Érdekes, hogy az eunuchok között van néger is... Nem gondoltam volna, hogy az afrikai "export" ilyen erős, hogy Perzsiába is jut belőle. Bár Indiában/Pakisztánban is sok fekete-afrikai eredetű ember él emiatt, csak ezt arrafelé nem szokás felemlegetni. Meg az iszlám világban a rabszolgák jogi státusza némileg más volt, mint nyugaton, viszonylag könnyen felszabadulhattak.

Azert Indiaban pont hogy az eszaki feherebb borueket tartjak szepnek, kivanatosnak, felsobbrendunek, a delieket, sotet borueket meg pont ugy kezelik, mint a negereket. A sotet bor sehol sem kivanatos.

A negereket eunuchkent gondolom szivesebben lattak, mert igy nem tudtak keveredni a helyiekkel.
Az iszlam szerint a hit szamit, nem a borszin, de azert ne higgyuk mar, hogy egy irani csalad szivesen veszi, ha a lanyat egy neger kurogatja. Eunuch az johetett persze, az nem veszelyes.

A keleti trónokon nem hevertek, hanem törökülésben ültek.

@savaz: Akkor miért ágy jellegű?
@Az evolúció megfordítója... vissza a fára!: Úgy hozzánk is jöhetnek. ;)

a kádzsárok nem a szeldzsukokat váltották, hanem a zand dinasztiát.

a fekete eunuchoknak nagy kultúrája volt az iszlám világban. az oszmánoknál a háremhölgyekre csak feketék vigyáztak, a fehér eunuchok inkább adminisztratív feladatokat láttak el.

@magyar bucó: fouman.com/Y/Image/History/Afshar_Nader_Shah_Throne_Sword.jpg

A közel-keleten nem használtak széket, hanem vagy a földön ültek, vagy szőnyegen, vagy ülőpárnán. A trón sem az európai karosszék formájú, hanem inkább ágyféle. Lehetett rajta feküdni, de törökülésben is ülni.

Amúgy nagyon látszik, hogy a szép épületek mennyire le voltak pusztulva ebben a korban. A környezet is elhanyagolt nem sok fát lehet látni, parkot, pázsitot meg egyáltalán nem.
Még szántóföld sincs sehol.

@burakefendi: szeldzsukok helyett szafavidák...

@teddybear01: Nem tűnt fel, hogy ez gyakorlatilag egy sivatag?

@magyar bucó: Nézd meg a mostani képeket, bár az éghajlat nem változott, sokkal több a zöld.

@teddybear01: "Amúgy nagyon látszik, hogy a szép épületek mennyire le voltak pusztulva ebben a korban. A környezet is elhanyagolt nem sok fát lehet látni, parkot, pázsitot meg egyáltalán nem.
Még szántóföld sincs sehol. "

Ezek csak töredékeit mutatják be a hatalmas területű Iránnak. Khorasszán területének elvesztése Perzsiának hatalmas gazdasági veszteség volt (ma Khoraszán területén 6 ország osztozkodik). Ezt tetézte az egymást váltó tehetségtelen uralkodók nagyon rossz gazdasági döntései is.
A 17. sz-ban a Szaffavidák alatt Irán/Perzsia a fénykorát élte, az akkori világ tudományos és gazdasági központjai közé tartozott. A Szaffavida dinasztia bukása után sajnos a hanyatlás kezdődött: Perzsia sorra vesztette a háborúit és ezzel együtt a területeit, gazdasága és kereskedelme is meggyengült. És a 20. sz-i uralkodókat a nép már sorsa már nem is érdekelte, hanem inkább a nyugat bábjai lettek a saját népük érdekének képviselete helyett.
Mondjuk voltak kísérletek ennek megváltoztatására, sőt a demokrácia bevezetésére már 1906-ban is - de azt meg a cári oroszok fojtották vérbe, és a parlament épületét is lerombolták (nemcsak a britek, hanem az oroszok kavarták ott azt a bizonyos barnát - így a 20. sz. első felében alakult ki az a helyzet, hogy az ország északi részét az oroszok, a délit pedig a britek tartották megszállás alatt).

Teherán soha nem a parkjairól volt híres (bár a Golesztán palota parkja világhírű - kár, hogy arról nincs itt korabeli fotó). Aki a híres iráni/perzsa parkokat és parkkultúrát akarja látni, annak Isfahán, Shiraz, stb... A perzsa kertek közül több is az UNESCO Világörökség része:
whc.unesco.org/en/list/1372

@fehérfarkas:

Irán/Perzsia történelmi, régi épületeiről itt van sok kép összegyűjtve - igaz nem vintage képek:
www.skyscrapercity.com/showthread.php?t=323085

Itt pedig az, amit a magyar sajtó nem mutat be Iránról, pedig a 100 leggazdagabb magyar egyike a Perzsa-Magyar Baráti Társaság tagja: Szeremley Huba, a nagy magyar borász járja be Iránt, és megnézhető be Irán szőlőkultúrája is (mivel a mostani iszlám köztársaságban az alkohol csak a keresztényeknek és zsidóknak szigorúan vallási rituális célokra engedett, és mindenki másnak be van tiltva, így a szőlő felhasználása sokkal kreatívabb, és sokkal több mindenre használják, mint nálunk, ahol leginkább bort készítenek belőle - vagy nyersen megesszük):
www.youtube.com/watch?v=raqNm6W4UsE

@fehérfarkas: Ez mind szép és jó, már ha tetszik neked.

Engem viszont nem érdekel, sohasem akartam ott élni. Viszont ismerek olyan iráni családot, akik a forradalom után menekültek ide, mert féltették az életüket. Szóval nem olyan paradicsomi ott azért az élet....

@teddybear01:
És ki mondta, hogy ott kell élned? :)
A forradalom az tényleg elég véres és kegyetlen volt, ráadásul a rá következő éveben Irak (akkor még az USA szövetségeseként) megtámadta Iránt és 8 évig tartott a háború. Abban a 8-9 évben nagyon sokan hagyták el Iránt. Azóta viszont megváltozott a helyzet.

Pár tényadat, hogy miket fejlődött az elmúlt évtizedekben:
az 1979-es forradalom óta mik épültek, milyen infrastuktúrális fejlesztések történtek:

1. a falvakban 40ezer km utat építettek;
2. a közúthálózat mérete 170ezer km;
ebből 1600 km autópálya (a shah korszakban csak 36 km autópálya volt: teherán és karaj között) és 1400 km gyorsforgalmi út (ebből a shah korszakban elkezdték épteni a teherán-qom szakaszt, de már csak az új rendszer fejezte be a háború után);
a 170ezer km-ből úthálózatból aszfaltozatlan 47ezer km;
3. a vasúthálózat mérete 11ezer km és évente kb 500km-rel növekszik (a shah korszakban vasút csak néhány fontosabb település között működött),
megépítettek a vasútat Shiraz és Isfahan között (irán legjelentősebb városai közül ez a kettő, olyan mint Olaszországban Milánó és Bologna);
4. Teheránban 5 metrót építettek (1999-ben adták át az elsőt!!!) + jelenleg további 2 épül,
de van már metró Mashdadban, Shirazban most épül 3 metróvonal, Tabrizban szintén épül metró, Isfahanban 2 metrovonal épül, de az iráni kurd terulet fővárosában Ahvazban is épül metro;
5. több ezer faluba és városba vezették be a vezetékes vizet, ahol a shah korszakban még a kútakról kellett vödrökben cipelni;
6. szintén több ezer faluba vezették be a vezetékes gázt, ahol a shah rendszer idején nem volt;
7. számos kórházat és iskolát építettek - 2005-ben a gdp 4,2%-át költötték egészségügyre;
8. az fiatalok között az irástudók aránya 94% (a shah korszakban a falusi lakosság fele analfabéta volt, hiába a forradalom óta történt hatalmas iskoláztatási program, de az idősebb generáció miatt sajnos a teljes lakosságnak csak 77%-a írástudó);
9. tömegesen kerülhettek be a vidékiek is az egyetemekre (2007-ben az egyetemisták 60%-a nő volt; a természettudományos és mérnökszakon 70% a nők aránya, a fizika hallgatóknak meg 80%-a nő - az UNESCO szerint Irán ezzel a világelső férfi-női hallgatói megoszlásban;
2008-ban az egyetmi hallgatók száma 3,5 millió volt);
10. a gyermekhalandóság (5 éves kor alatt) 1970-ben (shah-korszak) 191/1000 gyermek volt, 2000-ben (teokrácia) 35,6/1000 gyermek

@teddybear01:
Senki sem mondta, hogy ott kell élned.
A forradalom az valóban véres volt, ráadásul 1 évvel utána Irak (akkor még az USA szövetségese) megtámadta, és 8 évig háborúztak. Abban a 8-9 évben sokan menekültek el Iránból (ahogy ez háborús időszakban szokás más országokban is).
Azóta sok minden megváltozott Iránban.

Most Iránnal kapcsolatban pár tényadat, hogy miket fejlődött az elmúlt évtizedekben:
az 1979-es forradalom óta mik épültek, milyen infrastuktúrális fejlesztések történtek:

1. a falvakban 40ezer km utat építettek;
2. a közúthálózat mérete 170ezer km;
ebből 1600 km autópálya (a shah korszakban csak 36 km autópálya volt: teherán és karaj között) és 1400 km gyorsforgalmi út (ebből a shah korszakban elkezdték épteni a Teherán-Qom szakaszt, de már csak az új rendszer fejezte be a háború után);
a 170ezer km-ből úthálózatból aszfaltozatlan 47ezer km;
3. a vasúthálózat mérete 11ezer km és évente kb 500km-rel növekszik (a shah korszakban vasút csak néhány fontosabb település között működött),
megépítettek a vasútat Shiraz és Isfahan között (Irán legjelentősebb városai közül ez a kettő, olyan mint Olaszországban Milánó és Bologna);
4. Teheránban 5 metrót építettek (1999-ben adták át az elsőt!!!) + jelenleg további 2 épül,
de van már metró mashdadban, Shirazban most épül 3 metróvonal, Tabrizban szintén épül metró, Isfahanban 2 metróvonal épül, de az iráni kurd terulet fővárosában Ahvazban is épül metro;
5. több ezer faluba és városba vezették be a vezetékes vizet, ahol a shah korszakban még a kútakról kellett vödrökben cipelni;
6. szintén több ezer faluba vezették be a vezetékes gázt, ahol a shah rendszer idején nem volt;
7. számos kórházat és iskolát építettek - 2005-ben a gdp 4,2%-át költötték egészségügyre;
8. az fiatalok között az irástudók aránya 94% (a shah korszakban a falusi lakosság fele analfabéta volt, hiába a forradalom óta történt hatalmas iskoláztatási program, de az idősebb generáció miatt sajnos a teljes lakosságnak csak 77%-a írástudó);
9. tömegesen kerülhettek be a vidékiek is az egyetemekre (2007-ben az egyetemisták 60%-a nő volt; a természettudományos és mérnökszakon 70% a nők aránya, a fizika hallgatóknak meg 80%-a nő - az unesco szerint irán ezzel a világelső férfi-női hallgatói megoszlásban;
2008-ban az egyetmi hallgatók száma 3,5 millió volt);
10. a gyermekhalandóság (5 éves kor alatt) 1970-ben (shah-korszak) 191/1000 gyermek volt, 2000-ben (teokrácia) 35,6/1000 gyermek
11. az egy főre eső GDP vásárlóerő paritáson számítva a 80-as évek óta több mint négyszeresére (4,3-szorosára) nőtt: 1980-ban: 2,974 USD és 2012-ben: 12,986 USD (IMF adatok; a világátlag: 11,964 USD) - úgy, hogy közben a lakossága megduplázódott!!! (ha a lakosságszám változatlan maradt volna, akkor 8x-ra nőtt volna az egy főre eső GDP)

Mindezt úgy, hogy volt egy 8 éves háború (amit nem Irán kezdett, hanem őt támadták meg!!!), és több mint 2 évtizede folyamatosan nemzetközi gazdasági szankciók alatt áll az ország (ugyanúgy mint Kuba vagy Észak-Korea, vagy a 90-es években Irak).
Mi magyarok az elmúlt 35 évben háború és nemzetközi szankciók nélkül nélkül, békében nem tudtunk ennek a 1/4-ét sem fejlődni. Úgyhogy Irán és a perzsák leszólása talán egy kicsit vissza kellene fogni magunkat, és egy kicsit szerényebbnek kellene lennünk.

@fehérfarkas: Nem érdekel. Iránból csak annyi érdekel, hogy atombombát raknak össze. Az is csak azért, mert amennyire megbízható annak a térségnek az összes vezetősége, a végén vagy rajtunk, vagy az amerikaikon próbálják ki. És inkább támogatom a zsidókat, hogy bánjanak el velük, mielőtt ezek a mániákusok bajt csinálnak itt.

Különben meg az egész iszlám egy élősködő kultúra, elég csak azt végignézni, hogy mennyi kárt okozta nekünk az évszázadok során.
Nem akarok mohamedán szolga lenni, az a te szíved vágya.

@teddybear01:

Na, ez egy tipikus rasszista, hazug sztereotípiákkal teli levő hozzászólás volt.
Csak azt nem értem, ha téged nem érdekel sem Irán, sem a kultúrája, sem a tényadatok, akkor minek írogatsz ide? Csak azért, hogy lefikázhass egy olyan népet és országot, amit nem is ismersz, és nem is akarsz megismerni mert nem érdekel téged?

Egyébként Irán nem akar senkit atombombával elpusztítani. Sőt, atombombájuk sincs nekik - és az ENSZ meg a NAÜ szakemberei sem találtak erre bizonyítékot (pedig már 11 éve folyamatosan vizsgálódnak az országban és folyamatosan készítik a jelentéseket). Ráadásul nem Irán szankciózik más országokat, és nem Iránt támadták meg, és nem Irán fenyeget folyamatosan megtámadással más országokat - hanem Iránt szankciózzák folyamatosan évek óta, Iránt támadták meg, és jelenleg is Iránt fenyegetik szinte minden évben megtámadással.

@teddybear01:

Ilyeneket írtál:
"Engem viszont nem érdekel, sohasem akartam ott élni..."
"Különben meg az egész iszlám egy élősködő kultúra, elég csak azt végignézni, hogy mennyi kárt okozta nekünk az évszázadok során.
Nem akarok mohamedán szolga lenni, az a te szíved vágya."

Ugye tudod, hogy az a nép/civilizáció amit lefikáztál a világ egyik legősibb folyamatosan létező civilizációja?
A sumerokkal egyidős elámi civilizáció utódja. Egy 6000 éves civilizációról van szó (de ha csak a perzsákat nézzük, akik a médektől vették át a hatalmat, akkor is 2550 évesről beszélhetünk). Elam népe a Bibliában is szerepel: Noé egyik fia volt Sém, akinek a legidősebb fia volt Elám. Az elámitákat váltották a médek, a médektől pedig ie. 559-ben Nagy Kürosz (más átírásban II. Kurus) vette át a hatalmat és alapította meg a saját birodalmát, az Achaimenid Birodalmat, amely a világtörténelem első szuperbirodalma lett 3 kontinensen elterülve Trákiátől (ma Észak-Görögország és Bulgária; de emellett Európából Románia és Ukrajna Fekete-tengeri partvidéke, a Krím-félsziget és a Kaukázus déli része is alájuk tartozott) az Indus-völgyéig (ma ez Pakisztán és India határa) tartott, Afrikában pedig a mai Egyiptom, Észak-Szudán és Líbia területe tartozott alájuk. A területe 8 millió km2 volt (nagyobb volt mint a Római Birodalom).
Nagy Kürosz volt az, aki a Bibliában is szerepel azzal, hogy kiszabadította zsidókat a babilóniai fogságból. Xerxes szintén szerepel a Bibliában (ő volt Eszter férje), de a 300 c. filmmel ellentétben a Bibliában pozitívan.

Persze egy több ezer éves civilizációban virágkorok és hanyatlások váltják egymást. Az utolsó virágkora a Szafavidák uralma alatt volt (1502-1736). Alattuk tért át Perzsia a shíita Iszlámra (előtte szunniták voltak). Ekkor Perzsia a világ egyik tudományos, gazdasági, kereskedelmi, és művészeti központja volt.
A Kádzsár dinasztia (1796–1925) alatt Perzsia elvesztette világpolitikai jelentőségét, Khoresszan területének nagy részét (ma Khoreszan területén 6 orzág osztozkodik), és az ország északi részét az oroszok, a déli részét pedig a britek szállták meg.
1906-ban a perzsák megpróbálkoztak a demokráciával, de az oroszok leverték a perzsa forradalmárokat, és a parlament épületét is lerombolták.

1947-től újra demokrácia lehetett Irán (most egy kicsit tovább mint 1906-ban) egy alkotmányos monarchia létrehozásával (úgy mint jelenleg pl. Nagy Britannia, Hollandia, Spanyolország, Svédország is működik). Csakhogy 1953-ban a CIA és az MI6 az Ajax hadművelet keretében megpuccsolta a Moszaddek-kormányt, és Reza Pahlavi sah kezébe korlátlan hatalmat adott (cserébe az olajszektor brit és amerikai olajcégek tulajdonába való átjátszásáért). Így az USA a demokráciát megpuccsolva a sahból a saját bábdiktátorát hozta létre.

1979-ben a forradalom elsöpri a sahot és rezsimjét, és Iszlám Köztársaságot vezetnek be. Valamint államosítják az olajszektort.
1 évre rá az akkoriban USA
szövetséges Szaddam Husszein Irakja megtámadja Iránt, és 8 évig háborúznak (amíg Szaddam USÁ-tól kapott vegyifegyvert is bevetett Irán ellen, addig Irán nem vetett be vegyifegyvert Irak ellen!!!). És már a háború alatt megkezdődtek az Irán elleni nemzetközi szankciók, amelyek azóta tovább szigorodtak (a szankciók legutóbbi szigorítása 2012-ben volt). Valamint majdnem minden évben az USA és Izrael részéről elhangzik, hogy Iránt meg kellene támadni. Bush elnök pedig a 2002. január 29-i kongresszusi beszédében a Gonosz tengelyének (Axis of Evil) nevezte Iránt.
Ebben a Gonosz tengelyének nevezett Iránban a keresztényeknek, zsidóknak és zoroasztróknak alanyi jogon jár a parlamenti képviselői hely, valamint a vallásukat szabadon gyakorolhatják (és míg a muszlimoknak teljesen tilos, addig a vallási kisebbségeknek rituális célokra engedélyezett az alkohol).

@fehérfarkas:

Kiegészítés a fentihez:
Irán nukleáris programját még Pahlavi sah alatt kezdte el az ország.
Azóta annyi történt, hogy az iraki-iráni háború után orosz segítséggel felépült Irán első atomerőműve, és több kutatóreaktor és urándúsító, valamint a világ egyik legnagyobb rákkutató intézete (ahol szintén dúsított uránt használnak). De atombombát, vagy atombomba készítésére való bizonyítékot az ENSZ és a NAÜ szakemberei 11 évnyi (2003 óta) vizsgálatai alatt nem tudott bemutatni.
Vagyis amit az USA bábdiktátorának (és az ország olajszektorát a brit és amerikai olajcégeknek elprivatizáló) Reza Pahlavi sahnak szabadott, azt a mostani vezetésnek (amelyik államosította az olajszektort, és a brit és amerikai olajvállalatoktól visszavette az olajszektort nemzeti tulajdonba) tilos, és nemzetközi szankciókkal büntetik (pontosabban csak a nyugati országok, mert Oroszország, Kína, India, Dél-Korea nem tartják be a szankciókat).
2.bp.blogspot.com/-PFHs3qhA6Hs/TwxioL65IxI/AAAAAAAAEgA/XBkeF_qAJAs/s1600/shah+of+iran+nuclear+power+plants.jpg
thewhitedsepulchre.blogspot.hu/2012/01/shah-of-iran-nuclear-good-other-iranian.html
peoplesgeography.com/2007/08/19/neocon-historical-revisionism-revisited/

A baj az, hogy a dúsított urán összeházasítása az Észak-Koreai rakétatechnológiával az álmoskönyv szerint csúnya meglepetést eredményezhet.
A NAÜ-t sokáig nem engedték be mindenhová, ahová menni szerettek volna. Ez is elgondolkodtató, nem?
Másrészt mi szükségük van úgynevezett szaporító reaktorokra?

@coyote55: Hát csak annyi, hogy Észak-Kórea régesrég úgy járt volna, mint Irak vagy Afganisztán, ha nem volna egy kis atomjuk. Így viszont nem mernek kikezdeni velük az imperialista kutyák. Ugatnak meg acsarkodnak rájuk, de harapni nem mernek.

@coyote55:

Ne áruld el senkinek, de Iránnak saját fejlesztésű rakétarendszere van (ami meg nem saját, az meg orosz, valamint még korábbról, ami nem avult el a sah korszakból pedig amerikai). Irán az első 10 ország közé tartozik, amelyek saját rakétán küldtek fel az űrbe saját műholdat.
Észak-Koreával ifj. George W. Bush 2002-es kongresszusi beszéde óta mossák össze, amikor Iránt, Szíriát és Észak-Koreát a gonosz tengelyének nevezte.
Egyébként pedig Irán Dél-Korea sem szankcionálja, hanem az USA tiltása ellenére továbbra is kereskedik Iránnal (és a szaúdi olaj helyett inkább az olcsóbb, de jobb minőségű iráni olajat vásárolja). Pár napja jelent meg egy grafikon, hogy a 2012-es szigorított szankciók ellenére Irán növelte olaj és földgázexportját, mivel Kína, India, Dél-Korea, Japán és még több más ázsiai ország fittyet hány az USA követelésére, és nem tartja be az Iránnal szembeni szankciókat.

A NAÜ-t nem engedté be mindenhová ez igaz, ahogy az más országokban sem vizsgálódhat a NAÜ mindenhol. És a NAÜ pont ezért vizsgálódhat Iránban, mert aláírta az atomsorompó egyezményt (az ENSZ és a NAÜ szakemberei Iránban töltötték a legtöbb munkaórát vizsgálódással az egész világon - egy iráni vicc szerint olyan sok időt töltenek Iránban, hogy már az állampolgárságot is megkaphatnák). Ezzel szemben az általad említett Észak-Korea nem írta alá - ahogy Izrael,Pakisztán és India sem, pedig ezek ténylegesen rendelkeznek atomfegyverrel.
Az atomsorompót (NPT = Non-Proliferation Treaty) alá nem írtak közül egyedül Észak-Korea van nemzetközi szankciók alatt - de nem az atombomjája miatt, hanem a kommunista diktatúrája és Dél-Koreával szembeni háborús kijelentései miatt.

Minek kellenek Iránnak reaktorok? Egyrészt orvosi és gyógyászati célra, másrészt kutatási célokra (nemcsak a Nyugat fogalalkozik atomkutatással, kvantummechanikával, részecskefizikával, rákgyógyítás-kutatása, hanem Irán is), harmadrészt Irán a hatalmas mértékű gázpazarlásáról át akar állni atomenergiára, és nagyobb kapacitású újgenerációs atomerőműveket akar építeni (a pár éve elkészült atomerőmű még régebbi generációs orosz típúsú).

Tudom, hogy a nyugati mainstream médiában Irán egy elmaradott vallási fanatikus muszlim országként szerepel, ami a tudományokkal szemben áll - de a valóság ennek az ellenkezője:
1. a Science-Metrix szerint Irán a tudományos fejlesztések terén 11-szer gyorsabban növekszik mint bármely ország
2. fejlett géntechnológiai laborjai vannak, vannak saját génkeresztezett állatai (első 10 ország között van a génkeresztezett és klónozott állatok tekintetébe)
3. gyorsan fejlődik a robotika tudománya, és iráni mérnökök és egyetemsiták intelligens robotokat terveznek, és Irán azon országok közé tartozik, ahol robotversenyeket rendeznek (ugyanúgy, mint Angliában, USÁban vagy Japánban)
4. a Science-Matrix és a Web of Science szerint Iránban és Törökországban a tudományos publikációk száma a világ átlagának négyszeresével növekszik
5. az SJR (spanyol ponzorálású tudományos adatbázis) listáján Irán a 25. a tudományos publikációk számának tekintetében
6. a citation indexe alapján Irán 2005-ben a 49. helyen állt
7. egy 2002-es brit kormányzati tanulmány szerint Irán a világ 30. legnagyobb tudományos hatású országa
8. az Institute for Scientific Information (ISI) 2008-as listáján Irán a tudománytermelő országok közül kémiából a 32., fizikából a 46., biológiából az 56. helyen áll, 2009-ben a nanotechnológia terén a 15. helyen
9. kutató központjai (research centre) közül a top 1000-ben 3 intézettel is szerepel
10. Iránnak van saját űrprogramja, űrtechnológia gyártása, űrügynöksége, és űrkilövő állomása és az első 10 országok közé tartozik, amelyek műholdat lőttek ki az űrbe
11. van saját nukleáris programja, és egy közel-keleti regionális részecskegyorsító építését tervezi - persze, csak ha Nyugat ezt hagyja, mert jelenleg a normál nukleáris programját is ott próbálja meg akadályozni a Nyugat, ahol csak tudja
12. sokaknak furcsának tűnik, de a '79-es forradalom óta az iráni egyetemeken olyan vendég előadok is tartottak órákat, mint Stephen Hawking, a Nobel-díjas Kurt Wüthrich és Pierre-Gilles de Gennes, stb
13. Irán jelenleg a gdp 0,87%-át költi k+f-re, de 2,25%-ra tervezi növelni
14. 1979-es forradalom óta az egyetemisták száma 100 ezerről 2 millióra emelkedett
15. a vallási vezetésű ország miatti közhiedelemmel ellentétben kiemelkedően magas az egyetemeklen a nők aránya, a fizika szakon 80%
16. az ICT szektorban több mint 150 ezren dolgoznak
17. 2012-ben már 31 tudomány- és technológia parkja (science and technology park) volt.
18. magfúzió technológia területén a világon a 6. helyen áll

Azért a fentiek alapján én el tudom hinni, hogy ha valamire Irán azt mondja, hogy tudományos kutatási célokra kell, akkor azt úgy is gondolja (főleg, hogy Irán nem támadt meg más országokat az elmúlt 100 évben - őt viszont ezalatt a 100 év alatt megszállták, megtámadták, vegyifegyvert is bevetettek ellene, illetve megpuccsolták a demokratikus kormányát).

@Andrassy Gabor:

A NAÜ azt állapította meg, hogy Iránnak meg van rá a technológiája az atombomba előállítására - de sok más országnak is, köztük európai országoknak is (pl. Magyarországnak is), akkor ellenük miért is nem megy a megtámadással fenyegetés és a szankciók?
Valamint vannak bizonyítottan atombombával rendelkező országok is, akkor ellenük miért is nem megy a megtámadással fenyegetés és a szankciók?
Illetve van az NPT-t alá nem író atombombával rendelkező országok is, akkor ellenük miért is nem megy a megtámadással fenyegetés és a szankciók?
Sőt, olyan ország is van, amelyről szintén feltételezhető, hogy van atombombája, mert saját maga ezt nem hozza nyilvánosságra, az NPT-t sem írja alá, és a NAÜ ellenőreit sem engedi be vizsgálódni, akkor ellene miért is nem megy a megtámadással fenyegetés és a szankciók?
Ezzel szemben Irán aláírta az NPT-t (atomsorompót), beengedte a NAÜ ellenőreit vizsgálódni (a legtöbb munkaórát Iránban töltötték és a legtöbb jelentést Iránról írták), atombombája nincsen - mégis megtámadással fenyegetik és szankcionálják.
Én valami nagyon furcsa szagot érzek: a kettős mérce bűzét. És felveti azt a logikai kérdést is: valóban az atombombáról van szó? Ez nem csak egy elterelés? És a valódi ok az, ami miatt 1953-ban a demokratikus Moszaddek-kormányt megpuccsolta a CIA és MI6, hogy a bábdiktátor sahot tegye hatalomba? És a sah alatt az USÁ-t egyáltalán nem zavarta Irán atomprogramja - ez csak a sah megdöntése óta zavarja annyira az USÁ-t (vagy inkább az zavarja, hogy az Iszlám Köztársaság visszaállamosította a sah által "bagóért elkótyavetyélt" olajszektort - és most nem az amerikai olajcégek fölözik le az iráni olaj profitját? Csak ezt így nyilvánosan nem mondhatják ki, és ezért találták ki az atombomba mesét?)

@fehérfarkas: Össze-vissza hazudozol, de nem számít.

Nézd meg jól a képeket. Bár ezeken a múlt látható, de ez lesz a közel-keleti jövő. Itt azért pusztult le minden, mert
az Ázsia és Európa közötti távolsági kereskedést az európai hajósok áthelyezték a tengerekre, és többé nem volt mit megvámolni.
Amint elfogy alóluk az olaj, és a maradék pénzüket is felélik, újra ilyen szakadt és elhanyagolt lesz az egész térség.

Az iszlám szokásos rablóhadjáratait már nem lehet kivitelezni, Izrael történelme és a közelmúlt háborúi bebizonyították hogy az iszlám hadseregek gyakorlatilag használhatatlanok modern Európai/amerikai módi szerint felépített, technikailag fejlett haderők ellen. Ha az iszlámban hagyományos tömeghadsereget vetik be, akkor az lesz az eredmény, hogy sokat kell eltemetni közülük.
Iránban minden szépítgetésed ellenére vallási alapú diktatúra van, annak minden sötét következményével.

Te meg vagy egy frissen áttért vallási fanatikus vagy, vagy egy bigott, akinek térítési hajlamai vannak.

@fehérfarkas: persze, hogy nem az atombombáról szólnak ezek a dolgok. Lásd Irak esetét, ahol egy árva tömegpusztító fegyvert sem találtak azóta sem, de azért föl sem merült, hogy akkor bocsánatot kérjenek és kivonuljanak, sőt, ki is végeztették Saddam Husseint.
És pont azért csinálnak atombombát maguknak a menőbb országok, hogy ez velük ne történhessen meg. Mert akinek atombombája van, azzal már nem kezdenek ki olyan könnyen. Gyávák ezek az imperialisták, csak abba mernek belekötni, aki biztos, hogy nem tud visszalőni.

@Andrassy Gabor: Bocs, de azt azért tudták hogy Szaddam serege harci gázt vetett be mind az irániak, mind pedig a kurdok ellen. Vegyi Ali, ismerős?

Ami pedig a nem létező atomfegyvereket illeti, Szaddam blöffölt vele, hát nem elhitték?
Csakhogy nem sárgították el a gatyát, hanem cipóra ütötték a száját.
Az meg hogy Szaddamot kivégezték, az a diktátorok hagyományos sorsa.

Ha Irán vezetői azt hiszik, hogy hirtelen azt csinálhatnak amit csak akarnak, mert atomfegyverük van, az lesz a legnagyobb tévedésük. Ha meg bevetik, akkor meg fognak halni. Az országukkal együtt. Mert másoknak is van ilyesmijük.

@teddybear01: No és? Az amerikaiak meg atombombát vetettek be a japánok ellen, oszt valahogy mégsem merül fel a nátóban, hogy vissza kéne őket bombázni a kőkorszakba. :-p

@Andrassy Gabor: Ez a kurucinfóra való hülyeség volt.

Pláne, hogy a NATO csak évekkel később alapította az USA.

@teddybear01: Ugyan miért? Saddam sem mostanában vetette be a vegyi fegyvereit... a kurd mészárlás a nyolcvanas évek végén volt, 15 évig nem zavarta a nátót, aztán egyszerre csak a homlokukra csaptak, hogy hoppá? ;-) Ugyan már! Nyilvánvaló, hogy ez csak ürügy volt, nem a valódi ok. Köcsög imperialisták ezek, mindent és mindenkit be akarnak kebelezni, ezek ellen egyetlen védekezés bebú'ni az atomrakéták mögé, oszt akkor aztán kétszer is meggondolják, hogy be merjenek-e szólni.

@Andrassy Gabor: Szaddam azután kezdett fenyegetőzni a piszkos bombáival, miután a fenekére csaptak a Sivatagi Viharban. Az amik meg elhitték.

Az nagyon is biztos hogy mindenképp elfoglalták volna Irakot, de ez lett az indok.
Különben már az első öbölháborút is végig kellett volna vinniük a szövetségeseknek, csakhogy megint közbeszól a politikusok ostobasága. Félbehagyták a folyamatot, aztán évekkel később muszáj volt mégis befejezniük.

Az meg hogy ki akar kit bekebelezni, éppen csak az erőviszonyoktól függ. Az egészet pont Szaddam kezdte Kuvait elfoglalásával. Ha nem verik le érte a szövetségesek kb. a világ ismert olajtartalékának cirka negyedét tudta volna ellenőrizni. Akár a mocskos imperialisták. :-)

De elszámította magát, és szvsz az iraki mullahok is ráfaragnak majd az erőlködésre. Senkinek sincs szüksége egy ilyen idióta és kiszámíthatatlan nagyhatalomra.

@teddybear01: hát bizony, bizony, a kicsiny, fejletlen gazdaságú országok csakis akkor őrizhetik meg hosszú távon a szuverenitásukat, hogyha birtokolnak néhány atomfegyvert. Akinek nincs, azt fondorlattal vagy nyílt erőszakkal bekebelezi az imperializmus.

@teddybear01:

Direkt azért tettem be másik oldalról linket, ami régi iráni épületeket tartalmaz, hogy azokat is nézd meg. Nemcsak ebből a pár képből és épületből állt Irán már akkor sem.
Itt van néhány régi kép az 1890-1950 közötti Teheránról:
parkok:
festivalofarts.com/civilization/_data/i/upload/2013/07/07/20130707165441-2adeac89-me.jpg
festivalofarts.com/civilization/_data/i/upload/2013/07/07/20130707165515-a6e21fcd-me.jpg
festivalofarts.com/civilization/_data/i/upload/2013/07/07/20130707165546-57fbbf0f-me.jpg
festivalofarts.com/civilization/upload/2013/07/06/20130706100432-1808a48b.jpg

@fehérfarkas:

folyt:
Teherán városi képek:
festivalofarts.com/civilization/upload/2013/07/06/20130706100329-91ecaf82.jpg
festivalofarts.com/civilization/upload/2013/07/06/20130706100408-6841553e.jpg
festivalofarts.com/civilization/upload/2013/07/06/20130706100717-dc546940.jpg
festivalofarts.com/civilization/upload/2013/07/06/20130706095910-9eda0909.jpg
festivalofarts.com/civilization/upload/2013/07/06/20130706095430-4885f7a9.jpg

@fehérfarkas:
folyt:
további képek Teheránból 1890-1950 között:
festivalofarts.com/civilization/upload/2013/07/06/20130706095819-be2a82ae.jpg
festivalofarts.com/civilization/upload/2013/07/06/20130706100410-8cb582f2.jpg
festivalofarts.com/civilization/upload/2013/07/06/20130706100649-b594802f.jpg
festivalofarts.com/civilization/upload/2013/07/07/20130707115003-263deae7.jpg
festivalofarts.com/civilization/upload/2013/07/06/20130706100453-6138ce57.jpg

@Andrassy Gabor: A "kicsiny és fejletlen országok" jobban teszik ha nem kekeckednek a sokkal erősebbekkel. Ezen még az atomfegyver sem segít, mert legfeljebb kizárják a világból mint Észak-Koreát.

Ugyanakkor az olajkincs sem indok az illető ország elfoglalására, hisz sok olyan olajtermelő van amelyet sohasem foglalt el senki. Az olajukat meg úgy is eladják a világpiacon. Megenni nem tudják.

@fehérfarkas: Mit nem értesz azon, hogy leszarom mind Iránt, mind pedig téged? Ha annyira szereted azt a bagázst, meny oda közéjük! Engem meg hagyj békén!

Nincs ott semmi ami érdekelne, olajat meg gázt meg mástól veszünk. Mással meg nem tud szolgálni.
Az összes iráni ismerősöm elmenekült onnan, és nem ismerek senkit, aki visszamenne. Többségüket ugyanis megölnék, ha tudnák. Ennyi.

@teddybear01:

Mint látod, nemcsak szakadt dolgok voltak ott. De ha a poszt képeit a korabeli vidéki Magyarorszggal hasonlítod össze (vidéki kisvárosok és falvak), akkor hasonló képeket kapsz, csak az épüeletek és a ruházatok stílusa más. De hasonlóan szakadtnak mondhatót fogsz kani eredményül.
De az előbb betettem más képeket is a korabeli Iránról. És azelőtt meg megadtam egy oldal linkjét, ha régi iráni épületek láthatóak.

De erre a kijelentésedre is válaszolok:
"Amint elfogy alóluk az olaj, és a maradék pénzüket is felélik, újra ilyen szakadt és elhanyagolt lesz az egész térség."

A régi képek és épületek még az olaj előtti korszakból származnak (kivéve 1930/40/50-es évek). Leírtam neked Irán/Perzsia történelmét dióhélyban - érdemes lenne elolvasnod (ha nem hiszed, akkor nyugodtan csekkold le, legalább saját magad is utánanézel egy kicsit a valódi Iránnak).
Az olajra visszatérve: Irán olaját évtizedekig a brit és amerikai olajcégek termelték ki, és ők tették el a profitot az orszgnak alig juttatva belőle valamit. 1979-ben ez megváltozott, mert az új rezsim államosította az olajszektort, csakhogy 1 évre rá 1980-ban az akkor még USA szövetséges Irak megtámadta Iránt, és 8 évig háborúztak. A háború óta pedig Irán nemzetközi szanciók alatt van. És hiába a világ egyik legnagyobb olaj és földgáz mezeje fekszik alatt, a szankciók miatt a kitermelés és az értékesítés csak a töredéke, mint amennyire szankciók nélkül lehetősége lenne.

Ez Isfahan, a Szafavida dinasztia fővárosa - és ez a főtere (az UNESCO Világörökségi Listáján is rajta van):
1840-ben rajzon:
festivalofarts.com/civilization/_data/i/upload/2014/05/14/20140514093703-7b8c6e9a-me.jpg
jelenleg:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d6/Naghshe_Jahan_Square_Isfahan_modified.jpg
panoráma kép légifelvételen:
en.khuisf.ac.ir/Dorsapax/userfiles/Image/English%20Website/esfahan/esfahan10.jpg
belső udvar (a tér egyik épületének udvara - ma Abbasi Hotel néven működik):
www.sharqparsi.com/wp-content/uploads/2014/05/c4722c9a-3ce4-4ce7-b30d-8d3379ceca76.jpg
a főtér egyik mecsetének (Shah Lotfollah mecset) folyosója:
ayannanahmias.files.wordpress.com/2009/09/sheikh-lotfollah-mosque-isfahan-iran.jpg

@teddybear01:
Ez a "kicsiny és fejletlen ország" 70 miilliós lakosságú, és 1,6 millió km2 területű = Németország + Franciaország + Anglia + Spanyolország területe együtt.
Ráadásul elég változatos: magas hegyektől a síkföldön át a sivatagig minden található. Ráadásul egy olyan ország, amely saját űrhajóval saját műholdat képes az űrbe juttatni, és biotechnológiából, klónozásból, nanotechnológiából, robotikából, magfúziós technológiából a világ top20 országa között van.

A középkorban pedig olyan olyan perzsa tudósok voltak, mint Omar Khayyam, ibn Sina (=Avicenna), al-Khwarizmi, al-Biruni (= Alberonius), ibn Abbas (= Haly Abbas), al-Fazari, Shaykh-i Baha'i, Muhammad Baqir Yazdi, stb...

Omar Khayyam, akit mi európában a rubai-ról ismerünk (4 soros versek), de iránban a mai napig mint tudóst tartják számon, ő készítette el a perzsa naptárreformot, a hiperbola számításokkal évszázadokkal megelőzte európai matematikusokat, és már akkor a heliocentrikus világképet terjesztette, amikor azért itt európában még máglya járt.
De Avicenna (= ibn Sina) is perzsa (azon belül üzbég etnikumú) volt, akinek a Canon of Medicine és a Book of Healing c. könyveit Európában egészen a 17. századig tanították (Magyarországon a SOTE-n a mai napig tanítják Avicennát).
Vagy ott van al-Ghazali az egyik legnagyobb filozófus is perzsa muszlim volt.
Vagy ott volt a 11. századi Nizam al-Mulk nagyvezír, aki sorra alapította az iskolákat és egyetemeket (amiket róla neveztek el Nizamiyyáknak, mint pl. a Bagdadi Egyetemet), valamint évszázadokkal machiavelli előtt megírta a Kormányzás Könyvét (Book of Government - Siyasatnama) (a különbség Nizam és Machiavelli között hogy Nizam 3 szultánt kiszolgálva gyakorolta a politikai hatalmat, míg Machiavelli műve csak elméleti írás).

De nemcsak a jelenben, hanem az ókorban is jelentős volt a perzsák tudása és tudománya. A kor legfejlettebb vítvezetékhálózatait építették ki. A rómaiak előtt évszázadokkal kövezett utakat építettek (a leghíresebb a 2699 km hosszú Susát és Sardist összekötő ún. Királyi út). Az Európát és Ázsiát összekötő Boszporusz felett először építettek hídat (ez hajókból álló pontonhíd volt, amely a teljes perzse sereget elbírta). Egyiptomban pedig a Nílust a Vörös-tengerrel összekötő csatornát építettek.
A föderális kormányzati/közigazgatási rendszerüket pedig később Nagy Sándor is átvette, hogy a soknemzetiségű, sok vallású birodalmát működtetni tudja (valójában a föderális rendszerek a mai napig az Achaimenid dinasztia által megvalósítottat használják).

Mint látod, Irán a világ egyik legősíbb, több ezer éves civilizációja, egészen a világ első városait létrehozó sumerokig megy vissza a történelme (a sumerokkal egy időben élt elamitáig, akik a rövid életű akkád birodalomban a sumérokkal közös birodalomba kerültek, amikor az akkádok mindkettőt meghódították). Az elámi korszak egyik legismertebb építészeti műemléke a Choga Zanbil ziggurat (eredeti neve: Dur Untash). Nagyon kevés országnak van 6000 éves folyamatos városi civilizációt magáénak mondható történelme.
Amit most látunk az az, hogy egy 60 meg egy 300 éves ország akarja elpusztítani a 6000 éves országot - vagy legalábbis évtizedek óta folyamatosan uszítanak ellene, szankciózzák és megtámadással fenyegetik. Nem Irán teszi ezt velük, hanem ők Iránnal. De azért te Iránt tartod agresszívnek, amelytől félni kell.

"Mit nem értesz azon, hogy leszarom mind Iránt, mind pedig téged? Ha annyira szereted azt a bagázst, meny oda közéjük! Engem meg hagyj békén!"

Ahhoz képest, hogy nem érdekel téged Irán, elég sokat kommentelsz vele kapcsolatban (sőt, az egyik legtöbbet kommentelő pont te vagy ennél az Iránnal kapcsolatos posztnál). Mi lenne akkor, ha érdekelne téged Irán? :D :D :D

"Bocs, de azt azért tudták hogy Szaddam serege harci gázt vetett be mind az irániak, mind pedig a kurdok ellen. Vegyi Ali, ismerős?"

Ez az 1980-as években volt, amikor Szaddam Husszein még az USA szövetségese volt és megtámadta Iránt (Szaddam majd csak a háború után lett az USA ellensége, amikor az USA szövetséges Kuvaitot megszállta - de odáig az USA szövetségese volt). Irak a vegyianyagok alapanyagát és az előállításhoz a technológiát a nyugati országoktól kapta. És be is vetette Irán ellen + a kurdok ellen is.
Az iraki kurdok elleni vegyitámadás túlélőit Irán menekítette ki, és vitte a saját kórházaiba ápolni/gyógyítani.
Irán nem vetett be sem Irak, sem a saját kisebbségei ellen vegyifegyvert.
Egyébként nem értem miért kell Iránt amiatt vádolni és ellenségnek meg gonosznak tartani, amit ellene vetett be az USA egyik akkori szövetségese (Szaddam Husszein).

@Andrassy Gabor:

teddybear01 kommenttársunk igencsak megragadt az Irán ellenes agitprop szövegek mantrázásánál. Egy olyan országtól és néptől fél, amely több mint 100 éve senkit nem támadott meg (míg ott 2 birodalom is megszállta, egy 3. ország megtámadta, 2 másik ország pedig megpuccsolta a demokratikus kormányát, hogy bábdiktátort ültessen az iráni nép nyakába).
Ezalatt a 100 év alatt a fejlett és civilizált nyugati világ 2 világháborút robbantott ki, a gyarmati rendszert is csak véres (polgár)háborúk elvesztése miatt adta fel, a Közel-keleten és Afrikában az országhatárokat önkényesen az "oszd meg uralkodj" elv alapján rajzolta meg (a helyi etnikai, vallási, kulturális, gazdasági szempontokra fittyet hányva), bábdiktátorokat nevezett ki, titkosszolgálataival kormányokat puccsolt meg, valamint más kontinensen levő országokat támadott meg (Vietnám, Afganisztán, Irak, stb...). Irán pedig ugyanezen időszak alatt semmi ilyesmit nem tett - de a nyugat a fejlett civilizált, és Irán az elmaradott, fejletlen, barbár, primitív. Legalábbis egyesek hazúg propagandája szerint.

@teddybear01: És ki kekeckedett? Szegény Szaddam Hussein csak ült a kis embargójában, és próbált megélni. Aztán egyszerre csak megvádolták, hogy tömegpusztító fegyvereket dugdos az ágya alatt, megtámadták, és amikor kiderült, hogy annyi fegyvere sincs, hogy rendesen vissza tudjon lőni, akkor a helyett, bogy bocsánatot kértek volna tőle, egy amerika-barát bábkormányt ültettek a helyére, őt meg kivégeztették, hogy ne is legyen útban.
Észak-Kórea dittó. Nem tudom, minek kostolgatják őket örökké, sem politikai, sem katonai fenyegetést nem jelentenek senkire és semmire, több mint fél évszázada elzárkóztak a külvilágtól, nem bántanak senkit és semmit.

@fehérfarkas: szívemből szóltál!

@Andrassy Gabor:
Szaddamot nem kell félteni, mert amiket elkövetett megérdemelte a kivégzést (Irán elleni háború közel 1 millió halottat eredményezett + kurdok elleni népírtás + Kuvait megszállása + az őrül politikája vitte bele az országot a 10 évnyi szankcióba, ami alatt félmillió iraki gyerek halt éhen). Szaddam az USA jó bábdiktátora volt, amíg az ellenségnek számító Irán ellen háborúzott és az olajat olcsón adta. A dolog pikantériája, hogy amikért elítélték és felakasztották (kurd népírtás, shíiták elnyomása, asszírok elüldözése) azt pont ezen időszak alatt követte el, amíg az USA szövetségese volt.
Viszont az USA Szaddamot is meg tudta volna ugyanúgy puccsolni, ahogyan a világ más országaiban is tette ezt sikerrel (pl. a szomszédos Iránban a demokratikus Moszaddek-kormányt). De nem akarta megpuccsolni. Inkább 3x lebombázta az országot (2x a 90-es évek elején), majd a 3. után (2003 után) megszállás alatt tartotta.

Ráadásul Szaddam Husszein egyáltalán nem vallási diktátor volt, hanem szekuláris. Saját magát II. Nebukodonozornak képzelte (az ókori Babilónia egyik leghíresebb uralkodója), és II. Nabukodonozor palotáját is felújíttatta, a téglákba pedig belevésette a saját nevét: "Szaddam Husszein, II. Nabukodonozor örököse". Saját magának is építtetett egy palotát az ókori Babilon területén egy dombra, ahonnan Nabukodonozor felújított palotájára rá lehet látni.

De minden őrültsége ellenére van egy másik oldala is Szaddamnak. A 80-as években, a szanlciók előtti időszakban, az iraki-iráni háborúból az átlag iraki szinte semmit nem érzett. Számára a háború ugyanolyan volt, mint amikor mi itt a TV-ben néztük a délszláv háborút, vagy most éppen az ukrán polgárháborút. Az átlag iraki azt érezte, hogy az ország közben épül, fejlődik, a Közel-kelet legmodernebb és legszekulárisabb országában él, újabb és újabb lakótelepek, városnegyedek, gyárak, munkahelyek, üzeletek nőnek ki a földből. Az 1991-es sivatagi viharig ezt érezte az átlag iraki (kivéve a népírtott és üldözött kisebbségi kurdok és asszírok).

Ezután drámaian fordult a kocka, az országot az USA egymás után 2x is szétbombázta, majd a nemzetközi szankciók miatt éhezés, nyomor, szegénység köszöntött az országra.
Aztán 2003-ban az USA újra lebombázta az országukat, majd megszállta, és Szaddamot lecserélte egy követező bábkormányra. Most meg az USA által fegyverzett ISIS pusztítja a lakosságot (eredetileg Assad elleni harc lett volna a feladatuk, csak önjárókká váltak, és amit csak tudnak elfoglalnak, és közben mindent lerombolnak és legyilkolnak ami az útjukba áll).

@teddybear01:

Itt ez a timelaps videó Iszfahánról, Perzsia/Irán régi fővárosáról (a Szafavidák idejéről).
A főtere a perzsa kertművészet egyik remeke, egyébként pedig a világ legnagyobb zárt tereinek egyike. A videón látod a 133m hosszú és kétemeletes Khaju hídat is, amit 1650 körül építettek, és egyszerre szolgl hídként gátként, kávézókként, éttermekként és üzletekként (a felső szint ugyanis régen üzletekkel volt teli, de ma már inkább csak a turistákat kiszolgáló vendéglők és kávézók vannak ott):
vimeo.com/102397304

Idén Brazília nemcsak a Foci VB-nek adott helyet, hanem a nemzetközi RoboCup versenynek is (Joao Pessoa, 2014. július 19-25).
Az Virtual Rescue League-ban az irániak lettek az 1. és 2. helyezettek (Amirkabir University of Technology és a Qazvin Islamic Azad University).
A Teen Size Humanoid Robot League-ban az iráni Baset Pajouh lett az 1. hely. És a Humanoid Robot League-ban pedig a 3. helyezést érte el a csapat.
A Rescue Robot League-ben az iráni YRA csapata (Yazd Islamic Azad University) lett az 1. hely.
A Soccer Small Size League-ben az iráni csapat (Tehran University, Kish International Campus) a 2. lett.
A Soccer Open Weight League 1. és 2. helyezést értek el (Imam Javad high school és Kherad high school).
A SuperTeam section of Light Weight Soccer League-ben az iráni Farzanegan High School csapata lett az 1. hely.
www.irna.ir/en/News/2732563/Sport/Iranian_teams_shine_in_RoboCup_2014
Azért nemzetközi robotversenyen ilyen helyezéseket egy általad elmaradottnak tartott szellemileg sötét országban nem lehetne elérni. És mint látod a csapatok középiskolások és egyetemisták voltak, vagyis a mai fiatal generáció (egyébként Irán lakosságának fele 30 év alatti). Vagyis a mai Irán nem hasonlítható az 1979-es forradalom korabelihez. Hatalmasat változott azóta az ország.

Bocsánat, de az első kép nem Nászír ad-Dín sahot ábrázolja, hanem Megidulát, az 1860-as években Kazvin kormányzóját.

Az utolsó kép egyébként a kazvini mecset, fölötte hárommal a romos mecset a tabrizi Kék-Mecset a piaccal szemben.

@Andrassy Gabor:

Itt ez a hír (gondolom a magyar mainstream médiában nem lesz címlapom, és nem fognak róla hónapokig publicisztikákat írni, mintha néhány bizonyos nemzet lánya nyerte volna):

keletport.hu/index.php/tudomany/1953-megvan-a-matematikai-nobel-elso-noi-nyertese-es-irani

M"egvan a "matematikai Nobel" első női nyertese. És iráni

2014. augusztus 13. szerda, 13:21 Írta: kildi

Egy iráni matematikus az első nő, aki Fields-érmet kapott. Ezt a kitüntetést sokan tartják a matematikai Nobel díjnak, miután Alfred Nobel alapítványában erről a tudományágról (sokak szerint készakarva, sőt bosszúból) megfeledkezett.

Az 1932 óta létező érem történetében még soha nem volt nő, aki elnyerte volna. Most már van. Maryam Mirzakhaninak hívják, a Stanford Egyetem professzora, és Iránban született. A matematikusok nemzetközi kongresszusán jelentették be a kitüntetését Szöulban, három másik, férfi díjazottal együtt.

A négyévenként odaítélt éremnek eddig 52 tulajdonosa volt, mind férfi. "Ez nagy megtiszteltetés. Boldoggá tenne, ha bátorítana más fiatal női tudósokat és matematikusokat. Biztos vagyok benne, hogy a következő években sok nő fog elnyerni hasonló kitüntetéseket" - idézi Mirzakhanit a New York Times.

Ingrid Daubechies professzor, a matematikusok nemzetközi szövetségének elnöke azt írja: "Bármelyik matematikus megmondhatja, hogy nincs különbség aközött a matek között, amit férfiak, illetve nők csinálnak. A Fields-érmet odaítélő bizottság csak a jelöltek eredményeit vette figyelembe. Biztos vagyok benne, hogy a világ matematikusainak többségét boldoggá teszi, hogy többé nem lehet azt mondani: a Fields-érmet mindig férfiak kapják."
Az 1977-ben Teheránban született Mirzakhani kutatási területe a dinamikus rendszerek viselkedése. Az érmet odaítélő bizottság a tudományos indoklás mellett azt emelte ki, hogy az iráni matematikus ritka kombinációját testesíti meg a legjobb technikai képességeknek, a bátor ambíciónak, a messzire vivő víziónak és a mélységes kiváncsiságnak."