1945. július 16-án tesztelték az első atombombát, három héttel később pedig már be is vetették Hirosimában. A sikeres tesztig vezető út egyáltalán nem volt zökkenőmentes, ráadásul magyar tudósoknak is igen nagy szerepe volt abban, hogy idáig eljutottak az amerikaiak. Legfrissebb adásunkban az akkori politikai helyzetről, az USA motivációiról és magáról a tesztről beszélgetünk. Tartsatok velünk ismét!
A teljes történetet meghallgathatjátok a fenti linken, alább pedig egy rövid, képes összefoglalót láthattok:
Szilárd Leó állt elő először azzal az ötlettel, hogy a maghasadást bomba készítésére is lehet használni. 1939 augusztusában Einstein segítségével megfogalmaztak egy levelet, ami felhívta erre Roosevelt elnök figyelmét. Ez vezetett a Manhattan-terv létrejöttéhez
A tudósokat egy Los Alamos melletti titkos bázisra küldték, ahol megkezdődött a több éves kutatás, aminek a végén tesztelték az első atombombát
A Los Alamos-i bázison a tudósok és a családjaik is szállást kaptak
Az atombomba-kutatás kiemelten titkos projekt volt. A képen egy korabeli plakát, ami a titoktartásra hívja fel a figyelmet
A plutónium megérkezik a teszt helyszínére
A teszt előtt egy 30 méter magas toronyba húzták fel a bombát
Az első atombomba, még mielőtt felhúzták volna a toronyba
A bomba szerkezete
A tudósok és a katonák bunkerekből figyelték a teszt végrehajtását. Az acéltoronytól 10 000 yardra (9144 méterre) helyezkedtek el ezek a megfigyelőállások
A teszt során ez az egyetlen színes fotó készült
A robbanás mérete az Empire State Buildinghez hasonlítva
Balra Robert Oppenheimer, a tudósok vezetője, jobbra Groves tábornok, a Manhattan-terv katonai vezetője. A fotón az acéltorony maradványait vizsgálják a robbanás után. Érdekesség, hogyha jobban megnézitek a fényképet, akkor Groves tábornok cipőjén valamilyen védőhuzat látható
A Trinity-teszt helyszíne ma
Mind a mai napig található radioaktív anyag a tesztelés környékén
A világháború végével az atombomba-kutatás még fontosabbá vált, több száz atombomba-tesztet hajtottak végre világszerte. Hogy a robbanás erejét vizsgálják, előfordult az is, hogy városokat építettek fel, az épületekbe pedig bábukat költöztettek. A háttérben lévő tornyon van elhelyezve a bomba (1955)
Családi életkép bábukkal, a robbantás előtt
Robbantás után...
Szilárd Leó élete végéig azért küzdött, hogy ne használják fel az atombombákat semmilyen gyilkos szándékkal. A képen éppen egy újságos olvas, ami arról tájékoztatja az amerikai polgárokat, hogy most már a Szovjetunió és rendelkezik atombombával (1949)
Most hogy a képek végére értetek, ne felejtsétek el meghallgatni a bejegyzés elején a podcastet!
További érdekességeket itt olvashattok és itt hallgathattok a Hihetetlen Történelem Podcast csapatától.
Képek forrása: osti.gov; cultura.hu; Financial Times; Rarehistoricalphotos; atomicarchive.com
