Az atombomba - Az első teszt

#Podcast

2020. december 11. Hihetetlen Történelem

1945. július 16-án tesztelték az első atombombát, három héttel később pedig már be is vetették Hirosimában. A sikeres tesztig vezető út egyáltalán nem volt zökkenőmentes, ráadásul magyar tudósoknak is igen nagy szerepe volt abban, hogy idáig eljutottak az amerikaiak. Legfrissebb adásunkban az akkori politikai helyzetről, az USA motivációiról és magáról a tesztről beszélgetünk. Tartsatok velünk ismét!

A teljes történetet meghallgathatjátok a fenti linken, alább pedig egy rövid, képes összefoglalót láthattok:

hiroshima-bombing-article-about-atomic-bomb.jpg

 cultura-albert-einstein-szilard-leo.jpg

Szilárd Leó állt elő először azzal az ötlettel, hogy a maghasadást bomba készítésére is lehet használni. 1939 augusztusában Einstein segítségével megfogalmaztak egy levelet, ami felhívta erre Roosevelt elnök figyelmét. Ez vezetett a Manhattan-terv létrejöttéhez

p02yvq2k.jpg

A tudósokat egy Los Alamos melletti titkos bázisra küldték, ahol megkezdődött a több éves kutatás, aminek a végén tesztelték az első atombombát

housing_los-alamos.jpg

A Los Alamos-i bázison a tudósok és a családjaik is szállást kaptak

_waac_silence_means_security_nara_515987.jpg

Az atombomba-kutatás kiemelten titkos projekt volt. A képen egy korabeli plakát, ami a titoktartásra hívja fel a figyelmet

plutonium.jpg

A plutónium megérkezik a teszt helyszínére

the_gadget_the_first_atomic_bomb_1945_2.jpg

A teszt előtt egy 30 méter magas toronyba húzták fel a bombát

trinity-device-1945-science-source.jpg

Az első atombomba, még mielőtt felhúzták volna a toronyba

ezgif_com-webp-to-jpg.jpg

A bomba szerkezete

south_10000_meter_control_bunker_b_point_trinity_1945.jpg

A tudósok és a katonák bunkerekből figyelték a teszt végrehajtását. Az acéltoronytól 10 000 yardra (9144 méterre) helyezkedtek el ezek a megfigyelőállások

4942b8c0-c5dc-40e0-9480-173b2d42e53c.jpg

A teszt során ez az egyetlen színes fotó készült

the_trinity_explosion_0_016_seconds_after_detonation_1945_2.jpg

A robbanás mérete az Empire State Buildinghez hasonlítva

trinity_test_oppenheimer_and_groves_at_ground_zero_002.jpg

Balra Robert Oppenheimer, a tudósok vezetője, jobbra Groves tábornok, a Manhattan-terv katonai vezetője. A fotón az acéltorony maradványait vizsgálják a robbanás után. Érdekesség, hogyha jobban megnézitek a fényképet, akkor Groves tábornok cipőjén valamilyen védőhuzat látható

82455818.jpg

A Trinity-teszt helyszíne ma

zold_szemcsek.jpg

Mind a mai napig található radioaktív anyag a tesztelés környékén

trinity_test_nuclear_age_14.jpg

A világháború végével az atombomba-kutatás még fontosabbá vált, több száz atombomba-tesztet hajtottak végre világszerte. Hogy a robbanás erejét vizsgálják, előfordult az is, hogy városokat építettek fel, az épületekbe pedig bábukat költöztettek. A háttérben lévő tornyon van elhelyezve a bomba (1955)

trinity_test_nuclear_age_19.jpg

Családi életkép bábukkal, a robbantás előtt

trinity_test_nuclear_age_20.jpg

Robbantás után...

96765cec-a06e-4726-a7d5-f8a4bf703fe0.jpg

Szilárd Leó élete végéig azért küzdött, hogy ne használják fel az atombombákat semmilyen gyilkos szándékkal. A képen éppen egy újságos olvas, ami arról tájékoztatja az amerikai polgárokat, hogy most már a Szovjetunió és rendelkezik atombombával (1949)

Most hogy a képek végére értetek, ne felejtsétek el meghallgatni a bejegyzés elején a podcastet!

További érdekességeket itt olvashattok és itt hallgathattok a Hihetetlen Történelem Podcast csapatától.

Képek forrása: osti.gov; cultura.hu; Financial Times; Rarehistoricalphotos; atomicarchive.com

hihetetlen_tortenelem_borito_640640.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr116327576

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.12.11. 08:48:00

Ha valakit érdekel a téma, akkor az atomfegyverek fejlesztésének története röviden, számokkal.
htka.hu/2020/10/04/nuklearis-fegyverek/

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.12.11. 15:22:54

"Az acéltoronytól 10.000 yardra ...", azaz kb 9144 méterre – csak hogy ne kelljen senkinek sem számolgatnia, elvégre nálunk méter a távolságmérés egysége. ;)

TechNick 2020.12.11. 15:37:45

Magyar tudósok? Én a MAZSIHISZ nevében máris tiltakoznék. Ez olyan mint a zsidó-keresztény gyökerek, vagy a "magyar, ne lopj!" táblák Ausztriában. Vagy mikor a "románok" a schönbrunni kastély parkjának tavaiból kiették a hattyút!
Súlyos identitászavar magyarként hivatkozni rájuk.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.12.11. 15:42:07

@Billy Hill: Nem, csak nálunk olvassák a cikket.
Ha cikket írtam, írok a fényképezőgépekről, monitorokról, tévékről, az inch-et is mindig átváltom a szövegben cm-re. Európában m, cm a mértékegység, ezt tudja értelmezni az olvasó.

röf 2020.12.11. 16:37:55

@TechNick: Hááát... nézd meg pl a Teller Edével készült interjúkat.
Ezerszer magyarabb volt sok magyarkodó pöcsnél !!
Soha nem hozta elő érvként akár pro akár kontra, hogy zsidó származású.

Walter_Dornberger · www.jagger.hu 2020.12.11. 18:02:20

Kedves Előadók!
eléggé gáz az anyag: 15:00 -tól az orosz intervencióval kapcsolatos fejtegetés és hogy az "oroszok nagaszakinál (!!!15:39) szállnának partra..." ostobaság. Akkoriban a koreai félsziget még mandzsúriával a japók kezében volt. Az orosz invázió a főszigetet érintően szahalin felől (északról) történt, és volt várható érthető logisztikai okokból (nem kell áthajózni a nagy vízen, lehet szigetről szigetre előretörni.). A Kurill szigetek pont ekkor kerültek újra orosz fennhatóság alá (az utolsó két sziget kivételével).

Flúgatlan 2020.12.11. 18:12:07

@TechNick: Ők magukat magyarnak tartották. Amikor egymás közt voltak, magyarul beszéltek. Magyarok voltak. És jó, hogy segítettek az atombomba kifejlesztésében.

nincs1agy 2020.12.11. 18:21:15

"Érdekesség, hogyha jobban megnézitek a fényképet, akkor Groves tábornok cipőjén valamilyen védőhuzat látható."

Gondolom nem akart sugárzó port behurcolni a bázisra. Valszeg Opin is volt. Egyébként pl. a BME reaktorban is fel kellett venni.

nincs1agy 2020.12.11. 18:25:36

@TechNick: Teller , Wigner egyértelműen magyarnak tartotta magát elsősorban. Amikor Teller a rendszerváltás után hazajött, "Véreim magyarok!" megszólítással köszöntötte a tiszteletére egybegyűlteket.

Hihetetlen Történelem 2020.12.11. 18:25:49

@Walter_Dornberger: Szia! Köszönjük a részletes kifejtést. :)

Ez csak egy felvetés volt, válaszul egy másik felvetésre, hogy mi lett volna, ha már ott lettek volna az orosz katonák. Csak elméletben játszottunk el ezzel a szituációval, és természetesen teljesen szubjektív a véleményünk. Itt kicsit lazábbra vettük a beszélgetést, de természetesen törekszünk a történések hiteles bemutatására.

2020.12.11. 18:51:06

a bombától 10 méterre lehet(ett) a legjobb; tiszta szép halál (mivel) rá se jössz, hogy meghaltál, örökké élsz :)

nincs1agy 2020.12.11. 20:37:10

@szénáspop: Viszont ha csavarhúzóval buzgerálod a neutronreflektort, jöhet a kínhalál:

www.newyorker.com/tech/annals-of-technology/demon-core-the-strange-death-of-louis-slotin

---

nincs1agy 2020.12.11. 22:35:25

@szénáspop: A pillanat tört része alatt kék fény lepte el a labort. Slotin azonnal szétlökte az egész elrendezést, majd leült és azt mondta a laborban tartózkodó kollégáinak:
-Ti megússzátok, de nekem annyi

Úgy fél óra múlva jöttek az első tünetek és pár hét múlva meg is halt.

¿Qué tapas hay? 2020.12.11. 23:37:11

Szép képsorozat.
Néhány apróság:
1. kép: Fat Man éles bevetésen, kb. innen: https://www.google.com/maps/@32.7544467,129.8432866,1043a,35y,47.68h,68.89t/data=!3m1!1e3

2. kép: Több levéltervezet is készült, először még július 16-án amit Wigner fordított le angolra, majd miután Sachs ajánlotta, hogy bejuttatja a levelet az elnöknek, akkor készült el a második júl. 30-án, amiből Szilárd és Sachs két szövegváltozatot készített, Einstein ebből választotta ki a véglegest már augusztusban.

6. kép: Nem érkezik a plutónium, a pit assemblyt éppen viszik ki a teszt-területre a MacDonald Ranchról. A raklapot baloldalt Herbert Lehr fogja, a jobboldali vaskos fickó Harry Daghlian, aki egy hónappal később az első kritikussági balesetet hozza létre a világtörténelembe, amibe bele is hal szeptember 15-én.

11. kép Jack Aeby fotója

13. kép Ez jóval a teszt után készült, valamikor szeptember elején. Az ugyanekkor készült képeken mindenki lábzsákot visel, hogy lehetőleg ne hordjanak semmit haza a tesztterületről. www.abomb1.org/images/crater.gif

15. kép: Trinitit, tulajdonképpen üveggé olvadt homok, amit a robbanás szétfröcskölt. Nagyon enyhén sugárzó.

nincs1agy 2020.12.11. 23:37:53

@szénáspop: Kb. azt élhette át, amit a csernobili tűzoltó a filmben

gigabursch 2020.12.12. 04:07:25

@Fotósképző:
Sőt!
1981-ben jött ki először jogszabály az SI mértékegység rendszer _KÖTELEZŐ_ használatáról..
Ehhez képest a lóerő, a kárát, a hordó meg a kalória a mai napig tombol....

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.12.12. 07:03:59

@TechNick: Miért identitás zavar? A zsidó az egy vallás, nem szülőhaza. Neked van fogalom zavarod.

2020.12.12. 11:48:25

"Szilárd Leó élete végéig azért küzdött, hogy ne használják fel az atombombákat semmilyen gyilkos szándékkal." - hát bármennyire is töröm a fejem, nem jut eszembe olyan dolog, amire az atombombát nem gyilkos szándékkal fel lehetne használni.

Kedélyes Paraszt 2020.12.12. 12:13:44

@shitgun: volt rá néhány kísérlet tavak létrehozására. Vagy legyen akár mondjuk valami kisbolygóelhárító bixbax. De akár azt is el tudom képzelni, hogy az írószándéka nem pont fedi a mondatot. Mondjuk így jobban hangzana:ne vessenek be atombombát az emberiség ellen. Vagy valami hasonló. is.gd/js690v

omron 2020.12.12. 15:01:38

@gigabursch: Ezek a qurva mérnökök nem hallgatnak a bölcsészekre.

¿Qué tapas hay? 2020.12.12. 18:44:51

@gigabursch: Jelenleg a mértékegységek használatát a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. tv. 5. §-a határozza meg, az alábbiak szerint:
5. § (1) Minden olyan mennyiség értékének kifejezésére, melyre jogszabály törvényes mértékegységet állapít meg, ezt a mértékegységet kell használni.
(2) Törvényes mértékegységek:
a) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) mértékegységei,
b) az (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott, az SI-n kívüli mértékegységek,
c) az SI mértékegységeiből és az SI-n kívüli törvényes mértékegységekből képzett mértékegységek,
d) az a), b), c) pont alatti mértékegységeknek az (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott módon képzett többszörösei és törtrészei.
(3) A törvényes mértékegységeken kívül más mértékegységek is használhatók:
a) a külkereskedelmi kapcsolatokban,
b) nemzetközi megállapodások alapján,
c) a tudományos kutatásban.

Az 5. § (2) b) alapján az általad felhozott példák közül a karát használható drágakövek mérésénél (17/2016 (VI.17) NGM r.), a lóerő pedig gépjárművek teljesítményének adózási célú meghatározásánál (41/2006. (XII.25.) PM r.) A szintén nem SI km/h mértékegység bátran használható pl. szárazföldi járművek sebességének kifejezésére lévén ezt jogszabályok is így adják meg (pl. KRESZ, OVSZ stb.)

J.László 2020.12.12. 19:33:38

A kísérleti robbantás során egy plutóniumbombát teszteltek, erre Hirosimára urániumbombát dobtak. Ennyire biztosak voltak benne, hogy működik, vagy nem volt több uránbombájuk, csak egy?

¿Qué tapas hay? 2020.12.12. 19:44:14

@J.László: Mindkettő. Biztosak is voltak benne, másrészről az urándúsítás Oak Ridge-ben elég szaporátlan volt, noha próbálkoztak az összes lehetségesnek tartott eljárással. A plutóniumbombánál az implóziós indítás abszolút újszerű és kipróbálatlan út volt, erre kellett mindenképp egy teljes léptékű kísérlat.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.12.12. 19:56:47

@J.László: Az U bomba működésében biztosak voltak és csak egy volt belőle.
A Pu esetén mindenképpen akartak egy tesztet. De ott van a link az első hsz-ben. Tessék megnézni.

nincs1agy 2020.12.12. 20:10:50

@J.László: Igen, az uránbombában biztosak voltak, hogy működik, mivel egy egyszerűbb szerkezet. (Viszont uránt dúsítani nehezebb, és sok áram kell hozzá, valamint az USA ezüstkészletét is felhasználták vezetékekhez az urándúsító berendezésekhez Oak ridge-ben)

Egyébként először azt tervezték, hogy a plutóniumbombát a teszt során egy nagy acéltartályban(Jumbo) helyezik el

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Trinity_-_Jumbo_brought_to_site.jpg/1024px-Trinity_-_Jumbo_brought_to_site.jpg

,de végül ezt nem tartották szükségesnek. Arra szolgált volna, hogyha nem indul be mégse a láncreakció az implóziós szerkezetben, akkor a hagyományos robbanóanyag ne lökje szét a plutóniumot a környezetbe, hanem a tartályban maradjon. Végül mégsem használták.

A robbanás helyszínétől 7-800 m-re otthagyták, egész jól átvészelte:

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/Trinity_-_Jumbo_after_test.jpg/1024px-Trinity_-_Jumbo_after_test.jpg

---

J.László 2020.12.12. 20:36:45

@nincs1agy: @molnibalage: @¿Qué tapas hay?:
Köszönöm szépen a válaszokat.
Azt jól tudom, hogy később a hidegháborúban a plutóniumbomba terjedt el inkább? A szovjeteknek szinte csak az volt - már a maghasadásos bombák tekintetében -, ha jól tudom, de vajon az amerikaiaknak is?

nincs1agy 2020.12.12. 20:49:20

@J.László: Igen, mert Pu-239-et egyszerűbb előállítani szaporítóreaktorban, mint U-235-ot dúsítani más módokon.

De azért még kísérleteztek uránnal is. Pl. a legnagyobb erejű hasadóbomba egy uránbomba volt:

www.youtube.com/watch?v=O69Kc1i01tA

A szovjetek pedig uránhéjba csomagolt plutóniummal kísérleteztek:

en.wikipedia.org/wiki/RDS-3

en.wikipedia.org/wiki/RDS-3

MostKomolyan??? 2020.12.12. 21:45:13

@¿Qué tapas hay?: Mit nevezünk "kritikussági balesetnek" ? és milyen balesetbe hal bele?

nincs1agy 2020.12.12. 22:01:43

@MostKomolyan???: Hasonló balesete volt ,mint később Slotinnak(fentebbi kommentem).
Daghilan fiatal fizikusként neutron reflektor volfrám-karbid téglákat rakott egy szubkritikus plutónium félgömb mag köré, hogy a közel kritikus viselkedést vizsgálja. Az utolsó tégla felhelyezése előtt a neutrondetektorok jelezték, hogy a mag a kritikusság határán van, ekkor azonban a kezében tartott tégla megcsúszott és az elrendezés közepére esett. Bár azonnal szétszedte a kritikussá vált elrendezést, az addigra a kiszabaduló neutron-és gamma sugárzás súlyosan károsította a sejtjeit.

¿Qué tapas hay? 2020.12.12. 22:15:40

@MostKomolyan???: A Daghlian-esetet leírták feljebb. A kritikussági baleset - dióhéjban - amikor váratlanul, ellenőrizetlen módon és körülmények között hasadási láncreakció indul be hasadóképes anyagban.

A Daghlian- és Slotin-esetek rövid leírása angolul, képekkel: www.nrc.gov/docs/ML0037/ML003731912.pdf (74. oldal)

MostKomolyan??? 2020.12.12. 22:25:12

@nincs1agy: Köszönöm! .... A hűhab+ után csak egy dolog jutott eszembe:

- 3,6 ... Nem jó, de nem is tragikus.... ( А. С. Д. )

MostKomolyan??? 2020.12.12. 22:29:39

@¿Qué tapas hay?: Köszönöm!

... Nem a kukacoskodás miatt, de szerintem hozzá kéne még tenni, hogy mesterséges körülmények között. Mert gondolom a természetes reaktort nem soroljuk a balesetek közé. :)
Szerintem.
Vagy de?

gigabursch 2020.12.12. 22:29:42

@omron:
Hát még az életmód tanácsadók...
Jelszavuk a kalória, csak a kcal rövidítést sem értik. Dietetikusok dettó.

gigabursch 2020.12.12. 22:32:05

@¿Qué tapas hay?:
Tudom, ismerem.
Ettől még a hordót meg az unciát a kcal-lal elhagyhatnák már végre.

MIG-31 2020.12.12. 23:26:15

Nem sok értelme van mértékegységekről szóló törvényeket belinkelni, persze nem is zavar, csak értelmetlen. Én is tudom mi az az SI. Az a lényeg hogy Magyarországon a yard meg a mérföld az nem mond semmit az átlagembernek, azt se tudja eszik-e vagy isszák, ha tudja is mi az, nem tudja viszonyítani.
Persze a hordót meg a karátot se tudja, de arra sokkal ritkábban van szüksége.

¿Qué tapas hay? 2020.12.12. 23:30:10

@MostKomolyan???: A "baleset" fogalma önmagában kizárja a puszta természeti jelenség jellegű eseteket. A villámcsapás önmagában egy természeti jelenség. Baleset akkor lesz belőle, ha valakibe (vagy valaki tulajdonába) csap bele a villám.

¿Qué tapas hay? 2020.12.13. 00:37:07

@MIG-31: Hogy értelme legyen a dolgoknak, érdemes visszaolvasni a vita elejéig. A vita ugyanis arról a téves értelmezésről szólt, miszerint Magyarországon csak az SI-mértékegységek számítanak törvényes mértékegységnek.

Amúgy nem kell meggyőzni, egyetértek. Hogy a poszt tárgyánál maradjunk, halálba tudnak idegesíteni a curie-ben megadott aktivitás, vagy a röntgenben megadott dózisértékek (ráadásul ez utóbbi mértékegységnek több, eltérő definíciója is van). Egyebekben meg lassan 150 éve használjuk a metrikus rendszert, ma már mindenkinek ez a természetes. Mindemellett megértem én a fordítók problémáját is, a hagyományos mértékegységek koronként és országonként (adott esetben városonként) változtak, nehéz halálpontosan eltalálni, hogy épp mi a helyes az adott szövegben. Példának okáért a posztban írott 10000 yard az tizennyolc milliméterrel volt hosszabb, mintha a ma használatos nemzetközi yarddal számolnánk.

gigabursch 2020.12.13. 07:08:47

@¿Qué tapas hay?:
Az utolsó mondattal meglepték.

Egyébiránt jól körbejártuk a kérdést.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.12.13. 12:33:23

@J.László: Ott van benne az írásban...
Amúgy igen, a Pu alapú szerkezetek.

gigabursch 2020.12.13. 18:20:31

@¿Qué tapas hay?:
A yard ilyen "bődületes" méretváltozása.

omron 2020.12.13. 19:46:47

@nincs1agy: A fotó alapján megkockáztatnám, hogy nem lehettek nagy haverok.

omron 2020.12.13. 19:55:29

@J.László: Eszementül egyszerű volt, kábé mint amikor két cintányért összecsapsz, abból mindig hang keletkezik.

nincs1agy 2020.12.14. 22:05:52

@omron: Érdekes, hogy alapvetően jó volt a viszonyuk, holott Grovesnak sok tudóssal volt konfliktusa., akik kiröhögték, mert még PhD-ja sem volt, ő pedig azt mondta róluk, hogy soha nem dolgoztak, csak tanultak. Ennek ellenére Oppenheimerrel jó munkakapcsolatot alakított ki, ami annál is inkább érdekes, mert Oppenheimer alapvetően konfliktusos személyiség volt. Cambridge-i mentorát (későbbi Nobel-díjas) pl. megpróbálta megmérgezni, annyira rossz volt a viszonyuk.

¿Qué tapas hay? 2020.12.14. 22:06:28

@gigabursch: A jámbor amerikaiak is úgy gondolták, hogy mi az az 1,8 mikron egy yard hosszúságon, amikor úgy döntöttek, hogy 1959-ben bevezetik a nemzetközi hüvelyk/láb/yard egységeket; ami végre egységesítette az angolszász hosszmértékeket úgy, hogy a metrikus egységekre rövid, véges tizedes törtű váltószámmal lehetett őket átváltani. Ez a remek ötlet viszont fejreállította az Egyesült Államok teljes geodéziai rendszerét, ami még az 1866-os, a méterrendszerre közönséges törttel váltható mértékegységekre épült. Ennek megoldásaként az 1866-os hosszmértékek, mint földmérési mértékegységek (survey foot, survey yard stb.) máig érvényben maradtak.

2020.12.15. 14:11:59

@nincs1agy: "A probléma természetesen az volt, hogy a tómeder és a víz súlyosan sugárszennyezett lett, az egészségügyi határérték százszorosát is meghaladóan." - oké, a szándék nem volt gyilkos (csak ostoba), de a haszna azért elég kétséges :)

gigabursch 2020.12.16. 09:13:00

@¿Qué tapas hay?:
Most, hogy így mondod, van valami beugró emlék, hogy méteren is kellett volna egy lehelletnyit hosszabbítani, de egyéb megfontolások alapján nem tették.
A méter ugyebár elvben a Párizsi árhalado

gigabursch 2020.12.16. 11:54:18

@gigabursch:
... a méter ugyebár elvben a Pátozson áthaladó délkörre illesztett ellipszoid 40.000.000-ed része. Az volt a terv, hogy az adott ellipszoid egy negyede legyen 10.000 km és ebből jön ki a méter.
De nem sikerült pontosan a számítás, illsztés, kalibrálás, stb..., így a méterrúd "gyárilag nem lett pontos".

¿Qué tapas hay? 2020.12.16. 21:18:00

@gigabursch: Hát, a méter évszázados történetében hosszabbodott is, meg rövidült is, de 1799 óta gyakorlatilag változatlan.
Amikor a francia nemzetgyűlés 1790-ben úgy határozott, hogy egy új, egységes mértékrendszert vezet be, alapegységként először a 45. szélességi fokon 2 s periódusidővel lengő inga hosszát akarták bevezetni. (kb. 994 mm), de ezt később elvetették, és ehelyett választották bázisként a párizsi hosszúsági kör hosszának 1/4 részét, aminek tízmilliomod része lett volna az alapegység hossza. Az ötletnek annyi hátránya volt, hogy ezt meg is kellett volna mérni. A terv az volt, hogy Dunquerque és Barcelona között megmérik gyakorlatban, de ez többéves munkát jelentett az akkori eszközökkel. A nemzetgyűlésnek, mint forradalmi szervezetnek nem volt türelme ezt kivárni és a korábbi 1735-1740 közti mérések (La Condamine (Peru), Maupertuis (Lappföld) és Cassini (Franciaország) alapján bevezettek egy "átmeneti" métert. Amikor végül 1798-ban végeztek a méréssel, kiderült, hogy az átmeneti méter kicsit hosszabb lett, így 324,8 mikront lecsíptek belőle. Erre a méretre csinálták meg 1799-ben a platina ősetalont, ami az őrzési helyéről "levéltári méter" néven híresült el. (Az amerikaiak 1866-ban a levéltári méter alapján határozták meg a szokványos amerikai hosszmértékeket.) A nemzetközi platina-iridium méter-ősetalonok a levéltári méter alapján készültek el 1889-ben. Onnantól a méter hossza az ősetalonok jelei közötti távolság az etalon semleges vonalában. ezt váltotta fel később a hullámhossz-definíció, majd még később - bőven a mi életünkben, 1983-ban - a fénysebesség-definíció.

gigabursch 2020.12.17. 03:49:51

@¿Qué tapas hay?:
Ez kimerítő volt. Köszönöm!

omron 2020.12.26. 15:07:08

@nincs1agy: Bizonyára jó munkakapcsolat volt köztük, mert meglett a bomba. De miért is kellett volna Grovesnak a péhádé? Mérnökként az volt a dolga, hogy eldöntse, a tudósok ötletei átvezethetőek-e a gyakorlatba.

nincs1agy 2021.01.08. 22:32:43

@omron: Hát ezt rohadtul nem ő döntötte el. Fingja nem volt az atomfizikáról,és az alkalmazásáról sem. Elsősorban a feltételek megteremtése volt a feladata, valamint a tudósok és a felső vezetés közti kapcsolat. Illetve a titoktartási szabályok betartatása. Többek között ez utóbbi miatt volt konfliktusa bizonyos tudósokkal.

nincs1agy 2021.01.08. 22:34:59

@omron: Kb. az volt Groves szerepe, mint az ősz főelvtársé a Csernobil c. sorozatban.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2021.01.25. 18:02:22

Most sikerült meghallgatni ezt. Bár ne tettem volna. Csak azért nem kapartam a falat a sok tévedésnél, mert bringázás közben a kormányt kellett fognom.

Hihetetlen Történelem 2021.01.25. 19:51:46

@molnibalage: Szia! Milyen tévedéseket vettél észre? Szívesen látjuk a kritikus kommenteket is, ha tudunk tanulni belőlük. :)

Az alábbi forrásokból dolgoztunk, amikor készültünk az adásra:

- John Hersey: Hirosima című könyve
- Stephen Walker: Shockwave című könyve
- Above and Beyond (1952) című film
- Fat Man and Little Boy (1989) című film
- A nap (1989) című film
- The Dangerous History Podcast
- Az alábbi videó: www.youtube.com/watch?v=hyiXpECM7eg
- Szilárd Leó petíciója: www.atomicheritage.org/key-documents/szilard-petition
- Why wasn't Little Boy tested? című cikk: www.lanl.gov/discover/publications/national-security-science/2020-summer/little-boy.php
- National Geographic cikke: www.nationalgeographic.com/history/magazine/2020/07-08/did-united-states-plan-drop-more-than-two-atomic-bombs-japan/
- www.pewresearch.org/fact-tank/2015/08/04/70-years-after-hiroshima-opinions-have-shifted-on-use-of-atomic-bomb/
- Atomic Heritage Foundation honlapja: www.atomicheritage.org/
- Index/tudomány ezzel a témával foglalkozó cikke
- www.asahi.com/ajw/articles/13175243

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2021.01.25. 23:07:05

@Hihetetlen Történelem: Az egész lékört felgyújta aggodalom az felmerült, de igen rövid életű volt. Valamelyik nagy koponya kiszámolta a dolgokat és sok sok nagyságrend eltérés volt aközött, ami kellett volna ahhoz.

Szóval szó sem volt arról, hogy úgy kezdtek volna bele a tesztbe, hogy akkor mi lesz. Elég pontosan tudták, hogy ha működik, akkor semmi ilyen nem lesz. Szó nem volt arról, hogy Teller, Fermi, Oppenheimer vagy bármelyik csúcs ember az élén emiatt aggódott volna.

Ez kb. Ádám és Évánál kezdi. Nem két perc volt végigolvasni.
moly.hu/konyvek/richard-rhodes-az-atombomba-tortenete

A többit vissza kéne hallgatnom, de ez nagyon belém égett, hogy ezt igencsak túl lett színezve.
A hatóerőre adott becslés is elég jó lett 10-20 kt közé várták.

A manufakturális gyártásnál cis suklottam egyet. A bomba egyes részeit valóban úgy, ami precíziós volt, pl. az implóziós részt. De maga az U-235 előállítása és a Pu-239-é is az kőkemény ipari dolog volt. Nem viccből dolgozott 100 ezer + ember rajta.

Ebben elég jól össze van foglalva, hogy milyen léptékről volt szó.
htka.hu/2020/10/04/nuklearis-fegyverek/

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2021.01.25. 23:11:13

@Hihetetlen Történelem: A második résznek még csak az elején vagyok.

Az, hogy bombázók felvittek magukkal gyakorló repülésre lehűteni bármit, nem volt ritka. De, hogy csak azért felszálljanak, kétlem. Itt is a történet kiszínezéséről lehet szó. A Németország fölé repülő gépek a személyzetek söradajgát vitte magával, aztán imádkoztak, hogy a gépet ne lőjék le vagy a légvédelem repeszei ne végezzenek az üvegekkel.

A szovjet partraszállás a japán főszigeteken fel sem merült. Semmiféle eszközük nem volt még egy igen korlátozott kétéltű művelethez sem. A támadás aug 8-án Mandzsúria ellen irányult, fizikailag képtelenség volt, amin pörgött egy rövid időt az adás.

¿Qué tapas hay? 2021.01.26. 00:37:29

@Hihetetlen Történelem: Hm. Elég eklektikus lista. Az remélem megvan, hogy a Fat Man and Little Boy (The Shadowmakers) egy játékfilm, ahol a valós történelmi események a produkció igényeinek megfelelően lettek igazítva.

Mindazonáltal, a Smithsonian-videó nagyon klassz. A McDonald Ranch kapujánál felvett 14 másodpercnyi filmrészlet eddig nekem kimaradt, pedig több híres ember látható rajta, mint egy Oscar-díjátadón.

Hihetetlen Történelem 2021.01.26. 21:55:49

@molnibalage: Köszi, hogy összeszedted az észrevételeidet! Szeretnénk rájuk reagálni, mert némelyiknek az általunk felhasznált források kicsit ellentmondanak.

Idézve hozzászólásodból:“Az egész lékört felgyújta aggodalom az felmerült, de igen rövid életű volt. Valamelyik nagy koponya kiszámolta a dolgokat és sok sok nagyságrend eltérés volt aközött, ami kellett volna ahhoz. Szóval szó sem volt arról, hogy úgy kezdtek volna bele a tesztbe, hogy akkor mi lesz. Elég pontosan tudták, hogy ha működik, akkor semmi ilyen nem lesz. Szó nem volt arról, hogy Teller, Fermi, Oppenheimer vagy bármelyik csúcs ember az élén emiatt aggódott volna.”

Akármilyen hihetetlen, ezt a lehetőséget Teller vetette fel először, amitől később Oppenheimer is aggódni kezdett. Arról sosem volt szó, hogy az atmoszféra berobbanásának esélye nagy lett volna, de mivel láttak rá lehetőséget, ezért ellenőrizni kellett számítással. Hogy Fermit is megemlítsük, ő valóban (ha viccből is, de) fogadást kötött a teszt előtt arra, hogy berobban-e a légkör.

Két nagyon jó cikk is van a témakörben: blogs.scientificamerican.com/cross-check/bethe-teller-trinity-and-the-end-of-earth/#:~:text=Dark%20humor%3A%20Shortly%20before%20the,according%20to%20physicist%20Hans%20Bethe.
www.insidescience.org/manhattan-project-legacy/atmosphere-on-fire

Idézve hozzászólásodból: “Az, hogy bombázók felvittek magukkal gyakorló repülésre lehűteni bármit, nem volt ritka. De, hogy csak azért felszálljanak, kétlem. Itt is a történet kiszínezéséről lehet szó. A Németország fölé repülő gépek a személyzetek söradajgát vitte magával, aztán imádkoztak, hogy a gépet ne lőjék le vagy a légvédelem repeszei ne végezzenek az üvegekkel.”

Az általunk felhasznált forrás (Stephen Walker: Shockwave című könyve) viszont ezt állítja. Sőt, máshol egészen sokáig tartott, hogy a megfelelő állagú jégkrémet kikísérletezzék a pilóták: www.airspacemag.com/as-next/cool-side-tropical-warfare-180969515/

Idézve hozzászólásodból: “A szovjet partraszállás a japán főszigeteken fel sem merült. Semmiféle eszközük nem volt még egy igen korlátozott kétéltű művelethez sem. A támadás aug 8-án Mandzsúria ellen irányult, fizikailag képtelenség volt, amin pörgött egy rövid időt az adás.”

Persze, de ez csak egy gondolat volt, válaszul egy másik felvetésre, hogy mi lett volna, ha már ott lettek volna az orosz katonák. Csak elméletben játszottunk el ezzel a szituációval, és természetesen teljesen szubjektív a véleményünk. Itt kicsit lazábbra vettük a beszélgetést, de természetesen törekszünk a történések hiteles bemutatására.

omron 2021.02.07. 18:05:58

@nincs1agy: A Csernobil sorozatot nem láttam, de kábé erre gondoltam Groves szerepét illetően.
süti beállítások módosítása