Világszenzáció 1910-ből. Magyar óra sikere a torinói világkiállításon

Egy órásmester, három remekmű és egy aranyérem

2017. április 19. DDQ

psx_20170124_133441.jpg

A világóra a vajai kastélyban 

Még a nyáron, vajai látogatásunk alkalmával láttam a kastélyban egy nagyon szép órát. Mayr Gyula, győri órásmester alkotása van kiállítva, a tábla szerint 1909-ben készült. Akkor még nem különösebben keltette fel a figyelmem, de a későbbiekben érdekelni kezdett maga az óra, és készítője is.

08.jpg

A készítő portréja

 

Mayr Gyula 1847-ben született Győrben, iskoláit is szülővárosában végezte. Hajnal Ferenc órásmester tanítványaként kezdte el pályafutását. Segéd éveiben elsőnek Győrben, aztán Komáromban, Sümegen, majd Budapesten is dolgozott. 1875-ben Badenben volt órássegéd. A mesterség iránti elhivatottságát jelzi, hogy még szabadidejében is dolgozott egy különleges órán. 1877-ben önálló boltot nyitott, s feltehetően a vállalkozást siker övezte, mert több boltot is üzemeltetett a későbbiekben. Sikeres üzletemberként aktív részt vállalt a közéletben is, a város kiemelkedő polgára volt, megemlítik jótékonykodását is. Hódolt a művészeteknek is, egy dalegyletnek is tagja lett.

05.jpg

A hírnevet nem a Vajai gyűjteményben látható óra hozta meg számára, noha az is különleges volt a maga nemében. Az 1909-ben elkészült remekmű központi órája a Budapesti időt jelzi. Ezen kívül még 64 város pontos idejét lehet nyomon követni ezen az időmérő eszközön.
Ha szemben állunk az órával, akkor a jobb oldalon felül Győr látképével díszített óralap látható. A mester az órán három évig dolgozott, s a végeredmény magáért beszél. A világórán található egy naptár, holdfázis jelző, valamint egy barométer és hőmérsékletjelző is helyet kapott rajta. A földgömb, ami az óra tetején látható, összeköttetésben áll az órával, s természetesen 24 óra alatt fordul körbe. A precíz óraszerkezet mozgatója egy központi rugó, mely fogaskerekek és tengelyek finoman hangolt rendszerével mozgatja az órákat. Ezt az órát a mester 1910-ben eladta, melyet 10 ezer koronáért vásárolt meg Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök. Az óra az Iparművészeti Múzeum kiállításába került, majd 1938-ban már a Vay Ádám Múzeumban található. 1965-ben átesett egy felújításon, és azóta is hibátlanul üzemel.
Bár ez az óra is mestermű volt, Mayr Gyula úgy gondolta, hogy tovább fejleszthető, és ennek az elgondolásnak a nyomán született meg a második világóra, ami eljutott a világkiállításra.
Egy korabeli cikk így méltatja az elkészült művet:

11.jpg

 A míves óraszekrényt Molnár Jenő szakiskolai tanár készítette. Az óraszekrény maga XIV. Lajos korabeli stílust jeleníti meg, fekete alapszín és gazdagon aranyozott bronzdíszítés teszi különlegessé. Négy oldalán üvegezett, a hátsó részen látható maga az óraszerkezet. A tovább gondolt óra különbözik az elődjétől. Itt a központi egységben a percmutató jár körbe, alatta található az óraszámlap, amely a helyi időt jeleníti meg. A felső ablakban az óra számjegyek váltják egymást, jelzi a napok számát, a hónapok nevét és külön mutatja a szökőéveket is. Ezen kívül megjeleníti a hold járását, évszakokat is. A fenti bőséges információkon kívül 5 földrész, 63 városának idejét is jelzi. Meg kell említeni, hogy feltünteti a napszakok váltakozását is. Az óramű működését egy Riefler- ingás rugómotoros szerkezet 14 napig tudja biztosítani, egy felhúzással. Az óraszerkezetek külön egyenként kiemelhetők, a működést nem befolyásolva.
Az óra a világkiállításon nagy sikert aratott, elismerést hozva készítőjének. Mayr Gyula egészen az haláláig, 1927-ig volt az óra tulajdonosa. Halála után e remekmű a lányához, Mayr Erzsébethez került Sopronba. Az óra későbbi felújítását 1971-ban Ackermann István végezte el, aki korábban részt vett az óra készítésében.

01.jpg

  Mayr Gyula boltja Győrben

 

Mayr Gyulának volt még egy különleges órája, mely a legenda szerint elveszett. Ezt az órát még badeni inas évei alatt kezdte el tervezni, majd később újra gondolta a szerkezetet. Ebben a szerkezetben az ingát egy felváltva mozgó acélgolyó mozgása szabályozza, saját súlyánál fogva 15 percenként változtatva helyzetét.

02.jpg

A Garaboncziás Diák győri képes naptár 1886-os hirdetése

 

03.jpg

Győri Közlöny, 1892. december. 22.

 

04.jpg

Győri Közlöny 1883. június 24.

 

06.jpg

Glück József felvételének részlete az 1910-es évekből, kivehető rajta az órásmester üzlete

 

07.jpg

Hirdetés 1904-ből

 

12.jpg

Iparművészet újság 1910. szeptember 13-i számából

 

13.jpg

Győri Hírlap, 1911. június 4. 

 

15.jpg

A kiállításon szereplő óra

 

17.jpg

Az óraszerkezet részlete

 

18.jpg

Részlet az óralapról

 

19.jpg

Rövid tudósítás a kitüntetésekről

 

21.jpg

A Népszava is megemlékezett róla, 1984

 

24.jpg

Az órásüzlet ma

(Forrás: Wikipedia, www.gyoriszalon.hu) 

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr7412437985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2017.04.20. 09:33:55

Ügyes volt a mester! Kár, hogy az a másik órája elveszett...

Dcsab 2017.04.20. 15:59:50

A világkiállításon szereplő, és ott díjazott óra hétfő kivételével minden nap megtekinthető normál nyitva tartási időben a Műszaki Tanulmánytárban.

szita szita péntek 2017.04.21. 19:36:16

Nem szapulni akarom, télleg, mer' maga a mechanikus óra nagy királyság szerintem. De akkor sem értem miért nagy cucc 60 vagy akár 600 különböző időt mutató órát fabrikálni. (Mármint ugye mint jeleztem órát csinálni a szememben nagy dolog - de ezt a feladatot azért megugrották páran...) Az idő mindenhol ugyan úgy telik. Ha tudok csinálni egy mechanikus órát amit egy tengely hajt, akkor ugyan arra a tengelyre soksoksok órát köthetek, csak a mutatókat más kezdőállásból indítom és kész. Kihagytam valami a számításból?

David Bowman 2017.04.21. 19:54:07

@szita szita péntek: Ennek ellenére mégcsak nem is járnak egyszerre.
A világ legfejlettebb mechanikus karóráját most Budapesten gyártja egy Mester.

www.ablogtowatch.com/bexei-primus-triple-axis-tourbillon-watch/

szita szita péntek 2017.04.22. 08:34:35

@David Bowman: Nem értem ezt a "mégcsak nem is járnak egyszerre" dogot.

David Bowman 2017.04.22. 17:25:59

@szita szita péntek: Csak egész óra különbség lehetne köztük. Vagy 1901ben még nem voltak időzónák? De bizony voltak.

szita szita péntek 2017.04.25. 09:35:59

@David Bowman: Miért is ne lehetne akár 7 perc különbség közöttük? Az azonos tengelyről meghajtott mutató szerkezetek közül az egyiket 0 óra 0 percről, míg a másodikat 0 óra 7 percről indítom és én úgy gondolnám ezzel meg is vagyok... No persze sem órás, sem mérnök nem vagyok - lehet van valahol buktató a szerkezetben de egészen egyszerűen nem látom. Az idő ugyan úgy múlik, a közös tengely biztosítja, hogy minden óránál ugyan azzal a sebességgel teljen az idő, csak a kiindulási pontot kell jól beállítani.

David Bowman 2017.04.25. 18:29:12

@szita szita péntek: Mert az időzónák között egy óra az időkülönbség. Nem zárható ki, hogy az óra csillagászati időket mutat, de akkor semmilyen praktikus célra nem használható.

Rollende Landstrasse 2017.05.10. 13:58:17

@szita szita péntek: Nemrég megnéztem a Műszaki Tanulmánytárat, és alkalmam volt bepillantani az óra belsejébe. Hát, valóban "nem nagy cucc" egy szerkezetről ennyi számlapot meghajtani, de én inkább zseniálisan egyszerűnek mondanám. Azért ne felejtsük el, hogy ez kézműves munka, és így legyártani ennyi kicsi, egyformán járó áttételt, az már önmagában remekmű. És ott van a kardántengellyel hajtott földgömb. Az egész mechanikának a sok csapágyazás miatt a súrlódása is jelentős, ezért a rugó sem lehet akármilyen gyenge anyag. Nézd meg, érdemes! A belépő 800 Ft, a Lágymányosi híd budai végénél villamossal tökéletesen megközelíthető.
süti beállítások módosítása