Belusz sírja

Amikor Xerxes perzsa király meghódította Asszíriát, az egyik ninivei palota kirablása közben egy pompás sírra bukkantak, Belusz asszír király nyughelyére. Xerxes parancsára a sírt fölnyitották, hogy a halott uralkodó mellé temetett ékszereket megszerezzék. A sírban meg is találták Belusz testét, amely teljesen épségben feküdt az olajjal félig telt koporsóban. A fedél belsején ez a felirat állt: "Jaj annak, aki e sírt felnyitja, és teljesen fel nem tölti!" Xerxest nyugtalanította a fenyegetés, és megparancsolta, hogy a sírt töltsék tele olajjal. Hozták is az olajjal teli amfórákat, de néhány óra töltögetés múlva az olaj hirtelen ismét az eredeti szintjére apadt. A koporsót ismét feltöltötték, de dacára, hogy az sehol sem szivárgott, a szint újra az eredetire apadt. Xerxes pánikba esett, lezáratta a sírt, és tovább folytatta hadjáratát, ám a jóslat beteljesült: a görögök legyőzték hadait, és elbukott.

A baljós tréfa titka a szifon elvének alkalmazása volt:

Az olaj mindaddig nem folyhatott ki a töltögetés alatt, amíg szintje a szifonon át nem bukott. Akkor viszont egyszerre leapadt a kifolyócső szintjéig. 

A csodálatos görög templomok

Egyiptomból származik, de a görög és római templomokban is kedvelt volt a csodálatos oltár. Az istennő előtt áldozati tüzet gyújtottak, és kisvártatva azzal adta elégedettségének jelét, hogy korsójából bort öntött a tűzre. A babonás népet ámultba ejtő csodát az alexandriai Heron magyarázta meg több mint 2000 évvel ezelőtt: az áldozati tűz okozta hőtágulás préselte fel a bort az istennő kancsójába:

Hasonló elven működtek az automatikusan feltáruló szentély-ajtók is.

... és ha már az ajtóknál tartunk... görög és római történetírók feljegyezték, hogy valahányszor egy görög templom szentélyének nyugalmát megzavarták, "az istenek haragra gerjedtek, és mennydörgő robaj reszkettette meg az erős falakat."

Szintén Heron leplezte le, hogyan állították elő ezt a csodát:

Amikor a kaput kitárták, a kötél az üreges félgömböt a vízre rántotta, a félgömbben lévő levegő átpréseltetett a trombita fúvókáján, és megszólaltatta azt.

Nagyobb görög templomokban alaptartozék volt a csodálatos kút is. Medencéje mindig csordultig volt töltve, s akárhány szilkényit is merítettek belőle, víze soha ki nem fogyott. 

A csoda a közlekedő edények elvén működött. A rejtett csővezeték egy titkos tartályhoz vezetett, amelynek szintjét egy pisztolyszelep szabályozta. 

(Alexandriai Heron még számos zseniális találmányt alkotott a pénzbedobásra működő szenteltvízadagolótól a víziorgonán át a legkülönbözőbb színpadi gépekig, sőt, komplett, automata színházig.)

A kínai beszélő bálvány

Számunkra, akik megszoktuk a különféle hangszórókat és szócsöveket, egyáltalán nem tűnne csodálatosnak, ha egy templomi bálvány megszólalna, ám a száz-százötven évvel ezelőtti emberek ezzel egyáltalán nem így voltak.

A kínai boxerlázadás során sok bálványimádó templomot kifosztottak, és a fosztogatás közben számos korábbi "csoda" óhatatlanul lelepleződött. Így a beszélő bálványé is:

A "csoda" valószínűleg sokkal korábbi eredetű, később hasonlóan felszerelt szentélyt találtak a pompei ásatások során is.

 /Walter B. Gibson könyve nyomán/