Na ez megint nagyon jó volt ! Nyomatták a nemzeti büszkeség PR-t a szocialista évtizedekben is, csak nem ezeréves országról, meg hasonló úri huncutságokról szólt a fanfár, hanem a Dolgozó Nép eredményeiről. Az már más kérdés hogy ez a világelsőség-tudat azóta is fennmaradt, miközben már csak Magyarországon világhírűek.

Jó volt :)
A Barada hajó a regiszter szerint még mindig aktív...
Amúgy az Egyesült Arab Köztársaság Szíria és Egyiptom uniója volt, 1958-tól '61-ig létezett :)

Érdekes volt az az állványos kismalom. Sok ilyen kiskapacitású malom működött (helyben munkát adva a falvak lakóinak, és friss lisztet a gabonáért cserébe), de aztán sorra bezárták őket. Már a '60-as évektől...

Jó tudni, hogy 50-70 éve szinte minden iparágban világelsők, vagy még annál is jobbak voltunk.

Sír az ember amikor olvassa mik voltunk és mivé lettünk.

A magyar paradicsompüré ma is kapható nyugaton. Bármelyik arab fűszeresnél van.

@szeme közé, laposan!: Ma is világelsők vagyunk bármiben, amire a kormányunk azt mondja. :)

A "bélvarrógép" szótól a hideg kiráz... A Sziklakórházban látni ilyen finom eszközöket.

@ZON: Tényleg borzongató.

A Ganz térképen még nincs rajta Uj-Zéland és Malájzia... ;)

Hm. Azt gondolná az ember, hogy 1959-ben azért még ismerték a helyesírás szabályait egy diafilm feliratozói. De láthatóan az AkH 215-217 pontjainak értelemszerű alkalmazása már akkor sem nagyon sikerült.

nagyon jó, hogy világhírű, a világ sok országában, világszerte, minden kontinensen, de igazából ugyanazt a néhány szakadt országot jelenti, csak véletlenül ezek elszórva vannak a világban :D csak az utolsó képkockákon kerül szóba néhány nyugati ország is :)

@ZON: És forradalmi újdonság volt. A gyors és jól záró bélvarrás emberek életét mentette meg.
Egyébként ma sem finomabb az orvostechnika. Ne kerülj ortopédsebész keze alá... Amilyen fűrészek és fúrók vannak, azok egy lakatosnak is becsületére válnának :-) Amikor egy bokába beleraknak 16 csavart, azt ki is kell fúrni. Vagy levésnek egy csontkinövést...

@Flashy7: Nyilván akkoriban elsősorban "baráti" országokba kerültek. Inkább az az érdekes, hogy a 60-as évektől kezdve mennyire lemaradtunk mindenben. Ahogy így látszik, a harmadik ipari forradalomból maradtunk ki, ami az elektronika fejlődése volt és ami lehetővé tette a termelékenység komoly növekedését is a termékek változása mellett.

Sigismundus:

Azt azért el kell ismerni, hogy amiket a képeken láttunk azt tényleg produkálta a magyar ipar.
Tényleg az számít, hogy a világ legnagyobb fejlettségű országai nem tőlünk vásároltak?
A mostani iparunk nem lenne képes még erre sem.
Az egész diasorozat mára már nem több puszta érdekességnél.

Engem a sok eromuves projekt lepett meg, a tobbi dolog is nagyon erdekes volt, foleg a gepgyartas. Azert voltak itt Mo-n jo CNC-s dolgok is. Nekem az a meglatasom, hogy manapsag ha kutyagumit akarok eladni, akkor annak Nyugatrol kell jonnie, mert mig ha azon az all hogy Made in vagy Engineered in UK, Germany, vagy USA, akkor az finom es joszagu, mig ha Made in Hungary, akkor az csak egy budos kutyaszar :-)

saját jogon kb két kocka lenne a mai diafilmünk, a pick meg a gyógyszeripar.

Szerintem ezeknek a sikereknek az alapja a háború előtti szakemberek és munkamoráljuk továbbélése volt. Ahogy kihaltak, máris zuhanórepülésbe kezdett a szocialista ipar. A pásztorból és villamoskalauzból avanzsált gyárigazgatók hosszabb távon valahogy nem váltak be.

Tehát csak a világ vezető piacaira nem sikerült betörni. Soha.

@Disznó Úr: " Szerintem ezeknek a sikereknek az alapja a háború előtti szakemberek és munkamoráljuk továbbélése volt. "

És nem is tévedsz. A képeken is említett Goldberg gyár, az bizony még a háború elötti hírnevéből élt, a hatvanas évekig. Moldova könyvében szépen le van vezetve. Ami viszont a pásztor és villamoskalauz igazgatókat illeti, ők is kikoptak amikor felnőtt (pont erre az 1959 körülre) egy egyetemet végzett réteg. Csak őket nem arra képezték és ösztönözték hogy minőség+világpiac+lépéstartás.
raerunk.blogrepublik.eu/2015/05/05/a-menedzsmentrol-1-kik-vogymuk/

Rengeteg minden fel van sorolva mi mindent gyártottak exportra is.
Ezek egy része persze "kötelező" volt, jóvátétel vagy az exgyarmatok "baráti segítése" címén.
De azért sok mindent nem is lehet elvitatni, ma ennek a töredékét nem tudjuk produkálni.

@zsoci:

Azóta kinek sikerült ez jelentős mértékben az "Oderától keletre"?
200 éve nyugaton van mindaz az innováció és ebből fakadó technikai fejlődés ami formálja a világot.
A többiek neki termelnek vagy annak eredményeit élvezik.

@netrunner71: valahol számít a vevő, mert ezek az országok nem pénzben fizettek a termékekért és emiatt nem tudunk tőkét összeszedni - ami lecsapódott a fejlesztések elmaradásában.

@pootj: köszönhető a Cocom listának is, hogy a fejlett technika nem jöhetett be az országba.

Tényleg, rég meg akartam már kérdezni. A legendák szerint el volt osztva a KGSTn belül ki mit gyárthat, és mi ezért nem gyárthattunk személygépkocsit. De hát rajtunk kívül mindenki gyártott, tán csak a bolgárok nem..?! Szóval mi igaz ebből, tényleg volt valami ilyen leosztás,? Vagy mi magunk döntöttünk így, szándékosan, olyasmit gyártva, amik jobban, gyorsabban kelendő, kisebb befektetéssel? Vagy mi volt ennek a pontos oka?

@Sigismundus: Valóban volt ilyen leosztás és csak azon múlott, hogy mennyire volt tökös az ország vezetése és be mert inteni a szovjeteknek, hogy márpedig mi gyártunk rádiót/tv-t/autót/almát/kutyagumit

@StanLee: Ekkor még nem volt CNC. A szikraforgácsoló nem egyenlő CNC-vel. Az ugyanolyan menetes orsókkal és kézikerékkel vezérelt volt, mint egy hagyományos marógép vagy eszterga. Az automatizálás akkoriban legfeljebb a görbevezérelt gépeket jelntette... Pont a CNC és társai voltak a 3. ipari forradalom, amit írtam és amiről már lemaradtunk.

Nemcsak a II. vh előtti igazgatók haltak ki a 60-as évekre, hanem az egész ipar leamortizálódott, mert men volt elég ésszerű beruházás. Ugyanez vár pl a mai, az állam által átvett energiaszolgáltatókra. Nem tanul a magyar a múltból. Kicsi rejicsökkentésért iparágakat teszünk tönkre, hogy aztán adóforintjainkból tartsuk fenn évtizedekig.

@Pootj: A CNC-vel kapcsolatban. Nem maradtunk le a fejlesztésében, gyártásában.
Az EMG-ben ezres szériákat gyártottak le a HUNOR típusú mikroprocesszoros szerszámgép-vezérlésekből. Profiter néven az USA-ba is exportálták, több ezret. A másik nagy piac a KGST-volt, az összes országba vitték, akár a cukrot. A gyári pletyka szerint az oroszok és a lengyelek a repülőgép és rakétagyáraikban használták az ezekkel megépített gépeket.
A csepeli SZIM-ben pl. az EEN sorozatú esztergagépeket gyártották ezekkel.

A nyolcvanas években a HUNOR vezérlések a világszínvonal feletti minőséget produkáltak, többek között azért, mert egyformán tudták az SI és az angol szabványú méretezést. Ezt még most se tudja a legtöbb vezérlés.

@Hórukk: Inkább a pillanatnyi statikus állapot megőrzésére való törekvés miatt esett vissza az ipari színvonal a világszínvonalhoz képest.
Egy diktatúrában nem érdeke a vezetőknek a fejlődés, ami jó volt tegnap, jó lesz ma is, és holnap se kell más.A fejlődés esetleg olyan szemléletet hoz magával, amit nem fog kibírni a rendszer, azaz kerülendő. Lásd Észak-Koreát.

@Pootj: Sorry, nema diakepen levo gepre gondoltam, hanem a 80-as evekben fejlesztett HUNOR-ra.

Az idő sokmindent megszépít. Abban az időben, amiről ez a diafilm szól, nem volt olyan ember, aki csepeli motort választott volna egy BSA, BMW, vagy DKW helyett. Csakhogy azokat nem tudtuk kifizetni. Ugyanez igaz az összes többire is. Valóban hatalmas teljesítmény volt ezeknek az előállítása, ha figyelembe vesszük az elérhető anyagokat és technológiákat. Az export csak azokba az országokba ment, ahol ez vagy állami szerződésen alapult, vagy nem engedhették meg maguknak a jobb gyártók termékeit. Az iparban mindannyian tudtuk, hogy ami valóban jó színvonalú, az tele van drága importalkatrészekkel, az eladás veszteséges. Amiben csak hazai, vagy szocialista relációból származó alkatrészek voltak, az gyönge minőségű volt, és szegényes.
Még egyszer mondom, heroikus azoknak a munkája, akik az 50-es, 60-as években ebben a szegény országban ennyi mindent kihoztak a lehetőségükből.

@EA6423: Maximálisan egyetértek, valóban nagyon szomorú, hogy ezt büntetlenül meg lehetett tenni velünk. Csoda-e a mostani munkanélküliség, ami minden bajunk okozója és rákfenéje ?

Most kaptam ezt az anyagot. Nagyon tartalmas, gratulálok a szerzőnek.

A világ piaci felosztása békés úton megvalósult 2013-ban. Első helyen KINA áll.Ez persze nem mentesítia a jelenlegi magyar jelentéktelenséget.Politikamentesen, vagy azzal együtt: ma nem vagyunk, a jövőben nem leszünk képesek a 60-as évek relatív teljesítményeinek megvalósítására. Legjobbjaink, valódi értékteremtőink jelentős része távozik az országból. A mult értékeinek említése két eredményt hozhat: 1. lelkesülünk ÍGY KELLENE CSINÁLNI , 2. elszomorudunk ,de kérdezzük MIT KELLENE TENNÜNK? Én büszke vagyok az akkori teljesítményünkre, de a továbbiakra is 1985.-ig

hol van mar a Tungsram, hol van mar a Ganz, hol van mar a Medikor, hol van a Csepel az Ikarusz, ahh csak egyetlen egy gyarunk lenne, ami kepes mai ertelemben vett szinvonalas kesz termek eloallitasara magyar tulajdonban, magyar szakemberekre tamaszkodva, hihetetlen lenne Amugy a gyogyszeripar is erdekes, lehet, hogy megy, csak tobbsegeben mondjuk Egis, Chinoin eseteben nem magyar tulajdon, Richternel talan magyar, de valoszinu az sem

@58múltam: Valahol ott a pont!
Nosztalgiával lehet ezekre emlékezni, de jórészt a tervutasításos rendszernek "köszönhetők" az eredmények. És ez valóban nem kisebbíti a tényleges eredmények, azok munkáját, akik tettek is érte.
A másik, amit mások is írtak, az az innováció. Ez nemigen működik úgy, hogy "felülről" utasítást adnak, hogy fejlessz ("szovjet modell"). És persze rengeteg tőke, meg a végén piac, fogyasztó is kell hozzá. Na, ezt tömegesen már nem tudtuk biztosítani.
A mesterségesen fenntartott, felduzzasztott, drágán termelő és szinte mindenben külső forrásokra szoruló szocialista magyar nagyipar - bármennyire is a mienk volt - láthatóan életképtelenné vált a 80-as évekre. A "privatizáció" biztosan sok dolgot tönkretett, de a világpiaci nyitottság többet "tett" ezért (80-as évektől már jön a "globalizáció"!). És még ott a KGST vagy a "baráti államok" segítésének megszűnése. Ne csak a "karvalytőkére" fogjunk mindent.
Amúgy a 90-es évek elején tömegesen hogyan lehetett volna "megvédeni" az ipar zászlóshajóit?
Hazai magántőke sehol, az állam úszik az államadósságban (tőkéje erre nincs), bankszektor még gyerekcipőben, piacok nincsenek, stb..?
Én inkább az agráriummal, a konzerviparral, később a szőlő-borágazattal foglalkoztam az elmúlt 25 évben, de szinte ugyanez mindenütt előjött.
P.S.: Sajátos gazdasági és társadalmi "alulfejlettségünk" miatt ma is ott van valami mozgás, ahol az állam (EU?) "besegít" (lásd nagyberuházások, infrastruktúra, stb.)