140 éve pusztította el Szegedet a 'Nagyárvíz'
Általában hajóbalesetre asszociálunk, ha azt halljuk, hogy sokan belefulladtak a jéghideg vízbe, és háborúra vagy földrengésre, ha azt, hogy egy város majd' minden épülete megsemmisült – de néha tévedünk.
Szeged a 19. századra egyre fontosabb szerepet játszott az ország gazdasági életében. Ezt többek között annak köszönhette, hogy a Tisza mellett található, mivel a folyó a város fejlődését nagyban meghatározó közlekedési lehetőséget jelentett. De a település általában szerencsésnek tartott fekvése néha szerencsétlenséghez vezetett – például 140 éve márciusban, amikor a medréből kilépő jéghideg folyóban és az összedőlő épületek alatt sokan odavesztek.
A Fekete-ház tornya, ami szinte egyedülálló módon sértetlenül megúszta az árvizet (a Móra Ferenc Múzeum rendezésében márciusban nyílik kiállítás az árvízről az épületben)
A Szegedi Tudományegyetem rektori hivatala, akkor Főreáltanoda a Dugonics-téren, a város szívében
A Tisza szabályozatlanságából fakadó problémákat általában okos intézkedésekkel rövid időre sikerült megszüntetni vagy kiküszöbölni, de 1878. karácsonya már rettegésben telt a szegedieknek. Egy árhullámnak köszönhetően a város pusztulása érezhető közelségbe került.
Az árvíz előtt alig egy évvel készült térképen jól látszanak a tervezetlenségből kialakult kesze-kusza utcák
A kékes szín az árvízzel borított területet jelöli, csak a barnára színezett részek maradtak szárazon
Korabeli Tisza-part, amelyen jól látszik, mennyire nem volt még védve a város egy esetleges árvízzel szemben
1879. március 5-én a Szegedtől 20 km-re fekvő - a későbbi Tisza-szabályozás miatt ma már nem létező - Petres falunál átszakadt a töltés és a folyó valósággal hátba támadta a várost. Hiábavalónak bizonyultak a Tiszával párhuzamosan kialakított töltések, észak felől semmi sem védte a települést. Március 11-ére már csak az egykori Alföld-Fiume vasútvonal magas töltése tartotta távol az áradatot, de ezt nem árvízi töltésnek tervezték és másnapra hajnali két órakor engedett a víz nyomásának és átszakadt. Az azonnal megfúltak száma kb. 160-ra tehető.
A benyomuló vízben csak a legrégebbi, és egyben legmagasabban fekvő terület, a Palánk néhány utcája maradt szárazon. Több mint 5400 épület esett áldozatul a katasztrófának, a várost "A hajnal nem találta többé..."
Víz alatt az Alsó-Palánk városrész
A város lakosságának csaknem 80%-a, mintegy hatvanezer ember vált hajléktalanná. A számokból világosan érzékelhető: Szeged gyakorlatilag elpusztult. Azon ritka pillanat ez, amikor nyilvánvalóan meghatározhatunk egy “megsemmisülési pillanatot” Szeged történelmében. Az elkeseredettségben még az is felmerült, hogy ne azon a helyen építsék újjá a várost.
Mentőcsónakok valahol a mai Honvéd-tér környékén
Víz alatt a Rozália-kápolna, a mai Lechner téren
Víz alatt a Dugonics-tér (fotó: Fortepan/Fődi Gábor)
A hírek gyorsan terjedtek a nagyvilágban. Ferenc József, osztrák-német császár 5 nappal a katasztrófa után a városba látogatott - és biztosította a szegedieket, hogy “Szeged szebb lesz, mint valaha.” Emellett megígérte, hogy a város megkapja a Várat, amelynek tulajdonjogáról hosszú évek óta folyt a vita a város és a kormány között.
Vágó Pál, Ferenc József a szegedi árvíznél című festménye
Egész Európában foglakozott a sajtó a szegedi árvízzel, így Nyugat-Európából rengetegen figyelték együttérzéssel az eseményeket. Ebben bizonyára közrejátszott a rengeteg külhoni, addigra már jelentős befolyással bíró magyar is, akik kiálltak a város támogatása mellett. Számtalan ország, köztük Ausztria, Németország, Anglia, Belgium, Oroszország, Franciaország, Olaszország és Románia is anyagi segítséggel járult hozzá az újjáépítés munkálataihoz – ezen országok fővárosainak nevét máig viseli az egyik szegedi körút. Mindazonáltal több, mint 5 hónapba telt, mire a belvizet sikeresen kiszivattyúzták a belvárosból, és megkezdődhetett az újjáépítés.
A külföldi pénzgyűjtések és -adományok eredményeiről beszámoló cikk a Vasárnapi Újság 1879. március 30-i számában (Forrás: Arcanum)
"A párisi gyűjtés az első napok alatt 21,053 frankot tett. A párisi nagykővetséghez e hó 24-ig 60,000 frank érkezett. Gambetta 500 frankot adott, Rothschild Albert báró, ki már 5000 frtot adott; ismét 5000 frtot küldött Tisza miniszterelnöknek; a párisi Rotschild-ház 20.000 frankot, a frankfurti 10.000 márkát adott. — Londonban e hó 26-án a szegedi alap már 8500 font sterling volt. — Az olasz lapokban buzgón folv a gyűjtés a szegedi vizkárosultak javára. A „Nazione" f. hó 22-ki számában ezeket irja: „Flórencz (Firenze - Jtom) vetélkedik Európa többi városaival a szerencsétlen szegediek segélyezésében. A nemes Magyarország iránti legmelegebb rokonszenvünk kifejezése mellett megnyitjuk mi is az aláírást." — Szent-Pétervárott az osztrák-magyar kolónia gyűjtése három nap alatt 6000 rubelen felüli összeget eredményezett; hangversenyt is rendeznek.
A szász király 3000, György szász herczeg 500 márkát adott; Károly román fejedelem 2000 frankot. Don Louis portugál király, kinek atyja (Coburg Ferdinánd) magyar nevelésben részesült, ugy hogy fia, a király is tud magyarul, folyvást táviratokat küldetett magának Budapestről a szegedi szerencsétlenségről, melynek enyhítésére bizonyára jelentékeny összeggel is fog járulni."
A Dóm helye (1885 környéke), szemben a Boldogasszony sugárút (fotó: Fortepan/Fődi Gábor)
Tisza Lajos - az újjáépítésre kinevezett miniszteri biztos - Lechner Ödön tervei szerint vezette a munkálatokat, s ekkora kristályosodott ki igazán, mennyire meg fog változni a város képe. Alig négy év leforgása alatt a város valóban szebb lett, mint valaha.
Megkezdődött a város szintjének feltöltése, a töltésrendszer kiépítése, Szeged és Újszeged egyesítése, illetve a város nekilátott egy új - Gustave Eiffel cégének tervei szerint készülő - közúti híd építésének.
Szintén az árvíznek "köszönhető" Szeged legfontosabb jelképe a Dóm vagy más néven a Fogadalmi-templom. De miért lett éppen fogadalmi? Mert a városvezetők az árvíz idején tett fogadalma szerint “Hogy ha Szeged még egyszer felépül az árvizet követően, akkor méltó keresztény templom is építtessék.” A város pedig újjáépült ezért a Dóm is elkészült, igaz csak 1930-ra.
A századfordulóra már teljesen kialakult a város tervezett, körutas, sugárutas szerkezete (vö. az 1879-as térképpel feljebb)
Több, azóta ikonikus szegedi épület, mint a Nemzeti Színház, a Törvényszéki Palota, vagy a Posta épülete is ekkor épült meg.
Az épülő Postapalota épülete (fotó: Fortepan/Fődi Gábor)
A Vár elbontása lehetőséget adott egy merőben új, európai szinten is kiemelkedően modern városszerkezet kialakítására. Megszületett a Belváros, “a palotás Szeged”, amely a mai napig egyedülálló látványosság.
Az épülő rakpart (fotó: Fortepan/Fődi Gábor)
Széchenyi tér, szemben a Postapalota és a Híd utca, távolban a Belvárosi híd vámházai látszanak. (fotó: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór Cége)
Szeged nagy tragédiája az árvíz, amelyben a város nagy része megsemmisült. Ugyanakkor lehetőség is volt ez a szegediek számára, hiszen esélyt kaptak, hogy egy sokkal fejlettebb települést építsenek fel, amely egy modern, 20. századi város megalapozását is jelentette.
További korabeli árvízi felvételek a galériában:
A mai írásunkat a szegedi Motiváció Műhely "követte el". Egy kicsit be is mutatnám őket, mert munkájukkal a város és térség hátrányos helyzetű fiataljait segítik, de a mostani árvízi évfordulóra is készültek egy KVÍZZEL és egy TÁRSASJÁTÉKKAL is!
A Motiváció Műhely a szegedi Nagy Árvíznek egy kooperatív társasjátékkal állított emléket. Az ÁRRAL SZEMBEN című játékban a játékosoknak együtt kell működniük különféle stratégiai döntések és feladványok megoldásán keresztül, hogy megmentsék a Tisza áradásától a várost.
A társasjáték-család másik darabja, a SZEDED segítségével a városhoz kapcsolódó szimbólumokat ábrázoló kártyákkal fejleszthetik koncentrációjukat, kreativitásukat a játékosok.
Ha szeretnéd kipróbálni a tudásod a témában, töltsd ki árvízi kvízünket.
A Motiváció Műhely szegedi civil szervezetek szövetsége. Hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok társadalmi beilleszkedését támogatja motiválás, képessé tevés és a társadalom tájékoztatása útján. Tanodákat működtetnek, kutatásokat és kampányokat szerveznek, könyveket adnak ki, társasjátékokat fejlesztenek. Közösségszervező programokkal, tanodák és civil szervezetek együttműködésének megszervezésével egy demokratikusan működő társadalomért dolgoznak.
A Motiváció nemcsak szegedi tematikájú, hanem oktatásüggyel kapcsolatos társasjátékokat is fejlesztett. A MENTORTÁRSAS-ban a hátrányos helyzetű tanulók iskolai életútját követhetjük végig, a gyermekek vagy mentoraik bőrébe bújva. A RENDSZERHIBA című kooperatív társasban a játékosok egymással együttműködve próbálják felszámolni az iskolai elkülönítést. A SZITU egy osztálykirándulás megszervezése kapcsán felmerülő kérdéseket rendezi egy kártyajáték keretében.
