1967 szeptember 3-án tértek át Svédországban a bal oldali közlekedésről a jobb oldalira. Egy ilyen átállás nem olyan egyszerű, mint ahogyan gondolnánk. Jelzőtáblák, felfestések, tömegközlekedés átszervezése egyetlen éjszaka alatt?

A jobboldali közlekedési módra való átállás gondolata már többször megfogalmazódott a svédek fejében. Már 1927-ben 1934-ben és 1945-ben is foglalkoztak a törvényhozásban a gondolattal, hogy a motorizáció fejlődésével a többséghez kéne hasonulni. Akkoriban a szárazföldön szomszédos országok jobbos közlekedésével indokolták a változtatást, ám egészen a II. világháború végéig nem született meg a döntés. 1954-ben azonban, amikor újra felvetődött a kérdés már a motorizáció nagy iramú fejlődése volt az ok, ami miatt a változtatást sürgősen be kell vezetni. Ám az 1955-re kiírt választáson a svédek 83 %-a nemmel szavazott a változásra. Mégis, hat évvel később, 1961-re elkészült a törvényjavaslat, ami már konkrét időpontot és költségeket is tartalmazott.

A svédek nagy része már évek óta balkormányos autót használt ami - a balos közlekedéssel kombinálva - sok esetben a balesetek kiváltó oka lett.

Dagen H (Dagen = Nap, H, mint Högertrafik = Jobb oldali közlekedés)

Az átállás dátuma látható a fenti képen, ami az esemény egyik hivatalos logója lett. Ahogyan közeledett az időpont egyre több helyen lett látható. A kampányban elképesztő helyeken jelent meg az áttérést népszerűsítő H-betű. Tejes dobozokon, csomagolópapírokon (a szeletelt szalámit ebbe tekerték be), férfinadrágokon és női fehérneműkön, de érméken és autóra (és mindenre) ragasztható matricákon is naponta több százszor láthatta egy átlag svéd. Jellemző a kampány méretére, hogy a dalfesztivált abban az évben a The Telstars együttes: "Tarts jobbra Svensson" című dala nyerte.

Az autós magazinokban, autós naptárakon még a lányok bugyján is a Högertrafik logója virított

Az átállás egyik felelőse az akkori kommunikációs miniszter - a későbbi meggyilkolt miniszterelnök - Olof Palme volt (az autóban)

A terv szerint 1967 szeptember harmadikán hajnali 4.50-től lassan, óvatosan kell a másik oldalra áttérni. 5.00-ig nem szabad továbbhaladni. A forgalom csak 5.00-kor indulhat újra.

Szeptember 3. hajnali 5 óra.

A kampány sikere borítékolható volt, ezért volt meglepő a reggeli órákban készült néhány stockholmi és malmői fotó:

Ennek ellenére az áttérést sikeresnek minősítették, hiszen halálos baleset nem történt, sőt az átlagosnál 25%-kal kevesebb volt a koccanások száma.

Propagandafotó a sikeres áttérést ünneplő politikusokról (érdekes, hogy "rossz oldalra" nyíló ajtajú busszal jöttek)

Gondoljunk bele mivel jár egy ilyen változtatás közlekedéstechnikai szempontból. Jelzőtáblák, jelzőlámpák, útburkolati jelek, gyorsforgalmi utak fel- és lehajtói... A gyakorlati megvalósítás a következőképp zajlott:

Hetekkel-hónapokkal előbb elkezdték az új táblák és a jelzőlámpák felszerelését. Ezeket fekete nejlonzsákokkal takarták le, amit az átállás hajnalán az útkarbantartók és katonák távolítottak el. A régi táblákat értelemszerűen letakarták a későbbi eltávolításukig. Azon az éjszakán csak a legszükségesebb esetben ülhettek a svédek autóba. Minden nem szükséges forgalmat leállítottak hajnali 1 és 6 óra között (a nagyobb városokban tovább tarthatott a tilalom). Nem minden útburkolati jelet festettek át egyetlen éjszaka alatt, ezek egy része ideiglenesen érvénytelenné vált. De még persze számos más "apróságot" is meg kellett oldani: vasúti kereszteződések sorompói, lámpái, egyirányú utcák autóbusz-megállóhelyeinek áthelyezése stb.

A másik nagy probléma a tömegközlekedés átszervezése volt. A buszok és trolik ajtajai a bal oldalon voltak, ezért tovább nem lehetett használni őket. Néhány buszt átalakítottak (a jobb oldalukra is tettek ajtót), ám legtöbbjüket eladták Pakisztánnak és Kenyának. Az átállás legnagyobb költsége a 8000 új autóbusz beszerzése lett.

Egy "régi" svéd busz...

...és egy "új".

"Ne távolítsa el 1967. szeptember 3-ig."

Az újonnan üzembe helyezett gépkocsikon a lámpatestek, már a jobb oldali közlekedés igényeihez készültek, azért a matrica az átállásig takarta a "rossz oldalra" fókuszáló, vakító sugarat.

Svéd rendőr tépi le a fényszóró matricáját az átállás után.

Hogy autós körökben mennyire sokkolt a jobb oldali közlekedésre történő váltás, azt mi sem jellemzi jobban, hogy ötévente megemlékeznek az eseményről. A fenti képen a harmincadik évforduló 1997-ben, korhű autókkal, természetesen a bal oldalon.

ut.se, Wikipedia svéd, izlandi és magyar nyelvű oldalai