A Magyar Etimológiai szótár szerint az "ántivilág" szó jelentése 'régi szép világ'. Jellemzően az első és második világháború közti Magyarország mindennapjaira használják, legalábbis nagyapámtól így hallottam először ezt a jelzőt. Ezt az alig negyedszázados korszakot idézzük meg ma az (MTI) Nemzeti Fotótár képeivel.
TIÉTEK A TEREP: A mai válogatásba is jutott számos olyan kép, amelynek készítési helye ismeretlen. Ha van köztetek olyan aki felismeri a helyszíneket, a Fotótár munkatársai hálásak lesznek érte. Amennyiben kiegészítést tudtok hozzáfűzni, vagy javítandó hibát láttok, akkor se habozzatok!
1921. augusztus 20. Előkelőségek a Szent István napi körmenetben Budapesten. MTI Fotó reprodukció
A 19. század második felében kezdett kialakulni a Szent István-kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb ereklyéjének körmeneten való körülhordozása. A körmenetek a várkápolnabeli őrzés idején kezdődtek meg: 1862 óta a ma is használt Lippert-féle rekeszzománcos ereklyetartóban vitték a Szent Jobbot a Mátyás-templomig és vissza. A Szent Jobb első magyarországi „körútja” 1771-ben a Raguzából (Dubrovnik) történő hazahozatalakor kezdődött, amikor Győrött és Pannonhalmán több napig mindenki megtekinthette, és leróhatta tiszteletét. Rendszeressé azonban csak 1891. augusztus 20-a után váltak a körmenetek, miután Szent István napját nemzeti ünneppé nyilvánították. 1945-ben a menekülő nyilas kormány a koronával együtt a Szent Jobbot is magával vitte az országból, egészen Ausztriáig. 1945. augusztus 19-én a salzburgi érsek segítségével hozták vissza az ausztriai Mattsee-ből, így a II. világháború utáni első augusztus 20-án már ismét körmenetben vitték végig a romos utcákon. 1950-től a kommunisták megtiltották a vallási eseményt, és egészen 1989-ig kellett várni a következőre.
Az éveken át tartó rossz bánásmód, alacsony fizetés és önkényeskedés ellen harcoló pilisvörösvári bányászok 1928. november 23-án sztrájkba léptek, elindítva ezzel az évtized legnagyobb bérmozgalmát. December 11-én éhségmenetet tartottak: közel 2000 bányász, feleség és gyermek megindult Budapest felé, hogy a főváros népe lássa nyomorúságukat, és felébressze a kormány felelősségét. Ürömnél a csendőrség feltartóztatta a menetet, így a bányászok egy 15-20 tagú küldöttséget menesztettek a Parlamentbe. Az itt elhangzó ígéreteknek a bányászok nem hittek, így nem vették fel a munkát. Ezt követően a kormányzat blokád alá vette a falut, hogy a csendőrség segítségével megtörje a bányászok ellenállását. Mintegy 30-40 csendőr vette körül a falut, és csak csendőri engedéllyel lehetett elhagyni azt. A sztrájk 1929. január 8-án ért véget. Bár a bányaigazgatóság ígéretet tett, hogy senkit sem bocsátanak el, a munka felvételét követően 170 bányásznak mondtak fel.
Az Oktogon helyén a Sugárút (1885-től 1949-ig, illetve 1990-től Andrássy út) kiépítéséig mély gödör volt, ezt 1872-ben feltöltötték. 1873-74-ben épült fel a teret övező négy eklektikus stílusú ház. Elnevezései: a XIX. században Nyolcszög tér, az 1920-as évektől Oktogon, 1936-tól Mussolini tér, 1945-től November 7. tér, majd 1990-től ismét Oktogon.
1938-1939-ben megtörtént a sajtótörvény és a "zsidótörvények" sajtójogi paragrafusainak végrehajtása, aminek következtében 1300 lap közül 410-től vonták meg a megjelenési jogot. 1939 oktberében a Pesti Napló és Az Est megszűnt, ez utóbbi helyett megjelent a Pest című kormánylap, illetve a Magyarország is kormánylap lett.
Horthy kormányzó fia és helyettese, deaktiválása előtti utolsó bevetésén a szovjet belgorodi területen, Ilovka falunál 1942. augusztus 20-án hajnali 5 óra 7 perckor, röviddel a felszállás után Héja típusú vadászgépével lezuhant.
A mai bejegyzés ismét az Nemzeti Fotótár segítségével készült. Ahogy mindig, úgy most szívesen látjuk a hozzászólásaitokat, szóljon az egykori élményekről vagy legyen kiigazítás, ne fogjátok vissza magatokat. Ha hibát észleltek vagy pontosítanátok a képek aláírását, úgy azt a fotókra kattintva azok linkjein megtehetitek, az MTI-s szerkesztők örömmel fogadják a hozzáértők javításait.
Ne feledjétek hogy akár ezekből a képekből, de akár az archívum több mint háromszázezer fotója közül bármelyikből is rendelhettek nagy méretű, vászonra nyomott faliképet kereten, otthonotokba vagy esetleg ajándékba az Nemzeti Fotótárából!
Az archívumról bővebben:
Az elmúlt években nagyszabású digitalizáció kezdődött az MTI Fotóarchívumában, aminek eredményeképpen több százezer fotót szkenneltek be és láttak el a készítés körülményeiről szóló metaadatokkal. 2018 nyarára egy online felülettel készül a Fotóarchívum, hogy közgyűjteményként jelenjen meg a kibertérben, ahol nem csak fotók, de múltszázad elejéről származó régi hírek mellett hanganyagok, kották is megjelennek majd, mindehhez pedig egy közös kereső felület is társul. Ebbe a nagy munkába enged most betekintést a mai poszt.
Mindig is szerettük volna, hogy minél több magyar vonatkozású képet publikáljunk, így amikor - még ebben a hónapban - elindul majd a bárki számára hozzáférhető és szabadon böngészhető MTI Fotóarchívuma, a Ritkán Látható Történelem blogon lesznek láthatóak a legérdekesebb képek, aktualitások, tematikus válogatások, segítve ezzel, hogy minél szélesebb körben ismerhessük meg ritkán látható történelmünket.
A Nemzeti Fotótárról:
Közép-Európa egyik legnagyobb fotótára, amely alapvetően az MTI (Magyar Távirati Iroda) és jogelődjei által készített és gyűjtött közel 13 millió fotónegatívot őriz. Az archívum két részből áll: a film tárból (negatív és diapozitívok), valamint a papírképek tárából. Ez utóbbiban mintegy 4 millió nézőkép található, melyek az elkészült riportokból kiszerkesztett nagyítások. Ezenkívül az archívum része a 781 db, a fotóriportok leírását tartalmazó eredeti szövegeket őrző szövegkönyv és a 131 db, csupán a riportok címét rögzítő, úgynevezett negatív beíró könyv is.
A gyűjtemény 1993 óta védett muzeális érték, ezért a kifejezetten az erre a célra átalakított mélypincében tároljuk, állandó hőmérsékleten 18 Celsius-fokon és 60%-os relatív páratartalom mellett. Külön speciális biztonsági helyiséget kaptak a tűz- és robbanásveszélyes, az ’50-es évek végéig használatban lévő nitrocellulóz-alapú filmek. Az archívumot 24 órás ipari kamerás megfigyelés is védi.
A gyűjtemény még a Magyar Televízió egykori, mintegy 1 millió darabos fotógyűjteményével is gyarapodott! A digitális fényképezésre áttéréssel egy időben elkezdődött a negatív felvételek értékmentő, retrospektív feldolgozása, a szabadszavas visszakeresést biztosító digitális adatbázisba rendezése. Digitális fotóarchívumunk, a Fotóbank jelenleg már csaknem kétmillió digitális fotót tartalmaz.
