Engem személy szerint nem zavar, de lehet hogy az utolsó képre azért kellene az a 18+.

Csodás válogatás, mint mindíg. Szomorú látni mit csinál egy gyönörű országgal és kultúrájával a vallási fanatizmus (Irán).

Szaddam Husszein a legnagyobb tahok kozul valo a tortenelemben. A csaladjan belul is rettegtek egymastol a rokonok. A fiai se voltak epelmejuek.

@Banános Joe23: azert a sah uralkodasa alatt bar vilagias eletet elt az elit, a videk nagyon kozepkori hagyomanyok szerint elt
Es persze mindenki elnyomasban. A sah titkosrendorsege legalabb olyan kegyetlen volt, mint barmilyen masik diktaturaban.
Persze gazdasagi szankciok nelkul, nyugati befolyas alatt jobb elni, de szabadsag es demokracia ugyanugy nem volt, mint ahogy ma sincs Iranban. Az orszag gyomnyoru, de valahogy a diktatorikus berendezkedestol nem birnak elszakadni.

Ja Szaddamnak a nokrol ugy altalaban erdekes elkepzelesei voltak. Es ezeknek hangot is adott.

Az a szaunás kép eléggé durva. Mondjuk a szervezőket sem értem... Mennyit bír ki vajon egy emberi szervezet? Nem gondolták, hogy 100C fölött azért már eléggé erősen ott lebeg az életveszély esélye?

@Grabbe:
érdemes megnézni erről a videókat:

www.youtube.com/watch?v=bpNuBsSlfGw

nem okoskodni akarok, mert imádom a blogot, de Damon Hill nem csak versenyző, hanem világbajnok is volt :)

"A fiatal Szaddam Husszein mindig is értett a nők nyelvén."
Hűűűűűűjjjjjjeeeee! 8-)))))))))))

"Az az aranyos kislány a képen II. Miklós későbbi cár gyermekként édesanyjával."
És tudtad fokozni! 8-)))))))))))))))))))

"1957. 5W-os atomreaktor a texasi Agricultural and Mechanical University-n."
Azt gondoltam, hogy elírás, de tényleg 5 watt a teljesítménye! Kicsit utánaolvastam, a típusa AGN-201M, pár éve leállították, de most ismét használják.

@Namely: Atyaég! Ez a "verseny" úgy ahogy van Darwin Díjas! Döbbenet.

@Sam. Joe: :D

Szauna verseny? Mekkora idiótaság, te jó ég...

1955 az elso napelem felszerelese, engem ez elgondolkoztat, eltelt majdnem 60 ev, es a napelemek elterjedese meg mindig hagy jocskan kivannivalot maga utan.

A valogatas ismet nagyon szuper, koszonjuk :)

@vivike22: aminek rendkívül örülök, az az hogy elgondolkodtatott. pont ez a 'Napi érdekes' képsorozat célja és lényege. mindig van benne olyasmi, amin el lehet gondolkodni.

A Redoubtable kapcsán. A kor viszonyai között eszméletlen hosszú idő volt és 10 év után gyakorlatilag már teljesen elavult volt az irgalmatlan tempójú fejlődés miatt.

Napelemek,szélerőművek, geotermikus energia nélkül nem sokáig húzza már az "civilizált" nyugat.

@gojjjo: Miért ne húzná? Az inotai szélerőmű 2001-ben 250 MWh-t termelt. A kulcsi szélerőmű első évben 1230 MWh-ot adott. Ehhez képest a paksi atomerőmű tervezett új blokjainak kapacitása 2000-2400 MW, vagyis egyetlen óra alatt több áramot termelnek, mint a fenti kettő egy év alatt!
Vagy ha úgy tetszik: egy atomerőmű-bővítés 14244 kulcsi szélmalomot, vagy 70080 inotai szélmalmot helyettesít.
Ezek után hadd tegyem fel a kérdést: valóban a tájképet elcsúfító, zajos, drága szélmalmoké-e a jövő?
A napelem meg egyelőre még úgy szar, ahogy van, a létesítési költségek megtérülési ideje nagyságrendileg a napelem várható élettartamának felel meg. Ezzel áramot termelni lehet, de minek?
A használati melegvizet előállító napkollektorok gazdaságosak, a napelemek nem.

@vivike22: "a napelemek elterjedese meg mindig hagy jocskan kivannivalot maga utan" - Töredékes a tudásom, de a napelemeket jelen formájukban technológiai zsákutcának látom. Nagyon kényelmes - nem véletlen népszerű és nyilván van olyan hely ahol értelme van, de... Hááát, úgy tudom egy napelem előállításához jelenleg alig kevesebb energiát kell felhasználni (beleérve a bányászat energiaigényét is), mint amennyit az az élettartalma alatt várhatóan termelni fog. Mintha valami olyasmi rémlene, hogy a kőolaj esetében ahhoz, hogy 1 egységnyi energiát kinyerjünk 0.4 egységnyit kell "befektetnünk", a napelem esetében ez a szám pedig 0.8 körül van. (Ha tévednék javítson ki, akinek erről pontosabb infói vannak.) Arról meg ne is beszéljünk, hogy ritka és drága nyersanyagok kellenek hozzá. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a napenergiát nem lehet és kell hatékonyabban kihasználnunk a jelenleginél - csak azt, hogy nem vagyok meggyőzve, hogy a napelem erre a gazdaságos megoldás, én inkább a tükrös/vízmelegítéses naperőművekre szavaznék.

@szita szita péntek: Nem vagyok muszaki ember, ezert nem tudok a szamokkal vitatkozni, amit en latok, az az, hogy ahol en lakom, a gyalogatkelohely, biciglisek, veszelyes kanyar stb jelzotablak megvilagitasa napelemes, a setanyok megvilagitasa napelemes lampakkal tortenik (ugy tudom, van tartalek akkumulator, ha nem lenne eleg a napfeny) es az uj epitesu tarsashazak 4-10 lakasosak, a tetore felhelyezett napelemes viztartalyokbol kapjak egyenileg a melegvizet.

Igazabol ami megdobbentett az az, hogy az a kep akar tegnap is keszulhetett volna egy napelemrol. Ertem ezt ugy, mint egy tok laikus, X eve volt a trabant motor, es most meg mar a nemtomhany szelepes V akarhanyas motorok, amik nem csak latvanyra hanem ugye teljesitmenyben is masok. Igazabol nem ertem, hogy hol vannak a fejlesztesek a napelem szempontjabol. Vagy tenyleg ennyire nem eri meg foglalkozni vele, mint ahogy irod?

@Andrassy Gabor: Most latom csak, hogy Te is hozzaszoltal a napelemes temahoz, es meg is kaptam a valaszt, nem eri meg sajnos.

Szelmalmokrol annyit, hogy ahanyszor villanyszamla emeles van, annyiszor mondjak be, hogy azert, mert keves az aram. A szelmalmok meg allnak... De ez nem ide tartozik, csak a margora jegyeznem meg.

@JTom: Keveset szolok hozza, sok mindent leirnak a kommentelok es a posztok iroi :) Erdekes tukrot tartotok elenk az biztos :) Sok sikert!

A Reims katedrális az ugyebár Reimsben van és csodák csodája, annak is Notre-Dame a neve, csak hozzáteszik, hogy "de Reims", tehát teljes neve: Notre-Dame de Reims. Franciaországban több Notre-Dame nevű katedrális van és mindegyikhez hozzáteszik, hogy melyik városban van.

@vivike22: Egy apróság. Carter elnöksége alatt az akkor legmodernebb napelemeket szerelték fel a Fehér Házra. Miután vége lett Carter elnökségének, leszerelték. Az utólagos elemzés szerint borzalmas gazdasági csőd volt az egész projekt, a napelemekkel megtermelt energia ára a beruházási költségek töredékét sem hozta be.

Jelen pillanatban bár mind a napelemek, mind pedig a szélerőművek beruházási költsége sokkal kisebb a Carter időbelinek, még csak a masszív állami támogatások miatt van a nullszaldón. A német fogyasztók ezt a zsebükön érzik. náluk egy kilowattóra áram fogyasztói ára ezért olyan 100-150 forint közötti összeg.

A megújuló energiatermelési módok közül talán a vízerőművek azok amik normál gazdasági körülmények között is gazdaságosak, meg talán a szerves hulladékok(trágya, állati és növényi hulladék) fermentálása során előállított biogázból előállított áram az ami még megéri. Az utóbbi is csak azért, mert a hulladékból így is, úgy is légköri széndioxid lesz, és így legalább valami hasznunk is adódik belőle.

@Tejinashi: _Mer a Notre Dame fordítása "A Mi Asszonyunk".
Még egy így elnevezett női rend is van.

@vivike22: "Szelmalmokrol annyit, hogy ahanyszor villanyszamla emeles van, annyiszor mondjak be, hogy azert, mert keves az aram. A szelmalmok meg allnak... De ez nem ide tartozik, csak a margora jegyeznem meg."

Nézd csak meg a részletezést is. Teli van olyannal, hogy környezetvédelmi adó, szénpénz, áfa, stb. Ez mind állami lenyúlás tőlünk.
Ugyanakkor a napelemből és szélmalmokból jövő áramot államilag meghatározott áron kell megvásárolni, akár szükség van éppen rá, akár nincs.

@teddybear01: Ahol en lakom, kicsit maskepp van: a szamla 60%-a ado, es egyeb koltsegkent van feltuntetve, a 40% pedig az eloallitas, "szallitas", felhasznalas koltseget takarja.

@Andrassy Gabor: Milyen áron termel az atomerőmű?

@teddybear01: Sőt. Egy ilyen zenei korszak is van, ami a 12-13 század fordulóján volt, mert a legnagyobb akkori zeneszerzők a párizsi Notre-Dame-ban dolgoztak.

@Pszt!: atomenergiainfo.hu/atomenergetika-a-vilagban/kiszamoltuk-paks-ii-aramanak-arat

Nézd meg és okulj!

Szaddám nemigen mutatkozott hagyományos arab öltözetben. Érdekesség, hogy fehérben van, amit a hagyomány szerint csak a Próféta leszármazottai viselnek (ezért járnak fehérben a Szaúdi-ház tagjai is), és Szaddám is természetesen ezt állította magáról.
Egyetlen jelentős kivétel van, akiről tudok: Arábiai Lawrencenek is megengedték a hívei, hogy fehérben járjon, holott nemhogy idegen, de még keresztény is volt.

@Pszt!: Olcsó áron. Kb. 10Ft/kWh. (Neked meg 45-ért számlázzák, hogy legyen miből keresztfinanszírozni a csili-csala kurvára megújuló és nagyon környezetbarát szarok drága üzemét.)
Ehhez képest az atomerőmű kicsi, csendes, nem füstöl, nem rondítja el a tájképet, mint mondjuk egy vízlépcső vagy szélmalom-erdő.

@Andrassy Gabor: ...a lignitbányáról nem is beszélve...

@Andrassy Gabor: Azért minden kötözködést félretéve szerinted az atomerőmű nem környezetszennyező? Csak azért mert nem füstöl? Felezési idő ilyesmi? Ezekről hallottál?

Egy fontos dologról nem esett szó: jelenleg működik két blokk, a megtermelt áramot adott keresztmetszetű (terhelhetőségű) vezetéken szállítják az országos gerincvezetékbe. Megépül a két új blokk, a meglévő vezetékek nem lesznek képesek elszállítani az áramot, le kell őket cserélni, nem kevés pénzért. Eljön az idő, amikor a két meglévő blokk leáll, ott lesz a kihasználatlanul nagy teljesítményre tervezett hálózat. Megint lecseréljük?

@Grabbe: A 110°C valójában nem olyan sok. Legalábbis egy ideig - ez 5-10-15 perc.
Egy szaunában standard a 80°C feletti hőmérséklet, de valójában inkább a 100-at szokta közelíteni. 100 fölé menni se olyan vészes, de értelemszerűen csökkenteni kell a bent töltött időt, és tényleg nem mindenki bírja.
Itt - ahogy olvasom - az volt a lényeg, hogy minél több időt töltsenek bent. Na, így viszont már tényleg veszélyes.

@Andrassy Gabor: azt is bele kell kalkulálni, hogy ha a szélerőmű beszarik, attól nem pusztul el a fél ország. a német szavazók se azért szavazták meg az atomenergia megszüntetését, mert szeretnek sokat fizetni, hanem, mert szeretnek biztonságban élni.

egyébként attól, mert kicsi a profitja még még nem kell leírni. a tudomány úgy fejlődik, hogy közel az idő mikor hasznosabb lesz, addig is felszínen kell tartani.

@johnnyblog: Ezért kellene tórium reaktorokat üzembe állítani. Csak az a "probléma", hogy a tóriumból soha nem lesz plutónium.

@johnnyblog: Ami azt illeti, az fel van fújva. A sötétzöldek hisztiznek vele. Amíg rendesen működik az erőmű, addig a sugárzás a szerkezetén belül marad.

A baj akkor szokott lenni, ha megsérül a szerkezet, vagy szakszerűtlenül kezelik. Fukushima sem lett volna akkora probléma, ha a hamarabb lépnek a japánok.

Meg akkor van nagy baj, ha pl. egy sötétzöld szándékosan kárt okoz a szerkezetben, vagy a vonatsínekhez láncolja magát, hogy akadályozza a sugárzó hulladék megfelelő kezelését.

@Punxsutawney Mormota: Pakson sem gyártanak plutóniumot, csak áramot. Mint ahogy a legtöbb polgári erőműben sem.
Meg a tóriumos technológia még mindig kísérleti.

@blindsideTackle: A németeket a zöldek bolondították el. Nem láttad mekkora hisztéria folyt náluk.

A szélerőművek meg a masszív állami támogatásnak köszönhetően nem veszteségesek. Amerikában éppen most csökkentették egy kicsivel az átvételi árat, az ottani szélerőművek ettől egyszerre már csak éppen gazdaságosakká változtak. Rögtön lefújták a legtöbb tervezett erőművi bővítést.

@coyote55: A szállító és elosztó hálózatot állandóan változtatni kell. Ha egy erőművet bezárnak, mert mondjuk kimerült a szénbánya, akkor a hozzá tartozó háttárstruktúrát is le kell bontani. Ez csak neked furcsa.

Semmi sem statikus, minden mindig változik.

Szélerőművet nem lehet akárhol gazdaságosan működtetni. Bizony, szél kell hozzá, mégpedig közel állandó és erős szél. Öcsém Németország északi részén él a tengernél, ott egész erdők vannak hatalmas szélkerekekből. De ott _állandóan_ fúj a szél, nem is kicsit. Azonkívül ezek a kerekek bizony nagyon zajosak, ezért csak lakott területektől távol lehet telepíteni őket, ez se mindenhol megoldható...

@teddybear01: Igazad van, de kihagytam egy gondolatmenetet, ami arra vonatkozott, hogy azért preferálták az uránt a tóriummal szemben, mert az utóbbiból nem lehet plutóniumot gyártani.
A tórium, mint reaktív anyag vitathatatlan előnyeire már a 30-as évek fizikus nagyjai felhívták a figyelmet, sőt egy kis reaktort is építettek, csak ugye jött a fránya világháború és a katonai érdekek kerültek fókuszba.

@Punxsutawney Mormota: Bocs, de az első atomreaktort uránnal építették fel a chicagói egyetemen 1940-ben.
Egyébként az első uránmag-hasítási kísérletet a németek végezték. Ez volt az atombomba elvi alapja.

A németek nagyon be lettek hülyítve az atomreaktoraik leállításával. Fukusima után történt a dolog, amior a szökőár szanálta az atomerőművet. De kérdezem én, mikor lesz Németországban, az európai kontinentális kőzetlemez kellős közepén akkora földrengés, mint Japppán alatt, a pacifikus tűzkör szélén?

@johnnyblog: miután három évet lehúztam a KFKI Atomenergia Kutató Intézetben, azt hiszem, elmondhatom: igen, hallottam ezekről. És te hallottál-e arról, hogy az elhasznált fűtőelemeket az orosz visszaviszi, és recyclálja? Püspökladányba csak pár vacak védőruha, készülék, meg más efféle enyhén sugárszennyezett holmi kerül, amelyekrohadtul nem fognak felrobbanni, még ha netán valami irdatlan földrengés miatt meg is sérülne a technikai védelem.

@blindsideTackle: Szerintem legalább tízezerszer akkora esélyed van arra, hogy agyoncsapjon fejszével egy ámokfutó őrült az utcán, minthogy felrobbanjon a paksi atom. ;-)

Azt hiszem korábban volt már téma, hogy régebben Oroszországban a kisfiúkat egy ideig kislánynak öltöztették. Ezért néz úgy ki II. Miki cár, ahogy.
Azt már meg sem említem, hogy megint sikerült szuper képeket összeválogatni. Ja, de mégis megemlítettem.

Egy dolog biztos:
A képen nem Brezsnyev van, mert sehol sincs rajta egy fia kitüntetés....
:-))

az a hadianyagraktár döbbenetes! a többi kép is érdekes volt persze

@Andrassy Gabor: tény, de ha engem agyoncsap egy őrült, attól még nem lesz lakhatatlan az egész országrész;)

@Andrassy Gabor: Ez az alacsony atom-ár most igaz, mert a beruházás tőkeköltségével már senki nem számol. Paks 2-re készítettek egy kalkulációt, amit itt találhattok meg: energiaklub.hu/blog/paks-2-es-az-aramar
Eszerint 31,27 Ft/kWh lesz Paks 2 önköltségi áramára, legalábbis az első 20 évben. ...és ebben nincsenek benne az esetleges hálózatfejlesztés, stb. költségei.
Én laikus vagyok, sok a feltételezés, de a számítás becslés szinten megalapozottnak tűnik. Az így kapott ár viszont megnézve a kb. 40 Ft. /kWh bruttó áram árat, amit most fizetünk (adóval, mindennel) nem tűnik túl biztatónak a következő évek áram áraira nézve...
...jó a blog, gratulálok a bloggernek, lám ebből az egy képből is micsoda elgondolkodás lett... :-)

Ez az "újszerű"-kontra-"klasszikus" energia termelési/szállítási/megtartási/irányítási rendszer még sok vitát fog szülni.

Két dolog bizonyos:
- egy rakat fölösleges pazarlást be kéne szüntetni.
- ha nem muszáj, akkor talán kerüljük az atomot.

Hogy mi okoz nagyobb tájsebet:
- egy külszíni szénbánya,
- vagy egy rakat szélkerék?
Nos én inkább az előbbire voksolnék, de ez részletkérdés, mert szubjektív

Viszont szerintem egy rakat olyan dolog van, ami a szélkerekek esetéen termelt nem folyamatos energiabiztosítás meleltt is jól működik.
Szóval egy magrakott mélyhűtő van akkora hőtehetetlenségű, hogy napi 1-3 óra működéssel is bőven -12 -16°C tartományban marad benne minden egy átlagos háztartásban.
Ugyanez igaz a melegvíz tárolókra.

Szóval nem látom be, hogy ezt a kérdést sz "éjszakai áram" rendszer épeszű irányításával és nyitásával ne lehetne jó irányba terelni.
Ahová így egyrészt nem csak a fölös kapacitást lehet épp elsütni, de sok olyan eszközt rá lehetne biggyeszteni aminek nem kell a folyamatps betáplálás.

Meglátásom szerint egy hivatal számítógép energiaellátást is lehetne optimalizálni napelem+szélkerék+akksitelep kombóval, csak még nem jutottunk el ide gondolkodásilag, fantáziailag.

@Jobbára ártalmatlan: Oké, akkor most lássuk ugyanezt a kalkulációt 70080 db ugyanolyan szélmalomra, mint amilyen inotán áll! ;-) Ja, meg kellene hozzájuk még néhány gravitációs tározó is, mert ugyibár a szél az nem fú mindig...

@gigabursch: Na ja, mert az ólomakku aztán nagyon környezetbarát dolog. ;-)
Amúgy van rá megoldás:amikor felesleg van, felszivattyúzzák a vízet egy hegy tetejére egy tározóba, amikor meg hiány van, ráeresztik egy turbinára. A Duna-kanyarban is akartak ilyet építeni egy időben.

@Andrassy Gabor: "És te hallottál-e arról, hogy az elhasznált fűtőelemeket az orosz visszaviszi, és recyclálja? "

Valami rémlik...
ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2013/11/25/az_eltitkolt_csernobil

Csak az angolok lehettek olyan szerencsétlenek, hogy leégetnek egy szinte csak fémből és üvegből készült épületet...

@Andrassy Gabor:
Éppenséggel nem csak savas, de lúgos akksik is vannak, s stabil akksiként az alagsorban sok kenyeret nem kérnek, cellazárlat kb. kizárt, a túlkisülés elleni védelem meg nem agy nagy vasziszadsz

@Andrassy Gabor:
Konkrétan hazudsz, az a baj.Nem is érdekes, hogy pénzért, meggyőződésből, vagy tudatlanságból teszed.

Nem kellene vitatkozni egy trollal, gyerekek.Mert A.G. az,m nem is kicsi.

@Miskin_:
Ez volt az utolsó csepp nálam a pohárban, ami Paks ellen szólt.

Köszönöm.

@Andrassy Gabor: A napelemekkel semmi baj, csak legyen mögötte a villamos hálózat, ami benyeli a napelem gyengeségeit. a napkollektorral inkább van gond, a bekerülési költsége magas, főleg a hozammal összehasonlítva

"Kennedy egy fürt banánt kap választási hadjárata során."

Nem inkább választási körútján?

@Bangalore:

Ja, még a hallatán is felforr az agyvizem.

@Andrassy Gabor:

Értem én, hogy mindkettőnek lapátja van, amit a szél hajt, de azért a szélmalmot nem kéne összekeverni a búzát egyáltalán nem őrlő szélerőművel.:)

@Andrassy Gabor: kamu, magyarországon alig van, megújuló erőmű, támogatás rájuk nulla.
Azért kerül annyiba az áram, mert szokásos állami mutyi és lehúzás van. Nem mostanában lett így, nagyon régóta így van.

@Andrassy Gabor: Félreértettél, ezzel nem akartam érvelni az atom, vagy a szél ellen, vagy mellett, csak sokszor hallom ezt az "atomenergia milyen olcsó" érvet. Próbáltam valami adatot keresni hozzá és ezt találtam. Ez azért nem tűnik annyira olcsónak.
Viszont kíváncsivá tettél, tehát utánanéztem a szélnek is. Ezt találtam gyorsan, amiben valami adat is van: hu.wikipedia.org/wiki/Kulcsi_sz%C3%A9ler%C5%91m%C5%B1
Tehát 1230MWh/év termelés, teljes beruházási költség 200Mio HUF. Az atomos excelben, amit az előző posztban találtam megvan Paks 2 egy blokkjának tőkeköltsége, illetve várható termelése is. Beruházási ktsg. 6,75 milliárd EUR, ami 2092,5 milliárd HUF, várható termelés 8.782.776 MWh. El lehet az adatokat osztani egymással: szélerőmű = 163 Ft beruházási ktsg. /MWh, Paks 2 = 238 Ft /MWh. Remélem rosszul számoltam valamit, mert eszerint Paks 2 drágább lesz fajlagosan, mint pár ezer szélerőmű volna. :-o
Továbbra sem mellette-ellene és értem én, hogy hová tegyünk pár ezer szélerőművet, meg tényleg rondák az M1 mellett, meg nem tudom mennyi a malmok élettartama, stb., de lehet, hogy mégis jók lettek volna azok a fránya hatástanulmányok Paks 2 kapcsán, mert akkor nem kellene itt laikusoknak baromságokat számolgatni... :-)

@Jobbára ártalmatlan: Nem tudom, döbbenetes számok vannak itt Paks 2 kapcsán. Az össz. törlesztendő (tehát nem csak a tőke, hanem amibe ez nekünk kerülni fog 20 év alatt kamatokkal együtt) kb. 4700 milliárd Ft.
Magyarországon a Wikipédia szerint jelenleg 1300 km autópálya van. Annak az M3-as pálya szakasznak az építési költsége, amin a Kőröshegyi völgyhíd is van (és amire akkor azt mondta az akkor ellenzékben lévő Fidesz, hogy botrányosan drága, amivel egyet is tudok érteni) 2,88 milliárd Ft/km volt.
Ismét csak egyszerű osztási művelettel kijön, hogy Paks 2-re költött pénz lényegesen több, mint amit az ország eddig valaha is autópályára költött még akkor is, ha a fenti nagyon drága /km költséggel számolunk. ...és az autópálya költésekben nem kevés EU támogatás is volt, Paks 2 pedig nem támogatható.
Ismét nem érvelés akar lenni, csak megpróbálom elhelyezni valahol magamban a Paks 2-re költött összeget... Döbbenet...

@gigabursch: Ja, vannak lúgos akksik is. Mi kell hozzájuk? Nikkel meg kadmium. Két olcsó, és szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló fém. XD

@nyikk: Kikérem magamnak, hogy meghazudtolj. Szememmel láttam, fülemmel hallottam. Sajnálom, hogyha a rideg tények nem férnek bele a kis (ki tudja milyen) világképedbe, de ettől még amolyan "makacs dolgok" maradnak. :-p

@Jobbára ártalmatlan: Megfontolandó adatok... bár meg kell jegyezni, hogy akkoriban még 251,43 volt az euro... de ezzel együtt is úgy néz ki, hogy ez a paksi dolog kicsit tényleg túl van árazva...

@gigabursch: Mindenki el van dőlve a napelemtől.De. Egy évben van 8760 óra.2013-ban országos átlagban 2123 napsütéses órát mértek hazánkban.Tehát durván egy napelem 25%-os teljesítménnyel dolgozhat,csak azért mert éjszaka van vagy borús az idő.Ráadásul ez a teljesítmény sem egyenletes,földrajzilag is óriási különbségek vannak.Továbbá a naptári időben sem egyenletes,nyáron több a napsütés,mint télen.Ez ugyan nyilvánvaló,de ki kell mondani.A szakemberek szerint még nagyobb baj,hogy az időjárás nem tervezhető.Így az energia felhasználás sem.

@butyko: A felhasználás tervezhető, max alkalmazkodunk kissé.
A termelés már kevésbé.

@molnibalage: A francia Redoubtable végzetét nem csak a korrózió okozta.Két történelmi esemény okozta a végzetét: Az 1905-ös csuzimai csata,amely megmutatta,hogy hosszabb hatótávolságú ágyúk előnyösebbek a tengeri csatában, mint a vegyes, rövid és hosszú hatótávolságú ágyúkból álló lövegtornyok.De a legfőbb ok a HMS Dreadnought 1906 megjelenése. Ez annyira forradalmasította a tengeri haditechnikát,hogy gyakorlatilag lenullázta a világ összes haditengerészetének erejét.A Royal Navy erejét is(öngól :) ),eddigi fölényük odalett,így a fegyverkezési,hadihajó építési verseny újraindult. A Redoubtable ,sorhajó elrendezésű ágyúival,elavult, dugattyús gőzgépével és rozsdás konyhaedényeivel életképtelennek bizonyult.

@nyikk: Igen,rosszul fogalmaztam.Bár,nem örülnék neki,ha Illetékes Elvtárs bejelentené,hogy holnap reggeltől minden háztartás csak egy db 12W égőt használhat,azt is csak éjfél és egy óra között.:)

@gojjjo: Irgalmatlan baromságot sikerült leírnod. Pontosan ezekkel nem húzná semeddig...

@johnnyblog: A zöldviccerőműveknél hogyhogy nem tetted fel ezt a kérdést...? Az atomerőmű üzemközben kvázi 0 károsanyag kicsotásással bír a fosszilis erőművekkel összevetve. A beruházás során van komolyan fajlagosítható kibocsátása magának a beruházásnak, annak van környezetterhelése.

@blindsideTackle: Üzemszerűen működő és működtett atomerőműtől többletdózis senki sem kapott.

Cseronibilt a saját kezelői nyírták ki, nem releváns. Kb. annyira, mint az autót okolni azért, mert a barom sofőr 150-nel nekimegy a betonfalnak. Ez ellen nincs orvosság.

TMI kőkorszaki volt a mai erőművekhez képest és ott sem volt többlet sugárterhelés.

Japánban sem, a mentesítés során is 250-300 mSv után nem engedtek vissza senkit. És ezek a kárelhárítók voltak. Civil 0 terhelést kapott, mert kitelepítették mindet. Minden ilyen kitelepítésnél a biztonsági zóna eszementen túl van biztosítva.

So..?

@blindsideTackle: A szélkerekek az elméleti max hatásfok közelében járnak és a szél teljesítménysűrűsége sem nő.

Németeknél 10%-ot sem éri el a nap+szél aránya és a német áram kb. kétszerese a francia és magyarnak ahol az atomenergia viszi a prímet.

2+2=?
Ez még megy?

@coyote55: Érdekes, hogy ez a németeknél valahogy nem említi senki a nagy zölderőmű imádatban. Úgy kerül ennyibe a német áram, hogy paraziták a szomszédos országok hálózatán, akik már befenyítették őket, hogy ha nem lesz É-D német gerint kiépíve néhány euro tízmillárdért, akkor ők bizony lebontják a kapcsolatokat és szopassanak mást meg importáljanak csak a franciáktól. A komoly energetikai szakembereknek és mérnökök a faszuk teli van már a németekkel.

@csehlencse: Még ott sem. 2005 táján áramlástan előadáson hallottam a tanáról, hogy az éghajlatváltozás miatt a szélerősség egy szélfarmnál 11,5 m/s-ról kb. 9-re csökkent. Ez elsőre nem tűnik súlyosnak, csak a légcsavarok sugárelméletéből levezehető, hogy a szélkerékről levehető teljesítmény kb. a szélesebbésg harmadik hatványával arányos. Upsz -35% kraft. Na, így tervezzél szélfarmot...

@Jobbára ártalmatlan: Fogalmam sincs, hogy te mit számoltál ki, csak idehánytál két számot. Erőműnél az életciklusra becsült terljes termélsre szoktak számolni meg beruházási költségre beépített teljesítménybe.

Azt is vedd számításba, hogy papíron 25 év egy szélkerék élettartam, de ennyit még egy sem bírt ki soha. A kőkorszaki 1. és 2. generációs reaktorok kibírtak már 40 évet is, nem is ennyire tervezték őket. Az új reaktorokat 60-100 évre tervezik. Tehát azonos időszak alatt a zöldviccerőműveket olyan 3-5-szer kell felhúzni, ennyivel szorod be csak a telepítési költséget.

Mondom, felejesges mindenféle torzító modellel próbálkozni. Németországban 10% sincsa a nap és szél és már készeres az áram ára hozzánk és a franciákhkoz képest. Tökéletesen bemutatja, hogy miért életképtelen szarkupacok ezek. Ezeknek az erőműveknek teljesítménysűrűsége nem tud radikálisan javulni, mert a szél- és napsugárzásban levő kraft adott. A hatásfokkal sem tudnak sokkal fentebb menni, ezen felül egyik sem tervezhető.

Mennyire kell hülyének lenni, hogy be lehessen látni, hogy a világ nagy részén még kiegészítő forámban sem éri meg ezeket telepíteni? Ahhoz az kellene, hogy 10-20-szor olcsóbbak legyenek. Ez meg nem fog megtörténni, mert az exponenciális árcsökkenésnek vége és ott vagyuk, hogy milliárdos fejlesztések eredménye lenne mondjuk 1%-os hatásfok növekedés, de még az sem generálisan...

@butyko: Még ez sem igaz, mert a 2100 órából a maximális névleges telesítmény elég ritkán jön ki, mert a Föld ugyebár forog és vannak évszakok...

@butyko: Juj, nagyon nagy tévedések vannak itten...

A francia hajó már 1890-ben tökéletesen elavult volt, semmi köze ahhoz az D-nek. A D 1906 táján az 5-10 évvel azelőtti csatahajókat is elzavarta a sunyiba. Nézd meg az 1890 után tervezett páncélos cirkálókat és csatahajókat. Már akkor sehol nem volt ez a hajóforma, páncélelrendezés és tűzerő, a meghajtásról nem is beszélve.

Ha érdekel a téma, akkor ajánlom az Z(O)lli hajó oldalt.

acelmonstrum.host22.com/

A Pjotr Velikij, Dreadnought és Nelso írásokat, de az általános fejlődésről a többiben is szó esik.

@gigabursch: A blog dicsérete. :) Egy súlyos érv kifejtése helyett elég felhozni egy posztot.

Az atomenergia jelenleg messze nem biztonságos, és egy potenciális baleset súlyossága olyan mértékű, ami nem felvállalható.
Kifogás mindig volt Csernobilra, Fukushimára, Three Mile Island-re, a 2003-as paksi üzemzavarra stb, meg magyarázat, hogy miért nem következhet be ilyesmi még egyszer.
Még a véletlenek, természeti katasztrófák sem zárhatók ki, szándékos támadás pedig végképp nem 30-40-50 éves távlatban.

Nehéz vitatkozni értékrendekről, akinek a saját, vagy még inkább gyerekei biztonsága számít elsősorban, az elutasítja a nukleáris energiafelhasználás jelen - koncentrált, nagy erőműves, igazán nem megoldott hulladékkezeléses, stb.- formáját.

@molnibalage: megint a sarkított ferdített faszságaid...

USA-ban az imádott országodban miért nem nézel szét? Kaliforiában, ahol gondolom a legmenőbb a megújuló, véletlenül a legolcsóbbak közt van az áram ára az áram.
www.eia.gov/electricity/monthly/epm_table_grapher.cfm?t=epmt_5_6_a

Spanyolországban, bár drágább az áram mint itthon, de közelében sincs a németnek, miközben ~20% a nap és szélenergia aránya az áramtermelésben.

Mellesleg németországban is 15%+ a szél és napenergia együttesen.
És már több százszor le lett írva, hogy az az atomerőművek ész nélküli leállításainak köszönhető az áremelkedés tisztán, semmi másnak. Ha egy darab megújuló erőművük sem lenne, akkor is így lett volna, mert leépítették az erőműveket mielőtt meg lett volna az új kapacitás...

en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_electricity_production_from_renewable_sources

"A hatásfokkal sem tudnak sokkal fentebb menni, ezen felül egyik sem tervezhető."

Már ez is le lett írva neked, hogy baromság. A jelenleg jó áron kapható napelemek 15% körüli hatásfoknál járnak(2000-es évek vége felé még 7-8% körül voltak), pár éve 30% volt a laboratóriumi max, manapság 50% környékén tartanak...

A napsugárzás teljesítménysűrűsége pedig teljesen jó, mert tudod nem helyhiánnyal van gond, hanem a napelemek árával...

A szélkerekek élettartamának és az atom összehasonlítása ha az ember kicsit belegondol rögtön látja mekkora agyatlan baromság.
Először is, egy szélturbina egy magas oszlop, egy igénytelen generátorral, egy áttétellel és lapátokkal. Igen, 20 évre tervezik az élettartamát, amíg biztosan működnie kell, de a tapasztalatok szerint sokkal tovább működnek, emellett egy nagyfelújítással egy új turbina árának 20%-ból újjá varázsolható.
Tudod ez a vállalt működési idő olyan mint a garancia...

www.windmeasurementinternational.com/wind-turbines/om-turbines.php

Aztán az atomerőmű élettartama során egy rakás csere megtörténhet és megtörténik, kb csak a reaktorkör marad ugyan az, tehát nem lehet összehasonlítani.

Mellesleg csak a te és néhány sötétzöld begyepesedett agyában jön elő az hogy csak az egyik létezhet, vagy atom vagy megújuló. Normális ember a kettőt együtt képzeli el.
Látod nem vagy különb mint egy sötétzöld akiket úgy utálsz, csak te a másik oldal agyatlan fanatikusa vagy, de ugyan annyira nem érdekelnek a tények, ugyanúgy sarkítotok, ferdítetek, és a többi.

@Miskin_: de teljesen biztonságos, a paksi üzemzavar fel van fújva, csernobil egy állatság volt, többszörös direkt szabályszegésekkel, úgy hogy ma már ilyen meg sem történhetne, mert a reaktorok a felépítésükből adódóan passzívan, 0 védelmi rendszer nélkül "lefulladnának", na meg manapság már az aktív védelmet sem lehet kikapcsolni.
Fukushima pedig a szökőárból adódott, semmi köze nem volt az erőműhöz, max annyi hogy rossz helyre épült, mellesleg az is túl van fújva. Eddig egyetlen jelentős atomerőmű baleset történt, az pedig csernobil. A többi egy nagy nulla, egy múlt századeleji átlagos nagyvárosi gyárnegyed nagyobb környezeti károkat okozott mint fukushima és a three mile összesen...
Aki egy kicsit is törődik a biztonsággal, és a környezetvédelemmel, támogatja az atomot.

@molnibalage: az arcból vegyél vissza úgy kezdődik az egész. az blogolvasók nem polihisztorok, általában csak a szakterületüket ismerik, ezért jó, hogy a kommentekben ismeretet lehet terjeszteni, vitatkozni. de lehet ezt normálisan is, nem lekezelően. ugyanis kibaszottul ciki, mikor a magas lóról fejjel előre a szarkupacba érkezik az ember, mint arra esetedben sanyix rávilágított.

@Jobbára ártalmatlan: Pont ez a baj Paks2-vel. Az atomerőműre szükség van, és lesz. Főleg azért, mert a lehetőségeink energiatermelési lehetőségekben erősen korlátozottak. Nekünk nincs sok lehetőségünk vízerőműveket építeni, ráadásul a helyi zöldek ezt amúgy is zsigerből utasítják el. A nap és szélerőművekhez még annyi adottságunk sincs, nálunk fele annyit sem süt a nap, mint a Szaharában, és olyan óraműpontossággal fújó szelünk sincs, mint a tengerparton. Például a mostani télen kb. két hónapig se napsütés nem volt, sem a szél sem fújt. Szokták még a geotermikus energiát emlegetni, de bár sok meleg vizünk van, energiatermeléshez ezek túl hűvösek. Egy 30-40 fokos hévíz fűtéshez, meleg víznek jó, de erőműbe teljesen használhatatlan.

Normális ember még hűtőt sem vesz így, ahogy a kormány ezt az erőmű-beruházást elintézte. Ahelyett, hogy kiírta volna egy versenytárgyalásra, a szakmai véleményeket meg sem hallgatva döntött Orbán, már nem először. Ez a nagy baj.

@molnibalage: Irtam volt: Továbbá a naptári időben sem egyenletes,nyáron több a napsütés,mint télen.

@molnibalage: Ha kicsit jobban elolvasod amit írtam és képes vagy alapszinten szöveget értelmezni, akkor talán magadtól is észreveszed hogy nem a mostani technológiákra gondoltam. Természetesen tovább kel fejleszteni a már meglévőket, így lehet hogy pár évtized múlva már gazdaságosan tudjuk majd kitermelni mondjuk a napenergiát. Úgy látszik egy kicsit a szádba kell rágni a dolgokat. Sajnálom ha nem voltam egyértelmű. Legközelebb megpróbálok egyértelműbben fogalmazni Okoska. :D

@gojjjo: A megújuló energiatermelésnek olyan elvi működési korlátaik vannak, amiket nem lehet átlépni, és éppen ezért nem igazán jók.
Kisegítő jelleggel lehet használni, de erre alapozni egy rendszert műszaki katasztrófa.

Ezen semmilyen technikai fejlesztés nem segít.

@teddybear01: Ebben nem értünk egyet. Szerintem óriási lehetőségek vannak benne, mint ahogy a geotermikus energiában is. Lehet hogy már nem az én életemben, de 50-100-150 év múlva ezek lesznek a föld energiaellátói. Legalábbis remélem. Jobban hangzik mint az olajpala kitermelése, vagy hogy visszatérjünk a szénhez.

@gojjjo: Pl. napelem csak egy energia-átalakító eszköz. Akármennyire felviheted a hatásfokát, ha nem süt a nap nem fog áramot adni. A szélerőmű sem fog áramot adni, ha nincs szél.
Villanyra viszont mindig szükség van.

@sanyix: Pont alátámasztod a felsorolásoddal, amit mondtam. Kb olyan, mint a magyar labdarúgás elmúlt 30 éve: a kudarcoknak mindig volt utólag magyarázata.

Az atomenergia irányában hasznosnak tartom a kutatást, pl. tórium, vagy mini termelőegységek, esetleg 4G. De jelenleg egy - akármilyen okból - bekövetkező katasztrófa végzetes lehet évszázadokra több száz km sugárban.

Az összes energiaforrásba, ill termelési ciklusba be kellene építeni az externál hatások árát fenntarthatóság szempontjából(pl. akkor a szén se lenne olcsó), ami kívánatos irányba terelhetné a fejlesztéseket-beruházásokat.

Egyébként meg, ha - többek közt - az atomerőművek miatt lehetett alkalmazni éjszakai áramot, lehetne a megújuló termeléshez is dinamikus árakat szabni, ahogy előttem gigabursch is említette.

Pl.csak a napenergia felhasználásában óriási lehetőségek vannak, hiszen a legelterjedtebb fotovoltaikus egységek csak az érkező spektrum egy szűk részét használják ki. Mégis az "északi" Németo-ban még ezekkel a PV napelemekkel is kb annyi elektromos energiát termelnek évente (2014-ben kb 32..35TWh), mint a teljes magyar fogyasztás. Persze, nincs mindig nappal, de nem is csak erre kell támaszkodni, és a fogyasztási csúcsok sem éjszaka vannak.

@teddybear01: ...és leginkább akkor, amikor nem süt a Nap.

@teddybear01: Én három éve léptem ki a KFKI-ból, de az erőmű bővítéséről már akkor folytak a tárgyalások. Nem Orbán döntötte el itt, hogy mi legyen, hanem a szakma. Orbán itt max a finanszírozásról tárgyalt.
És szerintem ez így van jól. Ugyan ki és mi alapján tudna jobb döntést hozni, mint ami a Paksi vezetőség, a Műegyetem és a KFKI szakembereinek megbeszéléséből kikristályosodott? Ki tud abban komolyan hinni, hogy ha "megversenyeztetik" akkor az amerikaiak meg a franciák meg a japánok lényegesen aláígértek volna az orosz ajánlatnak? Én ebben nem tudok hinni!
Arról nem is beszélve, hogy a vételár az egy dolog, az üzemviteli költségek meg egy másik dolog.

@Andrassy Gabor: "Úgy gondolom, hogy a kockázat túl nagy, és haszontalan minden egyéb kockázattal az összehasonlítás" – összegez a paksi atomerőművet 1991 és 1994 között irányító Petz Ernő.

@Miskin_: Szerintem meg pont a kockázat minimális. Ha esetleg mégis bejön, akkor kétségkívül látványos a végeredmény... de a kockázat nagyon kicsi. Tudod, olyan ez, mint a lottó, ha kihúzzák a számaidat, akkor gennyesen gazdag leszel... de elenyészően kicsi az esély arra, hogy kihúzzák őket.
1994 óta meg már sok víz lement a Dunán. Egyebek között azóta a teljes elektronikus vezérlést átépítették. Bővebben itt:
www.atomeromu.hu/uzemido-hosszabbitas
De ha Petz Ernő retteg, költözzön el Afrikába. Ott aztán nincs atomerőmű. Villany sem. :-p

@molnibalage: Részben igazad van, de nem is akartam végigszámolni, mert nem értek hozzá. Megírtam egyébként előző posztban, hogy honnan vannak az adatok, Wikipédia és Energiaklub, tehát odahányt számok.
Igazándiból az zavar és azért kezdtem el egyáltalán számolgatni, mert dobálóznak itt gyakran mindenféle posztulátumként kezelt mondásokkal, hogy pl. az atomenergia milyen olcsó, meg, hogy a szél a közelébe sem mehet az atomerőmű árának. Idegesíteni szoktak az ilyen alátámasztatlan mondások, tehát kicsit eljátszottam számokkal, hogy felmérjem ezek hátterét. Első pillantásra sem az "atom olyan olcsó", sem a "megújuló sokkal drágább, mint az atom" mondások nem tűnnek teljesen megalapozottnak.
Légyszi, érvelj, ha ennyire értesz hozzá, rakj össze Te egy megalapozottabb számítást és írd meg ide, győzz meg vele. Ha nem megy, akkor keress egy ilyen számítást, biztos van a neten, kizárt, hogy mi vitázunk erről először és hivatkozd meg.
Mérnöknek tűnsz a posztjaid alapján (áramlástant tanultál), tehát a tényszerű, számításokkal alátámasztott érvelésnek a véredben kell lennie. Használd a technikákat, amiket az egyetemen tanultál, de ne élből fikázz, mert azzal kiröhögteted magad.

@Andrassy Gabor: Ami azt illeti, tegnapelőtt fogyasztási csúcsot döntöttünk, napközben 6 ezer megawatt fölé ment az országos terhelés, köszönhetően a klímák túlterhelésének.

@Andrassy Gabor: Három éve is Orbán volt hatalmon, szóval mindegy.

Különben ha a KFKI-ban voltál, akkor tudnod kell, hogy már eleve úgy építették fel az erőművet, hogy még ugyanakkora bővítést lehessen mellé építeni.
Nem is az erőmű bővítésével van bajom, mert az kell, akármit károgjanak a sötétzöldek, hanem a szerződés sunyi megvalósításával. Ha betartották volna a szokásos eljárást, akkor biztos vagyok benne, hogy jobban jövünk ki.

@teddybear01: Hát bizony, a klimatizálás jókora lökést adott a fogyasztásnak. De a már egykoron is használatos háztartási gépek is szépen híznak. Anno a Rakéta porszívónak 380W-os motorja volt... ma már 1000W alatt semmilyen porszívó nincsen. Az 56cm-es, képcsöves tévék 80-90W körül fogyasztottak, ma egy 42"-os plazma minimum a duplája. Az első XT-kben 130W-os tápegység volt, a mai gépekben minimum 300W-os van. Sorolhatnám napestig. Több áramot fogyasztunk, mint anno. Sokkal többet. És ezen az sem segít, hogy a nagyokos brüsszeliek a villanykörtén akarnak spórolni. (Amúgy ez is egy röhely, pont a belgák... amikor Belgiumban minden ki...szott, a semmi közepén kanyargó autópálya ostornyeles lámpákkal ki van világítva... és akkor jönnek nekem azzal, hogy cseréljem ki a 60W-os izzómat valami holdvilágként derengő szar fénycsőre... vicces.)
Szóval sok áram fogy. A nyolcvanas évek elején, amikor Paksot átadták, még nem volt sem mikrosütő, se mosogatógép, se internet, se semmi. Figyelemre méltó előrelátásról tettek tanúbizonyságot, amikor helyet hagytak a későbbi bővítésre Pakson.

A szerződés olyan, amilyen. Sajnos az a helyzet, hogy a világon nagyon sok atomerőmű ér élettartama végére mostanában. Pl. a fukisimainak is csak fél éve volt már hátra a végleges bezárásig, dekontaminálásig, amikor rázúdult a cunami. No szóval szerte a világon sokan, nagyon sokan most ébrednek rá, hogy itt bizony valamit tenni kell, mert az atomerőműveket nem lehet úgy túlfuttatni, mint a BKV 25 éves IK-200-asait. Ehhez képest viszont kb. két kezünkön megszámlálható, hogy hány olyan vállalat van az egész világon, amelyik képes egy biztonságos, új atomerőművet fölépíteni. És persze a gyártók ezzel a helyzettel vissza s élnek. Véges kapacitásukat annak ígérik, akik több pénzt kínálnak. Itt és most nem a magyar állam versenyezteti a gyártókat, hanem a gyártók versenyeztetik a megrendelőket. És kurvára örülhetünk, hogy nekünk már le van erről a gondunk. Ugyanis Paks régi blokkjait 2032-től kezdve folyamatosan be kell zárni. Ehhez képest az új blokkok átadási idejét 2025-re tervezték... de hát a négyes metrót megnyitását meg 2003-ra... szóval örülhetünk, ha az új blokkok túl lesznek a próbajáraton, mire a régiket ki kell kapcsolni... és KELL, mert addigra már nem csak a vezérlés meg a gépészet, hanem maga a reaktortartály válik majd életveszélyes állapotúvá, az meg már nem játék. Szóval tulajdonképpen ez a bővítés nem is bővítés lesz, hanem helyettesítés. Az elaggott, régi blokkok helyett lesz egy új. Előre nem léptünk, éppen csak hogy tartjuk a színvonalat.

@blindsideTackle: Akkor talán nézz a tükröbe és ne hányjál be ide ekkora álltságot...

@gojjjo: Én csak azt látom, hogy minden műszaki és közgazdasági alapon nélkülöző blabla megy itten. Számokat ember....

Hu, hat nem akartam en itt ekkora vitat kivaltani egy kep miatt :)

Ervelni vitatkozni lehet azon, melyik olcsobb, melyik dragabb, Spanyolorszagban elek, ahol van nap, van szel is rendesen, amikor odanyomjak a klimakat mert ejszaka 29 fok van, a szelkerekek akkor is allnak...

Sajnos az a meglatasom, hogy hiaba vannak esz ervek pro kontra, veszelyesseg, bekerules, stb, akar az atom, akar a szel, nap, viz energia hasznositasat az aktualpolitika, es a lobbik hatarozzak meg, nem pedig az, hogy jo lesz e 100 ev mulva, es mibe kerul ez barkinek.

@molnibalage: Sajnos a jövőbelátó képességem még nem az igazi (egyébként már milliárdos lennék) és azt se igazán vágom, milyen számokra vagy kíváncsi, de nem kell ahhoz akadémikusnak lenni, hogy belássuk, a jelenlegi olaj/gáz/szén alapú társadalom sokáig már nem tartható fent.

@vivike22:
"a gyalogatkelohely, biciglisek, veszelyes kanyar stb jelzotablak megvilagitasa napelemes, a setanyok megvilagitasa napelemes lampakkal tortenik" - Nem azt mondtam, hogy lehetetlen használni őket - csak azt, hogy ismereteim szerint messze nem olyan gazdaságos, mint ahogyan azt hinni szeretnénk. Gondolj csak bele: Lehet a világítás napelemes, csak épp a napelem gyártásakor fel kell használni majd az összes energiát, amit sz termelni fog. Nyilván van haszna, mert ha kimész egy vitorlással az óceánra marha jó dolog - de ipari mennyiségben...
- "uj epitesu tarsashazak 4-10 lakasosak, a tetore felhelyezett napelemes viztartalyokbol kapjak egyenileg a melegvizet" - nono, ne keverjük össze. Az a tetőre szerelt cucc technológiailag hasonló alapokon nyugszik, mint egy feketére festett vashordó. Ha vizet teszel bele felmelegszik - ám áramot az nem termel. Ettől még marha jó dolog mondjuk és örülök, hogy szaporodik, de az nem napelem.
- "Vagy tenyleg ennyire nem eri meg foglalkozni vele, mint ahogy irod?" - Nem tudom. Én ezt olvastam róla, de én sem vagyok húde hozzáértő. Mindenesetre mostanára elértünk odáig, hogy elég sok napelem készül, nem csak úgy mutatóba. Ergó az automatizálás és a tömeggyártás már megvan. Általában ezek kellenek ahhoz, hogy a termék olcsó legyen. A napelem meg mégis drága... Ez alá látszik támasztani ismereteimet, miszerint túl sok energia és túl ritka alapanyagok kellenek hozzá.

Míg mondjuk egy nap energiával működő vízmelegítéses erőműhöz semmi "extra" nem kell. Nyilván kell marha sok tükör, forgató elektronika, torony meg stirling generátor, de... szóval ezek szerintem jóval olcsóbbak. No persze nem olyan kényelmes megoldás mint egy napelem, amit fecuppanthatsz a házad tetejére. (ilyesmire gondolok: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/af/Gemasolar.jpg)

Ui.: Csak okoskodom max. műkedvelőként érdekel a téma, szal' egy igazi szakember könnyen lehet rámcáfolna.

A link még egyszer, mert vmi gebasz van vele:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/af/Gemasolar.jpg

@vivike22: A gyarmati építészetben egy érdekes megoldást találtak erre az angolok: függőleges kürtőket építettek az indiai palotáikba, és a pincéből a hideg levegőt ventillátorokkal emelték föl a lakótérbe. Egyszerű, takarékos.
Hasonló megoldással klímatizálták a parlamentet a monarchia idején: egy-egy szekérderék jeget borítottak be a Kossuth téren, és azon átkavarták a levegőt.

@Andrassy Gabor: En csak siman vizes torolkozovel a nyakamban alszok :D

De egyik sem rossz megoldas, pincem nincs, marad a jeg a nappali sarkaban, a ferjem majd keringteti a levegot :D

@vivike22: Ha van kutad, csinálhatsz kút-klímát is. A kútvizet át kell vezetni egy régi automobil hűtőn, aztán folyhat ki a virágágyásra. Ez is elég gazdaságos megoldás, egy szivattyú kevesebbet fogyaszt, mint egy klímakompresszor, és ráadásul még öntözöl is.

@Andrassy Gabor: Se kut se viragoskert, ezt a lehetoseget buktam :)

@szita szita péntek: Ami a vízmelegítést illeti, az napkollektorral végzik. Tulajdonképp feketére festett csőköteg, amiben kering a víz, és a nap felmelegíti.

Mivel a hőt közvetlenül használják az ilyen rendszerekben, a hatásfoka sokkal jobb, mint a napelemé. Viszont ugyanazok a technológiai korlátok vonatkoznak rá, mint a napelemre. Ha nem süt a nap, nem működik, és valamilyen más módon kell a vizet melegíteni. A legtöbb ilyen rendszerben ezt elektromos fűtőszállal oldják meg.

@Andrassy Gabor: Még jobb, ha fúratsz két kutat a kert két végében. Az egyikből kiemelt vízzel nyáron hűtheted, télen egy hőszivattyú közbeiktatásával fűtheted a házadat, a másikba pedig visszanyomhatod a vizet, hogy maradjon is a rétegben. Általában a hatásfoka olyan 10:1 szokott lenni, azaz egy kilowatt áram felhasználásával egy 10 kilowattnyi hőhöz juthatsz. De ha sikerül jó mélyről melegebb vízhez jutni a fűtés hatásfoka jobb is lehet.

@vivike22: "Ervelni vitatkozni lehet azon, melyik olcsobb, melyik dragabb, Spanyolorszagban elek, ahol van nap, van szel is rendesen, amikor odanyomjak a klimakat mert ejszaka 29 fok van, a szelkerekek akkor is allnak..."

Spanyolország természeti adottságai sokkal jobbak, mint a mienk, például van tengerpartja...Most télen kb. két hónapig se napsütés nem volt nálunk, sem rendes szél...
Ettől függetlenül éjszaka, ha nincs szél a spanyolok is a francia atomerőművek áramát használják, akár a németek...Mert az akkor is van.

Különben jobb ha megérted, a legtöbb zöld szervezet már régen megélhetési természetvédővé vált, Az atomellenesség meg főleg a hozzánemértésből és az atombombától való rettegésből fakad.
Pedig ilyen alapon retteghetnénk a tűztől is.

@medvegy: A szelkerekek akkor is allnak, ha szel van sajnos. Igy lehet rank testalni a magasabb villanyszamlat, amiatt az aram miatt, amit igen, a franciaktol vesznek. Nem tudom, hany atomeromu van Franciaorszagban, de ahogy (ha jol emlekszem) az A40 es uton jottunk del fele nemregen, legalabb 5-ot lattunk. Es mostmar a szenet is franciaktol veszik, bezartak a spanyol banyakat, a francia olcsobban ajanlotta a szenet. (vegul nem lett olcsobb, de ez megint mas kerdes) A penz itt mindennek a mozgatorugoja.

@Andrassy Gabor (törölt): ti hol éltek?Híreket nézitek? Fukushima, Csernobil? A németek háztartási energia felhasználásának felét a napenergiából nyerik. wtf? most komolyan

Obamához vágtak volna egy fürt banánt(ot), mekkora világhiszi lett vóna má'?