sancta simplicitas...
bár, amikor ez az alkotás készült, az akkori énem szájtátva bámulta a csodát :)
a dicső szovjetúnió -az űrkutatásban akkor még valóban létező előnye a gaz imprilistához képest- felemlegetése nem maradhatott el, de a "mark" név finoman utal a "másik" oldalra és némi diszkrét szocialista erotikát is sikerült belecsempészni a műbe.
tökéletes :)

Feladat: számold meg hányszor szerepel a diafilmben az "atom" szó :D

Hihetetlen, hogy az első képsorok olyan "zsánerban" vannak megrajzolva, hogy akár egy amerikai képregénynek is gondolhatnánk. (Vö 50-es évek propaganda plakátjai.)

@trollsalab: ugyanez volt az első gondolatom, feliratok nélkül fel sem merülne bennem hogy ez egy szovjet és nem amerikai történet.

ha cinikus akarnék lenni azt mondanám, a szovjet készítők arról álmodoztak hogy 150 év múlva úgy fog kinézni a SZU mint az USA a 60-as évek elején :D

Nagyon retro :-) . Igényesen megrajzolt retro sci-fi képregényre mindig van kereslet ezért kár , hogy nem hozták még ki ebben a formában is de még nem késő mert szerintem most is eladható lenne .

Nagyon jó, ezt a diafilmet nem láttam, pedig van elég sok diafilmem valahol. Ezek között van nagyon régi is, pl a 6:3-as magyar-angol diafilmen. Hogy sikerült a diafilmekből képet készíteni? Gondolom nincs USB-s diavetítőd? :D

Mi is sokat vetítettünk annak idején, nagyszerű ez a mű, nem ismertem, leginkább hagyományos meséink vannak. Meg is jött a kedvem, mindjárt előszedem a készletet, bár már 30 éve nem volt használatban.

Igaza van nandras01 sporttársnak, bár nekem az ideológiai lazaság tűnt fel, ugyan a szovjet tudósok elismertsége a jövőben is egyértelmű, de kimaradt, hogy az egész világon győzött volna a szocializmus (sőt, ez e Föld Egyesült Államai kapcsolat is zavaró). Ráadásul Mark és nem Szergej...

@nandras01: Én is ugyanerre gondoltam! A szovjet kultúra és tudomány dicsérete az elképzelt 22. századból - igazi propaganda mestermű!
Ha napjaink terméke lenne a dia, akkor már a felnőttfilmesek is rárepültek volna Judit és Mark sztorijára. ;)

@Tejinashi: Hát nem tudom a poster ezt hogy oldotta meg, de mondjuk egy egyszerű scanner alkalmas a műveletre. :)

Nekem az ilyen alkotásokban mindig egyvalami ütközik ki elsőre: 2111-ben mindenki a '60-as évek ruháiban jár.
:)

Biztosan volt valami ezzel a Markkal ott fent... :)

@Namely: Ez teljesen érthető. 2111-ben is lesz várhatóan retro divat! :-)

Tiszta Sziriusz kapitány...

Megdöbbentően zseniális (noha a cári idők képeire ugyanvalóst fenekedem) és csudaszép. Szóval ez a poszt remekbe sikeredett, köszönjük szépen!

@Adujis:
I. rész: 3x
II. rész: 5x
De nekem is többnek tűnt az atom emlegetése...;-)

Zseniális diafilm!
Hű, de levetíteném a gyermekeimnek!
Mi manapság is hetente többször diavetítünk:-)!
Hogy a 9 éves kislányom beleszeretne Markba, az tuti.;-) A nagyfiam űrhajós akarna lenni, a kisfiam meg rakétázna(lövöldözne) utána egész este.
Hm. Meg is mutatom nekik!

JTom!
Megoldható, hogy házi felhasználásra jó minőségben hozzáférjek?
Köszi!

A diafilmnek megmagyarázhatatlan varázsa van. A gyerekeim (most 7 és 9 évesek a kisebbek) képzett DVD-, video- és számítógép-kezelők, de még mindig ujjonganak, ha diavetítés az esti mese. Sikerült beszereznem a klasszikus, csepp alakú Lemezárugyár-féle vetítőt, visítanak, ha előveszem.

Muszáj tételesen végigmennem a filmen, nagyon tetszik.

Valaki a kommentek között említette a régimódi divatot. Érdekes párhuzam, de a jövőről író szerzők általában a technkia változásánál leragadtak, a környezet, a társadalmi kapcsolatok és az öltözködés mindig a saját koruk tükörképe volt. Érdemes elolvasni Verne jövőben játszódó regényeit. A Párizs a XXI. században hősnője még mindig kalaposhoz jár és áradozik a tipikus szecessziós ruhadarabokról.

Szocialista film, de nem titkolja az amerikai eredményeket. Utal rájuk, de a szovjet űrsikereket azért dátum szerint illeszti a mesébe. A Lunyik (Luna)-1 talán még mindig kering valahol a világűrben, mert elhaladt a Hold mellett, mikor elveszítették vele a kapcsolatot. De újra megtalálása talán még a XXII. században is feladná a leckét a tudósoknak.

Érdekes, hogy a képtelefonálás igénye milyen gyorsan megjelent a fantasztikus regényekben. Már Vernénél is, és azóta feltűnik minden filmben, még a Bolygó neve Halálban is. minig külön gépen, telefonszerűen képzelték el, de végül a számtógépbe integrálás hozta el az életünkbe. Ezt senki sem látta előre. (Most említeném a Kék sziget című regényt, ahol központi vezérlőpulton van minden lakásban, tehát majdnem számítógép, de nem akarok nagyon eltérni a témától)

Az ablakok helyére épített képernyők már majdnem valósággá váltak. A szélestörzsű gépeken nagyon kevesen ülhetnek az ablak mellett, négy éve egy Swiss Airbus 340-en ültem (ablak mellett!), minden üléshez monitor tartozott, ahol külső kamerák mutatták a tájat.

@zweitakt: küldtem mailt

:D
Nagyon távol vagyok attól a korosztálytól, akinek ez eredetileg készült, (bár mondjuk szüleim gyakran vetítettek kiskoromban) de teljesen korrekt volt még abszolút mai szemmel is. Nem voltak benne olyan Pirx-kapitány szintű "jó volt ez akkor, de most már fájóan gáz" részletek és minden dia nagyon igényesen van elkészítve. Igazán tetszett

@Banános Joe23: Háát... Tizenhárom évesen láttam először a Pirx kalandjait, a nyolcvanas években. De a "radarernyőt gyümölcsöstálból" akkor is gáz volt. De lehet, hogy a hatvanas években a látványvilág csúcsának számított.

@kekegsm: Ez nekem is eszembe jutott :D de szerintem itt lehet hogy kevesen tudják, ki is Szíriusz kapitány :)

@nandras01: A Mark utónév Mars istenre utal ( Markus) s nem a piacra. Hogy cifrázzam: a Judit pedig z@@ó leányt jelent.( Többször próbáltam elküldeni, de visszadobott a rendszer, mert tiltott szó szerepelt a szövegemben..)
De ez buta irányba vezet...
A blogoló nekünk segít , ismereteinket gyarapítja, nem kevés munkával. amiért amúgy az Isten fizeti meg: )))
A magam részéről én köszönöm Neki..

Nagypapa koromra gyűjtögettem a diákat és bejött: :minden diavetítésnél érezni a lélegzetvisszafolytó csöndet az unokáknál, de még a kisebb gyermekeimnél is: Papa vetít....

@objekt678:
nem hiszem, hogy a diafilm szövegíróját ilyen cizellált gondolatok vezérelték volna a névadásoknál :)

@Rollende Landstrasse:
a borzalmas pirx kapitány - a rajnai féle tv sorozat, nem a lem által írt nagyszerű novellagyűjtemény!- a maga korában is rettenetesen gáz volt.

Az űrállomáson állva nem zavarja őket, hogy rossz irányban állnak?
Nyilván azért forog az űrállomás, hogy a centrifugális erővel szimulálják a gravitációt. (lásd még Űrodesszia 2001)
Ők ehhez képest a plafonon fekszenek...:)

Hm, az érdekes, hogy még 150 év után se változik semmit a '60-as évek divatja :) Bár mondjuk Judit egész csini és nőies ezekben a szerkókban. (Még a Grease-ben voltak hasonló holmik, picit sajnálom, hogy ezek kimentek a divatból.)
Van persze néhány furcsaság, ami szemet szúr, függetlenül attól, hogy mikor készült (alkalmas-e bárki az űrutazásra, van-e mesterséges gravitáció a helyi járaton, hogy bámulja az esti égen az objektumokat Judit, mikor reflektorok világítják meg az egészet, stb.). Jó, tudom, ne kötözködjek :)

De azért akkor is menjenek a francba, itt hintik el ezt a nagy lávot szegény Markkal, aztán a végén ott marad a kiscsaj és eleped utána? Hát milyen hepiend ez?! :D

Ja, azt sose fogom megérteni, miért menő az autóban az olyan kormány, ami csak két szarvból áll. Meg is őrülnék, ha fixen mindig ugyanott kellene fognom vezetés közben.

@objekt678: Kicsit finomítva, Judit = Júdeából származó nő (bár valóban azt is jelenti, amit leírtál). Szegény, mindig csak bántják, még a története se kerülhetett bele a Bibliába, apokrif irat lett, ahogy kezelésbe vette szegény Holofernészt.
(Bocs az offért.)

Nagyon jó poszt, köszönöm!

Az erdélyi szász Hermann Oberth-en kívül talán a tanítványa, Wernher von Braun neve említhető leginkább meg, az Apollo -11 és a Holdraszállási program el sem készülhetett volna nélküle.
Amúgy ő és Walter Dornberger voltak azok, akik Hitlernek megépítették a V1 és V2 rakétát.

A foglyulejtett német rakétatudósok nélkül nincs szovjet és amerikai rakétakutatás.

haha nagyon jó. a csillagok közt című ostoba film jut eszembe róluk, az is kb ez a kategória :D
illetve a fenét. az sokkal súlyosabban ostoba

Uraim, javaslom a posztoló megéljenzését!

Ez szenzációs volt! Ezt a filmet én rongyosra néztem volna, és bömböltem volna, amikor már nem lehet többé befűzni, de az apám ekkoriban kis üveglapokból csinált magának diakockákat – más még nem volt elérhető –, és a film maradékát biztosan beüvegezte volna nekem. :-D Nekem megvan Klusancev Irány a Hold! című könyve, szintén ekkoriból, egy-két űrhajó formája ismerős. :-) Azt oda-vissza elolvastam kb. 63-szor, és csak bizonyos magas tanulmányi elvárások miatt nem lett belőlem csillagász. Eredetileg űrhajósnak készültem, de aztán győzött a realitás.

És milyen kifogástalan a képek minősége! Eredetileg én azt hittem, hogy be lesz másolva ide pár kissé viharvert kocka, erre gyári minőségben itt az egész. Erről az Open Society Archives vállalkozásról még nem hallottam, a honlapjuk szerint a Közép-Európai Egyetemhez tartozik, hozsánna nékik az értékmentésért.

A két tekercs 26 forint. Basszus, 63-ban ez nem kis pénz volt! A könyv, amit említettem – csak előkaptam a polcról – 20 forint volt 1962-ben. Persze ez is többszín-nyomat, kemény fedéllel, a diafilm is drága nyersanyagra készül, rengeteg rajzolói munkával, szóval az árat nem lehet csodálni.

Látom, többeket is megejtett a 16 éves leányka művészi ábrázolása... :-)

Akkori szovjet képes magazinokban is lehet látni ilyen rajzstílust, ahogy Amerikának is megvolt a maga szocreál időszaka az ötvenes években. De a rajzok tényleg profik, a látványvilág pedig a bő egy évtizeden át tartó futurista látásmódot hozza. Ez tényleg olyan érték, mint egy képregényfüzet abból a korból.

Van, aki a szovjeteket emlegeti kicsit túlzott hévvel. @Hatja2:, a készítők magyarok voltak, a film elején fel vannak sorolva.

De igen, 1963-ban a Szovjetunió nagyon menő ország volt, nem kellett hozzá agymosás, egyszerűen egy világhatalom volt, és világhatalmakhoz manapság is szokás törleszkedni. De ahogy más is utalt rá, tessék észrevenni a cseppet sem egyoldalú beállítottságot. Ekkoriban a magyar sci-fiben rendszeres volt az illő nemzetköziség a szereplők és helyszínek megválasztásában. Ma majdnem minden általunk látható tévéműsor az USA területén játszódik, amerikai szereplőkkel. És még csak nem is kényszerítenek rá bennünket, behódolunk mi magunktól is.

Ciolkovszkij (aki tényleg szinte mindent leírt, amit később érdemes volt megvalósítani), Goddard, Oberth, igazán tisztességes felsorolás, szó nem érheti az írót emiatt.

Az nagyon tetszett, hogy a Holdon leszállt első emberekről és az idejéről még csak találgatni sem mert az író, de ebben teljesen igaza is volt. Mellesleg: nem állította, hogy szovjet emberek lettek volna az elsők, pedig megtehette volna, mert ekkor még jó esély volt arra is. Mint ahogy ekkoriban az egész űrkutatásban erősen le volt maradva az USA, és végül csak az Apollo programban tudták átvenni a vezetést.

Nagyon jó volt, elmentettem magamnak az oldalt, nagyon köszönöm.

(Megjegyzés: nálam a kommentek nem látszanak a fekete háttéren.)

A 2001 űrodüsszeiában nem ilyen volt az űrállomás? Az az oszlop is érdekes.
Igen érdekes, hogy 69-ben lépett Armstrong a holdra, a történetben pedig pontos évszám van az első kompra, de a holdralépést csak mint a XX. sz. egyik eseményét említi. ;-)))

En tudom ki volt Sziriusz kapitany. A cikk klafa. Koszi! Posztoltam is.

@JTom: Irtam üzenetet. Esetleg én is elkérhetem? tv-n levetiteném a kisfiamnak.

"csak egy rejtett mikrofon szól ..." :)

@nandras01: Ha kinevetjük a kávéfőzőből készített űrhajót, mit szólunk az NSZK-ban készült Orion űrhajó sorozat írányítóeszközéhez, ami a linkelt képeken látható?

bilder.hifi-forum.de/medium/574916/83417raumpatrouilleorion19_142234.jpg

www.ksta.de/image/view/2011/8/14/12065556,11342473,dmData,maxh,480,maxw,480,J%25C3%25BCrgen+Erhardt+%25281315225006476%2529.jpg

A harmadik részben Mark kegyetlenül bebotozza Juditot.

Remek poszt, remek retro, remek dia, kultúrcsemege. Különösen érdekesek az apró részletek, ruhákon, bútorokon, lámpákon, dísznövényeken stb. visszaköszönő 60s évek. Minden klasszikus scifinél feltűnő, hogy a kor hatásai alól nehezen tudják kivonni magukat. Atoműrhajók, holdváros – de a vezérlőteremben, pilótafülkében korabeli analóg mutatós mérőműszerek vannak (még a jellegzetes fekete, alul középen ívelt bakelitkeret is stimmel). A nagy képernyők méretre modernek, de ovális formájuk elárulja, hogy a kor tévéiben is használt katódsugárcsöves (CRT) megoldásokról van szó. A minden akkori futurisztikus elképzelés 2 kötelező eleme, a képtelefon és a lebegő autó itt is megvan, de a dizájnjuk csodálatosan retrósan múlt század közepi nemzetközi (a szertelen ívek, csúcsok, nyilazott szárnyak anno még a Trabantokon is nyomot hagytak). A képtelefon még külön berendezés, amiben elfér a CRT nyaka ls amihez oda kell ülni, a képernyője pedig monokróm (kicsiben a valóságban akkor valsz nehéz volt színeset csinálni, ez is valóságlenyomat lehet)

Különösen tetszik, milyen lezser eleganciával lépett túl a rajzoló azon a dilemmán, hogy vajon hogy fognak öltözködniaz emberek 150 év múlva? Tök ugyanúgy, mint akkor, a 60-as évek elején! :D

Szintén király apróság, hogy amikor a kilövőállomásra érkezvén, este beszél a "vidifonon" az apjával, már pizsiben van, de aztán még visszaöltözik a nappali ruhájába az ablaknál való merengésre :D :D :D

Remek kis diafuilm amúgy, kösz a megosztást!

Milyen király már, amikor a csajszi bepánikol, hogy rossz irányba mennek a rakétával, mire Mark megnyugtatja, hogy csak a Ciolkovszkijra mennek, onnan irány tovább a hold - ezek szerint el se mondták a csajszinak, mi az útiterv, csak bekúrták az űrhajóba, azt szevasz? :D :D

@Tempus.Anh:
"A foglyulejtett német rakétatudósok nélkül nincs szovjet és amerikai rakétakutatás."
nem elvitatva braunék jelentőségét, azért ezt így kijelenteni elég nagy butaság.
lehet, hogy kicsit később, lehet, hogy kicsit másként, de természetesen nélkülük is lett volna szputnyik, meg gemini, meg satöbbi.
(ugyanúgy, ahogy ha pl. kolumbusz a hajózás helyett a bolgárkertészetet preferálja, amerika akkor sem maradt volna felfedezetlenül :)

@Rollende Landstrasse: "jövőről író szerzők általában a technkia változásánál leragadtak, a környezet, a társadalmi kapcsolatok és az öltözködés mindig a saját koruk tükörképe volt. "

Ez nekem is mindig feltunik, az ilyen jovokepeknel, hogy csak a muszaki, technika kornyezetet valtoztatjak meg, es kor emberet ugy ahogy van, szorostul borostul athelyezik oda. Es eszukbe sem jutnak a tarsadalmi, szocialis, kulturalis valtozasok modellezese, pedig azok sokkal alapvetobbek mint a muszaki fejlodes. Persze ez nyilvan azert van mert sokkal nehezebb ezt megjosolni, mint a technikai valtozasokat. Egy mostani pelda: ki gondolta volna, akar csak az 1980-as evekben, hogy a 2010-es evekben szinte mar megszokott hetkoznapi dolognak fog szamit, hogy drogosok meztelenul orjongenek Budapest utcain. Barmit megjosolhattak volna, de ilyet biztos nem tudtak volna kitalalni.

@Namely: ez nem meglepő, ez az öltözködési/divat-baki máig jelen van minden sci-fiben.

A Star Wars szereplői is olyan frizurákkal pózoltak, mintha a Starsky és Hutchból szalajtották volna őket (kivéve persze a hercegnőt a kakaóscsiga-sérójával), de a mai Éhezők viadala-trilógia szereplői is - hiába a távoli jövőben játszódik - pont úgy néznek ki, mint a divatos fiatalok a 2010-es években :P

Az a baj, hogy manapság a csúti dúcse vetít a legtöbbet.

@Orbán a magyar nép ópiuma!: kérlek olvasd el a KOMMENTSZABÁLYOKAT az oldal tetején!

@TheRminator: szia,
nekem is csak digitális formában van meg, 797x600 as kockaméretben. így tettem fel az oldalra is, feltöltöttem egy megosztóra, innét egyben lehúzhatod:
https://mega.co.nz/#!H0BSTSqa!ZvVN2v_KRF29qHeLuEkD3RbOGwKZilTzwltSH2-rZrs

@zweitakt: a fenti hsz. neked is megy a linkkel

@nandras01: Igen, hát a te logikáddal élve, a világ összes felfedezői és feltalálói mind bagatellizálhatók, hisz ha nem ők, akkor más úgyis felfedezte /feltalálta volna. Másszóval a munkájuk egy nagy semmi, hisz ugyanúgy megcsinálhatta volna más is.
Ezt légy szíves, ne nagyon reklámozd, mert nem leszel népszerű a műszaki haladásban elkötelezettek közt :)

@Rollende Landstrasse: "Érdekes párhuzam, de a jövőről író szerzők általában a technika változásánál leragadtak, a környezet, a társadalmi kapcsolatok és az öltözködés mindig a saját koruk tükörképe volt."

Szerintem az cikibb, ha a divat, dizájn terén megpróbálnak kitalálni valami merőben újat és "jövőszerűt", aztán ebből semmi sem valósul meg. Például, éppen aktuális:
www.propstore.com/content/propstorecollection/biff/PDVD_006.jpg
Mondjuk a Vissza a jövőbe filmekben ezt megtehették, és még jól is áll neki, hiszen egy vígjátékról van szó. De egy komolyabbnak szánt sci-fiben ugyanez inkább fordítva sülhet el szerintem.

A másik, hogy nekem kifejezetten tetszenek, bájosnak találom az ilyen monokróm, katódsugárcsöves és hasonló, idejétmúlt megoldásokat a sci-fikben. És hogy ezzel nem vagyok egyedül, a dolog ma is működőképes, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a tavaly kiadott Alien: Isolation videojáték mekkora siker lett. Pedig szándékosan a '70-es, '80-as évekbeli Alien filmekben megismert képi világot és technológiai színvonalat hozza.

Amúgy most nézem, kimaradt egy csomó dia! Pontosabban az van, hogy ez nem is 1963-as, hanem eredetileg 1960-as készítésű diafilm, és az első rész 34, a második pedig 39 diából állt. Azt mondjuk nem értem, miért vágták meg 1963-ban rövidebbre, mert semmi különös nincs a kivágott képkockákban. Talán csak egyszerűen túl drága volt az eredeti 18 forint 80 filléres ár, és nem fogyott eléggé, ezért csináltak belőle 13 forintos változatot is. Viszont így már érthető, hogy Gagarint például miért nem említi, noha 1963-ban ezt már bőven megtehette volna. :)

Itt végignézhető az eredeti, igaz, sajnos rosszabb minőségben, mint fent:
offworld.gizmodo.com/watch-this-commie-retro-futuristic-space-tale-458577693

@R2D2 & C3PO: De ott is ilyen űrállomás volt, a 60-as években mindenki azt remélte, hogy lesznek ilyenek. Ezt is Ciolkovszkij írta le elsőként, és kellő méretben működne is a dolog, de látjuk, hogy még a viszonylag apró ISS összerakása is mennyi ideig tartott. Már nem is lesz ilyen, fogynak az erőforrások, már egy állam sem akarna még beszállni sem egy ekkora építkezésbe. Mivel az űrállomások nem hoztak elég sok gyakorlati hasznot, egyelőre a másik űrhajókra való átszállás problémája sem égető, így sok értelme nem is lenne ekkora építménynek.

Érdekes és sokszor megfigyelhető, hogy mennyire téves irányban képzelődött az a rengeteg író és más fantaszta. A számítógépek robbanásszerű fejlődésének megjóslását csak alig néhányan kockáztatták meg, és még ők sem mentek el ilyen messze. Lem, például, elég ügyesnek bizonyult, finoman hátérben hagyta a technikai részleteket, de a felhasználói lehetőségekben elég életszerűen merész volt.

A Pirx-tévéjáték egyébként nem a makettektől volt olyan rossz, hanem a pocsék dramaturgiától és rendezéstől. A teljes joggal ideidézett Orion díszletei is elég mókásak voltak, bár kreatívan használták a műanyag poharakat és vízcsapokat. Akkoriban ez senkit nem zavart. Az Űrodüsszeia-szintű díszletezés költségét nem sokan vállalnák ma sem, de az a film meglepően időtálló maradt közel ötven év után is.

@nandras01: "nem elvitatva braunék jelentőségét, azért ezt így kijelenteni elég nagy butaság. lehet, hogy kicsit később, lehet, hogy kicsit másként, de természetesen nélkülük is lett volna szputnyik..."

Lett volna, de később és másként, és ebben van a lényeg. Von Braun és a többi német tudós MŰKÖDŐ rakétát építettek 44-ben, és ez a tudás nagyon kellett az amiknak és az oroszoknak is. Az pedig, hogy akkor majd később lett volna... Igazuk van az ezt vitatóknak, sok dolog lett volna halogatható még, és akkor ma nem itt tartanánk.

Azt viszont nem tudom, hogy olyan rossz lenne-e nekünk, ha még nem itt tartanánk. Mert amiről ma automatikusan úgy gondoljuk, hogy jó, mobiltelefon, száz tévécsatorna, realista (harci) videójátékok tucatjai, szüntelen lógás a szupersztrádán, maradj kapcsolatban stb., ezek ma szemmel láthatóan stresszelik a fiatalokat. Bár ezek még mindig hasznosabbnak látszanak, mint a sok űrrakéta, persze ki tudja.

A jövőbeli divat olyan, mint az ötvenes években? Miért ne? :-) Sokáig valamiért a kezeslábasok voltak a jövőbeli divat szabványelemei, akkor már maradhat az öltöny nyakkendővel is.

Nagyon frankón megfestett diasor.

@Tempus.Anh:
azt hiszem, te valamit nagyon félreértettél...
én egy szóval sem állítottam, hogy ne lett volna fontos braunék munkássága, mindössze arra a te kategorikus kijelentésedre reagáltam, miszerint nélkülük "nincs szovjet és amerikai rakétakutatás."
bizony, nélkülük is lett volna :)

klassz

@dukeekud: Most így hirtelen egyetlen jövőbelátó alkotás jut eszembe, ami elég jó kísérletet tett a jövő divatjának megjósolására, nyilván idén még párszor szembe fog jönni velünk, merthogy 2015 van :D
És lehet, hogy alapból semmi nem valósult meg Hill Valley-ből, de az ötlet jó volt, és pl. a Nike, ha jól tudom, potom hatezer dollárért árulja azt a bizonyos önbefűzős cipőt, amit Marty McFly viselt a lábán :D

Egyébként tök igazad van, a jövőt vizionáló elképzelésekben két közös dolgot láttam eddig: a divat leragadását és a skype megjósolását.

@Void Bunkoid: Ne mondd már, a 12. körzet ünneplős ruhái milyen idejétmúltak! A Capitoliumban tomboló "divatot" meg hagyjuk, Effie-t konkrétan meg se ismertem ebben a munkaruhában, amit ráadtak most az utolsó részben (totál off, de Effie amúgy is hogy került oda?!).

@Tempus.Anh: Súlyosan tévedsz. Igaz hogy a II.VH. alatt a németek élen jártak többek között a rakétatechnikában is, de az alapokkal tisztában volt minden fejlettebb műszaki kultúra.
Az oroszok a CAGI-ban kifejlesztették a katyusát, de az amerikaiaknak is volt hasonló rakétafegyverük.

Ami pedig a későbbi szovjet-amerikai rakétaversenyt illeti, az amerikaiak felfogadták a német rakétatudósokat, az szovjetek viszont csak addig tartották maguknál a német foglyokat, amíg azok ki nem képezték a saját tudósaikat. Onnantól viszont hazapaterolták az összes német foglyot.

@teddybear01: A német Nebelwerfer és a Panzerwerfer volt a katyusa alapja, ezt nyilván a szovjet propaganda mint annyi mást, megpróbálta a nagy szovjet géniusz termékének hirdetni (hogy úgymond, már a világháború előtt elkészültek - ez mese). Sztálin zsigerből utált minden tudóst, kutatást, kísérletet, a saját vezérkarának lefejezése és az első II. világháborús évek nagy német sikerei bizonyítják, hogy bizony a háború idején kaptak észbe, hogy korszerűsíteni kellene a hadsereg és azon belül a tüzérség hadi felszereltségét. Gondold csak el, ha a német hadsereget katyusák várták volna 1941 nyarán, hogyan hódíthatott volna meg a Wehrmacht egy év alatt egy fél kontinensnyi orosz területet...Nonszensz.

@Tempus.Anh: Fordítva.

A Katyusát már "38-40-ben RNII-ben kifejlesztették a szovjetek, és Sztálin '41-ben engedélyezte a hadrendbe állítást, még a német támadás előtt.
Egyébként a rakéták első, kisebb kaliberű változatait a Halhin-goli csatában repülőgépek fedélzetéről vetették be a japánok ellen.

A németek a katyusa hatását Orsa mellett tapasztalták először, '41 júliusában. Akkor ugyan már volt Nebelwerfer-ük, de azt elsősorban füst és vegyi gránátok kilövésére használták. A Panzerwerfer 42-t jóval később rendszeresítették.

Sztálin meg egy pragmatikus ember volt, ha muszáj volt, élni hagyta és felhasználta a leggyűlöltebb ellenségeiket is, persze megfelelő biztosítással.

@Bikli néni: Totál OFF válasz: Effie a harmadik könyvben alig szerepel, nem tudjuk meg, hogy sikerült megmenekülnie. A filmben azért szerepel sokat, mert többé-kevésbé ráosztották egy másik könyvszereplő (egy Fulvia nevű nő) szerepét. Állítólag azért döntöttek így, mert annyira népszerű lett az Elizabeth Banks által játszott kicsit dilis csaj. :)

@Bikli néni: azok a MELLÉKSZEREPLŐK!

A mellékszereplők a star warsban is lehetnek szőrös hústornyok, háromszemű alienek, meg öltözködhetnek furcsán.

De a first billed főszereplőnek mindig NAGYON kell hasonlítania egy aktuális divatos fiatalra (lásd - mint említettem - Luke Skywalker, vagy akár Peeta Mellark - mint észreveheted, ő SOSEM hord idióta frizurákat és ruhákat :)), különben a fiatalok nem fognak bemenni megnézni a mozit. Ők nem szörnyekért, meg csodabogarakért akarnak rajongani, hanem helyes pasiért meg dögös kiscsajért, akit kitehetnek utána poszterként az ágyuk fölé.