A Magyar Televízió vetélkedői anno mindig rengeteg nézőt ültettek a képernyők elé. Könnyű volt nekik mondhatnánk, hiszen kezdetben csak egyetlen csatorna létezett az országban, ám a kollektív emlékezetben a mai napig élénken élnek ezek a műsorok. Sok esetben már nem is tudjuk mi volt ezeknek a kvízműsoroknak a menete, de ugye mindenki hallott már a Kapcsoltamról, az Elmebajnokság "villamosszékéről" vagy használta azt a szófordulatot hogy "nem nyert hangszórót", mert ezt is egy tévés vetélkedőnek köszönhetjük.
1980. Vitray Tamás műsorvezető-riporter a Kapcsoltam stúdiójában. MTI Fotó:Fényes Tamás
Idézzük most fel - a teljesség igénye nélkül, tényleg csak röviden - a szocialista éra tévés vetélkedőinek listáját! Honnét indult és hová érkezett, elérkezett-e valahová ez a műfaj nálunk a rendszerváltásig, vagy inkább a kereskedelmi televíziók megindulásának időszakáig?
Az MTV állandó adásának 1957. május elsejei kezdete után nem kellett sokat várni az első, televízió által közvetített vetélkedőre. 1958. június 17-én vívták a nem túl fantáziadús 'Csak könyvsorsjeggyel' címűt a Fővárosi Operettszínházban, aminek a fődíja egy akkoriban kb. egy fél évi fizetésbe kerülő tévékészülék volt. A játék nyertese pedig nem volt más, mint a fiatal, zeneművészeti főiskolás Antal Imre, aki nem gondolhatta hogy később negyven éven át meghatározója lesz a magyar televíziózásnak. Olyan hasonló művészeti vetélkedők követték egymást a szocialista kultúra jegyében - a könnyed szórakoztatást még mellőzve -, mint az első televíziós stúdióból közvetített játék a 'Vajh ki ő?' vagy a 'Ne nevess korán' és a 'Zenés fejtörő'. Ezen időszak televíziós játékait a korai 'szocialista felfogás a népi kultúráról' jellemezte. A népnevelés 'tévés szintjén' - hiszen ne feledjük ez egy korai médiumnak számított a mindenkit napi szinten befolyásoló újságok mellett - a komolyzene, a költészet és az egyéb irodalom élvezett elsőbbséget. Nyoma sem volt akkoriban a műsorokban olyan fogalmaknak mint a leleményesség, az ügyesség, az átlagember átlagos műveltségének próbatétele vagy - ne adj isten! - a szerencse.
1961-ben hirdették meg és 1962-ben tartották az első 'Ki mit tud?'-ot, ami sikerét a változatos kategóriáknak köszönhette. Ahogyan a Csinibaba című filmből is tudhatjuk: a győztesek jutalma egy helsinki utazás (szigorúan 'S'-el a helsinki szóban) és szereplés a Világifjúsági Találkozón. Itt figyelhetett fel a közönség olyan nevekre, mint Bakacsi Béla (ének), Angyal János (parodista), Hacki Tamás (füttyművész), Koncz Zsuzsa (ének) vagy Kern András (paródia). Az 1962. évi második 'Ki mit tud?'-on pedig például Sztevanovity Zorán (dalénekes), Szegedi Molnár Géza (parodista), az 1965-ösön pedig például Ungár Anikó bűvész került az első helyre. 1968 volt a 'Ki mit tud?'-ok történetének csúcsa; a harmadik elődöntő után több mint százezer szavazat érkezett a versenyzőkre, ami akkor elképesztő mennyiségnek számított. A rendszerváltásig nyolc 'Ki mit tud?' került a képernyőkre és azon kevés műsorok közé tartozott, amit azután is folytatni tudtak. A hatvanas években olyan azóta elfelejtett kvízműsorokat is láthattak mint az 'Irodalmi klub', az 'Oszkár tudja', a 'Filmbarátok Köre' vagy a fiatal esztergályosok versenyét 'Ki minek mestere?' címmel.
Komoly tévés próbálkozás volt az 1962 és 1983 között megrendezett 'Ki miben tudós?'-sorozat is, amelyben biológiában, földrajzban, történelemben, fizikában, kémiában, irodalomban, matematikában hirdettek győztest. Az első és második helyezettek mentesültek az egyetemi felvételi vizsga alól.
Érdekes színfoltként említhetjük az 1964-től 1982-ig öt ízben megrendezett 'Riporter kerestetik' című vetélkedőt, amelynek tétje nem volt más, mint tévés és rádiós posztok betöltése. Ebben a sorozatban fedezték fel például Horvát Jánost, Moldoványi Ákost, Wisinger Istvánt, Feledy Pétert, Déri Jánost vagy Csurgay Juditot. Az 1967. évi riporterverseny döntőjén - telefonvonalak híján - elektromos energiafogyasztók bekapcsolásával szavazhatott az ország, ennek mérésével hirdettek győztest!
Amire többen emlékezhetnek még az - az 1968 decemberében kezdődött - budapesti kerületek nagyszabású vetélkedője, a 'Fekete-fehér – igen, nem', a klasszikus játék helytörténeti és helyismereti tematikával. Majd 1970-ben következett a 'Pályabelépő' című sportriporter-pályázat, amire több mint ötezren jelentkeztek és ezen debütált többek között Knézy Jenő.
A hetvenes évek közepétől felmerült új tévés koncepció szerint könnyedebb, szórakoztatóbb, inkább az átlagműveltségre támaszkodó, mintsem speciális magas szintű tudást elváró kvíz- és vetélkedőműsorok kaptak zöld utat, amik még több nézőt ültettek a készülékek elé.
1976 és 1977 új vetélkedői közül kiemelkedik a 'Most mutasd meg!' (ami a klasszikus activityre épült), az igen népszerűvé vált - az egykori jégkorongozó Egri János által vezetett - 'Lehet egy kérdéssel több?' (ebben osztogatta a Videoton minihangszóróit és a műsoronkénti fődíj pedig egy egy évre kihelyezett Videoton színes televízió volt) valamint a Vitray Tamás által felkarolt - a 'Riporter kerestetik' műsorban feltűnt vegyészmérnök - Vágó István televíziós barkochbája a 'Van benne valami', ami szintén évtizedes karriert futott be.
KVÍZMESTEREK- avagy a szórakoztatóosztály műsorvezetői
Vitray Tamás
Az MTV nagy öregjét keveseknek kell bemutatni, 1958-ban már képernyőn volt, angoltudása segítségével kerülhetett volna a sportosztályra de egy meghiúsult disszidálási kísérlete miatt évekig csak külsőzhetett. Miután visszakerült, 50 évig meghatározója lett a sportműsorok készítésének. A sportközvetítések mellett több vetélkedőt vezetett, ezek egy részét teljesen maga találta ki. Ilyen volt például a 'Kapcsoltam' és a rendszerváltás utáni 'Hogy is van ez?'. Két örök nézői kérdés fémjelezte a 'Kapcsoltam' adását: utálja-e egymást Vitray és Rózsa? és hogy miért adta át a sikeres műsort Vitray? Az első kérdésre a korabeli válasz 'nem' volt, ám azóta a műsor TV2-es feltámasztásánál a kétezres években megromlott a viszony a két tévés között. A második kérdésre hogy miért adta át a programot Rózsának, Vitray 2012-ben így felelt: "Huszonegy adást csináltam belőle, de akkoriban váltam, és a két fiam láthatása mindig vasárnapra esett. A Kapcsoltam élőben ment vasárnap este, így magánéleti okokból adtam le." Vitray Tamás 80 évesen még a DigiSportnál dolgozott, jelenleg egy újabb válás utáni nyugdíjas évet tölti.
1980. január 27. Vitray Tamás a Kapcsoltam című kvízműsor stúdiójában ül. MTI Fotó: Fényes Tamás
Egri János
Érdekes szereplője volt az MTV-s kvízeknek Egri János, aki kimértségével, higgadtságával hamar sokak kedvencévé vált. Egri azon kevés magyar sportolók közé tartozott, aki Nyugat-Európában profiként játszhatott valutáért, már a hatvanas évek elejétől! 1962-től a francia Grenoble csapatában jégkorongozott és az 1968-as téli olimpián, amit ott rendeztek, az MTV-nek segített be a francia nevekkel és a sportolók bemutatásával. 1972-től már intenzíven segített a televíziós közvetítéseknél, többek között a jégkorong világbajnokságon és a müncheni olimpia ökölvívó számaiban, kommentátorként. Az 1972-től induló vetélkedőknél gondoltak újra rá és vállalta a megmérettetést. Többek között a 'Játék a betűkkel', a 'Lehet egy kérdéssel több?', az 'Elmebajnokság, az 'Aki mer az nyer', a 'Melyiket a három közül?', a 'Kérdezz! Felelek!' és a 'Keresztkérdés' fűződik nevéhez. Egri a kereskedelmi televíziózástól már teljesen távol maradt, nyugdíjazása óta kerüli a nyilvánosságot.
Vágó István
A jól kereső utazó vegyészmérnökre Vitray Tamás figyelt fel a Riporter kerestetik műsorában, Vágó kiesett ugyan az elődöntőben, de Vitray úgy gondolta helye van a tévében. Az ő hívására sok hezitálás után került egy kvízműsor élére, amit aztán rengeteg követett. Vágó István a kereskedelmi televíziókban teljesedett ki igazán, legnézettebb műsora a "Legyen Ön is milliomos" hárommillió nézőt is képernyők elé ültetett fénykorában, ám korai vetélkedői is rendkívül kedveltek voltak (Mindent vagy semmit, Fele sem igaz, Van benne valami, Játék határok nélkül). Kvízprofesszornak is nevezik a médiában, amit ő egyáltalán nem bán. Alapítója a szkeptikus klubnak, ami a babonák, az ezotéria és az áltudományok ellen harcol. Jelentősebb baloldali politikai szerepvállalása az 2010-es években kezdődött.
Rózsa György
Mindenki "Gyurikája" 1965-ben szerepelt a képernyőn először: kaposvári fiatalokkal nyert az irodalmi színpadon, később az egyetem elvégzése és egy fél éves leningrádi kitérő után az ifjúsági műsorok szerkesztőségében (gyerekosztály) folytatta pályafutását, emlékezhetünk rá az "Idesüss!"-ből is. 1980-tól került a szórakoztató főosztályra, olyan meghatározó műsorokban szerepelt, mint a 'Kapcsoltam', a 'LEG-LEG-LEG', a Skála valamint a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság által szponzorált 'Legyen szerencsénk' vagy az utánozhatatlan 'Csepű, lapu, gongyola', aminél jobb hagyományőrző, hungarikum-támogató dolgot azóta sem talált ki senki. Botrányos válását az MTV szép bemondónőjétől Szádvári Gabriellától, aki bundalopásba (vagy még inkább csempészetbe??) keveredett - bulvársajtó híján - agyonhallgatta a média, de a pesti emberek szokás szerint jól értesültek voltak. Szádvári nem sokkal később öngyilkos lett.
Az 1978-ban debütált, sikeres, több fordulóban megrendezett népzenei vetélkedő a 'Röpülj, páva!' mellett abban az évben Egri János második kvízműsorát kapta 'Játék a betűkkel' címmel, ami a világon csaknem mindenhol ismert Scrabble magyar tévés verziója volt. Később indult a 'Keresztkérdés' című műsora, amiben tulajdonképpen egy óriási keresztrejtvényt fejtettek meg a játékosok.
1980-ban Vitrayval kezdték, de 21 adás után az ifjúsági osztályról érkező Rózsa Györggyel folytatták a legendássá vált 'Kapcsoltam' című első élő (!), telefonos (!) műsort, amit vasárnap esténként sugároztak, rendkívüli nézői visszhanggal. Sikeréhez hozzájárult hogy azonnali készpénzt lehetett nyerni és Gálvölgyi János paródiája is (aki mellesleg a Lehet egy kérdéssel több és a Van benne valami című műsorok elé is állított görbe tükröt). A műsorral kapcsolatban rengeteg nézői pletyka keringett, Rózsa György kényszeres vízivástól kezdve, göndör haján át a két műsorvezető vélt rivalizálásáig.
1981-ben indult Vágó István új, tréfás nyelvi kvízjátéka a 'Fele sem igaz!', amelyben két csapat (ismert emberek és amatőrök) fejtették meg ismert kifejezések eredetét, valódi jelentését. Vágó már rutinos műsorvezetőként ült a kvíz asztalához.
Egri János talán legfelejthetetlenebb műveltségi vetélkedőműsora 1983-tól ültette képernyő elé vasárnap délután nézőit. Az 'Elmebajnokság'-ban egy sötét, addig szokatlan miliőben ült egymással szemben a műsorvezető és a játékos, aki egy - a nézők által csak "villamosszéknek" nevezett - ülésben foglalt helyet, amire színes lámpák és pontszámkijelző volt applikálva. Az általános műveltségi kérdések fordulója mellett a játékos saját érdeklődési köréből elkészített 15 kérdésre is várták a helyes válaszokat a nyereményhez, mindezt időre.
1983. Egri János egyik játékosával az Elmebajnokság stúdiójában
Az 'Elmebajnokság' sikerét mi sem bizonyítja jobban hogy elérhető az M3 oldalán (jelenleg is vetítik a műsorfolyamban) és eddig több százezren nézték meg újra.
Az Elmebajnokság egyik fennmaradt epizódja:
Az Elmebajnokság további, fennmaradt adásai az M3-archívumában
A rendszerváltás után néhány évvel elindult kereskedelmi televíziók is műsorra tűztek néhány komoly, nagy tömegek számára készült kvízműsort és vetélkedőket. Ezek nagy része azonban már licensz alapján került a képernyőkre és teljesen leegyszerűsödtek, mondhatni elbutultak (Szerencsekerék, 100-ból egy, Piramis, Bezár a bazár, stb.). A legutóbbi időben előfordult az is hogy egymás formátumait koppintották a legnézettebb csatornák. Ezen műsorok vezetéséhez nem szükségesek nagy formátumú kvízmesterek vagy komolyabb, esetleg lexikális tudás. Egy egykori villalakó nímand is megoldja a dolgot, mert a külföldi licensz teljesen megszabja a műsor szereplőinek teljes mozgásterét, egészen a ruházatig bezárólag. Például az 'Áll az alku' táskás vetélkedőjében a műsorvezetőnek kell bemutatni a játékost, az magáról nem beszélhet.
Talán borítékolható hogy nem lesznek ezek a műsorok a kollektív emlékezet részei negyven év után úgy ahogyan a Kapcsoltam és társai voltak.
Köszönet az MTI Fotóarchívumának a képekért. Ahogyan az állandó olvasók már tudhatják, az archívum fotói falra akasztható vászonképként, nagy méretekben is megrendelhetőek! Karácsonyi ajándéknak még nem késő!
Az archívumról bővebben:
Az elmúlt években nagyszabású digitalizáció kezdődött az MTI Fotóarchívumában, aminek eredményeképpen több százezer fotót szkenneltek be és láttak el a készítés körülményeiről szóló metaadatokkal. 2018 nyarára egy online felülettel készül a Fotóarchívum, hogy közgyűjteményként jelenjen meg a kibertérben, ahol nem csak fotók, de múltszázad elejéről származó régi hírek mellett hanganyagok, kották is megjelennek majd, mindehhez pedig egy közös kereső felület is társul. Ebbe a nagy munkába enged most betekintést a mai poszt.
Mindig is szerettük volna, hogy minél több magyar vonatkozású képet publikáljunk, így amikor - még ebben a hónapban - elindul majd a bárki számára hozzáférhető és szabadon böngészhető MTI Fotóarchívuma, a Ritkán Látható Történelem blogon lesznek láthatóak a legérdekesebb képek, aktualitások, tematikus válogatások, segítve ezzel, hogy minél szélesebb körben ismerhessük meg ritkán látható történelmünket.
Az MTI Fotóarchívumról:
Közép-Európa egyik legnagyobb fotótára, amely alapvetően az MTI (Magyar Távirati Iroda) és jogelődjei által készített és gyűjtött közel 13 millió fotónegatívot őriz. Az archívum két részből áll: a film tárból (negatív és diapozitívok), valamint a papírképek tárából. Ez utóbbiban mintegy 4 millió nézőkép található, melyek az elkészült riportokból kiszerkesztett nagyítások. Ezenkívül az archívum része a 781 db, a fotóriportok leírását tartalmazó eredeti szövegeket őrző szövegkönyv és a 131 db, csupán a riportok címét rögzítő, úgynevezett negatív beíró könyv is.
A gyűjtemény 1993 óta védett muzeális érték, ezért a kifejezetten az erre a célra átalakított mélypincében tároljuk, állandó hőmérsékleten 18 Celsius-fokon és 60%-os relatív páratartalom mellett. Külön speciális biztonsági helyiséget kaptak a tűz- és robbanásveszélyes, az ’50-es évek végéig használatban lévő nitrocellulóz-alapú filmek. Az archívumot 24 órás ipari kamerás megfigyelés is védi.
A gyűjtemény még a Magyar Televízió egykori, mintegy 1 millió darabos fotógyűjteményével is gyarapodott!
A digitális fényképezésre áttéréssel egy időben elkezdődött a negatív felvételek értékmentő, retrospektív feldolgozása, a szabadszavas visszakeresést biztosító digitális adatbázisba rendezése. Digitális fotóarchívumunk, a Fotóbank jelenleg már csaknem kétmillió digitális fotót tartalmaz.
