Csak ismételni tudom magamat: Igazán örülök hogy rátaláltam erre a "helyre", imádom a képeket nézegetni, és sokat tanulok a hozzászólásokból is.
Igazán köszönöm, további sok sikert!

A poszt nagyon jó. Az elvtársak viszont nagyvonalúan kifelejtették az összeállításból Székesfehérvárt. Ha már a fejlődő iparról volt szó, Fehérvár akkoriban már egy fontos ipari központ volt, csak az igazán nagy vállalatokat említve: Videoton, Ikarus, KÖFÉM. (Emellett számos más cég is jelen volt, természetesen)
Ráadásul a város fontos közlekedési csomópont is (volt). Nem beszélve az ezeréves történelmi múltjáról.

"Messzeföldön híres", "Méltán híres", "Minden féle jelzős híres" volt az iparunk, mezőgazdaságunk... Akkor miért vettünk fel annyi hitelt? :)

Két dolog jutott eszembe, a szegedi látképen -gondolom a Dómból fényképezték- nem látszik még Tarjánváros illetve a Felső-tisza part panelsora. A másik a balatoni moteles kép szerepel színesben is a Nagy Balaton (retro) képeskönyben, elvileg a Kis Tihany szállót ábrázolja, itt már nem hallgatják el hogy a szobákban valószínűleg meg lehetett sülni, illetve a vízellátás is akadozott. Fantasztikus jó összeállítás ismét.

@Nyiri: Nekem meg az jutott eszembe, hogy nagyjából ma is ebben a világképben nevelkedünk, ebben hiszünk. Tehát, hogy pl. a szabolcsi jonathán messze földön híres... aztán meg lehet nézni, mire mentek, amióta nem veszik meg az oroszok... mennyi almást kivágtak Szabolcsban. De akár a tokaji is csak egy bizonyos körben ismert... vagy ismerik, de nem is tudják, hogy magyar.

A másik, ami eszembe jutott, hogy a bemutatott ipari gyöngyszemek közül hánynak sincs ma már nyoma sem... Vagy egyszerűbb lenne azt megszámolni, mennyi működik még ma is, akár csak nem messze földön híresen, csak éppen, hogy... alig egypár. Hát, ennyi értelme volt (és a válasz: IDE ment el a hitel) Kb. ennyi értelme van, mikor mesterségesen alakítanak ki valamit, és az nem szervesen, a piac saját működési elvei szerint jön létre. És most nem aktuál politizálok, bár szerintem a fentiekkel ma is sok az áthallás, és nekem a történelemben mindig az az érdekes, hogy mennyi útmutatást lehetne belőle kapni, ha az emberek hajlandóak lennének elgondolkodni a régi dolgokon, ahelyett, hogy teljesen simán megpróbálnának hatodjára, tizedjére is belelépni ugyanabba a folyóba...

@Nyiri: a hitelezések a 70-es, 80-as években jöttek, hogy tartani tudják az életszinvonalat. Ez még az 50 évek produktumai, az olajválság előtt, az életszinvonal emelés pedig nem volt fontos.

@charlie: Oké ez az 50-es évek. Akkor ezek a 70-es, 80-as évekre tuti messze földön híres hungarikumok stabil gazdasági fejőstehenek lehettek volna. Ezek szerint nem azok voltak...

@Nyiri: Ezek a messze földön híresek, ezek legfeljebb Magyarországon világhírűek, mind a mai napig. Hogy mennyire voltak ezek a fejlesztett dolgok versenyképesek, hasznosak, az főleg Moldova György 'Szent tehén' könyvéből derül ki, amit már a hetvenes évekvégi állapotokról írt. Semennyire.
Plusz, beütöttek az olajválságok is.

Ez nagyon unalmas lehetett szegényeknek...... :DDDDD bár tuti nem önszántukból nézték meg anno.....

A "messze földön híres" jelző legfeljebb a szocialista táborban lehetett igaz. (Esetleg még Ausztriára meg az NSZK-ra.) Nem hinném, hogy '61-ben messzebbről valaki eljött volna csak azért, hogy pl. tokaji bort kóstoljon. Ez a diasor inkább talán a vezetés önigazolását szolgálhatta.

@Namely: DE most te mégis önszántadból nézted végig. Unatkoztál? :-)

@Xentis: A szegedi képet Somogyi Károlyné, a Délmagyarország fotósa készítette. Még egy megjegyzés a hőerőműhöz: vezénylő terem nincs (legfeljebb ahonnan a katonákat irányítják), egy erőműnek vezérlőterme van.

Jó kis filma! Felpezsdül szittya vérem, milyen szép a dolgozó nép hazája a zépülő cocilizmusban! Amúgy a vegyiparunk (és vegyészmérnökeink) azóta is világhírű, s világszínvonalú...
A Dunakanyart bemutatni hivatott képen nem a patkó alakú Dunakanyar van, hanem a Szentendrei-sziget északi csücske látszik, jó esélyjel a Nagymaros feletti Julianus-kilátóból...
És a MOM készítményei...talán készülékei! Készítménye lehet egy cukrászatnak, vagy gyógyszertárnak, de egy műszer az bizony készülék.

Ezzel az agit-prop diafilmmel is úgy siettek az eftásak, mint akkoriban mindennel. Ezért épült minden olyan minőségben, mint ahogy ma is szívunk vele. Pl a tatabányai bányák bányavíz ülepítői oly kicsik lettek, mert sok kellett hirtelen, hogy a tatai Öreg tó máig nyögi a belehordott szennyet.

Érdekes a bp-i képeken, hogy nincs az Országház tetején a veres csillag, áll még a Kossuth híd, pedig 1960-ban elbontották... Még az Erzsébet híd régi pilonjai állnak, a híd útpályája sehol.

@zweitakt: S Dunakanyar földrajzilag az Esztergomtól Óbudáig terjedő tájegységet jelenti a Duna mentén. A dömösi patkó látványos, de a táj azért kapta a nevét, mert a Duna itt kanyarodik el a keleti irányból dél felé. Ha én a Dunakanyarra gondolok, akkor általában a Dömöstől Szentendréig tartó szakaszra gondolok, szerintem a legtöbb ember így van ezzel (de ez már szubjektív).

@okos róka:1961-ben még nem volt 'fehérváron Ikarus gyár, csak '63-ban került az ÁMG az Ikarushoz.

Egyébiránt 1961-ben a Videoton épp névváltozáson ment á,t Vadásztölténygyárból Villamossági televízió és rádiókészülékek gyára lett, de a VIDEOTON nevet csak 1968-ban vette fel.

@zweitakt: Ez azért érdekes, mert a csillagot 1950-ben tették fel és 1990-ben vették le, tehát a diafilm készítésekor fent volt már. Megpróbáltam kinagyítani a képet, de elég rossz minőségű, De úgy néz ki, rajta van, csak viszonylag kicsi, emiatt úgy néz ki, mintha nem lenne ott. Mivel nappal készült a kép, nem is világított, talán emiatt nem látszik annyira.

@Snake: Köszönöm a kiegészítést. Így helyes, az általam említett cégek jogelődjei működtek a városban.
Mindenesetre volt fejlődő (fejlesztett) ipar, ezért furcsállottam, hogy kimaradt az összeállításból.

Ötödik kép: "balparton a Pesti síkság"... Ez még egy térképre nézve sem stimmel sehogy sem :DD Ezt nagyon elcseszték...

@Tejinashi: Valószínűleg fent kell lennie, mert a vízen mintha egy 301-es típusú vízibusz lenne, amiket 1956-tól építettek, ha jól olvasom.

@norbert79: Kapaszkodj meg. Pest a bal parton van. Azt ugyanis a folyásirány határozza meg.

@norbert79:
Vadász vadász...
:)

@Nyiri: Akkor miért vettünk fel annyi hitelt? :) "

Dátumokat nézted, mi mikor épült
Akkor még nem vettünk fel hiteleket, mintahogy a rommálőtt ország felépitésére sem, a jóvátétel visszafizetése mellett

Jópáran fanyalognak. Tessék talán körbenézni ma mi épült
OK stadion igen :)
Azon kívül irodaházak és plázák
Mi maradt abbol amit épitettünk? Beszántották és sóval behintették javarészét

@Chaoyang: a magyar aktuálpolitika TILOS a blogon! függetlenül attól, hogy egyetértek-e e a hsz. tartalmával vagy sem. kérlek olvasd el a KOMMENTSZABÁLYOKAT a blog tetején.
köszönöm.

@Rollende Landstrasse: pedig Vezénylő terem AZ!!!
Itt vei.kvk.uni-obuda.hu/ így tanítják ezt. :):)

@Sigismundus: marhaság, a magyar ipartörténetnek a kiegyezéstől a hatvanas évekig tartó időszaka kitermelt valóban sikeres vállalatokat. Az Ikarus, Videoton, Orion, Richter (Kőbányai Gyógyszerárugyár), MOM ebben az időszakban, és még a hatvanas évek során is valóban jó nevű termelők, keresett termékeket gyártó vállalatok voltak, relatív önállósággal, egészen vállalatszerű
működéssel. Nem véletlen érett itthon meg a helyzet a hatvanas évek során az új gazdasági mechanizmusra, amiből aztán sajnos nem lett semmi nem kis részben rajtunk kívül álló okok miatt is. Az olajválság után alapjaiban megváltozó nyugati iparszerkezet, az átalakuló értékláncok, koncentráltabbá váló iparágak, leginkább pedig az IT forradalom a hetvenes évektől - ezekhez a változásokhoz a népköztársaság gazdaságpolitikája már nem tudott alkalmazkodni, a reformok és a termelés korszerűsítése helyébe a lakosság életszínvonalának külső forrásból emelése, és így a pénzügyek kerültek.

@JTom: Nem tudtam, hogy a rendszervaltas es privatizacio, melyek osszefuggnek ennek a posztnak a tartalmaval aktual politika lenne! Sajnos tenyleg nem aktual politika, annyira nem, hogy az abban az idoszakban elkovetett bunok mara elevultek. Pont errol szoltam.

Valaki tud bővebbet arról, hogy a pécsi dzsámi tetejét mikor és miért építették át? Mai formája nem ilyen ívelt, és a kis süveg is hiányzik a tetejéről. Ez a régi valahogy jobban tetszik nekem.

@RobD: Ezzel megleptél, mert műszaki területen általában vezérlünk, nem vezénylünk. De ezzel is okosabb lettem, köszönöm!

manapság max arra lehetnénk büszkék, hogy a németek itt építettek autógyárat...szomorú

Nem sírom vissza az előző rendszert.

Csak a munkahelyeket, hazai termékeket, lakhatást, oktatást. Ezeket igen.

A csillebérci kutatóreaktor most is így néz ki (csak szebben van azóta parkosítva a környezete) és ott is vezénylőnek hívják az irányítótermet.

@gmarc: Idézem: Az utolsó nagy átalakítást 1939-ben végezték Körmendy Nándor tervei alapján. Lebontották a barokk tornyot és a lépcsősort, helyére a félkör alakú északnyugati toldást építettek egy új Angster-orgonával. 8 évvel később Gebauer Ernő freskókat készített az épületrész falára. A kupolát 1956-ban firenzei típusú félgömbbé alakították át (mely az eredeti török állapotokhoz is jobban hasonlít).
hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1zi_K%C3%A1szim_pasa_dzs%C3%A1mija

Igazából én azt nem értem, hogy kinek készült ez a képsorozat. Aki idehaza élt akkor, annak a napi sajtó, hírek stb. úgyis a fülébe dobolta mindezt. Amúgy a propagandista elvtársak sem nagyon voltak képben, hogy miket is mutatnak be. Mi az a Martin-olvasztó? A dunaújvárosi képen a nagyolvasztó egy részlete látszik. Martin-kemence mintha a csepeli képen lenne látható a háttérben. Amúgy egy korábbi sorozatban is dicsekedtek a korszerű Siemens-Martin acélgyártóművekkel, noha ez az eljárás már az ötvenes években sem volt korszerűnek mondható.

www.youtube.com/watch?v=1DxzoXTz78Y

Ruhagyár Zalaegerszeg

Az igazság JANUS arcú, ha akarod mindegyike nagyon karcsú. nincs más igazság, csak a sajátod. . . Remélem ezt hiszed és belátod.Fogadj el egy tanácsot, csak azt hidd el és fogadd, ami a barátod és NEKED örömöt okoz vagy okozott. !
Amit mondok nem kell elhinni csak egy kialakult véleményt lehet tudomásul venni. Másrészről. . . mindennek annyi a jelentősége, amennyit tulajdonítasz neki, legyen ez tanulság, az e heti!