Katolikus világkongresszus és az országjáró Szent Jobb - 1938
Több látványos eseménnyel ünnepelte Szent István király halálának 900. évfordulóját Magyarország – csúcspontja, az Eucharisztikus világkongresszus - éppen ma 80 éve - 1938. május 25-én kezdődött. Ott volt két későbbi pápa, érkeztek a vendégek a legtávolabbi földrészekről is, az osztrák és a német főpapok viszont nem jöttek el. Vajon miért pont ők hiányoztak? És miért kellett éppen a kongresszus előtt új kormányfőt kineveznie Horthynak?
"Ma egy új szerzőt köszönthetünk Tóth Marcell személyében, akivel a múltkori szegedi levéltári bloggertalálkozón volt szerencsém megismerkedni. Első cikkében egy napra pontosan 80 éve kezdődött nagy jelentőségű eseményről írt nekünk az MTI Fotóbank képeinek felhasználásával. Az ilyenkor szokásos: mit lehet tudni rólad? és mik a terveid nálunk? kérdésre a következőket felelte:
"Történelemtanár, újságíró, helyesebben állíthatnám magamról egyszerre azt, hogy egyik sem és azt is, hogy mindkettő. Írtam sokat közérthetően, és néhányat tudományosan. A blogon elsősorban az előbbit erősíteném, de mindenképpen az utóbbi igényességével. Inkább rendszeresen visszatérő, mint ritkán látható blogger szeretnék lenni az oldalon."
Fogadjátok szeretettel!" - Jtom
„Keresztény kurzus” – mondták kissé gúnyosan a Tanácsköztársaság emigránsai, amikor a két világháború közötti, Horthy Miklós kormányzó nevével fémjelzett politikai rendszert és szereplőit jellemezték. Azonban, mint minden leegyszerűsítésben, kifigurázásban, ebben is van igazság: az 1930-as Szent Imre-évhez hasonlóan a nyolc évvel későbbi Szent István-évben is tett azért az állam, hogy megmutassa, a nyugati keresztény kultúrkörhöz tartozik a Kárpát-medence közepe.
Az ország különböző pontjain számtalan rendezvényt szerveztek, de a világnak elsősorban a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus fényes külsőségek közötti megtartásával kívántak bizonyítani. 1938. május 25. és 29. között tartott eseménysor rendezési jogát még 1936-ban nyerte el az ország. Az 1881-ben útjára indított kongresszussorozatot minden alkalommal máshol tartották meg, és 1922-től egészen a II. világháborúig (többé-kevésbé) kétévente követték egymást a katolikus városok.
Horthy Miklós fogadja Eugenio Pacellit és kíséretét. MTI Fotó: Bojár Sándor
Az eucharisztia, azaz úrvacsora tisztelete mellett azonban szimbolikus volt a helyszín: Magyarország „két pogány”, azaz a kommunista Szovjetunió és a náci Németország között helyezkedett el földrajzilag. Sok résztvevő egyértelműen az utóbbi elleni állásfoglalásnak tekintette azt, hogy Budapesten gyűlnek össze, Hitler ezért megtiltotta Németország és a frissen megszállt Ausztria püspökeinek, hogy elmenjenek a magyar fővárosba.
Útban a pápai legátus tiszteletére rendezett fogadásra. MTI Fotó: Bojár Sándor
A német diktátor azonban csak ott bírt befolyással, ahol katonái állomásoztak. Május 23-án futott be a Keleti pályudvarra Eugenio Pacelli pápai legátus vonata, az állomáson személyesen Horthy Miklós kormányzó fogadta. Pacelli kevesebb mint egy évvel később XII. Piusz néven ült Szent Péter trónjára. Kíséretében ott volt Giovanni Battista Montini, aki 1963-tól VI. Pál néven vált pápává. A magyar egyházi vezetőkön kívül 14 bíboros, 48 érsek, 197 püspök jött el – Brazíliától Törökországig számtalan helyről.
A pápai legátus a miniszterelnökkel tárgyal. MTI Fotó
Azonban nem az államfő játszotta a főszerepet az ünnepségek alatt, sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a két héttel(!) korábban kinevezett Imrédy Béla miniszterelnök, aki egy jelentős dologban különbözött Horthytól, valamint az előző kormányfőtől, Darányi Kálmántól is: ő nem a református, hanem a katolikus felekezethez tartozott.
Apácák egy csoportja a világkongresszus zárómiséjén a Hősök Terén. MTI Fotó: Bojár Sándor
Tömegrendezvényekből nem volt hiány, már május 15-én 25 ezer munkás tett hitet Krisztus mellett, majd 25-én a Hősök terén százezer embernek mondott beszédet Serédi Jusztinián hercegprímás, Hóman Bálint kultuszminiszter és Eugenio Pacelli. Másnap, áldozócsütörtökön Verdier párizsi bíboros mintegy 300 ezer ember – köztük 150 ezer gyermek – előtt mutatott be szentmisét ugyanott.
A szentostya a keresztáldozatra utal. A Hősök terén tartott szentmisékre százezrek mentek el. MTI Fotó: Bojár Sándor
A vasárnapi szentmisén – becslések szerint – már közel félmillióan vettek részt. Mind csütörtökön, mind vasárnap körmenetet tartottak, amelyek szinte tömegdemonstrációval értek fel.
Pacelli és kísérete a körmeneten. MTI Fotó: Bojár Sándor
A világkongresszus utáni nap, május 30. egyben a Szent István-év megnyitását is jelentette. Serédi Jusztinián Jézus Szentséges Szívének ajánlotta fel Magyarországot, majd a Szent Jobbot előbb a Hősök terére, utána az Aranyvonathoz vitték. A következő nap nemcsak Pacelli pápai legátus és kísérete búcsúzott, hanem az első király ereklyéjének az országjáró körútja is megkezdődött, amely egészen őszig tartott.
Az Aranyvonat
A Szent István-év alkalmából a Szent Jobbot vasúton, az Aranyvonaton szállítva bemutatták az ország különböző pontjain. Ezen a szerelvényen belül volt a magát a Szent Jobbot vivő vasúti vagon, az Aranykocsi, amelyet Urbányi Vilmos és Márton Lajos tervezett. A bizánci stílusban készített, magyar szentek képével díszített vasúti kocsi 19 ezer pengőbe került akkor, amikor egy kilogramm kenyér 38 fillérbe. A Szent Jobbot egy különleges állvánnyal kímélték a rázkódástól. A szerkezet kiállta a próbát, kevesebbet rázkódott, mint a körmenetek alatt. A vidékre szállított Szent Jobbot több helyen - például Szegeden, Pécsett, Győrben - közszemlére is tették, máshol pár percre lehetett megnézni a vagonban, sok helyen pedig csupán annyira lassított a vonat, hogy a helyiek térden állva köszönthessék. A körút egészen szeptember 25-ig (más adatok szerint: október 2-ig) tartott, de a következő években a visszacsatolások után még többször elhagyta a Szent Jobb a Szent István-bazilikát. Maga az Aranykocsi a II. világháború végén megsemmisült, újjáépítésének ötlete az elmúlt évtizedben már többször felmerült.
A Szent Jobb már az Aranykocsin. A képen Mészáros János érseki helytartó a koronaőrökkel. MTI Fotó: Bojár Sándor
Az Eucharisztikus világkongresszusok azonban a világháborúval nem értek véget. Az elmúlt időszakban négyévente gyűltek össze a világ katolikusai. Legközelebb 2020-ban, újból Budapesten tartják meg a rendezvényt.
Köszönet az MTI Fotóarchívumának a képekért!
Az elmúlt években nagyszabású digitalizáció kezdődött az MTI Fotóarchívumában, aminek eredményeképpen több százezer fotót szkenneltek be és láttak el a készítés körülményeiről szóló metaadatokkal. 2018 nyarára egy online felülettel készül a Fotóarchívum, hogy közgyűjteményként jelenjen meg a kibertérben, ahol nem csak fotók, de múltszázad elejéről származó régi hírek mellett hanganyagok, kották is megjelennek majd, mindehhez pedig egy közös kereső felület is társul. Ebbe a nagy munkába enged most betekintést a mai poszt.
Mindig is szerettük volna, hogy minél több magyar vonatkozású képet publikáljunk, így amikor - még ebben a hónapban - elindul majd a bárki számára hozzáférhető és szabadon böngészhető MTI Fotóarchívuma, a Ritkán Látható Történelem blogon lesznek láthatóak a legérdekesebb képek, aktualitások, tematikus válogatások, segítve ezzel, hogy minél szélesebb körben ismerhessük meg ritkán látható történelmünket.
Az MTI Fotóarchívumról:
Közép-Európa egyik legnagyobb fotótára, amely alapvetően az MTI (Magyar Távirati Iroda) és jogelődjei által készített és gyűjtött közel 13 millió fotónegatívot őriz. Az archívum két részből áll: a film tárból (negatív és diapozitívok), valamint a papírképek tárából. Ez utóbbiban mintegy 4 millió nézőkép található, melyek az elkészült riportokból kiszerkesztett nagyítások. Ezenkívül az archívum része a 781 db, a fotóriportok leírását tartalmazó eredeti szövegeket őrző szövegkönyv és a 131 db, csupán a riportok címét rögzítő, úgynevezett negatív beíró könyv is.
A gyűjtemény 1993 óta védett muzeális érték, ezért a kifejezetten az erre a célra átalakított mélypincében tároljuk, állandó hőmérsékleten 18 Celsius-fokon és 60%-os relatív páratartalom mellett. Külön speciális biztonsági helyiséget kaptak a tűz- és robbanásveszélyes, az ’50-es évek végéig használatban lévő nitrocellulóz alapú filmek. Az archívumot 24 órás ipari kamerás megfigyelés is védi.
A gyűjtemény még a Magyar Televízió egykori, mintegy 1 millió darabos fotógyűjteményével is gyarapodott!
A digitális fényképezésre áttéréssel egy időben elkezdődött a negatív felvételek értékmentő, retrospektív feldolgozása, a szabadszavas visszakeresést biztosító digitális adatbázisba rendezése. Digitális fotóarchívumunk, a Fotóbank jelenleg már csaknem kétmillió digitális fotót tartalmaz.