Érdekességek a századelő Magyar Katonai Közlönyéből

2018. február 08. DDQ

"Hol tartott a 'Császári és Királyi' magyar katonai haderő és milyen volt a technikai színvonala a Nagy háború előestéjén? A lovas és - az újdonságnak számító - kerékpáros alakulatokról is olvashattak a hozzáértők az 1908-tól indult Magyar Katonai Közlönyből, de bemutattak egy elképesztően futurisztikus új találmányt is! Szerzőnk DDQ megint az Arcanum folyóiratait böngészte és megosztja velünk amit talált" - Jtom

000.jpg

Mai bejegyzésünk az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült

adt_logo_cr.jpg

 1.jpg

Újabb múltbeli kalandozásunk több, mint száz évet repít vissza minket a hadtörténet egy régi, de annál érdekesebb időszakába. Az akkori honvédelmi viszonyok megismeréséhez jelentős segítséget nyújt a Magyar Katonai Közlöny. A kiegyezést követően lehetővé vált a hadtudományok nemzeti nyelven való művelése, majd az ezt követő időszakban a haderő fejlődése is szükségessé tette a magyar katonai irodalom és nyelvezet fejlesztését. Az állomány tájékoztatása, az ismeretek szélesebb és általánosan elérhető terjesztése érdekében a honvédelmi minisztérium támogatásával létrejött a Magyar Katonai Közlöny. 1908. január elsején indult, és jelmondata szerinti célja "A magyar katona, különösen pedig a csapattiszt szellemi és kulturális igényeinek kielégítése s a magyar harcos szellem ápolása."

Az újság széles merítésben foglakozott a magyar haderő minden ágával. Szerepeltek benne harceljárások, tudósítások, hadtörténeti elemzések, haditechnikai híradások, légügy és testnevelés, igazságügy, lóismeret és még sokáig sorolhatnánk.

3.jpg

Az akkori haderő gerincét képezték a lovas alakulatok, ennek megfelelően igen sok beszámoló foglalkozott a lovasság életével, a kiképzéssel és magával a lovakkal is.

2.jpg

A korszerűsödő haderő egyik alapvető képessége volt a mozgékonyság. Ezt a gépesítés mellett - mely abban az időben gyerekcipőben járt - a lovasság széleskörű alkalmazásával párhuzamosan egyéb módon is igyekeztek biztosítani, így megjelentek a kerékpáros alakulatok is, melyek felszerelését, alkalmazási módjait is ismertette a közlöny.

12.jpg

Központi kérdés volt a sebesült-ellátás és -szállítás is harcok esetén. A sebesült katonák nem csak egészségügyi problémát, hanem logisztikai gondot is jelentettek. A sebesülteket egyrészt az ellátásuk érdekében, másrészt a demoralizáló hatásuk miatt a lehető leghamarabb el kellett szállítani. A segélyhelyekre történő szállítást hordággyal, szekérrel, ritkábban gépi meghajtású járművel (ez lehetett akár gőzkocsi is!) oldották meg. Illetve, ha már kéznél volt a kerékpáros hadtest, kerékpáros szállítóval.

kiop.jpg

elkjh.jpg

el.jpguj.jpg

A kiadványban rendre szerepeltek háborús tudósítások is, elemzésekkel, térképes illusztrációkkal és a harcmozgások leírásával, valamint bemutatták más haderők felszereléseit is.

21.jpg

S a végére hagytam pár műszaki csemegét. Az alábbi képen a Zeiss-féle optikai távjelzőt láthatjuk, kezelőszemélyzetével.

k.jpg

S itt álljunk meg egy pillanatra. Alább egy érdekes készülék ismertetése következik, mely a képátvitelt tette lehetővé (Ne feledjük: az 1900-as évek elején vagyunk!).

 Az eredeti cikk:

Műszaki közlemények.

A távautografía.

Néhány évvel ezelőtt e lap hasábjain ismertettem Korn tanár találmányát, a távfényképezést. Korn tanárt kutatni vágyó lelke további munkára ösztökélte, mert nem elégítette ki a távfényképezéssel elért eredmény. Ugyanis a távfényképező készülékkel csak oly képek voltak továbbíthatók, melyek visszaadására elegendő volt az árnyékfoltok és durvább (életlen) kontúrok továbbítása.
Ellenben finom vonások (kéziratok, vázlatok) továbbítására nem volt alkalmas, mert azok mindenkor csak elmosódottan jelentek meg. Korn kísérletezéseinek eredményeként áll előttünk a távautografia létrehozása, mely immár lehetővé teszi nemcsak a fényképeknek, hanem kéziratok, vázlatok stb. továbbítását is.
Eme találmány gyakorlati célszerűségére néhány példát hozok fel. Pl. távol idegenben névaláírásunkat hitelesíteni kell, továbbítják az aláírást, mondjuk a lakóhelyre, ott hitelesítik és a hitelesítő okmányt visszaküldik, vagy pl. egy okmányt hivatalos bélyegzővel kell ellátni, esetleg egy már lebélyegzett okmányon a bélyegző valódisága kétség tárgyát képezi, a másolat beküldésével könnyen felderíthető, továbbá bűnügyi nyomozásoknál ujjlenyomatok továbbítása stb.
De reánk katonákra első sorban bír nagy jelentőséggel, mert ha a léghajósosztályt ily készülékkel szerelik fel, megfigyeléseit a magasból vázlatok kíséretében továbbíthatja, a csapatparancsnok a harchelyzetről legrövidebb idő alatt néhány ezer kilométernyi távolságra küldhet vázlatot stb. Ha már most ezt a találmányt a technika legújabb vívmányával, a repülőgéppel és kormányozható léghajóval kombináljuk össze, könnyű lesz betekintést nyerni a jövő felderítőszolgálat nagyszerűségébe.
A távautografiának még egy másik nagy haszna, hogy a vezetők elszigetelése iránt nem támaszt oly nagy követelményeket, mint az árammennyiségre oly kényes távfényképező, mert bizony minden elővigyázat dacára nem ritka eset, hogy a vezeték idegen áramot kapván, alig kivehető képet továbbít.
Mielőtt a Korn-féle táv-autografia mivoltát behatóbban ismertetném, nem lesz érdektelen azokat a készülékeket megismertetnem, melyek megadták az impulzust eme korszakalkotó találmányhoz.

A táv-autografiának két különböző módszere van, az egyik a »távmásoló«, másik a *táviró«. Mindkét módszerrel már a mult század közepén foglalkoztak. Az első eredményes kísérlet Bakewell nevéhez fűződik és ezért a távmásolót az ő neve után »Bakewell-távmásolónak«, míg a távírót ugyancsak feltalálója után »Gray-távirónak« nevezik.

A Bakewell-féle készülék lénvege és működése alábbiakban foglalható össze :
Az átvevőkészülék körülbelül ugyanolyan, mint amilyet most a távfényképezésnél alkalmaznak. Az átvevőkészüléknél egy fehér lapon egy hegyes irón — sűrűn egymás mellett fekvő — párhuzamos vonalakban mozog. Könnyen elképzelhető, hogy az esetben, ha az irónt a villamos áram magnetikusan befolyásolja, a fehér papiroson nyomokat hagy vagy nem hagy, aszerint, amint a küldő állomásról áram továbbíttatott vagy sem (könnyebb megértés céljából a 3. ábrában bemutatok egy távfényképet, melyen a szóban forgó párhuzamos vonalkák jól láthatók). A feladóban a továbbítandó kép felett ugyancsak egy hegyes fémcsúcs mozog, sűrűen egymás mellett fekvő párhuzamos vonalakban és valahányszor ez a fémcsúcs a rajz egy vonalkáján végig halad, az átvevőkészülékbe áramot továbbít. Ha a feladó- és átvevőkészülék tűje teljesen synchronikusan halad, úgy az átvevőben a rajz, illetve kézirat továbbíttatik és pedig annál pontosabban, minél sűrűbben feküsznek egymás mellett a párhuzamos vonalak.
A felvevő készülék irótűje eközben magnetikus működésben lehet, vagy pedig egy megfelelően preparált papirosra a fémcsúcsból villamos áramot bocsátván, azt színezi vagy színteleníti, vagy végül a kép rögzítését fotográfiái úton eszközlik és pedig oly módon, hogy az irótűt fénysugárral pótolják, amely fénysugár egy fényérzékeny papirosra vagy filmre jutván, ott negativ képet idéz elő. Az első ilyen másoló táviratot 1847-ben Bakewell angol természettudós készítette. A 4. ábrában mutatom be a Bakewell feladókészülékét, melynek leírása a következő : a továbbítandó rajz vagy irás valamely nem vezető tintával egy fémlapra, pl. staniolpapirosra van felrajzolva, illetve felírva. A staniolpapirost ezután a forgatható C hengerre feltekerik. Az r fémcsúcs a hengert oly módon érinti, mint ahogyan a gramofon tűje érinti a lemezt és az S csavaron levő q orsó segélyével a henger minden körfordulat után a tengely irányában alig észrevehetően eltolódik. A fémcsúcs ily módon a C hengeren levő fémlapot finom csavarvonalakban érinti és ha már most az r csúcson keresztül elektromos áramot bocsátunk, úgy az áram mindig megszakad, valahányszor a csúcs nemvezető tintával irott helyet ér, mely árammegszakítás az M kontaktuson, illetve L huzalon át az átvevő készülékbe továbbíttatik. Az átvevő állomáson ehhez hasonló készülék van elhelyezve, egy megfelelően preparált átvevő papiros a C átvevő hengerre felcsavarva és ezen henger a küldőkészülék hengerével synchron mozog. Az átvevő hengert szintén érinti egy fémcsúcs, mely minden fordulatnál a tengely irányában egy kissé eltolódik. Valahányszor a vezetéken át a küldőből áram érkezik, a C-re csavart papiros az r fémcsúcsnál kékszínű lesz, minek folytán a küldőből továbbított kép, kék alapon fehéren jelenik meg.

iki.jpg

uu.jpg

Távfénykép és az küldő készülék. Fémre vagy sztaniolpapírra kék színű képet "nyomtatott"

 

Forrás: ADT Arcanum Digitális Tudománytár

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr1413629842

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aaaaaaaaaaaaaaaa 2018.02.09. 08:24:20

ez a távfényképező akár egy mátrix nyomtató. tényleg érdekes!

azért biciklis katona nem szívesen lettem volna, vajon hány kg-os lehetett az a kerékpár?

Watchdog 2018.02.09. 08:58:42

@__...ooo...__: Örömmel látom, hogy már a múlt század elején is divatban volt az "ami szögletes azt gurítjuk, ami kerek, azt visszük" alapelv. Tiszta szerencse, hogy a ló nem gurul, különben a huszárok a hátukon cipelhették volna (célszerűen összehajtogatva...)!

szita szita péntek 2018.02.09. 09:52:45

@Watchdog: Mostmér? Mer' a hátán viszi a kerékpárt? Biztos vagyok benne, hogy van olyan helyzet, amikor ennek értelme van. Katona lévén nem oda megy, ahova kényelmes, hanem ahova kell - és nem biztos, hogy arra van út... Egyszerűbb lehet háton vinni a kerékpárt pld a felázott szántóföldön, sűrű aljnövényzet között, egyenetlen terpen, hegyre fel....

inteligencs elenzeki 2018.02.09. 13:33:43

@szita szita péntek:

Akkor még nem volt a bicajokon nyomaték váltó. Így aztán szarabb terepeken, praktikusabb volt háton szállítani.
Jó ötletnek tartom, mert közben a katona két keze szabad maradt, lehetőséget adva akár a gyors fegyverhasználatra.

Fredddy 2018.02.09. 13:48:46

Bicikli azért volt akkoriban korszerű dolog, mert a ló hiába fut jobban, sokkal többet kell vele törődni, pihentetni, így, ha van út, egy hosszú, több napos menetben a biciklis alakulat összességében gyorsabb-sokszor konkrétan a lovasság szárnyát biztosították. A biciklisek elit fegyvernemnek számítottak, jó erőben lévő katonákat válogattak bele, akiknek a bicikli karbantartásához is érteni kellett. Természetesen biciklivel járható úton nem a hátukon viselték a biciklit, viszont a csatában gyalogosan vettek részt (ellentétben a lovassággal, akik elvileg lóháton rohamoztak), az eredeti elképzelések szerint ilyenkor kellett volna a hátukra kapniuk. Persze hamar rájöttek, hogy ez hülyeség, a földön hasaló katonát nem is, de a hátán a biciklit sokszor tönkretette az ellenséges tüzelés, úgyhogy inkább ledobták, mint Brezsnyev a viccben a ZiL-ajtót.

szita szita péntek 2018.02.09. 14:22:17

@Fredddy: A közelmúltban láttam vmi doku filmet amiben japán hadmozdulatokat elemeztek. Ott és akkor az (is) volt a nagy újításuk, hogy a gyalogos katonák terheit csükkentendő a hadmozdulathoz szükséges élelmiszer (és gondolom lőszer) kerékpáron, külön csapat által volt szállítva, ezzel jelentős sebesség előnyre tettek szert - nehezebben fáradt el a gyalogos katona...

Arcade Macho 2018.02.09. 14:37:59

II vh -ban is elegge sok magyar katona ment kerekparral, voltak kerekparos szazadok is
a nemetek meg amikor felvonultak Sztalingrad ala, akkor gyalog tettek meg az utat elegge sokan

II vhban a ruszkik meg a lend lease miatt voltak csak rendesen ellatva teherautokkal

Fredddy 2018.02.09. 14:55:41

@Arcade Macho: 1945-ig csak az amerikaiak és az angolok tudták a csapat- és utánpótlásszálítást közel 100%-osan teherautókkal megoldani, a többi ország gyalog, szekereken, biciklin vagy lóháton nyomult. Sőt, bár ezt előre senki nem tippelte volna így, de a második világháború közepén még egyre újabb lovas alakulatokat állítottak fel a németek és a szovjetek is! A tankok után ugyanis azonos tempóban mennie kellett a gyalogságnak, csak ehhez egyszerűen nem volt elég gépjármű, a gyaloglásnál pedig a ló még mindig gyorsabb.
A német propaganda persze a gépesített hadsereg képét sulykolta, ezért nincs benne annyira a köztudatban, hogy a Blitzkrieg-stílusban előrenyomuló német harckocsik után a hadtáp és a katonák jelentős része lovaskocsin, biciklin és gyalog baktatott, teherautó és féllánctalpas csak annak a néhány páncélgránátos egységnek jutott.

gigabursch 2018.02.13. 13:11:18

Ma még vannak kerékpáros alakulatok?

Namely 2018.02.14. 10:16:54

@Fredddy:
" mint Brezsnyev a viccben a ZiL-ajtót"
Nem ismerem. Leírnád?

Fredddy 2018.02.14. 11:35:46

@gigabursch: Svájcban a kilencvenes évek közepén ritkították őket, de még vannak valamennyien. Bár a biciklit biztos csak speciális esetekben használják, gondolom, páncélozott szállítójárműveik is vannak.

@Namely: Amerikai elnök zakójának az ujján van három gomb, Brezsnnyev megkérdezi, hogy minek.
-Új amerikai technológia. Ha fázom, megnyomom az egyes gombot, és a ruhába épített fűtőszálak melegítenek. Ha melegem van, megnyomom a kettes gombot, és a ruha légkondija bekapcsol. Ha fáradtnak érzem magam, megnyomom a hármas gombot, és a ruhába épített masszírozó automatika kapcsol be.
Brezsnyev irigykedik, amjd a következő csúcstalálkozón megjelenik, és a hátán egy ZiL-ajtó van.
-Hát, ez meg mi?
-Új szovjet technológia. Ha melegem van, letekerem az ablakot. Ha fázom, feltekerem.
-És ha elfárad?
-Akkor leb@szom az egészet a pics@ba.

Fredddy 2018.02.19. 14:54:18

@Sörömpőőr: a lovakkal az a baj, hogy naponta több óra munka van velük, azért tettek meg mindent, hogy kiirtsák őket a hadseregből.
A második világháborúban a szovjetek egyébként jó tapasztalatokat szereztek a lovassággal, azért kerülhetett újra 1948 után nálunk is. Később a teljes gépesítés eljövetelével vált okafogyottá a dolog, bár a lovasságot már a Sztálin halála utáni haderőcsökkentésekkor leszereltük. (Az ötvenes évek elején a harmadik világháborút a másodikhoz hasonló, óriási szárazföldi csatákból álló háborúként képzelték el, ahol az atombombát csak stratégiai fegyverként, a hátország ellen vetik be. A segget is atombombával törlünk-korszak az ötvenes évek közepén jött.)

lomposfarkas 2018.02.19. 17:50:43

Szevasztok, itt a viccgyűjtemény, ahol a Zil ajtós is megtalálható :)
mek.oszk.hu/00500/00540/00540.htm
50-es évektől politikai viccek, gyűjteménye, páratlan anyag. Nekem megvan könyvben is, egy időben az irodában végigröhögtem az ebédszünetet, mert ezt böngésztem, letehetetlen... Az viszont elég nyomasztó, hogy sok viccben egy nevet kell csak cserélni, és ma is aktuális.
Pl. itt egy remek példa az alternatív valóság kezelésére:

Kennedy és Hruscsov megegyezik abban, hogy a két világrendszer közti különbséget autóversenyen döntik el. A versenyt lebonyolítják, és az első lesz Kennedy, a második Hruscsov. A verseny eredményéről a két ország sajtója a következőképpen számol be.
New York Times: "A két világhatalom közötti műszaki fölény eldöntése érdekében tegnap megtartott autóversenyen első lett Kennedy, a második Hruscsov."
Ugyanez az Izvesztyijában: "A tegnapi napon a szocializmus és a kapitalizmus közti különbség eldöntésére megrendezett autóversenyen Hruscsov elvtársnak sikerült az igen előkelő második helyen végeznie, ugyanakkor Kennedy úr csak az utolsó előtti helyet tudta elfoglalni."

A távautografíás berendezés meg (sok más régi találmány mellett) durva pofon a mai korszerű technika önhitt istenítésének.
Mint a 100 évvel ezelőtti elektronyos autó:
en.wikipedia.org/wiki/Detroit_Electric
130 km megtett úttal reklámozták, de egy teszt során 340 km-is megtett. Dögvész lassúak voltak, 18-20 km/h-val közlekedtek (csúcssebesség 32 km/h) de akkor is: ilyen már volt 100 éve! Már rég a Marsot kéne kolonizálnunk...

Weiss Manfréd "CSEPEL"magyar katonai kerékpár 1943:
skissregikerekpar.gportal.hu/gindex.php?pg=36448862
süti beállítások módosítása