1958. május 1. Fűben alvó házaspár a Városligeti majálison. MTI Fotó: Lajos György
A mai poszt a megszokott régi képek mellett annyiból egyedülálló, hogy ezzel a bejegyzéssel elindul egy olyan összefogás a blog és az MTI Fotóarchívuma között, amire eddig még sehol nem volt példa. Kitüntetett szerep jut blogunknak abban hogy mostantól olyan magyar vonatkozású képeket mutassunk be, amik közül nagyon sokat eddig még sosem publikáltak. Rengeteg változatos téma és kalandok várnak rátok - veletek együtt ránk is - amiből egyszerűen nem szabad kimaradni! Azóta régen megváltozott utcákat, helyeket láthatunk majd, régi emlékeket elevenítünk fel, talán ismerős arcokat is felfedezhetünk azokon a fotókon, amikből mostantól lesz bőven...
Az elmúlt években nagyszabású digitalizáció kezdődött az MTI Fotóarchívumában, aminek eredményeképpen több százezer fotót szkenneltek be és láttak el a készítés körülményeiről szóló metaadatokkal. 2018 nyarára egy online felülettel készül a Fotóarchívum, hogy közgyűjteményként jelenjen meg a kibertérben, ahol nem csak fotók, de múltszázad elejéről származó régi hírek mellett hanganyagok, kották is megjelennek majd, mindehhez pedig egy közös kereső felület is társul. Ebbe a nagy munkába enged most betekintést ez a "Május 1" témában készült poszt.
Mindig is szerettük volna, hogy minél több magyar vonatkozású képet publikáljunk, így amikor - még ebben a hónapban - elindul majd a bárki számára hozzáférhető és szabadon böngészhető MTI Fotóarchívuma, a Ritkán Látható Történelem blogon lesznek láthatóak a legérdekesebb képek, aktualitások, tematikus válogatások, segítve ezzel, hogy minél szélesebb körben ismerhessük meg ritkán látható történelmünket.
A "Május elseje" mint olyan a kollektív tudatban mindig is kommunista ünnepként volt elkönyvelve, holott tágabb értelmezésben a munka ünnepét volt hivatott szimbolizálni. A nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap mondhatni kapóra jött fejlődő kommunista rezsimeknek, mert saját ünnepnapjaikat kialakítandó, szükségszerűen szakítaniuk kellett az egyházi ünnepekkel. Így a klerikális gyökerekkel nem rendelkező, a munkásság hatalmát és elért eredményeit kifejező május elsejei ünnepnap kézenfekvőnek bizonyult és hivatalosan a munkásosztályt képviselő politikai berendezkedések vezető ünnepévé nőhette ki magát.
Magyarországon az első május elsejei felvonulást 1890-ben tartották (ne feledjük, még az Osztrák-Magyar Monarchiában vagyunk!). A fő jelszó: "nyolcórai munka, nyolcórai szórakozás, nyolcórai nyugalom." A menet az Andrássy úton haladt a Városligetbe. A résztvevők csaknem hatvanezren voltak, katonás rendben vonultak nemzeti zászlókkal, vörös kokárdákkal és táblákkal. Voltak köztük szép számban munkásnők is, néhányan népviseletbe öltözve. Az első budapesti demonstráció sikere meglepte a hatóságokat, de magát a munkásságot is. Nagy lelkesedéssel készülődtek az 1891-esre, ám ekkor az ünnep nem hétvégére, hanem péntekre esett, így a központi politikai demonstráció elmaradt. Azokat, akik munka helyett mégis majálisoztak, a legtöbb helyen másnap elbocsátották állásukból.
Későbbiekben a rövid ideig élt Magyar Tanácsköztársaság rendezett mindössze egy - de annál inkább látványos - munkásünnepet, már ha azt hogy mindent vörös drapériával vonnak be látványosnak nevezhetjük. Az 1945 utáni időszak, főleg a kommunista politikai térnyerés utáni időben egyre látványosabb és nagyobb tömegeket mozgató (persze hiszen iskolákban, gyárakban kimondottan vagy kimondatlanul, de kötelezővé tették a részvételt) monstre felvonulásokká cseperedtek. A kádári gulyáskommunizmus időszakára a sör-virsli kombó vette át a lényegi részét az ünnepnek. Miután a budapesti dolgozók letudták a kötelező vállalati felvonulást, a ligetben vagy a vidám parkban, a vidéki munkásosztály pedig jellemzően a parkos rendezvényterületeken élvezhette a puhuló diktatúra sörszagú ünnepét.
Ezekből az egykor szebb (?) napokat látott majálisok képeiből válogattam mára - ahogy megszokhattátok - időrendi sorrendben.
1919. május 1. Ünneplők a Hősök terén május elsején, az emlékművön a "Világ proletárjai egyesüljetek!" felirat olvasható. A Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 1-jén az egész Millenniumi emlékművet vörös drapériával vonták be, Gábriel arkangyal szobrát obeliszkké alakították, és eléje Marx 7 méteres gipszből öntött alakját állították. A Habsburg királyok (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobrát kiemelték és Vignali Rafael öntödei vállalatához szállították. Ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, amelyet pár proletár vert szét. MTI Fotó: Reprodukció
1945. május 1. A Magyar Kommunista Párt XII. kerületi szervezetének "Éljen a szabad május 1." feliratú lovas kocsija vörös csillagot vonultat fel a háború utáni első május elsején Budapesten. MTI Fotó/MAFIRT
1945. május 1. Lenint ábrázoló transzparenssel, és koszorúval vonulnak az ünneplők a háború utáni első május elsején a romos Budapesten. MTI Fotó/MAFIRT
1945. május 1. Transzparensekkel és zászlókkal vonul az ünneplő tömeg a háború utáni első május elsején Budapesten, át a Szabadság hídon. Háttérben: a Gellért szálló romos épülete. MTI Fotó/MAFIRT
Több százezer ember vett részt a II. világháború utáni első május elsején Budapesten, az ünnepségeken. A háború még néhány napig folyt Európában. A hídon orosz felirat: "Tilos a dohányzás!"
1945. május 1. Tömegek vonulnak a főváros utcáin a háború utáni első május elsejei ünnepen. A Németországba menekült háborús bűnösök felelősségre vonását követelték. MTI Fotó: Mafirt. Az utolsó magyar kormány nyilas vezetőjét, Szálasi Ferencet szimbolikusan felakasztva hordták körbe. Kevesebb mint egy éven belül teljesült az akaratuk.
1945. május 1. Felvonulók transzparensekkel a budapesti utcán a háború utáni első május elsején. MTI Fotó/MAFIRT: Lakatos
1947. május 1. Rákosi Mátyás (tribün b1) a Magyar Kommunista Párt (MKP) főtitkára, Rajk László (b2) belügyminiszter, Szakasits Árpád (j2) a Szociáldemokrata Párt elnöke és Marosán György (j1) a Szociáldemokrata Párt főtitkárhelyettese állnak a május 1-jei ünnepségek központi rendezvényén, a Hősök terén a dísztribünön. MTI Fotó/MAFIRT
1952. május 1. A Traktor Sportegyesület férfi sportolói a május elsejei felvonuláson. MTI Fotó/Magyar Fotó: Tóth László. A sportolók felvonulása a szovjet szpartakiádokon és május elsejéken szokásos volt, ezt igyekezte a magyar kommunista kormány is másolni
1957. május 1. A forradalom utáni évben a Magyar Televízió operatőre élőben közvetíti a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) ünnepi nagygyűlését a Hősök teréről. Ezzel az élőben sugárzott adással kezdte meg hivatalosan működését a Magyar Televízió. A háttérben, a dísztribün fölött: Marx, Engels és Lenin portréi. MTI Fotó: Fényes Tamás
1958. május 1. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség tagjai vitorláshajó-modell bemutatót tartanak a Városligeti-tavon a május elsejei ünnepség résztvevőinek. MTI Fotó: Petrovits László
1959. május 1. Férfiak és nők szórakoznak a Kanyargón a Vidám Parkban május 1-jén. MTI Fotó: Lajos György
1961. május 1. Állami vezetők a dísztribünön a május elsejei felvonuláson balról-jobbra: Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MSZMP KB) első titkára, Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke és jobb szélen Kiss Károly, az MSZMP KB titkára. MTI Fotó: Sziklai Dezső
1961. május 1. Gagarin űrrepülését megjelenítő gondola halad a május elsejei felvonuláson a Hősök tere felé, szemben a Szépművészeti Múzeum felállványozott homlokzata. MTI Fotó: Sziklai Dezső
1962. május 1. A budapesti dolgozók ünnepi felvonulása május 1-jén, a munka ünnepén a Felvonulási téren (2006-tól 56-osok tere). MTI Fotó: Mikó László
1963. május 1. Angyalföld és Kispest dolgozói vonulnak a május elsejei budapesti felvonulók élén. MTI Fotó: Petrovits László
1968. május 1. A május 1-jei ünnepségen amerikaellenes feliratok és Dutchske (helytelenül írva, helyesen: Dutschke) német diákmozgalmi vezetővel szolidáris transzparensek a magyar és külföldi egyetemisták kezében a Felvonulási téren (2006-tól: 56-osok terén). MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
Rudi Dutschke NSZK baloldali diákvezért április 11-én lőtte fejbe egy fiatal antikommunista Nyugat-Berlinben. Dutschke agysérülését túlélte, de mindent újra kellett tanulnia, még járni és beszélni is. Ezután Nagy-Britanniába költözött, de onnét kiutasították baloldali nézetei miatt. 1978-ban Dániában halt meg: a fejlövés után kialakult egyik epilepsziás rohama miatt a fürdőkádba fulladt.
1972. május 1. Zászlókkal, táblákkal és léggömbökkel vonul az ünneplő tömeg május 1-jén. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
A vietnami háború lezárását követelő transzparens sem volt szokatlan. Már az ötvenes évek elején is vonultak hasonló táblákkal a kommunista dolgozók, akkor még a koreai háborúba való amerikai beavatkozást bírálva.
1975. május 1. Vörös csillagot formázó élőkép a május elsejei felvonuláson a fővárosban a Felvonulási téren (2006-tól 56-osok tere). MTI Fotó: Fényes Tamás. "ÉLJEN A SZOCIALIZMUS ÉS A BÉKE!"
Erről a képről jutott eszünkbe ez a történet:
(4:02) Forrás: Nemzeti Audiovizuális Archívum
1982. május 1. Losonczi Pál (j3), az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János (j2), a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára és Lázár György (j) miniszterelnök integet a tribünről a május elsején felvonuló budapestieknek a Felvonulási téren (2006-tól 56-osok tere). Balra, az Építők Székháza. MTI Fotó: Manek Attila
1982. május 1. A felvonulást követően egy kövön falatoznak a résztvevők a Városligetben rendezett majálison. MTI Fotó: Benkő Imre
1988. május 1. Május elsejei felvonulás Budapesten. A képen: Kádár János, az MSZMP főtitkára (k) a tribünön. MTI Fotó: Manek Attila.
Az utolsó május 1-je... Pontosan három héttel később Kádárt - saját kérésére, betegségére hivatkozva - felmentik főtitkári tisztségéből. 32 évig állt a tribünön mint az ország első embere.
A következő évben a változások már zajlanak. Kádár helyét Grósz Károly veszi át, aki a keményvonalas politikát folytatja, képtelen az enyhülésre, elutasítja a többpártrendszert, elítéli a "követelőzőket" (pl. Ellenzéki Kerekasztal"), egyenesen fehérterrorral fenyegeti a lakosságot. Azért persze ellátogat az Egyesült Államokba, csónakázik Disneylandben (ígérem megmutatom azt is a közeli jövőben), és Kohl német kancellárból is kiénekel 1 milliárd nyugatnémet márkányi hitelt...
1989. május 1. Balról jobbra: Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, Tatár Árpád, a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) Ifjúsági Tanácsának tagja, Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) főtitkára (beszél), Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke (b-j) a május 1-jei nagygyűlésen a Felvonulási téri dísztribünön. MTI Fotó: Varga László
1990-től már nem volt kötelező felvonulni...
Köszönet az MTI Fotóarchívumának a képekért!
Az MTI Fotóarchívumról:
Közép-Európa egyik legnagyobb fotótára, amely alapvetően az MTI (Magyar Távirati Iroda) és jogelődjei által készített és gyűjtött közel 13 millió fotónegatívot őriz. Az archívum két részből áll: a film tárból (negatív és diapozitívok), valamint a papírképek tárából. Ez utóbbiban mintegy 4 millió nézőkép található, melyek az elkészült riportokból kiszerkesztett nagyítások. Ezenkívül az archívum része a 781 db, a fotóriportok leírását tartalmazó eredeti szövegeket őrző szövegkönyv és a 131 db, csupán a riportok címét rögzítő, úgynevezett negatív beíró könyv is.
A gyűjtemény 1993 óta védett muzeális érték, ezért a kifejezetten az erre a célra átalakított mélypincében tároljuk, állandó hőmérsékleten 18 Celsius-fokon és 60%-os relatív páratartalom mellett. Külön speciális biztonsági helyiséget kaptak a tűz- és robbanásveszélyes, az ’50-es évek végéig használatban lévő nitrocellulóz alapú filmek. Az archívumot 24 órás ipari kamerás megfigyelés is védi.
A gyűjtemény még a Magyar Televízió egykori, mintegy 1 millió darabos fotógyűjteményével is gyarapodott!
A digitális fényképezésre áttéréssel egy időben elkezdődött a negatív felvételek értékmentő, retrospektív feldolgozása, a szabadszavas visszakeresést biztosító digitális adatbázisba rendezése. Digitális fotóarchívumunk, a Fotóbank jelenleg már csaknem kétmillió digitális fotót tartalmaz.