét bárhol Európában.

Ez persze az előadókra is igaz. Olyan tehetségeket láthatott a közönség, mint Bódy Magdi, Bontovics Kati, Cserháti Zsuzsa, Delhusa Gjon, Eszményi Viktória, Harangozó Teri, Ihász Gábor, Karda Bea, Katona Klári, Máté Péter, Payer András, Szűcs Judit, az Apostol együttes, a Beatrice, a Color, Corvina, Gemini, Generál, Hungária, Illés, Juventus, Kati és a Kerek Perec, Mini, Neoton, Piramis vagy a Syrius.

Máté Péter Együttlét című második díjat nyert dala a döntőben:

Forrás: Gáspár Attila Youtube csatornája

A megmérettetés végén a szólisták között végül Katona Klári (Tíz percet az évekből), Máté Péter (Együttlét), Szűcs Judit (Táncolj még) lett a sorrend, az együttesek közül az Illés nyert a Hogyha egyszer című dalával, a második helyet a Color szerezte meg Fényes kövek cíművel, harmadik helyen a Neoton végzett, daluk címe Hívlak volt.

Két komolyabb baki is történt a döntőben:

Az új, számítógépesített pontszámláló rendszer nem volt a helyzete magaslatán. Már az első fellépő - Máté Péter - értékelésénél hiba csúszott a rendszerbe. A gép kezelője talán túl gyorsan próbálta begépelni a pontszámokat - amire szükség is lett volna, lévén harminc zsűritag értékelte a hallottakat -, de a rendszer lassan fogadta csak be a billentyűzetről az értékeket, így az összeadás után csak 29 zsűritag szavazatát adta össze a gép. Miután a következő fellépő (a Neoton) befejezte a produkcióját, addigra derült ki, hogy Máté pontszáma nem teljes. A műsorvezető kénytelen volt megismételtetni a szavazást. Ekkor Antal Imre döbbenten látta hogy a gép még kevesebb pontszámot adott össze. Higgadtan, de láthatóan kissé feszülten újra megismételtette a voksolást a közönség és a zsűri derültségére ("Remélem mindenki emlékszik hány pontot adott..."). Valószínűleg ezúttal kézzel összeadták az eredményt, mert már csak a végső pontszám jelent meg a képernyőn. A továbbiakban szerencsére már nem volt probléma a rendszer működésével.

A díjátadáskor meghajlás közben a második díjat nyert Máté Péter - azt gondolva hogy senki sem hallja - megkérdezte hogy "Mikor kell kimenni?", mire Antal Imre rögtön szólt neki hogy "Vigyázz, mert él a mikrofon!". Máté zavarba jött és nevetett, majd csaknem elfelejtett kezet fogni a helyezését kihirdető műsorvezetővel. Ez a beszélgetés tisztán hallatszott a műsorban.

 

Az utolsó?

Négy év telt el, mire újra pályázhattak a versenyzők dalaikkal. 1981-re az esemény nevét Tánc- és popdalfesztiválra keresztelték át. Megint két kategóriában osztottak ki három helyezést, de most Előadói és Dalok kategóriáknak hívták őket. Akkor még senki sem sejthette hogy ez lesz a szocialista időszak utolsó igazi Táncdalfesztiválja.

1981.jpg

Színpadkép a televíziós műsor kezdetén

A műsorvezetők ezúttal Kudlik Júlia és Antal Imre voltak, akik ezután is több ízben vezettek együtt műsorokat és szerepeltek együtt a legkülönfélébb produkciókban, akár komoly, akár humoros volt a téma.

Ekkor, először a fesztiválok történetében a nemzetközi zsűri a döntőben nem pontozta az elhangzott produkciókat, hanem utána határozta meg a sorrendet. A zsűri számára biztosított helyiségben a falon egy ív papírra írták fel, ki milyen sorrendet állított fel magának. A Korál együttes egyhangú győzelemre állt. Mint addig mindig, a külföldi zsűritagok most is megkapták a szerzemények szövegét saját nyelvükre fordítva. Így fordulhatott elő egy bennfentes pletyka szerint, hogy a szovjet zsűritag (Ludmilla Ljadova, zeneszerző, énekesnő, amúgy még ma is él, 94 éves) a Korál együttes Homok a szélben című dalának ominózus sorába miszerint "Ha nem lennék szabad, élni sem tudnék!" - talán a pontatlan fordítás miatt - valamiféle burkolt rendszer-ellenességet vélt belehallani és vétóval fenyegetett. A tolmácsok lázasan próbáltak segíteni a helyzeten, de a kamerának és a helyiségben pihenő Kudlik Júliának is el kellett hagynia a botrány idején a helyszínt. Éppen az amerikaiak által bojkottált moszkvai olimpia után és a szocialista országok által bojkottált Los Angeles-i olimpia előtt jártunk, szóval ment az izmozás, és biztosan az sem segített, hogy a szervezők éppen az amerikai vendég mellé ültették a hölgyet, és utána mutatták be. Végül a helyzetet olyan módon oldották fel, hogy a szovjet zsűritag rém kevés pontszámával a Korál a harmadik helyre csúszott vissza. Ezt mindenki elfogadta.

Lássunk néhány versenyzőt:

f_fri19810801073.jpg

Komár László

f_fri19810801085.jpg

Eszményi Viktória

f_fri19810801088.jpg

Delhusa Gjon

A győzelmet végül a dalok versenyében a Hungária együttes szerezte meg a húsz évet késett amerikai életérzést felvillantó Limbó-hintó című számával, amely valódi limbó mániát indított el és igazán befuttatta az együttest, amiből később a Dolly Roll és az R-Go is született. Érdekességképpen megemlítem, hogy Dolly előtt Fenyő Miklós Zalatnay Cinit szerette volna megnyerni énekesnőnek az együttesébe, de ő idegennek érezte a rock 'n' roll stílust, és nem vállalta.

f_fri19810801103.jpg

A Hungária együttes az elődöntőben

Mivel a Hanglemezkiadó teljhatalmú ura, Erdős Péter nem szívelte Fenyőt, ezért 1980-ban úgy sikerült kiadniuk az albumukat, hogy Erdős két hetes bulgáriai nyaralása alatt rohammunkában írták meg a számokat, és vették fel azokat a kiadó stúdiójában. Mire Erdős hazajött, kész volt a Rock and Roll Party című album, és a belefeccölt pénz és stúdióidő miatt már nem mondhatott rá nemet (főleg hogy '74-ben és '77-ben is felvettek már egy-egy albumot, amit nem jelentetett meg). Az LP hatalmas siker lett, és miután a Táncdalfesztivált is megnyerték a Limbó-hintóval, több mint 600 ezer példányban adták el, amivel megdöntötte az addigi hazai lemezeladási rekordot. Erdős Péter ott ült a fesztivál zsűrijében is. Biztos örült. Vagy nem. Mindenesetre a díjátadás után újra a színpadra szólított Hungária dalát nem hallgatta meg még egyszer.

A győztes a Hungária és a Limbó hintó: 

 

Most tehát lássuk kik lettek az 1981-es Tánc- és popdalfesztivál győztesei:

Dalok versenye:

1. Hungária: Limbó hintó, 2. Soltész Rezső: Szóljon hangosan az ének, 3. Korál: Homok a szélben

Előadói díj:

1. Kovács Kati: Újra otthon, 2. KFT: Bábu vagy, 3. Soltész Rezső: Szóljon hangosan az ének

Sajnos nem jutott a döntőbe, de - ha valakinek nem volna meg - mindenki Boborjánja, azaz Dolák-Saly Róbert is indult a versenyen Egy másik dal című szerzeményével. Rajta kívül képviselték még magukat (a teljesség igénye nélkül): Korda György és Balázs Klári (akik akkor még külön indultak és zeneileg is és a magánéletben is ez időtájt bútoroztak össze), Cserháti Zsuzsa, Csuka Mónika, Ernyey Béla, Kristály Kriszta, Liener Márta (igen a későbbi manöken), Sasvári Annamária, a 8 éves Ulmann Mónika, Vincze Viktória, az együttesek közül a Bojtorján, a Corpus, a Gemini, a KFT, az Óceán, az Universal és a Wastaps.

Ez volt az utolsó "igazi" Táncdalfesztivál a rendszerváltás előtt.

 

Amiket jobb lett volna meg sem rendezni?

Azaz persze még hátra volt a két hírhedt siófoki Interpop fesztivál... De ezeket már nem a Magyar Televízió szervezte és nem voltak mentesek a botrányoktól sem. Finoman szólva.

Az 1986-os Balaton-parti fesztivál után még csak suttogtak visszaélésekről és csalásokról. Bulvársajtó nem lévén ezek megmaradtak a pletyka szintjén. Sok szót nem érdemes vesztegetni a "versenyre", ha kíváncsiak vagytok a legnépszerűbb videómegosztón találhattok néhány borzasztó felvételt, hamisan éneklő előadókról, cetlijeik között maguk is elvesző műsorvezetőről és lagymatag közönségről. A rendezvény elvileg nemzetközi volt, de külföldről nem igen érkezett nevezés. Talán elfelejtettek nekik szólni?

Az indulók közül Auguszt Bárió, Csuka Mónika, Falusi Mariann, Zoltán Erika, a Lord, a Z'zi Labor, a Marcelina PJT és a Napoleon Boulevard érdemel szót, de a többiek teljesítményére jobbára az egyik induló zenekar neve lehetne jelző: Névtelen Nulla. Komolyan, volt egy ilyen zenekar.

1986.jpg

Krasznai Krisztina énekli Egy mai lány című dalát a siófoki Interpop '86 fesztiválon

Az első díjat végül a Napoleon Boulevard nyerte.

Az 1988-as Interpop pedig végleg elvette a kedvét mindenkinek aki ilyen jellegű fesztiválban gondolkodott. Az ORI (Országos Rendezőiroda) rendezésében újra Siófokra telepített rendezvény botrányai akkorára dagadtak, hogy a cég vezetője inkább az öngyilkosságba menekült az elszámoltatás elől.

1988.jpg

Az Interpop '88 műsorvezetői: Palcsó Brigitta és Geszti Péter

A fesztivál - elsősorban fiatal, feltörekvő - résztvevőinek egy részének a produkciója a legalapvetőbb elvárásokat sem tudta kielégíteni. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy az akkorra már gomba módra szaporodó magánkiadók (kezdődött a szocio-kapitalizmus, a GMK-k és a fusi világa volt ez) szponzori pénzek reményében indították befuttatni kívánt előadóikat, akiknek sokszor az énekhangok eltalálása is komoly probléma volt. Ezt elősegítendő a stúdiók az elődöntőben a zenei kíséretet tartalmazó kazettáikat sok esetben úgy adták oda a technikusoknak - némi készpénz kíséretében - amin már az énekhang is szerepelt, így az előadónak elég volt rátátognia. A középdöntőre már kiderült a turpisság, onnantól már odafigyeltek a szervezők erre és ekkor szembesülhetett a közönség az előadók hiányosságaival. Persze amíg a zsűriben többen is ültek, akiknek a dalai szerepeltek a versenyben, ez nem lehetett akadálya a továbbjutásnak.

A fesztivál teljes anyagi csőd volt. Akkori értéken mintegy 5,3 milliós teljes kiadás mellett alig 740 ezer forint volt a bevétel, ez alig 2950 eladott jegyet jelentett mindössze. A pénzek jó része addig ismeretlen embereknek, ismeretlen közreműködésükért fizették ki, közülük volt olyan, aki még a pénztári kifizetésre sem ment el aláírni, hanem mást küldött maga helyett. A rendezési költséget az ORI mellett az MTV és több hanglemezkiadó is támogatta, előbbi 1, utóbbiak 2 millió forinttal. A rendezvény számlái szerint megszámlálhatatlan mennyiségű étel és ital fogyott el. De még ez sem derült volna ki ha a KAPU című folyóirat nem szellőzteti meg az esetet október 27-én. Az inkriminált cikkről már két nappal korábban tudomása volt a minisztériumnak és az ORI-nak, így annak vezetőjének Bulányi Lászlónak is. Jó esély volt arra, hogy a rendezőirodát górcső alá veszi az APEH, a Népi Ellenőrző Bizottság és a Gazdasági Rendőrség. Ezt a vezető nem várta meg, október 27-én este (más források szerint november 4-én) lakásán öngyilkos lett, főbe lőtte magát. Ugye azt tudjuk, kik tarthattak otthon revolvert abban az időben?

A Reform magazin 1988. november 25-én megjelent cikke a botrányról és Bulányi László öngyilkosságáról:

ori1.jpg

ori2.jpg

Forrás: Arcanum

Az érdektelenségbe fulladt fesztivál első díját egyébként Sárközi Anita nyerte a Rózsaszín bombázók mellett, előadói díjat kapott Zámbó Jimmy és Papp Rita. Kiemelkedő produkciót még a Mohó Sapiens, az Exotic és a Pa-dö-dö nyújtott.

 

A fordulat után... és ma

A rendszerváltás után a Magyar Televízió még megpróbálkozott egy Táncdalfesztivál megrendezésével és mondhatjuk hogy derekasan helyt álltak az korszak divatzenéi elleni versenyben. Ezen olyan sztárok születtek, mint Bayer Friderika (aki az Eurovíziós dalfesztiválon képviselhette hazánkat), Szekeres Adrienn, Janza Kata vagy Szulák Andrea. Persze ami volt elmúlt és ez a rendezvény már nem tudta felvenni a harcot a kor divatirányzataival. Az ország pedig a módszerváltás utáni új rendszerben a menedzser típusú önmegvalósítással volt elfoglalva, azaz dolgozott, mint az állat, hogy ne haljon éhen a kiscsalád, szóval kisebb dolga is nagyobb volt, minthogy a Táncdalfesztivált nézze.

Ennél sokkal népszerűbbek az emlékkoncert jellegű fesztiválok, ilyen volt az egykori sztárokkal megidézett "Volt egyszer egy Táncdalfesztivál" 2009-ben amelyen 24 egykori "fesztiválos" előadó 25 dalát hallgathatta meg a közönség. Ők 1966 és 1981 között vettek részt a versenyeken, tehát a "klasszikus" Táncdalfesztiválok résztvevői voltak.

A 2020. januári rendezvény is emlékkoncertnek ígérkezik, régi és új arcokkal. Ha kíváncsiak vagytok a résztvevőkre, kattintsatok IDE.

  

A cikk megjelenését a 2020. január 11-i Táncdalfesztivál szervezője, az Auditórium Hungaricum Nonprofit Kft. támogatta... VOLNA, DE SAJNOS NEM FIZETTÉK KI.

Köszönet a képekért az MTI Fotóarchívumnak, a mozgóképekért a Nemzeti Audiovizuális Archívumnak és a kutatási anyagért az Arcanumnak

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr3515352426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tejinashi 2019.12.25. 21:20:50

Én még emlékszem, Sass Józsi Limbó Hintó paródiájára, még talán meg van valahol magnószalagon:

"Figyelem, a lécet ennél lejjebb tenni már nem lehet. Aki a léc alatt át tud bújni, máris a döntőbe kerül." :)

Head Honcho 2019.12.25. 23:26:04

Ha a Névtelen Nulla nem is, az énekes Hevesi Tamás neve azért gondolom, mond valamit. Az meg túlzás nélkül állítható, hogy Fenyőék világszínvonalú produkcióval rukkoltak elő. Ellenben a 2020-as hasonnevű rendezvénnyel kapcsolatban már vannak félelmeim, hogy modern előadótól aligha láthatunk effélét...

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2019.12.25. 23:58:29

@Head Honcho: na igen, azért a Jeremy erősen homoerotikus hangulata a Voga-Turnovszkynak is átjött :)

dik_ 2019.12.26. 08:58:44

A Limbó-hintó valóban parádés előadás volt, magasan kilógott maga a műsor a többi szám közül - de azért azt se feledjük, az a szám egy orbitális koppintás...

dik_ 2019.12.26. 09:00:42

És igen... Antal Imre zseniális volt! Szerencsésebb országokban világhírű szupersztár lett volna.

Bretschneider detektív 2019.12.26. 09:38:22

Egy szőrszálat találtam benne, egy felesleges l-t: Erdős nem szívelte Fenyőt.
A 'szívlel' szó azt jelenti, megfogad.
Amúgy szuper.
Néhány érdekesség:
A Rózsaszín Bombázók énekesnőjét Keresztes Ildikónak, a Névtelen Nulla énekesét Hevesi Tamásnak hívták. Slágerüket később a Pearl Jam dolgozta fel (Jeremy). :-)

Bretschneider detektív 2019.12.26. 09:39:40

Dolák-Salyt beígérted az előző részben. Már én sem emlékszem a számára, pedig megvolt kazettán. Őskor volt a címe.

Bretschneider detektív 2019.12.26. 12:19:37

@JTom: Bocs, nem tudom, hogy kerülte el a figyelmem.

Öngerjesztő Erg 2019.12.26. 20:44:11

@dik_: Ahogy többé-kevésbé a Hungária szinte teljes munkássága az..

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2019.12.26. 21:21:39

@dik_: @Öngerjesztő Erg: Még valamikor a 80-as években külön rádióműsor szólt a hazai előadók koppintásairól. Na, ott hallottam a Hungáriát is, alkalmanként több számuk eredetijét ismerhette meg az ember. Minden teljesen(!) ugyanaz (zene, szöveg – ez persze magyarul), de a lemezborítón a _szerzők_ már a Hungária együttes tagjai voltak. Egy-az-egyben másoltak.

Egyébként meg érdekes, hogy a Kapu, meg a Reform is a belügyesek által létrehozott mesterséges "ellenzéki" médiumok voltak. Ebből a szögből már máshogy néz ki az említett ORI botrány.

inkábbkeddenvásárolj 2019.12.26. 21:22:21

még hogy világszínvonalú, édes faszom.....mielőtt valaki leír ilyesmit nézzen már körül, milyen volt a világ a hetvenes évek végén 80-as elején. Ja igen, boney-m, na ahhoz képest tényleg világszínvonalú volt a hungária.

gigabursch 2019.12.26. 21:24:31

@Öngerjesztő Erg:
Ugyan késtek 30 évet, de akkor is jó és szórakoztató.

szánmonoxid 2019.12.26. 21:30:04

Antal Imre tényleg zseni volt (és szó szerint hét nyelven beszélt). És még a zenéhez is értett, merthogy zongoraművészként indult, csak aztán a jobb keze kb. 30 éves korában egy ízületi gyulladás miatt lemerevedett, és abba kellett hagynia a hivatásszerű zenélést (egyébként Presser tőle tanult zongorázni).

Kudlikkal egyébként már jóval korábban is vezettek közösen műsorokat.

@Head Honcho:
Ja, Fenyőék a 25 évvel azelőtti világszínvonalnak tényleg megfeleltek (műfajt tekintve; amúgy zseniális zenészek játszottak benne).
Egyébként amikorra a Limbó hintó a tévébe került, már régen sportcsarnokos telt házas országos turnén voltak túl, és a legnépszerűbb együttes voltak 1980 elejétől, szóval nem az tette őket népszerűvé, a számokat pedig biztosan nem egy éjszaka alatt írták (pontosabban lopták, mert eredeti zenéjük nem nagyon volt), mivel már hónapok óta játszották koncerteken, mire stúdióba mentek lemezt felvenni. Én mondjuk utáltam őket, mert tiniként P. Mobil-os voltam, de a tények azok tények. Sok osztálytársam volt hungáriás "popper", és ilyen öltözetben jártak, mint a Hungária a képen.

@Bretschneider detektív:
Akkor neked sem valami jó a helyesírásod, tele van hibákkal a cikk, ha mindet felsorolnám, az igen hosszú lenne. Ha még azt is leírnám, hogy melyik miért hiba, hosszabb lenne, mint a cikk maga.
Kedvel jelentésben egyébként a szívlel és a szível IS helyes, itt szó sincs az egyenlőre - egyelőre különbségről.
Amire te gondolsz, az a MEGszívlel - a magyarban (és tudtommal a többi igekötőt használó nyelvben is, mint pl. az orosz) az igekötő gyakran úgy megváltoztatja a szavak jelentését, hogy annak semmi köze az eredetihez. Gondold végig mondjuk a "basz" szó igekötős jelentéseit, hány százalékuknak van köze a szó alapjelentéséhez. De akár a "fog" igével is végigjátszhatod.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2019.12.26. 21:38:09

@gigabursch: Sajnos, ebben nem tudok segíteni, mert egyrészt ezeket a rádióműsorokat későn este, alkalmanként hallgattam meg, és mivel nem voltam (már akkor sem) Hungária és rákendroll rajongó, a számok címe helyett csak a tény maradt meg: mennyire durva, hogy az ünnepelt "sztárok" gyakorlatilag mennyi mindent másoltak (és azt is mennyire pofátlanul: a teljes dalt, úgy, ahogy van).

szánmonoxid 2019.12.26. 21:38:48

@Fotósképző:
Ez viccnek nem rossz, azért Brády Zoli bácsit (ismerem személyesen) belügyesnek nevezni meg álellenzékinek (az újságíró munkássága miatt időnként lecsukták a Kádár-rendszerben, meg évekig nem dolgozhatott), azért elég erős.
De a Reform pár újságíróját szintén, voltak köztük jó páran, akiket a nézeteik miatt néha be-begyűjtöttek 1988 előtt. 1988-ban már eléggé inogott a Kádár-rendszer, meg lehetett ezeket csinálni, ahogy Lezsákék meg Orbánék is bohóckodhattak retorziók nélkül, 5 évvel korábban simán kapnak érte 10 év sitkót. Mondjuk most visszatekintve jobban is jártunk volna vele.

@gigabursch:
Igen, világslágereket loptak, és adtak ki saját név alatt.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2019.12.26. 21:53:34

@szánmonoxid: Magam nem ismerem Brádyt, de olvastam annak idején a Kaput párszor. Mostanában ezeket a cikkeket ovastam a témáról:

pestisracok.hu/a-nap-tv-alapitoja-is-a-halozat-embere-volt-virag-elvtars-demjan-hitelbankja-es-a-media-lenyulasanak-tortenete-1/

"...A Reform Kiadó vezetője Virág András, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának (TH) korábbi főosztályvezetője, Lázár György miniszterelnök bizalmasa, a kádári propaganda egyik leghatalmasabb, de háttérben munkálkodó kádere lett. Virág főnöke a TH-nál a nála jóval ismertebb Bányász Rezső volt. ..."

pestisracok.hu/a-halozat-nagy-trukkje-a-lazado-kaput-az-allambiztonsag-cege-adta-ki-a-media-lenyulasanak-tortenete-4/

"...A KGB-hez köthető Siklósi Norbert élet-halál ura volt a magyar sajtóban a rendszerváltás előtt. És persze utána is fontos sakkfigura maradt. Siklósi sohasem tagadta, hogy Moszkvához lojális igazán, így irányította a Lapkiadó Vállalatot, amelyből a nyolcvanas évek végén megpróbálták kilapátolni a lehető legtöbb pénzt. Ekkor az állambiztonsággal megalapították az Interedition leányvállalatot, amely 1988-ban megjelentette a később legendássá vált Kapu című folyóiratot. Főszerkesztője Brády Zoltán lett, elmondása szerint Demján Sándor adott volna pénzt a lapra, és a Reform Rt. állt volna mögötte, de ő inkább Siklósi cégét választotta, akit pár éve is “vagány bolseviknek” nevezett. A később “rendszerellenes” Brády az ELTE ateista körét vezette egyetemistaként, aztán a Rádió és média futatott újságírója lett, a hetvenes évek közepén a Magyar Ifjúság propagandistája volt, Moszkvába utazott, május elsejéről lelkendezett, hogy aztán bűnügyi újságíró legyen belőle. Aztán jött a hírszerzéssel, Siklósival és az Intereditionnal megjelentették a Kaput...."

lobster thermidor 2019.12.26. 22:53:49

Erdős profi volt a szakmájában, ezért pontosan tudta, hogy a Hungária limbó hintós jelmezbálja a magyar telvízióban is leadott, egy svéd zenekar egy órás rock and roll show-jának a szinte egy az egybeni koppintása volt. Fenyőnek soha nem voltak eredeti ötletei, mindig a másolásból élt, utólag úgy adta el a sztoriját, mintha amerikából visszatérve, bár ez is elég homályos folt az életrajzában, ő lett volna a hazai rock and roll egyik elnyomott sámánja, holott a megbukott Beatles utánzás korszaka után leginkább a gagyi beatzenét tolták, csak azt az időszakot ügyesen titkoltàk. Itt emlékeztetnék az egyik ilyen az Illés sikereit meglovagolni próbáló népieskedő giccsparádéjukra, amely a beszédes Nem bújok én többet már a subába címet viselte.

Muhammad Balfas 2019.12.26. 23:29:45

Érdekes, úgy emlékeztem, hogy Szörényi a Fonográffal a '77-es Metronómon az Ősember c. számot adta elő, de ezek szerint nem..

szánmonoxid 2019.12.27. 01:05:57

@Fotósképző:
A Pesti Srácok mint hiteles forrás?
Fetrengek a röhögéstől.

@lobster thermidor:
"Erdős profi volt a szakmájában"
Hát nagyon nem. Erdős egy indulatvezérelt komcsi fasz volt, a legrosszabbik fajtából.
Ha értett volna a szakmájához, akkor a P. Mobilnak megjelenik a lemeze 1978-ban, és dupla aranylemez, a Mininek 1974-ben, és szintén az, az Európa Kiadónak és a Kontroll Csoportnak 1982-ben, és minimum aranylemez, az URH-nak 1981-ben, a VHK-nak 1986-ban, és az is - és ezek nagy része fel lett véve, csak kiadva nem lett. A Hungária fentebb említett 1970-es évekbeli lemezeiről nem is szólva.
A Solaris lemezét nem volt hajlandó 70 ezernél több példányban kiadni, és azt is már csak a zenekar második korszakában, ennyi példány pillanatok alatt kelt el. A KFT első lemezét (a Táncdalfesztivál után, ahol egy ország kapta fel őket a Bábu vagy miatt) szintén néhány tízezerben adta csak ki, vitték, mint a cukrot.
Valamint nagyon erőtette a Neotont, hogy majd ők lesznek a világsztár, csak hát pusztán attól, hogy ő Csepregi Évát kúrogatta, nem lett világsztár a zenekar. Meg a beléjük feccölt tízmillióktól sem (ez mai áron milliárdok).
Erdős szimplán egy semmihez nem értő, idegbeteg, sértődékeny paraszt komcsi volt.

n3spr3ss0 2019.12.27. 07:35:59

Látatlanban is merem állítani, hogy a jövő évi fesztivál botrányosan gyenge lesz, egy színpadképes előadó sincs. A sok óbégatás, hajlítgatás az nem éneklés, a maiak meg mást se tudnak.

kroky61 2019.12.27. 07:51:04

A cikk Bulanyival foglalkozó része bántóan pontatlan, sértő. A volt igazgató november 3-án napközben lett öngyilkos a saját lakásában, ahol nem fegyverrel, hanem gyógyszertúladagolassal vetett véget életének. Fegyvere soha nem volt. A történethez tartozik, hogy Bulányi az akkor halálos népellensègnek tartott a magyar állam hathatós közbenjárásával még a katolikus egyházból is eltávolított Bulányi páter öccse volt, Brády régen "utazott" rá. Mint tudjuk ő az ún. ateista kör tagja volt. Az öngyilkosság mögött nagy súllyal magánéleti gondok is álltak, önmagában a Kapu által megirt visszaélések nem lettek volna elegek az ilyen vétségekre azóta se túl szigorú magyar társadalomban. Az ügyből ugy tudom soha semmilyen eljárás nem indult.

hoplita 2019.12.27. 08:13:11

@JTom:

".....Jeremy, ne izélj má', hisz látod én is fiú vagyok...."

:DDDDDD

hoplita 2019.12.27. 08:25:53

@szánmonoxid:

Erdős karrierek és életek tucatjait tette tönkre, a zeneipar élén eltöltött évtizedek alatti kártékony ámokfutása szinte máig kihat.
Most nem leszek polkorrekt, de az a zsidó volt, akit kár volt elevenen kiengedni Buchenwaldból. Megjárta ugyanis, ez adhat némi magyarázatot az aljasságaira, de felmentést soha.

vergyula 2019.12.27. 09:37:54

@dik_: tudnád esetleg linkelni az eredetit?

vergyula 2019.12.27. 09:39:01

@Öngerjesztő Erg: Többé-kevésbé az egész stílus az.

Helveticus 2019.12.27. 09:44:27

@hoplita: teljesen igazad van, egy mocskos haszonélvező volt

vergyula 2019.12.27. 09:47:31

@szánmonoxid: Ha jól tudom, az első KFT lemezből 30 ezret adtak el. Laár mesélte valahol, hogy maga Erdős mondta neki, egyébként nagyon kedvesen, hogy "Andriskám, tudom, hogy eladhattunk volna belőle 100 ezret is, de én nem akartam."
Elvileg nem akart konkurenciát az említett Neotonnak, akiknek ugyan tényleg voltak külföldi sikereik, bár nem álltak arányban a befektetett melóval/pénzzel. Én mondjuk kedvelem mindkét zenekart a mai napig, tény, hogy a KFT megérdemelt volna nagyobb támogatást/sikert is.

exterminador 2019.12.27. 10:30:36

@Fotósképző: hm, annak van némi pikantériája, mikor Stefka elvtárs beszél arról, kik voltak a hálózat emberei.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2019.12.27. 12:22:24

@kroky61: sajnálom a pontatlanságokat és még kevésbé akartam bántó lenni. korabeli írott forrásokból dolgoztam, főleg az arcanum adatbázisából. ha esetleg tudsz egyéb forrást, szívesen javítom.

gigabursch 2019.12.27. 12:26:09

@szánmonoxid: @hoplita:
Megelőztetek.
Egy aljas, tetves, "túlélő" volt, aki legfeljebb papíron járt a fenti nevelőintézetben (ahogy sokan mások se/is)

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.27. 13:58:23

Homályosan emlékszem ezekre a fesztiválokra, hiszen az elsőnél tizenhárom, a másodiknál tizenhét éves voltam.

Azért furcsa az emberi emlékezet, mert például hiába lett 77-ben Katona Klári az első, és hiába volt jobb énekesnői teljesítmény az övé, Szűcs Judit slágere mégis jobban állta az idő próbáját. Talán azért is, mert egy éppen világszerte divatos irányzatot képviselt. Aligha véletlen, hogy Judit ezzel a dallal futott be, és nem azzal, amit az 1972-es fesztiválon énekelt (Szólj már vagy kiabálj). Arra is emlékszem, hogy voltak sztárfellépők is, például a brit Brotherhood of Man, akik 1976-ban nyerték meg az Eurovíziós Dalfesztivált a Save Your Kisses for Me című dalukkal.

Ami a 81-es fesztivált illeti, a Korál-dalnak is volt paródiája: „Homok a fékben, lehet, hogy az van ott...”
Amit az orosz zsűritag művelt, az szánalmas hisztéria lehetett a színfalak mögött, annak fitogtatása, hogy nemzetközi viszonylatban nem jegyzett szerzőként még ezt is megteheti. Meg is tette, jól megvédte a szocializmust egy baráti ország könnyűzenei műsorában, reméljük, a Lenin-rendet is megkapta érte. (Ha már James Bondot is akkoriban tüntették ki ezzel az egyik filmjében.) :)

Számomra a KFT produkciója sokkal érdekesebb volt, mint a Hungáriáé., bár kétségtelen, hogy jogos volt a Hungária győzelme, show-juk tényleg feldobta a fesztivál még mindig kissé merev, bár a korábbiaknál azért már oldottabb hangulatát.

Nekem úgy dereng, hogy Antal Imre a zsűriben ült, jól le is pontozta Ullmann Mónikát, amit a közönség egy része füttyögéssel fogadott, és mindenki szörnyülködött, hogy a cuki kislány a csúnya felnőtt bácsitól milyen kevés pontot kapott. Pedig Antal Imre zeneileg tényleg képzett volt, és utólag valahol el is mondta, hogy egy kislányt egy ilyen dallal versenyeztetni egy fesztiválon legalább annyira kínos a gyereknek, mint a szakmailag képzett és tapasztalt felnőtt versenyzőknek is.

És igen, Eszményi Viktória számára is ez a fesztivál volt a sorsdöntő, ekkor vált kis időre divatossá. A tehetsége alapján többet kellett volna elérnie, de valószínűleg ez nem csak rajta múlt.

Gukker 2019.12.27. 19:39:29

@hoplita: Hát, igen, elég csak arra gondolni hogy tette tönkre Cserháti Zsuzsát egy életre.

BOAR 2019.12.27. 22:32:05

Erdős Péter...
Felsejlik a múltból egy dalszöveg...
"Úgy szeretném, úgy akarom..."
www.youtube.com/watch?v=bni_MMk0K7Q

szánmonoxid 2020.01.02. 01:49:31

@exterminador:
Ő már csak tudja, hiszen ő is köztük volt.

@BOAR:
Börtönbe is juttatta miatta őket a címszereplő 2 évre, rendszerellenes izgatás vadjával. Egyedül a basszgitáros úszta meg, mert ő még nem töltötte be a 18-at. Később ő alapította a 88-at, amely játszott CPg-számokat is. Ezt nem, még 1990, Erdős halála után sem. Az újjáalakult CPg aztán játszotta újra a 90-es évek legvégén, 2000-esek elején.

queenagi 2020.01.15. 16:08:47

@hoplita: én úgy tudom Mauthausenből tért vissza, de ez lényegtelen.
Állítólag minden állásából eltávolították (vagy ő lépett le) mert sehol nem bírták elviselni, egy összeférhetetlen alak volt.
Irtózatosan, már a nevetségesség szintjén raccsolt, ami még jobban erősíti azt a képet, hogy a hatalmával kompenzálta személyiségbeli hiányosságait. Amit a szakmához értett talán évek tapasztalatával szedte fel, de tulajdonképpen abból élt, és nőtte ki magát kiskirállyá, hogy a hatalom szabad kezet adott neki, mert utált és méltóságán alulinak tartotta foglalkozni a "nyugati métellyel", a könnyűzenével. Erdős pedig jó pártkáder volt, és kézben tartotta a "hőzöngő, hosszú hajú" zenészeket és az egész ipart, és a méltóságos elvtársaknak nem kellett foglalkozni a gusztustalan populáris kultúrmocsárral.
A Neoton sztárolásával pedig az volt a legfőbb baj, hogy a cuki, szőke Csepregit nézte ki magának, aki a három Évából sajnos a legtehetségtelenebb volt, és Fábián Évát, meg Pál Évát kifúrta a zenekarból. Amikor Csepike egyedül maradt, nem is születtek maradandó számok, mert nem bírta szuflával az éneklést. Mindig a Végvári Ádám énekelt mellette, hogy legyen valami ereje az éneksávnak is. Mellesleg, amikor a Metronómon az egekig pontozták a dögunalmas dalukat, nagyon bűzlött, hogy bunda az egész.
süti beállítások módosítása