A december 4-i poszt folytatása...
1990-től - talán az elöregedő gépek miatt is - szintén előfordultak repülőbalesetek hazánkban.
1991. augusztus 22-én délelőtt Pápáról szállt fel a 50-es oldalszámú gép. A bakonyi dombok közötti mélyrepülésben a repülőgép Gyermely mellett (más forrás szerint Zsámbék mellett) lezuhant. Ellentmondásos dolgok láttak világot az esemény bekövetkezésének okairól is. A helyszíni szemle megállapította, hogy a gép bal forduló közben ütközött a földnek. Ennek némileg ellentmond az, hogy a gép egy keskeny, de nagyon hosszú területen szóródott szét.
A hivatalos jelentés pilóta hibát állapított meg, alacsonyan befejezett manővert, ami miatt a gép földnek ütközött, és felrobbant. A hajózó, Groszmann "Groszi" István főhadnagy meghalt.
_________________________
1994. június 1-jén az esti órákban szállt fel Pápáról a 3031-es oldalszámú gép. Ajka-Padragkútnál a gép kis magasságon bonyolult időjárási helyzetbe került, a pilóták katapultáltak. A hátsó ülésben helyet foglaló Kristóf Tamás őrnagy idejében elhagyta a gépet, de társának, az első ülésben helyet foglaló Gődér Béla főhadnagynak nem maradt már elég magassága a zuhanó gép elhagyása után a mentőernyő belobbanásához, ezért a földhöz csapódva életét vesztette. Kristóf őrnagy élete is
csak a gondviselésen és egy hatalmas erdőségen múlott, hiszen az ő ernyője sem nyílt ki teljesen még a földet éréskor, de szerencséjére az ernyő zsinórjai felakadtak egy fára és lefékezték a hajózó testét annyira, hogy túlélje a katasztrófát.
_________________________
1995.05.25.-én Taszáron, felszállás közben hajtóműhiba miatt kigyulladt a gép hajtóműve. A repülésirányító torony szolgálatban levő repülésvezetője, Pinkóczi "Pinkó" József alezredes már az elemelkedés előtt észlelte az utánégető láncsóvájának rendellenes meghosszabbodását (a gép hosszának 2,5-3-szorosa lett), majd az elemelkedést követő első tűzgömb megjelenése után adta ki a gépelhagyási parancsot ("Kigyulladtatok. Katapultálni!"). A pilóták – az első ülésben ülő és egyéves ellenőrző feladatra induló Lőrincz "Dinnye" István alezredes és a mögötte ülő Racskó Mihály őrnagy, mint ellenőrző oktató – elmondása szerint már 5–7 m magasságban "csattogtak" a gép pompázs-kopoltyúi, valamint a műszerfalon bekapcsoltak a vészhelyzet-jelző lámpák. Ezt követően a repülésvezető főtiszt parancsaival egyidőben Racskó M. őrgy. beindította a katapultálást. Az elhagyást követően a gép visszazuhant a pályára, egyszer még felpattant, majd a visszaérkezést követően a betonról kicsúszott a fűre és teljesen kiégett. A pilóták sikeresen katapultáltak a becsapódás előtti 3. (Racskó) és 1,8. (Lőrincz) másodpercben és végtagtörésekkel megúszták az esetet, igaz nincs hír afelől, hogy az esemény után valaha is repültek volna vadászrepülőgépen.
A baleset oka a hajtómű szívócsatornájában máig tisztázatlan körülmények között benne maradt beömlőnyílás-takarólemez egyik rögzítő csapja volt, amit a hajtóműbe bekerülve letarolta a kompresszorlapátokat, tönkretéve a hajtóművet.
Az eset kapcsán senkit nem vontak felelősségre.
_________________________
A 14-es olalszámú MiG-23UB 1995.09.13.-án éjszakai vizuális elfogási feladat során összeütközött a célgéppel a 16-os oldalszámú Szu-22-essel. Az ütközés után a pilóták megpróbáltak a bázisra visszatérni, de a repülőszerencse az utolsó fordulóban, 7 km-re az északi küszöbtől elhagyta a őket. Katovics Balázs és Mizsei Mihály századosok a roncsok között lelték halálukat. A Szu-22-est azon a végzetes estén Katona István őrnagy vezette, aki sikeresen tudott katapultálni nem sokkal az ütközést követően. Repülőgépe Kapoly közelében csapódott a földbe.
_________________________
1996. szeptember 18-án Pápáról szállt fel az 5822-es oldalszámú géppel a taszári Dobai Attila százados, aki ekkor teljesítette az évi 23.-dik repült óráját.
A feladata összetett műrepülés volt, ami a feladat szinte teljes ideje alatt működik az utánégető. A felszállás után a hajózó kirepült az adott légtérbe és megkezdte a feladatot. A repülés 6. percében a fő hidraulika-rendszerben a nyomás intenzíven csökkent, majd a kabinban kigyulladtak a jelző lámpák. Ezzel párhuzamosan csökkent a hajtómű tolóereje is és az irányítás is egyre nehézkesebbé vált. Ezzel a Mach-kúp működése is megszűnt, a kónusz pedig kinti helyzetben maradt, kevesebb levegőt engedve a hajtóműhöz. Ezt a problémát a pilóta kézi vezérléssel kompenzálta, majd jelentette a helyzetet Máté László alezredes repülésvezetőnek, aki elmondta a tudnivalókat erre az esetre. A pilóta megszakította a feladatot, és a legrövidebb úton hazaindult. A futóművet vészeljárással engedte ki, de a reptérre már nem jutott el, mert a kormányozhatóság teljesen megszűnt. A reptér elejétől kb. 3 km-re, élesen döntött fordulóban, 100-150 m magasságban, a pilóta társai szeme láttára katapultált.
A gép közel háthelyzetben 18 óra 42'-kor csapódott a Pápát Adásztevellel összekötő út mellé. A roncs kettészakadva átrepült az út túlOldalára kerozinnal beterítve a környéket. A pilóta kisebb sérüléssel ért földet 100m-re a roncstól. A sérüléseit a kézelfogó-rendszer okozta.
A vizsgálat megállapította, hogy a gép utánégető terében az egyik forszázs kollektor eltörött. Ennek szúrólángja átégette a törzset, mintegy 1,5m-es részen a stabilizátor alatt. Átégett az a két hidraulika vezeték is ami a GSF redőnyökhöz vezetett, ezért az nem működött, így a tolóerő csökkent, és a gép ez miatt süllyedt.
Ez az esemény volt a Magyar Légierőben szolgálatot teljesítő Mig-21-es gépek utolsó katapultálással, azaz gépveszteséggel járó balesete.
_________________________
A 17-es oldalszámú MiG-29B repülőgép az 1998-ban megrendezendő Kecskeméti repülőnap felkészülési időszakában, 1998.07.23-án zuhant le, miközben a kereskedelmi televíziók kameráinak repült bemutatót.
A repülőgép a repülés 4. percében zuhant a pálya mögötti erdő mögé. Rácz Zsolt ezredes nem élte túl a katasztrófát.
A repülőgép a repülés 4. percében zuhant a pálya mögötti erdő mögé. Rácz Zsolt ezredes nem élte túl a katasztrófát.
_________________________
A 715-ös oldalszámú Mi-24-es helikopternek 2001.04.12.-én Gyulafirátótnál nekiütközött a kísérője, a 579-es oldalszámú szintén Mi-24-es.
A 715-ös helikopter személyzete, Rolkó Zoltán százados és Stumpf Péter főhadagy túlélte az ütközést és a földet érést is, viszont a kísérő helikopter személyzete a földbe csapódáskor életüket vesztették. Az 579-esről a baleset után nem került elő fotó.
_________________________
A 08-as oldalszámú Jak-52-es 2003.11.13-án Tiszagyenda mellett lezuhant. A repülőgép motorja túlságosan is lehült repülés közben. Az üzemi hőfok elvesztése miatt a motor leállt. Újraindítani nem lehetett, a kényszerleszállásba pedig hiba csúszott, ami miatt a gép a hasára esve kigyulladt és elégett. Szász Gábor őrnagy és Lanecker József ezredes nem élték túl a katasztrófát.
_________________________
A 02-es oldalszámú MiG-29B repülőgép a 2005-ös repülőnapra történő felkészülés közben a levegőben kigyulladt.
Ennek oka az utánégető tér silány hegesztési varratainak elrepedése miatt bekövetkező robbanás
volt. Szabó "Topi" Zoltán százados idejében katapultált.
Ennek oka az utánégető tér silány hegesztési varratainak elrepedése miatt bekövetkező robbanás
volt. Szabó "Topi" Zoltán százados idejében katapultált.
_________________________
A 15-ös oldalszámú MiG-29-es 2008.04.17.-én a kecskeméti beton felett való áthúzásakor a gép a betont érte. Peszeki Zoltán százados katapultálni kényszerült, a gép a kerítést áttörve a 44-es úton átzúgva a beton hosszirányt jelző fényei közé vágódott és megsemmisült, de nem robbant fel.
_________________________
index.hu fotók
2008. június 20-án a Fehérgyarmat melletti szükségrepülőtéren, lapos repülési pályán a földbe csapódott a 120-as oldalszámú magyar L–39ZO. A hátsó ülésben ülő Janicsek András alezredes katapultált, de nem élte túl, Ignácz Zoltán főhadnagy – vélhetően a későn megkezdett katapultálási folyamat miatt – becsapódás után a gépben meghalt. Az alezredes holttestét a repülőgép mellett találták meg. Elsődleges elemzések szerint a gépnek nem volt műszaki hibája. A géphez a 10446-os Mi–8PSZ kutató-mentővé átalakított helikopter érkezett. A későbbi kivizsgálás szerint a gépet repülő pilóta ismerőseit előre értesítette, hogy lakóhelye közelében fog műrepülni, még repülés közben is küldött SMS-t (!).
Tisztelet a halottainknak.
Köszönet BARTA Endrének a munkájáért!
