A szocialista Magyarország mindennapjait - eredeti színes fotókkal bemutató - sorozatunk folytatódik az MTI Fotóarchívummal összefogva, immár a negyedik résszel, amivel elérkeztünk 1960-ba.
1960. augusztus 26. Kislány libákkal a sekély vízben a fonyódi Balatonparton. MTI Fotó: Járai Rudolf
Ahogyan eddig is, természetesen most is szívesen látjuk a pontosításokat, kiegészítéseket vagy - a mai összeállításban is előforduló - ismeretlen helyszínek, alkalmak beazonosítási kísérleteit olvasóinktól! A fotókra kattintva az eredeti képhez juthattok, ahol további releváns találatokra lelhettek és további kereséseket indíthattok, valamint a képek meg is vásárolhatóak.
Erről a fotóról semmit sem tudunk, látszólag egy nyári napon készült Budapesten
Sukarno egyike volt a következő évben - 1961-ben - megalakult El-Nem Kötelezett országok mozgalma alapítójának, ami a jugoszláv vezető Tito szervezésében jött létre. A négy alapító ország Jugoszlávia, Indonézia, Egyiptom és India volt. A szervezet jelentősége a hidegháború kései évtizedeiben volt a legnagyobb. Elgondolásuk szerint olyan országokat tömörítettek, akik egyik nagy tömb mellett sem kötelezték el magukat (értsd: kapitalizmus és kommunizmus). Jelenleg már 120 ország tagja a szervezetnek és 17 a megfigyelőként résztvevő országok száma, ami a világ lakosságának 55%-át és az ENSZ-tagok kétharmadát tudhatja magáénak, ám befolyásuk csekély, mert a legszegényebb országok vannak többségben, elsősorban afrikai, dél-ázsiai és közép- valamint dél-amerikai államok.
A fenti fotón látható Sukarno-látogatás is - a rossz nyelvek szerint - a készülő mozgalomba való csábítás miatt volt olyan sürgős. Magyarország ötvenes évekbeli legendásan rossz viszonyát déli szomszédunkkal a Kádár-éra első éveiben sikerült érdemben javítani és talán felmerült hogy mi is "különutasok" legyünk, ahogy Jugoszlávia, bár erre a reális esély - egy néhány évvel korábban brutálisan levert forradalom után- nulla volt.
1960. április 25. Kátoly, Baranya megye. Kaszapovics András, a kátolyi Aranyözön Termelőszövetkezet Kossuth-díjas elnökének lánya és Kovács Mátyás kőműves esküvője és annak előkészületei:
Az egyik szakácsnő kezében egy borosüveggel énekel... MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
A Kossuth-díjat a hatvanas évek elejéig (1963) nemcsak a tudomány vagy a művészet területén kiemelkedőt alkotók részére osztották ki, hanem a szocialista termelőmunkában élenjáró személyeket, csoportokat is jutalmazták. Így kaphatott Kossuth-díjat vájár, traktoros, mozdonyfűtő, olvasztár, fonónő, befűző, kombájnos, előhengerész, csőhajlító, fejőgulyás (nem vicc!) vagy egy brigád, egy TSZ, esetleg gépállomás.
A kép helyszíne manapság ÍGY FEST.
A sorozat korábbi részeit ITT nézhetitek meg ha lemaradtatok volna róla!
Köszönet az MTI Fotóarchívumának a képekért. Az archívumról bővebben:
Az elmúlt években nagyszabású digitalizáció kezdődött az MTI Fotóarchívumában, aminek eredményeképpen több százezer fotót szkenneltek be és láttak el a készítés körülményeiről szóló metaadatokkal. 2018 nyarára egy online felülettel készül a Fotóarchívum, hogy közgyűjteményként jelenjen meg a kibertérben, ahol nem csak fotók, de múltszázad elejéről származó régi hírek mellett hanganyagok, kották is megjelennek majd, mindehhez pedig egy közös kereső felület is társul. Ebbe a nagy munkába enged most betekintést a mai poszt.
Mindig is szerettük volna, hogy minél több magyar vonatkozású képet publikáljunk, így amikor - még ebben a hónapban - elindul majd a bárki számára hozzáférhető és szabadon böngészhető MTI Fotóarchívuma, a Ritkán Látható Történelem blogon lesznek láthatóak a legérdekesebb képek, aktualitások, tematikus válogatások, segítve ezzel, hogy minél szélesebb körben ismerhessük meg ritkán látható történelmünket.
Az MTI Fotóarchívumról:
Közép-Európa egyik legnagyobb fotótára, amely alapvetően az MTI (Magyar Távirati Iroda) és jogelődjei által készített és gyűjtött közel 13 millió fotónegatívot őriz. Az archívum két részből áll: a film tárból (negatív és diapozitívok), valamint a papírképek tárából. Ez utóbbiban mintegy 4 millió nézőkép található, melyek az elkészült riportokból kiszerkesztett nagyítások. Ezenkívül az archívum része a 781 db, a fotóriportok leírását tartalmazó eredeti szövegeket őrző szövegkönyv és a 131 db, csupán a riportok címét rögzítő, úgynevezett negatív beíró könyv is.
A gyűjtemény 1993 óta védett muzeális érték, ezért a kifejezetten az erre a célra átalakított mélypincében tároljuk, állandó hőmérsékleten 18 Celsius-fokon és 60%-os relatív páratartalom mellett. Külön speciális biztonsági helyiséget kaptak a tűz- és robbanásveszélyes, az ’50-es évek végéig használatban lévő nitrocellulóz alapú filmek. Az archívumot 24 órás ipari kamerás megfigyelés is védi.
A gyűjtemény még a Magyar Televízió egykori, mintegy 1 millió darabos fotógyűjteményével is gyarapodott!
A digitális fényképezésre áttéréssel egy időben elkezdődött a negatív felvételek értékmentő, retrospektív feldolgozása, a szabadszavas visszakeresést biztosító digitális adatbázisba rendezése. Digitális fotóarchívumunk, a Fotóbank jelenleg már csaknem kétmillió digitális fotót tartalmaz.
Az utolsó 100 komment: