A második világháború utáni hazai tűzoltókról, tűzesetekről válogattam mára fotókat az Nemzeti Fotótárból. Lássuk, mivel birkóztak meg tűzoltóink a szocialista Magyarországon!
A mai bejegyzés ismét az MTI Fotóarchívumának segítségével készült. Ahogy mindig, úgy most szívesen látjuk a hozzászólásaitokat, szóljon az egykori élményekről vagy legyen kiigazítás, ne fogjátok vissza magatokat. Ha hibát észleltek vagy pontosítanátok a képek aláírását, úgy azt a fotókra kattintva azok linkjein megtehetitek, az MTI-s szerkesztők örömmel fogadják a hozzáértők javításait.
Ne feledjétek hogy akár ezekből a képekből, de akár az archívum több mint háromszázezer fotója közül bármelyikből is rendelhettek nagy méretű, vászonra nyomott faliképet kereten, otthonotokba vagy esetleg ajándékba az MTI Fotóarchívumából!
"Földön, vízen, jégen. Gyakorlaton és élesben..." A világháború utáni újjáépítés időszakában a tűzoltóság csak szedett-vedett, sokszor alkalmatlan vagy kínosan elavult technikával vágott neki az oltásnak. Pedig volt mit oltani. 1945 és 1949 között például döbbenetesen sok üzemi tűzhöz kellett vonulni. Ennek köze volt az erőltetett termelési volumen-emeléshez, a szabályok hiányához vagy azok be nem tartásához, sőt még szabotázshoz is... Leégett a Szent István bazilika új kupolája, mert nem volt technika a magasoltáshoz és a BESZKÁRT járműtelepe. Később is emlékezhetünk szerencsétlenségekre, amikhez a tűzoltók vonultak ki segíteni. Vasúti balesetek, a Mikroelektronikai Vállalat sosem tisztázott pusztulása, az égő BUDALAKK vagy az Elvarázsolt kastély a Vidám Parkban, hogy csak néhányat említsünk. Köszönet a Nemzeti Fotótárnak a ritkán látható képekért!
Az épület falán jól láthatóak a világháborús golyónyomok.
1956. október 23. A tűzoltók haladnak a tüntető menettel a belvárosban. MTI Fotó: Jármai Béla
1963. január 31. Emberek a befagyott Duna jegén a Szabadság híd mellett. MTI Fotó: Kácsor László
"A hatalmas fáklya egy hétig lobogott Algyő felett, míg végül szovjet technológiával, egy turbóreaktoros tűzoltógéppel sikerült eloltani december 26-án. Az oltással azonban a probléma kisebbik része hárult el, hiszen a kútból továbbra is elemi erővel dőlt a földgáz és az olaj. Ráadásul a 168-as kút különösen bőségesen termelt: naponta ezer köbméter olaj és ennél is sokkal több gáz tört fel a kútból. A hatalmas olajmennyiség miatt eleinte nem is lehetett megközelíteni a kút aknáját. Három utat is építettek a kúthoz, de a téli hidegben megfagyó olaj kettőt használhatatlanná tett. A környék fáit csillogó olajréteg borította. Az olaj szivattyúzását csak az év utolsó napjaiban tudták megkezdeni egy sebtében kialakított mederbe, ahonnét később szállították el a nyersanyagot.
Január 16-án végül sikerült teljesen lecsendesíteni a kutat. Távirányítással félkilós torpedót eresztettek le a kút csövébe, és 1910 méter mélyen felrobbantották. Ezután folyékony iszapot kezdtek sajtolni a kútba, másnap pedig rátették a záró fejet is." - a Délmagyar cikke nyomán
A 1968-as év vége az algyői kút oltása mellett még egy súlyos vasúti szerencsétlenséget is hozott:
"A mendei vasúti baleset 1968. december 22-én 17.00 órakor történt. A Keletiből Békéscsabára közlekedő gyorsított személyvonat, frontálisan ütközött egy tehervonattal. A személyvonat mozdonya és 2 kocsija, a tehervonat mozdonya és 13 kocsija siklott ki. A balesetben összesen 43 fő halt meg, köztük a gőzmozdony tüzelő fűtője is, akit a kiömlő szén rányomott a tűzszekrényre (maradványait csak másnapra tudták kiszabadítani), valamint a személyvonat vezetője is (aki az első kocsiban utazott) a halálos áldozatok között volt. (Őt induláskor sokan hangosan kritizálták, mert az elsőnek besorozott termes kocsi egyik felét – a szabályok szerint egyébként helyesen – lefoglalta magának, így az üresen maradt – ezzel akaratlanul is további áldozatokat megmentve.) A balesetben további 60 fő sérült meg kisebb-nagyobb mértékben." - a Wikipédia szócikke nyomán
Több összeesküvés-elmélet is született erről a tűzről. Egyesek szerint a magyar vállalatot az amerikaiak, mások szerint a szovjetek gyújtották fel. De többen fogadnak biztosítási csalásra is, hiszen az egyedülálló módon a brit Lloyd'snál biztosított gyár pusztulása után 50 millió dollárt fizettek ki kemény valutában. A népszerű verziókról ITT olvashattok.
Az Archívumról bővebben:
Az elmúlt években nagyszabású digitalizáció kezdődött az MTI Fotóarchívumában, aminek eredményeképpen több százezer fotót szkenneltek be és láttak el a készítés körülményeiről szóló metaadatokkal. 2018 nyarára egy online felülettel készül a Fotóarchívum, hogy közgyűjteményként jelenjen meg a kibertérben, ahol nem csak fotók, de múltszázad elejéről származó régi hírek mellett hanganyagok, kották is megjelennek majd, mindehhez pedig egy közös kereső felület is társul. Ebbe a nagy munkába enged most betekintést a mai poszt.
Mindig is szerettük volna, hogy minél több magyar vonatkozású képet publikáljunk, így amikor - még ebben a hónapban - elindul majd a bárki számára hozzáférhető és szabadon böngészhető MTI Fotóarchívuma, a Ritkán Látható Történelem blogon lesznek láthatóak a legérdekesebb képek, aktualitások, tematikus válogatások, segítve ezzel, hogy minél szélesebb körben ismerhessük meg ritkán látható történelmünket.
Az MTI Fotóarchívumról:
Közép-Európa egyik legnagyobb fotótára, amely alapvetően az MTI (Magyar Távirati Iroda) és jogelődjei által készített és gyűjtött közel 13 millió fotónegatívot őriz. Az archívum két részből áll: a film tárból (negatív és diapozitívok), valamint a papírképek tárából. Ez utóbbiban mintegy 4 millió nézőkép található, melyek az elkészült riportokból kiszerkesztett nagyítások. Ezenkívül az archívum része a 781 db, a fotóriportok leírását tartalmazó eredeti szövegeket őrző szövegkönyv és a 131 db, csupán a riportok címét rögzítő, úgynevezett negatív beíró könyv is.
A gyűjtemény 1993 óta védett muzeális érték, ezért a kifejezetten az erre a célra átalakított mélypincében tároljuk, állandó hőmérsékleten 18 Celsius-fokon és 60%-os relatív páratartalom mellett. Külön speciális biztonsági helyiséget kaptak a tűz- és robbanásveszélyes, az ’50-es évek végéig használatban lévő nitrocellulóz alapú filmek. Az archívumot 24 órás ipari kamerás megfigyelés is védi.
A gyűjtemény még a Magyar Televízió egykori, mintegy 1 millió darabos fotógyűjteményével is gyarapodott!
A digitális fényképezésre áttéréssel egy időben elkezdődött a negatív felvételek értékmentő, retrospektív feldolgozása, a szabadszavas visszakeresést biztosító digitális adatbázisba rendezése. Digitális fotóarchívumunk, a Fotóbank jelenleg már csaknem kétmillió digitális fotót tartalmaz.
