engem nem a szótól, bookazine, hanem magától a műfajtól ráz ki a hideg és kapok sikítógörcsöt.
amolyan "tanuljunk meg könnyen, gyorsan, öt perc alatt japánul"- féle, felszínes ismereteket és ótvar közhelyeket tartalmazó pótlék, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy elhitesse az olvasóval, hogy kapott valamit a pénzéért.
ennél csak egy valami elborzasztóbb, a "világsikerek röviden"... bár, ha jobban belegondolok, a kettő ugyanaz.

@nandras01: csak részben értek egyet. látod, hogy kinek ajánlom ugye? többek között a 30 évvel ezelőtti önmagamnak :)

@JTom:
értem én a nosztalgiát :)
a műfajjal az a gondom -mint történelmet is tanító tanárnak-, hogy az ilyen kiadványokból megszerezhető műveltség a legjobb esetben is csak karcolgatja a felszínt, arra azonban alkalmas, hogy ú.n. keresztrejtvényműveltséget adjon, elhitetve az olvasóval, hogy megismerte az adott kort/személyt/eseményt.
ha valaki úgy nézegeti ezeket a kiadványokat, hogy már a birtokában van a kellő -és alapos- ismereteknek, akkor nincs semmi gond, sőt, akár még érdekes újdonságokat is találhat bennük, de sajnos ezeket a bookmagazinokat pont azoknak ajánlják, akik még híján vannak az alapokkal.
aztán a tanárnak vért kell izzadni, amíg kimossa az agyukból a fals, félreértett, vagy meg nem értett ismereteket- már ha egyáltalán sikerül...

@nandras01: szerencsére a kezemben tartott kiadvány ennél jóval jobb, mint ahogyan gondolod. szerencsére a "könnyen, gyorsan japánul" szint felett van magasan. inkább pluszt ad, mint alapot.

@JTom:
miután ezt a konkrét kiadványt nem ismerem, így elhiszem neked, hogy ez kivétel az általános alól, de azért az némi gyanakvásra ad okot, hogy a tartalomjegyzékben churchillről így ír:
"fedezze fel, hogy ez a kiváló ember..."
nos, churchillről sok mindent el lehet mondani, de a "kiváló ember" jelző valahogy nem igazán passzol rá.
az igaz, hogy nélküle valószínűleg más lett volna a világháború kimenete és ebben a tekintetben az érdemei valóban elévülhetetlenek, de nekem a "kiváló ember" szókapcsolat erkölcsileg feddhetetlent jelent, ami az említett úriemberre nem igazán jellemző. kétségtelen, hogy elvitathatatlan helye van a világtörténelem nagyjai között, de éppen ez a "kiváló úriember" jelző alkalmazása világít rá a gondjaimra. aki nem ismeri a történelmet, abban esetleg rögzül egy hamis/igaztalan mítosz, mivel egy ilyen kiadványban egyszerűen nincs tér az életpálya korrekt megrajzolására, annak az ellentmondásnak a bemutatására -és főleg feloldására-, ami churchill életét jellemzi.
lehet, hogy túldimenzionálom ezt az apró bakit, de annyi ótvarsággal volt szerencsém találkozni ezekben a larousse klónokban, hogy valószínűleg előítéletes vagyok.

@nandras01: pont olyan, mint a hírtv, vagy az orosz RT. ha nem csak belőle tájékozódsz, hanem ár megvan az alap tudás és érted amit hallasz benne, tudod a helyén kezelni, akkor veszélytelen, nyugodtan meg lehet nézni.
ha ez már megvan, akkor írhatnak bármilyen jelzőt, elsiklik fölötte a tekintet.
az egyoldalú tudásszerzés így is úgy is veszélyes. mindegy, hogy csak a larousse-ból, vagy csak az észak-koreai iskolából, mindkettő magában sz*r. remélem érted, kicsit másnapos vagyok és beszedtem a fogalmazásgátlót. ennek fényében kéretik olvasni a jövő hétfői Napi érdekest is :)

@JTom:
ezzel viszont tökéletesen egyetértek.
ja, a másnapossághoz gratulálok. szar állapot, de a kauzalitás elve alapján meg kellett előznie egy jónak, aminek az emléke minden bizonnyal erősebb, így a végeredmény pozitív :)

Harminc évvel ezelőtt is volt hasonló, csak más volt a címe: Képes történelem. Ez egy 25 kötetes sorozat volt, antikváriumokban még meg lehet kapni őket. Nagyon jó sorozat volt, sok minden volt benne, amit a történelem órákon nem mondtak és a töri könyvekben sem volt benne.

Lincolnnal nem szívesen mennék szembe egy sötét utcán. Olyan pszichopata feje van annak a csávónak, hogy csúcs.

@nandras01: +1

@J.László: ráhibáztál, az is. egy bomlott agyú ügyvéd, aki polgárháborút robbantott ki a rá bízott országban.

@Tejinashi: És '91-98 k. jelent meg az Új képes történelem-sorozat 20 kötete. Látványos, olvasmányos könyvek voltak.

@kugi: Az már egy másik, újraindított sorozat volt. Az eredeti sorozat a 60-as, 70-es, 80-as években jelent meg. A sorozatból egy kötet nem készült el: D. Major Klára: Forradalmak százada (a XIX. század forradalmainak története).

Az új sorozat címe "Új Képes Történelem", ez valóban a 90-es években készült, ez még ma is folyamatban van., tehát készülnek újabb kötetek belőle.

A Bookazine-ban szereplő arcok 1 az egyben megvannak a Civ V-ben, s ott még beszélnek is hozzám az anyanyelvükön. Bár mintha Ramszesz fáraó arabul beszélne hozzám, de amit én magam tudok "felügyelni", Augustus és Alekszandrosz tényleg restituált latinul és ógörögül pofáznak:
www.youtube.com/watch?v=vRFXG-mdeGU&spfreload=10
www.youtube.com/watch?v=vy5rCQw5ibw&spfreload=10
www.youtube.com/watch?v=STbcToC3sho&spfreload=10

@Hajszás Láncos: Lincoln egy olyan politikus volt, akinek celja mindenekfelett az Unio egysegenek megorzese volt. Ezert akar a rabszolgakat is hajlando volt felszabaditani. Az atlagember meg azt hiszi rola, hogy elt-halt a rabszolgasag eltorleseert, kozben csak mellekesen, a Konfoderacio legyozese erdekeben vetemedett ra.
Az ilyen bookazine es hasonlo szinvonalu konyvek arra kepesek, hogy esetleg erdeklodest keltsenek fiatalokban, gyerekekben egy tema irant. Melyebb ismereteket nem varhatunk toluk. Hasonlok voltak biologia, termeszettuomanyos, zoologia temaban is a 90-es evekben, termeszettudomanyos magazin jellegu konyvek, amik szinten a felszint karcolgattak csupan. Erdeklodes felkeltesere jok, meg a Valo Vilagon szocializalt atlagembernel tobb, keresztrejtveny, kviz jellegu muveltseg felszedesere pont jok. Nem gondolom, hogy minden fiatalnak forras szinten kellene az egyiptomi birodalmakrol, az amerikai polgargaborurol es a masodik vilaghaborurol tajekozodni. Meg a kotelezo irodalmat se olvassa el a tobbseg, ezen nem is csodalkozom.

Hozzatennem, hogy pl. gimnaziui tortenelem oktatas se kepes tul melyen szantani egy temaban se. Pl. a Gandhi megkapja par bekezdesben a kotelezo eposzi jelzoket, de arrol nem esik szo, hogy egy perverz szexmanias volt. Churchillrol, Kennedyrol szinten a jelenlegi politikai iranyultsagnak megfeleloen emlekeznek meg. Mandela szinten ilyen figura.
Szoval az egesz tortenelem oktatas felszines, nem elemezni tanit, hanem adatokat, esemenyeket ker szamon. Nyugaton tapasztalataim szerint sokkal kevesebbet tud egy tanulo ugy altalaban a vilagtortenelemrol, de ervelni tanitjak es forrasokat olvasni (persze kisiskolas modon, lebutitva es az nyugati szajiz szerint).

Az is kerdes, hogy mennyivel jarul hozza a sikeres emberek kepzesehez a magyar oktatasi rendszer azzal, hogy pontos adatokat, esemenyeket, evszamokat, nagy mennyisegu informaciot magoltat be es ker szamon. Kell ez? Aztan amikor kikerul az eletbe a magyar gyerek, azt hiszi a teljes tudas birtokaban van. Mert tenyleg sokat tud, valamihez, valakkhez kepest, de azt nem tanitjak meg neki, hogy ez csak egy nezopont, a tankonyv nem az ultimate forras, a tortenelmet valakik irjak, valamilyen szandekkal...
Es akkor meg csak a tortenelemrol beszeltunk, az irodalom oktatas ugyanilyen frontalis, adatokat szamonkero, biflazo, nem az elmenyre fokuszal, semmi haszna az atlagember szamara. Ugyanakkor elhiteti a diakokkal, hogy az irodalom az valami eteri es fontos dolog, a kolto, iro az valami vilagot alakito tenyezo es amit tanitanak nekik, az a dolgok teljessege.
Tortenelmet, irodalmat, mivel parttalan, csurheto-csavarhato, vegtelensegig ragozhato targyak, en nem is nagyon eroltetnem a jelenlegi formaban. Gyakorlatiasabban, elmenyszerubben kellene tanitani, osszefuggeseket, kulonbozo nezopontokat, hogy kritikaval kezeljenek mindent.
Pl. Petofirol minden magyartanarom aradozott, hogy mekkora arc volt, meg a nojevel milyen boldogok voltak stb. Kozben a felesege eleg rovid uton elfelejtette, mert egy link fasz volt. Persze ez nem hangzik olyan jol.
Meg hogy minden friss nemzetnek volt egy Petofije es mind meg van gyozodve arrol, hogy a sajatja egy zseni volt es a roman Eminescu rajongo esetleg lofaszt se tud Aranyrol vagy Petofirol. Ahogy a magyar se tud semmit Eminescurol
Pont ilyen a helyzet tortenelemoktatas teren is. Jobb esetben osszefuggeseket tanitanak es nyitottsagot, jobb esetben meg megy a mitoszgyartas (hos partizanok es voros katonak, gaz fasisztak, a francia ellenallas Gaullista mitosza, Trianon-hiszti, Horthy nacizasa, meg Churchill es Mandela mint erkolcsi peldakepek...) Hero worshipping, ez a legrosszabb vonal. Akkor mar jobb, ha kevesebbet tanitanak, de mas modszerrel, nem birkakat nevelve.

@aki mást mond az hazudik:
hú, de szépen szólottál :)

@aki mást mond az hazudik: pont fotdítva volt, az unió egységét pont az sodorta veszélybe, hogy fel akarták szabadítani a rabszolgákat. Erre válaszul a déli államok kiléptek, és megalapították a saját uniójukat, a konföderációt. De mindez még Lincoln beiktatása előtt volt. Lincoln megtehette volna azt, hogy visszaállítja az eredeti állapotot... e helyett háborúba sodorta az országot.
A töriórán meg azért kérik az évszámokat, mert azt könnyű és gyors értékelni, nem úgy, mint egy esszét. "Öt évszámból négyet tudott, akkor ez a dolgozat négyes." - ennyi. Aztán három évvel az érettségi után már egyet sem tud az illető. ;-)

@JTom: "Tudom, tudom én csak fogjam be, mert a "vintázs" szóval üldözöm rendszeresen olvasóimat... :)" Ha azt írod le, hogy "avatag" arról meg a kutya sem tudja, hogy mit jelent, szóval jó megoldás nincs. Amúgy meg duzson és zsondér! 8-]

@aki mást mond az hazudik: A Ghandi perverz szexmániákus téma nekem teljesen új! Mindjárt jól utánaolvasok, köszi! Ja, és ha mítoszokat ütünk szét: Washington meg egész életében rabszolgatartó volt, mint ahogy Benjamin Franklin is.

@Hajszás Láncos: jo, evszamokra szukseg van, de pl nem olyan szinten, mint tolem anno szamonkertek gimiben, hogy francia forradalom esemenyei idorendben, napra pontosan... Kb 5 lecke volt a torikonyvben, tobb tucatnyi oldal.
Ennek ertelme nincs, ez csak memoriaproba nem tortenelem ismeret, ahogy a sudoku se matematikai rejtveny...
Mindegy en otos voltam mindig, de ertelmet akkor se lattam.

@Sam. Joe: Washingtonrol meg az alapitokrol ez szerintem koztudott dolog. Gandhival nem is lenne baj, hogy a rokonlanyokat hegesztette, ha nem allitanak erkolcsi peldakepkent lepten nyomon. Ugyanis a kulvilag fele nagy aszketa, onmegtartoztato kepet mutatta.
A tortenelmi szemelyisegekkel addig nincs is baj, amig onmagukon tulmutatoan nem akarjak oket erkolcsi peldakent talalni az utokornak.
Azert mert Churchill Hitler ellen vezette az angolokat, nem lesz univerzalis erkolcsi minta. Se Sztalin. A hero worship az, amit el kellene kerulni a tortenelemoktatasban.
Pl Napoleonrol mindenki a Code Civil meg polgari kozigazgatast hallja gimiben. Kozben Europa lakossaganak jo resze miatta pusztult el, haboru, ehinseg. Rokonait juttatta tronra mindenutt.
Napoleonnal kapcsolatban mindig felmerult bennem, hogy ha Hitlerrol is csak azt tanitanak, hogy megszuntette a munkanelkuliseget, visszaadta a nemetek onbecsuleset es egy csomo autopalyat epitett, akkor mindenki habzo szajjal tiltakozna. Szoval erkolcsi nullakat ne emeljunk erkolcsi talapzatra. Peldakepek nincsenek, csak jelentos tortenelmi szemelyisegek. Pol Pot es Hitler, de Lincoln es Kennedy is jelentos tortenelmi szemelyisegek voltak. Nem erkolcsi mintak. Az amerikaiak hajlamosak pl. Martin Luther Kinget meg Malcolm X-et es Cassius Clay-t ilyen erkolcsi balvany szintre emelni. Aki ismeri a reszleteket az eletukro, az tudja, hogy erkolcsileg erosen kifofasolhatok voltak.
Egyes szemelyeket total feketere, masokat meg feherre fest az utokor. Nem elsosorban a tortenelemoktatas, egy profi tanar ilyet nem csinal, hanem a media, az aktualpolitika es a tortenelmi bulvar (Nat Geo, Discovery,bookazine szintu fercmuvek).

@aki mást mond az hazudik:
@Hajszás Láncos:
Lincoln és az északiak nem szerették a négereket, de azt felismerték (helyesen), hogy a rabszolgaság intézménye erkölcstelen.

@Tejinashi: Tudom, hogy az egy másik sorozat volt, hisz később jelent meg és más a címe is. :)
De szerintem véget ért - legalábbis a nemzetközi része biztosan, bár mintha a magyar történelmet bemutató sorozat még indult volna belőle. De az már nekem nincs meg, kiöregedtem belőle...

@aki mást mond az hazudik:
Szerencsétlen Szendrey Júlia 20 évesen megözvegyült, 40 évesen meg meg is halt, mit kellett volna másképp csinálnia? Szerintem elég nehéz innen 2014-ből megítélni egy XIX. századi nőt.

@Trónkövetelő: Az tény, hogy Júlia nagyon művelt volt, még mielőtt Petőfihez ment feleségül, már kitűnően tudott zongorázni, több nyelven beszélt, verseket olvasott. Később Andersen meséit az ő fordításában adták ki először Magyarországon. Az is érdekes, hogy annak ellenére, hogy másodszor is férjhez ment (igaz, titokban), a sírjára mégis ezt kérte íratni, hogy "Petőfi Sándorné, Szendrey Júlia". Egyébként egy sírban nyugszik első férje szüleivel és Petőfi Istvánnal, Sándor öccsével, és egy koporsóban fiával, Zoltánnal. A halála előtt el akart válni második férjétől, csak már nem tudta végigvinni.

@Trónkövetelő: Ugggyan már! Nem erről volt itt szó. Azon vitatkoztak össze, hogy amerika akkoriban még nem állammá szervezett, ritkán lakott területein a tőkeerős déli ültetvényesek hozzanak létre rabszolgákkal művelt nagybirtokokat, avagy a jenkik hozzanak oda bevándorlókat, amely szintén nem volt utolsó biznisz, hiszen ahogy a Castle Garden-i Bevándorlási Iroda főfelügyelője jelentette: "a New Yorkban partra szálló férfiak , nők és gyermekek fejenként átlagosan 100 dollár készpénzt hoznak magukkal." A keleti parti jenkiknek meg az volt a biznisz, hogy ezt a 100 dollárt kicsalják tőlük útiköltségért, málhásállatokért, földművelő eszközökért, a végállomás meg egy darabka föld volt nekik, egy fillér nélkül, amit aztán kaparhattak, ha meg akartak élni. (Ebben a stádiumban már nem sokat foglalkoztak velük a jenkik, legfeljebb csak ha a terményeiket kellett mélyen áron alul fölvásárolni.) Na most ha az új államokban rabszolgaerő működött volna, akkor ezeknek a százasok egyszerre csak elfogytak volna. Az erkölcs itt csak ürügy volt, valójában kőkemény gazdasági érdek volt a háttérben.

@Hajszás Láncos: A déli államok gazdasága a rabszolgákkal megműveltetett gyapotültetvényeken alapult, az északiak viszont egy saját tulajdonú farmgazdaságú mezőgazdasági rendszert és egy erre támaszkodó széleskörű ipari gazdaságot építettek fel.
A délieknek csak rabszolgák kellettek külföldről, az északiaknál viszont az özönlő bevándorlók dolgoztak a gyárakban és a mezőgazdaságban.

Ez volt főbb vonalakban a konfliktus gyökere, meg az, hogy addigra a déliek nehezen jutottak Afrikából feketékhez, mert az akkori közvélemény egyre rosszabb néven vette a rabszolga-kereskedelmet. Anglia és a többi európai nagyhatalom ekkorra már több évtizede tiltotta a néger rabszolgák kereskedelmét, a haditengerészetük által elkapott rabszolgahajók legénységét nemes egyszerűséggel a saját hajójuk vitorlarúdjára akasztották, ahogy a kalózokat is.

Ráadásul az akkoriban már túlnépesedett Európából és a Távol-keletről sokmilliós tömegvándorlás irányult Amerikába, mert ott még sok szabad födet lehetett elfoglalni. Viszont a déliek nem tudtak mit kezdeni a szabad európaiakkal. Őket nem lehetett ekkoriban korbáccsal az ültetvényekre hajtani, mert visszalőttek.

@Hajszás Láncos: Nem nagyon értem, hogy miért hisztizel de ez a te dolgod. Egyrészt ez már rég a múlt, másrészt minket nem érintett annyira.

Minden szolgáltatás pénzbe kerül, az is hogy a bevándorlók el tudjanak utazni Amerikába. Vagy szerinted a gőzhajó(vitorlás) ingyen ment át az óceánon? Az nem került pénzbe a tulajnak?
Természetesen meg kérték az utazás árát. Aki meg menni akart, megfizette.
Másrészt a bevándorlók többsége nem ment a vadnyugatra. Szépen letelepültek a keleti parti államokban és dolgoztak, ahol tudtak. Csak azok mentek tovább, akik mindenáron farmerkedni akartak. Ez persze nem volt egyszerű, bár a földet ingyen, vagy olcsón kapták, de egy gazdasághoz felszerelés is kell, ami nem olcsó. Megint csak, ingyen Jézus koporsóját sem őrizték.

Ami pedig a kivándorlás okait illeti, a túlnyomó többség kalandvágyból vagy gazdasági menekültként költözött át. Ebben semmi új sincs.