"Valahol Budapesten" Szerintem ez az aquincumi felüljáró a Szentendrei út felett. Saccra 1976 és 1982 között.

A gurka katonákkal gramofon felvétel készül éppen? A háttérben valami tölcséres cucc előtt áll. Vagy valami más?

Érdekes ezeknek a cirill betűs neveknek az átírása, pont ilyen "jo" Ё vagy máshol "já" Я betűseknek. (hogy a "ju" ю és a jeri Ы betűket ne is emlegessük) A ё-t sokszor e-vel irják át, bár ejtés függvényében talán az o lehet a jobb. Mert a betűhű Tolkácsjov kissé bután hangzik;-)
Tolkacsovról részletesen, ha valaikit érdekel:
tiboru.blogrepublik.eu/2012/04/11/adolf-tolkacsov/

A magyr fotón az egyik legszebb szockó teherautó a Skoda Liaz :)

@¿Qué tapas hay?: Pontosan!

"San Francisco. Kábelvasút megfordítása a végállomáson. Az egyirányú kocsik fordításába a hetvenes évekig az utasok is besegíthettek."

A fordítás nem, de a tolás megvolt évtizedekkel később is.

"1980-as évek. Valahol Budapesten."

Szerintem ez a Szentendrei úton az esztergomi vasútvonal hídjánál van, a kamera északkeletre néz. :)
https://www.google.com/maps/@47.56593,19.0490956,3a,75y,47.56h,92.5t/data=!3m7!1e1!3m5!1sbmGMcNWe0HlaKZ7ZyTC5fw!2e0!5s20120601T000000!7i13312!8i6656?hl=hu
https://www.google.com/maps/@47.565731,19.0492175,3a,75y,356.94h,75.89t/data=!3m7!1e1!3m5!1s8UJS7A9E_p4RCkfa5wS3kA!2e0!5s20120101T000000!7i13312!8i6656?hl=hu

Viszont a 80-as években már nem macskaköves volt a Szentendrei út. Nem lehet, hogy ez a hetvenes évek közepe, vagy korábbi állapot? Emlékeim szerint az út kiszélesítése és aszfalttal való burkolása a hetvenes évek közepe - második fele táján volt (úgy gondolom, a békásmegyeri lakótelep építésével egyidőben).

(A helyszín 2013 nyarán így nézett ki:
https://www.google.hu/maps/@47.56593,19.0490956,3a,75y,56.27h,93.46t/data=!3m6!1e1!3m4!1sliF_K-6_BhhQ_1FnfNhbJg!2e0!7i13312!8i6656
Épp el volt bontva a vasúti híd a vasútvonal felújítása miatt.)

igazad lehet - a helyszínt illetően biztosan -, csak azt nem értem, miért jönnek az autók "szembe" a képen

" És hogy mitől lett milliárd dolláros? Körülbelül ennyi fejlesztési pénzt spórolt az Egyesült Államok a megszerzett technikai adatokkal. "

Gyakran hallom ezt a legendát de mégis miben járt előbbre a szovjet ipar és technika a nyolcvanas években amit megspóroltak az amerikaiak így? Csak ne a Mig-25 = F-15 legyen...
Én ezt a milliárdos spórolást max úgy tudom elképzelni hogy amint megismerték a valósabb szovjet szintet már tudták hogy ők miben járnak messze előbbre és oda már nem öntöttek annyit.

@JTom: A balesetet kerülik ki. Amúgy a szélesítés előtt a Szentendrei út közúti forgalma a mai út jobb útpályáján folyt. ik435t.freeweb.hu/bpanno/text/70es/7011.jpg

@Sigismundus: igazat megvallva gőzöm sincs. de hiszek Tiborunak.

A Flak tornyokról egy jó írás.

lemil.blog.hu/2010/08/17/legvedelmi_erodok_a_iii_birodalomban

Tolkacsevről egy írás. Milliárdosnak nem kellene hívni még utólagos magyarázattal sem, mert félrevezető és feleslegesen szenzációhajhász. Ennyi erővel, akkor John Anthony Walker is milliárdos kém..?

tiboru.blogrepublik.eu/2012/04/11/adolf-tolkacsov/

A jenkik meg sanszosan nem spóroltak meg semmit, mert az volt a fontos infó, hogy mit tudnak a rendszerek. A jenkik ekkorra már az oroszok előtt jártak technológiailag, a saját KF szempontjából irrelveáns volt az adat. A megszerzett infó saját iparba való beépítése is elég vicces lenne...

@molnibalage: "A Flak tornyokról egy jó írás."
ezzel egészíteném ki:
falanszter.blog.hu/2014/04/16/bevehetetlen_naci_lovagvarak

@molnibalage: A Tolkacsev féle írás F-15 és fejlesztés része pontatlan, ezt anno a lemilblogon jeleztem, de már nem ott van a poszt kitéve.

Kék agávé: ma is tanultam valamit...

Testkultúra felvonulás Moszkvában: diszkrét szocialista erotika. Még Vlagyimir Iljics is mereszti a szemeit. :)

Léggömböt borotválnak? :)))

Pinochet pálfordulása Castroéra emlékeztet. Nála sem volt evidens az elején, hogy Moszkvához fog húzni.

Hát persze, hogy nem óriás ananászok, hanem óriás tobozok. Ez nyilvánvaló.:)

Annak a szegény lefejezést túlélt fiatalembernek van valami a testtartásában, amitől úgy néz ki, mintha fordítva rakták volna vissza a fejét. Pedig biztos csak így tudja magát tartani a sérülése miatt.

@¿Qué tapas hay?: Tényleg az lehet. De magamtól nem jöttem rá.

@Sigismundus: A Radartechnikában.
A Szovjetúniónak a leghosszabb határszakasza az USA felé az északi sarkkörön túli nehezen elérhető vidék. Innét várták a stratégiai bombázók támadását is. Itt igencsak nehézkes a légtérellenőrzés, illetve a behatolókra a rávezetés. Durván, és nagyon nem tudományosan összefoglalva: lényegileg a nagy távolságra ható radarok nem voltak elég pontosak ahhoz, hogy a vadászgépeket olyan helyzetig tudják a célra vezetni, hogy azok fedélzeti radarjaival a célt már jó eséllyel be lehessen fogni. A tundrán meg túl sűrű radarállomás-hálózatot, pláne reptereket nehézkes fenntartani. Erre találták ki a nagy sebességű elfogóvadászokat, amik oda tudnak érni a harchoz a távoli repterekről is. (Mig 25/31) A probléma a nagy sebességű vadászgép nehezen manőverezhető, tehát a légi közelharcot lehetőleg kerülni kell, tehát nagy hatótávolságú fedélzeti radar is kell. Ez azonban nagy radartükröt igényel a gép orrába, amit nehéz mozgatni, hogy nagyobb teret is "belásson". Ismét a probléma: vagy messzire látok szűk csatornában, vagy nagyobb a látószögem, de kisebb a hatótávom. Na, a "Zaszlon" radarral ezt oldották már meg a szovjetek, amit az amik lekoppintottak. Tudtommal a szovjetek alkalmazták először a parabola tükör előtt a radarprizmákat, hogy ne a tükröt kelljen mozgatni. (1985-ös Brit kiadású könyvben úgy emlegetik a MiG-31 -et, hogy radartechnikája rendelkezik mindennel a "Tüzelj, és felejtsd el!" képességhez...
Nyilván, az amik nem csak másoltak mindent, de sok fejlesztési zsákutcát (Ami rengeteg pénzt nyel el, és csak a legvégén derül ki, hogy nem vezet sehova. - Lásd még itt is volt olyan összeállítás, ami hamvába halt találmányokról szólt.) el lehet kerülni, ha látom az ellenfél megoldását azonos problémára.

@¿Qué tapas hay?: Igen szerintem is az, a platánok is látsznak

Allende titulusa elnök volt, nem miniszterelnök. Chileben elnöki rendszer müködik (mint az USA-ban). A halala meg ongyilkossag, mara ez mar elegge tisztazott.

az utolsó kép megrázó. elmaradt a szokásos figyelmeztetés előtte

@molnibalage: "A jenkik meg sanszosan nem spóroltak meg semmit, mert az volt a fontos infó, hogy mit tudnak a rendszerek. A jenkik ekkorra már az oroszok előtt jártak technológiailag, a saját KF szempontjából irrelveáns volt az adat. A megszerzett infó saját iparba való beépítése is elég vicces lenne... "

Most olvastam a "The Billion Dollar Spy"-t David E. Hoffmanntol. Az egymilliard dollaros becsles a CIA-tol szarmazik. Tobbek kozott ot evnyi radarfejlesztest sporolt meg az amerikaiaknak Tolkacsev/ov.

@smartdrive: :P

@Cartman: köszönöm, javítottam, nem tudom hogyan írhattam el, eléggé otthon vagyok a témában és szeretem Chilét, sok chilei filmet is nézek. (meglepődve láttam viszont egyik kedvencemet Luis Gneccot a múltkor a Narcos soriban :) )

nos az "eléggé" az nem teljesen. persze, igen szerintem is öngyilkos lett, de tényleg nem 100% biztonsággal kijelenthető. az orvosi jelentésben a "nagy valószínűséggel" szóösszetétel szerepel, ami ugye annyit tesz, hogy nagy valószínűséggel. :)

@JTom: sztem kerülik a balesetes kocsikat. A trabit a Liaz találta el a jobb elejével.

@zweitakt: "Érdekes ezeknek a cirill betűs neveknek az átírása, pont ilyen "jo" Ё vagy máshol "já" Я betűseknek. (hogy a A ё-t sokszor e-vel irják át, bár ejtés függvényében talán az o lehet a jobb."

Az elozo posztban emlitett konyvben van egy fenykep Tolkacsev/ov belepokartyajarol, ahol e-vel -es nem jo-val- irtak a nevet az oroszok.

A törött trabi valóban az aquincumi vasúti felüljárónál van, és igen, az autók azért jönnek "szembe", mert az 1x1 sávos úton kikerülik a balesetet :)

https://www.google.hu/maps/@47.5658854,19.049267,3a,75y,26.72h,80.72t/data=!3m6!1e1!3m4!1sel99ehoTfl_pvwCdBFAj7A!2e0!7i13312!8i6656

Ahogy már írták is korábban, a helyszín ma. Csak más időpontban, és kicsit közelebb van a kamera :)

@Sigismundus: Pedig bizony volt példa arra, hogy a szovjetek valamiben előbbre jártak. Pl. ilyen volt az 50-es évek végén a rakétatechnika.
De említhetném a II. vh alatt a T-34-es megjelenését is, aminek láttán a németek csak zavartan pislogtak..

A Fazotron vállalat N007-es RP-31-es Zaszlon radarjáról, illetve a hozzá integrált Argon számítógépről, no meg az ezekkel célba juttatható R-33-as rakéták képességeiről szereztek meg információkat az amerikaiak. Az elv, hogy fázisvezérelt, fix antennás radar kerüljön egy vadászgép orrába, Nyugaton se volt ismeretlen, csak épp nem akkor még nem merült fel, mint szükséges megoldás.
Az oroszok azért fejlesztették ki, mert más módot nem találtak arra, hogy megvalósítsák az F-14-es Tomcat gépek Hughes AWG-9-es radarja és digitális tűzvezető rendszere illetve az AIM-54-es Phoenix rakéták adta valódi szimultán célleküzdés hazai változatát.
Az amerikai rakéták ugyanis rendelkeztek autonóm, aktív radar önrávezetéssel, azaz a röppályájuk célhoz közel eső végén már saját miniatűr radarjukkal maguk fogták be a célt, Így a Tomcat egy időben akár 6 darab célt is támadhatott. Az oroszok az R-33-asba képtelenek voltak megfelelő hatékonyságú kisméretű radart integrálni, így maradt egy másik út. Egyszerűen készítettek egy olyan radart a hordozó repülőgépnek, ami képes gyors egymásutánban váltogatva, négy különböző célra, négy külön rakétának "multitasking" módon megvilágítást adni. Azaz, az R-33-as is csak félaktív lokátoros rávezetésű, mint a korábbi rakéták. Ezt a gyors nyalábáthelyezést mechanikus antennakitérítéssel nem lehetett volna megoldani, így a szovjetek "kínjukban" feltalálták a "jövőt", vagyis a fázisvezérelt fix antennás radarrendszert. Ez a fajta radar ma már, közel negyven évvel később alapvetőnek számít a modern, vagy modernizálás alatt levő, illetve kifejlesztés alatt álló vadászgépek körében. A mai megoldás abban különbözik az RP-31-estől, hogy a fix antenna már nem csak egy nagy adó-vevő egységet, hanem sok különállót tartalmaz, így a lokátor egy időben többféle frekvencián, többféle nyalábbal dolgozhat.

@Szabo T: A jo betűn gyakran nem jelölték a pöttyöket, amelyek megkülönböztették a je-től, mert az anyanyelviek úgyis tudják, melyiknek kell ott állnia (a hangsúlyozás kiadja).

@zweitakt: Semmit nem koppintottak le a jenkik. Soha nem került amerikai vadászgépbe PESA elven működő radar, egyből AESA-ával nyitottak 2000-ben az alaszkai F-15C gépeken, de az még nem volt egy sikertörténet.

A Patriot légvédelmi rendszer PESA technológiát használt már a '80-as évek elején, a Ticonderoga cirkálókon az AEGIS rendszer is. Nem kellett semmit koppintani az oroszoktól, a jenkik akkor már ismerték a technológiát.

Ezzel szemben mai manpig nincs rendszer állított orosz vadászrepfedélzeti - de tudtommal semmilyen - AESA radar, csak PESA. A jenkiknél meg már a AESA radaroknak is minimum 2. generációja hasít. Ami a MiG-31 idején korszakalkotó volt - ahogy Allesmor írta, "kínjukban" szülték meg a szimultán célleküzdéshez félaktív rakétával - az ma már csak technikatörténet. Ezt leszámítva a '80-as években is az orosz nem igazán volt összemérhető EW és mikroelektrionikában a jenkivel. Nemhogy utána... A COCOM lista nem viccből volt... Nem a USA-nak kellett az orosztól techn. import se így, se úgy.

@smartdrive: Hát igen, elég "súlyos" vizuális élmény..:))))

@A megvalósult amerikai ólom..: Zavart pislogás helyett szétlőtték őket a Tigrisek, Párducok. Nem volt az annyira jó tank, ha német nehézpáncélosokkal került szembe, csak sokat tudtak belőle gyártani.

@Blogger Géza: 1941-ben miféle Tigris és Párduc? Miféle német nehézpáncélos? A Tiger I sem volt egy túl megbízható szerkezet, a Tiger II meg maga volt az isten csapása. Tulajdonképpen teljesen értelmetlen és elbaszott konstrikció volt mindkettő. A Tiger I döntött páncélozatot hírből sem ismerte, a 88 mm lövegnek sok értelme nem volt. A Panther fényévekkel jobban balanszolt konstrukció volt, mint akármelyik Tiger.

1941-ben a T-34 miatt csaptak hozzá a németek a páncélos vagy páncélgránátos alakulatokhoz Flak 88-at.

@molnibalage: Az volt a válasz a T-34-re, és bizony, 1941-ben kezdték a fejlesztését. Félelmetes tank volt a harcmezőn a háború végéig. Mi a fenéért ne lett volna értelme a lövegének??? És mi a bajod a "nehéz" szóval?

Az imperialista USA beavatkozott a békés Chilében és elpusztította a törvényes kormányt, amely ellenállt a tőkepénzes kapitalisták mohó vágyainak. Közíróként egy posztot fogok ennek szánni blogomban, hogy feltárjam a liberalizmus bűnös ügyködését a világban.

@maxval bircaman meghízott szerkesztő: Az akkor még két pólusú világban az USA nem engedhette meg, hogy Kuba után Chilét is elveszítse. Ez elsősorban katonapolitikai érdek volt, a "tőkepénzes kapitalisták mohó vágyai" csupán másodlagos szereplő volt. Mondjuk ettől még azt társz fel, amit akarsz.

@Blogger Géza: Ez sem igaz, már a háború előtt elkezdték és közben módosították. Az eredmény ismert... A Tiger I nem volt egy jól balanszírozott harceszköz. Pont.

A T-34 és más ellen a Párdic 75 mm-es lövege és páncévédettsége bőven jó volt. A 8.8-as löveg miatt is lett túlsúlyos a Tigris és generált olyan láncreakciót tervezés terén, amitől lett az a nagy hírnevű, de kétes ereményességű harceszköz, ami volt.

@molnibalage: a t34 szöggyszerű volt, hülye is tudta vezetni, és rengeteg volt belőle. Ennyi az előnye, nem kell túlmisztifikálni.

@molnibalage: Tudom hogy gyűlölöd az oroszokat, de azért a tényekhez ragaszkodnod kéne.

A T-34 már a háború előtt, pontosabban az oroszok hadba lépése előtt elkészült, de nem gyártottak belőle még eleget a háborúba lépés előtt, hogy minden harckocsizóegységet átfegyverezzenek rá.
Ettől függetlenül, 41-ben a németeknek nem volt a Panzer III-asnál erősebb tankjuk, és azon sem volt még akkora ágyú, ami képes volt kilőni a T-34-et, legalábbis szemből. Később aztán a Panzer-III-at is átfegyverezték 75mm-es páncéltörőre, És igen, a T-34-es miatt kezdték el igencsak sietősen fejleszteni a Panzer-IV.-et a Tigrist, és később a Panzer-V.-öt, a Párducot is.

Ami a műszaki problémákat illeti, sietni kellett, így nem volt idő a problémák azonnali kiküszöbölésére, rögtön kellett valami az orosz páncélosok ellen, nem két év múltán. Azért folyamatosan javítottak rajta, ha nehézkesen is. Harcolni nagyon lehetett vele, csak a karbantartása és javítása volt rémálom.

A német 88-as harckocsiágyú meg a kategóriáján belül az egyik legjobb volt, gyakorlatilag a későbbi ISz tankok homlokpáncélján kívül az össze többi tank páncélját átvitte, és egy ilyen ágyúnál ez a fontos. A Shermanek három colos lövege például nem vitte át a Párducok homlokpáncélját, második lövésre meg nem sokszor volt lehetőségük. Nem véletlenül szereltek később 17 fontos angol löveget a Firefly változatra. Ez ugyan még csak 76,2 mm-es volt, de hosszabb csöve miatt nagyobb sebességgel lőtte ki a lövedéket, mint az akkor szokásos rövid csövű páncéltörők.

@enpera: Plusz a többi korabeli tankot minden műszaki szempontból felülmúlta. Itt kezdték először használni a döntött páncélt, a dízelmotort, a torziós rugóval szerelt futóművet, stb.

@smartdrive: Marha...

@enpera: ott a pont. A Tigris tulajdonképpen egy mobil, igaz elég nehézkesen mozgó Flak 88-as volt :)

A Panther a háború egyik legjobb tankja szerintem, talán a mai MBT-k egyik előfutáraként is lehetne jellemezni.

A T-34 meg igazából nem azért keltett döbbenetet a németek körében, mert olyan marha jó tank volt, kilőtték azt secperc alatt 88-assal, rohamlöveggel, de még a PzIV is kinyírta 75-ös löveggel.

A döbbenetet az keltette, hogy a ruszkik olyan mennyiségben gyártották és tolták a frontra őket, hogy ha kilőttek egyet, jött helyette három másik.

Mert ugye Sztálinnak marhára nem számított sem az anyag-, sem a harckocsinkénti 4-5 emberes veszteség, csak győzze le a "fasisztákat" (soha nem értettem, hogy az oroszok miért nevezték/nevezik máig is a nácikat fasisztának, azok Mussolini olaszai voltak, akik meglehetősen lepkefing ellenfélnek számítottak a nácikhoz képest).

komolyan a legjobb blog ever!

@teddybear01: nem, nem itt kezdték el használni. Persze a döntött páncelzat okos, de nem ez volt az első. Ez egyszerű kiforrott tömegmodell volt, amúgy szarrálőtte kb minden. Csak sok volt, emberélet meg nem számított.

@¿Qué tapas hay?: úgy örültem, hogy végre tudok én is valamit, erre késve érkezem :D

@Void Bunkoid:

Miért, miért....hát mert a "náci" az "nemzetiszocialista"...na most, nyilván nem jött ki jól hogy a gaz ellenség nevében bármiféle "szocialista" jelző van.
Így lettek ők is fasiszták.

@¿Qué tapas hay?: Nekem is ez ugrott be elsőre

A "lefejezett ember" nem túl pontos, hiszen nem volt lefejezve, csak megpróbálták lefejezni...de jól látom, hogy cigi azért van a kezében? ;)

@teddybear01: A Panzer IV teljesen külön dolog, a Tigris a Panzer VI volt. Amúgy olyan szar nem lehetett, ha minden ellenfele fejvesztve menekült, ha meglátta :D
Egyébként a Párduc szerintem is jobb konstrukció volt, de tény hogy a Tigris híresebb/hírhedtebb.

@enpera: Persze, a rendszer főbb elemeit átvették, pl a futóművet egy amerikai fejlesztette ki, döntött páncélt már máshol is használtak, de így együtt az oroszok alkalmazták. A németeknek nem volt semmi hasonló, a páncélvadász egységeik Pak-47-ei nem tudták kilőni, kopogtatónak csúfolták az ágyúikat.

", kilőtték azt secperc alatt 88-assal, rohamlöveggel, de még a PzIV is kinyírta 75-ös löveggel."

Azaz kb. évekkel a T-34 megjelenése és harcbavetése után. A Pak 88-at meg az afrikai harcokban kezdték páncéltörőnek használni, Rommel utasítására. Addig csak légvédelmi löveg volt.

A Panzer-IV akkori változata fele akkora súlyú volt, a 75-ös lövegén kívül semmilyen adata nem ért fel a T-34-esével. Ami azt illeti, kölcsönösen ki tudták lőni egymást, csak éppen a Panzert könnyebb, vékonyabb páncélja kevésbé védte. És 41-ben a Panzer-IV volt a német nehézpáncélos, az oroszoknak meg ott volt a KV, amit sokkal nehezebb volt a T-34-esnél is, és hosszúcsövű löveggel szerelték.

@warr: Bocs elírtam. De a Tigrist pont azért tervezték, hogy legyen valami az orosz tankok ellen.

@JTom:

en.wikipedia.org/wiki/Death_of_Salvador_Allende

@teddybear01: Sejtettem :) Amúgy a PzIV-ből a késői variánsok (G, H, J) azért már nem voltak rosszak. Meg összesen elég sokat is gyártottak belőlük.

@Sam. Joe: Ma is kezzel forditjak meg a vegallomason, csak mar nem kell utas segitseg hozza.. Altalaban

@...elmúlik...: Hagyjatok. Evekkel ezelott eladta a nickjet, azota mint bertroll ugykodik. Szimplan figyelmen kivul kell hagyni.

@mojoking77: Úgy értettem, hogy megvolt nekem. A Powell és a Jackson sarkán elakadt a tuja és meg kellett tolni egy kicsit, hogy bele tudjon újra kapaszkodni a drótkötélbe és elinduljon a Jacksonon felfelé. Poén volt.

@Blogger Géza: A Tigrist (p-6) és a Párducot (p-5) a T-34-re válaszul fejlesztették ki a németek, de amíg ez nem történt meg, a szovjeteknek volt a legjobb páncélosa a keleti-fronton.

A T-34 forradalmi volt a meghajtás terén ( alumíniumöntvény dízelmotor), az öntött lövegtorony, és a döntött páncélzat ternén is. Valamint igen megbízható volt a működése, ami nem feltétlenül mondható el a fentebb említett két német típusról.

@enpera: A meghajtása is a legmodernebb volt megjelenésekor.

Valahol Budapesten: Aquincumi vasúti felüljáró híd

Szegény Hunyadi Lászlót is elég nehezen tudták lefejezni. A negyedik csapással. Randa ügy volt.
Más: ...tárj fel, Birca tárj fel!

A léggömbhámozáson hangosan felnevettem :)

A budapesti autóbalesetnél meg elgondolkodtam, milyen aprócska koccanás lehetett, amin még az a Trabi is csak ilyen pici ütést kapott...

A lefejezést túlélt srácról lehet tudni valami közelebbit? Hogy történt, hogy élte túl, mi lett, miután leszedték róla a gipszet(?), egyáltalán leszedték-e valaha...

@mojoking77: Ok, köszi :)

@...elmúlik...: Látszik hogy nem voltál katona, mert akkor a poltiszt Neked is elmagyarázta volna ezt a dolgot Allende elvtárssal, meg a gaz imperialistákkal. Biztosan igaza volt, mert azt is mondta: Elvtársak, a föld egyharmadán már kommunizmus van, de nem soká az egynegyedén, sőt egyötödén is az lesz!
És ebben is igaza lett.

ebben a nagy tankolasban egy dolgot kifeljtettek az urak: a pontosan loheto tavolsagot. 400m vs 1300m a nemet lovegek javara, mert azert kozel is kellett am kerulni vhogy. :)

@7roller: Kurszknál a ruszkik képesek voltak áthidalni ezt a problémát. Ezenkívül nem rohadt le alattuk állandóan a tank..

@Macibb: Koszi az infot!

@itt laknak balfék?: :) De jó lett volna ha kimarad. (Kalocsa MN 37. Budapesti Forradalmi Ezred, aztán Ercsi MN6119 37. önálló pontonos hidászezred, ettől a k... 37 számtól nem tudtam szabadulni)

@teddybear01: Ezt a kommentet úgy nem értem, ahogy van...

1. Honnan a veszed te és bárki más is, hogy utálom az oroszokat? Hatlamas különbség van aközött, hogy a komcsikat utálom vagy bármit ami orosz...

2. Hol írtam azt, hogy a T-34 nem a háború előtt készült? Az egész kommentem egyik lényege, hogy 1941-ben nagyon meglepődtek a németek, mert a csúcs a Pz III. G változata volt akkor nekik és abból sem volt túl sok. A rövid csövű Pz IVD 75 mm-es lövege nem pct. eszköz volt elsősorban.

3. A korábbi kommentelő azt írta, hogy a Tiger I-et a T-34 hítva életre. Ez így önmagában nem igaz. Az Tiger I fejlesztése is megkezdődött a háború előtt, csak módosították a koncepciót a T-34 ismertté válása után és így lett az, ami. Guderian konkrétan lemásolta volna amennyire csak lehet a T-34-et, de hát az übermench nem tanulhat semmit az untermenschtől...

4. Sehol nem tagadtam azt sem, hogy a 8.8-as ágyú nem volt jó. Én azt írtam, hogy felesleg volt. Ez nagyon nem ugyanaz...

Én összességében nem tartom egy jól sikerült harckocsinak a Tiger I-et. A hírneve sokkal nagyobb volt és pszihológiai hatása, mint a valódi harcértéke. Túl nehéz, túl drága és túl bonyolult volt és legtöbbször overkill volt. Csak éppen a koncepciója miatt volt az ami és amiatt volt rémisztően rossz a megbízhatósága és egy logisztika rémálom. A Tiger II erre még rálicitált. Igen, amikor működött és jó helyen volt, akkor félelmetes fegyver lehetett. Csak ritkán működött, falta az értékes benzint és, ha valódi offenzívában kellett volna használni. Hát izé...

A 88-as lövegre meg nem volt szükség egészen a háború végéig addig, a Panther is elboldolgult a 75 mm lövegével igen prímán minden ellen és nem is volt súlyon alulmotorizált ellenben csak annyira volt bonyolult, hogy a Tigerishez képest vagy ötször annyi készült....

A Fireflyt is jól ismerem. Nem volt egy túl sikeres cucc, de néha azért működött. Azt ugye azért te is belátod, hogy megvan az ésszerű határa, hogy mekkora löveget teszel egy mekkora toronyba és harckocsi testre? Ennyi erővel a Pz. alvázra is fel lehetett volna tenni a 88-as löveget. Persze annyit is ért volna...

Azt meg végképp nem érteml, hogy miért nekem írtad ez le. A SG-ről ismersz. Tudod, hogy ezt én mind tudom...

@teddybear01: A Flak 88 tudtommal már francia földön bemutatkozott a Matilda harkocsik ellen Arrasnál...

@molnibalage:
Az volt a 88-as ágyú értelme, hogy 2 ezer méterről bármilyen páncélost kilőtt. Egy T-34-esnek 2-300 méteren belül meg kellett közelíteni egy Tigrist, ha ki akarta lőni, így nem sok esélye volt.

@molnibalage: Viszont a P-5 Párduc, (amely egy jobb harckcsi volt a Tigrisnél több szempontból is), egyértelműen a T-34-re adott német választ volt.

@Tudományos libsizmus: Tehát semmi értelme nem volt, mert azonos páncélvédettség mellett a 75 mm-es löveggel akkor mondjuk csak 1500 méterről csinálta volna ezt.

@molnibalage: "1. Honnan a veszed te és bárki más is, hogy utálom az oroszokat? Hatlamas különbség van aközött, hogy a komcsikat utálom vagy bármit ami orosz..."

Süt minden hozzászólásodból. Nem csak ezen a blogon de másutt is.
Amit az oroszok a szovjet időkben megcsináltak, az csak szar lehet szerinted. Nyugodtan ellenkezhetsz, de ez van.

A Panzer-IV.-es volt a csúcs a németeknél a háború kezdetén, illetve a korábban nyugaton zsákmányolt tankok. Csakhogy a T-34-es nagyobb, egyszerűbb szerkezetű, vastagabb páncélú és jobb terepjáró volt. Az első változatban a beépített ágyú viszont eléggé kis tűzerejű volt, elmaradt a német megfelelőjétől.

Az, hogy a német nehézpáncélosok már akkor ki tudták lőni az orosz és amerikai tankokat, amikor azok még nem tudtak hatékonyan tüzelni rájuk, szerintem nagyon is nagy taktikai előny.
Ráadásul a nagyobb lövedék nagyobb átütőerővel rendelkezik, és a későbbi páncélfejlesztéseket is ellensúlyozni tudta egy ideig.
Különben mind az amerikaiak, mind pedig az oroszok elkezdtek nagyobb űrméretű ágyúkat beépíteni a tankokba(az M4 Firefly, és a T-34/86 verzió).
Valószínűleg ők sem tartották rossz ötletnek, hogy nagyobb tűzerővel mehessenek harcba.
Különben mostanában a 120 mm-es harckocsiágyú a szokásos harckocsi löveg, azaz a még nagyobb tűzerő.

@teddybear01: Bocs, de tévedsz. Ha ötvenszer nem írtam le, akkor egyszer sem, hogy az Zaszlon + R-33 mennyire megelőzte a korát és milyen elegánsan oldottak meg egy feladatot, amire az AIM-54 szerintem tök drága és feleslegesen overkill.

Az Krug a maga idejében olyan cucc volt, amihez hasonló a jenkinek nem is volt. (Mondjuk az más kérdés, hogy azért, mert a VSz tervezte a nyugat lerohanását és nem fordítva, védekező háborúhoz nem kell Krug szerű rendszer...)

A szovjet nukleáris technológiáról soha nem volt egy rossz szavam sem, pedig voltak baleseteik. Ennek ellenére ők az egyik legjobbak a területen.

A szovjet harkocsi fejlesztés egészen a M1/Leo2 párosig a nyugat előtt jár még akkor is, ha tűzvezető rendszer és más terén nem jártak elől. Az éppek aktuális T-64 széria akkor hülyére pofozta az M48/M60, Centurion, AMX-30 és Leorpard 1 változatokat páncélvédetséggben és tűzerőben úgy, hogy mozgékony és ki homlokfelületű cél volt.

A Gránt falka támadó logikája és a Legenda műhold rendszer a maga korában valami eszméleten durva volt.

Soroljam még, hogy milyen szovjet technikát tartok baromi ütősnek a maga korában? A bibi az, hogy '80-as évektől kezdek nagyon lemaradni és sokan pont ekkortól kezdik isteníteni őket holott...

Annyira imádom, hogy n+1 ember próbálja a képernyő túloldalán eljátszani az elmeolvasó bajnok és a fotelpszihológus ultimate kombinációját...

@teddybear01: Ezen felül az M4 Firefly az angoloknak átadott és átépített M4 változat volt, nem jenki...

Továbbra sem vágom, hogy a Panther páncélzata és 75 mm-es lövege, hol és mi ellen nem biztosította azt, hogy "ki tudták lőni az orosz és amerikai tankokat, amikor azok még nem tudtak hatékonyan tüzelni rájuk".

Melyik szovjet vagy jenki péncélvadász ellen volt kevés az erősen döntött páncélzata és a 75 mm-es löveg átütő ereje?

A tankkérdéshez.

A hatótáv volt az ami a T34-eseket fölébe ehlyezte a létszámon túl.
A sokkal kisebb fogyasztású és dízel meghajtás messze nagyobb hatótávot biztosított, mint a nagyétbvágyú német benzines technológia.

Ismereteim szerint.

@gigabursch: Francokat. A dízel üzemmódtól még nem lesz nagyobb a hatótáv, hanem az a nagy előnye a dízelnek, hogy kevésbé gyúlékony.
A benzines motorral hajtott tankok nagy része ha találatot kapott, kigyulladt és kiégett, ez a T-34-est kevésbé fenyegette. Ráadásul a dízelmotornak nagyobb a nyomatéka, így jobb a terepjáró képessége is.

@teddybear01: igazad lehet. A Tigris névleges 110 km-es hatótávolságához képest a T-34 -es 450 km-es
hatótávolsága tényleg elhanyagolható differencia, a tömegük figyelembevételével együtt.

@ZON: Nem értitek, ez olyan, mint amikor egy üveg mezei Ballantines-t hasonlítasz egy 21 éves The Glenlivet-hez :D

@ZON: Mondjuk a Tigris hatótávolsága terepen mindössze 40, országúton 195 km. De mindegy. Amúgy a Tigris sokkal súlyosabb volt, vastagabb páncéllal. A nagyobb űrméretű löveg lőszerei több helyet foglaltak, takarékoskodni kellett a belső térrel. Ha nagyobb üzemanyag-tankot építenek be, akkor annak védelmére több páncélra van szükség, ami plusz súly, csökken a terepjáró képesség, ami a harcértéket csökkenti. A KV- és az IS-sorozat nehéztankjai se voltak távolsági gépek, pedig azokat is dízelmotor hajtotta.

Mellesleg, a T-34-es minden változatának más a hatótávolsága, mert másként jöttek össze a műszaki adatok.

@warr: Hagyd, csak hisztizik. Neki jobban kell tudnia, de semminek nem néz utána. Igazi dilettáns.

@teddybear01: ha már egy vérprofi leereszkedett egy dilettánshoz: a dilettáns azt nem tudta értelmezni: "A dízel üzemmódtól még nem lesz nagyobb a hatótáv"
warr megjegyzése jópofa, de nem cáfolat, neked nyilván tetszett.

@ZON: Nem is akartam én cáfolni semmit, szerintem mindkettő jó tank volt, csak másban és máshogy voltak jók.

@warr: ez korrekt válasz. Én csak a hatótáv kérdéséhez szóltam hozzá, a többihez valóban nem konyítok.

@teddybear01: Pedig azonos járműre tekintve számottevő hatása van a hatótávolságra a motor fajtájának (dízel, vagy otto). Két alapvető okból:
1) a dízelmotor energetikai összhatásfoka jobb,
2) a gázolaj fűtőértéke magasabb a benzinénél (tömegegységre 105%, térfogategységre 116%)

A két tényező együttes hatása növeli a kétféle motorfajta fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásának különbségét. A tömegkülönbség egy harckocsi esetében elhanyagolható, viszont a tüzelőanyag-tartály elhelyezéséhez szükséges védett térfogat igénye benzinmotoros harckocsinál nagyobb. Nem beszélve az utánpótlás-igényről.

@¿Qué tapas hay?: Hagyd, csak hisztizik. Neki jobban kell tudnia, de semminek nem néz utána. Igazi dilettáns.

@warr:
Ahhoz én nem értek.
a viszkit baromira nem szeretem.

Mondjuk egy jó hárslevelű vagy juhfark, kontra koccintós - az már érthető mindenkinek
:-)

@ZON:
Dilettánsnak éppen nem nevezném @teddybear01: -t csak azért ami és ahogy mondott.
Az más kérdés, hogy szerintem márpedig a hatótáv az ami számít.
Mert 10-20 km nem a világ, 150-300 km már nagyon is, ugyanis egy kiszáradt tankú tank nem sokat ér, még menekülni se tud.

Na, hogy tisztázzunk néhány alapfogalmat.
Egy tanknál három elsődleges szempontot kell figyelembe venni. Ezek:
Tűzerő.
Védettség.
Mozgékonyság.

A tűzerő egyértelmű, azaz a lehető legnagyobb ágyúra van szükség, ami képes minden ellenséges tankot megsemmisíteni. A gond az, hogy a nagyobb ágyú egyértelműen nagyobb súlyt és helyet követel a védett téren belül, azaz nagyobb tornyot kell rátenni az alvázra, aminek értelemszerűen nagyobb a súlya. Ráadásul a nagyobb űrméretű ágyúnak a lőszere is nagyobb, aminek a tárolásához megint több hely kell, ami ismét a torony méretét növeli meg. Erre van olyan megoldás is, hogy a lőszer egy részét az alvázban tárolják, de akkor a toronyba történő átrakodás közben a tanknak meg kell állnia és addig részben kiesik a harcból, részben kívánatos célponttá válik.
A II.VH.-ban azt lehet mondani, hogy ugyanakkora űrméret mellett a német harckocsilövegek nagyobb páncélátütő-erővel rendelkeztek, mint akár a szövetséges, vagy orosz harckocsiágyúk.

Védettség. Ez is egyértelmű. Több feljegyzés is van arról, hogy az erősen védett harckocsikat hiába lőtték az ellenfelek, a sok közvetlen találat ellenére nem tudták kilőni. A kezdeteknél ezt tapasztalták a német 37 mm-es ágyúval felszerelt páncélvadász egységek, a T-34-esre hiába lőttek, lepattogott a lövedék a döntéssel vastagított páncélról.
Természetesen a vastagabb páncél nehezebb, így lehetőleg minél kisebb teret kell beburkolni. Ugyanakkor egy tank értelemszerűen elölről van leginkább veszélyeztetve, azaz ott kell legvastagabbnak lennie a páncélnak. Oldalról már kevésbé veszélyeztetett, hátulról meg alig. Felülről is vékony a páncél, ezért tudja a csatarepülőgép aránylag kiskaliberű fedélzeti fegyvereivel kilőni a tankot.

Mozgékonyság: Ez már kevésbé egyértelmű, de könnyű belátni, hogy a nagyobb iramra képes tank rövidebb ideig célozható be, illetve hamarabb tud olyan távolságot elérni, ahonnan hatásosan tud tüzelni az ellenfélre. A mozgékonyságot részben a tank súlya, részben a tank motorjának teljesítménye határozza meg főleg, de például a lánctalp és a futómű szerkezete is fontos.
A német nehézpáncélosok hatalmas súlyuk miatt már nem tudtak átmenni a legtöbb korabeli hídon és a terepen is erősen gátolta a mozgásukat.

Ami a hatótávot illeti, minden ellenkező állítás ellenére elsősorban az üzemanyagtank mérete határozza meg. Ha elég nagy, akkor kevésbé számít a motor fogyasztása is.
A T-34-esnél a hatótáv növelésére két hengeres üzemanyag-tároló tartályt szereltek fel a motortér két oldalára kívülről. Ez az a két vízszintesen ráerősített vashordó. Ezek nélkül a T-34-es hatótávolsága sem volt több 300-320 kilométernél, bár ez a változattól is függ.
Természetesen azonos mennyiségű üzemanyaggal többnyire a dízelmotorral szerelt jármű jut a legmesszebb, de sok minden függ még a tereptől és a sofőr vezetési stílusától is. Az M-4 Sherman tankoknak kb. az ötöde dízel üzemmódú, de benzinnel üzemeltetett motorral épült meg, de a hatótávolságuk ettől még nem sokkal nőtt.

@gigabursch: Arra minden tervező ügyel, hogy a tankja lehetőleg minél messzebb mehessen egy töltéssel. Viszont ezt nem mindig tudják összehozni.
A német tankoknál a tervezés közbeni súlygyarapodás igencsak gyakori probléma volt(mellesleg minden más tanktervezőnél is). Gyakori volt a tervezés közbeni fődarab áttervezése erősebbre, pl. futómű, ha lehetséges volt. A Tigrisnél viszont egyszerűen már a határon táncoltak, mert nem volt megfelelően nagy teljesítményű motorjuk sem ehhez a súlyhoz.
Ráadásul, hiába tervezték szélesre a lánctalpat, ha a tank tömege akkora volt, hogy beszakadt alatta a lazább föld.
A Tigrisnek éppen ezért volt olyan kicsi a terepi hatótávolsága, és vészesen nagy a terepen a fogyasztása.
Láttad a "Halál ötven órája" című filmet? Abban is szóba kerül a tankok "kiszárításának" taktikája.....

@teddybear01: Na, a Halál 50 órájánál történelmileg nem sok pontatlanabb háborús film van. :)

A trabantos budapesti kep egesz pontosan az

A trabantos kep budapesten a 3. Keruletben, Aquincumnal van, a szentendrei uton atmeno eszaki osszekoto vasuti feluljarojat latni, delrol, a mocsaros dulo feloli oldalrol fotozva. A hatso nagy platan alatt van a platan sorozo ma is. Naponta erre jarok. Tavaly epitettek at a vasuti feluljarot, azota mar nem igy nez ki.

Klassz a blog!

Jó régi bejegyzés de ehhez a Tigris vs Párduc vs T-34 témához hozzászólnék hátha olvassa még valaki közületek. Szerintem nem technikai adatok (ez alapján a StuG IIIG viszi a prímet), vagy kilövési hatékonyság (ez alapján meg az Elefánt nevű szörnyszülött nyerne) alapján kell eldönteni, hogy melyik volt a hatékonyabb páncélos. Egyszerűen azt kell nézni, melyiknek volt nagyobb haszna a hadviselésben az aktuális érában, az adott körülmények között. És ebben a T-34 egyértelmű a nyerő, de CSAK a 85-os löveges változata miatt. Röviden: a T-34 tulajdonságait leírtátok, nem ismételem meg. Az alap T-34-es a szovjetek számára használhatatlan volt a háború elején. Hiába állt ellen az akkori német páncélosoknak (Pz II, III, StuG IIIC), az akkori szovjet seregben alkalmatlan volt szervezett ellenállásra. Képzelten legénység, rádiós kommunikáció hiánya, pocsék váltó miatti állandó elakadások (hiába a jó terepjáró képesség) -> csak a főbb problémák voltak. Viszonylag kis számban is gyártották őket. A T-34/85- ös már más tészta, minden akkori igénynek megfelelt. Könnyebb toronykezelés, javított váltómű, elvárható sebesség és hatótávolság, jobb löveg, amivel a párducot is kilőtték 5v1-ben, ráadásul iszonyat számban gyártották le a szövetségesek által behajózott nyersanyagokból. A Tigris legnagyobb hibája pont az volt, hogy amire tervezték, arra alkalmatlannak bizonyult. A Tigris egy támadó tank volt, a doktrína alapján a támadást kellett vezetnie ellenállhatatlanul. A támadási "olló" lerövidült az iszonyat fogyasztás miatt, a támadás sebessége az iszonyat tömeg miatt. A technikai meghibásodások és a sár (Otto Carius: "Tigers in the mud" valaki?) A Tigrisek a legtöbb német offenzívában mire lejutottak a célig rengeteg kísérő tankot (pz III, pz IV) vesztettek, akik kénytelenek voltak a cammogás miatt lassabban haladni. Kurszki csata veteránok általi leírásaiban is mindenhol ezt lehet olvasni. (bár azt nem maguk a tankok, hanem a szovjet hírszerzés és tüzérség nyerte meg) A Tigrisek (I, II, egyremegy) hatékonysága akkor növekedett meg, amikor a keleti fronton és a nyugatin is védekezésre kényszerültek. Úgyhogy lehet unortodox, de az én véleményem az, hogy a sima T-34 (39-41) és a Tigris is egy rossz konstrukció volt, mert az adott hadseregben alkalmatlan volt a célfeladat ellátására.

@CsongradVaszoly:
Pontosan