Kissé pontatlan a megfogalmazás.
A koreai háborút az észak-koreai vezetőség robbantotta ki, mert úgy vélték alkalmas az idő az egész félsziget elfoglalására.
Előzőleg Kim Ir Szen megpróbálta a Szálin vezette Szovjetuniót is bevonni, de Sztálinnak nem volt érdeke egy nyílt háború ilyen közel a II.VH. befejezése után. Viszont az észak-koreai hadsereg kiképzéséhez és felfegyverzéséhez komoly támogatást biztosított hadianyagból és kiképzőkből.

Az első északi támadások sikeresek voltak, majdnem az egész félszigetet sikerült elfoglalni, Puszan város környékének kivételével, amikor az USA és az Ensz-erők közbeavatkoztak.

46:05-nél aranyos félrefordítás: "Az amerikai gépek folytatták Észak-Korea rémes bombázását". Helyesen terrorbombázás, avagy szőnyegbombázás lenne ez...

Inkább 64 év az, nem 54. :)

@Makkmarci1975: én ezt már vagy háromszor kijavítottam... nehéz a bloggerek élete, na :)

Milyen Puszan város? Nem inkább Bushan? Miért találunk ki teljesen nem is hasonló neveket a Távol-keleti helyeknek?
Lásd még: Pjongjang / Phenjan -> még soha, senki a környéken azt nem mondta, hogy "fenjan".
Kínaiakkal ugyanez.
Mégis ki ez aki irányítja ezt?

@zbzbzb: AkH 218: A szépirodalmi művekben, a sajtóban, a közoktatást szolgáló kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvekből átvett tulajdonneveket és közszavakat a magyar ábécé betűivel [vö. 10.], lehetőleg egyenesen a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort (pl. a kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együtt figyelembe véve (pl. az orosz, az arab, a görög esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetve az ezeknek megfelelő magyar betűkkel.

Tessék a Magyar Tudományos Akadémiánál reklamálni.

@zbzbzb:
Azért azt ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy Pekinget mi nem ok nélkül nevezzük így, az angol átirat sem véletlenül olyan amilyen és hogy Kínában legalább hányféle olvasata van.

Jó múltkorjában a Kossuthon volt erről egy aranyos beszélgetés, még az olimpia előtt.