Árvízben született város

2019. március 11. JTom

140 éve pusztította el Szegedet a 'Nagyárvíz'

 

Általában hajóbalesetre asszociálunk, ha azt halljuk, hogy sokan belefulladtak a jéghideg vízbe, és háborúra vagy földrengésre, ha azt, hogy egy város majd' minden épülete megsemmisült – de néha tévedünk.

904.jpg

Szeged a 19. századra egyre fontosabb szerepet játszott az ország gazdasági életében. Ezt többek között annak köszönhette, hogy a Tisza mellett található, mivel a folyó a város fejlődését nagyban meghatározó közlekedési lehetőséget jelentett. De a település általában szerencsésnek tartott fekvése néha szerencsétlenséghez vezetett – például 140 éve márciusban, amikor a medréből kilépő jéghideg folyóban és az összedőlő épületek alatt sokan odavesztek.

1.jpg

A Fekete-ház tornya, ami szinte egyedülálló módon sértetlenül megúszta az árvizet (a Móra Ferenc Múzeum rendezésében márciusban nyílik kiállítás az árvízről az épületben)

2.jpg

A Szegedi Tudományegyetem rektori hivatala, akkor Főreáltanoda a Dugonics-téren, a város szívében

A Tisza szabályozatlanságából fakadó problémákat általában okos intézkedésekkel rövid időre sikerült megszüntetni vagy kiküszöbölni, de 1878. karácsonya már rettegésben telt a szegedieknek. Egy árhullámnak köszönhetően a város pusztulása érezhető közelségbe került.

terkep_1878.jpg

Az árvíz előtt alig egy évvel készült térképen jól látszanak a tervezetlenségből kialakult kesze-kusza utcák

terkep_1879.jpg

A kékes szín az árvízzel borított területet jelöli, csak a barnára színezett részek maradtak szárazon

3.jpg

Korabeli Tisza-part, amelyen jól látszik, mennyire nem volt még védve a város egy esetleges árvízzel szemben

1879. március 5-én a Szegedtől 20 km-re fekvő - a későbbi Tisza-szabályozás miatt ma már nem létező - Petres falunál átszakadt a töltés és a folyó valósággal hátba támadta a várost. Hiábavalónak bizonyultak a Tiszával párhuzamosan kialakított töltések, észak felől semmi sem védte a települést. Március 11-ére már csak az egykori Alföld-Fiume vasútvonal magas töltése tartotta távol az áradatot, de ezt nem árvízi töltésnek tervezték és másnapra hajnali két órakor engedett a víz nyomásának és átszakadt. Az azonnal megfúltak száma kb. 160-ra tehető.

A benyomuló vízben csak a legrégebbi, és egyben legmagasabban fekvő terület, a Palánk néhány utcája maradt szárazon. Több mint 5400 épület esett áldozatul a katasztrófának, a várost "A hajnal nem találta többé..."

4.jpg

Víz alatt az Alsó-Palánk városrész

A város lakosságának csaknem 80%-a, mintegy hatvanezer ember vált hajléktalanná. A számokból világosan érzékelhető: Szeged gyakorlatilag elpusztult. Azon ritka pillanat ez, amikor nyilvánvalóan meghatározhatunk egy “megsemmisülési pillanatot” Szeged történelmében. Az elkeseredettségben még az is felmerült, hogy ne azon a helyen építsék újjá a várost.

5.jpg

Mentőcsónakok valahol a mai Honvéd-tér környékén

6.jpg

Víz alatt a Rozália-kápolna, a mai Lechner téren

7.jpg

Víz alatt a Dugonics-tér (fotó: Fortepan/Fődi Gábor)

A hírek gyorsan terjedtek a nagyvilágban. Ferenc József, osztrák-német császár 5 nappal a katasztrófa után a városba látogatott - és biztosította a szegedieket, hogy “Szeged szebb lesz, mint valaha.” Emellett megígérte, hogy a város megkapja a Várat, amelynek tulajdonjogáról hosszú évek óta folyt a vita a város és a kormány között.

8.jpg

Vágó Pál, Ferenc József a szegedi árvíznél című festménye

Egész Európában foglakozott a sajtó a szegedi árvízzel, így Nyugat-Európából rengetegen figyelték együttérzéssel az eseményeket. Ebben bizonyára közrejátszott a rengeteg külhoni, addigra már jelentős befolyással bíró magyar is, akik kiálltak a város támogatása mellett. Számtalan ország, köztük Ausztria, Németország, Anglia, Belgium, Oroszország, Franciaország, Olaszország és Románia is anyagi segítséggel járult hozzá az újjáépítés munkálataihoz – ezen országok fővárosainak nevét máig viseli az egyik szegedi körút. Mindazonáltal több, mint 5 hónapba telt, mire a belvizet sikeresen kiszivattyúzták a belvárosból, és megkezdődhetett az újjáépítés.

arcanum_1.jpg

A külföldi pénzgyűjtések és -adományok eredményeiről beszámoló cikk a Vasárnapi Újság 1879. március 30-i számában (Forrás: Arcanum)

"A párisi gyűjtés az első napok alatt 21,053 frankot tett. A párisi nagykővetséghez e 24-ig 60,000 frank érkezett. Gambetta 500 frankot adott, Rothschild Albert báró, ki már 5000 frtot adott; ismét 5000 frtot küldött Tisza miniszterelnöknek; a párisi Rotschild-ház 20.000 frankot, a frankfurti 10.000 márkát adott. Londonban e 26-án a szegedi alap már 8500 font sterling volt. Az olasz lapokban buzgón folv a gyűjtés a szegedi vizkárosultak javára. A „Nazione" f. 22-ki számában ezeket irja: „Flórencz (Firenze - Jtomvetélkedik Európa többi városaival a szerencsétlen szegediek segélyezésében. A nemes Magyarország iránti legmelegebb rokonszenvünk kifejezése mellett megnyitjuk mi is az aláírást." Szent-Pétervárott az osztrák-magyar kolónia gyűjtése három nap alatt 6000 rubelen felüli összeget eredményezett; hangversenyt is rendeznek.
A
szász király 3000, György szász herczeg 500 márkát adott; Károly román fejedelem 2000 frankot. Don Louis portugál király, kinek atyja (Coburg Ferdinánd) magyar nevelésben részesült, ugy hogy fia, a király is tud magyarul, folyvást táviratokat küldetett magának Budapestről a szegedi szerencsétlenségről, melynek enyhítésére bizonyára jelentékeny összeggel is fog járulni."

9.jpg

A Dóm helye (1885 környéke), szemben a Boldogasszony sugárút (fotó: Fortepan/Fődi Gábor)

Tisza Lajos - az újjáépítésre kinevezett miniszteri biztos - Lechner Ödön tervei szerint vezette a munkálatokat, s ekkora kristályosodott ki igazán, mennyire meg fog változni a város képe. Alig négy év leforgása alatt a város valóban szebb lett, mint valaha.
Megkezdődött a város szintjének feltöltése, a töltésrendszer kiépítése, Szeged és Újszeged egyesítése, illetve a város nekilátott egy új - Gustave Eiffel cégének tervei szerint készülő - közúti híd építésének.

Szintén az árvíznek "köszönhető" Szeged legfontosabb jelképe a Dóm vagy más néven a Fogadalmi-templom. De miért lett éppen fogadalmi? Mert a városvezetők az árvíz idején tett fogadalma szerint “Hogy ha Szeged még egyszer felépül az árvizet követően, akkor méltó keresztény templom is építtessék.”  A város pedig újjáépült ezért a Dóm is elkészült, igaz csak 1930-ra.

 terkep_1922.jpg

A századfordulóra már teljesen kialakult a város tervezett, körutas, sugárutas szerkezete (vö. az 1879-as térképpel feljebb)

Több, azóta ikonikus szegedi épület, mint a Nemzeti Színház, a Törvényszéki Palota, vagy a Posta épülete is ekkor épült meg.

10.jpg

Az épülő Postapalota épülete (fotó: Fortepan/Fődi Gábor)

A Vár elbontása lehetőséget adott egy merőben új, európai szinten is kiemelkedően modern városszerkezet kialakítására. Megszületett a Belváros, “a palotás Szeged”, amely a mai napig egyedülálló látványosság.

11.jpg

Az épülő rakpart (fotó: Fortepan/Fődi Gábor)

12.jpg

Széchenyi tér, szemben a Postapalota és a Híd utca, távolban a Belvárosi híd vámházai látszanak. (fotó: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór Cége)

Szeged nagy tragédiája az árvíz, amelyben a város nagy része megsemmisült. Ugyanakkor lehetőség is volt ez a szegediek számára, hiszen esélyt kaptak, hogy egy sokkal fejlettebb települést építsenek fel, amely egy modern, 20. századi város megalapozását is jelentette.

További korabeli árvízi felvételek a galériában:

 

A mai írásunkat a szegedi Motiváció Műhely "követte el". Egy kicsit be is mutatnám őket, mert munkájukkal a város és térség hátrányos helyzetű fiataljait segítik, de a mostani árvízi évfordulóra is készültek egy KVÍZZEL és egy TÁRSASJÁTÉKKAL is!

 

motivacio_cr.jpg

 

A Motiváció Műhely a szegedi Nagy Árvíznek egy kooperatív társasjátékkal állított emléket. Az ÁRRAL SZEMBEN című játékban a játékosoknak együtt kell működniük különféle stratégiai döntések és feladványok megoldásán keresztül, hogy megmentsék a Tisza áradásától a várost.
A társasjáték-család másik darabja, a SZEDED segítségével a városhoz kapcsolódó szimbólumokat ábrázoló kártyákkal fejleszthetik koncentrációjukat, kreativitásukat a játékosok.
Ha szeretnéd kipróbálni a tudásod a témában, töltsd ki árvízi kvízünket.

A Motiváció Műhely szegedi civil szervezetek szövetsége. Hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok társadalmi beilleszkedését támogatja motiválás, képessé tevés és a társadalom tájékoztatása útján. Tanodákat működtetnek, kutatásokat és kampányokat szerveznek, könyveket adnak ki, társasjátékokat fejlesztenek. Közösségszervező programokkal, tanodák és civil szervezetek együttműködésének megszervezésével egy demokratikusan működő társadalomért dolgoznak.

A Motiváció nemcsak szegedi tematikájú, hanem oktatásüggyel kapcsolatos társasjátékokat is fejlesztett. A MENTORTÁRSAS-ban a hátrányos helyzetű tanulók iskolai életútját követhetjük végig, a gyermekek vagy mentoraik bőrébe bújva. A RENDSZERHIBA című kooperatív társasban a játékosok egymással együttműködve próbálják felszámolni az iskolai elkülönítést. A SZITU egy osztálykirándulás megszervezése kapcsán felmerülő kérdéseket rendezi egy kártyajáték keretében.

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr3114678902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

OkoskaTo:rp 2019.03.12. 15:48:45

Király!

Nem került említésre, de "köztudomású", hogy a szegedi körút részei is az adománygyűjtő, a várost megsegítő, a cikkben is szereplő városok tiszteletére kapták a Moszkvai, Londoni, Párizsi, Berlini, Brüsszeli, Római körút neveket.

nemecsekerno_007 2019.03.12. 16:23:38

Elég durva így képeken látni...

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2019.03.12. 16:48:50

@OkoskaTo:rp: "...ezen országok fővárosainak nevét máig viseli az egyik szegedi körút."

ezek szerint átsiklottál felette.

Rollende Landstrasse 2019.03.12. 16:52:20

Szegedi emberként nagyon örülök a mai cikknek. Néhány pontosítást tennék a képekhez.

2. kép, a Fekete házzal. A fotó még az árvíz előtt készült. Később, még szintén az árvíz előtt felépült vele szemben két emeletes sarokház, melyek szintén túlélték a pusztítást. A Somogyi utca és Zrínyi utca találkozása az egyetlen útkeresztezés a belvárosban, amely megőrizte a Víz előtti házait.

Petres nem falu volt, hanem egy uradalmi gazdaság, illetve az annak nevet adó puszta.

A 160 áldozat nem "azonnal vízbe fúlt", mert sokan kihűlés miatt haltak meg a gátszakadás után órákban. Rengeteg megfagyott halottat szedtek le a Makkoserdő fáiról. További halottak voltak azok, akik nem voltak elhagyni a vízben álló házakat. A mentőcsapatok szeme láttára összeomló házak még 12-én délelőtt is szedték az áldozatokat. Őket is a 160 áldozat közé sorolják. Ennél lényegesen több áldozat lett volna, de "szerencsére" 11-én este 10 óra körül elterjedt egy rémhír, miszerint átszakadt a vasúti töltés, mire a nyúlgáthoz legközelebbi városrész, Rókus lakói azonnal menekülni kezdtek. Szerencséjükre, mert négy órával később tényleg ott tört át a víz.

"Víz alatt a Rozália-kápolna, a mai Lechner téren". Ezen a képen valóban a Rozália-kápolna látható, de az akkor még a Templom téren (mai Dóm tér) állt, és a Fogadalmi temlom építése után helyezték át az új utcák között kialakított Lechner térre, körülbelül egy kilométerrel távolabbra. Itt a Görögkatolius Egyház vette gondozásba.

Vágó Pál festményének címe helyesen: "Szeged szebb lesz, mint volt". A szegediek egyébként csak úgy nevezik: Az Árvízkép. hatalmas festmény, mellette készült több kisebb is, de azok nem ennyire ismertek.

A "Dóm helye" kép aláírása helytelen, mert azon a Templom tér látható (a Rozália kápolnával). A fénykép a Szent Demeter templom tornyából készült, részben ennek helyére (és kissé hátrébb) épült a Dóm, vagyis a Fogadalmi templom.

Rollende Landstrasse 2019.03.12. 17:11:02

Látom, a kommentekben is említésre kerültek az adakozó országok fővárosairól elnevezett körút-szakaszok. Először csak a legtöbbet adó fővárosok kaptak körúti nevet: Róma, Brüsszel, Berlin, Párizs, London, Bécs. A háború után a Berlini körutat a Nemzeti Bizottság javaslatára Moszkvai körútra nevezték át.

A rendszerváltáskor a régi utcanevek visszaállításakor azért maradt meg a Moszkvai körút, mert Oroszország is adakozott a Víz után. Berlin úgy kapta vissza a helyét, hogy erre nevezték át a Párizsi körút egy részét.

A Bertalan-híd felépülésekor a Temesvári körúttal közvetlen összeköttetésbe került a Nagykörút. Ez is illik a sorba, mert - bár hazai város volt - innen is kapott Szeged adományt.

WLaci 2019.03.12. 18:13:41

Szuper cikk. Annyi, hogy a Rozália-kápolna később került a Lechner térre, a Dóm felépülte után vitték át téglánként. Ekkor még valahol a mai Dóm tér déli része/Aradi vértanúk tere környékén állt.

WLaci 2019.03.12. 18:18:28

És még: Lechner Ödön helyett Lechner Lajos, ezenkívül a román fővárosról nincs elnevezve szakasz a nagykörúton. Moszkváról (ahonnan nem érkezett segítség) viszont igen, valamikor a 2 vh óta.

gigabursch 2019.03.12. 18:57:40

Erdész és vízügyes ismerősök mondták, hogy a gond ott volt, hogy nem tudott tovább folyni lefelé víz, mert az a termêszetes lefolyású sáv, ahol ez megtörtént volna alulról már háttal le volt zárva.
Egyébiránt pont ebbe az "árokba" terelték bele az M5 autópályát. Úgyhogy ha ma ismét lenne gátszakadás, még jobban csapdába kerülne a víz.

Rollende Landstrasse 2019.03.13. 06:14:02

@gigabursch: a vasúti híd szűkítette a Tisza termeszetes medrét. Ez ma már nem gátolná a lefolyást, mert a Tiszátt teljes hosszában szabályozták. A munkák alatt nem tartották be a szabályozasi sorrendet, amely szerint csak alulról felfelé haladva szabad gyorsítani a folyót. Az alsó szakaszon még nem keszült el minden átvágás, Szeged felett viszont a nagy magánbirtokosok viszont már felgyorsitották a folyást. És ráadasul a vasúti híd még jobban megfogta a vizet. És ráadásul a Pallavicini uradalom töltései pont Petressel szemben növelték a gátak terhelését. És ráadásul jött a Maroson is egy árhullám. Sok kiváltó ok egyidejű jelentkezése miatt tört rá a Tisza Szegedre.

Az M5 teljesen kívül van a Tisza árterénél. Még a szabályozás előttinél is. A térképen ma is jól behatárolható a középkori árterület, mert a bal parton a Törökkanizsa es Csóka felé, jobb parton pedig Zenta felé vezető út jelzi, meddig terjedt a Tisza medre. Természetesen ez a terület csak árvízkor telt meg, kisvíz idején a mainál sokkal alacsonyabb szinten kanyargott a két országút között. Tehát a sokkal nyugatabbra húzódó M5 miatt nem kell félteni Szegedet.

Ha félni kellene, biztosan nem laknék a Tisza mellett 300 méterre. Volt olyan, hogy az utcám szintje felett 5 meterre tetőzött az arvíz.

Rollende Landstrasse 2019.03.13. 06:20:20

@WLaci: mint írtam, Oroszországból js érkezett segítség, ezért maradt a rendszerváltas után a Moszkvai körút. Jó, 1879-ben pont nem ez volt a főváros, de biztosan ott is rendeztek gyűjtést... :-)

gigabursch 2019.03.13. 07:09:53

@Rollende Landstrasse:
Serked-Hajlat - Fehértó - Dorozsma vonalon van egy természetes teknősödés.
Ez az amiről beszélek, és ez az, amibe Dorozsma közelében az M5 beleépült.
Ehhez a teknősödéshez képest Szeged egy relatív púpon van.
S a fenti teknősödés az, ami magas víznél a szabályozások előtt el tudta vezetni a vizet.
De ekkor már a szabályozások során már nem volt a víznek továbblépési lehetősége.
Amit a vasúti-hídról írsz az szintén ehhez adott még egy lökést.

mapire.eu/hu/map/europe-19century-secondsurvey/?bbox=2195931.755921305%2C5817642.312058135%2C2299045.3070780076%2C5848217.1233722055&layers=osm%2C158%2C164

Fredddy 2019.03.13. 15:24:20

@Rollende Landstrasse: Moszkva mindig fontos városa volt az oroszoknak, olyan kvázi-főváros, mint ma az USA-nak New York. A cár Szentpéterváron lakott, de mindig Moszkva volt az a ,,szent" város, amit megpillantva pl az egyszerű emberek keresztet vetettek.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2019.03.13. 16:03:21

@Veszéjben a lyogállamiság !: a kommentszabályok megsértése miatt a hozzászólásod moderálásra került és jár az egy hetes kitiltás.
részletek a KOMMENTSZABÁLYOK-ban.

gigabursch 2019.03.13. 16:48:48

@JTom:
Ezt S szemetet vagy 15 helyen elszórta.

robijoe 2019.04.13. 08:04:39

Köszönöm, ez is érdekes olvasmány volt
süti beállítások módosítása