A sikeresnek mondható sorozatot folytatom ma. Talán nem olyan ellentmondásosak a mostani "tények" hogy ismét parázs vitákat gerjesszek, aztán ki tudja...? :)

1983-ban egy látnok kereste fel az egyik brit vasúttársaság illetékeseit azzal a zavarba ejtő történettel, miszerint látomása volt arról hogy a 47 216 számú mozdonyuk súlyos, halálos balesetet fog okozni. Az illetékesek nem igazán tudták komolyan venni az esetet. Nem sokkal az eset után a 47 299 számú gép valóban súlyos - 9 életet követelő - baleset részese volt Wrawbynál. A mozdony leírása - amit a médium tett - ráillett a balesetben érintett járműre. A felfedezés megrázó volt, mert az eredeti száma 47 216 volt, de a látnok bejelentése után átszámozták, ám az "előre látott" eseményeket így sem tudták megváltoztatni. A vasúttársaság kommentárja szerint az eset egy bámulatos egybeesés.

1945 májusában Berlin központjának, illetve a Führerbunker utolsó védői franciák voltak. Az SS Charlemagne nevű, francia önkéntesekből álló egység létszáma elérte a 7600 főt, de több bevetés után alig 60-an maradtak. Berlin eleste és a háború vége után a megmaradt egy tucat ember gyalog jutott el az amerikai vonalakig, ahol megadták magukat, bár tudták, hogy nem számíthatnak kegyelemre. Az amerikai egyenruhában pózoló Leclerc francia tábornok hamar elérte hogy kivégezzék az SS-eket. Sírjuk az osztrák határhoz közeli - manapság szuper fürdőjéről híres - Bad Reichenhallban van. Májusban rendszeresen rengeteg virág van előtte (ezt magam is tanúsíthatom), és gyakori neonáci megemlékezések színhelye.

A 4 éves Billy Dunbar egy családi horgászkirándulás idején tűnt el a louisianai Swayze tónál 1913-ban. Az amerikai sajtóban nagy port felvert keresés eredményeképpen nyolc hónappal később megtalálták a fiút egy utazó zongorahangoló társaságában, aki váltig állította, hogy a kisfiú neve Charles Bruce Anderson. De a leírás alapján minden stimmelt, és a fiút átszállították Dunbarékhoz, akik megörültek elsőszülött fiúk megkerülésének, és boldogan éltek, amíg meg nem haltak. 2004-ben - 91 évvel a történtek után - DNS-vizsgálattal bizonyították, hogy a fiú nem a Dunbar család génjeit hordozta, azaz valóban egy másik családhoz tartozott. A teljes történet ITT.

A nyugat-afrikai Libéria fővárosát, Monroviát, az akkori amerikai elnökről, James Monroe-ról nevezték el a "hálás" feketék, amit maga az elnök is támogatott. James Monroe, az Egyesült Államok 5. elnöke találta ki, hogy az Államokban felszabadított rabszolgákat visszatelepítsék szülőföldjükre Afrikába (pedig csaknem mindannyijuk az Államokban született akkortájt már). Az 1816-ban alapított Amerikai Kolonizációs Társaság pont ezt a tervet szolgálta, helyet keresve, területek felvásárlásával alakították ki a négerállamot, ami azóta is... hát hogy fogalmazzak elfogulatlanul... nem egy mintaállam. Az ország zászlaja is az Egyesült Államok lobogóját utánozza.

2016-ban Mozart több lemezt adott el, mint Beyoncé.

Amikor Kolumbusz "felfedezte" Amerikát, a kontinensen 90 millióan éltek, pontosan annyian, mint Európában.

A modern történelmünk - egy országra vetített - legpusztítóbb háborúját Paraguay vívta a Hármas Szövetség Háborújában 1864-70-között. Az 1,4 millió lakosú ország egyszerre viselt háborút Brazília, Uruguay és Argentína ellen. A konfliktus eredményeképpen Paraguay férfi lakosainak 80%-át elvesztette és a megmaradt 220 ezres lakosság nemek szerinti aránya 1:4-hez nőtt, azaz egyszerűbben: négy nőre jutott egy férfi. Az ország csak 1948-ra érte el újra a háború előtti lakosságszámot.

Az Egyesült Államokban szabad fekete is tarthatott rabszolgát. 1830-ban mintegy 3700 fekete bőrű amerikai 13 000 rabszolgát tartott. Nicolas Augustin Metoyernek (képen) Louisianában 13 rabszolgája volt. A 12 tagú családja összesen 215 rabszolga felett rendelkezett.

Talán kevesen tudják, de kínai Nagy Falnak Észak-Koreában is vannak részei. A kb. 400 kilométernyi - nagyrészt feltáratlan - szakasz egy része közös Kínával és természetes határt képez a két ország között. A fotón természetesen egy kínai falszakasz látszik.

Bonaparte Napóleont nagyon sokszor ábrázolták a hasára tett, ruhája alá dugott kézzel. Ez nem valamilyen szokás, vagy divatos póz volt akkoriban. A császár csaknem egész élete során szenvedett a gyomor- (vagy bél-) fájdalomtól. Hasán tartott meleg keze nyújtott neki némi enyhülést. Halálát is az egyik verzió szerint bél-, vagy gyomorrák (Crohn-betegségből kifolyólag?) okozta, amit siettethetett az állítólagos lassú, arzénos mérgezés.

Felix Battistát, a texasi emberrablás-elleni szakértőt, aki rendszeresen előadást tartott a témában és megírta a "Hogyan NE raboljanak el Mexikóban" című könyvet, 2009-ben Mexikóban egy előadása után elrabolták. Az 55 éves Batista egy kétnapos biztonsági konferencián vett részt az ország északkeleti részén, amikor az emberrablók egy telefonhívással kicsalták az épületből

1910-ben egy szervezett akció keretében, tízezer iowai farmer 380 mérföldnyi autóutat épített - ez az állam teljes kelet-nyugati szélessége - egy óra alatt, egy szombat reggel. Hogy ez mennyire lehetett szilárd burkolatú út azt nem tudom, de gyors számolás után arra jutottam, hogy kb. 61 méternyi szakasz jutott egy emberre, ezt egy óra alatt az ugartól az aszfaltig (szintezéssel, áthidalásokkal) nem hiszem hogy kivitelezhették. Valószínűleg inkább ILYEN "Highway" lehetett.