Tovább böngésztem az Arcanum archívumát, s kiválogattam belőle egy pár érdekes képet, most az 1926-os évet célba véve. Vágjunk is bele az időutazásba, íme az első :
Winston Churchill láthatóan nem volt túl boldog, amikor ez a kép készült.
Jeritza Mária, énekesnő a New York-i Metropolitan tagja, vendégszereplésen volt Budapesten. Nagyon nagy sikerű előadásokat adott, közönségkedvenc volt.Gombaszögi Frida magyar színésznő, testvérei , Ella , Irén és Margit szintén színésznők voltak.
Paavo Nurmi ( 1897.06.13.-1973.10.02. finn „csodafutó”. Az 1920-as években a világ legjobb közép- és hosszútávfutója volt, sok világrekordot állított be a legkülönbözőbb távokon, 1500 m-től 20 km-ig. A „futók királyának” és a „repülő-finn-nek” is elnevezett Nurmit minden idők legnagyobb olimpikonjának és atlétájának is tartják.
Douglas Fairbanks (1883.05.23.-1939.12.12.) amerikai színész, forgatókönyvíró, rendező és producer. A némafilm korszak legendája .Mary Pickford , Fairbanks felesége, szintén színész, egykor az egyik legjobban fizetett sztár volt.
A mérkőzéseket az MHC , Magyar Hockey Club régi lóversenytéri pályáján játszották. A belépők 40-20 és 10,000 korona áron voltak elérhetőek.
Talán a választások miatt volt az összevonás.
Sokat vitáztak a megépítése miatt, kifogásolták a robbantásokat. Egy időre fel is függesztették az 1924-ben elkezdett munkálatokat.A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felöli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára.
Rin Tin Tin története az első világháború hadszinterén indult, 1918-ban. Lee Duncan amerikai pilóta egy lebombázott repülőtéren talált egy németjuhász kutyát, kölykeivel. Duncan ebből egy hímet és egy nőstényt vett magához. Idomítani kezdte a kutyákat, mivel csak hobbiállatként nem maradhattak volna vele, s a háború után haza akarta vinni őket. A két kutyából csak, ahogy ő nevezete, Rinty maradt életben. A háború után a kutyával versenyekre járt, ahol felfedezték a leendő sztárt. Kezdetben csak rövidfilmekben szerepelt, s hiába házalt Duncan egy nagyfilm ötletével, rendre elutasították. Első sikeres szerepében, farkast játszott, s ez hozta meg neki a sikert. Az eredetileg szereplő állat helyére ugrott be, s mutatta meg tudását Igazi sztár lett, 26 filmet forgatott, széles rajongótábora lett. Saját dublőrei is voltak, magánszakács főzte neki minden nap az ételt. Halála után visszaszállították Franciaországba, s ott temették el.
Tabán név alatt ma a budai Várhegy, a Gellérthegy és a Naphegy közé ékelődő völgyet szokás érteni. Valójában ehhez a városrészhez tartoznak a Gellért-hegy északi lejtőjének utcái és a Nap-hegy déli része is. Nyugat felől a Déli vasút pályája, északon a Víziváros, ill. a Krisztinaváros, valamint a közéjük ékelődő Várhegy, keletről a Duna határolja. (Eredetileg a Tabán külterülete volt az egész mai Lágymányos is.) A városnegyed ma is használt neve a török eredetű Débágháne/Tabakhane szóból származik, jelentése: Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor cserzővargák, tímárok műhelyei voltak itt. Ez változott később Tabahonra, majd rövidült-magyarosodott Tabánra. A név sok más hazai településen is használatban volt és fennmaradt, pl. Pécsett, Szegeden, Szolnokon.
A Tabán területe a kezdetektől fogva kedvelt lakóhely volt. Állt itt római őrtorony, fontos átkelőhely is volt. A történelem során változatosan fejlődött, a tatárjárás után, mivel a várfalon kívül maradt, Buda előtelepülése. A török korban a magyar lakosság nagy része elhagyja, de a törökök fejlesztik a területet, köszönhetően a hőforrásoknak. A hódoltság után jelentős számú szerb lakosság települ le itt. A 18. századra egymáshoz ragasztott, zsindelyfedésű, szegényes vályogházakkal szegélyezett, szabálytalan, girbegurba utcácskák alakultak ki. Lakóik a több évszázados hagyományokra visszatekintő szőlőműveléssel foglalkoztak, de jelentős számú iparosnak, kereskedőnek is otthont adott a rendezetlen és nagyon sűrűn beépített negyed. A Tabánt 1810-ben tűzvész pusztította, s nem kímélték az Ördög-árok árvizei sem. 1821-ben ezer házat írtak itt össze. A századfordulóra szórakozóhelyekkel, vendéglőkkel, borozókkal teli romantikus negyeddé vált. A budapesti ”Montmartre”-ként is emlegetett Tabán írók, költők, művészek helye lett. 1933–36-ban bontották le a Tabán házait, s csak néhány épületet kímélt meg a „városrendezési láz”. Az ide tervezett új városrész azonban soha nem épült fel. A Tabán rendezési terve körül nagy viták voltak, művészek harcoltak a megmaradásáért. A mai napig vitatkoznak arról, szükséges volt-e a városrész ilyen mérvű átalakítása.
Hajdani Jezsuita rendház volt eredetileg, Mária Terézia idején kapta a kastély jelleget. Több átalakítást követően ma is gyógyintézményként működik.
A kép egy 1926-os labdarúgó mérkőzés nézőit ábrázolja. Nekem kicsit furcsa, ahogy és ahová néznek.S mintha páran többször is feltűnnének... Kinek mi a véleménye? (Nem kérdés, korabeli kollázs. Sok az "iker". Ja és kedvencem a jobb oldalon feljebb a hatalmas fej a kicsik mögé félig eldugva :D - Jtom)
Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár
