A magyar Neumann János az 1940-es években Amerikában kidolgozta a mai modern számítógépek alapelveit, melyet összefoglalóan Neumann-elveknek nevezünk. Ezek közé tartozott a kettes számrendszer használata, a teljesen elektronikus működés, a belső memória használata, a programok tárolása későbbi felhasználásra, a soros utasításvégrehajtás és az univerzális felhasználás.

Neumann János az IAS számítógéppel

Az akkor még szobaméretű gépek számítási kapacitása még igencsak limitált volt, az akkori „programozók” pedig mindenféle, mai szemmel kezdetleges módszerrel kommunikáltak a gépekkel. Ettől függetlenül már az 1940-es években elkészült az első magas szintű programozási nyelv, a Plankalkül. Az ilyen nyelvek célja az volt, hogy a programozók elvonatkoztathassanak a számítógép számára érthető gépi kódtól, és az emberi nyelvekhez közelebb álló programozási nyelveket használjanak.

1944. Konrad Zuse, a Plankalkül magalkotója

A Plankalkül végül nem került használatba, és egészen 1949-ig várni kellett a Short Code-ra, mely átvette tőle az elsőséget a magas szintű nyelvek sorában. A Short Code-ban már matematikai kifejezésekkel lehetett utasítani a számítógépet, amit a futtatás előtt lefordítottak gépi kódra, így a teljes folyamat lassabb volt, mint a gépi kódban megírt utasítássorozatok használata.

Az egyszerű a = (b+c)/b*c kifejezés átalakítása változókká, majd a műveleti jelek és zárójelek lecserélése kóddá, végül az egész 12 karakteres szavakká alakítása - így működött a Short Code nyelv

FORTRAN nyelv lyukkártyán

Az IBM csapata 1954-ben fejlesztette ki Fortran nyelvet, melyet először sokan támadtak a megalkotása során ejtett hibák, és a gépközeli Assembly nyelvhez viszonyított kisebb hatékonysága miatt. Ahogy azonban fejlődött, híres lett az emberközeli nyelvek közötti hatékonysága miatt, és még ma is használják, például ilyen kódokkal hasonlítják össze számos szuperszámítógép teljesítményét. A FORTRAN nyelv alapján tervezte 1964-ben Kemény János és Thomas Kurtz a Dartmouth College-ben, oktatási céllal a nyolcvanas évek otthoni személyi számítógépes környezetében karriert befutott BASIC-et.

Kemény János a Dartmouth diákjaival

Szintén használják még napjainkban is a programozás során az 1958-ban kitalált LISP-et, illetve az 1959-es COBOL-t. Előbbi mára továbbfejlődött, és a Racket, Common Lisp, Scheme és Clojure nyelveken él tovább, utóbbit pedig céges- és kormányzati rendszereknél alkalmazzák.

1960. COBOL-t használó Univac I.-es gép operátori perifériája. Maga a gép egy nappalit megtöltött

1970-es és 1980-as évek

Az 1970-es években robbanásszerű fejlődésnek indultak a programozási nyelvek, számos akkor lefektetett alapelvet még ma is használunk. 1969-ben készült el a B nyelv, 1970-ben a Pascal, 1972-ben a C és a Prolog, illetve 1978-ban az adatbázisoknál használt SQL.

Egyszerű Pascal programkód, a képernyő letörlése után a programozó korától függően kiírja, hogy Ken szereti-e a Turbo Pascalt, vagy sem. A Turbo Pascal a Pascal nyelvhez készített fejlesztői környezet

Az 1980-as években a nyelveknél nem alakultak ki új alapelvek, inkább a meglévőket kombinálták egymással. A C++ nyelv az objektumorientált megközelítést preferálta, az Egyesült Államokban pedig hadászati célra kifejlesztették az Adát.

Bjarne Stroustrup, a C++ programozási nyelv megalkotója. "A C nyelvvel könnyen lábon lőheted magad, míg a C++ használatával ez nehezebben megy. De amikor mégis sikerül, akkor az egész lábadnak búcsút mondhatsz."

Az 1980-as C++ nyelven kívül olyan ismert programnyelvek születtek meg ebben az időszakban, mint az 1984-es MATLAB, az 1986-os Erlang vagy az 1987-es Perl. Az évtized közepén jött ki a dBase adatbáziskezelő rendszer III-as verziója, ezt azért érdemes külön megemlíteni, mert sokáig szinte egyeduralkodó volt az adatbázisok kezelésében.

A dBase adatbáziskezelőn alapuló nyilvántartó rendszerek egészen a 2000-es évekig gyakran tűntek fel a mindennapi életben is, a legtöbb könyvesbolt, sarki fűszeres és hasonló kisbolt ilyen programokkal gondoskodott a rendelések kezeléséről

1990-es évek

Az 1990-es évek elhozta az internet korát, így számos weboldalakhoz kötődő programnyelv jött létre, vagy emelkedett fel. Ekkor kezdte el menetelését a JavaScript, mivel az első böngésző, a Netscape Navigator is támogatta.

A Netscape Navigator webböngésző 1995-ös verziója. Végül elbukott, mivel a Microsoft az Internet Explorer böngészőjét a Windows termékcsalád ingyenes részévé tette. (Az Internet Explorert a Mozilla Firefox győzte le, melyet pedig a Google Chrome váltott le napjainkra a legtöbb helyen.)

Az Internet Explorer lassúsága mémek ezreit hozta létre, ahogy ennél a képnél is. A főszereplők balról jobbra az Opera, a Mozilla Firefox, az Internet Explorer, a Google Chrome és a Safari böngésző

A programozási nyelvek között ekkor született meg 1990-ben a Python, 1995-ben a Ruby, és szintén 1995-ben a Java. 1990-hez köthető a HTML jelölőnyelv, 1995-höz pedig a PHP szkriptnyelv. 1996-ban pedig kiadták a CSS stílusleíró nyelvet, hogy még teljesebb élményt kaphassanak az internetezők.

A fenti lista változatossága nem véletlen, hiszen ekkor már egymás mellett fejlődtek a sokszor teljesen eltérő céllal készült programnyelvek, legyen szó otthoni felhasználásra készült szoftverek, nagyvállalati rendszerek vagy webes alkalmazások fejlesztéséről.

Java programozási nyelven írt forráskód napjainkban

Napjainkban a programozási nyelvek közül a legnépszerűbb a Python és a Java, előbbi az utóbbi években erősödött meg rendkívüli módon. Ha azonban az összes modern nyelvet nézzük, a JavaScript vezet. Ennek az oka, hogy a legtöbb programozó nem csak egy nyelvhez ért, és sokkal gyakoribb, hogy pl. egy Java-programozó tanulja meg a weboldalak készítéséhez szükséges HTML-t és JavaScriptet, mint egy webfejlesztő áll neki a számára nem szükséges Java tanulásának. A StackOverflow programozói portál 2019-es felmérésében 90 ezer fejlesztő nyilatkozott a legtöbbet használt technológiákról, és az alábbi végeredmény született:

1. JavaScript 69,7% használja

2. HTML és CSS 63,1%

3. SQL 56,5%

4. Python 39,4%

5. Java 39,2%

6. Bash/Shell/PowerShell 37,9%

7. C# 31,9%

8. PHP 25,8%

9. TypeScript 23,5%

10. C++ 20,4%

Végezetül pedig íme néhány programozó vicc, meg is magyarázzuk őket, elnézést azoktól, akik amúgy értenék. A hozzászólások között ti is elmondhatjátok a saját kedvenceteket:

Java programmers wear glasses because they can't C#. (A Java programozók szemüvegesek, mivel nem látnak élesen. A C# programnyelv kiejtése ugyanaz, mint a see sharp angol kifejezésnek.)

Programozói reakció az egyre nagyobb munkáltatói elvárásokra. (Ha a fentiek mind szükségesek a munkához, akkor a felvételiztető nem egy mindenhez értő programozót keres, hanem egy egész IT részleget.)

Ha a programozás zene lenne .. a PHP a country, ami szívás, de mindenhol ott van. A JavaScript az egyemberes zenekar, ami mindent megcsinál (habár valószínűleg nem kellene neki). A C# a hard rock, ami egykor nagyon népszerű volt, de a legtöbb ember már kinőtt belőle. A CSS a dünnyögős rap, mindenki ért hozzá, és nem leszel tőle programozó. A Haskell a jazz, összetett, de hihetetlenül hatékony és rugalmas, ha tudod használni. A Swift a U2, muszáj vele foglalkoznod, mert az Apple rádtukmálta. A Java egy ködös, 17. századbeli szimfónia, el kell végezned egy osztályt, hogy megértsd. A LISP pedig a black metál, senki sem érti, és a rajongóitól idegesek lesznek az emberek.

Az utolsó képnél nem áruljuk el a csattanót, csak lefordítjuk nektek, a megoldás a Neumann-elvek között van.

A világon csak 10 féle ember van: aki tudja, mi a bináris, és aki nem

Forrás: ViktorJava programozás tanulás