A programozási nyelvek története

Gyorstalpaló

2020. június 05. Hogyan történt

A magyar Neumann János az 1940-es években Amerikában kidolgozta a mai modern számítógépek alapelveit, melyet összefoglalóan Neumann-elveknek nevezünk. Ezek közé tartozott a kettes számrendszer használata, a teljesen elektronikus működés, a belső memória használata, a programok tárolása későbbi felhasználásra, a soros utasításvégrehajtás és az univerzális felhasználás.

Neumann János az IAS számítógéppel

Az akkor még szobaméretű gépek számítási kapacitása még igencsak limitált volt, az akkori „programozók” pedig mindenféle, mai szemmel kezdetleges módszerrel kommunikáltak a gépekkel. Ettől függetlenül már az 1940-es években elkészült az első magas szintű programozási nyelv, a Plankalkül. Az ilyen nyelvek célja az volt, hogy a programozók elvonatkoztathassanak a számítógép számára érthető gépi kódtól, és az emberi nyelvekhez közelebb álló programozási nyelveket használjanak.

1944_zuse.jpg

1944. Konrad Zuse, a Plankalkül magalkotója

A Plankalkül végül nem került használatba, és egészen 1949-ig várni kellett a Short Code-ra, mely átvette tőle az elsőséget a magas szintű nyelvek sorában. A Short Code-ban már matematikai kifejezésekkel lehetett utasítani a számítógépet, amit a futtatás előtt lefordítottak gépi kódra, így a teljes folyamat lassabb volt, mint a gépi kódban megírt utasítássorozatok használata.

 

short_code.jpg

Az egyszerű a = (b+c)/b*c kifejezés átalakítása változókká, majd a műveleti jelek és zárójelek lecserélése kóddá, végül az egész 12 karakteres szavakká alakítása - így működött a Short Code nyelv

fortrancard.jpg

FORTRAN nyelv lyukkártyán

Az IBM csapata 1954-ben fejlesztette ki Fortran nyelvet, melyet először sokan támadtak a megalkotása során ejtett hibák, és a gépközeli Assembly nyelvhez viszonyított kisebb hatékonysága miatt. Ahogy azonban fejlődött, híres lett az emberközeli nyelvek közötti hatékonysága miatt, és még ma is használják, például ilyen kódokkal hasonlítják össze számos szuperszámítógép teljesítményét. A FORTRAN nyelv alapján tervezte 1964-ben Kemény János és Thomas Kurtz a Dartmouth College-ben, oktatási céllal a nyolcvanas évek otthoni személyi számítógépes környezetében karriert befutott BASIC-et.

kemeny_janos_a_dartmouth_diakjaival.jpg

Kemény János a Dartmouth diákjaival

Szintén használják még napjainkban is a programozás során az 1958-ban kitalált LISP-et, illetve az 1959-es COBOL-t. Előbbi mára továbbfejlődött, és a Racket, Common Lisp, Scheme és Clojure nyelveken él tovább, utóbbit pedig céges- és kormányzati rendszereknél alkalmazzák.

1960_cobol_programmers_donald_cropper_k_c_krishnan_grace_hopper_and_norman_rothberg_with_console_of_univac_i.jpg

1960. COBOL-t használó Univac I.-es gép operátori perifériája. Maga a gép egy nappalit megtöltött

1970-es és 1980-as évek

Az 1970-es években robbanásszerű fejlődésnek indultak a programozási nyelvek, számos akkor lefektetett alapelvet még ma is használunk. 1969-ben készült el a B nyelv, 1970-ben a Pascal, 1972-ben a C és a Prolog, illetve 1978-ban az adatbázisoknál használt SQL.

 

Egyszerű Pascal programkód, a képernyő letörlése után a programozó korától függően kiírja, hogy Ken szereti-e a Turbo Pascalt, vagy sem. A Turbo Pascal a Pascal nyelvhez készített fejlesztői környezet

Az 1980-as években a nyelveknél nem alakultak ki új alapelvek, inkább a meglévőket kombinálták egymással. A C++ nyelv az objektumorientált megközelítést preferálta, az Egyesült Államokban pedig hadászati célra kifejlesztették az Adát.

Bjarne Stroustrup, a C++ programozási nyelv megalkotója. "A C nyelvvel könnyen lábon lőheted magad, míg a C++ használatával ez nehezebben megy. De amikor mégis sikerül, akkor az egész lábadnak búcsút mondhatsz."

Az 1980-as C++ nyelven kívül olyan ismert programnyelvek születtek meg ebben az időszakban, mint az 1984-es MATLAB, az 1986-os Erlang vagy az 1987-es Perl. Az évtized közepén jött ki a dBase adatbáziskezelő rendszer III-as verziója, ezt azért érdemes külön megemlíteni, mert sokáig szinte egyeduralkodó volt az adatbázisok kezelésében.

A dBase adatbáziskezelőn alapuló nyilvántartó rendszerek egészen a 2000-es évekig gyakran tűntek fel a mindennapi életben is, a legtöbb könyvesbolt, sarki fűszeres és hasonló kisbolt ilyen programokkal gondoskodott a rendelések kezeléséről

1990-es évek

Az 1990-es évek elhozta az internet korát, így számos weboldalakhoz kötődő programnyelv jött létre, vagy emelkedett fel. Ekkor kezdte el menetelését a JavaScript, mivel az első böngésző, a Netscape Navigator is támogatta.

A Netscape Navigator webböngésző 1995-ös verziója. Végül elbukott, mivel a Microsoft az Internet Explorer böngészőjét a Windows termékcsalád ingyenes részévé tette. (Az Internet Explorert a Mozilla Firefox győzte le, melyet pedig a Google Chrome váltott le napjainkra a legtöbb helyen.)

Az Internet Explorer lassúsága mémek ezreit hozta létre, ahogy ennél a képnél is. A főszereplők balról jobbra az Opera, a Mozilla Firefox, az Internet Explorer, a Google Chrome és a Safari böngésző

A programozási nyelvek között ekkor született meg 1990-ben a Python, 1995-ben a Ruby, és szintén 1995-ben a Java. 1990-hez köthető a HTML jelölőnyelv, 1995-höz pedig a PHP szkriptnyelv. 1996-ban pedig kiadták a CSS stílusleíró nyelvet, hogy még teljesebb élményt kaphassanak az internetezők.

A fenti lista változatossága nem véletlen, hiszen ekkor már egymás mellett fejlődtek a sokszor teljesen eltérő céllal készült programnyelvek, legyen szó otthoni felhasználásra készült szoftverek, nagyvállalati rendszerek vagy webes alkalmazások fejlesztéséről.

java_netbeans.jpg

Java programozási nyelven írt forráskód napjainkban

Napjainkban a programozási nyelvek közül a legnépszerűbb a Python és a Java, előbbi az utóbbi években erősödött meg rendkívüli módon. Ha azonban az összes modern nyelvet nézzük, a JavaScript vezet. Ennek az oka, hogy a legtöbb programozó nem csak egy nyelvhez ért, és sokkal gyakoribb, hogy pl. egy Java-programozó tanulja meg a weboldalak készítéséhez szükséges HTML-t és JavaScriptet, mint egy webfejlesztő áll neki a számára nem szükséges Java tanulásának. A StackOverflow programozói portál 2019-es felmérésében 90 ezer fejlesztő nyilatkozott a legtöbbet használt technológiákról, és az alábbi végeredmény született:

1. JavaScript 69,7% használja

2. HTML és CSS 63,1%

3. SQL 56,5%

4. Python 39,4%

5. Java 39,2%

6. Bash/Shell/PowerShell 37,9%

7. C# 31,9%

8. PHP 25,8%

9. TypeScript 23,5%

10. C++ 20,4%

Végezetül pedig íme néhány programozó vicc, meg is magyarázzuk őket, elnézést azoktól, akik amúgy értenék. A hozzászólások között ti is elmondhatjátok a saját kedvenceteket:

java.jpg

Java programmers wear glasses because they can't C#. (A Java programozók szemüvegesek, mivel nem látnak élesen. A C# programnyelv kiejtése ugyanaz, mint a see sharp angol kifejezésnek.)

 

 

Programozói reakció az egyre nagyobb munkáltatói elvárásokra. (Ha a fentiek mind szükségesek a munkához, akkor a felvételiztető nem egy mindenhez értő programozót keres, hanem egy egész IT részleget.)

 

Ha a programozás zene lenne .. a PHP a country, ami szívás, de mindenhol ott van. A JavaScript az egyemberes zenekar, ami mindent megcsinál (habár valószínűleg nem kellene neki). A C# a hard rock, ami egykor nagyon népszerű volt, de a legtöbb ember már kinőtt belőle. A CSS a dünnyögős rap, mindenki ért hozzá, és nem leszel tőle programozó. A Haskell a jazz, összetett, de hihetetlenül hatékony és rugalmas, ha tudod használni. A Swift a U2, muszáj vele foglalkoznod, mert az Apple rádtukmálta. A Java egy ködös, 17. századbeli szimfónia, el kell végezned egy osztályt, hogy megértsd. A LISP pedig a black metál, senki sem érti, és a rajongóitól idegesek lesznek az emberek.

Az utolsó képnél nem áruljuk el a csattanót, csak lefordítjuk nektek, a megoldás a Neumann-elvek között van.

bogre.jpg

A világon csak 10 féle ember van: aki tudja, mi a bináris, és aki nem

Forrás: ViktorJava programozás tanulás

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr1615738866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gazz 2020.06.06. 09:00:15

A Python kétségkívül disco zene. Népszerű, és mindenki képes rá táncolni valamiféle módon.

Regelek 2020.06.06. 09:26:50

Az a Turbo Pascal kód mindenképpen azt írja ki hogy Ken Egozi szerette a TP-t, mert az age változó 30, ami nem kisebb mint 10. :)

Hogyan történt 2020.06.06. 09:40:28

@Regelek: Persze, de hátha tesztelget a programozó, és átírja más értékekre is azt a 30-at.

¿Qué tapas hay? 2020.06.06. 11:31:44

A nyolcvanas években az a téveszme élt a magyar műszaki felsőoktatásban, hogy minden leendő mérnököt meg kell tanítani egy magasszintű programnyelven programozni, tekintet nélkül a hallgató szakterületére. Ezt aztán az egyes intézmények saját humán és technikai lehetőségeik szerint igyekeztek megoldani. Nekem Pascalt kellett tanulnom. A gyakorlati oktatás feltételei nevetségesek voltak, a kari TPA-1148-as nyolc terminálja jutott 160 hallgatóra. Szóval ez inkább afféle papíralapú kurzus volt.

Az oktatásra viszont nem lehetett panasz az előadónk egy nagytudású, extravagáns figura volt. Utólag visszagondolva, elég megalázó dolog lehetett neki megtanítani papíron programozni egy 0+3 és egy 0+2 félév alatt egy rakás hülyét, aki számítógépet azelőtt legfeljebb valami sci-fi filmben látott. Speciális elvei voltak a számonkéréssel kapcsolatban, binárisan osztályozott. Mindig azt mondta: a programokat a számítógép osztályozza: HA elsőre le lehet fordítani ÉS a lefordított kód azt csinálja ami a feladatkiszabásban volt, AKKOR jeles, EGYÉBKÉNT elégtelen. Rövid zh-kat íratott, két feladat, három lehetséges jegy: jeles, közepes, elégtelen. Ha valaki hamarabb kész volt a zh-n, kivitte a feladatot, azt ott helyben értékelte. Ha hibátlan volt akkor kettétépte, összegyűrte, bedobta a szemétkosárba és csak annyit mondott: jeles. Ha nem volt hibátlan akkor visszaadta. Zh közben járkált és nézte, hogy ki hogyan oldja meg a feladatot. Ha valaki valami abszolút hibás dolgot írt, azt kihúzta az illető tolla alól, kettétépte, összegyűrte és kidobta és így szólt: van még tíz perc, ezalatt még meg lehet csinálni rendesen is. Az illusztrációként berakott rövid Pascal-programról rögtön ez jutott az eszembe. A Zh-n valószínűleg az end utáni pontig nem jutott volna el.

Más: klassz ötlet az angol szövegeket az olvasó nyelvére lefordítani, de én az 'it sucks' és a '(to) take a class' kifejezések közölt magyar fordítását mindenképp átgondolnám mégegyszer.

Programozó leszek 2020.06.06. 11:35:51

@¿Qué tapas hay?: az utóbbira mit írnál? Rendelkezned kell egy osztállyal? Világos a class értelme a Java esetében, de nehéz volt a nem programozók számára is megfelelő megoldást találni.

¿Qué tapas hay? 2020.06.06. 13:47:30

@Programozó leszek: "A Java egy elfeledett, XVII. századi szimfónia, különórára kell járni hozzá, hogy megértsd."

Amúgy a mondat fordításában nem a "take a class" (beiratkozni (egy) tanfolyamra, kurzusra; tanfolyamra, különórára járni; tárgyat felvenni, hallgatni) a nehéz, hanem az "obscure" többrétegű jelentésének megfelelő magyar egyszavas kifejezés megtalálása. Az "elvégezni egy osztályt" itt hamis barát, mert magyarban ennek specifikus jelentése van, mégpedig "a közoktatásban egy tanulmányi évfolyamhoz rendelt tanulmányi kötelezettségek sikeres teljesítése", ami az adott évfolyam összes tárgyát magába foglalja.

IV. (Parkoló) Béla · http://aparkolokiralyai.puruttya.hu 2020.06.06. 14:02:04

@¿Qué tapas hay? En is papiron vizsgaztam programozasbol, annyi kulombseggel, hogy nekem C++ volt a nyelv es 2006-7-ben volt a vizsga a Miskolci Egyetem gepesz karan.

nsandor75 2020.06.06. 15:38:04

Programozás vizsga, 80-as évek eleje: fekete tábla, kréta, 8 bites saját kód. Az 5-6 sor után senki nem tudta, hogy jó-e, a vizsgáztató sem. Így átmentél :)
Azóta már gép is van a gépikódhoz. :)

glantos70 2020.06.06. 18:15:45

Én szerencsés voltam, a 90-es évek elején már voltak 286-os és 386-os gépek, és még gépterem is volt, ahova be lehetett ülni egy-egy órára programozni. Később szülői segítséggel saját PC-t is tudtam venni. 286-os volt jó kis monokróm VGA monitorral. Amúgy én is TP-t tanultam, amit nagyon kedveltem, de lehet, hogy egy C-vel jobban jártam volna. Bár Pascal-ban már nem programozom, de bizonyos programozási elemek máig visszaköszönnek. Ah, szép emlékek... :-)

Guszty 2020.06.06. 19:00:32

@¿Qué tapas hay?: Az a baj a Te fordításoddal, hogy kiheréli a poént.

Programozó leszek 2020.06.06. 20:37:44

@IV. (Parkoló) Béla: Mi a főiskolán vizsgáztunk SQL-ből, papíron kellett összetett SELECT-eket készíteni. A progmat és a Java mellett az adatbáziskezelés volt a harmadik szórótárgy.

@glantos70: Mi középiskolában tanultunk Pascal-t, hárman összeálltunk, és gyümölcsös slotgépet készítettünk, grafikus felületen. Frankónk forgott rajta a 3 tárgya a gyümikkel. Sajnos nem mentettem meg a forráskódot az utókornak, hacsak egy rég elfeledett CD-men nincs meg.

Programozó leszek 2020.06.06. 20:38:37

@IV. (Parkoló) Béla: Mi a főiskolán vizsgáztunk SQL-ből, papíron kellett összetett SELECT-eket készíteni. A progmat és a Java mellett az adatbáziskezelés volt a harmadik szórótárgy.

@glantos70: Mi középiskolában tanultunk Pascal-t, hárman összeálltunk, és gyümölcsös slotgépet készítettünk, grafikus felületen. Frankónk forgott rajta a 3 tárgya a gyümikkel. Sajnos nem mentettem meg a forráskódot az utókornak, hacsak egy rég elfeledett CD-men nincs meg.

Programozó leszek 2020.06.06. 20:39:33

@Programozó leszek: Kétszer elküldöm, erre nem tudok írni. Slotgép = félkarú rabló, és nem a tárgya forgott rajta, hanem a tárcsa.

2020.06.06. 22:40:43

@¿Qué tapas hay?:
"A nyolcvanas években az a téveszme élt a magyar műszaki felsőoktatásban, hogy minden leendő mérnököt meg kell tanítani egy magasszintű programnyelven programozni, tekintet nélkül a hallgató szakterületére."

Biztos, hogy téveszme volt? A 90-es években rengeteg mérnök képezte át magát informatikussá, a versenyszférában is, de az egyetemeken teljes informatikai tanszékek töltődtek fel olyanokkal, akik korábban teljesen más területen szereztek mérnöki diplomát. Csak lehetett erre valamekkora hatása annak, hogy előtte már tanultak programozni.

Ma meg egyébként nagyon sok olyan műszaki és természettudományos terület van, ami nem informataika, de a programozás, mint eszköz fontos szerepet játszik. Inkább az a ritka, ahol nem.

szánmonoxid 2020.06.07. 01:06:52

@¿Qué tapas hay?:
Ezzel csak az a baj, hogy az obscure nem jelenti azt, hogy elfeledett, max. azt, hogy ismeretlen, a class meg nem különóra, hanem bármilyen tanóra.
Meg hát pont a poén hullik ki.
Szóval a blogger fordítása sem tökéletes, de a tiednél sokkal jobb.

Egyébként ma meg az a téveszme él, hogy minden felsőfokú végzettségűnek nyelvvizsga szükséges a diplomához.
Ami elég nagy baromság. Akinek kell, majd megszerzi, akinek nem, mert elég neki a konyhanyelvi délbantu a munkájához, annak meg hagyjuk meg ezt a lehetőséget. Nem mindenki akar vezető lenni, van, aki megelégszik azzal, hogy a saját kis 2 négyzetméterén elreszelget, és úgy hajtja a hasznot a cégnek.

wjozsi 2020.06.07. 01:41:40

"az első böngésző, a Netscape Navigator" - nos ez téves. Legalább 4 grafikus böngésző (WorldWideWeb - később Nexus, Erwise, ViolaWWW és Mosaic) megelőzte, amelyek közül a Mosaic elsősorban a windowsos portolása és a könnyű kezelhetősége miatt kifejezetten elterjedt volt. Én is Mosaicot használtam, amíg a Netscape Navigator le nem mosta a pályáról.

szánmonoxid 2020.06.07. 03:17:53

@wjozsi:
Na igen, és akkor a WWW előttiekről még szó sem esett.

ladislaus 2020.06.07. 08:25:57

Utolsó kép fordítása rossz! “A világon csak 2 típusú ember létezik” és nem 10.

gigabursch 2020.06.07. 08:32:23

Annyit talán érdemes lett volna leírni, hogy a profi vírusírtók és hackerek az alacsony szintű programnyelveket, sőt majdhogynem gépkódot alkalmaznak, ezzel is elősegítve a felszín alatti munkát.
De ők: Profik!

Rozisoft 2020.06.07. 08:32:46

@OkoskaTo:rp: '97-ben még aktívan használtam. Hasznos kis jószág volt... :)

gigabursch 2020.06.07. 08:39:13

@ladislaus:
Természetes 10 féle, aki érti a bináris számoat és aki nem.

gigabursch 2020.06.07. 08:40:52

@¿Qué tapas hay?:
A programozás oktatás legnagyobb értelme az volt/lett volna, hogy egy rakat mérnök megtanul(hat)ta (volna) az algoritmus, azaz a folyamelvűség kérdését.

gabardin 2020.06.07. 08:45:50

...ha már a régi szép idők... EMG830-as gépet programoztam. Lyukszalagról vittük be a programot, az adatok rendezéséhez mágnesszalagot használtunk... olyan rég volt... :)

Tartalom 2020.06.07. 09:19:25

Neumann János benne volt a Hiroshimát és Nagaszakit célpontnak jelölő bizottságban. Sőt a 2 ledobott bombára készített talajközelség érzékelő egyenként 4 dopler-radar B-29-es tűzvezetőradarból történő átalakításában is. Szóval emberiesség elleni népírtó tömeggyilkos volt. Komplet városokat pusztítottak el öregekkel gyerekekkel civil emberekkel együtt egy szemvillanás alatt.

legyetek 2020.06.07. 09:27:34

Amit assembly-ben nem tudsz megírni, azt más programnyelven sem tudod. Amit C-ben nem tudsz megírni, azt más programnyelven sem tudod...és így tovább. A magasszintű nyelvek, csak egy könyvtárgyűjtemény és szintaxis.

ben2 2020.06.07. 09:47:31

@legyetek:

Meg egy compiler. Csak a lényeget felejtetted ki.

Kedélyes Paraszt 2020.06.07. 10:13:30

en is mosaicot hasznaltam. lynxet es linkset is. mosaicot vms alatt is, sot, az volt a fo bongeszom napi hasznalatban.

midnightcoder2 2020.06.07. 10:41:04

@legyetek: Azért nem szeretnél egy 2-3 millió soros C#-ban írt üzleti alkalmazás nak az assemblyre portolt verziójában hibát keresni :-). Ráadásul az így megírt kód különösebben hatékony sem lenne. Az asm addig hatékony igazán, amíg a gyakran használt adatokat regiszterekben tudod tartani. Ezek száma és kapacitása azonban véges, és egy komplex programnál már eljutsz oda, hogy az adataid nagy része memóriában lesz. Az oda írás, illetve onnan olvasás pedig elég drága játék. Persze a modern prociknak erre beépített gyorsítótára van, de azért a dolog így sincs ingyen, ráadásul ezek mérete sem végtelen.

midnightcoder2 2020.06.07. 10:45:28

@Tartalom: Soha nem a fegyver öl, hanem az aki forgatja. Jelen esetben az a politikus, aki rábólintott arra, hogy ilyen fegyvert civilek ellen vessenek be. Amúgy a II világháborúban a szövetségesek elkövettek ennél durvább dolgokat is, Pl. Tokyo terrorbombázása. És az amcsik utána sem voltak annyira kíméletesek, lásd napalm bevetése civilek ellen.

midnightcoder2 2020.06.07. 10:49:20

@gigabursch: Ez a folyamatelvűség megértése dolog amúgy az átlagpolgárra is ráférne. Nem feltétlenül programozással, elég lenne néhány erre a célra írt stratégiai játék is. Ha az átlagos választópolgár átlátná, hogy itt tartunk, ilyen folyamatok vannak, és ez hosszú távon ez ide fog vezetni, illetve 30 éve itt tartottunk, ezt csináltuk, és ennek ez lett a vége, akkor nem sok politikus maradhatna hatalmon. Különösen itt Európában.

John Lochte 2020.06.07. 10:52:31

a webfejlesztő programozó ugyanúgy ... csak ha pl fullstack akkor, ismer backend dolgokat meg frontend dolgokat ....

midnightcoder2 2020.06.07. 10:53:33

@gigabursch: "Annyit talán érdemes lett volna leírni, hogy a profi vírusírtók és hackerek az alacsony szintű programnyelveket, sőt majdhogynem gépkódot alkalmaznak"
Ez így ebben a formájában már régen nem igaz. 89-ben, az első vírusok idején még az volt. De mára már elég sok különféle támadási módszer van, különféle stratégiákkal. Már a 90-es években sem a gépi kódban írt fájl vagy pláne boot vírusok voltak a csúcsragadozók, hanem a sima VBA-ban írt word illetve excel makróvírosok. De írtak már vírust postscriptben is, ami más postscript fájlokat tudott megfertőzni. Anno jó ideig *nixos körökben a doksik nagy része ps fájlokban terjedt, csak később vált általánossá a PDF, ekkoriban lehetett a dolognak realitása.

midnightcoder2 2020.06.07. 11:05:02

@glantos70: Anno én a gimiben kezdtem programozni, igazából oktatva soha nem volt, csak egy számítógépes szakkör volt, meg pár HT-1080Z számítógép. Azért a változókat, tömböket ott tanultam meg. A bibliám pedig az Ismerd meg a Basic nyelvjárásait HT-1080Z, ABC-80 és ZX-81 című könyv volt. A végén volt egy remek kis kódtáblázat, nem csak az ASCII kódokkal, hanem a Z80-as gépi kódjaival. Abból, illetve egy egy oldalas gépelt papírról amin olyanok voltak Pl. hogy CF = carry flag, plusz a Mikroszámítógép magazin assembly programjaiból tanultam meg a Z80-as gépi kódot (mert hogy assemblyt elég ritkán volt idő betölteni azon a szalagos magnón ami a háttértár volt).

steery 2020.06.07. 11:07:23

Ez volt a múlt. De mi a helyzet a jövővel? Folyik jelenleg új programnyelvek kifejlesztése? Gondolt már bárki arra, hogy ideje lenne megalkotni egy darab, univerzális programnyelvet (hardverfüggetlenül), amivel minden más kiváltható, hogy ne kelljen egy rakás különböző logikájú és szintaxisú nyelvet megtanulni és főként ne kelljen bajlódni a különböző programok korlátaival, hiányosságaival és hibáival?

Programozó leszek 2020.06.07. 11:14:59

@steery: Biztos gondolt, de hatalmas cégek vannak a programnyelvek mögött, és nekik ez hatalmas üzlet. Na nem az, hogy otthon programozol, hanem a vállalati ügyfeleknek nyújtott extra szolgáltatások.

midnightcoder2 2020.06.07. 12:09:55

@steery: A nyelvek fejlődnek, és már régen meg lehet csinálni bármit bármivel, más kérdés, hogy van ami erre, van ami arra jobb.

laci_52 2020.06.07. 12:24:37

A PL1 programnyelv meg sincs említve. Rengetegen használták(én is!) a '70-es és a '80-as években.

Rozisoft 2020.06.07. 12:30:23

@steery: Az univerzális programnyelv, olyan mint a svájci bicska. Minél univerzálisabb, annál böhömebb és használhatatlanabb. / Ahogy univerzális autó is csak egy létezett: K.I.T.T. ... :) /
Ráadásul a programozó feje sem káptalan, specializálódni fog, így ráadásul hatékonyabb is, szóval maradhatnak a külön programnyelvek.

droid_ · http://matyiszuro.blog.hu/ 2020.06.07. 12:35:07

@legyetek: amit pythonban nem tudsz megirni 5 perc alatt, azt c-ben sem tudod. amit c-ben nem tudsz megirni 5 perc alatt, azt assembly-ben sem tudod, stb :)

RHalacska 2020.06.07. 12:45:28

@Tartalom: A háborúkban van ez így. Pontosan Japán támadta meg hadüzenet nélkül az USÁ-t. Az, hogy a megtámadott ugyan olyan kíméletlenül lép fel a támadó fél ellen, ahogyan az ellene azt azért nem szabadna felróni. Főleg nem 75 év távlatából, úgy, hogy közben jelentős társadalmi változások történtek.

¿Qué tapas hay? 2020.06.07. 13:05:10

@Guszty: Úgy tűnik, ennek a poénnak van egy második - szóvicc jellegű - jelentésrétege, amit a Java-terminológia ismerete híján nem lehet megérteni. Ez a legvacakabb fordítási feladat, megtartani a poént úgy, hogy a kívülállók számára is értelmes maradjon a vicc úgy, hogy a fordítás is korrekt legyen.

@Zabalint: @gigabursch: Továbbra is téveszmének tartom, mert akkor a cél egyértelműen a programozás megtanítása volt. Papíron, eszközök nélkül, olyan hibákére gyakiv-re, vagy évismétlésre ítélve embereket, amit a gyakorlatban a fordítást, vagy az első futtatást követően egy gombnyomással javítani lehetett volna. Ha ez eszköz lett volna a folyamatelvűség megtanulásához akkor elismerném az értelmét. Számtalan dolog volt az egyetemi tananyagban, aminek akkor és ott semmi értelmét nem láttam, de később hasznosnak bizonyult, a Pascal programozási nyelv elsajátítása nincs ezek között.

gigabursch 2020.06.07. 13:08:41

S a nem használt programozási nyelvekből születik a
"Holt Nyelvek Társasága"?
:-)

fda 2020.06.07. 13:15:08

A HTML és az SQL nem programozási nyelvek. A CSS-t is kár volt a programozási nyelvek közé keverni...
A netscape nem az első böngésző.
A pascal példa elég értelmetlen, mindig ugyanazt adja eredményül.
Kicsit pongyola így ez az írás, aki írta, nemigen tudja, mi az a programozás vagy programozási nyelv, mert akkor nem keverné mindenfélével össze.

Programozó leszek 2020.06.07. 13:36:32

@fda:

"A programozási nyelvek között ekkor született meg 1990-ben a Python, 1995-ben a Ruby és szintén 1995-ben a Java. 1990-hez köthető a HTML jelölőnyelv, 1995-höz pedig a PHP szkriptnyelv. 1996-ban pedig kiadták a CSS stílusleíró nyelvet, hogy még teljesebb élményt kaphassanak az internetezők.

A fenti lista változatossága nem véletlen, hiszen ekkor már egymás mellett fejlődtek a sokszor teljesen eltérő céllal készült programnyelvek, legyen szó otthoni felhasználásra készült szoftverek, nagyvállalati rendszerek vagy webes alkalmazások fejlesztéséről."

jelölőnyelv
szkriptnyelv
stílusleíró nyelv

De már ez is sok, az összeállítás a nagyközönségnek készült, nekik teljesen felesleges ezeken rugózni. A Stackoverflow felméréséből láthatod, hogy miért lettek beemelve az általad említett nyelvek is.

Tartalom 2020.06.07. 13:46:40

@midnightcoder2: választhatta volna a pár kilométerrel arrébb lévő Hiro-i légitámaszpontot célpontnak (www.awm.gov.au/collection/C279002), de nem tette. Neki nőket gyerekeket és öregeket kellet népirtania. Nürnbergben sem mentek semmire a katonák azzal a védekezéssel, hogy a poltikusok bólintottak. A napalm és az atombomba között azért van némi léptékbeli különbség. Egy napalmtartályt nem hasonlítanék össze egy nukleáris tömegpusztító fegyverrel. Tokyo esetében egyezik a véleményünk.

Alick 2020.06.07. 13:47:54

Java... take a class to know about is...

Szerintem ez a full OO szemléletű nyelvre utal.

Alick 2020.06.07. 13:50:51

@steery: A svájcibicska mindenre jó, de komoly műhelymunkában igazából semmire sem. :)

A webes adatbázis kezelés és egy mikrokontroller programozása más-más követelményeket igényel.

Tkalex 2020.06.07. 14:47:23

Akiknek a Pascal példa ránézésre ugyan azt az eredményt produkálja, valószínűleg átsiklott a a műlt időn az elágazás második részében (ahogy elsőre én is).

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2020.06.07. 14:48:25

@steery: A programnyelv piaci termék. Ezért a racionalitás nem fér össze a fejlesztésükkel, mert akkor nem lehet újra és újra eladni a majdnem egyforma nyelvek fejlesztőeszközeit és hozzájuk igazított kiegészítőit. Így aztán rendületlenül folyik a nyelvek fejlesztése és gyártása, pedig a régiek is megfelelnének. Hiszen a magas szintű programnyelvekkel egy idő után együtt emlegetett platformfüggetlenség pont azt jelentené, hogy nem kell állandóan újat tanulni. De a piaci szabályok uralkodnak, nem a józan ész.

droid_ · http://matyiszuro.blog.hu/ 2020.06.07. 15:05:11

@Androsz: melyik kozkedvelt nyelven nem tudsz ingyen fejleszteni?

ben2 2020.06.07. 15:08:56

@Tartalom:

Tagja volt egy bizottságnak, nem tudhatod, hogy mi mellett vagy ellen érvelt. Innentől a népírtós szöveged nettó trollkodás, abból is a nívótlan fajta.

taffer 2020.06.07. 15:10:22

Egy volt munkahelyemtől kaptam egy Cup<T> feliratú bögrét búcsúzóul :)

Hozzáértőktől elnézést, amúgy meg: "cup of T", amit lehet érteni egy bögre teának is, de a jelölés értelmében a T behelyettesíthető bármivel

fda 2020.06.07. 15:33:32

@Programozó leszek: Na, majd ha tényleg programozó leszel :-) megérted, miért nincs semmi köze pl. egy stílusleíró nyelvnek a programnyelvekhez, amiről ez az írás szólt. Van sokféle egyéb nyelv, például az angol, ahhoz is citálhatnál ide valami statisztikát, hogy hány stackoverflow bejegyzés használja, de attól még nem szabad bekeverni a programnyelvek bemutatása közben a programnyelvek közé.

qwertzu 2020.06.07. 15:44:03

@Tkalex: Nézd meg harmadjára is. Az age változó értéke mindig 30.

@droid_: Az ios fejlesztéshez konkrétan fizetni kell az applenek, de ez nagyon egyedi kivétel.

@ladislaus: Úgy látszik te az a fajta ember vagy a kettőből, aki nem érti.

droid_ · http://matyiszuro.blog.hu/ 2020.06.07. 15:49:43

@qwertzu: masreszt az ios nem egy programnyelv ha nem csalodom :)

droid_ · http://matyiszuro.blog.hu/ 2020.06.07. 15:52:53

sokan rugoznak hogy mit miert ir ki a pascal program. idezek: " a programozó korától függően kiírja" tehat nem a user koratol. a programozo majd atirja a 30-at jovore :)

qwertzu 2020.06.07. 16:08:58

@droid_: Oké, nyilván nem. De ha akarsz írni egy programot swift nyelven úgy, hogy mások azt futtathassák a saját iphonejukon, azt nem teheted meg ingyen. Határeset?

qwertzu 2020.06.07. 16:14:36

Saját nemrégen olvasott kedvenc:

Your Favorite Programming Language Sucks

www.pythonforengineers.com/favorite-programming-language-sucks/

2. C++ So let me get this right. You like a language with all the crap of C, but which then adds its own crap on top of it? And the layers of shit are piled on every few years?
...
4. C# So let me get this right. You weren’t man enough to learn C++, so you settled for this illegitimate child of Java and C++? Go write your Windows code, you weenie. Don’t you know all the cool kids are on Linux (all three of them) ?
...
8. Python Do you have permission from Your Leader to read this blog? Python is like the Scientology of Programming Languages. Everything has to be done the way the Prophet said. Or we are going to frown at you.

Look at us! We run a cult, and pretend it’s a programming language.
....
12. Javascript If you think Javascript is a language, you probably think HTML is a language too. Go write your HTML code, kid.

Tkalex 2020.06.07. 16:19:10

@qwertzu: Persze, az világos volt, viszont félreértettem a felvetéseket. Azt gondoltam, -tévesen-, hogy az elágazás mind a két oldalára azonos kimenetet látnak.
Megint előbb okoskodtam, mint felfogtam volna a dolgot. Bocs :)

legyetek 2020.06.07. 16:31:59

@droid_: Ok. Kapcsolj processzorüzemmódot pythonban.

legyetek 2020.06.07. 16:38:28

@midnightcoder2: Persze, ez igaz. Én nem azt mondtam, hogy nincs létjogosultsága a magasszintű nyelveknek. Csak rávilágítottam a hierarchiára. A magasszintű nyelvek eltakarják a processzort, ez bizonyos helyzetekben - legalábbis az én praxisomban - meglehetősen kellemetlen. Ugyanakkor megjegyzem, hogy a fordítók sokszor igen jól optimalizálnak, pl a 'C'-ben nincs ROR és ROL, de tudsz olyan utasításpárt kiadni, amit a fordító ROR-nak/ROL-nak fordít.

droid_ · http://matyiszuro.blog.hu/ 2020.06.07. 17:46:52

@legyetek: ha esetleg ezzel bizonygatni szeretned az igazad, jelzem, hogy nem vitattam.
@qwertzu: hatareset. es most elohuzom a "kozkedvelt" szot az eredeti kommentembol :)

Ducasse 2020.06.07. 18:17:34

Nagyon hiányolom a programnyelvek történetéből a modern programázási nyelvek legrégebbijét az RPG-t IBM - Report Program Generátor. Ez a programozási nyelv jóval a Neumanféle elv alapján készült gépeket megelőzően már az 1920-as években is létezett és működött. Komoly szerepet a 70-es években kapott amikor az IBM Sys36-os majd AS/400 gépeinek ez lett a natív programozási nyelve.

John Lochte 2020.06.07. 18:54:47

@steery: go linux alatt forditod linuxra windowsra vagy masra

wjozsi 2020.06.08. 01:32:23

@OkoskaTo:rp: Lynx megvan, de az nem grafikus böngésző. Használtam egy időben azt is. Kábé akkoriban, amikor Pine-nal leveleztem.

Rozisoft 2020.06.08. 16:16:20

@wjozsi: Jaja, Lynx+Pine. Egykorúak :)

szánmonoxid 2020.06.09. 01:34:21

@ladislaus:
Hát ahogy látom, a kettes számrendszer nem az erősséged. :-)

@gigabursch:
És most ezt fogalmazd meg magyarul is.

@Tartalom:
Tokyo melyik országban van? Van köze a japán Tokióhoz?
"A napalm és az atombomba között azért van némi léptékbeli különbség."
Igen, az áldozatnak a napalm jóval kellemetlenebb, mert percekig szenvedhet, mire szénné égve meghal. Az atombombánál ez a másodperc törtrésze.

@Tkalex:
Akkor nézd át még egyszer, ha szerinted ez vele a probléma.

lcka 2020.06.09. 21:05:35

@RHalacska: azért ennek nézz egy kicsit jobban utána. Csak annyit mondok, az amerikai vezetés szándékosan kényszerítette bele japánt ebbe a helyzetbe, ez nem konspiráció, egyszerűen így volt. Ha érdekel tényleg utána tudsz nézni.

Greg36 2020.06.14. 14:39:50

@lcka: Mármint arra gondolsz, hogy az amerikai vezetés Mandzsúria és Kína lerohanása után ultimátutmot adott a Japánoknak, hogy lesznek szívesek többek között a kínai nők és gyerekek legyilkolásától tartózkodni (lsd Nanking pl), és kivonulni, vagy nem kaptok több nyersanyagot a háborútokhoz? Amire a japánok még a velük elvben szövetséges (a Harmadik Birodalmon keresztül) VIchy Francia Államot is megtámadták, és csak azért választották az USA-t a következő célpontnak, mert a SzU pont azelőtt verte őket pofán amúgy istenesen, és az USA tűnt gyengébbnek?
süti beállítások módosítása