Ford és a fordizmus

2014. május 31. Andrassy Gabor (törölt)

A megvalósult jóléti kapitalizmus?

Mindannyian ismerjük Henry Ford nevét. Azonnal beugrik mindenkinek a T-Modell, a futószalag, néhányaknak a Nemzetközi zsidó c. munkája is... ennél többet azonban általában nem tudunk róla. Pedig Ford egy rendkívül érdekes személyiség, aki nem csupán gyáros volt, hanem utópista álmodozó is. Most következő írásomban megpróbálok kis kedvcsinálót nyújtani Ford emlékiratainak tanulmányozásához.

image001.png

Henry Ford 1903-ban

Henry Ford 1863-ban született egy michigani farmon, apja ír bevándorló, anyja belga bevándorlók gyermeke. A fiú mechanikai tehetsége már tinédzser korában kiütközött, hamarosan a család baráti és ismeretségi körében minden elromlott órát vele javíttattak. A mezőgazdasági munka viszont egyáltalán nem érdekelte, a családi farmot tovább működtetni esze ágában sem volt. 16 éves korában gépészinasnak állt a detroiti hajógyárban, de végülis 1882-ben visszatért a mezőgazdasági területre. Apja gazdaságát egy hordozható Westinghouse gőzgéppel szerelte fel, és később e gyár képviseletét hivatalosan is ellátta az eladott gépek javítását illetően. 1888-ban megházasodott, és miután három évig egy fűrészmalmot üzemeltettek nejével, 1891-ben az Edison Illuminating Company munkatársa lett, ahol 1893-ban főmérnöknek nevezték ki. Ugyanebben az évben megszületett Edsel nevű fia.

Ekkoriban Fordnak már elegendő pénze és szabadideje volt ahhoz, hogy az új találmánnyal, a benzinmotoros gépkocsival kezdjen kísérletezni. 1896 júniusára elkészítette első kísérleti gépkocsiját:

image003.png

Ford Quadricycle

Találmányát bemutatta Thomas Edisonnak, akinek bátorítására hamarosan elkészítette a második gépkocsit is. 1899-ben Ford kilépett az Edison Művektől, és megalapította a Detroit Automobile Company nevű cégét. Első terméke ez a teherautó volt:

ford3.jpg

Mindössze 12 db készült belőle. Ford a szériagyártás megkezdése helyett véget érni nem akaró próbautakba és tökéletesítgetésekbe bonyolódott, két év és $86.000 eltapsolása után a beruházók kihátráltak Ford mögül, és a vállalat felszámoltatott.

Fordnak bizonyítania kellett kompetenciáját, ezért egy versenyautót épített, amelynek sikeres szereplésével sikerült meggyőznie két iparmágnást, hogy fektessenek be egy új Ford gyár alapításába. Az 1901-ben megalakított gyárból 1902-ben már ki is lépett, és mivel nevét is vitte magával, azt átkeresztelték Cadillac Automobile Company névre.

1903-ban alakította meg azt a Ford Motor Company-t, amelynek már dedikált célja volt az olcsó autó előállítása. Az alapítók között találunk egy újabb ismerős nevet: a Dodge testvérekét.

Miközben - népszerűsítendő a márkanevet - a Ford model 999 versenyautóval körülturnézták az egész országot...

image005.png

... aközben 19 különböző autotípust fejlesztettek ki, betűkkel jelölve.

image007.png

Ford A modell (1.700 db készült)

image009.png

Ford B modell (500 db készült)

image011.png

Ford C modell

image013.png

Ford F modell, ára $1.000-1.200 volt kiviteltől függően

image015.png

Ford N modell (1906-tól 1908-ig 7.000 db készült, $500-600 körül volt az ára)

image017.png

Ford K modell

1908 októberében mutatták be a T-Ford kocsit a nagyközönségnek. Négy karosszériaváltozatban készült:

image019.png

Ford model T (túra változat)

image021.png

Ford model T (town car változat)

image023.png

Ford model T landaulet

T coupelet.JPG

Ford model T coupe

Az árak $825-től kezdődtek (ez vásárlóparitáson átszámítva 21.650 mai dollárnak felel meg). Szóval ez a Ford még nem volt sem fekete, sem olcsó, akkor hát miért is lett sikeres?

A kocsi konstruálásához felhasználták a korábbi 19 modell összes üzemeltetési tapasztalatát, a gyenge pontokat újrakonstruálták. Megépítéséhez a legjobb minőségű anyagokat használták, Ford külön kohászüzemet építtetett a vanádium acél gyártástechnológiájának kikísérletezésére. Továbbá említésre méltó még két forradalmi újítás. Első, hogy az akkoriban rengeteg probléma forrásául szolgáló tolókerekes, aszinkron sebességváltó helyett ez a kocsi egy bolygóműves sebességváltót kapott (mely a későbbi automata váltókhoz avagy a kerékpárok agyváltóihoz hasonló elven működik), a második, és szerintem a legfontosabb: ez volt a világ első autója, amelynek csereszabatos alkatrészei voltak! Ez volt az a hatalmas újítás, ami lehetővé tette azt, hogy a T-Fordot a legeldugottabb farmokon, sőt, akár Egyiptom vidéki részein is üzemeltetni lehessen. (Ugyanis a T-Ford volt egyben az első globalizált autó is, amely a maga idejében mind az öt kontinensen futott.)

Korábban, ha egy autó elromlott, azt bizony csak jól felszerelt gépgyárban tudták megjavítani, ahol az szükséges alkatrészeket méret után, egyedileg legyártották. Ezzel szemben a T-Fordhoz bármely alkatrészt meg lehetett rendelni beépítésre készen a gyártótól, a tulajdonosnak csupán a helyére kellett illesztenie, akárcsak a mai autók esetében.

parts.jpg

Ford alkatrész szaküzlet.
Akkoriban korszakalkotónak számított, hogy nem kellett egyenként újra legyártani ami kellett.

Ezen kívül Ford egyéb területeken is gondolt vidéki üzemeltetési körülményekre: autója magas építésű volt, hogy az úttalan utakon is járhasson, a motor pedig benzinnel, kerozinnal és etanollal egyaránt üzemelt. A kocsi a korábbi karbidlámpáknál összehasonlíthatatlanul fényesebb elektromos világítást kapott, amelyet egy váltóáramú generátor táplált. Egyetlen apró koncepciós hiba volt az akkumulátor gyújtás. A lemerült akkumulátor feltöltése a kor viszonyai között még városi környezetben is műszaki problémát jelentett, hiszen a világítási hálózat ekkoriban még egyenáramú, 110 V-os volt, transzformátort nem lehetett használni, legfeljebb motorgenerátort. Vidéken meg természetesen semmilyen elektromos hálózat sem volt.

Henry Ford hatalmas csinnadrattát rendezett az új kocsi körül, az összes újság az T-Fordról cikkezett, és franchise partnerei szinte minden amerikai városban megjelentek.

garageexterior.jpg

Egy washingtoni Ford képviselet 1920 körül

garageinterior.jpg

A fenti autószalon belülről.

Kezdetben a T-Fordok, karosszéria változattól függően zöld, szürke és piros színekben voltak kaphatóak. 1912-től éjkékre fényezték mindet, majd 1914-től jött a fekete korszak. Ennek oka ismét csak Ford rögeszmés olcsósítási vágya volt. "A fekete festék olcsó és ellenálló." - indokolta meg döntését. Érdekességként azért itt megjegyzem, hogy az autó különböző alkatrészeit több mint 30 féle különböző vegyi összetételű fekete festékkel kezelték, tehát szó sem volt itt holmi tessék-lássék feketére festésről. Az "olcsósítás" a Ford gyárban soha sem mehetett a minőség rovására! De Henry Ford egy végletesen pragmatikus figura volt, így hát ha két fityinggel olcsóbb volt a fekete festék, mint az éjkék, akkor az összes autó fekete lett.

Az érdeklődés az új Ford kocsi iránt óriási volt, mindjárt az első évben 12.000 db lelt gazdára, és látható volt, hogy a meglévő gyártói kapacitás nem lesz elegendő, ezért Henry Ford egy vadonatúj gyárat épített föl. Egy hadseregnyi munkás dolgozott benne, 84 különböző szakterületre beosztva. A gyártósorról átlagosan 3 percenként gördült le egy Ford kocsi.

1913-ban Henry Ford bevezette a futószalag technikát, az autó szerelési ideje 93 percre javult, és az árát $550-ra csökkentette.  (A korábbi modellek szerelési ideje átlagosan 12,5 óra volt!)

image027.png

Ford kocsi készül soron.

image029.png

Ahol a két sor találkozik: a készre szerelt karosszériák a készre szerelt alvázakra kerülnek.

image031.png

Elkészült Ford kocsik a gyártósorok végén. Innentől már saját lábon mentek tovább.

További gyártástechnológiai újításoknak köszönhetően az ár 1915-ben $440-re, és 1916-ban $360-ra esett, miközben az eladott darabszám évi 472.000-re futott fel!

Az 1916-os évtől kezdve a Ford Motor Company egyetlen egy fizetett hirdetést sem adott föl egészen 1923-ig. A csúcspontot 1925-ben érték el, ekkorra a kocsi árát $240-re szorították le (kevesebb, mint az 1908-as ár harmadára!) és évi 2 milliót adtak el belőle.

image033.png

Ford hirdetés a 1924 körül

Lótrágya a nagyvárosokban

A Ford kocsi sikere nem csupán az olcsósításban rejlik. A századvégi Amerikában jelentős urbanizációs folyamatok kezdődtek meg. A nagy népsűrűség és a megnövekedett szállítási igények miatt a városi lovak száma is megszaporodott.

Márpedig az átlagos városi ló évente 1,4 tonna zabot és 2,4 tonna szénát fogyasztott el. Ezen takarmánymennyiség megtermeléséhez akkoriban körülbelül 20.000 négyzetméter földterületre volt szükség, no és persze megfelelő szállítási és raktározási kapacitásra. De ez csak a kisebbik probléma volt... 1898-ra a New York-i lovak naponta (!) 2.000.000 kiló trágyát és 1.000.000 liter vizeletet hagytak maguk után az utcakövön!

Természetesen a trágya elszállítása is csak lovaskocsival lett volna lehetséges. Az egekbe szökő lólétszámok miatt pedig a trágya gyorsabban gyűlt, mint ahogy el lehetett volna szállítani! Az 1894-ben a Times of London úgy becsülte, hogy 1950-re a város valamennyi utcáját 2,7 méter vastag trágyaréteg borítja majd!

image035.png

Egy (kissé túlzó) karikatúra a korabeli nagyvárosi állapotokról

A balesetek is gyakoriak voltak. 1880-ban évente 15.000 lótetemet kellett elszállítani New York utcáiról,  tehát naponta 41-et. Mivel egy hámos ló súlya 600-700kg is lehet, ez annyira nem is volt egyszerű feladat! Gyakorta történt emberhalál is, 1900-ban évi 200 áldozatot jegyeztek fel, akiknek halálát a megvadult lovak okozták.

A városi lakosság számára a megváltást csak az olcsó és megbízható gépkocsi jelenthette.

És ezt hozta el nekik  Henry Ford.

 

De egy percig se gondoljátok azt, hogy Ford a kocsi árát munkásai kizsákmányolása árán csökkentette! Éppen ellenkezőleg: 1914-ben Ford a dolgozók napszámát egy tollvonással $2.31-ről $5-re emelte fel (ez mai értéken $140-nek felel meg). Ezzel lehetőséget nyitott arra, hogy bármelyik gyári munkása kb. fél év alatt kényelmesen összespórolhassa egy vadonatúj Ford kocsi árát! (Lehetséges-e vajon ez a magyar Suzuki gyárban?) Ezen kívül ha egy munkás már több mint fél éve dolgozott Fordnak, és a gyár szociális bizottsága példás életvitelűnek találta (itt olyasmire kell gondolni, hogy nem volt iszákos, nem játszott szerencsejátékot, nem verte a feleségét stb.), akkor az illető e béren felül rendszeres prémiumban is részesült.

Henry Fordnál nem csak üres szólam volt a jóléti kapitalizmus, és amikor azt mondta, hogy autóját a saját munkásainak akarja eladni, azt komolyan is gondolta, a kocsi árának csökkentésével és a munkások bérének emelésével lehetővé tette, hogy ez valóban meg is történhessen.

Mindezt úgy, hogy mi sem állt messzebb tőle, mint a kommunizmus ideálja, sőt, szakszervezetek alakulását sem tűrte a gyárában. Illetve egészen pontosan nem is a szakszervezetek, hanem a szakszervezeti vezetők ellen volt kifogása, így hát ő maga vette át a szerepüket: 1922-ben önként bevezette a 8 órás munkanapot, és 1926-ban a szabad szombatot is. Ford úgy vélte, hogy a ha a munkások elégedettek a bérükkel és a munkakörülményekkel, továbbá elegendő szabadidővel rendelkeznek kedvteléseikre, szívesebben és hatékonyabban dolgoznak.

Ford maga is kereste a kikapcsolódási lehetőségeket, a tízes évek végén barátaival, Thomas Edisonnal, Harvey Firestone-nal és John Burroughs-al, a híres természetbúvárral gyakorta mentek többnapos, sátras autókirándulásokra Amerika vad vidékeire. Egyik ilyen túrán készült ez a kép:

image037.png

Firestone, Ford, Burroughs és Edison egy régi vízimalomnál

Ford az út közben látott érdekesebb épületeket megvásárolta, sőt, egy dokumentumfilm studiót is fenntartott, amely az érdekesebb helyszíneken filmfelvételeket készített. Íme, egy összeállítás abból, milyennek látta Ford a világot:

Henry Fordról feljegyezték, hogy ha gyárában valaki munkát kért, akkor az illetőtől nem kért sem bizonyítványt, sem ajánló levelet vagy önéletrajzot. A jelentkező akár másnap reggel kezdhetett, és ha a rábízott feladatot jól végezte, akkor Fordnál biztos megélhetésre talált. Ilyen apró, olcsó gesztusokkal nyerte meg magának az embereket, akik őszinte lelkesedéssel járultak hozzá sikereihez.

Mint mondtam már, Henry Ford egy nagyon pragmatikus gondolkodású személy volt. T-modelljéről úgy vélte, hogy az minden igényt kielégít, amire egy embernek valaha is szüksége volt vagy lehet, és éppen ezért azon csak minimális, általában technológiai jellegű változtatásokat engedélyezett. (Idővel a fakarosszéria fém karosszériára cseréltetett, az aranyozások helyét az olcsóbb és tartósabb krómozások vették át, a faküllős kerekek helyett acélküllős kerekeket szereltek stb.) Meglepően sokan egyet is értettek vele abban, hogy ennél a kocsinál többet kívánni sem lehet, így hát amikor 1927-ben bejelentették, hogy az eladások visszaesése miatt leállnak a T-Ford gyártásával, az  vásárlók tömegei megrohamozták a Ford szalonokat az utolsó darabokért!

image039.png

Henry és Edsel Ford az első Ford kocsival és a 15.000.000-ik T-Forddal.
Ekkoriban Amerikában minden második autó egy T-Ford volt.

Természetesen a korábbi Ford vásárlókat nem hagyták magukra, a gyártás leállítása után a T-Fordhoz még 1941-ig biztosították a teljes körű alkatrész utánpótlást. Példának okáért komplett, készre szerelt motorblokkból 170.000 db készült 1927 és 1941 között. 

A T-Ford után a Ford Motor Company feladta az anakronizmusba torkollott pragmatizmusát, és a kor színvonalának megfelelő gépkocsikat kezdett gyártani. Az üzletet ekkor már Edsel irányította, a modellneveket újra kezdték A-tól, Henry Ford pedig visszavonult kedvenc területére: a gyártástechnológiához.

Fordról tudni kell, hogy meggyőződéses pacifista volt, és úgy gondolta, hogy a nemzetközi kereskedelem a háború melegágya. Ebből a meggyőződéséből fakadóan igyekezett gépkocsijához minden alkatrészt és anyagot saját maga beszerezni. Egy dolog azonban fogós kérdést jelentett számára: a gumi.

A századelőn a mai mesterséges gumikat még nem ismerték, a gumifák nedvét használták az abroncsok és tömlők készítéséhez. A világ gumitermelésének 70%-át vásárolták fel az amerikai autógyárak, legnagyobb részt angol közvetítéssel, délkelet-ázsiai forrásokból.

Henry Fordnak ez a helyzet a legkevésbé sem tetszett, ezért elhatározta, hogy saját gumi farmot létesít.

1928-ban egy 6000 négyzetmérföldes területet vásárolt Brazíliában, az Amazonas mellett.

Rövid idő alatt egy szép kis városkát építettek ki, vízvezetékkel, elektromos hálózattal, és mindenféle közösségi és szabadidős térrel, hiszen mint fentebb írtam, Ford hitt abban, hogy a szabadidő a termelékenység fontos kelléke. Azonban Ford, híven puritán életelveihez, szigorú házirendet készített: az italozást, házasságon kívüli kapcsolatokat kitiltotta a Fordlandia területéről.

image041.png

Fordlandia látképe

image043.png

A munkások lakótelepe

Sajnos a kísérlet kudarcba fulladt, mivel a gumiültetvényt az őserdő parazita növényei hamar megfojtották, a helyben toborzott munkások pedig folyamatosan lázadoztak a magánéletüket korlátozó rendszabályok ellen.

Még mielőtt Ford által toborzott botanikai szakemberek megoldhatták volna a gumifák honosítását, a feltalálták a mesterséges gumit, és így az egész kísérlet okafogyottá vált. Ford $20 millió veszteséggel visszaadta a földet Brazíliának, és azóta sem tudtak vele mit kezdeni, a mai napig úgy áll, ahogy az amerikaiak otthagyták, csak az idő pusztított rajta.

image045.png

Fordlandia ma

Henry Ford a húszas években kiadott antiszemita írásaival kivívta Hitler őszinte megbecsülését, és természetesen az amerikai zsidók megvetését. Ezért, amikor 1943-ban Edsel Ford meghalt rákban, és az idős Henry Fordra visszaszállt a vállalat elnöki tisztje, elég csekély társadalmi elfogadottsága volt, amely az üzletmenetre is rányomta bélyegét. Alig két év múlva kénytelen volt lemondani unokája, az ifjabb Henry Ford javára.

1947-ben halt meg agyvérzésben, Fair Lane nevű birtokán. (Ismét egy ismerős név az amerikai autók rajongói számára.)

Henry Ford nem volt tökéletes ember, de korának meghatározó személyisége volt, és életműve jelentős. Sajnos elveit manapság mind kevesebben követik, pedig mint ahogy a fenti példán is látható: amit kitalált, működőképes és fenntartható, nem úgy, mint a kizsákmányoló jellegű kapitalizmus amely a munkahelyek relokációjával próbál ideig-óráig versenyképes maradni.

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr816212885

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

blindsideTackle 2014.05.31. 04:22:57

remek poszt, Ford (antiszemitizmusa ellenére) az egyik kedvencem, igazi self-made man. Ajánlom idézeteit olvasásra, sokat lehet munkamorálról és célokról tanulni belőle.

blindsideTackle 2014.05.31. 04:25:42

remek poszt, Ford (antiszemitizmusa ellenére) az egyik kedvencem. Ajánlom idézeteit olvasásra, sokat lehet tanulni belőle munkamorálról, célokról:
hu.wikiquote.org/wiki/Henry_Ford

Sam. Joe · http://www.matchboxmemories.hu 2014.05.31. 10:20:32

Bele kell okoskodjak a postba! Egyfelől van pár pontatlanság, másfelől meg eloszlatsz egy legendát, ami rosszul van az emberek 99%-nak a fejében!

"Az 1901-ben megalakított gyárból 1902-ben már ki is lépett, és mivel nevét is vitte magával, azt átkeresztelték Cadillac Automobile Company névre."

A Detroit Automobile Company és a Ford Motor Company közt volt Henry Fordnak egy cége a Henry Ford Company. William Murphy más befektető élén felfogadta Henry Leland-et, hogy becsülje fel a HFC eszközeinek értékét. Ezt ő meg is tette, de rávette a befektetőket, hogy ne számolják fel a cég vagyonát, hanem álljanak át egy olyan hathengeres motorral hajtott autó gyártására, aminek történetesen ő tervezte a motorját. A befektetők szót fogadtak neki, Henryt kigolyózták a saját nevét viselő cégéből, aminek az új neve Cadillac lett és 1909-ben Leland az egészet eladta a General Motorsnak. Ezért aztán már jóval később - 1922-ben - Ford revansot vett, amikor felvásárolta Leland és fia, 1917-ben alapított cégét, a Lincoln Motor Companyt. (A név meg is maradt az amerikai piacon, a FoMoCo luxusautóit hívják így.)

"1908 októberében mutatták be a T-Ford kocsit a nagyközönségnek. Négy karosszériaváltozatban készült:"

Összesen végül 14 karosszériaváltozatot kínált a gyár. Különböző karosszériaépítők számtalan saját felépítményt készítettek, ugyanis a Ford a gyártás beindításától kezdve azonnal kínálta a T-t felépítmény nélkül a számukra.

"Egyetlen apró koncepciós hiba volt az akkumulátor gyújtás."

A gyújtásrendszerrel az első két modellévben volt gond, 1910-ben más beszállító(ka)t kerestek a problémás alkatrészhez, ami nem az akku volt, hanem a gyújtótekercs.

Amúgy a Bádog Böskének több konstrukciós hibája is volt, amit felismertek a gyárban, de Henry kézzel-lábbal tiltakozott minden módosítás ellen. Például a T hegyes-völgyes környezetben zabálta a fékeket, de Henry nem engedett változtatni a konstrukción. Ezen kívül ejtőtartályos megoldással - mint a Trabiban - jutott el a nafta a motorhoz a tartályból, amiben ha kevés volt, nem folyt le a karburátorig. Ilyenkor az volt a megoldás, hogy tolatva kellett megmászni a hegyet.

Nagyon remek, hogy Te végre pontosan tudod a fekete szín hátterét! A Ford fennmaradt gyártási dokumentációjából egyértelműen kiderül, hogy azért választották a feketét, mert olcsó volt és tartósabb, mint a más színek.

Tudom, hogy ez a post alapvetően Henry Fordról szól, de egyszerűen nem tudom megállni, hogy ne említsem meg, hogy a a Model T-nek van magyar vonatkozása is, valakik révén, akikre igazán büszkék lehetünk. Erről - meg az autóról is - bővebben itt lehet olvasni, ha valakit érdekel:

matchboxmemories.blogspot.hu/2013/02/matchboxon-kivuliek-efsi-25041040-ford.html

johnibyg 2014.05.31. 12:01:06

Hát Ford zseni volt, az biztos, és az amerikai kultúra fejlődésére is nagy hatással lehetett intézkedéseivel

CernaGeza 2014.05.31. 12:04:15

John Steinbeck Kék Öböl c. regényében van egy rész a T-fordról, nekem erről a tipusról mindig az ugrik be.

dydudu.hu/konyv/regeny/stein/kek.html

11. fejezettől

Andrassy Gabor (törölt) 2014.05.31. 13:08:17

@Sam. Joe: Igen, pontosan a Henry Ford Companyra vonatkozik az idézett mondat. Éppen csak a nevét nem jegyeztem föl, mert nincs sok jelentősége Ford életművében. Meg sem említettem volna, ha mint cadillac nem lenne közismert.
A Ford gyár a fenti négy karosszériaváltozatot kínálta. Hogy aztán a független karosszériagyártók miféle csodákat csináltak a felépítmény nélkül eladott alvázakra, az egy másik kérdés. Nyilván ezeknek a száma a végtelenhez konvergál. Akit érdekel, keresgélhet a googlival.
A ford tankja a vezetőülés alatt van, mint ahogy az az "ahol a két sor találkozik" c. képen is látható. A hegyre föltolatás oka az, hogy a hátrameneti fokozat rövidebb, mint az egyes, vagyis tolatva jobb a kocsi kapaszkodóképessége.
Az "akkumullátorgyújtás" egy szakkifejezés. (Párja a mágnesgyújtás. Sőt, volt még abreitz zündung is, de szerencsére azt nagyon gyorsan elfelejtették.)
Az akkumulátorral akkor volt baj, ha a dinamó elromlott. Az akku lemerült, és a kocsi többé nem indult be. Ez az egész egy baromság. Főleg, hogy mivel a T-Ford kezdeti típusaiban nem volt önindító, az egész akkumulátor a hozzá tartozó töltőáramkörrel együtt elhagyható lett volna, ha a kocsit mágnesgyújtással gyártják. Ami logikus lett volna, hiszen a mágnesgyújtás sokkal megbízhatóbb, lévén a megszakítón kisebb áram. Állítólag Ford drágállotta a magnetot... de akkor is szarvashibának tartom.
Hja, voltak gyermekbetegségek. A legsúlyosabb az volt, hogy a váltó néha kiesett üresből a kurblizáskor, ilyenkor az egész batár meglódult, és elütötte a gazdáját. (Lásd Frankeinstein :)) Igen, ezt a váltót csakugyan egy Galamb József nevű egyén tervezte.

J.László 2014.05.31. 13:36:14

A nagyszerű dolgok általában egyszerűek is egyúttal. Példa erre a T-modell.

Sam. Joe · http://www.matchboxmemories.hu 2014.05.31. 14:01:18

@Andrassy Gabor:
HFC ügy: Azt írtad, hogy Ford elhagyta a céget. Kirúgták a befektetők. Nagy különbség - ha már megemlítetted.

T változatok:
A gyár NEM csak 4 karosszériaváltozatot kínált. A téves szám onnan jöhet, hogy 1909-ben a típus premierjekor kínált annyit. Egyébként itt a részletes lista a gyári karosszériaváltozatokról:
2-door touring (1909–11)
3-door touring (1912–1925)
4-door touring (1926–1927)
no door roadster (1909–11)
1-door roadster(1912–1925)
2-door roadster (1926–1927)
roadster pickup (1925–1927)
2-door coupé (1909–1912, 1917–1927)
2-door Coupelet (1915–17)
Town car (1909–1918)
C-cab wagon (1912)
2-(Center) door sedan (1915–1923)
2-door sedan (1924–1927)
4-door sedan (1923–1927)
Ezek a csak Ford cuccok, a független karosszéria építők meg ezen kívül minden mást. A kedvencem a hójáró.
1911-es Ford katalógus:
2.bp.blogspot.com/-edRvSJ98FR4/UQp8d4Z2PDI/AAAAAAAAOkc/SDQpqkCiXOo/s1600/Ford-Model-T-line-up-1911ad-lg.jpg

A T-nek valóban az első ülés alatt van egy 10 gallonos tankja, amiből egyszerűen a gravitáció segít eljutni az üzemanyagnak a motorhoz, azaz nincs üzemanyag szivattyú. Azért írtam, hogy mint a Trabinál. Szó sincs róla, hogy a motorházban lenne, mint a Trabinál. Az 1926-os modellen kicsit feljebb és előrébb helyezték a tartályt, ami a legtöbb esetben megoldotta a problémát, ami akkor jelentkezett, ha meredek hegyet akartak megmászni úgy, hogy már tényleg csak kevés benya volt benne.

A gyújtásprobléma részletesen:
www.mtfca.com/coils/Coils.htm
Az önindító mindig feláras extra volt a T-n. Az más kérdés, hogy amint bevezették, elvétve nem rendelték meg. A technikus terminust én is ismerem.

Sam. Joe · http://www.matchboxmemories.hu 2014.05.31. 14:03:46

@Andrassy Gabor: Ja és a váltó! Igen, ráadásul azért Fordéknak sem kellett egy kis marketingbullshitért a szomszédba menni: A bolygóműves cuccot úgy hirdették, hogy "háromsebességes". Ja. Előre kettő, egy hátra. 8-)

Andrassy Gabor (törölt) 2014.05.31. 15:20:02

@Sam. Joe: Pedig a bolygóművel simán lehetett volna csinálni valódi három sebességes váltót is... de nem.
Én ezt a gravitációs dolgot nem nagyon tudom elképzelni, hiszen az a tank kb. egy magasságban van a karburátorral!
Szerintem tök mindegy, hogy kilépett vagy kirugták. Nyilván egy kilépés sem történik ok nélkül... a különbség csak formális.

Sam. Joe · http://www.matchboxmemories.hu 2014.05.31. 18:59:52

@Andrassy Gabor: Hihetetlen, mi? Egyszerűségre törekedtek.

Persze, normál esetben nem is feszegetném ezt a kigolyózták kérdést, de azért sokat elmond az öreg Fordról, hogy - szemlátomást - nem az a típus volt, aki könnyen megbocsát. Kőkeményen visszaütött Lelandnek. Az unokája - II. Henry - is "nagyapja fia". Gondolom az Enzo Ferrari sztori megvan, aminek a Ford GT40 lett az eredménye. 8-)
(Akinek nincs: matchboxmemories.blogspot.hu/2007/11/ford-gt-extravaganza.html )

Pszt! 2014.05.31. 21:00:10

Az 5$-os órabérrel ma is sokan kiegyeznének Magyarországon. Csak ennyi a lemaradásunk! :(

sanyix 2014.05.31. 22:26:24

nem semmi... úgy akart megszállottan olcsósítani hogy ne menjen a minőség rovására, és ahogy ment a biznisz úgy emelte a béreket.
Ezzel szemben ma, mindent megtesznek az olcsó gyártásért, még a minőséget is dobják, és emellett nem hogy emelik a béreket, ott csökkentik ahol tudják

Andrassy Gabor (törölt) 2014.05.31. 22:58:51

@Pszt!: Ez NAPI bér volt. De azért jó bér volt. Már a $2.31 is jó bér volt akkoriban, de annál azért létezett jobb is, és az emberek kilptek meg beléptek Fordhoz. Erre felszívta magát, megemelte a bért, és attól fogva aki egyszer bekerült a gyárába, az aztán tíz körömmel kapaszkodott a futószalaghoz, szóba sem került, hogy önként fölmondjon.

@Sam. Joe: Nincsen ezzel semmi baj, a bűnök nem maradhatnak örökké büntetlenül, különben az ilyen Leland félék totál elszmtelenednek... ;-)
De tény, hogy Ford kemény volt. Azzá tette az egész gazdasági és társadalmi környezet. Megvoltak neki is a maga dolgai, ő is zsebelt, ő is taposott... de életműve nem kizárólag ebből áll, volt neki társadalmi küldetése.

@sanyix: hát annyira azért nem olcsóak a mai gyártmányok. Legalábbis az autók nem. 2,5 millió alatt nincs semmilyen autó, ez a proletariátus számára elérhetetlenül drága. Nem véletlen, hogy a magyar járműpark átlagéletkora 14 év. (Én pl. egy 26 éves forddal rontom az átlagot...)

rognork 2014.05.31. 23:06:08

Kósza érdekességként megjegyzem, hogy Fordlandián dolgozott (volna) egy magyar: Molnár Gábor. Róla talán még iskolát is neveztek el Ajkán, de most nem fogok ráirodalmazni.
Szóval ez a jóember kutató segédként jutott ki Dél-Amerikába, majd egyedül maradt, mert a kutatók betegség miatt visszajöttek. Ő maga vadászatból tartotta fenn magát, gyűjteményeit a Nemzeti Múzeumnak küldözgette. Éppen beállt a Ford farmra, amikor balesetben megvakult. Írónak nem volt egy nagymester, de én szerettem a realisztikus egyszerű leírásait, pl. Jaguárországban címmel.

Rollende Landstrasse 2014.05.31. 23:24:18

@Andrassy Gabor: ÁLLÍTÓLAG az indításkor fokozatba ugró váltó miatt van a T Modell tengelye annyira elöl, hogy a kerekek megvédjék a kurblizót a falnak nyomástól. Szép emlékű Surányi Endre szerint.

sanyix 2014.05.31. 23:40:37

@Andrassy Gabor: de olcsók, csak nagyon durva profitért adják el. Ford megelégedett egy normális profittal. Manapság, extraprofit kell. Persze sírnak a gyártók hogy papíron jaj de rossz nekik, csak úgy mint a bankok szoktak... jó dolog az a kreatív könyvelés.

Kopi3.14 2014.06.01. 00:28:31

@sanyix: Nem, a gyáraknak nincs semmilyen extraprofitja, sem durva profitja. 10% alatti profitot te mióta tartasz durvának?

Kopi3.14 2014.06.01. 00:30:35

@sanyix: Tévedés, a minőséget nem dobják, sőt, folyamatosan növelik. Csak éppen egy hangyányit komplexebbek lettek a mai autók, valamint ha reálértékre számoljuk az akkori gépek árait, kiderül, hogy a maiak olcsóbbak.

alfax 2014.06.01. 01:19:16

Fordítás-e a cikk, vagy miért maradt ki Galamb József, aki a futószalagos gyártást, meg a T-Modelt tervezte?

én beraktam volna, egyébként jó cikk.

lajafix1 2014.06.01. 01:25:45

@sanyix: megszólaltál te etalon hülye!

butyko 2014.06.01. 04:07:39

Annak idején az esztergomi Suzuki gyárban egy gyárlátogatás alatt megkérdeztem az idegenvezető mérnököt,hogy a frissen vásárolt 2,6 milliós Wagon R+ kocsimnak mennyi lehet az önköltsége? " Kevesebb,mint 800 000 forint,de nem tőlem tudja..." - hangzott a válasz.A kétkezi dolgozók magas bérszínvonala meg közismert...

butyko 2014.06.01. 04:07:40

Annak idején az esztergomi Suzuki gyárban egy gyárlátogatás alatt megkérdeztem az idegenvezető mérnököt,hogy a frissen vásárolt 2,6 milliós Wagon R+ kocsimnak mennyi lehet az önköltsége? " Kevesebb,mint 800 000 forint,de nem tőlem tudja..." - hangzott a válasz.A kétkezi dolgozók magas bérszínvonala meg közismert...

victor vacendak 2014.06.01. 05:47:35

Csak két dolog még: az első autóverseny 1901-ben Grosse Point-i vásártér oválján, melyet 45 mph-s átlagsebességel nyert Ford, aki utána elmonda, hogy halálfélelme volt a sebességtől.
A másik: pacifista vagy sem, 41-ben leállt az amerikai autógyártás és Ford tervei alapján, részben a Ford gyárban készül a leghíresebb bombázó, a B-24.
Bónusz: amerikai legnépszerűbb autóversenye, a NASCAR Fordokkal indult. A háború előtt azért, mert csak a Fordnak volt V8-a, utána pedig azért, mert 48-49-ig nem indult újra a gyártás sehol.

pobeda 2014.06.01. 06:21:59

Állítólag van még 200 ezer darab T- modell az USA-ban, ezért lehet látni rengeteget tuningolt változatban is, hogy nem kell minden darabot "OT-s" állapotban tartani.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.01. 08:41:26

@pobeda: Nem ritkaság, valóban. Bármikor megnézed az ebay-t, van rajta 2-3 példány 1,5-2 millió Ft körüli áron. És nem szétpusztult, hiányos roncsok, mint Magyarországon, hanem működőképes, vagy minimális munkával azzá tehető autók.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.01. 08:53:56

@Kopi3.14: Ja, persze, reálértéken igen. De mikor fogjuk megkapni annak a $5-ös napszámnak a $140-es reálértékét? Az 22 munkanappal számolva havi 677e Ft lenne. Szerintem ha ennyit keresnének az esztergomi futószalagmunkások, senkinek nem lenne lenne egyetlen mordulása sem... ;-)

@alfax: Galamb a váltót tervezte. A futószalagot meg csupán átvették az Oldsmobile-tól. Ransom Olds már 1901-ben futószalagon szerelte a Curved Dash-t, és találmányát be is jegyeztette az Amerikai Találmányi Hivatalban, úgyhogy ezt hiteles közokirat bizonyítja.
Tulajdonképpen az a csoda, hogy ez az olcsítómániás Ford fickó nem mindjárt ezzel kezdte... Gondolom, sokallotta a beruházást a kezdeti eladási darabszámokhoz képest.

conchita wurst 2014.06.01. 09:06:14

@blindsideTackle: főleg az antiszemét idézetei jók.

Tudtátok, hogy a 20as években Ford felajánlotta a magyar kormánynak, hogy ha Mo-n hozhat létre egy óriásberuházást, akkor az össszes mo-i közutat ingyen felépíti?
Ezt a tervet végül a konkurencia, név szerint Weisz Manfréd megfúrta. Ezért nem lett még jó ideig közúthálózat a bibsi miatt..:D

ingyenebed 2014.06.01. 09:33:27

1. nehéz az akkori béreket a maiakkal összevetni. a mai dollár reálértéke töredéke a akkorinak.

2. azért a mai autók árában, mielőtt fikáztok az adókat figyelebe kéne venni. a T modell árában mennyi adó volt?

3. az akkori Amerikában volt állami eü rendszer, nyugdíj, oktatás, anyámkínja, mint a mai európai államokban? ennek az ára benne volt a T modellében? na ugye.

4. haverom egy német high-tech multinál dolgozik. kepeszt a cég, hogy a 15% profitot elérje. ez lenne az extraprofit?

5. a Suzuki önköltség stimmel.

6. a minőség rontás nem minden iparágra érvényes, autóiparra pont nem. inkább a könnyűiparra. meg amai autók hangyányit összetettebbek. meg van bennük pár dolog, ami nem műszakilag szükséges, hanem környezetvédelmi előírás, katalizétor, egr szelep, hátsó lambda pl.

ingyenebed 2014.06.01. 09:34:40

@conchita wurst:

na megszólalt az ügyeletes náci.
nehogy már legyen egy értelmes kommentsor zsidózás nélkül.

belinkelnéd a forrást is, rhadék?

p_ilonka 2014.06.01. 10:31:48

Már nagyon sok minden olvastam HF-ról, de az valahogy sohasem derül ki, hogy miből volt kezdőtőkéje az első gyárat megcsinálni.
Nem hiszem, hogy a mérnöki fizetés ehhez elég volt.

Sam. Joe · http://www.matchboxmemories.hu 2014.06.01. 11:03:26

@Andrassy Gabor:
"Galamb a váltót tervezte."
Érdekes, hogy mennyire a váltót tartja mindenki fontosabbnak a munkájából, mintsem a levehető hengerfejes blokkot. Az utóbbi szerintem - ami nyilván nem jelent sokat - lényegesen nagyobb teljesítmény.

"Gondolom, sokallotta a beruházást a kezdeti eladási darabszámokhoz képest."
Gondolod, hogy megvolt egy futószalag felállításához a tőkéje? Persze, létezett már hitel, meg befektetői tőke akkor is. Meg... Szóval elég sok kudarc volt a háta mögött. Lehet, hogy óvatos volt csak.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.01. 11:30:23

@ingyenebed: öregem, ha 677.000 Ft nettót keresnék, akkor nem kéne nekem állami eü rendszer, nyugdíj, oktatás, anyámkínja. Ennyi pénzből simán kifér egy önkéntes nyugdíjpénztár meg egy életbiztosítás, és marad pénz még a gyerekek iskoláztatására is.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.01. 11:32:49

@p_ilonka: Semmiből. Mind a három Ford gyár csendestársakkal indult. Gyapotkirályok, szenátorok, és más "kockázati befektetők" tették felesleges pénzüket Ford gyáraiba.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.01. 11:39:54

@Sam. Joe: Pontosan miért is jobb egy levehető hengerfejes blokk, mint egy zsákhengeres?

blindsideTackle 2014.06.01. 12:50:39

@ingyenebed: ne etesd!

a történet meg annyira reális, mint hogy Escobar kifizette volna az államadósságot

Sam. Joe · http://www.matchboxmemories.hu 2014.06.01. 12:59:20

@Andrassy Gabor: A gázcsere sokkal könnyebben megy végbe benne.

sanyix 2014.06.01. 13:00:11

@ingyenebed: 4. az extraprofit már elvitték az anyavállalathoz/offshore bankokba, így szokták ezt. Most is volt hír róla, hogy a Mtelekom montenegroi leányvállalatától szed össze valami szép nagy profit, majd ott nyilván kimaradó profitként fog látszani ez. (persze nyilván a mtelekomtól pedig majd megy a pénz a német anyához.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.01. 13:33:24

@Sam. Joe: Miért menne? (Azt hittem, azt fogod mondani, hogy nem kell szétfűzni a motort szelepköszörüléshez.)

Sam. Joe · http://www.matchboxmemories.hu 2014.06.01. 15:08:02

@Andrassy Gabor: 8-) Mert az égéstér kialakítása minden, csak nem ideális.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.01. 17:21:50

@Sam. Joe: Hát az oldaltszelepelt szarok sem éppen ideálisak. :-( Viszont bejön néhány új szopató tényező: a kiégő pakolás, az elvetemedő hengerfej, a kiszakadó/beletörő tőcsavarok... broáf. :-(

Matteo79 2014.06.01. 18:00:32

A Suzuki önköltség valószínűleg az egy autó legyártására eső anyag, energia és munkabér költség. Az igen jelentős tervezés, logisztika és csillió backoffice tevékenység egy autóra eső költsége szerintem még egyszer 800e.
(a szerintemek mögött van konkrét tapasztalat is :) )

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.01. 18:42:28

@Matteo79: Lehet. De akkor még mindig csak 1,6 gurigánál járunk. Oszt ehhez képest 2.995.000 a legfapadosabb három ajtós Swift listaára... szóval azért még nem kellene kalapoznunk szegény Osamu Suzuki bácsinak... :-p

Sam. Joe · http://www.matchboxmemories.hu 2014.06.01. 20:06:14

@Andrassy Gabor: Annyira **szán szétoffoljuk a postot... 8-))))

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.01. 20:52:43

@Sam. Joe: Hát aztán? Az én postom, és engem ugyan nem zavar. Miért ne lehetne asszociálni? Szerintem semmi rossz nincsen ebben, mindaddig, amíg nem csap át egymás sértegetésébe, vagy szalonzsidózásba. De szerintem ettől még biztonságos távolságban járunk. :)

Kopi3.14 2014.06.01. 21:12:59

@Andrassy Gabor: Erre jön a gyár profitja, valamint utána szállítási költség, majd a kereskedő profitja. Voilá, meg is van a három misi.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.01. 21:38:29

@Kopi3.14: Ja, csak éppen a T-Ford szállítással, kereskedői profittal zusahmen $240 volt, vagyis kb. 1,4 millió forint. És akkoriban keresett egy Ford gyári futószalag-munkás havi 677000 Ft-ot. És még így is csilliárdos lett Fordból, ugye csak a brazil gumiültetvényen (akkori) $20 milliót bukott, és meg se kottyant neki, szóval azért ő sem bukott a T-modellen... Micsoda elképesztő profitja lehet egy mai gyártónak?! Más kérdés, hogy a könyvelésben esetleg nem jelenik meg... ;-)

Kopi3.14 2014.06.01. 22:03:23

@Andrassy Gabor: És annak a kornak az árszínvonalát is meg akarod kapni reálértéken?

Kopi3.14 2014.06.01. 22:05:36

@Andrassy Gabor: Megjelenik, mivel a befektetők várják a maguk osztalékát. A nagy árrés nem a gyárnál van, az akkori értékesítési metódust pedig nem lehet összevetni a maival. Az autó is kissé komplexebb, kissé több fejlesztés, tesztelés van benne, több ember munkája. Zusammen(!) egyáltalán nem lehet viszonyítani a régi árakat és béreket a maiakhoz, pl. adók is másképp léteztek akkoriban.

cso zsi 2014.06.01. 22:35:28

@Matteo79: A lényeg úgyis az, hogy a hazai autógyári melós nem veszi meg az általa (is) gyártott terméket.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.02. 07:14:23

@Kopi3.14: A kérdésednek nincsen semmi értelme, ugyanis az általam írt reálértékek éppen hogy vásárlóparitáson vannak átszámolva, vagyis a Ford gyári munkás az ő napi $5-jéért kb. annyit tudott vásárolni, mint amennyit ma $140-ért lehet.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.02. 07:22:44

@Kopi3.14: Ez mellébeszéd. Ki a fenének kellenek ilyen komplex autók? Adjanak nekem T-Fordot 2,5 havi fizetésemért, oszt jól elleszek vele. ;-)
De tényleg: eltűnt egy autókategória a piacról. Az egyszerű, olcsó, egyszerű, otthon bütyizhető népautó, mint amilyen a Trabant, Fiat-600, 2cv, bogárhátú, és a T-Ford is volt. Ez ma már nincs, nem kapható, csak méregdrága luxuskocsik toccsszkrínes klímával meg faszom tudja még mi minden felesleges, de annál drágábban mért luxussal.
Pár éve még létezett Yugo meg kockalada, meg dacia nova, 1 millió forint körül volt az eladási áruk a saját hazájukban, ide meg környezetvédelmi ürügyekre hivatkozva nem engedték importálni. Mert ha pista bácsi a harminc éves, kopott ladájával csattog el a piacra, attól nem kell a környezetet védeni, de bezzeg ha venne egy vadiúj, katalizátorosat, az volna ám csak a környezetszennyezés... vegyen inkább szutyukit, csak háromszor annyiba kerül, és most 49% kamatú, CHF alapú hitelre induló nélkül is elhozható, a bolondnak is megéri... (de legfőképpen a bolondnak)

Sam. Joe · http://www.matchboxmemories.hu 2014.06.02. 09:19:41

@Andrassy Gabor: Persze, hogy nem! Vicceltem, azért is volt a tonnányi szmájli.

grobs_ 2014.06.02. 10:11:15

Árakat célszerű amerikai árakkal összehasonlítani. A magyar árak az adóknak köszönhetően lényegesen magasabbak a kintieknél. Ehhez a gyáraknak sok köze nincs, be kell építeniük az árakba. 1.5-2x annyiba kerülnek itthon az autók mint kint. Amikor itthon aurist vettem kint hilux-ot kaptam volna annyiért. Ennek köszönhetően kint kicsit más a családi autó kategória mint itthon.

Béreket szintén amerikai bérekkel hasonlítsuk össze. A magyar bérek sem akkor, sem most nem azonos kaliberűek az ottaniakkal.

VT22 2014.06.02. 11:58:17

A "Lótrágya a nagyvárosokban" részhez: nem volt feltétlenül vészes a helyzet, mivel akkoriban létezett helyi tömegközlekedés még az usa-ban. Egymást érték a villamosok az utcákon, nem csak városon belüli, hanem városközi vonalak is épültek (az egyébként is sűrű vasúthálózaton felül.)

Ezt sikerült teljesen felszámolnia 1930-60 között az autóipari lobbinak a General Motors vezetésével, létrehozva a ma is meglévő autófüggő társadalmat, a szétfolyt, autó nélkül élhetetlen városokat.

en.wikipedia.org/wiki/General_Motors_streetcar_conspiracy

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.02. 16:41:50

@VT22: Nem is az emberek szállításával volt a baj, hanem az áruszállítással. A mészáros nem rakhatta föl az áruját a villamosra. A bútorszállítók sem használhatták, hiába lehetett hozzá esetleg tehervagont kapcsolni, az nem vesztegelhetett a nyílt pályán, amíg lerakodták. És még sorolhatnám.

teddybear01 2014.06.02. 19:41:54

@Andrassy Gabor: Gyerekkoromban még előfordult egyszer-kétszer hogy tehervillamos ment végig a körúton vagy valamelyik másik főúton. Némelyik gyárba külön vágány vezetett be, bár nem nagyon használták.

Más. A Discoveryn volt egy műsor Chicago földalatti áruszállító vasútrendszeréről. Egész sok egykori áruházat lehetne még most is feltölteni, mert még megvan az alagút.

teddybear01 2014.06.02. 19:46:12

hamster.blog.hu/search?searchterm=tehervillamos&searchmode=OR&submit=Keres%C3%A9s

Ez az egyik legrészletesebb városi közlekedéssel foglalkozó blog. Ez a link egy válogatás a tehervillamosokról.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.02. 23:27:29

@teddybear01: Értem én, értem, láttam én is Muki mozdonyt ovis koromban eleget, de ezek soha sem arra voltak használatosak, hogy az egyének és kisközületek rabszodikus szállítási igényeit kielégítsék. Persze, majd a paraszt tehervillamost rendel, ha ki akar vinni öt zsák krumplit a piacra, mi? Ugyan már! Miért nem rögtön léghajót? :)

Varga Ákost személyesen ismerem, végigéltem a számítógépgyűjtő korszakát, a villamos korszakát, a repülős korszakát is. ;-)

Kopi3.14 2014.06.02. 23:31:50

@Andrassy Gabor: A vevőknek. Egyik autógyárnak sem a csóró magyarok a piac, nem nekik gyártanak. A tényleges piacon meg nem a kockalada az igény. Egyébként kérdés, ha annyira az kellett volna az embereknek, miért dobták el mindannyian rohanva a régit előbb a használt nyugatiért, majd az új keleti-nyugatiért?
Miért nem lehet eladni ma Magyarországon sem egyetlen új autót sem klíma nélkül?
A bonyolultság, komplexitás, ár egy része olyan vevői igényekből jön, mint a sokcsillagos törésteszt, klíma, elektromos ablak, stb., illetve a jogi szabályozások. Kötelező kétkörös fékrendszer, kötelező ESP, stb.

GERI87 2014.06.03. 00:47:30

@Kopi3.14:

"A bonyolultság, komplexitás, ár egy része olyan vevői igényekből jön..illetve a jogi szabályozások. Kötelező kétkörös fékrendszer, kötelező ESP, stb. "

Így van.
Lehetne 900 kilós, vékony A oszlopos, katalizátor meg lambda-szonda nélküli autókat gyártani...
Olcsó lenne, cserébe jóval kevésbé komfortos, zajos, biztonságos és sokkal jobban környezetszennyező.

--------

Amúgy jó dolog volt a Fordizmus, de a 70-es évek közepére kifulladt, a posztfordizmus pedig az miben ma élünk.

teddybear01 2014.06.03. 05:54:35

@Kopi3.14: Azért vetették rá a magyarok a leharcolt nyugati autóra magukat, mert különlegesség volt, illetve kényelmesebb, mint az untig ismert szoci tömeggyártmányok.

Klíma nélkül a mostani hatalmas, döntött üvegű autókban meg lehet főni nyáron, tudod az üvegház-hatás. A régi, gyakorlatilag függőleges üvegű autókban egész jól el lehetett viselni a nyári meleget is, legfeljebb lehúzta az ember az ablakot. A fogyasztás meg annyi volt, amennyi.

A mostani fogyasztási igények mellett az ablakok lehúzása már szóba sem jön, muszáj a klímát használni.

teddybear01 2014.06.03. 05:56:48

@Andrassy Gabor: Attól még mindig lehetne tehervillamosokból feltölteni a nagyobb áruházakat.

Gyárak már nem nagyon vannak, azok amúgy is vagy vasútra, de inkább kamionos szállításra álltak át.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.04. 11:39:11

@teddybear01: Lehetne. Sőt, akár zeppelinekből is. :-)

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.04. 11:59:24

@Kopi3.14: A világ lakosságának túlnyomó többsége csóró. Afrika, India, Ázsia, Dél-Amerika... szerintem bőven volna piaca egy népautónak.
A használt nyugati autó dömping a kádárkori értékrendben keresendő. Akkoriban bármilyen nyugati cikket birtokolni presztizsértékű volt, még ha csak egy szar reklámszatyor is volt az. A státuszszimbólumok non-plusz-ultrája pedig a nyugati autó volt. A hetvenes években a Merkúrnál 82e volt egy zsiguli, és ugyanennyi egy Fiat 850-es is. 110e volt egy Polski Fiat 1500, és ugyanennyi volt egy bogárhátú VW is. Azt hiszem, ebből világosan látszik, mennyire túlértékeltek voltak ezek. Akinek netán volt egy cápa BMW-je vagy vásáros mercije, ne adj isten valami BM garázsból leselejtezett amerikai teknője, az gyakorlatilag már elért a csúcsra. És ezeket a személyeket próbálta majmolni a sok szőröstalpú proli, amikor eladták a dáciájukat a román vendégmunkásoknak, és beleültek a rozsdás opel kadettekbe. Aztán persze elég gyorsan rájöttek, hogy ez nem volt a legjobb döntés, mert vége-hossza nem volt a költséges javításoknak, oszt akkor jött a "veszünk hitelre vadiújat, kerül amibe kerül, mert az majd sosem fog elromlani" korszak. Hát az autóval általában nem is volt baj, csak éppen a CHF alapú tíz éves uzsorába fulladtak bele.

És hogy miért nem lehet klíma nélküli autót eladni? Az ok a társadalmi háttérben keresendő. Magyarország a végletek országa lett, aki gazdag, az nagyon gazdag, aki szegény, az nagyon szegény, a középosztály gyakorlatilag megszűnt. A szegény ember semmilyen autót sem vesz, vagy legfeljebb 20-30 éves, száz halált halt használt kocsit, a gazdag embernek viszont kurvára nem számít az a 6-800e HUF felár, amiért a full extrát mérik, úgyhogy berendeli.

Az ESP-t meg a többi szarságot meg hagyjuk, ha az söfőr nem részeg és nem volt fizikából felmentve, akkor semmi szüksége sincs ilyen túlárazott szarságokra.

Kötelező kétkörös fékrendszer, kötelező ESP, stb.

Macropus Rufus 2014.11.04. 15:27:32

@teddybear01:
"A mostani fogyasztási igények mellett az ablakok lehúzása már szóba sem jön, muszáj a klímát használni."
ezen már én is átmentem. A mostani kocsimban van klíma. Elvele nem is tudtam kíma nélkül venni. Néztek rám mint ha valami Marslakó lennék, amikor klíma nélkül akartam venni a vasat.
Szóval a kocsimban van klíma. Ez azt jelenti, hogy kocsim eleve nehezebb annál a vasnál amiben nincs klíma (típus azonosság melett!). Tehát az én kocsim eleve többet fog elnni valamennyivel mint a klíma nélküli, de könnyebb vas. Aztán ha bekapcsolom a klímát, akkor a fogyasztása kb. 1 lityóval meg is nő. Namost a gépkönyven az áll: ha leegnedem a kocsim mind a 4 ablakát akkor közel 10%-os fogyasztás növekedés következik be. A kocsim nyárí átlaga 5.8-6lityó körűl van. Tehát leengedett ablakokkal
kb. 6.4- 6.6lenne a fogyasztása. Míg ez légkondival 6.8-7lityó lenne.
Szóval még megy a paraszt vakítás is, hogy légkondi milyen szuper fasza valami. Pedig szépen megdobja a kocsi fogyasztását már akkor is, amikor nem is megy. (plusz súly)

2014.11.04. 17:24:19

@Macropus Rufus: Jó lenne a légkondi, hogyha parkoló autóban is működne. De sajnos pont a legmegrázóbb sokkot, a nyári beülést semennyire sem tudja megoldani. Egy tetőablak sokkal hasznosabb nála, azt csak kinyitod, és huss, a forró lég kiröppen rajta. De azt bezzeg nem csinálnak a kocsikra!
További probléma a klímával, hogy örökké töltögeni kell, mert még nincsen technikai megoldás a kompresszor kihajtásának gáztömör lezárására.

tutyimutyi terminátor 2023.08.13. 17:45:05

Nagyapának volt egy kis élelmiszerboltja Budapesten, amit az '50es években egyszerűen elvettek tőle - 'államosították'
éjjelente jártak tehervillamosok, amikkel a piacokról, nagykereskedésekből terítették az árút
megrendelte a burgonyát, tojást, ilyesmit; elhozták XY villamosmegállóig, ott Nagyapa kézikocsira pakolta át, és elfurikázta az üzletig (szerencséje volt, nem egész 1 utcányi volt a távolság)
süti beállítások módosítása