A medininkai incidens - 18+!

2021. május 13. DDQ

Mostani történetünk a Szovjetunió felbomlásának zűrzavaros időszakába vezet vissza minket. A történelem meghatározó eseménye volt a világhatalom felbomlása, mely természetesen nem egyik napról a másikra történt meg, de mégis viszonylag rövid időn belül lezajlott. Az események több szálon futottak, voltak nyílt politikai és fegyveres mozzanatok, de ezek velejárójaként titkos akciók is szerepet kaptak. Az akkori történések folyamából most egy brutális és véres incidenst emelünk ki. Litvániába látogatunk el, ahol a nagy medve még utoljára rátaposott egy kis országra.

38.jpg

A meggyilkolt határőrök emlékműve

Ahhoz, hogy pontosan értsük az ok-okozatot, először foglaljuk össze, milyen utat járt be Litvánia.

Litvánia történelme az i. e. 5-6 században indult, a 8. századtól már önálló fejedelemségük volt, a 13. században pedig már Litván Nagyfejedelemségként jegyezték. A kiterjedt birodalom perszonálunió révén egyesült Lengyelországgal, s sokáig ellenállt a hódításoknak. Megőrizte függetlenségét a Német Lovagrendekkel szemben is, és dacolt a Moszkvai Nagyfejedelemséggel.Később a történelem viharai nem kímélték, területét többször felosztották, és hol egyik, hol másik érdekszféra nyomására csatolták valamelyik nagyhatalomhoz. Egy rövid időszakra, 1918-ban újra kinyilvánítják függetlenségüket. Az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum a német érdekszférához sorolta Litvániát, de hamarosan átkerültek szovjet hatáskörbe. Az országot 1940 nyarán megszállta a Vörös Hadsereg, ennek következtében július 21-én kikiáltották a Litván SZSZK-t, amelyet 1940. augusztus 3-án fel is vettek a Szovjetunióba. 1941-ben német megszállás következett, mely egészen 1944-ig tartott. A Vörös Hadsereg újra elfoglalta Litvániát, s mivel a litvánok felszabadítóként tekintettek a németekre (annak dacára, hogy a németek a zsidó lakosság 90%-át kiirtották), következett a szovjet megtorlás. A kitelepítések és az agresszió nem vezetett eredményre, Litvániát nem sikerült teljesen beolvasztani a Szovjetunióba. Bár a fegyveres felkelést az 50-es évekre felszámolták, az ellenállás és az ellentétek a felszín alatt megmaradtak. Így amikor a Szovjetunió meggyengült, elkezdte éreztetni hatását a peresztrojka és a glasznoszty, újra felszínre kerültek az elszakadási törekvések.

1990. március 11-én kikiáltották a független Litván Köztársaságot, elsőként a tagállamok között.  Erre válaszul politikai nyomásgyakorlás, gazdasági blokád, és katonai akció következett a politika részről. Mindez azt szolgálta, hogy Moszkva tekintélye megmaradjon, de 1991. szeptember 6-án a Legfelsőbb Tanács kényszerűen elismerte függetlenségüket. Az utolsó szovjet katona 1993. augusztus 31-én hagyta el az országot. 

foto_egy_korabeli_hataror_allomasrol.jpg

Az első ellenőrző pontok egyike


Támadások a határőr posztok ellen 

Mikor Litvánia kikiáltotta a függetlenségét, nem volt kiépített határa, nem rendelkezett határőrséggel, nem voltak vám és határőr állomásai sem, így a fiatal litván állam megkezdte a saját intézményi rendszer és ezen belül Állami Határőrszolgálat létrehozását. Különösen fontosnak ítélték azt, hogy a keleti részen állítsák fel az első határellenőrző állomásokat, létesítsenek határátkelőket, vámpontokat. Ezzel is jelezni kívánták elszakadásukat Moszkvától. Mivel azonban nem volt szakképzett emberi erőforrásuk a határvédelem kiépítésre, így azok összetétele kezdetben vegyes volt. Rendőrök, vámtisztek és a különleges rendőri erők tagjai is megfordultak a kezdeti állományban.

Nagyon vegyes volt a kép az egyenruhák tekintetében is, hiszen vagy a régi „orosz” egyenruhában teljesítettek szolgálatot, vagy annak módosított változatában, de volt, akit felszereltek az új litván egyenruhával. Közel 70 határállomást akartak létesíteni, de nem volt elegendő ember a posztokra, így azok közül nem is mindegyik működött. A határállomások kezdetlegesek voltak: volt ahol néhány konténerből, volt ahol csak egy őrbódéból álltak. Akadt olyan is, ahol csak sorompó volt, mellette néhány határőr, autóban. A határőrök fegyverrel sem rendelkeztek mindig, s híján voltak egyéb felszerelésnek is. Az állomásokat a litván speciális rendőri egység, az ARAS igyekezett biztosítani.A litván zászlóval fellobogózott határállomások kezdetleges voltuk ellenére mégis jelentős szerepet töltöttek be, ugyanis a függetlenség jelképévé váltak, így különösen fontosak voltak a fiatal államnak.
A függetlenségi törekvések elnyomására a szovjet vezetés több kísérletet is tett, s mind  politikai, mind a fegyveres támadások egyik kiemelt célpontjai voltak a határőr állomások, a  szovjet vezetés ugyanis ezeket törvénytelennek nyilvánította. A hatalom ezért a helyi OMON erőket vetette be a litvánhatárőrökkel szemben.

omon_akcio.jpg

Az OMON akcióban


ARAS: Litván speciális rendőri egység, amely kezdeteben a helyi szervezett bűnözés elleni harcra jött létre. Később bővültek a feladatkörök, rendfenntartás, békefenntartás, személyvédelem és a terrorizmus elleni harc is a profiljuk része lett. Hivatalos megalakulását 1991-re teszik, de egyes egységeik már korábban kiváltak az OMON kötelékéből, így szerepet vállaltak a kezdeti határvédelem biztosításában is.


OMON: 1988-as alapítású, speciális rendőri egység, melyet még a Szovjet érában hoztak létre. A belügyminisztérium irányítása alatt álló egység, melyet a Szovjetunió felbomlása idején a helyi konfliktusokban is bevetettek.  Speciálisan kiképzett és felszerelt rendőri egység, amely rohamrendőri jellegű volt, rendfenntartási, tömegoszlatási és gyors beavatkozási feladatokkal.  A Szovjetunió felbomlása után az utódállamok az OMON helyi szervezeteiből megalakították a saját egységeiket, volt ahol más néven (pl.  ARAS), de az eredeti néven is futott tovább pár egység.

 omon_rendorok.jpg

OMON-járőr


Volt egy speciális hozadéka ennek a kiélezett helyzetnek, ugyanis gyakran előfordult az, hogy a korábbi OMON bajtársakból szemben álló felek lettek. Így alakult Litvániában is, ahol a korai ARAS erői az OMON állományából kerültek ki, ezért a határvillongások aktív szereplői lettek mindkét oldalon. Létrejött egy hallgatólagos megegyezés az ARAS és az OMON állománya között, hogy amennyiben az OMON nem lép át egy bizonyos határt, az ARAS nem avatkozik közbe. Az ARAS keze amúgy is meg volt kötve, mert a litván vezetés tartott a fegyveres agressziótól, és csak a végszükség esetén engedélyezte a fegyverhasználatot.

Az OMON-erők bevetése kifejezetten a határállomások ellen irányultak, s mindig erőszakos cselekmények voltak, bár kezdetben nem követeltek emberéletet. A határállomások zaklatása folyamatosan zajlott, s a cél azok ellehetetlenítése és felszámolása volt. A határjeleket megrongálták, összetörték a sorompókat, felgyújtották az őrbódékat, konténereket. A határőröket, akik nagyrészt fegyvertelenek voltak, rendszerint megverték és elkergették, felszerelésüket és járműveiket elvitték.  A litvánok nem hagytak fel a határőr posztok létesítésével, hanem mindig helyreállították azokat. Volt olyan állomás, amelyet ötször is újraépítettek.

egy_az_omon_altal_felegetett_allomas.jpg

Egy lerombolt állomás


Látván,  hogy az eddigi akciók nem vezetnek eredményre, Moszkva fokozta a nyomást. (Ebben közrejátszhatott az is, hogy kitudódott az ARAS és OMON nemhivatalos megállapodása). Ez oda vezetett, hogy 1991 március 1-jén az OMON erői rálőttek egy litván határőröket szállító buszra, három határőrt megsebesítve. Egy másik helyszínen a fehérorosz rendőrség egy tisztje rálőtt az egyik litván helyőségre Šalčininkai közelében. Erre válaszul a litván oldalról egy vadászpuskával lelőtték a támadót. Bár a helyőrség működését ideiglenesen felfüggesztették, és a tisztet átvezényelték, az eset megtorláshoz vezetett. 1991. május 19-én Krakunai falunál lévő határőr ponton az OMON-erők rajtaütöttek Gintaras Z. I. határőrön, aki nem hagyta el a szolgálati helyét és így ő lett a határvillongások első halálos áldozata. Ezzel mindennapossá váltak a határőrök elleni támadások, az egyik támadásáról még filmfelvétel is készült. 

 
A litván vezetés hivatalosan panaszt nyújtott be a támadások miatt az OMON-t irányító miniszternél. Az orosz fél elhárította a felelősséget, azt állították, hogy az egyes OMON-erők önállóan cselekedtek. Mihail Gorbacsov tagadta, hogy tudomása lenne az estekről, és vizsgálatra utasította a belügyminisztert, de ennek ellenére újabb öt állomást ért támadás. Litvánia a nemzetközi szervezetekhez fordult, s a kialakult nyomás hatásra Moszkva elismerte, hogy az OMON egyes tagjai bűncselekményeket hajtottak végre, de a felelősséget továbbra is hárította. A szovjet politika azért tett néhány látszólagos intézkedést, és néhány parancsnokot Moszkvába rendeltek,  másokat áthelyeztek.


1991. július 31.  Medininki, Litvánia


Helyszín: Vilnius – Minszk autópálya, medininkai  határőr-állomás és vámhely

Szolgálati létszám: 8 fő. Szolgálati összetétel: ARAS állományból 2 fő, fegyverrel – Mindaugas Balavakas, Algimantas Jouzakas,

Autópálya rendőrség: 2 fő, fegyvertelen – Jouzas Janonis Algidras, Kazlauskas Litván

Vámszolgálat:  4 fő, fegyvertelen   Antanas Musteikis, Stanislovas Orlavičius, Ričardas Rabavičius, Tomas Šernas     

omon-automobile_in_murmansk.jpg

Egy hasonló volt az elkövetők járműve


Az eseménytelen nappali szolgálat után a személyzet egy része a határállomást képező konténerekbe húzódott vissza, a két autópályás rendőr a kocsijukban tartott ügyeletet. Csendes, kellemes éjjel volt, a környék nyugalmát hajnalig nem zavarta meg semmi. Nem sokkal 04:00 óra előtt egy UAZ katonai terepjáró közeledett az állomáshoz Litvánia felől. A szolgálati gépkocsiban ülők megállították a járművet, mely az OMON jelzéseit viselte. A járműben egyenruhások utaztak a rigai OMON-tól, akiket kiszállítottak az ellenőrző ponton. Bár az érkezők OMON egyenruhában voltak,litván jelzések is voltak rajtuk, vegyesen. A két autópályás rendőrnek nem voltak gyanúsak, mivel Litvánia felől érkeztek, valamint az egyenruhák, és jelzések sem különültek el egymástól túlságosan. (Ráadásul az ARAS emberei is hasonló egyenruhában láttak el szolgálatot.)  A jármű érkezésére az ARAS két tisztje is kijött az ellenőrzőponthoz, majd kettőt az érkezők közül a konténerbe kísértek. Akár még ismerhették is egymást, hiszen az ARAS az OMON helyi részéből vált ki. A megtévesztés sikeres volt, a helyiek nem sejtettek semmit.     

muzeumi_kiallitas_reszlet_eredeti_dokumentummal_es_eszkozokkel.jpg

Az eredeti konténert megőrizték a berendezéssel együtt

A konténerbe lépve a két érkező hirtelen elvette a szolgálatban lévő ARAS tisztek fegyverét, és a földre kényszerítették a bent tartózkodókat. Ezt követően módszeresen, tarkólövéssel kivégeztek mindenkit. Az első lövésekre a két ügyeletes rendőr megkísérelt bejutni a konténerbe, hogy segítsenek a bajtársaknak, de a  két elszánt rendőrt a kint maradó másik két fegyveres lőtte le.  A mészárlást követően a gyilkosok összeszedték a fegyvereket, és távoztak. Szokásuktól eltérően nem tüntették el a nyomokat, nem rombolták le az állomást, és nem is gyújtották fel. Egyszerűen csak tovább álltak.

megrazo_latvanyt_nyujtott_a_helyszin.jpg

Ez a borzalmas látvány fogadta a váltást


A kiérkező reggeli váltást szörnyű kép fogadta, bajtársaik sorsa mélyen megrázta őket. A helyszín átvizsgálása során derült ki, hogy Ričardas Rabavičius és Tomas Sernas nem halt bele a sérüléseikbe. Mindkettőt kórházba szállították, de csak Tomas Sernas élte túl a támadást, bár súlyos, maradandó károsodást szenvedett. A támadók nagyot hibáztak, hogy nem végeztek tiszta munkát. A túlélő később fontos információkat szolgáltatott, mely nagyban segítette a nyomozást.

a_helyszineles_egyik_mozzanata_az_egyik_autopalyas_rendor_halottszemleje.jpg

A helyszínelés

helyszini_szemle.jpg

Nagy erőket mozgósítottak a nyomozás során

az_elhunytak_elszallitasa.jpg

A holttestek elszállítása

tomas_sernas_mint_tabori_lelkesz.jpg

Tomas Sernas (született: 1962. 04. 28. Vilnius): Szülei zenetanárok voltak, de Tomas más pályán indult el. 1983-ban állatorvosi diplomát szerzett, majd be is sorozták a szovjet hadseregbe. A Kaukázusba került, ahol repülős alakulatoknál teljesített szolgálatot. Haza térése után folytatta tanulmányait a Litván Állatorvosi Akadémián, és a Kaunas állatkertben kezdett dolgozni. 1990-ben belépett a Sajüdisbe, majd csatlakozott az újonnan létrehozott Állami Határőrséghez. A medininkai állomáson teljesített szolgálatot a támadás idején, súlyosan megsérült, de egyedüliként túlélte a támadást.  A fejét ért lövés következtében súlyos agykárosodást szenvedett, tolókocsiba kényszerült. Több éves rehabilitációs folyamat után újra megtanult beszélni, és részlegesen mozgását is visszanyerte. 1997-ben beiratkozott a Klaipediai Egyetemre, evangélikus teológiát tanult. Tanulmányait folytatva a Vilniusi Egyetemen 2002-ben mestervizsgát tett vallástudományból. Még ez év nyarán pappá szentelték Vilniusban. Többször töltött be vezető tisztségeket az egyházban mint református egyházi felügyelő és főfelügyelő.

tomas_sernas_a_korhazban_a_kepkocka_a_kihallgatasa_soran_keszult_felvetelbol_szarmazik.jpg

Kihallgatás a kórházi ágyon

tomas_sernas_civilben_egy_interju_alkalmaval.jpg

Napjainkban a túlélő 


Az elemzők szerint a brutális akciónak kettős célja volt. Az egyik a nyílt erődemonstráció, mely  a fiatal államnak szólt. A másik ok az volt, hogy Moszkvában egyes vezetők így akarták gyengíteni Mihail Gorbacsov pozícióját. A támadás időzítése sem lehetett véletlen, ugyanis George W. Bush amerikai elnök éppen Moszkvában tárgyalt az orosz vezetéssel, így a támadással azt igyekeztek sugallni, hogy Gorbacsov nem ura a helyzetnek, s valójában nem ő irányít. Az amerikai elnök a sajtótájékoztatón foglakozott az eseménnyel, s igyekezett megvédeni Gorbacsovot egyrészt azért, mivel ekkor még nem voltak pontos információk az esetről, másrészt az amerikai vezetés nem akart szerepet vállalni Gorbacsov gyengítésében.

Sokan, sokféleképpen igyekeztek magyarázatot adni a történtekre. Akadt, aki balul sikerült csempész akcióval magyarázta, mások már belekeverték a Borisz Jelcin által vezetett orosz erőket is. Jelcinék ugyanis szerződést kötöttek Litvániával, amiben gazdasági és kulturális megállapodások voltak, ezek pedig erősítették Litvánia függetlenségét. Erre is válasz lehetett az erőteljes fellépés. Moszkva próbálta egy idő után azt sugallni, hogy litván és belorusz határvillongások állnak a háttérben, amihez semmi közük nincs. A támadások azután a Szovjetunió felbomlása után -  amely a 1991. augusztus 22-i moszkvai puccs után következett be – megszűntek. 

01.jpg

A gyászszertartás 

Hajsza a gyilkosok után

Litvánia azonban nem felejtett, a medininkai támadás kiemelt fontosságú esemény volt, s szívósan nekiláttak a nyomozásnak. Az év decemberére már rendelkeztek nevekkel, és feltérképezték a támadás eseményeinek nagy részét. Az elszámoltatni kívánt személyek neveit tartalmazó listát haladéktalanul átadták az orosz hatóságoknak, kérvényezvén a kiadatásokat. Az OMON akkori tagjai akkorra már szétszóródtak. Néhányan állományban maradtak, mások leszereltek. Sokan orosz állampolgárok lettek, egyesek a volt tagállamokban telepedtek le. Litvánia a nehézségek ellenére sem állt le a nyomozással, s igyekezett elfogni a gyanúsítottakat, bár ezt a kiadatási kérelmek válasznélkülisége és a kusza politikai viszonyok erősen akadályozták.

konstantin_a_targyalason.jpg

Nikulin a legutolsó tárgyalásán

A gyilkosságok egyik fő gyanúsítottja Konstantin Nikulin lett állampolgár volt, aki ellen 2006-ban adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot. Nikulin időközben eltűnt a nyilvántartásból, ugyanis még 2004-ben bíróság elé állították a lettországi események miatt. Ekkor kapott két és fél évet felfüggesztve, de mivel egy gyilkosságról szolgáltatott adatokat, tanúvédelmet kapott. Ennek alapján már más néven élt 2007-ben, amikor a lett rendőrség letartóztatta. Az eredeti ügy súlya miatt a Lett Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy kiadják őt a litván hatóságnak. A Litván Bíróság hosszú eljárást követően elítélte és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet meghozatalát fellebbezések, újra tárgyalások sora követte egészen 2017-ig. Ekkorra minden fellebbezési lehetősége kimerült Nikulinnak, bár még az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordult. Ennek ellenére a litván hatóságok elzárkóztak a további vizsgálatok elől. Nikulin bírósági eljárásával párhuzamosan tovább folyt a nyomozás, és a litván nyomozati szervek további gyanúsítottakat kutattak fel. Beazonosították Czeslaw Mlynnik parancsnokot, Alekszandr Rizsov Laktyionov volt OMON-tagot, akik orosz állampolgárok lettek.

Hiába fordultak kiadatási kérelemmel az orosz hatósághoz, azokat nem teljesítették. A litván hatóságok ezután törvénymódosításokkal lehetővé tették, hogy a beazonosított elkövetőkkel szemben, azok távollétében is lefolytatható legyen az eljárás, így azt mindhárom gyanúsítottal szemben lefolytatták, és ítéletet hoztak. Az ítélet szerint mind a három volt OMON-tag életfogytiglani börtönbüntetést kapott, valamint jelentős összegű kártérítésre kötelezték őket, továbbá nemzetközi elfogató parancsot is kiadtak ellenük. 

Alekszandr Rizsov nem tudott tisztességes életet élni, így őt 2009-ben Szentpéterváron letartóztatták, és szervezett bűnözés valamint fegyveres rablás miatt 2011-ben 15 évet kapott. A hatóságok beazonosítottak egy további gyanúsítottat, Igor Gorbant. Az eljárás során az egyetlen túlélő felismerte és azonosította, de végül nem emeltek vádat ellene. Távollétükben eljárás alá vonták a vilniusi OMON-egységek két parancsnokát is, Boleszlav Makutinovicsot és Vlagyimir Razvodovot is. Őket közvetlenül nem kapcsolták a mészárláshoz, de 15 másik eseményben  szerepet játszottak. Távollétükben őket is elítélték. A litván hatóságok a nyomozást nem nyilvánították befejezettnek, a helyi törvények alapján ezek a bűncselekmények sosem évülnek el. Többször is éltek kiadatási kérelemmel, de ha Moszkva válaszolt is ezekre, csak annyit közöltek, hogy Moszkvában és Szentpéterváron nem tartózkodnak ezek a keresett személyek…

A véres események színhelye ma nemzeti emlékhely, melynek egy részét eredeti formában őrizték meg. A támadások során meggyilkoltakat nemzeti hősként tisztelik, emléküket tisztelettel ápolják. 

a_muzeum_jelenlegi_allapota.jpg

Az eredeti állomás ma már múzeum

a_padlozat_eredeti_darabja_verszennyezodessel.jpg

Az eredeti padló egy darabja

az_eredeti_allapotban_megorzott_hataror_allomas.jpg

A konténer, ahogy kinézett a támadás idején. A falon az áldozatok képeivel.

a_hosok_kepei_a_muzeumban.jpg

korabeli_ujsag_cimlap.jpg

Korabeli újság címlapja

rabavicius_edesanyja_fia_kepevel.png

Az egyik áldozat édesanyja

 

Az áldozatok:

 rabavi_ius_ri_ardas_vle_lt_77536-1.jpg

Ričardas Rabavičius

(Savilioniai, 1970. szeptember 12., Alytus körzet - 1991. augusztus 2.) - a litván függetlenség védelmezője, vámos, a medininki mészárlás egyik áldozata. Szakács szakmát tanult, 1988-ban sorozták be a szovjet hadseregbe. A haditengerészetnél szolgálta le az idejét a távol keleten. 1991. július 18-án csatlakozott a vilniusi vámhatósághoz mint ellenőr. 

 

balavakas_mindaugas.jpg

Mindaugas Balavakas

Születtett 1970. augusztus 23-án Vilniusban, a szakközépiskola elvégzését követően nyomdászként kezdett dolgozni. 1991-ben lett az ARAS állományának tagja mint gyakornok.

 

janonis_juozas_vle_lt_33975-1.jpg

Juozas Janonis

(1962. május 9 Maziunai) Mezőgazdasági technikumot végzett, majd az autóiparban helyezkedett el. Ellenőri feladatokat látott el az Autóipari Felügyelőségnél, majd az egykori itthoni KPM ellenőri feladatokat látott el, 1991-ben lett közlekedési rendőr.

 

kazlauskas_algirdas_vle_lt_39166-1.jpg

Algirdas Kazlauskas

1949. szeptember 1-jén született Vaiksteniaiban. Sorkatonai szolgálatát 1968-1970 között töltötte, majd gyári munkás lett. 1972-ben belépett a Vilniusi rendőrség köztelékébe, majd esti iskolába járt, elvégezte az Elektronikai Informatikai kar egyik szakát, és a Közúti Gépjárműfelügyelőség felügyelője lett. 1991 június 1.-én kinevezik a Közúti Rendőrségi Igazgatóság Ügyeleti Részlegére, vezető beosztásba. 

 

antanas_musteikis.jpg

Antanas Musteikis

1958. január 28.-án született Stugliaiban. Középiskolai tanulmányait Vilniusban fejezte be, bútortervező-kivitelezőként dolgozott. 1990-ban csatlakozott a határőrséghez mint vámfelügyelő.

 

stanislovas-orlavicius1.jpg


Stanislovas Orlavičius 

1956. május 17.-én született egy kis faluban, a nyolc osztály elvégzését követően technikumot végzett, 1976-ban érettségizett és az építőiparban helyezkedett el. Katonai szolgálatát 1976-78 között a szovjet hadseregben töltötte, majd Vilniusban helyezkedett el. 1991-ben lett a vámhatóság tagja, vilniusi területi vámellenőrként.

 

 

algimantas.png

Algimantas Juozakas 

1969. április 13.-án született Vilniusban, kereskedelmi iskolai tanulmányai befejeztét követően bolti eladóként dolgozott. Az ARAS rohamosztagának tagja volt 1991-ben.   

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr5116557644

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.05.13. 06:57:11

Érdekes írás.

Illett volna betenni - és még most se késő -, hogy Litvánia védőszentje Árpádházi Szent Kinga, ill. azt, hogy a kereszténység felvétele milyen szerepet töltött be náluk és ez hogyan kapcsolódik az Árpádokhoz.

hu.m.wikipedia.org/wiki/Szent_Kinga
m.mult-kor.hu/a-legenda-szerint-arpad-hazi-szent-kinga-imadsaga-mentette-meg-lengyelorszagot-a-tatardulastol-20180724?fbrkMR=detect

>Oaszt6atlan 2021.05.13. 10:36:12

"Ričardas Rabavičius: 1991. július 18-án csatlakozott a Vilniusi vámhatósághoz mint ellenőr" - két hét múlva megölték.. Nagyon szomorú történet, de egyben érdekes is, jellemző az oroszokra. Sokat mondjuk, mennyit szenvedtünk mi magyarok itt az évszázadok alatt, de a Baltikum az még keményebb hely. .
Köszi, DDQ

bioLarzen 2021.05.13. 11:09:41

@gigabursch: Érdekes téma - de mi köze ennek a cikk témájához?

Head Honcho 2021.05.13. 16:05:31

Akartam is írni, hogy mi meg ezekkel haverkodunk, megint...

MIG-31 2021.05.13. 17:18:35

Érdekes írás. Még nem hallottam róla, pedig elég sok szovjet témát elolvastam már.
Viszont a moszkvai puccs 1991-ben volt, nem 1990-ben, mint a cikkben van.

Katana750 2021.05.13. 20:18:33

@DDQ: Tudom, hogy a Wikipédia is úgy írja de én nem értem miként lehet egy megszűnt országnak katonája. A Szu. 1991 12. 25.-én megszűnt. Hogy voltak szovjet katonák Litvániában 1993 08. 31.-ig? Nem inkább oroszok voltak? A vörös hadseregben megmaradtak a függetlenné vált tagállamok katonái állampolgárságtól függetlenül? Dzsohar Dudajev biztos nem :-) Szóval ezt lehetne valahogy tisztázni?

David Bowman 2021.05.14. 12:23:16

@>Oaszt6atlan: Nem csak az oroszokra, az emberekre jellemző. Szerencsére nem nagyon. Mit gondolsz, a Litván Nagyfejedelemség hogy működött? Vagy Mátyás király Magyarországa?

David Bowman 2021.05.14. 12:24:48

@MIG-31: Máig keresnek legalább egy elrabolt határőrt.

Ser Vazul 2021.05.14. 12:28:52

Ezt izrael simán megoldotta.volna...

Ződ2000 · http://egzostive.com 2021.05.14. 12:31:45

@Katana750: A letteknél van egy komoly oroszajkú kissebség akik szülei szovjet katonaként érkeztek, értelemszerűen a lettek nem adnak nekik állampolgárságot, ők viszont nem kérnek mást mert repülnének Lettországból.
Engem egyszer egy ilyen taxis vitt Rigában.
Tudtommal sokan maradtak a SZU széthullása után. Ők biztos nem orosz katonák, mert akkor kirakták volna őket rövid úton.

Wacunao 2021.05.14. 13:23:21

Csak egy apró észrevétel: kimaradt a H. betű Bush elnök nevéből, így olyan, mintha a fiatalabbikról lenne szó.

Örömhernyó 2021.05.14. 14:10:09

@Ződ2000: A letteknél van erős orosz szeparatizmus, sajnos nem deportálták a függetlenség kikiáltásakor az orosz lakosságot, ennek isszák most a levét. Az oroszajkúak pont úgy szervezkednek, mint Kelet-Ukrajában. Moszkva csak az alkalomra vár, hogy "megvédhesse" az lettországi oroszokat is.

@Ser Vazul: Izrael nem szórakozott volna kilátástalannkiadatási kérelmekkel és hosszadalmas bírósági tárgyalásokkal. Moszad ügynökök felrobbantották vagy szitává lőtték volna az elkövetőket ott ahol a nagyvilágban rájuk találnak. Ilyen ex-OMON pribékek amúgy is 99%-ban a szervezett bűnözésben találtak megélhetést a rendszerváltás után Oroszroszágban, nem lett volna meglepő, ha egy golyóvak a fejükben végzik.
Az oroszok simán lemérgezik idegméreggel vagy nehézfémsókkal a nekik nem tetsző embereket, disszidenseket, politikai kegyvesztetteket bárhol Európában.

Club Sandwich 2021.05.14. 20:08:33

@Örömhernyó: Vegig ez jart az eszemben, amikor ezt a komediaba illo tortenetet olvastam. Kiadatast kerni az ellenerdekelt allamtol, aki raadasul az egeszet leszervezte? Ez valami vicc? Nem is ertem, minek probalkoztak ilyesmivel... ahelyett h rakuldtek volna az elkovetokre egy specialis egyseget, es szepen fu alatt elvagdostak volna a torkat egytol egyig az osszesnek akinek koze volt a bulihoz...

Club Sandwich 2021.05.14. 20:10:44

El is felejtettem irni: gondolom el akartak jatszani a nagy uriembert meg jogallamot - a 90es evek kozepen, a legvadabb maffiakorszak surejeben. Nem tom mit szivhattak, de jo anyag lehetett :)

frikazojd · http://kocs.ma 2021.05.14. 20:35:00

most ukránokat gyilkol a hanyatló szovejtunió. akkor elvileg már csak néhány éve van hátra a rablóállamnak hogy újabb rablóállam lépjen a helyébe.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2021.05.14. 21:00:03

Nagyon érdekes cikk, nem is hallottam még ezekről az eseményekről. Az biztos, hogy zavaros, bizonytalan idők lehettek.

Azonban a következő mondatban valami logikai ugrás van.:
"s mivel a litvánok felszabadítóként tekintettek a németekre (annak dacára, hogy a németek a zsidó lakosság 90%-át kiirtották), következett a szovjet megtorlás"

Egy kisebbség kiirtása a többséget mikor, melyik országban hatja meg? Ha pl. Romániában a szovjetek kiirtották volna a magyarokat, akkor azért haragudtak volna a románok a szovjetekre? Aligha. Realistán azt mondhatjuk, hogy a többségi nemzet általában felesleges jövevevényeknek tartja a kisebbségeket. Általában eltűri őket, de nem szereti. Így van ez a világon mindenhol. Nem számítanak sehol sem. Szomorú, de igaz. Ezért hibás a fenti mondatban az "annak dacára" kitétel.

MIG-31 2021.05.14. 22:23:59

@Katana750: Ez nekem is átfutott az agyamon tegnap, hogy 1991 elmúltával elmúlt a Szovjetunió, így szovjet katona sem lehetett már 91 után. Ha sarkosan nézzük, akkor így van. A valóságban meg igen sokszor az 1922-1991 közti időben is egyszerűen oroszokként emlegetik a Szovjetuniót/szovjeteket, ami szintén téves. Szokták is mondani, hogy a szovjetek szabadították fel Magyarországot, az orosz katonák meg erőszakolták meg a nőket. Én betudom ezt tévesztésnek, esetleg pontatlanságnak. :)

Örömhernyó 2021.05.15. 07:37:50

@Club Sandwich: Nem csak a litvánok, lettek és észtek ilyenek, a magyar kormányok is így viselkedtek a 90-es években, lementek kutyába román, szlovák, ukrán, szerb provokáció, titkosszolgálati manipulációk és etnikai, elnyomás, tisztogatások ellenére.
Ahogy a balti népek, a magyarok is Európa felé akartak orientálódni, ezért finomkodtak, körülményeskedtek, jogállami hóbortokat követtek. Csak hát az orosz, ukrán, szerb (hozzáteszem: a török, szír és más primitív népek) semmiből nem értenek, mint az erőszakból. Egymás közt is így rendeznek le mindent.

@frikazojd: Az ukránok is odateszik magukat az orosz, lengyel, magyar etnikumú lakosság elnyomásában. Se az ukrán, se az orosz nem európai népek. Sose lesznek azok, lehet bármennyi pénzük, egyszerűen más kultúrkör. Ezért is hiba erőltetni gazdasági érdekek mentén az EU bővítését. Nem fog működni.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2021.05.15. 08:24:31

Jó a cikk, zűrzavaros idők voltak, az oroszok is megszenvedték belülről is, mármint a lakosság, mesélték mekkora bizonytalanság volt, meg a bűnözés az egekben. Ez persze nem segít a halottakon.

Van aki itt párhuzamot von az ukránokkal, hát inkább kb fordítva, ők az agresszorok.. a nyugat megbuktatta a kormányukat hogy legyen egy szövetségesük az oroszok ellen. A Krím meg sosem volt ukrán terület, hanem tatár, majd orosz, kéne ismerni a történelmet is, nem csak a propagandát írni!
Az ukránok folyamatosan gyilkolják a kisebbséget, legyen az magyar orosz, akárki, meg lehet nézni a fasza nyelv és nemzetiségi törvényeiket is.
Az oroszok bármikor lenyomhatnák őket, de kinek kell mégegy világháború, főleg egy ukrajna miatt? És ezeket akarják az eu-ba meg a natoba bevenni, csak azért hogy legyen egy ütköző állam. Szánalmas ez a nagypolitika, szarnak arra hogy mennyi ember hal bele, mindkét oldalon.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2021.05.15. 08:25:34

@frikazojd: mármint kb Ukrajna a rablóállam, úgy érted. De kérdezz meg egy ott elő magyart vagy oroszt.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2021.05.15. 08:39:38

@Ser Vazul: izrael a zsidó nép védelmében bármit megtehet, szóval itt simán lerohanták volna az országot, a nyugat meg tapsikolt volna

hátramozdító 2021.05.15. 22:44:22

Lesz még balhé a Baltikumban az oroszokkal, ha azok picit összekapják magukat, máris mennek a szomszédba ...lóbálni. Más kérdés, hogy annyira szarul állnak, ami még náluk is ritka, igaz, mi előbb rendezünk polgárháborút.

omron 2021.05.16. 10:58:53

Úgy gondolod, nem ússzuk meg polgárháború nélkül?

Katana750 2021.05.16. 12:25:12

@MIG-31: Igen. Egyszerű tévedés. Németországból még később 1994 08 31.-én távozott az utolsó "orosz" katona. A Wikipédia is tévedhet. Javítani kéne!

OneBall · http://oneball.blog.hu/ 2021.05.17. 15:22:27

@enpera: "A Krím meg sosem volt ukrán terület, hanem tatár, majd orosz, kéne ismerni a történelmet is" - valoban kellene ismerni, hisz 54-tol Ukrajnahoz tartozik. Szoval nem csak az orosz propagandat kellene irni, ha mar emlitetted ezt is. ;)

bioLarzen 2021.05.17. 19:37:46

@OneBall: A Tiszántúl meg történelmi román terület, Finnország meg ősi orosz föld ;)

gigabursch 2021.05.18. 07:52:50

@OneBall:
Szerintem nem ártana, ha nem mindent a propagandára fognál és megismerés a történelmet.
Népesség tekintetében Krím ukrán sose volt.
Az elmúlt bő ezer évben elég sok nép megfordult itt hosszabb-rövidebb ideig, számos állam és álkamszerűség is volt az ott lévő népek felett, de az, hogy a SZU besorolta az Ukrán SzSzK alá semmit nem tesz ahhoz, hogy az ukránok a magukénak tekintsék.

Ukrajna ugyanolyan múlttalan állam, mint Szlovákia vagy épp Románia, de mondhatnám Németországot is, ami nem előzménymentes, de múlttalan.
Lásd @bioLarzen: megjegyzését.
(Még Franciaországnak is csak alig hat-hét évszázadnyi történelme van, ha jól végiggondolod, mert Fr.o pont olyan konglomerátum, mint Nagy-Britannia. Csak ez utóbbi megtartotta magát államok szövetségének, míg az előbbi meg a sok-sok hercegség állammá egyesüléséről alakult ki. Ez történt Németország kialakulása során is.)

OneBall · http://oneball.blog.hu/ 2021.05.18. 08:52:19

@gigabursch: teljesen feleslegesen cseplitek a szot. Jogilag a Krim 54-tol Ukrajnae. Ennel egyszerubben ezt nem lehet leirni.

gigabursch 2021.05.18. 11:02:44

@OneBall:
Ühüm...
Most jönnének azok a reflexiók, amelyek nem légből kapottak, csak épp a blogszabályokat sértik...
...ezért nem jönnek!
Függetlenül attól, hogy mind megalapozottak, valósak. Tények.

Úgyhogy a részemről lezártam a kérdést.

gigabursch 2021.05.18. 11:30:53

@Örömhernyó:
Ez az 'európai nép' szerintem egy nagyon egyoldalú és félrevezető fogalomkör.

Európai pl a belga, a holland, a brit, a francia?
Attól európai, hogy tömegesen gyakorlták a népirtást?
Spanyol, portugál?
dettó...
A XX-században a a németek, a komplett délszláv népek?

Azért ha egy kicsit fellapozzuk a történelmet, akkor bizony a fenenagy békés skandinávok sem épp a korrekt erkölcsükről voltak híresek, elég csak a svéd-hanza-holland-brit tengeri háborús négyszöget végignézni.

Ehhez képest - bár sokan szidják és vádaskodnak ellene - a magyar nép már-már az ártatlan bárány kategóriába tartozik.

De ha ez így van, akkor én nem biztos, hogy szeretnék 'európai nép' kategóriába tartozni...
Szóval..., kemény dió ez - és nem gondolnám, hogy van rá helyes válasz.

bioLarzen 2021.05.18. 12:30:04

@gigabursch: És az eszedbe jutott amúgy, hogy minden állam, még a legrégiebbek is, "múlttalan" államokként kezdték?
Olyan ez, mintha egy gyerek fejéhez vágná az ember, hogy "múlttalan" a felnőttekhez, pláne öregekhez képest...

gigabursch 2021.05.18. 15:10:27

@bioLarzen:
Persze. Bár szerintem neked is átjött, hogy a hozzászóló hol tévedt el.

bioLarzen 2021.05.18. 15:14:03

@gigabursch: Mármint, hogy szerinted hol tévedt el? Persze.

pitcairn2 2021.05.21. 19:53:39

@>Oaszt6atlan:

azért csínján bánnék ezzel az "oroszozással", mivel a Baltikum 1914 előtt remekül elvolt az Orosz Birodalomban

egész pontosan olyan speciális helyzetbe került, hogy a cári adminisztráció és hadsereg csúcsát jóformán megszállták a balti németek:)

en.wikipedia.org/wiki/Baltic_Germans#Notable_Baltic_Germans

a balti tartományok pedig az 1880-as évekig nagyfokú autonómiát élveztek

en.wikipedia.org/wiki/Baltic_Germans#Autonomy

és szépen prosperáltak

pitcairn2 2021.05.21. 20:01:15

@bioLarzen:

a 2001-es ukrán népszámlálás szerint is abszolút többségben voltak ott az oroszok

en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_Crimea#Ethnicities_and_languages

de gondolom a többiek sem bánják a Moszkvából érkező zsét:)

Crimea Aerial Timelab.pro // Крым Аэросъемка
www.youtube.com/watch?v=7YQB7OytLhA

jól kiglancolták a turisztikai attrakciókat...

pitcairn2 2021.05.21. 20:07:56

@bioLarzen:

ha már Finnországot megemlítetted:

furcsa, de igaz, az orosz dominancia nélkül valószínűleg nem lenne ma olyan, hogy "Finnország", a jobbára a helyi svéd elit által összegründolt "finn" nemzeti mozgalmat nagyon lelkesen támogatta az orosz vezetés, amely egyébként a XIX. század végéig nem is nyúlt bele nagyon a Finn Nagyhercegség belügyeibe

így lett Finnországból a világ egyik legmodernebb és legdemokratikusabb állama az Orosz Birodalmon belül

pl. a női választójog tekintetében a Finn Nagyhercegség volt az úttörő:)

finland.fi/life-society/when-everyone-got-the-vote/

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2021.05.22. 20:26:00

@gigabursch: Éppen ez akartam írni magam is, egy egymondatos kiegészítésben meg lehetett volna említeni a magyar vonatkozást is. Ráadásul így jobban jelezné Litvánia korai hatalmát, jelentőségét is, így a poszt témájának hátterét is érthetőbbé tenné kicsit. A perszonálunióról nálunk is készült emlékmű, a nyári alkotótáboraink budai csoportjaival szoktuk fotózni. A Budai vár falánál, a Bécsi kapunál áll Anjou Hedvig és Jagelló Ulászlót ábrázoló szobor. A hátuljára fel van vésve a térkép, amin látható a három birodalom egyben: lengyel, litván és magyar. Érdekes, hogy egykor mennyivel nagyobb volt Litvánia (és Lengyelország, meg Magyarország is): az Északi- és a Fekete tengerek egyszerre mosták a partjait (Magyarország révén pedig az Adria a harmadik).

www.kozterkep.hu/21595/anjou-hedvig-es-jagello-ulaszlo-emlekmuve#
"A Budai vár falánál, a Bécsi kapunál elhelyezett emlékmű Magyarország, Litvánia és Lengyelország közötti történelmi kapcsolatoknak állít emléket. Arra emlékeztet, hogy milyen jelentős szerepet töltött be a Jagelló-dinasztia a közép-európai népek és országok történelmében. 1386-ban Krakkóban közép-európai szempontból rendkívüli jelentőségű házasságkötésre került sor. Nagy Lajos magyar és lengyel király lánya, a keresztény Hedvig férjhez ment a litván uralkodóhoz, Jagellóhoz. Ezzel a friggyel Jagelló Ulászlót lengyel királlyá koronázták, s Litvánia, az utolsó európai pogány állam felvette a katolikus hitet. Hedvig elérte azt, amit sem törvény, sem fegyver nem tudott elérni: a pogány Litvániát a kereszthez vezette...."

pitcairn2 2021.05.23. 10:44:05

@Fotósképző:

ilyen alapon Litvánia leghíresebb szülöttét is meg lehetett volna említeni:)

Michael Andreas Barclay de Tolly - Wikipedia
en.wikipedia.org/wiki/Michael_Andreas_Barclay_de_Tolly

annál is inkább mivel a skót Barclay klán balti német sarjának cári hadügyminiszterként és katonai főparancsnokként befutott karrierje felettébb sokat mesél az orosz-balti kapcsolatokról:)

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2021.05.23. 13:53:37

@pitcairn2: Arra céloztam, hogy a litván nép hozzáállását a posztban is szereplő eseményekhez nyilván meghatározza ma is a történelmük, jelesen, hogy egykor ők voltak a (nagyon nagy) környék urai, még az orosz területeket is ők uralták (a mai Lengyelország egy része, míg Fehéroroszország, Ukrajna teljesen része volt a birodalomnak, de Oroszország elég nagy, európai része is). Jó, nyilván nem ezt a régi birodalmat szerették volna 1990-ben visszaállítani, de mégsem mindegy, mi van a háttérben...

pitcairn2 2021.05.23. 18:37:31

@Fotósképző:

Ez igaz, de azért Vytautas Landsbergis személyében egy német nemesi család sarja lett az elnök:)

en.wikipedia.org/wiki/Landsbergis

Hajnal Anyácska 2021.09.02. 14:12:47

@enpera: A gyilkosokat megbüntetni kötelesség. Izrael nem "bármit megtesz", hanem elrabolja azt a tömeggyilkost, pl. Eichmann-t, akit nem adnak ki neki és jól teszi. Te meg antiszemita vagy, ezért rágalmazod a zsidókat.

Hajnal Anyácska 2021.09.02. 14:17:16

@fofilozofus: "Ha pl. Romániában a szovjetek kiirtották volna a magyarokat, akkor azért haragudtak volna a románok a szovjetekre? Aligha."
Nem "a románok" haragudtak volna. Hanem a magyarok, és minden jó érzésű ember, még a románok közül is.

Tehát te nem haragudtál volna? És szerinted a 450 ezer magyar zsidó kivégzése is normális dolog volt? Azért sem haragszol? Antiszemita, embertelen szerencsétlen.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2021.11.04. 19:20:28

@Hajnal Anyácska: Nem értem, hogy miért kaptam az alázást. Csak megállapítottam egy tényt, hogy a világ hogy működik. Nem mondtam, hogy jó, nem mondtam, hogy ossz, csak annyit, hogy így van. És emiatt jegyeztem meg, hogy aki leírja az "annak dacára" szófordulatot, az nem ismeri az emberi társadalmak működését. Ezért kár volt anyázni, te szerencsétlen :-).
süti beállítások módosítása