Már '81-ben próbálták másolni a nyugati fogyasztói társadalmat. A katalógus már megvolt, bár akkoriban inkább áruhiány volt, de legalább volt mire csorgatnia a nyálát a népnek. Egyébként köszönjük JTom, nagyszerű ez a katalógus, élvezettel lapozgattam, sok ismerős van benne :)

Ez egy 1962-es Neckermann katalógus, hehehe! :)

kíváncsi lennék, hogy az átag szovjet állampolgár (bocsánat elvtárs) mit engedhetett meg magának ezeből a termékekből, gyanítom nem sok mindent

@VadmalooC: Sokan megengedhették, a szovjetunióban sokaknak volt tartalék pénze, általában árú nem volt, ha a nagyárúházba begördült valami, akkor az elvtársak sorba álltak érte, tökmindegy, mi volt az, később elcserélhették olyanra, amire tényleg szükségük volt.

@VadmalooC: @Tahó Sandokan: Hááát, a Szovjetunióban nem éltem ugyan, de mondjuk lehet némi analógiát húzni a magyar állapotokkal - gondolom. Átlag melós család gyerekeként éltem kisvárosban. Kocsink, telefonunk nem volt (de az akkoriban eleve ritkaságnak számított, hosszú volt a várólista) minden más, amit kapni lehetett viszont igen! A szúk keresztmetszet a mit lehet kapni jelentette - hiánygazdaság na.

@Ironpen:

a SZU bő 70 éves fennállása alatt permanensen a nyugati technológiai importjára bazírozott, mi több a nyugati értéktőzsdéken kialakuló piaci árak nélkül még egy nyomorult öt éves tervet sem tudtak volna készíteni

afféle parazita rendszer volt

de volt aki __technológiai gyarmatnak__ titulálta

afféle "captured market" volt ez a nagy nyugati transznacionális vállalatoknak

a témában ajánlom a klasszikust

Sutton--Western technology and Soviet economic development-1917-1930
archive.org/details/Sutton--Western-Technology-1917-1930

Sutton--Western technology and Soviet economic development-1945-1965
archive.org/details/Sutton--Western-Technology-1945-1965

Sutton--Western technology and Soviet economic development-1930-1945
archive.org/details/Sutton--Western-Technology-1930-1945

@Tahó Sandokan:

de facto az a pénz jóformán __semmit sem ért__, ez kb. az árszabályozás eltörléséhez kapcsolódó __hiperinflációs__ robbanás alatt vált nyilvánvalóvá mindenki számára

mikrokullámú sütő. aha.
kíváncsi vagyok, vajon az előfordulási helyük nem korlátozódott-e a prominens KB-vezetők dácsáira.

Hat... En eltem a Szovjetunioban. Meg ilyen katalogusok letezeserol se tudtam. A valosagban hosszu sorok alltak, ha pl. erkezett egy laptopnyi vajtömb a boltba. En, mint gyerek, tudtam, hogy ugyanannak a jateknak a kulonbozo dobozai kozott nagy kulonbsegek lehettek, mondjuk az egyik hazepitos jatek egyik kiszereleseben nem volt teto, a masikban meg nem volt csavar. Ha ismerosokon keresztul nagy nehezen meg tudtal rendelni egy butort, az nem olyan szinu volt, mint akartad, es a deszkak kulonbozo szinuek voltak, mert az emberek jelentos resze azert ment butorgyarba dolgozni, hogy elkabuljon a lakkozas kozben - bar valoszinuleg elotte is ihattak. A boltok pedig "Felujitas" vagy "Leltar" miatt tartottak zarva. En a 80-as evekben nem tudtam, hogy letezik mikrosuto, vagy egyeb hasonlo kutyu, a Lada Samara-ra ugy tekintettem mint valami ufo-ra. Ami az elektronikat illeti egyebkent nem volt olyan rossz a helyzet, jo magno meg szinesteve egyaltalan nem volt ritkasag a 70-es 80-as evekben, de a 80-as evek vege fele az egesz alaposan osszeomlott. Az iskola egyszer vett egy nagy digitalis orat(ilyen sima 4-szamjegyes) az urtechnikanak tunt, hiszen a WC-ben meg ilyen betonba utott lyukak voltak. Egyszer valaki szerzett a suliba egy video-rendszer-szeruseget, es azon neztuk a "Dragam a kolykok osszementek" c. filmet - elkepeszto scifi elmeny.

Egyebkent valaki fentebb irta: igen, voltak kulon boltok parttagoknak, azokban volt ellatmany, de te termeszetesen ott nem vasarolhattal.

nekem rokonaim éltek kint, Távol-Keleten - és tele voltak pénzzel. viszont odakint semmit nem tudtak venni, mert nem volt mit. mikor jöttek látogatóban, akkor feltankolva mentek haza.

@slowmotion: Nem. Ismerek olyan helyet. ahol még most is működik. Akkoriban igen kedvenc turistaimportcikk volt nálunk is. Ahogy a TV-k rádiók is.

@Ironpen: Erről az a vicc jut az eszembe, amikor a kis Szerjózsa hallja az iskolában, hogy a Szovjetűnióban micsoda jólét van. Mire elkezd sírni. Kérdezi a tanárnő, hogy miért sír:
-"De szeretnék a Szovjetúnióban élni!"

Ez is olyan. Azt hiheti az ember, hogy ez tényleg így van, de gondolom később rádöbbenne, hogy azért nem mindenhol, és nem mindent kap meg, ami bele van írva a katalógusba.

@hoppika: A párttagok boltja elég bugyuta ötlet lett volna, mivel a polgárok 70-80%-a párttag volt.
Ellenben voltak dolláros boltok, ahol mindent lehetett kapni azoknak, akik dollárra tudták váltani a pénzüket. Ilyenek voltak a pártvezetők (ez egyfajta jutalom volt), a diplomaták, és egyéb kiválasztottak.
Ha valaki emlékszik, nálunk ilyesmi volt az IKKA bolt.

Nekem a legjobban a háztartási (Hozjajszvennie) cikkek tetszettek. Az az ízlésvilág, hogy stílusos legyek, priceless!

Mindeközben japánban (Sony) és Hollandiában (Philips) már készülnek a CD lemez piaci bevezetésére:

audioidiots.com/merk.catalogus.scanned.php?catalogusID=72

@szita szita péntek: jól látod, a Szovjetúnió annyival volt extrább, hogy még annyi árú sem volt, mint itt. Nem tudom ki mondta, de nagyon tetszett: "A Szovjetúnió volt az egyetlen olyan gyarmat tartó birodalom, ahol rosszabbul éltek, mint a gyarmatokon".

@pitcairn2: igen, igazából egy szabad gazdaságban nagyon egyszerű a folyamat: ha sok a pénz kevés árúra, akkor drága lesz minden. A szovjeteknél erőszakkal lenn tartották az árakat, ezért egy csomó pénz akkumulálódott, és igazából tökmindegy volt, hogy van-e vagy nincs.

@slowmotion: Nem, nekem is van egy itthon (bár igaz, csak a vendégházban) - kb akkori. Még mindig jól működik.

@VadmalooC: Az árakat úgy lődd be, hogy egy taksi néni akkoriban keresett 80 rubelt, egy átlag fizetés 120-150 volt, 200 pengő fixszel már tényleg lehetett viccelni. Viszont -amint többen is írták-, áruhiány volt. Volt hazai csirke, kék-zöld (nem viccelek, tényleg úgy nézett ki, mint amit egy szado-mazo parti után vágtak le), félig tollas, 1 rubelért. Az még kint is gáz volt. Meg néha jött magyar, bábolnai, piros-fehér-zöld, nemzetiszín csíkos zacskóban, 4 rubelért. Na, azt szétkapkodták. Ismerős mondta, hogy csak azt nézi a sarki boltban, hogy a tartós tej kint van-e a hűtőpult tetején. Mert ha igen, akkor vvan valami a hűtőpultban, érdemes bemenni. És ez a moszkvai árubőség volt, ráadásul november 7 környékén, amire készültek.
A kinti magyarok úgy éltek, hogy aki hazajött, az "szállított" is. A szalámit, kolbászt aztán elcserélték a kinti csehekkel sörre, NDK-sokkal műszaki cikkre, bolgárokkal vörösborra. De hát ez a kereskedelmi külszolgálatos elit volt. :-/
Az iparcikk fronton hasonló volt a helyzet. Nem azt vettél, ami kellett, hanem azt, ami volt. Aztán elcserélted.
Feketepiac: egy Trapper farmerért 80 rubelt adtak, egy Levi'sért 120-at. A Trapper itthon 450 Ft volt (26 rubel), a Levi's 980 Ft (56 rubel).

@v2peti:
Személyes kedvencem:
- Hogy vagyunk, hogy vagyunk? Viccelődött Lenin elvtárs a parasztokkal.
- Jól vagyunk, jól vagyunk. Viccelődtek a parasztok Lenin elvtárssal.

@Csokis: "Trapper farmerért 80 rubelt adtak, egy Levi'sért 120-at." - Nekem ellenkező emlékeim vannak. Rokonom kiment és feltankolt farmerből, hogy majd jól eladja és hazahoz mittoménmit. Nagyon májer akart lenni és Levi's-t vitt, de csak olcsóbban vitték el, mint a Trappert. Ott, ahol járt a Levi's nem volt egy ismert márka - de a Trapper (köszönhetően a csencselőknek) igen!

Az a mobilkonyha azért zseniális! :-)

@szeme közé, laposan!: Akkor miért csiupa cirill feliratú cucc van benne?

Azért ezek 1981-ben nagyon nem voltak rossz cuccok... pl. 81-ben privát háztartási mikró - a keleti blokkban???

@bioLarzen: A keleti blokkban szerintem csak az utolsó években bukkant fel a mikró, amit nyugatról hozott be a bevásárlótúrista. Ebből a katalógusból szerintem ha párszáz felbukkant a SZU-ban, már az csoda volt, és esélyes, hogy a legmagasabb beosztású párttagok lecsaptak rá.

@bioLarzen:

valószínűleg még a gyártási technológiát is megszerezték - persze inkább hadiipari célzattal

elvégre az összes szovjet "polgári" fejlesztés efféle célok mentén jött létre

THE BEST ENEMY
MONEY CAN BUY
vho.org/aaargh/fran/livres10/SUTTONbest.pdf

a pártarisztokrácia egyébként remekül élt pl. Brezsnyev luxusautókat gyűjtött meg hasonlók

@Tahó Sandokan:

mindig is nagy hangsúlyt fektettek a nyugati csúcstechnológiai megszerzésére

amit nem tudtak megvásárolni, azt leginkább a KGB szerezte meg

A Szovjetúniót a II. vh. végén gyorsan fel kellett volna számolni, így nem jött volna létre keleti meg nyugati blokk, az egész világ szabadabb és fejlettebb lenne ma, különösen hazánk térségébe tartozó országok a független és nem kommunista Oroszországgal együtt.

@AlbaZen: Volt erre terv, az 'Operation Unthinkable', de igazából szerintem jobb, hogy megmaradt tervnek. Egy végletekig kivérzett Britannia és Franciaországnak kellett volna a hátát tartania, az USA meg önthette volna a nyersanyagot ismét, de hamar kivérzett volna rajta mindenki. Azért a Szovjetúnió a háború végére nagyon erőre kapott, elég kétséges lett volna egy III. VH akkor (de később is). Azt se felejtsük el, hogy mire ez beindult volna, a Kínai Népköztársaság már nyerésre állt, így még az sem lett volna gond, hogy honnan lesz emberanyag.

@pitcairn2: A Stazi is tonnaszám foglalt legókat és minden egyebet ami beszivárgott nyugatról. Így ment ez... az az érdekes, hogy ugyebár 35 éves vagyok, ami nekem halvány emlék, az egy 45 évesnek a mindennapos rögvalóság volt, egy 25 évesnek meg jó esetben csak sztori, ha hallott róla egyáltalán, igazából történelem.

Nemcsak a Szovjetunióra, majdnem minden, Amerikával szembehelyezkedő rendszert igazából majd megevett a sárga irigység az amerikai - főleg második világháború után, a tévé elterjedésével egyre jobban nyomatott, és meg is büszkültek az amcsik rá - fogyasztói társadalom, az "én vagyok a legjobb, leggazdagabb, nekem sokkal jobb életem van mint nektek" után. Ezért is virágzott vadul a feketeimport, meg a licencdíjak-szabadalmi jogok kifizetése nélküli visszamodellezés (asszem így van magyarul a "reverse engineering"), hogy ha már nem mehetnek Amerikába, akkor csinálnak maguknak otthon ilyet.

Persze nagyrészt valóban a szűk vezetőségi kör élvezhette az otthoni "kis Amerikát", és vicces módon azért történt ez az egész, mert habár a szűk káderkör ugyan ha nagyon akart volna, járkálhatott volna az USA-ba, vagy akár le is telepedett volna, de

a) ezzel leginkább, főleg ha nyíltan csinálják, csak egy óriási disszidálási/kivándorlási hullámot indult volna el

b) ez a legfontosabb, a káderek hataloméhsége még az amcsi jólétre vágyakozásnál is hatalmasabb volt. Ha kitelepült volna egy felső pártvezető az USA-ba, lehet, hogy ott nyomhatta volna a mekis burgert, meg pöpec kávéfőzője lett volna, meg nagy dög autója, de hatalmi szempontból egy nulladik senki lett volna. Otthon viszont a szó szoros értelmében élet-halál ura volt - így inkább a hegy ment Mohamedhez :)

@pitcairn2: @Tahó Sandokan:

geopolitikai szempontból kifejezetten előnyös volt a SZU léte az USA-UK duo számára

de ezt nem divatos manapság továbbgondolni...

@AlbaZen:

a SZU-t fő profilban amerikai cégek építették fel:)

"In a few words: there is no such thing as Soviet technology. Almost all — perhaps 90-95 percent — came directly or indirectly from the United States and its allies. In effect the United States and the NATO countries have built the Soviet Union. Its industrial and its military capabilities. This massive construction job has taken 50 years. Since the Revolution in 1917. It has been carried out through trade and the sale of plants, equipment and technical assistance.[3]"

en.wikipedia.org/wiki/Antony_C._Sutton

@Void Bunkoid: megjegyezném, az a) verzió jelenleg is éppen folyik Afrikára meg a Közel-keletre vonatkoztava. Szar otthon az élet, nincs diktatúra, ami igaz, hogy karámba rakja az embert, de hellyel-közzel, teszkó gazdaságosban lemajmolja a gazdag nyugatot (sőt, helyette polgárháború van), a gazdag négerek/arabok, mindenféle hadurak, egykori vezetők a kis tartalékaikból szépen letelepednek Angliában meg Németországba, nosza, hát minden Ahmed meg Ngoma is akkor megindul, hogy akkor gyünnek ők is, mert hát ott ki lehet pukkadni a jóléttől - csak azt nem vágják, hogy nekik nincs ám előzőleg összelopkodott dollármillióik, amivel akár munka nélkül is, de minden köztartozást fizetgetve eléldegélhetnének, mint gazdag-Ahmedék illetve Ngomáék :P

@pitcairn2: Fogalmazzunk inkább úgy, hogy az USA-nak. A két pólus akadályozta meg azt, hogy Európa bármilyen szinten is tényező legyen a világban. Igazából Hitler volt olyan kedves és az európai dominanciát teljesen átjátszotta Eurázsiának és Amerikának. Anglia nagyon sokat vesztett erejéből, és azért az, hogy a SZU ott volt egy karnyújtásnyira, azt jelentette, ha kiüt egy komoly balhé, azt Anglia is az elsők között szívná meg.

@Tahó Sandokan:

a SZU-t az USA mentette meg a II. vh alatt...

a SZU és a kommunista Kína léte volt a garancia arra, hogy az USA-UK duo domináns szerephez jusson az un. szabad világban

@Tahó Sandokan:

az USÁ-t a brit szövetségesek rángatták bele az európai ügyekbe:)

@pitcairn2: Az egy dolog, és igaz is, de 1945-1946-ra annyira kikupálódott, hogy senki sem kételkedett abban, melyik a második hatalom az USA után. Miután ha jól emlékszem 1947-ben atomot is robbantottak már nem lehetett úgy tekinteni a SZU-ra, mint egy épphogy megmentett államra. Nézd meg mi lett az Egyesült királysággal, az USA mellett már másodhegedűs volt, és igazából a 60-as évekre már gyarmatbirodalomként sem igazán létezett. Míg 1910-ben a Föld legerősebb állama volt, 1950-re nyíltan legjobb esetben 3.

Nem éppen felfele ívelő trend... simán kifulladt a lendülete a két világháborúban, az USA mindkétszer később szállt be és kaszált. Kevesebb áldozattal nyert.

@pitcairn2: persze, de mennyire hanyagolhatta volna hosszútávon az európai hadszínteret? Ha csak azt csinálja, hogy tömi a szovjeteket és az angolokat, de nem háborúzik a németekkel, annak jó eséllyel az lett volna a vége, hogy vagy a németek, vagy a szovjetek végig söpörnek Európán. Anglia pedig kénytelen a győztessel egy előnytelen békét kötni, vagy kap egy rossz szomszédot a csatorna másik oldalára.

@VadmalooC: Kb. 200-300 rubeles árnál végződtek a hétköznapi emberek lehetőségei. Az 1000-1500 rubeles csodákra már évekig spóroltak. De, mint ahogy előttem is írták, volt minből, mert az alapvető szükségletek (lakás, étkezés, öltözködés stb) nem fedték le teljesen a fizetéseket, úgyhogy aki nem itta el, annak lassan-lassan összejöhetett akár a zaporozsecre vagy a szvetnoj tyilivizorra való is.

@Tahó Sandokan:

az USA jóvoltából kupálódott ki, több Marshall segílyni katonai támogatás ment az elvtársak számára...

az UK hatalmi pozícióit pedig leginkább az USA örökölte meg

@szita szita péntek: Telefon az volt a SZU-ban. Az interurbán hívásoknál volt szűk a keresztmetszet, de egyik panelházból a másikba áttelefonálni azt lehetett, azt megoldották. Sőt, még (tárcsás) rádiótelefonnal is kísérleteztek egy időben.

@Tahó Sandokan:

+ Erzsók asszony ma is 16 államban uralkodik, 18,6 millió km2-en, 140 millió alattvaló fölött

szóval a brit birodalom sem halt meg teljesen:)

"Nemzetközösségi királyságnak (angolul Commonwealth realm) nevezzük a Nemzetközösség azon tizenhat tagját, melyek államformája királyság és uralkodójuk a brit király(nő), jelenleg II. Erzsébet."

Nemzetközösségi királyság
hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_kir%C3%A1lys%C3%A1g

+ még a "A Nemzetközösség feje" büszke titulus is Erzsók birtokában ami egy 31,500,000 km2-es 2,4 milliárd fős szervezethez kapcsolódik

A Nemzetközösség feje
hu.wikipedia.org/wiki/A_Nemzetk%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g_feje

@pitcairn2: nono... azért jópár évig vezettek az űrversenyben... volt ott technológia, ment a kémkedés oda-vissza. A különbség az volt, hogy nyugaton a katonai technológiák viszonylag gyorsan kikerültek a közéletbe, keleten viszont hétpecsétes titokként őrizték, és a közszükségleti cikkekbe azok nem kerültek alkalmazásra.

@Tahó Sandokan:

az USA-UK duo fő produktuma az ENSZ mellett különben az EU volt:)

Winston Churchill: A founder of the European Union
eu-rope.ideasoneurope.eu/2013/11/10/winston-churchill-a-founder-of-the-european-union/

Winston Churchill: calling for a United States of Europe
europa.eu/about-eu/eu-history/founding-fathers/pdf/winston_churchill_en.pdf

Churchill egyébként anyai részről __amerikai__ volt

@slowmotion: Olyan, mint a katalógusban, nem nagyon volt. Az egyszerű, mechanikus vezérlésű változat...
m.cdn.blog.hu/mo/morgomedve/image/201112/mikro1.jpg
...hozzáférhető volt, nekünk előbb volt ilyenünk, mint színes tévénk.

Nekem van egy Vosztok márkájú turmixgépem :) olyan hangos és piros, mint egy traktor, eléggé töredezett már, egyik fém habverőlapátját drótozni kellett, de még mindig működőképes,szinte minden nap használom. Elvontan értelmezve kabala masina,fétis,nem nosztalgia-tárgy,inkább olyan,mint egy figyelmeztetés. Mindennapi használati tárgy,ahogyan mindennap szembejön a szocializmus a hírekben, politikusi megnyilvánulásokban.

@Sörömpőőr:

Sutton szerint az is túlnyomórészt nyugatról jött.

@Tahó Sandokan:

az USA-UK duo számára geopolitikai szempontból mindig is a német-orosz együttműködés volta megtestesült rémálom...

IRMA ELVTÁRSNŐ VIGASZTALHATATLANSÁGA

Összetörten zokog Irma,
Tombol, bömböl, nagyon sír ma.
Könnyár ömlik szemüvegén,
Megvigasztalom, de meg én!

„Ne sirasd a törött bögrét!
Megragasztja kedves Dögrét
Elvtársnő a hatodikon,
S szebb lesz, mint egy szovjet ikon.”

„Jaj, de ez egy Lenin mintás
Volt, min ő és neje kint ás
Dácsakertben kulákot el,
S háttérben két vörös fotel!”

„Lenin elvtárs volt a csészén?!
Elvtársnő, megáll az ész! Én
Elbújnék, mint kinek Nap árt!
Éljen Lenin, éljen a Párt!”

illusztrálva:
fradyendre.blogspot.hu/2012/05/irma-elvtarsno-vigasztalhatatlansaga.html

@Csokis: Moszkvában volt "magyarbolt", ahol minden volt, Pick szalámi, Pilótakeksz, meg amit még a kint dolgozó diplomaták és műszakiak hiányolhattak az Arbat kínálatából.

"Látogasd meg a Szovjetuniót, mielőtt a Szovjetunió látogat meg téged!" /finn falfirka/

Nagybátyámék öt évig dolgoztak a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltségen és minden nyáron hoztak nekem egy focilabdát. Náluk láttam először színes tévét. Aztán '79 karácsonyán nekünk is lett. Máig emlékszem, mekkora élmény volt színesben nézni a '80-as moszkvai olimpiát! A '82-es VB argentin-belga nyitómeccsének kezdetekor ment tönkre a képcsöve... :)

Én egyetemistaként háromszor (87-88-89) egy-egy nyári hónapot töltöttem a SzU-ban. Nyelvtanfolyam, építőtábor, szakmai gyakorlat (Moszkva, Novoszibirszk, Leningrád). A második utamon, bármerre jártam, mindenütt kérdezgettem az embereket, hol van olyan bolt, ahol szénkefe nélküli búvárszivattyút lehetett kapni. A telekre kellett, és azért szénkefétlen, mert az nem zavarta a kis fekete-fehér Junoszty tévét. Végül a hazaút előtti utolsó napon sikerült vennem egyet! Sokáig jól működött... :)

@pitcairn2: Akkor az a sutton hülye. Az amerikaiaknak még sorra robbantak fel a szar mercury rakétáik a kilövőállványon, amikor már a Szputnyik vígan csipogott fölöttük. Be is voltak szarva rendesen, hogy küldenek nekik interkontinentális rakétával egy kis "szeretetcsomagot", ők meg vissza sem tudnak lőni.
Nem volt az véletlen, hogy nem mertek nekimenni az orosznak, még a kubai rakétaválság idején se mertek... ha nem is volt egyértelmű fölényük, de azért távolról sem csupán az volt ott, amit a nyugatiak asztaláról el tudtak csenni. Millió olyan ki szürke-eminenciás feltaláló dolgozott ott, mint pl. Tyeremin, mi nem ismerjük se a nevüket, se a találmányaikat, de volt azért ott innováció az ekranoplánon kívül is.

@Sörömpőőr:

számomra Sutton meggyőzőbb:)

(a részletek kapcsán lásd a fentebb belinkelt könyveket)

@Sörömpőőr:

különben logikai úton as be lehet látni Sutton igazát

az innovációhoz szabad légkör kell nem pedig vmi kézi-vezérelt, "urambátyám" borzalom...

@Sörömpőőr: Tyeremin tényleg zseni volt, gyakorlatilag ő találta fel a szintetizátort, ám a hangszere meglehetősen bonyolult kezelésű volt, és - mint majdnem minden szovjet csoda - egyedi, kézi készítésű valami volt, amit soha nem lehetett még egyszer ugyanolyanra megcsinálni.

Az orosz/szovjet innovációval mindig is az volt (és ma is) a baj, hogy piszok nagy kunsztokat tudnak bemutatni, de rettenetes költségekkel, egyedi alkatrészekkel, kézzel készítve, sorozatgyártásra tökéletesen alkalmatlanra készítve. A nyugati tömegfogyasztásra épülő ipar ellenben nem ANNYIRA k*rvajó dolgokat állít elő, de úgy, hogy minél könnyebben lehessen szabványosítani, az előállítását gépesíteni-automatizálni és lehet, hogy az adott dolog nem fog mindenkit fossá lenyűgözni a világkiállításon, de elő lehet állítani és eladni is viszonylag olcsón, és rettenetes mennyiségben.

A legjellemzőbb mai példa erre a PAK FA nevezetű (T-50 típusjelű) új generációs orosz többfeladatú harci repülőgép. Zseniális aerodinamikai kvalitásokkal bír, csakugyan agyonver minden más harci gépet, de KETTŐ DARAB van belőle, aminek van hajtóműve is, és repülni tud. Két prototípus, már vagy tizenéve. Az amerikaiak meg bénázgattak-tökörészgettek szintén tizenpár évig a Raptorral, végül leokéztak egy olyat, ami végül messze nem tudott annyit, mint amit eredetileg elképzeltek, viszont mostmár százával szórják ki őket a légibázisaikra, és lehet, hogy az F-22 csak fele olyan jó, mint egy pakfa, de a ruszki csodagépnek sem lesz esélye szem sem, amikor tízszer annyi elfogó vadásszal találja magát szemben.

Az Elektronika-2 óra még megvan otthon, kb. 10 szer leesett a tévéről, a trafó mindig kiszakadt, de egy forrasztópákával mindig meg lehetett javítani. Az apukám pár darab Trapper farmert vitt magával az útra eladni, és a bevételből hozott egy gőzölős vasalót, az órát, Za ruljom nevű autós játékot, amitől beszart az összes unokatestvérem, autógumi javító készletet, Misa mackót, a többire nem emlékszem.
Azért az 1800 rubel egy magnóért elég durván hangzik. Ugyanabban az időben az ideiglenesen nálunk állomásozó szovjet katonáktól két üveg pálinkáért, meg párszáz forintért vettünk egy tárcsás Astra magnót.

@Void Bunkoid:

Sutton is kb. ezen az állásponton volt

Sokan kételkednek a mikróban, pedig esküszöm az összes strandon Szovjet mikrót használtak a lakókocsi-büfékben.

De az hogy itt valaki egy 1991-ben készült filmet egy Szovjet (1991-ig létezett) suliban nézett meg videóról, abban azért én kételkedem.

@Void Bunkoid: A hangszer csak játék, melléktermék volt.Tyeremin valójában a lehallgatástechnika szakértője volt. Példul készített Berijának olyan lehallgató készüléket, hogy egy infravörös sugárral meglőtte a lehallgatni kívánt helyiség ablaküvegét, amely a benti beszélgetéstől rezgésbe jött, ezáltal a visszaverődő fénysugarat modulálta, tyereminék pedig ezt a ház előtt álló kocsiban érthető beszéddé alakították vissza! Eközben Nixonéknak be kellett osonniuk éjjel a Watergate házba, hogy mikrofonokat szereljenek fel, és persze le is buktak vele, ahogy kell. Szóval azért nem kell az oroszokat lebecsülni, volt ott technológia, csak éppen nem nagyon reklámozták.

@pitcairn2: Akkor a logika nem az erősséged, mert Sztálin külön tudós-gulágot üzemeltetett az internált tudósoknak, és aki valami komoly eredményt produkált, az még kegyelmet is kaphatott. Tyeremin is megjárta parancsmegtagadás miatt.

@Sörömpőőr:

+ masszívan a külföldi technológiatranszferre épített... (leginkább amerikaira)

Sutton--Western technology and Soviet economic development-1930-1945
archive.org/details/Sutton--Western-Technology-1930-1945

Sutton--Western technology and Soviet economic development-1945-65
archive.org/details/Sutton--Western-Technology-1945-1965

PS.: prototípusszinten gyakorlatilag jóformán bármit le tudtak másolni a szovjet tudósok, a gazdaságos tömegtermelés és a minőségbiztosítás kialakítása azonban már nem ment ilyen könnyen + inkább csak reagáltak a nyugati kihívásokra

1979-80-ban volt alkalmam 3x három hónapot kint dolgozni, a moszkvai olimpián.
A Népgazdasági Kiállításon, oroszul VDNH-n minden volt ami szemnek szájnak ingere. Tangencionális karú lemezjátszótól a videó magnóig. Mikor naívan megkérdeztem az orosz kollégákat, hogy hol lehet ezeket megvenni, mind elkezdett kacagni, és közölték, hogy sehol :-(((
Azért nagy szerencsével hozzájutottam egy folyamatosan elromló C-430-as színes tévéhez, egy Shiljalis kistévéhez, amit nekem kellett otthon befejezni (képgeometria, fókusz, stb), és egy asztali vákumfluoreszenc kijelzős órához, ami 1979-óta működik, pontos, most is arról nézem az időt.
Vettem egy tolómérőt, összecsukva át lehetett a hullámos pofái között látni. Kipofoztam egy tűreszelővel. Viszont találtam egy boltot a Puskin, ma már Tverszkaja utcában, ahol a lenyűgöző választékú (tényleg)-:) zsebszámológép halom közepén egy eladó gyévocska éppen számlákat szurkált egy 100-as szögre, és adogatta össze, egy fából készült golyótologatós számológépen.
Ami a katalógusban látható, azt tényleg gyárthatták, csak képtelenség volt megvenni, teljesen esetleges hogy hol, mit árultak. Ha jött is valami, azonnal fel állt a sor, és pillanatok alatt elfogyott.
A Berjozka dolláros boltokban nagyobb választék volt műszaki cikkekből, és mindennek kb. fele annyi volt rubelben kiírva az ára, mint máshol. De ha rubellel, vagy forinttal akartam fizetni, durván elhajtottak. Betévedtem egy elegáns Kafféba, és kértem egy kávét. A felszolgálónő azonnal lefőzte egy Budapest nevű Magyar gépen. Isteni illata volt, letette elém. Mikor fizetni akartam, közölte, hogy csak dollár, vagy márka. Forint, rubel, nem jó. Felkapta a csésze kávét, és beleöntötte a lefolyóba.

@Sörömpőőr: Én vásároltam is ott. Egy lakótelep alagsorában, csak követségi igazolvánnyal lehetett bemenni, de volt ott minden kaja, a szemnek-szájnak ingere, és olyasmi is, amit még soha magyarországi boltban nem láttam.
Létezett egy az oroszok által is látogatható magyar üzlet, a Balaton. Ott jóval kisebb választék volt, leginkább tokaji borok 3 rubelért. Táskák, ruhák, iparcikkek is kaphatóak voltak, és valósággal csodálatos, hogy egyedül ott kaptam ZolotoeKalco dobozos sört. Egészen iható volt, ellentétben a moszkva szerte létező Zsigulival, ami egy borzalmas, üveges, nyúlós, zöld rémálom volt, népi fogyasztásra.

@Csokis: Kint dolgoztam, a mi fizetésünk a vége felé már 430-450 rubel volt havonta, 1980-ban.
A Nemzetközi Újságíró központ igazgatója 250, az inzsinyérek 140, a technikusok 120 rubelt kaptak.
A taknénit nem kérdeztem, de ahogy mondod, ott körül kerestek.

No de drága elvtársak, ez nem egy szovjet Quelle-katalógus, amiből mikrót lehet rendelni a bábuskának kriszkindlire.

"Ez a katalógus olyan termékeket tartalmaz, mely a kultúrcikk- és háztartási készülékgyártó ipar fő (fejlesztési) irányait reprezentálják. A katalógus összeállításánál a termelés 80%-át jelentő
háztartási elektronikára helyeztük a hangsúlyt.
Ez a katalógus elsősorban a fogyasztási cikkek tervezésével, fejlesztésével és tömeggyártásával foglalkozó szakemberek, illetve a nagy- és kiskereskedelmi dolgozók számára készült. A katalógus összeállításánál igyekeztünk figyelembe venni a minisztérium és a fogyasztásicikk-gyártók javaslatait és megjegyzéseit.
Az "Elektronika" Központi Kutatóintézet tervezi további specializált katalógusok kiadását, melyek teljes mértékben lefedik az egyes termékcsoportokat (pl. zsebszámológépek, fénytechnika, ékszerek, stb.). A szerkesztők hálásak mindazoknak, akik elküldik megjegyzéseiket és javaslataikat, amivel hozzájárulnak a fogyasztási cikkek reklámanyagainak további fejlesztéséhez."

@pitcairn2: Nem a fenét! A szovjet iparcikkek pont a kitünő ár/érték arányuk miatt voltak kedveltek. Moszkvicsok, Rakéta porszívók, Szokol rádiók, Smena fényképezőgépek, Junoszty tévék, Raketa órák stb mind gazdaságosan tömeggyártott termékek voltak, amelyek még most is tízezerszámra találhatók a csóróbbak háztartásaiban. Az a sutton koma baromságokat ír.

@Uni1002: Ja, igen, az abakusz mánia, hehehe. Mondjuk nagyon praktikus eszköz, ez nem vitás, de azt én is mindig túlzásnak tartottam, hogy amit a pénztárgépbe beütöttek, annak azért utána számoltak az abakuszon is. :-)

@Uni1002: Hát az italaik elég sajátságosak... az a kvász nevű üdítő is olyan volt, hogy csak aki ott született, annak ment le a torkán... de egy idő után azok is átáltak pepsire.

@Void Bunkoid: Ez nagyon igaz. Egy könyvben olvastam, hogy az igazi különbség az volt, hogy Amerikában a pénz volt az értékmérő, Szovjetunióban pedig a hatalom. A fent lévőknek a szociális szükséglet amúgy is ki volt elégítve, jobban élni nem tudtak, de az az érzés, hogy vállalatok vagy emberek sorsa múlik rajtad, az volt a motiváló.

A kvász sima erjedt uborkalé, ha nem undorítóan készítik, szervírozzák, kezelik, akkor semmi baj nincs vele. Ahogy a csi, a borscs és a pirog is elképesztő fonomak, meg a tea lekvárral és tejjel sem rossz.

Ezek a cuccok nem igaz, hogy "nem léteztek", vagy nem lettek volna a felső középosztály számára hozzáférhetőek(ha alkalmilag, sorbanállással, protekcióval, stb), több cucc, pl a kisszámológép, a tévé, egy magnó erősen ismerős.
Aki anno a szovjetunióban dolgozott magyar elvtárs, pl az atomprogramban, vagy űrkutatásban, annyit keresett (szovjet mércével) hogy lecsukhatatlanságig pakolt csomagtartóval jött haza ilyen "lomokból".
Eleve voltak kiemelt körzetek, kiemelt városok, ahol sokkal modernebb, jobb, kényelmesebb volt az élet, jobb volt az ellátottság, már a szovjet rögvalósághoz képest persze, és nem a hazai víg barakk legfelső szintjeihez képest.

Ezeknek a cuccoknak a nagy része ugyan silányabb működésű volt mint az ndk nyugatrol "áthozott" design, de sokkal tartósabb és igénytelenebb, szerszámok midnent kibírtak, rakéta porszívó bár 3x annyira zúgott mint szívott, és kicsit rázott is folyton, kb szétverhetetlen volt, stb.

Junoszty tévére sem volt a jelmemző, hogy annyira elromlik, pedig tévéből aztán volt magyar is, mégis mindenki ezt a xart nézte még a 90es évek végén is a telken, mert addigra semmit nem ért, oszt csak működött, működött.

Ha meg elromlott mégis, ki kelett dobni, mert a ruszkik kiöntünk egy kockát és elnevezzük "hibridnek", meg pozitivközösített kifordított logikás áramvezérlésű áramköreit nem értette élő ember...
Megnézek egy videoton tévét, és kb felismerem a fokozatokat, alapegységeket, funkciókat..
..megnézem a junosztyot és látok midnent összevissza kötve mindennel, brr.
Pedig még panelrajzokat(!) is adtak hozzá..csak minek.

@csedársajt: lehet hogy tévedek, de a kvasznak semmi köze az uborkához

@csedársajt: szovjet Elektronyika számológépem nekem is volt, kicsit ciki is volt a felső tagozatban már, akkoriban a menőknek már hiperlapos, napelemes gépük volt, mondjuk az Elektronyika zokszó nélkül volt negatív számból gyököt :D

@csedársajt: Hát a Junosztyban nem sok hibrid ic volt... azt inkább a színes tévéikbe szórták, Az ff vacakokban csak kalapos tranzisztorok meg kapacitásukat vesztő elkók voltak.
Tény, hogy az orosz cuccok többnyire randák, nehezek, zajosak stb voltak. És akadt köztük egy-két fergetegesen szar is, mint példul a lemezjátszóik, vagy a Zaporozsec nevű törpeautó. De azért a legtöbb nem volt kifejezetten rossz minőségű, és nem gagyiztak a garanciával sem, mint ahogy manapság szokásos, ha valami kifogásolható volt, zokszó nélkül kijavították vagy lecserélték. És az alkatrészárak arányosak voltak az egész akármi vételárával, hogyha a fűrészgépben eltört a fogaskerék, a cseredarabért nem kérték el szemrebbenés nélkül egy új fűrészgép árának 80%-át, mint ahogy manapság szokás, úgyhogy garanciaidőn túl is életben lehetett tartani a tárgyakat.

@JTom: nem is. ha jól emlékszem, higított melaszból erjesztették valahogy. de nagyon szokatlan íze volt.

@Sörömpőőr: Ja, jut eszembe, és ismerték a II. osztályú termék fogalmát is. Példának okáért a Zenit fényképezőgép lencséjében három légbuborék volt megengedett. Ha négy vagy öt volt, akkor azt nem bezúzták, hanem eladták II. osztályúként jelentős árengedménnyel. A szegényebb rétegek így juthattak hozzű egy-egy, a jövedelmi viszonyaik közt elérhetetlen cikkhez, és mindenki jól járt. No, manapság már ilyen sincs.

@bioLarzen: Az félig meddig "ipari" volt nem is háztartási használatra szánták az oroszok, hanem nagyobb vendéglátó egységeknek. Viszont Magyarországon kb. a 80-as évek közepétől számtalan ilyen orosz mikrohullámú sütő üzemelt az utcai hamburgerárusoknál.

@Sörömpőőr: Ez tévedés A 100 lakosra jutó telefon előfizetések szám például alacsonyabb volt mint Magyarországon. (Lásd Tények könyve almanach 1989).

@JTom: Valóban.Erjesztett kenyér (rozs) vízzel felöntve.

Szomszéd kissrácnak a szülők jutalomüdülésből Moszkvából olyan bádogteherautót hoztak,hogy beszarás. Kb. 80 centi hosszú volt,öt kilo.Full lemez, csak a gumiabroncsok voltak gumiból. Nyíltak az ajtók, az elöl lévő kurbli tekerésével billent a plató. Valami csőrös Zil forma volt. És emberek ilyenekkel jöttek haza a repülőn...:)

Anno príma és tök olcsó volt a Jelektronyika Va Szto zsebszámológép. Az orosz háztartási kisgépeket - porszívó, turmixgép, hűtő stb. - már említették, szerintem is elnyűhetetlen darabok voltak. Jók volt a szovjet barkácsgépek is. Persze ezek csak az apróságok. Komolyabb dolgokban is voltak világelsők. Pl. nagyot dobtak a mobil csapatlégvédelemben a Silkával. A számítógépes tűzvezető rendszere nemcsak a meteorológiai adatokkal korrigált, de a gépágyúk hőmérsékletét és a lövedékek cső elhagyásakor mért sebességét is figyelembe vette.

@trollsalab: Bazi nagy ország. Persze, a szibériai falvakban nem volt telefon, még rádió sem, de az indusztrializált, urbánus viszonylatban meglehetősen elterjedt volt.

1988-ban voltam 2 hétig ismerősöknél a SZU-ban. Az akkori átlagfizetés 100-150 rubel/hó volt. A feleségemmel 300 rubelt váltottunk, amiből kb. 150-et vendéglátóinknál hagytunk, mert nem volt mire elkölteni. Az élet nagyon olcsó volt, de értelmes dolgot nem lehetett kapni. Szerintem ez a katalógus is parasztvakítás volt.
Ezzel együtt a blog - sokadjára - színvonalas. Gratulálok.

@csedársajt: a kvasz nem uborkából készül (gondolom megzavart a kovászos uborka hasonló hangzása:)), hanem KENYÉRBŐL, erjesztéssel. Gyakorlatilag egy tipikusan keleti mintára készülő (ha már az uraságnak be kell szolgáltatni a gabona jó részét, de maradt ki kenyerünk, akkor főzzünk piát abból) óóóócsó "sör" :)

@Sörömpőőr:

a Moszkvics gyár a Ford-nak és az Opel-nek köszönhette a létét...

Москвич (завод) История предприятия
ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%BE%D1%81%D0%BA%D0%B2%D0%B8%D1%87_%28%D0%B7%D0%B0%D0%B2%D0%BE%D0%B4%29#.D0.98.D1.81.D1.82.D0.BE.D1.80.D0.B8.D1.8F_.D0.BF.D1.80.D0.B5.D0.B4.D0.BF.D1.80.D0.B8.D1.8F.D1.82.D0.B8.D1.8F

@Sörömpőőr:

a többi is hasonló lesz...

az un. "szovjet" ipar lényegében a külföldi transznacionális megvállaltok jóvoltából jött létre...

keress utána tanulságos lesz...

Na, megjött a rakéta-porszívó nosztalgia is, látom. Elnyűhetetlen volt, viszont egy fos.

amúgy a katalógus nagyon szép, gratula
gondolom ezek főleg importra készültek, és orosz ember ebből semmit nem látott semmit...

@pitcairn2: jaja, komplett opel gyártósort raboltak el az oroszok, abból lett...

@enpera: Talán exportra. Ha a Szovjetek gyártják és külföldre eladják azt EXPORT-nak nevezzük.

@Void Bunkoid: Nyáron, kánikulában, hidegen 20 kopekért egy kancsóval egész jó...

@Sörömpőőr: Nekem izlett a kvasz, de csak az, amit bódéból árultak, és földalatti tartályból csapoltak.
Volt még a különféle erdei bogyókból erjesztett házi kvasz, amivel egy Zagorszk felé vezető út mentén levő étteremben kínáltak. Miután mindenki fújolt, ketten ittuk meg az orosz sofőrünkkel.
A Pepsi bódékban a moszkvai Kalcón mikor elfogyott az ital, kiraktak valami üveges kvaszt, vettem egyet belőle. Borzalmas volt :-)

@Uni1002: én inkább tomato szokkot fogyasztottam, amit az Arbatban árultak valami bolond nagy turmixgépekből.

@pitcairn2: Igen, a 401-es egy náciktól rabolt Opel volt. De aztán ezen túlléptek, mondjuk egy lada samara az se nem lopi, se nem licensz, se nem reverse engineering, ők fundálták ki, és teljesen világszínvonalú volt a maga idejében, nem maradt el egy kettes golftól vagy négyes escorttól vagy akármitől sem konstrukciós elveiben, sem kivitelezésében. (Eltekintve talán a legeslegelső széria első felfüggesztésétől, amivel volt egy pici botrány, de villámgyorsan újrakonstruálták.)

@VadmalooC: Kis szines TV: egy havi fizetés. Szalagos, szines videó: egy évi fizetés, de szerintem ilyen a valóságban nem is volt. A TVmen volt hozzá DINes bemenet, de én sose láttam igazit. Nálunk kb ugyanezek az árak voltak.
ami nics a katalógusban, de valóban létezett, az az elektronikus visszapillantó tükör zsiguliba. Volt benne óra, meg hőmérő, meg ilyesmik.
www.drive2.ru/l/6689019/

@slowmotion: Nálunk is lehetett kapni. Nem kapcsolt ki, ha kinyitottad az ajtaját. Két havi fizetés volt.

@Fehérlapos: www.3dgame3d.com/ZaRulemSubmit1.jpg
Az videó.

@Uni1002: bocsánat, elírtam

@Sörömpőőr:

a 30-as években a komplett "szovjet" autóipar __Henry Ford__ jóvoltából bontakozott ki, majd a német "know how"-t vették át (pl. az __Opeltől__)

később némi buherálás után a __Fiat__ lehet új életet a "szovjet" autóiparba (Lada)

a "szovjet" ipar többi területe is hasonlóképpen "fejlődött"

SZU = technológiai gyarmat...

@Sörömpőőr: A Samara színvonalával kapcsolatban vitába szállok. A jóval idősebb D-Kadettem egy finom műszer volt ismerős Samarájához képest. Valószínűleg Szibériában a Samara messzebbre jutott volna, de kivitelezésben ég és föld.

@Sörömpőőr:" A motorok tervezésébe a Porsche is besegített, sőt, egyes nyugati megfigyelők szerint az autó más technikai elemeinek megtervezésénél is segédkeztek az AvtoVAZnak.[6]" - magyar nyelvű Wikipédia.
Még büszkék is voltak az oroszok a Porsche segítségére.

@Sörömpőőr: Hát, ez a világszínvonalú Samara kijelentés legfeljebb a tervezési elvekre lehet némi fenntartással igaz. Nekem volt szerencsém élőben használni a Merkúr által behozott elsőszériás VAZ-2108-ast (a barnabelsejű háromajtós). Kétségtelen, hogy szemre ez egy korszerűnek tűnő autó volt akkor, de a kivitelezés (és a felhasznált anyagok) minősége még a gyár akkor futó más modelljeihez (2104, 2105, 2107) képest is gyenge volt.

Valamikor 1989-ben volt egy kelet-nyugat autóbemutató a győri főiskola aulájában. Azon ritka eset volt, amikor az utca jámbor embere testközelből nézhetett meg szalonállapotú új autókat. A nyugati autókat egy BMW 318i (E30), egy Golf II és egy Opel Kadett képviselte. A szocialista felhozatal egy Lada Samara (VAZ-2108), egy Aleko (AZLK-2141) és egy Skoda Favorit 136L volt.Testközelből végignézegetve az autókat, még egy laikus számára is érthetővé vált, hogy miért kerül a BMW háromszor, a VW kétszer annyiba, mint a szocialista ipar kiállított remekei.

@¿Qué tapas hay?: Mi ezzel a baj? Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci. ;-)

@JTom:
Páratlan gyökkitevő estén illik is.

A C430-as tévémben eltűnt a kék szín. Találtam benne színcsatornánként egy-egy hibrid ic-t. Kiforrasztottam, és jött a meglepetés. A lábait kézzel lehetett kihúzgálni, még ragasztva sem voltak a kerámia tokhoz. Élenjáró technológia:-)
Rajzoltam egy alkoholos tollal egy új nyákot a kapcs rajz szerint, beültetve azonnal lett kék. Gondoltam, megírom Brezsnyev elvtársnak, de úgyse értette volna, miért tudok jobb integrált áramkört csinálni a konyhaasztalon, mint ők. :-)
4 évig használtam a tévét, míg az összes képcsőfűtőszál fel nem adta. Az időmérleg egész jó lett, nagyjából annyit javítottam azt a vackot, amennyit néztem. Nem számítva bele a tápegységét, mert az javíthatatlan volt, de gyártottam hozzá egy 12V-os külső tápot.

@Tahó Sandokan: Igen, valahogy sejtettem, hogy az iulyen katalógusokat nem a GUM-ban osztogatták :D :D :D

@trollsalab: Pont azt nézem, hogy mintha ez kisebb lenne, mint a "nagyüzemiek", amiket kajáldákban, éttermekben használnak.

Az egyik Budapest Retróban amúgy feltűnik egy 60-as vagy 70-es években készült híradórészletben egy éttermi mikró - mármint egy magyar étteremben. Meg is lepődtem.

@JTom: Nem tévedsz: a kvász gabonából készül.

@enpera: Hát, nem tudom, nálunk vagy 30 évig teljesen jól csinálta a dolgát... Beszélni, tévézni, rádiót hallgatni - és, pláne aludni egyáltalán nem lehetett közben (vagyis lehetett, csak nem volt értelme) - de a dolgát elvégezte rendesen...

Jellemző amúgy, hogy végül nem a motor adta be a kulcsot, hanem kilukadt a csöve... (ami egyébként kb. 3 mm. vastag, szövetbevonatú gumi (vagy afféle anyag) volt, rejtély, hogy adta meg magát vacak 30 év alatt :D) a motor szerintem bírta volna még 30 évig :)

@bioLarzen: persze, bírta, csak a teljesítménye volt egy vicc, nekünk is volt :) arról nem is beszélve hogy a fizum pár százalékából veszek egy mindentudó porszívót manapság, akkoriban meg hány havi fizu volt egy ilyen.

@enpera: A miénk szívta a port, ahogy kellett...

Lehet, hogy nekünk valami exkluzív párfőtitkári modell volt? :D

@bioLarzen: Nekünk van a padlásomon egy 1962-es kiadású példány. Természetesen remekül működik. Egyszer romlott el: elszakadt a drótja 10 centire a géptől. Apám levágtott belőle, visszakötötte a motorra, és újra ment. Még a csöve is jó. De a 360W teljesítmény elég gyengécske a mai, sűrű szövésű szőnyegekhez, meg a textilporzsákot kirázni is undi, úgyhogy pár éve nyugdíjba küldtük.

@Sörömpőőr: Igen, a porzsák kiürítésén/kitisztításán tényleg eléggé látszott, hogy abban a rendszerben nem a "felhasználói élmény" volt az első számú szempont :D :D :D

Milyen furcsa, hogy ezek az akkori drága készülékek ma már egy fillért sem érnek.

@Crescence (törölt): Vagy tíz éve a tévénézésem kimerül abban, hogy a kollégák által néha javított laposok kijelzővel ellentétes oldalát tanulmányozom. A hátsó burkolat nélkül, természetesen. Az a csoda, hogy három évig működnek, nemhogy harmincig, mint a kivehető ajtós endéká turmixgép. Százlábú az van dögivel, de a háttérvilágítás LED sorát celluxal rögzítik a 0 ,001 mm vastag bádoghoz. Ilyen megoldásért meghúztak volna a szakvizsgán. Amikor ismerősök kérdezik, milyen tévét, monitort vegyenek, azt mondom, mindegy egyforma xar az összes, nagyot nem hibázhatsz. Érdekes, az IMAC- ról nem volt ilyen benyomásom. Kétségtelenül roattul túl van árazva, nincs benne csoda, de össze van rakva.