A nagy chicagói tűzvész - 1871

2016. február 04. JTom

Az 1871. október 8-án kitört tűzvész az Egyesült Államok nem a legnagyobb, de a legismertebb tűzvésze, amely az akkor 334 ezer lakosú nagyváros kétharmadát elpusztította.

001.jpg

Több mint 17 ezer épület égett le és 250 ember halt meg a katasztrófában, amelyre minden év október elején megemlékeznek az Államokban a tűzmegelőzési héten.

1871_map.jpg

A város vörössel jelölt területe semmisült meg, százezren maradtak fedél nélkül. A város közintézményei mind megsemmisültek

 

A népszerű legenda szerint a tüzet vasárnap kora este egy bizonyos Mrs. O'Leary tehene okozta, aki fejés közben felrúgta a lámpást, amitől kigyulladt a pajta, majd a város. Természetesen nem bizonyított, hogy valóban így történt volna, mások szerint cigiző fiúk okozták, de van egy olyan verzió is ami egy meteor becsapódását jelöli meg a tűz okaként.

Hogy hogyan terjedhetett ilyen gyorsan, arra a katasztrófák biztos receptje szerinti két ok a magyarázat: száraz, meleg, szeles napok és rengeteg fából épült ház.

Chicagót kevesebb mint negyven évvel előbb alapították, de a hihetetlen magas migrációs hullám és a munkalehetőségek miatt 1871-re már több mint 330 ezren lakták a várost, jobbára a fenyőből épült házakban.

A tűz hevességére jellemző, hogy a várost kettészelő Chicago-folyón átívelő fémszerkezetű hídon is átjutott a tűz és a túlparton is pusztítani tudott (a fotók közt az olvadt híd is látható).

Az infernó csaknem három napig tombolt, mire sikerült megfékezni a város kétszáz tűzoltójának és a kétségbeesett önkénteseknek köszönhetően. A pusztítás képe mai képsorunkban.

chicagofire-1.jpg

chicagofire-10.jpg

chicagofire-3.jpg

chicagofire-4.jpg

chicagofire-5.jpg

chicagofire-7.jpg

chicagofire-8.jpg

chicagofire-9.jpg

chicagofire2-1.jpg

chicagofire2-2.jpg

chicagofire2-3.jpg

chicagofire2-4.jpg

chicagofire2-5.jpg

chicagofire-11.jpg

chicagofire-12.jpg

chicagofire-13.jpg

chicagofire-14.jpg

Még égett a város, amikor a csaknem félezer kilométerre lévő Clevelandben már szervezték a gyűjtést  az újjáépítéshez

 

Érdekesség, hogy az Államok történetének legnagyobb kiterjedésű és legtöbb áldozatot követelő tűzvésze is ugyanekkor, 1871 október 9-én pusztított (a meteorhívők örömére). Az egyik elpusztult városkáról elnevezett, egyszerűen csak Peshtigónak hívott tűzvész Chicagótól északra ütött ki és hihetetlen mértéket öltött. A beszámolók szerint 50 kilométeres sebességgel terjedő tűzviharrá változott, ami elöl lehetetlen volt elmenekülni. A Michigan-tó partján mintegy 160 kilométer (!) hosszban tombolt, felégetve 6100 négyzetkilométert (kb. mint Pest megye), elpusztítva 16 települést és megölve 1152 embert.

85b81d153c.jpg

A térképen a Peshtigo kiterjedése

Köszönet a képekért a Kongresszusi Könyvtár archívumának

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr498358340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

warr 2016.02.04. 07:44:30

Durva két ilyen nagy tűz egyidőben, és még közel is egymáshoz... akár összeesküvés-elméletekre is okot adhatna :)

pitcairn2 2016.02.04. 08:56:33

a hihetetlen ütemű újjáépítés talán még a tűznél is érdekesebb

mondhatni a relatíve szabad piac diadala

nem sokat s..oztak, kb. néhány év alatt jóformán minden __spontán__ újjáépült

pitcairn2 2016.02.04. 09:03:18

+ érdekes piaci innovációk indultak el a tűz után

The world's first skyscraper: a history of cities in 50 buildings, day 9
www.theguardian.com/cities/2015/apr/02/worlds-first-skyscraper-chicago-home-insurance-building-history

a tűzvédelmi szabályozásban nem nagyon bíztak az építtetők, mivel a telektulajdonosok jó része minden további nélkül ignorálta ezt (a tűzvész után is... hisz azonnal spontán megindult az ujjépítés...)

egy efféle felhőkarcoló azonban még egy tűzvésszel is dacol...

pitcairn2 2016.02.04. 09:06:38

magánalapon megvalósított tűzvédelem:

"For obvious reasons, when the New York Home Insurance Company wanted a new Chicago headquarters in the city’s cleared-out downtown, they wanted it ___fireproofed___ – but they also wanted it tall, accommodating “a maximum number of small offices above the bank floor”. Jenney’s metal-framed design won their open contest, not only thanks to the relative ___fire-resistance___ of its materials, but to the ___additional protection___ offered by its outer iron columns, covered in stone."

kugi · http://kugi.blog.hu 2016.02.04. 09:16:57

Basszus, hatalmas a pusztítás!
Lehet, hogy a tűz terjedésének okához - pontosabban a tovaterjedés meg nem akadályozásához - hozzá lehet venni a bámészkodókat is, akik nem kezdtek el oltani, inkább "katasztrófaturistáskodtak". (Mint egy 2 évtizeddel későbbi magyar esetnél, ahol még késelésre is sort kerítettek a ráérő legények...: kugi.blog.hu/2016/02/03/613_egy_nagy_tuz_szenttamason )

adg 2016.02.04. 11:13:27

Komoly vitaim voltak mar tobbekkel a world trade center kapcsan az acel tuzallosagarol. Viszonylag kozismert teny, hagy a vedelem nelkuli acel mar relativ alacsony homersekleten elvesziti teherbirokepessege jo reszet. A tornyokban tombolo ezer fok feletti homerseklet jocskan e hatar felett van, a wtc szerkezetenek tuzvedelme pedig rendesen hianyos volt, ezt korabbi allapotfelmeresekbol lehet tudni. Magyarul a tornyoknak torvenyszeruen ossze kellett omlaniuk, meg akkor is, ha tenyleg nem segitettek ra.

Siman le lettem hulyezve ezerszer, hiszen az acel olvadaspontja magasabb, mint a tuz homerseklete volt, bar a kettonek semmi koze egymashoz. Sot, megkaptam, hogy a nyars (!) sem olvad meg a tuzben, meg a kalyha is acelbol van, es a tobbi.

Na most a fenti kepen, ami a hidat abrazolja, gyonyoruen latszik a tuz hatasa. Bar annyit hozzafuznek, hogy nem olvadt meg, csak elvesztette teherbiro kepesseget, es leszakadt.

Jo osszeallitas ismet, hihetetlen, hogy ket ekkora tuz is kialakult egyszerre.

2016.02.04. 12:41:07

@adg:

- Kár, hogy az a bizonyos tűz a WTC tornyok _felső részén_ volt csak (az északi toronynál a 90. emelet felett, ami a felső 10%), ami egyáltalán nem magyarázza azt, hogy az alsó részek miért vesztették el a teherbíró képességüket pusztán a ráomló tömegtől. Mindezt olyan tornyoknál, amelyeket éppen egy korábbi repülőgép-szerencsétlenség (becsapódás) kapcsán építettek éppen olyanra, amilyenre. (Amely repülőgép-balesetnél is csak kigégett az arra fel nem készített torony, és egyáltalán nem dőlt magába, holott jóformán csak a vázszerkezete maradt meg.) Ha bármely épületre rádobom a tömegének tizedét, az nem fog összeomlani. Ez egy ilyen tervezésű épületnél még valószínűtlenebb.

- Még kevésbé magyarázható, hogy az ideális körülmények között égő kerozin is kb. 800 fokot produkál, holott egy levegőtől eléggé elzárt azbeszt-beton-üveg-acél környezet, ahol még esetleg némi tűzoltó berendezés is üzemel, korántsem minősül ideális körülménynek az égéshez.

- Külön furcsaság, hogy vajon miért indult útnak aznap 4 repülőgép is úgy, hogy csak negyedéig-ötödéig voltak utasokkal. Holott az ilyen alacsony kihasználtság durván veszteséges a társaságoknak, és ilyenkor vagy nem is indítják el a járatokat, vagy egybevonják más járatokkal. (Még félig kihasznált utaslétszámmal is veszteséges egy járat indítása, nem hogy akkor, ha csak minden ötödik ülésben ül valaki!)

- Szintén furcsa, hogy az épület alsó negyedében lévő tűzoltók vajon milyen közelükben történ robbanásokról számolhattak be a mentés során, mikor az égés a felső negyedet érintette? (A tűz meg lefelé eléggé lassan terjed ám, pláne ilyen környezetben. Ha alul csapódott volna be egy gép, még megérteném, de így?)

- Szintén nehezen magyarázható dolog, hogy az égés miért vezet olyan összeomláshoz, amit még szakértők által végrehajtott robbantással is elég nehéz elérni, nemhogy egy sima összeomlással. (Pláne olyannal, amelyiknél csak az épület felső ötöde-tizede "zuhan" a többire. ... Igazából nem is zuhan, hiszen eleve rajta van.)

- A legkevésbé meg talán az magyarázható, hogy a találatot nem kapott és az 1-es és 2-es tornyoktól 2 épület távolságra található 7-es épület vajon mi a franctól gyulladt ki? És hogy miért dőlt az is úgy magába, mintha robbantották volna. (És vajon miért is szerepelt ez a 7-es épület olyan keveset a sajtóban.) Na meg hogy a kettő között lévő 6-os miért nem dőlt össze. Ráesik egy betontetejű építményre pár törmelék, és az úgy kigyújtja, hogy magába roskad? Hát persze. :)
www.youtube.com/watch?v=8T2_nedORjw

De nyilván az a pár ezer építészmérnök, robbantási szakember és társaik nem értenek hozzá eléggé:
www.ae911truth.org/signatures/ae.html

pitcairn2 2016.02.04. 13:27:11

@adg:

azért az 1860-as évek óta (gondolom akkor épült a híd vagy korábban) egy kissé fejlődött az acél és a vasgyártás

az acélkohászat technológiai forradalma különben az 1870-es évek közepén indul

en.wikipedia.org/wiki/Carnegie_Steel_Company#Steel_mills

adg 2016.02.04. 13:39:15

@zombigyilkos: szepen osszeszedted, csak kar volt. Azt irtam, hogy a tornyoknak igy kellett volna viselkedniuk, "meg akkor is, ha tenyleg nem segitettek ra. " csak annyit irtam, hogy attol a tuztol le kellett dolnie a tornyoknak.

A hetes torony a legnagyobb problema. Az nagyon nehezen vedheto.

Az a resz, hogy csak tiz szazalek esett ra, hat az egy marhasag egyebkent. Tudod mekkora hasznos teherre tervezik egy irodaepulet fodemjeit? 2 es 4 kN/m2 kozott, fugg par dologtol.
Na most a folotte levo resze az epuletnek nagysagrendekkel nehezebb, es a zuhano reszek terhe nem statikus teher ugye. Nem mindegy, hogy egy teglat a fejedre teszel, vagy husz centirol raejted.

Tudod mennyi egy epulet tomege? Ha a tizedet radobod, ossze fog dolni. Hidd el. Nem mondom, hogy probald ki, csak ugy gondold at. Miert terveznenek epueteket arra, hogy csak ugy radobjanak nehany emeletet? Ezer tonnakrol beszelunk. Az adott fodemen egy nevetsegesen kicsi teher van ehhez kepest, az a terhet a gerendat vizik az oszlopokra ebben az esetben. Az oszlopk birjak el a fodemek terhet. Ha a fodemre a neki szant par szaz kg helyett ennek sokszorosat _ejted_, azt nem fogja elbirni.
Pesten volt mar ilyen baleset, egy elcseszett kapcsolat miatt leszakadt epites kozben egy fodem, es raesett az alatta legore. Az is leszakadt. Pedig csak egy darab fodem esett ra.
Es akkor kepzeld el meg a gepek szaz tonnajat, es az altaluk okozott szerkezeti karosodast. Ugye a gepeket nem ovatosan odaraktak, hanem sokszaz km/ora sebesseggel nekivagtak a tornyoknak. Nem gondolod, hogy ez nem okozott komoly karokat a szerkezetben, ugye?erre nem volt tervezve. Ez amugy nehany kepen latszik is, joval a doles elott is a sarkoknal sok emelettel a baleset alatt hullamos a szerkezet, egyertelmu jelekent a sulyos serulesnek.

Fel szoktak hozni a madridi kiegett tornyot, hogy az miert nem dolt ossze. Szepen latszik a kepeken, hogy az acelszerkezet darabokban log rola. Es az is, hogy a magja vasbeton, nem acel.
Nem tudom, te milyen toronyrol irsz, ami kiegett repulobaleset utan. Ha van linked, vagy valami infod, szivesen megneznem.
A tuz es az acel teherbiro kepessegenek osszefuggeserol nezd meg ezt a kis grafikont. Nem veletlenul szoktunk vert iszadni neha acel epuletek tervezesenel.
lh3.googleusercontent.com/proxy/YfWGwi5_aaOtPD4VDDuBI_REGua028UIhfN2ltHZ-7JP0fZDUbR1pOz4qGgJA4iRTqp0MZbUhMc44adfu8KwIsuloO0cckoiWHXlEkTL0Ff25xuBhtQ16Ng0HBfibi2h=w388-h245-nc

De amugy mindegy, a 7-es toronnyal mindent tonkretettek.

adg 2016.02.04. 13:47:18

@pitcairn2: persze, rengeteget fejlodott. Es? Attol meg mindig nagy ellensege a tuz az acelszerkezeteknek. Szerencsere a tuzvedelem is sokat fejlodott.

pitcairn2 2016.02.04. 14:05:03

@adg:

szimplán csak az 1871 előtt épült híd példádra ugrottam és egy pillanatig sem vitatom, hogy a tűzálló szerkezetek is csak egy bizonyos ideig tűzállóak abban pedig végképp egyetértünk, hogy senki sem számolt egy több száz kilométeres sebességgel érkező boeing-el:)

pitcairn2 2016.02.04. 14:28:23

@adg: a fejlődéssel meg csak arra céloztam, hogy a 40-50 évvel később épült acélvázas épületek jó sansszal már egy atomtámadás után is egyben maradtak

pl. lásd alább

Genbaku Dome
www.worldheritagesite.org/sites/genbakudome.html

ez pont a robbanás epicentruma mellett volt

adg 2016.02.04. 14:47:18

@pitcairn2: bocsanat, kicsit felreertettem az elozo utan. :)

Az utolsora van egy elkepzelesem, majd elolvasom a cikket kesobb. Koszi.

ZON 2016.02.04. 15:48:46

Szerintetek a 2. képen mit csinál az illető a vödörrel ? Olt ? Szekrénybe vagy széfbe csorgat vizet ?
Ráadásul egy bármikor rádőlhető épületmaradvány mellett.

2016.02.04. 16:06:46

@adg:

"annyit irtam, hogy attol a tuztol le kellett dolnie a tornyoknak"
Én meg annyit, hogy nem feltétlen, és még kevésbé úgy, ahogy.
- Sanghajban egy toronyház égett le teljesen, mert nem bírták eloltani.
Mégsem omlott össze, pedig az tényleg teljesen kiégett:
zaol.hu/data/cikk/142/4231/cikk_1424231/0.jpg
- Dubai-ban is szépen égett egy toronyház, nem csak úgy, mint a WTC, mégsem omlott magába, pedig itt tényleg gyengülhetett az acél:
www.youtube.com/watch?v=iIRiBFv3k5g
De ha még össze is dől, akkor sem úgy, ahogy történt.

"De amugy mindegy, a 7-es toronnyal mindent tonkretettek."
Éppen ezért kételkedek a többiben is.

2016.02.04. 16:09:06

@pitcairn2:
"senki sem számolt egy több száz kilométeres sebességgel érkező boeing-el"

Már hogyne számoltak volna!

1945-ben is csapódott az Empire State Building-nek repülőgép:
www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20150728-empire-state-building-manhattan-new-york-b-25-mitchell-repulogep-baleset-guiness-rekord.html

Egy évvel később egy katonai szállítógép csapódott egy felhőkarcolóba:
www3.gendisasters.com/new-york/11576/new-york-city-ny-plane-hits-building-may-1946

Egyesek még 2001. előtt is végeztek felméréseket, miszerint a tornyok egy 737-es gép becsapódását túl kellene, hogy éljék (a 737-es kicsit kisebb, mint ami becsapódott):
scott-juris.blogspot.hu/The%20Height%20of%20Ambition%20Part%20Four.pdf

Nagy butaság lenne egy felhőkarcoló esetében, ha nem számolnának egy eltévedt gép becsapódásával. (Éjszaka nem véletlenül világítják ki őket úgy, ahogy. Pont a lehetséges becsapódások elkerülése végett. Így nyilván számolnak becsapódással is.)

pitcairn2 2016.02.04. 16:19:45

@zombigyilkos:

hát erről még nem hallottam:)

1945 Airplane Crashes Into The Empire State Building Killing 14
www.youtube.com/watch?v=CodLDGhTe0k

adg 2016.02.04. 17:26:06

@zombigyilkos:
Mindket peldad vasbeton elulet. A dubaji 100%, a shanghai 95. Egyiknek sem utotte ki a tartoszerkezetei jo reszet es az amugy is hianyos tuzvedelmet egy 100 tonnas repulo.
Igen, tobb felhokarcoloba csapodott mar repulo, de egyikbe sem ekkora, gyakorlatilag nem okoztak nagy kart, ezek meg kb atmentek rajta.
Es igen, volt korabban is tuz a wtc-ben, csak akkor megmaradtak a tartoszerkezetek, nem esett ki az oszlopok, gerendak jo resze, nem volt sok tiz tonnanyi tormelek a fodemeken, stb.

De mint mondtan, egyaltalan nem zarom ki a rasegitest, de szerintem a tornyok siman osszeomolhattak a repulok hatasara.

Ha szerinted nem, nekem az is jo. :)

2016.02.04. 21:23:15

@adg:
Meg ne sértődj, nem akarom lekicsinyleni a tudásod, de én annak a jópár száz mérnöknek és robbantási szakembernek hamarabb elhiszem. :)
Egyébként még ha a tűztől/becsapódástól dől is össze, akkor sem így. Túl szépen dőlt magába mindkét torony. Ha még csak az egyik teszi, arra azt mondtam volna, hogy oké. De kettőre!? ... Vagy még inkább háromra. :)
Na mindegy.

protézisesh 2016.02.05. 09:05:45

@zombigyilkos: 2600an haltak meg, amikor 50.000en dolgoznak a két toronyban?

Illetve gyorsan csapjuk mellé a Pentagont is, ahol az állítólagos személyszállító repülőgép (B737?) előbb átrepült 5 méter magasan az autópálya felett (érdekes, nincs meg a felvétel a forgalmi kamerákból tinypic.com/02/1/11793/0506/63ax9xg ),

majd ütött egy KIS lyukat, kisebbet, mint maga a repülő: 911review.com/attack/pentagon/imgs/impact.jpg

2016.02.05. 11:29:48

@protézisesh: Az amerikai tőzsde 9-kor nyit, mifenét kerestek volna a brokik 8:46-kor az irodában? Csak a takarítók, őrök, meg esetleg néhány pedál-madár volt bent. És a gép a 77. emeletnél csapodott be, aki az alatt volt, egyszerűen lesétált a lépcsőn és hazament. Volt rá majdnem egy teljes órájuk, mielőtt összedőlt volna a torony.
Ettől még lehet konteózni, de pont az áldozatok számából nem kell messze menő következtetéseket levonni.

A WTC elleni támadás munkaidő kezdete előtt történt, az első gép 8:46-kor, a második 9:03-kor csapódott be. Az Amerikai tőzsde 9-kor nyit, úgyhogy a pénzügyi szektorban kevesen kezdenek korábban.)

adg 2016.02.05. 12:23:09

@zombigyilkos: Mibol gondolod, hogy megsertodtem? Probaltam egy peldaval osszehasonlitani a fenti hid esetet. Mondjuk ereztem, hogy darazsfeszekbe nyulok, de mindegy. Nem az elso alkalom volt.
Mondjuk eleg diszkreten elterelted a sertodessel a szot arrol, hogy a peldaid nem alljak meg a helyuket. Hasonlo peldaval lehetne "megcafolni", hogy csak ugy a tuzben leegtek a chicagoi hazak, peldaul mutathatnank mai teglahazakat, amiknek tuz utan megmaradt a fala, hogy lam, mekkora kamu mar, itt a bizonyitek, tuz utan is megmaradnak a falak, nyilvan a chicagoi hazakat valami varazslattal tuntettek el. :)

Amugy meglehetosen jo szakvelemenyeket lehet talalni mindenfele toronyhaztuzekrol. Olyan oldalakon erdemes olvasgati, ahol nem villogo okkersagaval irnak 10 centis betukkel a libazold hatterre.
Sot, ha erdekel a tema, egy sor uj, vagy regebbi, de ismert epuletnek megtalalhato a neten mindenfele muszaki parametere, leirasa, akar komplett szakvelemenyek, tanulmanyok rola. Nagyon erdekesek, legalabbis szakmai szemmel, normal ember inkabb tokonszurna magat, minthogy vegig olvassa.

protézisesh 2016.02.05. 13:15:01

@Sörömpőőr: Aha, Hamilton, Vettel és a többiek is 13:55-re érnek a munkahelyükre, ha 14:00-kor rajtol a futam, ugye? Amennyire én tudom, a 9:00-ás csengetést már bemelegítve-felpörögve-rajtra készen várja mindenki. Egy akkora épületben, ahol csak a liftezés több mint 10 perc, szerinted senki nem volt negyed órával műszakkezdés előtt? Te nem szoktad lerakni a kabátod, berakni a tízóraid a hűtőbe, inni egy kávét, bekapcsolni a gépedet, ránézni a hírekre munkakezdés előtt? Ja, értem. Te ezt munkaidőben csinálod...

Aztán csapjuk hozzá, hogy ahol én dolgozom, az egy földszintes épület 4 kijárattal. A tűzriadó gyakorlatnál mégis 5-7 perc, mire a 200 dolgozó elhagyja az épületet. Szerinted életszerű, hogy 20.000 ember átlagosan 35 emeletnyit (0-70) LÉPCSŐZVE (mert tűz esetén a liftek azonnal leállnak) elhagyja az épületet?

De mindez semmit nem magyaráz abból, hogy a 124 lábnyi fesztávú B757 hogyan tudott 65láb szélességű lyukat ütni a falba?

Pirx pilóta · http://late-modern.blogspot.hu/ 2016.02.05. 13:24:31

@adg: igazad van, az acél tűzvédelmi szempontból sebezhető anyag, hiába nem éri el az olvadáspontot, már jóval alacsonyabb hőmérsékleten képlékennyé válik, majd megfolyik. Ezzel együtt, toronyházakat nem nagyon lehet másból építeni, a vasbeton túl vastag pilléreket követelne meg az alsóbb szinteken, fa nem jön számításba. De erről nincs vita, a tűzvédelem tudománya azért már elég régi, mindenki ismeri a kockázatokat, már több, mint száz éve az acél szerkezeteket a magasházakban tűzvédelemmel látják el: régebben jellemzően körbebetonozták az acélpilléreket (ez nem vasbeton, mert a terheket csak az acél viseli, a beton csk a tűzvédelemben vesz részt), újabban egyre elterjedtebbek a különböző tűzvédő bevonatok. A WTC tornyaiban is volt ilyen természetesen, a dokumentumfilm, amit láttam, pont azt boncolgatta, hogy esetleg ez a bevonat volt hiányos vagy hibás. De azért legyünk reálisak: egy épület tűzvédelmét nem tervezhetjük-méretezhetjük becsapódó repülőgépekre. Ahogy az autókat sem a legnagyobb elképzelhető baleseti terhelésre méretezik, mert tankokat kellene építeni, egyszerűen megállapodott az autóipar egy "ésszerű" kompromisszumban. Ugyanígy van ez az építőiparban is. Mind statikailag, mind tűzvédelmi szempontból, mind minden egyéb kockázati tényező szempontjából "ésszerű" biztosítást alkalmazunk.

Pirx pilóta · http://late-modern.blogspot.hu/ 2016.02.05. 13:27:34

@Pirx pilóta: és tudom, hogy most már észszerűnek kéne írni az ésszerűt, de nem visz rá a lélek, meg a helyesírás-ellenőrző is aláhúzza...:/

adg 2016.02.05. 14:31:48

@Pirx pilóta: Tetszik a peldad, milyen lenne az autok gyurodesi zonajat vonattal utkozesre mereteznek. :)
Egyebkent errol van szo, kb ezt akartam irni, amit te.
Tuzvedo bevonatot alkalmaztak a wtc eseteben (is) a fodemeket tarto acelszerkezeteken. Azt korabbi felmeresekbol is lehet tudni, hogy ez a bevonat erost hianyos volt mar. Mondjuk akarmilyen bevonat lett volna rajta, tok mindegy, mert nem a kavefozo gyulladt ki, hanem beesett az ablakon egy repulo, ami kicsit atrendezte a belso teret.

Ezt picit kiegeszitenem: "Ezzel együtt, toronyházakat nem nagyon lehet másból építeni, a vasbeton túl vastag pilléreket követelne meg az alsóbb szinteken"

Ez igy volt akkor, amikor a wtc epult. Egesz elkepeszto fejlodes ment vegbe az elmult par evtizedben a vasbetontechnologiaban, dobbenetes erossegu betont lehet ma mar gyartani, ami kulonosen toronyhazak eseten szeleskoruen elterjedt. A tuzvedelem is ebbe az iranyba tereli a tervezoket.
A masik a magas epuletek kilengese, ami acelszerkezeteknel komoly gond, a vasbeton messze jobb.

Eleg jo pelda vasbeton tornyokra peldaul a

Q1 Gold Coaston: skyscrapercenter.com/building/q1-tower/399

Vagy a Petronas Towers Kuala Lumpurban: www.skyscraper.org/TALLEST_TOWERS/t_petronas.htm

Es persze Dubajbol a Burj Khalifa, a jelenlegi recorder.
www.burjkhalifa.ae/en/the-tower/structures.aspx

Az uj WTC pedig vegyes szerkezet, a magja vasbeton, egyebkent acel.

Afrika steht an der Elbe 2016.02.05. 20:39:17

Ha egy tehén fel tudta gyújtani Chicagot, akkor most már mindent elhiszek kilenctizenegyről.

2016.02.05. 21:11:43

@adg:
Félreértesz.
Nem kétlem, hogy neked van igazad, vagy hogy lehet igazság abban, amit írsz. De ezt innen nem tudom megállapítani. Mindemellett nekem más a véleményem és a linkelt mérnökök érveit erősebbnek gondolom, mint a tiédet. Ezért is nem érvelek tovább, mert nem tudok több érvet felhozni. Nem győztél meg, és nyilván én sem téged. A véleményem megmaradt, és gyanítom, a tiéd is.
Ezért írtam azt, hogy nem akartalak megsérteni.
Ez továbbra is áll. Ennyi. ;)

jolán16 2016.02.06. 20:43:01

Furcsa, hogy sehol sem látok kormot, elszenesedett gerendákat.
süti beállítások módosítása